141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(Az Lt. 3. §-ához)

1. § (1) A légiközlekedési hatóság feladatai a következők:
a) a lajstromozásra kötelezett légi járművek állami lajstromozása, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése;
b) az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység ellátásához szükséges szakmai feltételek meglétének, továbbá a tevékenységet folytatónak az adott tevékenység folytatására való alkalmassága vizsgálata, továbbá az engedély kiadása, érvényességének meghosszabbítása;
c) a légi járművek típusalkalmassági vizsgálata és bizonyítványainak kiadása;
d) a lajstromozásra kötelezett légi járművek egyedi légi alkalmasságának vizsgálata, illetve ellenőrzése, valamint a légi alkalmassági bizonyítvány kiadása és érvényességének meghosszabbítása;
e) a kereskedelmi és az állami repülőtér kivételével a repülőtér létesítésére, fenntartására és megváltoztatására szóló engedély kiadása;
f) a repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata, illetőleg ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és érvényességének meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása;
g) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata;
h) a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása;
i) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez és meghosszabbításához szükséges szakmai vizsgáztatási és ellenőrzési tevékenység ellátása, valamint a szakszolgálati engedélyek kiadása és érvényességének kiterjesztése, meghosszabbítása, továbbá a szakképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása;
j) a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülőegészségügyi alkalmasság hatósági minősítése;
k) a repülőbalesetek és rendkívüli repülőesemények szakmai kivizsgálása - külön jogszabályban foglaltak szerint;
l) légi alkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése;
m) a légiközlekedési építmények építésfelügyeletének ellátása.
(2) A légiközlekedési hatóság illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területén
a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre;
b) a polgári légi járművekre;
c) az állami repülések célját szolgáló repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre;
d) a légiközlekedés földi létesítményeire és - a kizárólag katonai repülések céljára szolgálók kivételével - a légi navigációs földi berendezésekre.
(3) Az (1) bekezdés h) pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.
2. § (1) A katonai légügyi hatóság feladatai a következők:
a) az állami légi járművek nyilvántartása;
b) az állami célra szolgáló légi járművek típusalkalmasságának és egyedi légi alkalmasságának vizsgálata, tanúsítása;
c) az állami repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése, továbbá az állami repülőterek és a kizárólag az állami repülések célját szolgáló földi légi navigációs berendezések üzemben tartásának szakmai ellenőrzése;
d) a honvédelmi légiforgalmi és repülésmeteorológiai szolgálatok működésének ellenőrzése;
e) az állami légi járművekkel előforduló balesetek vizsgálata;
f) az állami légi járművek repülési szakszemélyzete polgári szakszolgálati engedélyének elnyeréséhez szükséges szakmai igazolás kiadása a légiközlekedési hatóság számára;
g) a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez és meghosszabbításához szükséges szakmai vizsgáztatási és ellenőrzési tevékenység ellátása, valamint a szakszolgálati engedélyek kiadása és érvényességének kiterjesztése, meghosszabbítása, továbbá a szakképzéshez szükséges tantervek és vizsgakövetelmények jóváhagyása;
h) a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetőleg meghosszabbításához előírt repülőegészségügyi alkalmasság hatósági minősítése;
i) légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése;
j) a légiközlekedési építmények építésfelügyeletének ellátása.
(2) A katonai légügyi hatósági feladatokat első fokon a Magyar Honvédség légügyi hatósága, másodfokon a Honvédelmi Minisztérium látja el.
(3) A katonai légügyi hatóság illetékessége kiterjed:
a) az állami repülési földi szolgálatok tevékenységére;
b) az állami légi járművekre;
c) az állami repülések céljait szolgáló repülőterekre és a kizárólag az állami repülések céljait szolgáló repülési létesítményekre és légi navigációs földi berendezésekre.

