136/1995. (XI. 22.) Korm. rendelet

az értékpapír-forgalmazók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 183/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) Az értékpapír-forgalmazók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 183/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a II/3. Kötelezettségek értékpapírtőzsdével szembeni értékpapírügyletek elszámolásaiból mérlegtétel elnevezése a következőképpen módosul:
„II/3. Kötelezettségek az értékpapír-tőzsdei értékpapír-ügyletek elszámolásaiból.”
(2) A Rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eredménykimutatást az 1. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni.”
(3) A Rendelet 2. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A konszolidációba bevont, anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak minősülő értékpapír-forgalmazó éves beszámolójának a 2. § (2) bekezdése szerinti mérlegét a 2. számú mellékletben meghatározott részletezésben köteles elkészíteni.
(5) A konszolidációba bevont, anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak minősülő értékpapír-forgalmazó éves beszámolójának az 1. számú melléklet szerinti eredménykimutatását a 3. számú mellékletben meghatározott részletezésben köteles elkészíteni.
(6) A konszolidációba bevont, anyavállalatnak minősülő értékpapír-forgalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegét a 2. § (2) bekezdése szerinti szerkezetben, a 4. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.
(7) A konszolidációba bevont, anyavállalatnak minősülő értékpapír-forgalmazó összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatását az 1. számú melléklet szerinti szerkezetben, az 5. számú mellékletben meghatározott kiegészítések figyelembevételével köteles elkészíteni.”
2. § A Rendelet a 2. §-t követően a következő címmel, továbbá 2/A. és 2/B. §-sal egészül ki:

