7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. § b) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásainak sajátosságaira a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Szt. 3. §-ának (3) bekezdésében megjelölt egyéb szervezetek közül az Öpt. 1. §-ában meghatározott pénztárakra terjed ki.

Beszámolási kötelezettség

(Szt. 4. és 11. §-aihoz)

2. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége vagyoni, jövedelmi helyzetének, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulására, a pénzügyi terv teljesítésére terjed ki.
(2) A beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását.
(3) A beszámolónak a pénztár eredményét a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell tartalmaznia.
3. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége
a) rendszeres;
b) eseti
adatszolgáltatásra terjed ki.
(2) Rendszeres beszámoló
a) az éves pénztári beszámoló;
b) a negyedéves jelentés.
(3) Eseti beszámolót kell készíteni, ha
a) a pénztár tevékenységi engedélye lejár;
b) az Öpt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján a Pénztárfelügyelet a pénztárt beszámoltatja;
c) a 200 tagot meghaladó pénztáraknál a tagok száma az előző évi éves pénztári beszámolóhoz képest kétszeresére növekszik;
d) a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják.
(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

Könyvvezetési kötelezettség

(Szt. 12., 14. és 15. §-aihoz)

4. § A pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le.
5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek készítéséhez biztosítja a megbízható bázisadatokat.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a pénztár könyvvezetési kötelezettsége pénzforgalmi szemléletű.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az alapok szerkezete, képzése különböző időszakokban, valamint a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásával elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti, a működési és a likviditási alaphoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. Bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, ráfordításként a ténylegesen teljesített kiadásokat kell a könyvvitelben kimutatni.
(5) Az óvatosság elvének alkalmazásánál az Öpt. 3. §-ának (2) bekezdését is figyelembe kell venni.
(6) A bruttó elszámolás elvét mindhárom alap (fedezeti, működési és likviditási) elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő pénzforgalmi teljesítésről összeállított beszámoló miatt a pénztáraknál nem alkalmazható.
(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a pénztárak az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok

(Szt. 16-19. §-aihoz)

6. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni és két példányban legkésőbb a következő év április 15-ig a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(2) A negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést a negyedévet követő hónap 20-ig kell két példányban megküldeni a Pénztárfelügyeletnek.
(3) A 3. § (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti eseti beszámolót a lejáratot követő 30 napon belül, illetve a létszámváltozás hónapját követő hónap utolsó napjáig kell két példányban a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(4) A 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti beszámoló elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.
(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követően 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.
(6) A pénztár az éves beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és a befektetési és likviditási jelentést az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában készíti el.
7. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:
a) mérleg;
b) eredménykimutatás;
c) kiegészítő mellékletek;
d) üzleti jelentés.
(2) A negyedéves jelentés részei:
a) pénzforgalmi jelentés;
b) befektetési és likviditási jelentés.
8. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.
9. § A pénztári beszámolót és a pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.

A mérleg tételeinek tartalma

(Szt. 20-23. és 25-28. §-aihoz)