(Az Lt. 6. §-ához)

3. § (1) A nemzetközi polgári repülésről szóló - az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett -, Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény 5. Cikkében meghatározott átrepülésekhez és a technikai leszállásokhoz, valamint a nemzetközi légi járatok átmenő forgalmáról szóló - az 1973. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett - egyezményben (a továbbiakban: tranzitegyezmény) meghatározott menetrendszerű átrepülésekhez repülési tervet kell benyújtani az illetékes légiforgalmi irányító szolgálathoz. Ezen túlmenően a légtér ilyen célú igénybevételéhez légtérigénylésre, illetőleg előzetes engedély beszerzésére - kivéve, ha a légi jármű üzemben tartójának állama nem csatlakozott a tranzitegyezményhez - nincs szükség.
(2) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló menetrend szerinti és nem menetrend szerinti repülést végrehajtó légi jármű üzemben tartójának nemzetközi menetrendjét, illetve a nemzetközi repülés adatait [az európai nem menetrend szerinti légi járatok kereskedelmi jogairól szóló - az 56/1994. (IV. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett - sokoldalú megállapodás 2. Cikkében felsorolt repülések kivételével] jóváhagyás céljából be kell nyújtani a légiközlekedési hatósághoz.
4. § A Magyar Köztársaság területére leszállás céljából belépő légi járműnek az első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, és nemzetközi repülésre történő indulás esetén a légi járműnek olyan repülőtérről kell felszállnia, ahol vám- és útlevélvizsgálatot, továbbá rendőri utasbiztonsági vizsgálatot biztosítanak.

(Az Lt. 12-14. §-aihoz)

5. § (1) A lajstromba való bejegyzést annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik.
(2) A lajstromba a következőket kell bejegyezni:
a) a légi jármű lajstromjele;
b) a lajstromba vétel időpontja;
c) a légi jármű azonosításához szükséges adatok;
d) a légi jármű tulajdonosának neve, címe (székhelye vagy telephelye) és természetes személy esetén állampolgársága;
e) a légi jármű üzemben tartójának neve és címe (telephelye vagy székhelye);
f) a légi jármű használatának célja;
g) a légi jármű telephelye;
h) a légi járművet terhelő jelzálog és egyéb (pl. bérleti stb.) jog;
i) az a)-h) pontokban említett adatok megváltozása.
6. § (1) A magyar tulajdonban lévő [Lt. 13. § (1) bekezdés], de állandóan külföldön üzemben tartott légi jármű lajstromba való felvétele megtagadható, ha a magyar légiközlekedési hatóság szakmai felügyelete nem biztosítható.
(2) Kísérleti és próbarepülés tartamára a légi járművet ideiglenesen kell a lasjtromba felvenni.
7. § A lajstromból való törlés esetén a légi jármű tulajdonosa a lajstromozási bizonyítványt köteles a légiközlekedési hatóságnak visszaadni.

(Az Lt. 19. §-ához)

8. § Az engedélyben meg kell határozni az üzemben tartó adatait, telephelyét, a repülőtér, illetőleg a földi légi navigációs berendezés azonosításához szükséges adatokat, az üzemben tartás célját, szervezeti, személyi, dologi és egyéb feltételeit, továbbá az engedély érvényességének idejét.

(Az Lt. 22. §-ához)

9. § (1) A jogosult többféle gazdasági célú légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatására kaphat engedélyt, ha a tevékenységek feltételeinek külön-külön is megfelel.
(2) Az engedélyben meg kell határozni a jogosult nevét, címét, telephelyét, a tevékenység fajtáját, továbbá rendelkezni kell az üzemben tartható légi járművekről (légiközlekedéssel kapcsolatos eszközökről), valamint az egyéb szakmai feltételekről.

(Az Lt. 25. §-ához)

10. § A légi személyszállítási és a légi árufuvarozási szabályzatot, a jóváhagyott menetrendet, a tarifákat és ezek változásait - az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása céljából - a légi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység jogosultja közzéteszi.
11. § A légi személyszállítás és a légi árufuvarozás folytatására jogosult köteles
a) a légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozási tevékenységet az engedélyben foglaltak betartásával végezni;
b) a légiközlekedésre, a környezet védelmére, valamint a járványügyi megelőző tevékenységre vonatkozó szabályokat megtartani;
c) a légi járművön szállított személyek és az áru irányítására, biztonságos szállítására irányuló intézkedéseket megtenni;
d) a légiközlekedés védelmében jogszabályban meghatározott módon részt venni;
e) a tevékenységével kapcsolatos műszaki és gazdasági adatokat  a légiközlekedési hatóságnak hatósági feladatai teljesítésére rendelkezésre bocsátani.
12. § Az alkalomszerű légi fuvarozásra külön feltételek határozhatók meg, vagy - ha külföldi fuvarozó ilyen tevékenysége a magyar fuvarozók, illetőleg a közforgalmú légiközlekedés érdekeit sérti - az engedély megtagadható.

