8/1994. (II. 11.) KHVM rendelet

a hajózással kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekeltekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazása szempontjából:
a) úszó létesítmény: vízi közlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végző, vízen történő üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés;
b) vízi jármű: vízi közlekedésre, szállításra, illetve úszó létesítmény továbbítására szolgáló - úszó munkagépnek, úszóműnek és úszó anyagok kötelékének nem minősülő - úszó létesítmény;
c) belvízi nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva belvízi közlekedésre alkalmas vízi jármű;
d) tengeri nagy- vagy kishajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva nem kizárólag belvízen, védett vizeken vagy kikötői előírások hatálya alá eső vízterületen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
e) tengeri kereskedelmi hajó: az a tengeri hajó, amelyet a tengeri kereskedelmi hajók lajstromába bejegyeztek;
f) nagyhajó: az a vízi jármű, amelynek hajótesten mért hossza legalább 20 m. Tengeri nagyhajónak a legalább 150 BRT  [LÁBJEGYZET_1]  űrtartalmú hajó minősíthető;
g) tengeri halászhajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva hal, bálna, fóka, rozmár vagy egyéb tengeri élőlény elejtésére alkalmas vízi jármű;
h) kishajó: az a vízi jármű, amelynek a hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, de legalább 6,2 m, kivéve a kompot;
i) komp: az a vízi jármű, amely a víziúton történő átkelésre szolgál, és amelyet hajózási hatóság kompnak minősített (önjáró, nem önjáró, köteles komp, révhajó és révcsónak);
j) csónak: az a vízi jármű, amelynek testhossza a 6,2 m-t vagy motorteljesítménye a 4 kW-ot (motorcsónak) vagy névleges vitorlafelülete a 10 m2-t (vitorláscsónak) nem éri el. Csónaknak minősül továbbá az a nem gépi berendezéssel vagy nem szélerővel hajtott vízi jármű is, amelynek hosszúsága legalább 6,2 m, de az a 20 m-t nem éri el és tömege a 2 tonnát nem haladja meg. Nem minősül csónaknak a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz;  [LÁBJEGYZET_2]
k) vízi sporteszköz: sport vagy kedvtelési céllal üzemeltetett, vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott, nagy- vagy kishajónak, kompnak, illetve csónaknak nem minősülő vízi jármű, amely a vízen való közlekedésre alkalmas, továbbá rendeltetésszerű használat esetén úszóképes és kormányozható.
Fajtái:
- vitorlás: amelynek névleges vitorlafelülete legalább 3 m3,
- motoros: amelynek motorteljesítménye legalább 4 kW,
- egyéb.
Nem minősül vízi sporteszköznek a fürdés céljából igénybe vett úszóeszköz;  [LÁBJEGYZET_3]
l) úszó munkagép: gépi berendezéssel ellátott, a belvízen és/vagy tengeren, illetve kikötőben történő munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény;
m) úszómű: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező úszó létesítmény;
n) úszóanyagok köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;
o) belvíz: a folyó, a tó és az ezeket egymással vagy a tengerrel összekötő, illetőleg azokhoz csatlakozó csatorna;
p) hajózási tevékenység: a vízi közlekedés, a vízen történő fuvarozás, szállítás, vontatás, továbbá vízi járműnek, úszó munkagépnek vagy úszóműnek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, sport, üdülés, kedvtelés) történő üzemeltetése;
q) hajó építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új hajó jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez meglevő hajó egyes részeit használják fel);
r) hajó átépítése: a hajó úszótestének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek átalakítása, amely a hajó
ra) főméreteiben,
rb) szerkezeti elemeiben,
rc) vízkiszorításában (hordképességében),
rd) főgépteljesítményében,
re) térbeosztásában,
rf) állékonyságában (stabilitásában), vagy
rg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban
változást eredményez;
s) osztályozás: az úszó létesítmény minősítése a vonatkozó építési, technológiai és biztonsági előírások, továbbá az osztályozó szervezet által meghatározott típuskövetelmények alapján;
t) nemzetközi vízi út: jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Duna fő ága;
u) védett víz: viharos erejű széltől, hullámzástól védett, horgonyzásra alkalmas tengeröböl;
v) a hajó üzemeltetője: az a természetes vagy jogi személy, aki a vízijárművet működteti.”