10. § A mérleg tagolását és tételeinek részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket kell kimutatni.
(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy azt a pénztár tartósan - egy éven túl -, vagy egy éven belül használja működéséhez.
(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári feladatának és szolgáltatásainak figyelembevételével.
12. § (1) A mérlegben ki kell mutatni az immateriális javakon belül a pénztár által működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt, valamint az induló vagyonként megállapított és forgalomképes vagyonértékű jogokat, szellemi termékeket stb.
(2) Tárgyi eszközként kell kimutatni - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem - minden olyan telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést és járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi, és a pénztár működését szolgálja.
(3) A pénztár döntésétől függően a kis értékű - 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti - tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége folyó kiadásként egy összegben elszámolható. Ez esetben csak az új - használatba nem vett - kis értékű tárgyi eszközöket kell a mérlegben kimutatni.
(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében - a befektetési szabályokban előírtaknak megfelelően - tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, ideértve a közös befektetési alapba történő befizetéseket is.
(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni - a hitelnek nem minősülő - a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.
(6) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni a pénztár tulajdonát képező azon tárgyi eszközöket, amelyeket nem működési célból használ és nem részesedésként mutat ki a mérlegben, hanem jövedelemszerzés vagy hozam elérése érdekében más gazdálkodó szervnél működtet.
(7) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzéséért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni az e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(8) A részesedések és az értékpapírok értékvesztését az Szt. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint kell év végén a mérlegben kimutatott érték meghatározásakor elszámolni.
13. § (1) A mérlegben készletként csak a teljes értékű, új (raktárban lévő) készleteket kell kimutatni.
(2) Készletnek minősülnek a vásárolt és saját termelésű anyagok és áruk, a betétdíjas göngyölegek, az alvállalkozói teljesítmények, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek, a késztermékek.
(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói tagi (munkáltatói tagok) hozzájárulást, rendszeres támogatást, továbbá a pénztár által - kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében - teljesített és az igénybe vevő által elismert termék értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásából, valamint a befektetett eszközök értékesítéséből származó - általános forgalmi adót nem tartalmazó - fizetési igényeket. Itt kell kimutatni a nyugdíjpénztárnak a tagjai részére nyújtott kölcsön összegét is.
(4) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási céllal, átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, egyéb pénzintézeti értékpapírokat stb.
(5) A pénztár a pénzeszközök között mutatja ki a pénzintézettel szembeni elszámolási és betétszámláin lévő pénzköveteléseit, valamint készpénzállományát.
(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni a végleges kiadásként el nem számolható kifizetéseket. Itt kell kimutatni a működéssel kapcsolatos - szolgáltatások igénybevételéhez, készletbeszerzéshez, alkalmazottakhoz kapcsolódó - előlegeket, tagi kölcsönöket, továbbá a tisztázatlan kifizetéseket.
14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, az alapok tartalékait és a kötelezettségeket.
15. § (1) A pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi az induló tőke. A mérlegben az induló tőkét az alapszabályban meghatározottak szerint kell részletezni.
(2) A működési alap induló tőkéjét képezik az induláskor meglévő immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek alapszabály szerint meghatározott hányada. Az induláskor meglévő tárgyi eszközöknek az alapszabály szerint meghatározott - a működési alap induló tőkéjét nem képező - hányada a likviditási alap induló tőkéje.
(3) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(4) Tőkeváltozásként kell kimutatni a saját tőkében bekövetkezett változásokat. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a saját tőke növekedését a negatív előjelű változás a saját tőke csökkenését mutatja.
(5) A saját tőke növekedhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) a működési alap terhére vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési és létesítési költsége miatt, valamint a működési alap terhére elszámolt tárgyi eszközök felújítása miatt;
c) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;
d) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből;
e) a kötelezettségek leírása (törlése) miatt;
f) a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök értékével.
(6) A saját tőke csökkenhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből, selejtezéséből, értékesítéséből;
c) a követelések leírásából (törléséből);
d) a részesedések, az értékpapírok értékesítéséből;
e) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
16. § (1) A pénztárnak ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások szerint kell a gazdálkodási alapok tartalékaiba helyezni.
(2) A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között szerepelnek.
(3) Fedezeti alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és 36. §-ának (3) bekezdései szerint az alapba helyezett bevételek és az Öpt. 36. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
(4) Működési alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a 36. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti kiadások különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
(5) Likviditási alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a hiányok fedezetére felhasznált összegek különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát. Járadékszolgáltatást nyújtó pénztárak az alapon belül szolgáltatási tartalékot elkülönítve is képezhetnek.
17. § (1) A kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) A pénztár hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben nem mutat ki.
(3) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kötelezettség.
(4) Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan (vevőtől) kapott előlegeket, valamint a tisztázatlan befizetéseket kell kimutatni.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(Szt. 30-40. §-aihoz)