(Az Lt. 29. §-ához)

13. § (1) Polgári rendeltetésű légi jármű, részei, berendezései és alkatrészei, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz iparszerűen (rendszeresen és elidegenítési célból) csak olyan üzemben gyártható, javítható, illetőleg karbantartható, amely a gyártmány fajtája szerint a jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek megfelel, és amely a tevékenységre a légiközlekedési hatóságtól engedélyt kapott.
(2) Ha a Magyarországon gyártott vagy javított légi jármű nem kerül a lajstromba vagy légi jármű nyilvántartásba, illetőleg, ha a külföldi légi jármű magyarországi vállalkozó által végzett karbantartását lajstromozó államának légiközlekedési hatósága felügyeli, továbbá, ha az ilyen légi jármű nem Magyarországon kerül felhasználásra, akkor a gyártásához vagy a javításához, illetőleg karbantartásához nem szükséges a légiközlekedési hatóság engedélye. A gyártás, javítás, illetőleg karbantartás hatósági felügyelete - ha ezt szerződés indokolja - kérhető a légiközlekedési hatóságtól. A légiközlekedési hatóság ekkor úgy jár el, mint a lajstromba, illetőleg légi jármű nyilvántartásba felvett, illetve felvenni szándékozott légi járművek esetében.
14. § (1) A polgári légi jármű, annak része, berendezése és alkatrésze, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz előállítója a légiközlekedés, a személyek és javak biztonsága érdekében köteles gyártmányainak üzemeltetési tapasztalatait figyelemmel kísérni, és az ezek alapján a légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, a légiközlekedési hatóságot, valamint a gyártmányok felhasználóit az intézkedésekről tájékoztatni.
(2) A polgári légi jármű, annak része, berendezése és alkatrésze, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását végző vállalkozó köteles a légi jármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártója által előírt, és a magyar légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárásokat és technológiákat betartani. A légi jármű vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását csak akkor nyilváníthatja elvégzettnek, ha azon - az üzemben tartó megrendelése alapján - a gyártó és a légiközlekedési hatóság által előírt, illetőleg a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott valamennyi karbantartási munkát és változtatást elvégezte.

(Az Lt. 30. §-ához)

15. § (1) A légiközlekedési hatóság engedélye a következő személyek képzéséhez szükséges:
a) a lajstromozásra kötelezett légi járművek vezetői és a polgári légi jármű légi üzemeltetéséhez szükséges hajózó (a repülés közben a légi jármű fedélzetén feladatot végző) személyzet;
b) a polgári légi járműveket a földön kiszolgáló - jogszabályban meghatározott - szakszemélyzet;
c) a polgári légi járművek javítási és karbantartási munkáinak végrehajtására, valamint - ezt követően - a polgári légi járművek üzemképességének tanúsítására jogosult műszaki szakszemélyzet.
(2) A működési engedély tartalmazza a jogosult adatait, telephelyét, az engedélyezett képzés fajtáját és terjedelmét, a képzéshez alkalmazható légi jármű fajtákat és típusokat, valamint az egyéb feltételeket.

(Az Lt. 34. §-ához)

16. § A légi jármű bérbeadására jogosult a légi jármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a kölcsönvevő maga is rendelkezik az adott fajtájú és típusú légi jármű üzemben tartói engedélyével. Ez utóbbi esetben a légi jármű üzemben tartói feladatainak átadását az engedélyben jelezni kell.

(Az Lt. 37-38. §-aihoz)

17. § (1) A kereskedelmi repülőteret a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja. Az ilyen repülőtéren nemzetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető, a közvetlen felügyeletet ellátó vámhivatal engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határőrizeti, vám-, rendőri, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani.
(2) A repülőteret a miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben ideiglenes vagy eseti jelleggel a nemzetközi forgalom számára is megnyithatja. A minősítés eseti vagy ideiglenes lehet. Az ilyen repülőtéren határőrizeti, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatot kell működtetni.
18. § A törvény hatálybalépésekor meglévő repülőtér körzetében a létesítésekor hatályos jogszabály szerint kialakított biztonsági és zajvédelmi övezetet addig kell fenntartani, amíg a repülőtér működési feltételei meg nem változnak. A feltételek változása esetén a törvény alapján hozott rendelkezések és egyéb, vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(Az Lt. 46. §-ához)

19. § (1) Ha a légiközlekedési hatóság az üzemben tartás során a polgári légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusával kapcsolatban olyan adat birtokába jut, amely arra utal, hogy az adott típusú légi jármű, illetőleg a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz további üzemben tartása nem biztonságos, a légiközlekedési hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt bevonhatja vagy a feltételek helyreállításáig felfüggesztheti.
(2) Annak a légi járműnek, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköznek az üzemben tartását, amelynek típusalkalmassági bizonyítványát bevonták vagy felfüggesztették, az üzemben tartónak haladéktalanul meg kell szüntetnie.