„A mérleg tételeinek tartalma

2/A. § (1) A részesedések között elkülönítetten kell kimutatni
a) a tőzsde által megállapított egyszeri belépési díj befizetett összegét mindaddig, amíg az értékpapír-forgalmazó tőzsdetagsága meg nem szűnik, vagy a tőzsdetagságot át nem ruházza,
b) a más értékpapír-forgalmazóban való részesedést,
c) az olyan vállalkozásban való részesedést, amelynek részesedése van más értékpapír-forgalmazóban.
(2) Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból (vevők) eredő követeléseken belül elkülönítetten kell kimutatni
a) a megbízásra végzett értékpapír-forgalmazási tevékenység után felszámított bizományi díj összegét,
b) az áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) eredő kötelezettségeknek a megbízásra végzett értékpapír-forgalmazási tevékenységhez kapcsolódóan a mérleg fordulónapján fennálló Tartozik egyenlegének összegét,
c) az egyéb üzleti tevékenységből eredő követeléseket, ideértve a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelésből eredő - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - követeléseket is.
(3) Az értékpapír-tőzsdei értékpapírügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni az értékpapírtőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét.
(4) Az értékpapírtőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő követelések között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett követelések összegét.
(5) Amennyiben az értékpapír-forgalmazók a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - önkéntesen, jogszabályi előírás nélkül, a tőzsdei szabályzatok alapján - az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközt hoznak létre, akkor az elszámolóházhoz ilyen címen átutalt pénzösszeget az egyéb követeléseken belül elkülönítetten kell kimutatni.
(6) A pénzeszközökhöz kapcsolódó analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett értékpapír-forgalmazási tevékenységből adódóan az értékpapír-forgalmazóhoz átutalt, az ügyfelet megillető pénzösszeg naprakészen megállapítható legyen.
2/B. § (1) A jegyzett tőkén belül a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan tag tulajdoni részesedését, amelynek más értékpapír-forgalmazóban is van részesedése.
(2) A céltartalékok között az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni az értékpapír árfolyamveszteségre a 4. § (8) bekezdése szerint képzett céltartalék összegét.
(3) Az áruszállításból és szolgáltatásból (szállító) eredő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni
a) a megbízásra végzett értékpapír-forgalmazási tevékenységből adódóan a megbízó ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve az értékpapír-bizományosi tevékenység esetén a vételi megbízásnál a megbízó ügyfél által átutalt vételár összegét, eladási megbízásnál a vevő által átutalt és a megbízó ügyfelet megillető eladási ár összegét, értékpapír-kibocsátás lebonyolításakor a kibocsátót megillető jegyzési összeget, letétkezelés esetén a megbízó ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a fő kifizetőhely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét),
b) az értékpapírtőzsde által nyújtott szolgáltatások ellenértékét,
c) az elszámolóház által nyújtott szolgáltatások ellenértékét,
d) az alvállalkozói szolgáltatások számlázott összegét,
e) az egyéb üzleti tevékenységből eredő kötelezettségeket, ideértve a biztosító pénztárak részére végzett vagyonkezelésből adódóan a - szerződésenként elkülönítetten nyilvántartott - megbízó pénztárat megillető pénzösszeget is.
(4) Az értékpapír-tőzsdei értékpapírügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni az értékpapírtőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek mérleg fordulónapján fennálló összegét.
(5) Az értékpapírtőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét.”
3. § A Rendelet 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A mérlegtételek értékelésére a Tv.-ben előírt általános szabályokat kell alkalmazni a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az eladási célra beszerzett, belföldi értékpapírtőzsdén forgalmazott értékpapírokat a mérleg fordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni.
(3) Ha a mérleg fordulónapja az értékpapírtőzsdén nem forgalmi nap, akkor a mérleg fordulónapját megelőző utolsó forgalmi nap tőzsdei átlagárait (átlagárfolyamait) kell alkalmazni az értékelés során.
(4) Ha valamely értékpapírnak a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott napokon nem volt tőzsdei forgalma, akkor annak a tőzsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára az adott értékpapírra volt tőzsdei üzletkötés.
(5) A külföldi pénznemben kibocsátott eladási célra beszerzett értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni:
a) Külföldi tőzsdén vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapíroknál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot), vagy - ahol ez nincs - a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelő hivatalos tőzsdei jegyzékből, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírokat a mérlegben a devizaműveletek végzésére felhatalmazott, választott pénzintézet által közzétett, az év utolsó napján érvényes devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
b) Azoknál az értékpapíroknál, amelyek külföldi tőzsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az a) pontban foglaltak szerint kell forintra átszámítani.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékpapír-felértékelés összegét a pénzügyi műveletek bevételei között, az értékpapír-leértékelés összegét a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.
(7) A követelés ellenében kapott befektetési célú, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokat a követelés könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(8) Ha a befektetési célra vásárolt, külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírt a pénzintézettől vásárolt devizáért szerezte be az értékpapír-forgalmazó, akkor a pénzintézet által érvényesített devizaeladási árfolyamon kell értékelni az értékpapírt.
(9) Ha a (7), (8) bekezdés szerinti értékpapír tárgyévi utolsó kereskedési napján érvényes külföldi tőzsdei (helyi) súlyozott átlagára (átlagárfolyama), ennek hiányában a legnagyobb megajánlott ára (árfolyama) szerinti devizaértékének, ezek hiányában bekerülési devizaértékének a devizaművelet végzésére felhatalmazott, választott pénzintézet mérleg fordulónapján érvényes devizavételi árfolyamán átszámított forintértéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor annak összegéig az értékpapírt le kell értékelni.”
4. § (1) A Rendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalmára a Tv.-ben és annak 2. számú mellékletében meghatározottak érvényesek a (2)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével.”
(2) A Rendelet 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok utáni kamat- és osztalékbevétel összegét, és ezen értékpapírok eladása esetén a keletkező árfolyamnyereség összegét.”
(3) A Rendelet 4. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok eladásából származó árfolyamveszteség összegét.
(6) Az értékpapír-forgalmazási tevékenység ráfordításai között kell kimutatni a különböző értékpapír-forgalmazási tevékenységekhez és az egyéb üzleti tevékenységhez kapcsolódó alvállalkozói teljesítmények számlázott összegét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően igénybe vett alvállalkozói teljesítmények számlázott összegét az anyag jellegű ráfordítások között kell kimutatni.
(8) A 3. § (2)-(5) bekezdése szerint elszámolt értékpapír-felértékelés nyereségének az értékpapír-leértékelés veszteségét meghaladó összegében céltartalékot kell képezni az egyéb ráfordításokkal szemben. A tárgyévben ilyen címen képzett céltartalékot a tárgyévet követő év mérleg fordulónapjáig teljes összegében fel kell használni, amelyet az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.”
5. § A Rendelet 5. §-a kiegészül a következő (3)-(6) bekezdéssel:
„(3) A kiegészítő melléklet tartalmazza az értékpapírok év végi felértékeléséből adódó árfolyamnyereség és leértékeléséből adódó árfolyamveszteség összegét értékpapír-típusonkénti bontásban.
(4) A kiegészítő melléklet tartalmazza a bizományi ügyletek során átvett, a megbízó tulajdonát képező értékpapírok névértékét, eladási árát, illetve vételi árát, továbbá a 2/A. § (6) bekezdése szerint az ügyfelet megillető pénzeszközök összegét.
(5) A kiegészítő melléklet tartalmazza az elszámolóházban, más helyen, illetve saját szervezés keretében őrzött saját tulajdonú értékpapírok állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken és az idegen értékpapírok állományát névértéken.
(6) A kiegészítő melléklet tartalmazza a biztosító pénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elszámolt -
a) a pénztár tulajdonát képező eszközök tárgyév január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását;
b) a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó és a mérleg fordulónapján érvényben lévő határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken.”
6. § A Rendelet a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Bizományi ügyletek esetén a megbízott értékpapír-forgalmazó (bizományos) a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni a megbízóját a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e).
(2) A megbízó, valamint a vevő és az eladó szempontjából a bizományoson (értékpapír-forgalmazón) keresztül megkötött ügylet saját számlás adásvételi ügyletként kezelendő az elszámolás során.”
7. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. A Tv. 8. §-a alapján meghatározott konszolidált éves beszámolót 1994. évről kell először készíteni. A Tv. 8/C. §-a (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából az értékpapír-forgalmazó éves nettó árbevétele alatt az értékpapír-forgalmazás bevételeit kell érteni.”
8. § (1) A Rendelet Mellékletének a)-j) pontjaiban az „(ebből export: ...)” szövegrész hatályát veszti, és a melléklet címe a következőképpen módosul:
„1. számú melléklet a 183/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez'”
(2) A rendelet kiegészül az e rendelet 1-4. számú melléklete szerinti 2-5. számú mellékletekkel.

Hatálybalépés

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Előírásait először az 1995. évi éves beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

10. § (1) Ha az értékpapír-forgalmazó e rendelet hatálybalépését megelőzően az értékpapírtőzsde részére befizetett egyszeri belépési díjat vagyoni értékű jogként számolta el, akkor annak könyv szerinti értékét a részesedések közé át kell vezetni legkésőbb 1995. december 31-i időponttal. A vagyoni értékű jog után elszámolt értékcsökkenés összegével a részesedés értékét ki kell egészíteni a rendkívüli bevételekkel szemben.
(2) Ha az értékpapír-forgalmazó e rendelet hatálybalépését megelőzően az értékpapírtőzsde részére befizetett egyszeri belépési díjat ráfordításként számolta el, akkor annak összegét a részesedések között el kell számolni a rendkívüli bevételekkel szemben legkésőbb 1995. december 31-i időponttal.