(2) A Vhr. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(2) A Mellékletben meghatározott megyei közlekedési felügyeletek elsőfokú hajózási hatóságként járnak el az alábbi ügyekben:
a) a komp- és a révátkelőhelyek, valamint az úszóműves kikötőhelyek létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése;
b) a komp- és révátkelőhelyek, valamint az úszóműves kikötőhelyek üzemeltetésének időszakos hatósági vizsgálata, az üzemben tartás további engedélyezése;
c) vízi sportpályák létesítésének, használatbavételének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése, a Duna fő ágának kivételével;
d) köteles kompok, révcsónakok, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajók, vízi sporteszközök személyzetének vizsgáztatása, a képesítő okmányok kiadása és nyilvántartása. A hajós szolgálati könyvbe, illetve sporthajóskönyvbe tett belvízi szolgálati/gyakorlati időre vonatkozó bejegyzések hatósági igazolása a hajónapló alapján;
e) hajózási egészségügyi alkalmasság rendkívüli orvosi vizsgálatának elrendelése;
f) hullámzás elleni védelemre szolgáló jelzések elhelyezésére vonatkozó engedély kiadása kérelem alapján;
g) nyilvántartásba vett köteles kompok, úszóművek, belvízi kishajók (motoros, vitorlás) és motoros vízi sporteszközök időszakos üzemképességi vizsgálata;
h) az üzemben levő hajók üzemképességének, illetve hajózásra alkalmasságának ellenőrzése;
i) a hajók legkisebb személyzeti létszámának ellenőrzése;
j) őrszolgálat elrendelése hajóúton kívül veszteglő hajón;
k) a Hajózási Szabályzat  [LÁBJEGYZET_4]  1.21. cikkében meghatározott különleges szállításra jogosító engedély kiadása;
l) jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  előírt esetben a veszélyes áru belvízi szállításának engedélyezése, nyilvántartása és ellenőrzése;
m) a hajóútban zátonyon fennakadt vagy elsüllyedt hajó eltávolításának elrendelése;
n) hajó ideiglenes igénybevételének elrendelése elemi csapás vagy egyéb veszély esetén.
(3) A Mellékletben meghatározott megyei közlekedési felügyeletek szakhatóságként működnek közre
a) hajóutat érintő vízterületen fürdőhely kijelölésében;
b) víziutat érintő bányászati tevékenység engedélyezésében; és
c) hajózási balesetek vizsgálatában.”
(3) A Vhr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hajózási hatóság azokat az úszó létesítményeket, amelyeket nyilvántartásba kell, illetőleg lehet venni - ha nem esnek a tvr. 3. §-ának (2) bekezdése hatálya alá - hajójegyzékben tartja nyilván.”
(4) A Vhr. 3. §-ának (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Nem kell nyilvántartásba venni a közforgalmat nem szolgáló)
„e) vitorlás vízi sporteszközt;
f) gép nélküli vízi sporteszközt.”
(5) A Vhr. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) A hajójegyzékbe - kérelemre - az alábbi adatok jegyezhetők be:
a) jelzálog;
b) jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás;
c) szerződésen alapuló elidegenítési vagy terhelési tilalom.”
(6) A Vhr. 6. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hajó tulajdonosa köteles a hajójegyzékbe bejegyzett adatokban bekövetkezett változást a hajózási hatóságnak írásban - 30 napon belül - bejelenteni.”
(7) A Vhr. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hajó hajójegyzékből való törlését a tulajdonosnak 30 napon belül írásban kell kérnie.”
(8) A Vhr. 8. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hajó nyilvántartásba (hajólajstromba, hajójegyzékbe) vételéről a hajózási hatóság]
„c) belvízi és tengeri kishajónál hajólevelet,”
(állít ki, és azt a hajó tulajdonosának kiadja.)
(9) A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nemzetközi forgalomban közlekedő belvízi hajók hajóbizonyítványát egy eredeti példányban magyar, orosz, továbbá német vagy angol nyelven; a tengeri hajók lajstromozási okmányát két eredeti példányban, mindkét példányt magyar és angol nyelven; a többi hajó nyilvántartásba vételét tanúsító okiratot egy eredeti példányban magyar nyelven kell kiállítani.”
(10) A Vhr. 10. §-a (2) bekezdésének szövegében a „haladéktalanul” kifejezés helyébe „30 napon belül” kifejezés lép.