(Az Lt. 48. §-ához)

20. § (1) A légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a légi jármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét, a légi jármű azonosítására szolgáló adatokat (típus, lajstromjel, gyártási szám), az alkalmazás célját és a bizonyítvány érvényességének határidejét.
(2) A légi járműnek a két légiközlekedési hatósági vizsgálata közötti folyamatos légi alkalmasságának fenntartásáról az üzemben tartó gondoskodik.
(3) Az üzemképesség tanúsítására jogosultak kijelölésének módját és a jogosultak nevét az üzemben tartó jelöli meg, vagy a karbantartó működési szabályzatában kell megjelölni.
(4) Ha a légi jármű az üzemben tartás során nem felel meg a légi alkalmasság követelményeinek, akkor az a légialkalmassági bizonyítvány érvényességi határidején belül sem üzemeltethető.
(5) A Magyar Köztársaságban jogosultsággal rendelkező javító, illetőleg karbantartó vállalkozó által javított vagy karbantartott nem magyar légi jármű légi alkalmasságát a légiközlekedési hatóság csak a légi jármű üzemben tartójának kérésére és a lajstromozó állama szerint illetékes légiközlekedési hatóság egyetértő nyilatkozatára vizsgálja, illetőleg igazolja légi alkalmasságát.

(Az Lt. 50. §-ához)

21. § (1) A nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles
a) a repülőtér futópályáját és az egyéb közlekedési területeket olyan állapotban tartani, ami a légi, valamint a földi járművek és a személyek biztonságos közlekedését és tartózkodását lehetővé teszi;
b) a légiközlekedés védelmében a jogszabályban meghatározottak szerint részt venni;
c) a repülőtéren esetleg előforduló balesetek következményeinek felszámolásáról gondoskodni, a végrehajtás feltételeit biztosítani;
d) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátani;
e) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartani, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza:
a) a légi járművek közlekedését a repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében,
b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,
c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,
d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését.
(3) A repülőtérrendet - az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével - a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá.

(Az Lt. 52. §-ához)

22. § (1) Légi járművel fel- és leszállni - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag repülőtéren szabad. E feltételek alól csak az állami légi jármű és az az eset képez kivételt, amikor a légi jármű tulajdonságai miatt a leszállás helye nem határozható meg előzetesen, vagy ha a leszállásra a biztonság (veszélyhelyzet) vagy baleseti segélynyújtás érdekében van szükség. Az így okozott kárt azonban meg kell téríteni.
(2) A terület tulajdonosának (kezelőjének) és az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával - a nemzetközi és az állami repülés céljait szolgáló repülőtér közvetlen környezetét kivéve - légi jármű rendszeres használatára nem nyilvános fel- és leszállóhely (a továbbiakban: leszállóhely) létesíthető. A leszállóhely létesítését (a leszállóhely helyét, létesítőjének nevét, címét és a létesítés célját) a légiközlekedési hatóság engedélyezi.

(Az Lt. 53. §-ához)

23. § (1) A magyar állampolgár által külföldön szerzett szakszolgálati engedély vagy képzés akkor fogadható el a magyar légiközlekedési hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt a Magyar Köztársaságot is kötelező nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki, illetve folytatták, és ha az e törvényben és ennek alapján jogszabályban előírt feltételek is teljesülnek.
(2) A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) követelményeinek megfelelően külföldön, nem magyar állampolgár részére kiállított szakszolgálati engedélyt Magyarországon a légiközlekedési hatóság elismeri.
(3) Gazdasági célú légi jármű-vezetői tevékenységet csak az adott tevékenység folytatására jogosító hivatásos szakszolgálati engedély tulajdonosa végezhet. Hivatásos szakszolgálati engedély kell a kereseti céllal (pl. alkalmazottként) folytatott légi jármű-vezetői tevékenységhez is.
(4) A lajstromba vett légi járművön közforgalmú utasszállító légi jármű-vezetői tevékenységet csak az a 60. életévét be nem töltött, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező légijármű-vezető folytathat, aki az ilyen tevékenység folytatására jogosító magyar vagy más ország hatósága által kiadott és a magyar légiközlekedési hatóság által érvényesnek elismert szakszolgálati engedéllyel rendelkezik.