18. § A mérlegtételek értékelésénél az 5. §-ban és az Szt. 15. §-ában foglalt alapelveket kell érvényesíteni.
19. § A pénztár az általa teljesítendő szolgáltatásokhoz, illetve működési feladatainak ellátásához - ide nem értve kiegészítő vállalkozási tevékenységét - térítésmentesen (adományként, ajándékként) átvett tárgyi eszközöket, továbbá az induló vagyon nem pénzbeli részét a mérlegben bejegyzett könyvvizsgálóval felbecsültetett forgalmi (piaci) értékben mutatja ki.
20. § (1) A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzárendelt árkülönbözettel együtt értékelhetők.
(2) A mérlegben használt készletek, ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket is, nem mutathatók ki.
21. § (1) Az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök után értékcsökkenést kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évente egyszer - év végén - a mérleg fordulónapján meglévő immateriális javak és tárgyi eszközök állománya alapján kell megállapítani. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség (bruttó érték) után kell számítani a következő leírási kulcsok szerint:
vagyoni értékű jogok	16%
egyéb immateriális javak	20%
épületek	2%
építmények	3%
gépek, berendezések, felszerelések	14,5%
kivéve
számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök	33%
járművek	20%

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

(Szt. 42. §-ához)

22. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmazni a pénztár eszközeit és kötelezettségeit, mennyiségben és értékben.
(2) A tárgyi eszközök és az új raktári készletek leltározását a pénztár mennyiségi felvétellel köteles elvégezni.
(3) A leltározás és a selejtezés részletes szabályait a pénztár saját hatáskörében állapítja meg és rögzíti szabályzatban.
(4) Szabályzatban kell rögzíteni a pénztár által meghatározott módon, a mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök és készletek leltározásának és selejtezésének szabályait.

Az eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés, a befektetési és likviditási jelentés tagolása és tartalma

(Szt. 43. és 45-50. §-aihoz)

23. § (1) Az eredménykimutatás elkészítésének célja a pénztár tárgyévi eredményének bemutatása és összehasonlítása az előző év eredményével. Ennek megfelelően tartalmazza az eredmény levezetését, alapok szerint részletezve.
(2) Az eredménykimutatásban az eredmény összetevőit a tényleges pénzforgalmi teljesítések alapján kell megállapítani.
(3) A fedezeti alap eredménye a szolgáltatási tevékenységgel, a működési alap eredménye a fenntartással (üzemeléssel), a likviditási alap eredménye a garanciális biztosítókkal kapcsolatos tárgyévben keletkezett nyereséget vagy veszteséget mutatja.
(4) Az eredményt a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni a 2. számú mellékletben meghatározott tagolásban.
24. § (1) A pénzforgalmi jelentés az adott időszakban (negyedévben) befolyt bevételeket, illetve teljesített kiadásokat, valamint a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) Bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(3) A pénzforgalmi jelentésben a teljesítéseket a fedezeti, a működési és a likviditási alap tagolásában kell részletezni.
(4) A bevételeket és kiadásokat az Öpt. 34. §-ának (3), illetve (4) bekezdésében foglalt jogcímeknek megfelelően, a 3. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(5) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészletből kiindulva a pénzforgalom változását kell bemutatni és a zárópénzkészletet kell megállapítani. A pénzforgalmi jelentésben a tárgynegyedév és a tárgynegyedévet megelőző negyedév adatait egymás mellett kell bemutatni.
25. § (1) A befektetési és likviditási jelentés célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak és a gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.
(2) A befektetett pénztári eszközt könyv szerinti értéken, kockázati osztályok szerinti tagolásban kell részletezni, és a 4. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(3) A befektetett pénztári eszközök kockázati osztályokba történő besorolásánál a mérleg Befektetett eszközök és Forgóeszközök fejezeteiből kell kiindulni a 6. számú melléklet figyelembevételével.
(4) A tárgynegyedévi kockázati osztályok szerint részletezett állomány bemutatása után a mellékletben fel kell tüntetni a tárgynegyedév nyitóállományát és az állományváltozást. Kockázati osztályonként be kell számolni a befektetési arányok alakulásáról és a jelentős részesedéssel bíró befektetésekről is.

Kiegészítő melléklet

(Szt. 51-55. §-aihoz)

26. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.
(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság) részére a pénztár vagyonáról, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összképet tükrözik.
(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.
(4) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatása a pénztári alapok alakulását tartalmazza.
(5) A szöveges részben kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Rögzíteni kell azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták. Be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, az eszközök nagyságára és összetételére hatással voltak.
(6) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie az alapok alakulását befolyásoló tényezőkre is. Az alapok alakulását a hosszú távú terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva az alapok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.
(7) Amennyiben a pénztár a fedezeti alap hiánya miatt átcsoportosít a likviditási alapból, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni. Ugyancsak foglalkozni szükséges a visszapótlási kötelezettséggel és annak feltételeivel, biztosítékaival.
(8) Elemző értékelésben be kell mutatni a szolgáltatások igénybevételéért teljesített kifizetéseket és a szolgáltatások volumenét, színvonalát, az összhang érvényesülésének gyakorlatát.
(9) A pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben kell bemutatni. Számot kell adni arról, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások megállapodásnak megfelelően teljesültek-e a beszámolási időszakban.
(10) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenysége és a szolgáltatási feladatok összhangját biztosító intézkedések bemutatására, a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének értékelésére és szerepére a működési kiadások finanszírozásában, a szöveges indokolásban ki kell térni.
(11) A szöveges értékelés részét képezi a pénztár alkalmazotti állományának a bemutatása, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának az elemzését is.
27. § (1) A pénztári alapok alakulása kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A melléklet elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztár alapjainak alakulását, az érdekeltek részére összképet biztosítson az induló tőkéről és a tartalékokban bekövetkezett változásokról.
(3) A tartalékokban bekövetkezett változásokat fedezeti alap, működési alap és likviditási alap tagolásban kell bemutatni. Valamennyi alap tekintetében a január 1-jei nyitóállományból kiindulva a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani az alap december 31-i összegét.
(4) Az egyes alapok állománya növekedhet
a) a tárgyévi bevételből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából.
(5) Az egyes alapok állománya csökkenhet
a) a tárgyévi kiadások teljesítéséből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából.
(6) A (4) és (5) bekezdések b) és c) pontjaiban foglalt növekedések és csökkenések a pénztár alapjainak állományát nem módosítják, csak az alapok egymás közötti megosztásának, illetve a befektetések és a szabad pénzeszközök arányának a változását tükrözik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

(Szt. 73. §-ához)

28. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles megbízni.
(2) A könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legkésőbb a mérleg fordulónapját megelőző 30. napig.

A pénztárak számlakerete

(Szt. 77-78. §-aihoz)

29. § (1) A pénztár a tulajdonában (kezelésében) lévő eszközökről és azok forrásairól kettős könyvvitelt vezet.
(2) A gazdasági műveleteket, azok hatásait a kettős könyvvitel rendszerében idősorosan és számlasorosan kell rögzíteni.
(3) A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi műveleteket és ezeknek hatását az eszközökre és a forrásokra a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be.
(4) A könyvviteli nyilvántartásokban az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását csak időszakonként - a mérleg fordulónapján teljeskörűen - kell rögzíteni.
30. § (1) A pénztárak számlakeretének célja, hogy
a) a közgyűlés és a pénztári tagok részére egységes, áttekinthető információt biztosítson a gazdálkodásról;
b) a Pénztárfelügyelet részére megfelelő információt biztosítson a tör
vényességi, a szakma- és a versenyfelügyeleti feladata gyakorlásához.
(2) A pénztárak számlakeretét a 6. számú melléklet tartalmazza, amely a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör) és a számlaosztályok tartalmát foglalja magában.

Számlarend

(Szt. 79. §-ához)

31. § (1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.
(2) A pénztár rendszeres és eseti beszámolókészítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, továbbá kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.
(3) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.
(4) A számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a pénztár hatáskörébe utal.

Könyvviteli zárlat

(Szt. 82. §-ához)

32. § (1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.
(2) A negyedéves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló főkönyvi kivonat.
(3) A negyedéves zárlati feladatok tartalmát a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a pénztár saját hatáskörében határozza meg.

Bizonylati elv és bizonylati fegyelem

(Szt. 83. §-ához)

33. § A pénztár a pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézet értesítése alapján, annak megérkezésekor, illetve a készpénzforgalomról készített bizonylat alapján, annak teljesítésével egyidőben késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

Záró rendelkezés

34. § Az Öpt. hatálybalépését követően megalakuló pénztárak az alapítás napjával induló vagyonukról nyitómérleget kötelesek készíteni és könyvvezetési kötelezettségüket a 4. és a 29-33. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

Hatálybalépés

35. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.