(11) A Vhr. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A hajó tulajdonosának a nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot a hajózási hatóság részére 30 napon belül vissza kell adni, ha
a) rendeltetésének vagy jellegének megváltozása következtében a hajó üzemeltetéséhez ilyen okirat nem szükséges;
b) a hajót a nyilvántartásból törlik.”
(12) A Vhr. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell benyújtani)
„a) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha
aa) a kishajót olyan célból kívánják üzemeltetni, amelyhez hajózási engedély kell,
ab) a terv alapján kettőnél több kishajó épül;”
(13) A Vhr. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A magyar lobogójú hajók üzemeltetésének feltételeiről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter külön jogszabályban (szemleszabályzat) rendelkezik.
(2) A magyar lobogójú hajók építési, üzemeltetési hatósági műszaki követelményeit - az (1) bekezdésben foglalt feltételek érvényesítésére - a Közlekedési Főfelügyelet állapítja meg, és azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben, szabályzatként közzéteszi.
(3) A magyar lobogójú hajók osztályozását - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a Közlekedési Főfelügyelet vagy az általa azzal megbízott osztályozó szervezet végezheti.
(4) Magyar lobogójú tengeri kereskedelmi hajó a Közlekedési Főfelügyelet osztályozási bizonyítványa, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya által hatósági jogkörrel felhatalmazott osztályozó szervezet osztályozási bizonyítványa nélkül nem tartható üzemben.
(5) Az üzembe helyezés előtti és az időszakos vizsgálatot a hajó tulajdonosának, illetőleg üzemben tartójának a hajózási hatóságtól írásban kell kérnie. A kérelmet legalább 10 nappal a vizsgálat kért időpontja előtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a vizsgálati díj befizetéséről szóló igazolást.
(6) A vizsgálatra a hajót üzemkész, üres és tiszta állapotban úgy kell kiállítani, hogy a vizsgálat akadálytalanul elvégezhető legyen.
(7) Az üzembe helyezés előtti vizsgálaton a hajó építésére vonatkozó összes okmányt be kell mutatni.”
(14) A Vhr. 23. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hajó vezetője a hajózási engedélyköteles úszó létesítmények, továbbá a tengeri kishajó üzemeltetése során köteles naplót (a továbbiakban: hajónapló) vezetni.”
(15) A Vhr. 23. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az üzemben tartó jogutód nélküli megszűnése esetén a hajónaplót a Közlekedési Főfelügyelet részére kell átadni, amely azt 10 évig köteles megőrizni.
(7) Hajónaplóként csak a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített hajónapló használható.”
(16) A Vhr. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A magyar lobogó alatt közlekedő hajó vezetője - a személyhajók és kompok utasai, továbbá a Magyar Köztársaság területét el nem hagyó sport és kedvtelési célú kishajó személyzete, valamint utasai kivételével - a hajón tartózkodó személyek adatait  [LÁBJEGYZET_6]  a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített személyzeti jegyzékbe köteles bejegyezni.
(2) A Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon és a Ráckevei(Soroksári)-Dunaágban a hajózási hatóság engedélye alapján belső égésű motorral meghajtott motorcsónak és kisgéphajó motorhasználatát a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített motornaplóba kell bejegyezni.
(3) A Magyar Köztársaság belvizein közlekedő
a) 57 kW-ot meghaladó főgépteljesítményű, beépített motorral rendelkező úszó létesítmény, valamint a tartályhajó vezetője az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket és az olajszennyeződések körülményeit az olajnaplóban;
b) a 12 főnél több személy befogadására alkalmas úszó létesítmény vezetője a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását a szennyvíz- és hulladéknaplóban;
c) a mérgező és radioaktív anyagot szállító hajó vezetője a szállított anyagokkal kapcsolatos eseményeket az anyagnaplóban
köteles rögzíteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott okmányokat a Közlekedési Főfelügyelet állítja ki és hitelesíti.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben említett okmányokat az illetékes hatóságnak - felszólításra - be kell mutatni, azokat beteltük után a hajó tulajdonosa - a hajónapló kivételével - 3 évig köteles megőrizni.”