(Az Lt. 54. §-ához)

24. § (1) A parancsnok kijelölésének módját a működési szabályzatban - ha az adott légiközlekedési tevékenység e bekezdés rendelkezésének hatálya alá tartozik -, a parancsnok nevét pedig a repülési okmányban meg kell jelölni.
(2) Az (1) bekezdésben említett repülési okmány a repülési terv vagy a légi jármű üzemben tartója által vezetett napló.

(Az Lt. 58. §-ához)

25. § A repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy
a) a légi járművön a felség- és lajstromjel előírásos, a légi jármű a tervezett repülési feladatra felkészített, repülésre alkalmas állapotban van, fedélzeti berendezései működnek és légialkalmassági bizonyítványa érvényes;
b) a légi járművön minden előírt karbantartási munkát és ellenőrzést elvégeztek, és ezt az okmányokban igazolták;
c) a légi jármű tömege és tömegközéppontja a repülési feladatra meghatározott biztonsági határokon belül van;
d) a légi járműnek az adott feladat végrehajtásához előírt személyzete a fedélzeten és a feladat végrehajtására felkészült;
e) valamennyi utas és a szállított teher elhelyezése előírásos és biztonságosan rögzített;
f) az utasokat a repülés közbeni és a vészhelyzeti magatartásról kioktatták;
g) a tervezett repülés útvonalának időjárási helyzete megfelelő;
h) a légi járműre a jogszabályban előírt biztosítást megkötötték.

(Az Lt. 64. §-ához)

26. § (1) Azokat a szerveket, amelyeknek feladata a légi járművek megsegítése (felkutatása, mentése) a belügyminiszter a miniszterrel, a honvédelmi és a népjóléti miniszterrel együttesen jelöli ki. Ennek keretében
a) a belügyminiszter intézkedik a balesetet szenvedett légi jármű felkutatásáról, a tűzoltásról és a személyek kimentéséről, valamint a baleset helyszínének biztosításáról;
b) a miniszter intézkedik a légiközlekedés zavartalanságának fenntartásáról, az eset szakmai vizsgálatáról és - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a balesetben érintett országok illetékes hatóságaival való kapcsolat tartásáról;
c) a népjóléti miniszter intézkedik a személyek egészségügyi mentéséről és a légi katasztrófa bekövetkezésekor végrehajtandó egészségügyi cselekvési terv életbeléptetéséről;
d) a honvédelmi miniszter légi kutató szolgálatot tart fenn, amely az eltűnt légi jármű, illetőleg személyek felkutatásán kívül azok mentésében is közreműködik.
(2) A feladatok költségfedezetéről, valamint a költségeknek a balesetet szenvedett légi jármű üzemben tartójára jogszabályban meghatározottak szerint való áthárításáról a pénzügyminiszter az (1) bekezdésben megjelölt miniszterekkel együttesen gondoskodik.

(Az Lt. 67. §-ához)

27. § (1) Légi jármű abban az esetben vehet részt a légiközlekedésben, ha a légi jármű üzemben tartója, személyzete és a szállított személyek a biztonsági szabályoknak eleget tesznek.
(2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légi járművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, nem szabad légi járművön szállítani, vagy annak fedélzetére felvinni. A légi utasnak tűrnie kell, hogy a légi jármű fedélzetére szállásakor a fegyvert vagy a fegyverként használható egyéb eszközt, anyagot tőle elvegyék és a repülés tartama alatt hozzá nem férhető helyen őrizzék.
(3) Ha a légi jármű üzemben tartója megtagadja, hogy légi járművét, annak szállítmányát az illetékes hatóság vagy a repülőtér biztonsági szervei biztonsági ellenőrzésnek vessék alá, akkor az a légiközlekedésben nem vehet részt. Azt a légi utazásra jelentkező személyt, aki nem veti magát alá a biztonsági ellenőrzésnek, a légiközlekedésből ki kell zárni.
(4) A légiközlekedés védelme érdekében - jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek, az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.
28. § Ez a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári repülésről szóló, az 1981. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott - a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelettel, a 95/1989. (VIII. 30.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel, a 102/1991. (VII. 31.) Korm. rendelettel, a 32/1992. (II. 14.) Korm. rendelettel, a 13/1993. (I. 19.) Korm. rendelettel módosított - 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet.