15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet

a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, a művelődési és közoktatási miniszter bérlőkijelölési jogával érintett és műteremlakásként vagy szükség-műteremlakásként juttatott lakásokra (a továbbiakban: műteremlakás).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) műterem: a lakáshoz kapcsolódó olyan helyiség, amelynek általában
- alapterülete a 20 négyzetmétert meghaladja,
- belmagassága legalább 3 méter,
- ablaka északkeleti, északi vagy északnyugati tájolású, és ablakfelülete legalább 5 négyzetméter;
b) műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, továbbá az, amely műteremmel nem rendelkezik, de bérlője részére műteremlakásként került bérbeadásra;
c) szükség-műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, és egyebekben a komfort nélküli lakás feltételeinek megfelel.
3. § (1) Műteremlakás bérlőjéül az a képző-, ipar-, fotó-, illetve ipari tervezőművész (a továbbiakban: alkotóművész) jelölhető ki, aki alkotóművészeti tevékenységét élethivatásszerűen gyakorolja.
(2) A műteremlakás bérlőjét a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: MAK) jelöli ki nyilvános pályázat, és az alkotóművészeti társadalmi szervezetek képviselőiből álló, a MAK által létrehozott bizottság (a továbbiakban: Műteremlakás Bizottság) javaslata alapján.
4. § (1) A műteremlakás bérlőjét határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig lehet kijelölni.
(2) Bérlőtársként a házastárs, a gyermek (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek), a szülő (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő), valamint az élettárs jelölhető ki, amennyiben azt az alkotóművész kéri. A Műteremlakás Bizottság javaslatát erre nézve figyelembe kell venni.
5. § (1) A bérlő a műteremlakásba a MAK hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, a gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, a szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét), valamint az élettársát és élettársa kiskorú gyermekét.
(2) Az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a műteremlakás bérleti jogának folytatására nem jogosult, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
(3) A volt bérlő, továbbá az (1) bekezdés alapján befogadott személy - mint jogcím nélküli lakáshasználó - a lakásbérleti szerződés megszűnésétől számított egy évig a lakásra megállapított lakbér összegével megegyező, egy év eltelte után a lakbér kétszeresét, két év eltelte után pedig a lakbér ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.
6. § (1) A bérlő a műteremlakásba - az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl - más személyt csak a MAK előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) Az (1) bekezdés alapján befogadott személy csak a bérlő lakásbérleti szerződésének fennálltáig jogosult a lakásban lakni, a továbbiakban jogcím nélküli használónak minősül, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. E személy a lakásbérleti szerződés megszűnését követő hat hónap eltelte után a lakbér háromszorosát, további egy év eltelte után pedig a lakbér ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles fizetni.
7. § A MAK előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül befogadott személy - az 5. § (1) bekezdés kivételével - a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnésétől számított hat hónap eltelte után a lakbér ötszörösét köteles lakáshasználati díjként megfizetni, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
8. § A műteremlakás bérlője a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést alkotóművésszel köthet a Műteremlakás Bizottság javaslata alapján, a MAK előzetes írásbeli hozzájárulásával.
9. § A bérlő a műteremlakás bérleti jogát alkotóművész javára cserélheti el a bérbeadó, továbbá - a Műteremlakás Bizottság javaslata alapján - a MAK előzetes írásbeli hozzájárulásával.
10. § A műteremlakás vagy annak egy része albérletbe nem adható.
11. § A műteremlakást elidegeníteni csak kivételes és indokolt esetben lehet - így különösen akkor, ha a műtermet a művész saját költségén alakította ki - a Műteremlakás Bizottság javaslata alapján, a MAK előzetes írásbeli hozzájárulásával.
12. § (1) Az 5. § (3) és a 6. § (2) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban rögzített lakáshasználati díjak lakbért meghaladó részét, valamint a 11. § alapján a MAK hozzájárulásával elidegenített önkormányzati tulajdont képező lakások vételárának 70%-át [1991. évi XXXIII. tv. 43. § (1) bek.] a MAK elkülönítve kezeli.
(2) A MAK az (1) bekezdésben meghatározott bevételeket - a Műteremlakás Bizottság véleményének kikérésével - kizárólag a műteremlakások felújítására, illetve új műteremlakások és műtermek építésére használhatja fel.
13. § A Műteremlakás Bizottságba a bérlőkijelölésre irányuló pályázatok elbírálásához a pályáztatott lakás helye szerint illetékes helyi önkormányzat képviselőjét is meg kell hívni.
14. § Ha e rendelet hatálybalépése után a szükség-műteremlakásra fennálló szerződés megszűnik, abba határozatlan időre bérlőt kijelölni nem lehet.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba; azonban a műteremlakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.