(17) A Vhr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő 27/A. és 27/B. §-sal:
„27. § (1) Engedély alapján végzett hajózási tevékenységnek kell tekinteni:
a) a tengeri és belvízi nagyhajó, az önjáró úszó munkagép gazdasági célú üzemeltetését;
b) az úszó létesítmény típusától függetlenül a vízi személyszállítást (fuvarozást) és a vízen üzemeltetett úszó létesítményen végzett egyéb gazdasági tevékenységet (pl. szálloda, vendéglátó-ipari létesítmény, üzlet üzemeltetése, üzemanyag-, élelmiszer-kereskedés, hulladékforgalmazás);
c) nem magyar lobogójú úszó létesítménnyel a Magyar Köztársaság államhatárán belül induló és célállomások között végzett személyszállítást, fuvarozást és vízi munkát (kabotázs). Nem minősül kabotázsnak az a közvetlen kárelhárító munka, amelyet a hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság rendelt el;
d) a kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmény fogalma alá tartozó eseteket („harmadik állam forgalma”, „harmadik országos forgalom”), továbbá az egyezmények részeseinek országában nem lajstromozott úszó létesítményekre vonatkozóan a „kölcsönös forgalom” esetét is.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott engedélyt a Magyar Vasúti-, Vízi- és Légiközlekedési Kamara előzetes véleménye és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának előzetes egyetértése alapján a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium adja ki.
27/A. § (1) A kérelmező egyéni vállalkozói engedélye kiváltásához, illetve gazdálkodó szervezetének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez elvi hajózási engedély kiadását kérheti a hajózási hatóságtól. A kérelemben fel kell tüntetni:
a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);
b) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;
c) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik.
(2) Az elvi hajózási engedély 1 évig érvényes.
(3) Az elvi hajózási engedély a tevékenység gyakorlására nem jogosít.
27/B. § (1) A hajózási engedély
a) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli vizekre;
b) a Magyar Köztársaság államhatárán belüli és kívüli vizekre
lehet érvényes.
(2) A hajózási hatóság a kérelmezőnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívül levő vizekre érvényes hajózási engedélyt abban az esetben adja meg, ha
a) a tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmény - az úszó munkagép kivételével - legalább 51%-ban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár vagy magyar gazdálkodó szervezet tulajdona, és
b) a gazdálkodó szervezetben legalább 51%-os a magyar tulajdoni többség. Gazdálkodó szervezet esetén az úszó létesítmény akkor tekinthető legalább 51%-ban magyar tulajdonúnak, ha  a legalább 51%-os magyar tulajdonrész a gazdálkodó szervezet magyar tulajdonosáé.
(3) Amennyiben az úszó létesítmény értékét több mint 49%-ban külföldi javára bejegyzett jelzálog terheli, az úszó létesítmény a Magyar Köztársaság államhatárain kívüli vizekre érvényes hajózási engedélyt nem kaphat.”
(18) A Vhr. 28. §-a és 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A hajózási engedély kiadását a hajózási hatóságtól kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell
a) a kérelmező nevét, lakcímét (telephelyét, székhelyét);
b) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói engedély másolatát;
c) azt a tevékenységet, amelyre a kérelmező az engedély kiadását kéri;
d) a tvr. 21. §-ában megjelölt azon úszó létesítmények hajólajstrom, illetve hajójegyzék számát, valamint főgépteljesítményének és hordképességének megjelölését, amelyekkel a kérelmező a tevékenységet folytatni kívánja;
e) annak igazolását, hogy a kérelmező (illetőleg az általa megbízott személy) a tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezik;
f) ha a kérelmező gazdálkodó szervezet, a gazdálkodó szervezet és az úszó létesítmény magyar tulajdoni hányadának megjelölését;
g) a kérelmező nyilatkozatát, hogy hajózási tevékenységének gyakorlása során a hatályos kétoldalú kormányközi belvízi hajózási egyezmények előírásait megtartja.
(2) A hajózási hatóság az engedélyt kiadja, ha a kérelmező magyar állampolgár vagy a magyar cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet és
a) a hajózási tevékenységet a magyar hajózási hatóság által nyilvántartásba vett - a tvr. 21. §-ában megjelölt - úszó létesítménnyel végzi, illetve az úszó létesítmény a kérelmező üzemeltetésében van, és
b) igazolja, hogy hajózási felügyelője van, aki ellátja a hajópark üzemeltetésével kapcsolatos szakmai és hajózásbiztonsági feladatokat. A hajózási felügyelőnek rendelkeznie kell a kérelmező által üzemeltetni kívánt úszó létesítmények vezetésére jogosító képesítéssel. Ha a hajózási felügyelő nem a kérelmező, úgy nyilatkozatot kell tennie a megbízatás elfogadásáról. A hajózási felügyelő szakmai kötelezettségeit és jogait a hajózási engedélyes határozza meg a hajózási hatóság előírásai alapján.
(3) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt határozott időre, de legfeljebb 5 évi időtartamra adja ki. Az engedély érvényessége meghosszabbítható.
(4) A hajózási engedély számát és az engedélyes adatait a hajózási hatóság a tvr. 21. §-ában megjelölt úszó létesítmények okmányába bevezeti.
(5) A hajózási hatóság műszaki és hajózásbiztonsági okból a hajózási engedély érvényességi területét korlátozhatja.
28/A. § A hajózási hatóság ideiglenes hajózási tevékenység végzését (pl. próba- vagy kísérleti üzemeltetés, úszó létesítmény ideiglenes szállítása) egy útra szólóan engedélyezheti. Az ideiglenes engedély ismételten csak abban az esetben adható ki, ha azt műszaki és hajózásbiztonsági okok indokolják.”
(19) A Vhr. 29/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/A. § A közforgalmú személyhajózási tevékenységet folytató engedélyes köteles
a) szolgáltatását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben meghirdetni (szolgáltató megnevezése, szolgáltatás típusa, telephely(ek), munkaidő, úszó létesítmények megjelölése, díjak);
b) a szolgáltatás 3 napot meghaladó szüneteltetésének időtartamát és okát a Közlekedési Főfelügyeletnek bejelenteni.
29/B. § Amennyiben a hajózási engedély adatai (29. §) változnak, az engedélyes a változást köteles 15 napon belül a hajózási hatóságnak írásban bejelenteni.”
(20) A Vhr. 30. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha)
„c) az engedélyes bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.”
(21) A Vhr. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A hajózási hatóság közérdekből ideiglenesen korlátozhatja a hajózási tevékenységet.
(2) A korlátozást hivatalból vagy kérelemre a (7) bekezdésben meghatározott esetekben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, egyéb esetben a Közlekedési Főfelügyelet jogosult elrendelni.
(3) A Közlekedési Főfelügyelet a korlátozásról szóló átmeneti jellegű rendelkezését közzéteszi (hajósoknak szóló hirdetmény). A hajózási baleset esetén szükségessé váló korlátozás az érintettek részére - a hajózás biztonsága érdekében ideiglenesen - szóban is kihirdethető.
(4) Az átmeneti jellegű rendelkezések a határozatban megállapított ideig, de legfeljebb 3 évig érvényesek.
(5) A 8 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 5 nappal, a 24 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot legalább 10 nappal a zárlat előtt meg kell hirdetni. A rendelkezés a hajózási baleset során szükségessé váló korlátozásra nem vonatkozik.
(6) A hajósoknak szóló hirdetményt a Közlekedési Főfelügyelet  [LÁBJEGYZET_7]  és a megyei közlekedési felügyeletek  [LÁBJEGYZET_8]  hajózási hivatalainak hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni.
(7) 48 órát meghaladó teljes hajózási zárlatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelhet el, amelyről az érdekelteket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben a zárlat előtt legalább 30 nappal, 72 órát meghaladó zárlat esetén 60 nappal kell tájékoztatni.
(8) A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által elrendelt hajózási korlátozást legalább 15 nappal azt megelőzően a Közlekedési Főfelügyelet hajósoknak szóló hirdetményben ismételten közzéteszi.”
(22) A Vhr. Melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
2. § A hajózás műszaki felügyeleti tevékenységére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések és előírások (építési, üzemeltetési hatósági műszaki követelmények) korszerűsítésére, módosítására, továbbá - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben való - közzétételére a Közlekedési Főfelügyeletet hatalmazom fel.”
3. § (1) A kikötők használatának rendjéről szóló 11/1977. (XII. 21.) KPM rendelet (a továbbiakban: Khr.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közforgalmú és az országos közforgalmú kikötők használatának rendjére vonatkozó részletes szabályokat - az üzemben tartó javaslata alapján - a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság), az egyéb kikötők használatának rendjére vonatkozó részletes szabályokat - a hajózási hatóság jóváhagyásával - az üzemben tartó állapítja meg. A kikötők használatának rendjére megállapított részletes szabályokat a megállapításra jogosult - a jóváhagyást követő 60 napon belül - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben köteles közzétenni.”
(2) A Khr. 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kikötő üzemben tartója megtilthatja a kikötőbe való belépést, illetőleg az ott-tartózkodást olyan személy számára, aki a kikötőben a rend és biztonság megtartása érdekében meghirdetett magatartási szabályokat megsérti.
(4) A kikötő üzemben tartója köteles megtiltani az úszó létesítménynek a kikötő területére való behajózását, ott-tartózkodását és kereskedelmi tevékenységét, ha az
a) a veszélyes áru szállításakor - jogszabályban megállapított esetben - nem rendelkezik az előírt jóváhagyási bizonyítvánnyal, vagy
b) üzemi kikötő esetében - üzemi kikötőben nem folytatható tevékenységet kíván végezni.”
4. § (1) A komp és révátkelőhelyek létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet (a továbbiakban: Rr.) 1. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
„(2) A kompon és az átkelőhelyeken való közlekedésre a közúti, illetve a vasúti közlekedésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) Amíg a kompról történő lehajtást a komp vezetője nem engedélyezi, a komp közúti, illetve vasúti járművek szállítására szolgáló területe raktérnek minősül.”
(2) Az Rr. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Átkelőhely létesítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez az átkelőhely fekvése szerint illetékes - az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet Mellékletében meghatározott - megyei közlekedési felügyelet (a továbbiakban: hajózási hatóság) engedélye szükséges.”
(3) Az Rr. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az engedélyező hajózási hatóság az átkelőhelyek üzemeltetését - a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján - 3 évenként ellenőrzi (időszakos vizsgálat).
(2) Olyan átkelőhely esetében, ahol a kompon vagy révhajón kívül úszóművet is alkalmaznak, a szemlét minden bekötéskor meg kell tartani.
(3) A hajózási hatóság az átkelőhely műszaki állapotától függően az (1) bekezdésben megállapítottnál rövidebb határidőt is megállapíthat.
(4) Az időszakos vizsgálatot az átkelőhely üzemben tartójának kell kérnie; a kérelemhez csatolni kell a vizsgálat díjának befizetését igazoló csekkszelvényt.
(5) Az időszakos vizsgálatról a hajózási hatóság üzemben tartási engedélyt ad ki, amelynek tartalmaznia kell:
a) az átkelőhely üzemeltetőjének nevét és lak-, illetve telephelyét;
b) az átkelőhely üzemképességére vonatkozó megállapításokat;
c) az átkelőhely üzemképességének megállapítása esetén az engedély érvényességének időtartamát;
d) a biztonságot nem veszélyeztető hiányosságok kiküszöbölésének határidejét.
(6) Ha a hajózási hatóság az átkelőhely üzemképtelenségét állapítja meg, vagy az időszakos üzemben tartási engedély érvényessége lejárt, az átkelőhely üzemeltetését szüneteltetni kell a hajózási hatóság üzemben tartási engedélyének kiadásáig.
(7) Az átkelőhely víz alatti létesítményeinek állapotvizsgálatát az üzemeltető 12 évenként köteles elvégeztetni és ennek dokumentumait a hajózási hatóságnak két példányban megküldeni. A hajózási hatóság a dokumentumok alapján dönt az üzemeltetés további engedélyezéséről vagy szüneteltetéséről.”
5. § (1) A kikötők létesítéséről, bővítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 1/1980. (I. 7.) KPM rendelet (a továbbiakban: Klr.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A kikötő létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Közlekedési Főfelügyelet engedélye szükséges.
(2) Úszóműves kikötőhely (pl. megállóhely, ellátóhely, vízi szolgáltatóhely) létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához és megszüntetéséhez az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet Mellékletében megjelölt, területileg illetékes, megyei közlekedési felügyelet engedélye szükséges.”
(2) A Klr. 3. §-ának (1) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki, egyidejűleg (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[A létesítés engedélyezése iránti kérelemhez - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - csatolni kell:]
„f) olyan kikötőhely létesítési kérelméhez, amelyet csak hajózási engedély birtokában üzemeltethető úszó létesítmény alkalmazásával kívánnak üzemeltetni, az úszó létesítmény üzemeltetésére kiadott hajózási engedély másolatát;
(4) Az úszóműves kikötőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott engedélyezési tervet;
b) a víz tulajdonosának vagy kezelőjének hozzájárulását a vízfelület használatához, továbbá, ha parti területet is igénybe vesz, a jogerős területfelhasználási engedélyt;
c) a környezetvédelmi engedélyt, a szakhatósági hozzájárulásokat és a közmű-nyilatkozatokat.”
(3) A Klr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakhatóságok hozzájárulását általában - a vízjogi engedélyt minden esetben - megkeresés útján, vagy ha ez szükséges, az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során kell beszerezni.”
(4) A Klr. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
(Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:)
„j) a kikötő tervezett beruházási költségét.”
(5) A Klr. 1. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedélyezési tervhez mellékelni kell:)
„e) az elvi vízjogi engedélyt és az illetékes vízügyi hatóság nyilatkozatát a kikötőhöz vezető hajóút kijelöléséről.”
(6) A Klr. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az úszóműves kikötőhely létesítésére vonatkozó engedélyezési tervnek tartalmaznia kell:
a) a létesítés célját;
b) az érintett vízterületre irányadó legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet;
c) a kikötőhelyet igénybe vehető legnagyobb hajó fő méreteit;
d) a kikötőhely részét képező hajó, úszómű tervét, illetve üzemben levő hajó, úszómű esetében annak hajólajstrom (hajójegyzék) számát;
e) a hajózási létesítmények műszaki terveit;
f) a létesítmény átnézetes helyszínrajzát.”
(7) A Klr. 3. számú mellékletének helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
6. § (1) A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 5/1983. (X. 6.) KM rendelet (a továbbiakban: Htr.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külföldi hajón szolgálatot teljesítő magyar állampolgárt - kérelmére - a Közlekedési Főfelügyelet hajós, illetve tengerész szolgálati könyvvel (a továbbiakban együtt: szolgálati könyv) látja el.
(4) A sport és kedvtelési célú kishajón teljesített hajózási gyakorlat igazolhatósága érdekében - kérelemre - a Közlekedési Főfelügyelet sporthajóskönyvet ad ki.”
(2) A Htr. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati, illetőleg sporthajóskönyv kiállítása céljából előterjesztett kérelemhez a 2., illetőleg 3. számú mellékletben megjelölt okiratokat csatolni kell.
(3) A szolgálati és a sporthajóskönyvbe annak kiadása után bejegyzéseket a következő szervek, illetve személyek tehetnek:
a) a hajózási képesítés és gyakorlati idő vonatkozásában, továbbá adatellenőrzés vagy igazolás céljából az illetékes hajózási hatóság;
b) az egészségi alkalmasság tekintetében a vizsgálatot végző egészségügyi szerv;
c) a be-, illetve kihajózás vonatkozásában a hajó vezetője.”
(3) A Htr. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati és a sporthajóskönyv kiállítása díjköteles.”
(4) A Htr. 2. számú mellékletének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati könyv kiállítása céljából előterjesztett kérelemhez csatolni kell:)
„a) a kitöltött, saját kezű aláírással ellátott kérelmet és 2 db 4x4 cm-es fényképet,”
(5) A Htr. az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
7. § (1) A hajózási hatósági eljárásokkal kapcsolatos díjakról szóló 11/1992. (II. 28.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete a következő 13/A. ponttal egészül ki:
„13/A. Komp- és révátkelőhely létesítése:
a)	kompátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása	6 000 Ft,
b)	révátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása	3 000 Ft,
c)	csak csónak fogadására alkalmas révátkelőhely létesítési engedélyezési eljárása	2 000 Ft.”
(2) Az R. melléklete a következő 14/A. ponttal egészül ki:
„14/A. Komp- és révátkelőhely üzembe helyezés előtti vizsgálata:
a)	kompátkelőhely	5 000 Ft,
b)	révátkelőhely	2 000 Ft.”
(3) Az R. melléklete a következő 15/A. ponttal egészül ki:
„15/A. Komp- és révátkelőhely üzemeltetésének időszakos vizsgálata:
a)	kompátkelőhely	4 000 Ft,
b)	révátkelőhely	1 000 Ft.”
