61/1994. (IV. 20.) Korm. rendelet

a Tábori Lelkészi Szolgálatról

Az Alkotmány 60. §-ában, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényben, továbbá a történelmi egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött megállapodásban foglaltak végrehajtására a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében minden bejegyzett vallási közösség, vallásfelekezet, egyház (a továbbiakban együtt: egyház) - a katonák igényei alapján - vallási tevékenységet folytathat.
2. § (1) Az 1. §-ban foglaltak elősegítése érdekében a Magyar Honvédségnél - a Határőrségre is kiterjedő feladatkörrel - Tábori Lelkészi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) létesül.
(2) A Szolgálat négy egyház: a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó lelkészeiből áll.
(3) A tábori lelkészek munkájukat ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzik.
3. § A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) és a Határőrség (a továbbiakban: Hőr.) parancsnokai, valamint a Szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a 2. § (2) bekezdésében fel nem sorolt, de bejegyzett egyházak vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a katonák igényei szerint érvényesüljön.
4. § (1) A Szolgálat igénybevétele vagy annak mellőzése a katona kizárólagos joga.
(2) A szolgálat igénybevétele vagy az attól való tartózkodás miatt, előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés a katonával szemben nem alkalmazható.
5. § (1) A Szolgálat tagjának lelkészi tevékenysége kizárólag egyházi irányítás, felügyelet alatt áll. Az MH és a Hőr. parancsnokai a hitéleti tevékenységre vonatkozó döntést nem hozhatnak, a működésre vonatkozó intézkedést - a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével - nem tehetnek.
(2) A Szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja.

A Tábori Lelkészi Szolgálat feladatai

6. § A Szolgálat főbb feladatai:
a) a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, mise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása,
b) egyéni és közösségi lelki gondozás,
c) életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés,
d) szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben,
e) bizalmi fórum biztosítása a katonák számára,
f) a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal, irodalommal (biblia, imakönyv, énekeskönyv, vallásos irodalom),
g) a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon,
h) a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat.

A Tábori Lelkészi Szolgálat szervezete

7. § (1) A Szolgálat a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelten működő egységes szervezet, amely három - a katolikus, a protestáns (református és evangélikus) és a zsidó - egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik.
(2) A Szolgálat legfőbb szerve a katolikus egyház részéről a katonai ordináriátus (püspökség), a protestáns egyházaknál a tábori püspökség, illetve a zsidó felekezetnél a tábori rabbinátus.
(3) A katonai kerületekben tábori esperesek, a nagylétszámú helyőrségekben helyőrségi lelkészek, a katonai főiskolákon hivatásos tábori lelkészek működnek.
(4) A Szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében a fegyveres erők minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson.
(5) Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez hivatásos vagy tartalékos tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani.
(6) A Szolgálat az egyházi elöljárók egyetértésével a honvédelmi miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét.

A tábori lelkész

8. § (1) A Szolgálat állományába tartoznak a hivatásos tábori lelkészek és a tartalékos tiszti szolgálatot teljesítő tábori lelkészek.
(2) A Szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek.
(3) Tábori lelkész az a lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és - a kisegítő tábori lelkész kivételével - megfelel a katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek.
(4) A tábori püspökök, a vezető tábori rabbi és a tábori lelkészek kinevezése (alkalmazása) az érintett egyházakkal kötött megállapodásokban foglaltak szerint történik.
9. § (1) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára, a beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható.
(2) A tábori lelkész és a katonai szervezet parancsnoka a katonai szervezet és a Szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik.
10. § A tábori lelkész a háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni.
11. § A Szolgálat hivatásos állományú tagja a fegyveres erők rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően az MH és - igény szerint - a Hőr. tisztje és tábornoka.
12. § A tartalékos tiszti rendfokozattal rendelkező lelkész szolgálatra, továbbképzésre, illetve gyakorlatra hívható be.
13. § A kisegítő tábori lelkész a helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. Tevékenységéért díjazásban részesíthető.

A Tábori Lelkészi Szolgálat működésének költségei

14. § A Szolgálat felállításának és működésének költségeit a Honvédelmi Minisztérium - a Hőr. vonatkozásában a Belügyminisztérium - az igénybevétel arányában viseli.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A Szolgálat a működését e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kezdi meg.