(4) Az R. mellékletének 16. pontja a következő e)-h) alpontokkal egészül ki:
„e)	elvi hajózási engedély kiállítása	3 000 Ft,
f)	különleges szállítás engedélyezése a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletének 1.21 cikke alapján	3 000 Ft,
g)	különleges szállítás engedélyezése a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletének 9.11 cikke alapján	10 000 Ft,
h)	radioaktív anyag belvízi szállításának engedélyezése	5 000 Ft.”
(5) Az R. mellékletének 21. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő h)-j) alpontokkal:
„g)	szolgálati és sporthajóskönyv kiadása	600 Ft,
h)	olajnapló kiadása	500 Ft,
i)	anyagnapló kiadása	300 Ft,
j)	szennyvíz- és hulladéknapló kiadása	500 Ft.”
(6) Az R. melléklete a következő 22. és 23. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 22. és 23. pontjainak számozása 24. és 25. pontra módosul:
„22.	Hajósoknak, illetve tengerészeknek szóló hirdetmény, tájékoztató megjelentetése	2 000 Ft,
23.	Az 1-22. pontokban nem említett hajózási hatósági eljárások díja, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik	1 000 Ft.”
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
- a hajózással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 1. §-ának (1), (2) és (6) bekezdése, 3. és 5. §-a, továbbá 11. §-ának (1) bekezdése,
- az egyes kikötői jogszabályok módosításáról szóló 15/1992. (VI. 19.) KHVM rendelet 3. §-a,
- a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet módosításáról szóló 17/1992. (VII. 10.) KHVM rendelet 1., 2., 3. és 5. §-ai,  [LÁBJEGYZET_9]
- az egyes közlekedési jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 23/1992. (XI. 25.) KHVM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése.
(2) Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 6., 7., 10., 12. §-aiban előírt bejelentési kötelezettségre megállapított határidőket a rendelet hatálybalépését követő 30. naptól kell alkalmazni.
(3) Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 9. § (2) bekezdésében előírt új hajóokmányokat 1995. december 31-ig kell bevezetni.
(4) Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 23. §-ában előírt hajónaplót, illetőleg jachtnaplót és a rendelet 24/A. §-ában előírt személyzeti jegyzéket, motornaplót, továbbá olajnaplót, szennyvíz- és hulladéknaplót, valamint mérgező és radioaktív-anyag naplót az R. megjelenésétől számított 90. naptól kell alkalmazni.
(5) Az 1992. július 20-a előtt kiadott hajózási engedély, a benne megjelölt időpontig, de legfeljebb 1997. július 19-ig érvényes.
(6) A 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet 6. §-ában előírt időszakos szemlét a - jelen rendelet hatálybalépésekor - már üzemelő átkelőhelyek tekintetében az üzemeltetőnek 1 éven belül kell kérnie. A szemle alapján kiadott üzemben tartási engedély hiányában az átkelőhely üzemeltetése e határidő lejártával tilos.
(7) A 11/1979. (VI. 7.) KPM rendelet 6. §-ában - az átkelőhely víz alatti részének állapotvizsgálatára vonatkozóan - előírt vizsgálatot a - jelen rendelet hatálybalépésekor - már
üzemelő átkelőhelyek tekintetében az üzemeltetőnek a létesítési engedély kiadásától számított 12 éven belül, ezt meghaladó idő eltelte esetén 1 éven belül el kell végeztetnie, és annak eredményét meg kell küldenie az illetékes hajózási hatóságnak.

[LÁBJEGYZET_1] BRT - bruttóregiszter tonna = űrtartalom (1 BRT = 100 köbláb).

[LÁBJEGYZET_2] Lásd a 8/1979. (XII. 22.) BM rendeletet.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd a 8/1979. (XII. 22.) BM rendeletet.

[LÁBJEGYZET_4] A Hajózási Szabályzatot a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete tartalmazza.

[LÁBJEGYZET_5] 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet. A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat; a 8/1988. (X. 31.) KM rendelet. A radioaktív anyagok szállítmányozásáról, fuvarozásáról; a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat.

[LÁBJEGYZET_6] Lásd a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 9.07 cikk 2. pontját.

[LÁBJEGYZET_7] Közlekedési Főfelügyelet - Hajózási Felügyelet - 1066 Budapest, Teréz krt. 62. I. emelet.

[LÁBJEGYZET_8] Az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet Melléklete szerint.

[LÁBJEGYZET_9] Helyesbítve: Magyar Közlöny 1994/22.