164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgár,
b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
c) magyar hatóságok által menekültként elismert
súlyos mozgáskorlátozott személyekre.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a súlyos mozgáskorlátozott személyekre, akik
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs intézményi (a továbbiakban: tartós bentlakásos intézmény) ellátásban részesülnek, kivéve a mozgásfogyatékosok rehabilitációs intézményében élő súlyos mozgáskorlátozott személyeket. A 7. § szerinti parkolási engedély a tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő súlyos mozgáskorlátozott személynek is kiadható;
b) életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, ha szállításuk csak mentőjárművel biztosítható;
c) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló, módosított 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet által biztosított ellátásokat igénybe veszik.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, illetőleg, a 2., vagy 3. számú melléklet szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több;
b) család: a súlyos mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülő és testvér;
c) jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül;
d) tanulói jogviszony: a bölcsőde gondozottja, a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója, a felsőoktatási intézmény hallgatója, ha nevelése, gondozása, oktatása a hat hónapot meghaladja, az átképzésben részesülő munkanélküli;
e) munkaviszony: a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya, valamint a munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszony;
f) egyedülálló: az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él.

Közlekedési kedvezmények fajtái

2. § A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményei:
a) személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás),
b) személygépkocsi átalakítási támogatás( a továbbiakban: átalakítási támogatás),
c) közlekedési támogatás,
d) parkolási engedély.
3. § (1) A szerzési támogatás
a) belföldi kereskedelmi forgalomban történő 1,5 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos (a továbbiakban: megyei rehabilitációs főorvos) javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű (a továbbiakban: kerekesszék) vásárlása esetén a vételárhoz,
b) a Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) előzetes engedélyével a külföldről behozandó, az a) pontban meghatározott személygépkocsi, illetőleg kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez
nyújtott hozzájárulás.
(2) A szerzési támogatás mértéke a vételár, illetve a vám és általános forgalmi adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 250 000 forint.
(3) Szerzési támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerzési támogatás iránti kérelemhez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) tisztifőorvosa (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos) utalványának másolatát csatolni kell.
4. § (1) Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg,
a) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértő szerv megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa (a házastárs és az élettárs együtt a továbbiakban: házastárs) írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint
b) akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg, és
c) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.
(2) Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek,
a) aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: gyermek) személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógykezelése vagy tanulmányai végzése miatt indokolt, valamint
b) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és
c) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg, és
d) aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában rendszeres
a) intézményi ellátás
aa) a közoktatási,
ab) a felsőoktatási,
ac) a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézményi gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatása;
b) gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása
minősül.
(4) Ha a szerzési támogatást kerekesszék vásárlásra használják fel az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell.
(5) Az (1)-(2) bekezdések szerinti személy részére a szerzési támogatás nem állapítható meg mindaddig, amíg a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll.
5. § (1) Az átalakítási támogatás
a) a személygépkocsinak a vezetés feltételeként külön jogszabályban előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá
b) a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását.
(2) Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 forint.
(3) Átalakítási támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult,
a) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült átalakítási támogatásban,
b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy is, akinek gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a szakértő szerv megállapította, feltéve, hogy a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelel.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy
a) aki a vele közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott házastársa, vagy
b) gyermeke - ha a szállítás a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel - személygépkocsival történő szállítását vállalja,
c) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságra vagy súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban, valamint
d) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.
6. § (1) A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.
(2) A közlekedési támogatás összege (3) és (4) bekezdésekben meghatározott szorzószám és a közlekedési támogatás alapösszegének (a továbbiakban: alapösszeg) a szorzata. Az alapösszeg mértéke: 5 000 forint/év.
(3) A szorszószámok mértéke:
a) ha a súlyos mozgáskorlátozott személy 1-18 éves korú, és
aa) tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 2,
ab) ha az aa) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1;
b) ha a súlyos mozgáskorlátozott személy 18-60 éves korú, és
ba) tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 2,5;
bb) ha a ba) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1;
c) ha a súlyos mozgáskorlátozott személy a 60. életévét betöltötte: 1.
(4) Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorúak eltartásáról (a továbbiakban: eltartott) saját háztartásában gondoskodik, részére az eltartottak számától függetlenül a (3) bekezdés alapján kiszámított közlekedési támogatás összegén felül még a (2) bekezdés szerinti alapösszeg 0,5-es szorzószámmal számított összegének megfelelő támogatás is jár.
(5) Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.
(6) Nem állapítható meg a közlekedési támogatás, ha a súlyos mozgáskorlátozott családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdése b) pontja szerinti mértéket meghaladja.
(7) Az alapösszeg és a szorszószámok szerint kiszámított összegeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
7. § A parkolási engedély a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.

Közlekedési kedvezményekre való jogosultságmegállapítása

8. § (1) A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a 11. § (2) bekezdése szerinti határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani.
(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a jegyző a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek.
(3) A szerzési, a közlekedési támogatás iránti, valamint a 11. § (2) bekezdése szerinti határozat érvényességének meghosszabbítása iránti kérelem a tárgyév április 30. napjáig nyújtható be.
(4) Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.
(5) A közlekedési támogatás iránti igény a (3) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.
9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell
a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló, a 10. § (1) bekezdése vagy 13. § (1) bekezdése alapján kiadott orvosi szakvéleményt,
b) a jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy családjában az egy főre jutó jövedelme a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg,
c) nyilatkozatot arról, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt ellátást nem veszi igénybe,
d) a szerzési és az átalakítási támogatás esetében a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát. Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény fénymásolatát, ha ezen feltételek nem állnak fenn, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személy házastársa, illetőleg szülője (a továbbiakban: szállítást végző személy) írásbeli nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja,
e) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű-vásárlási vagy szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben,
f) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén az egyedülálló, súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló,
g) a közlekedési támogatás iránti kérelem esetén, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy eltartottról gondoskodik, az eltartott születési anyakönyvi kivonatát vagy az eltartott személyi lapját bemutatja, és ha szükséges az elhelyezését igazoló bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat fénymásolatát,
h) a szerzési, az átalakítási és a közlekedési támogatás iránti kérelem esetében a munkaviszony, a tanulói jogviszony fennállására, valamint a gyógykezelésre vonatkozó igazolást,
i) az átalakítási támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban.
(2) A parkolási engedély iránti kérelemhez csak a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló 10. § (1) bekezdése vagy 13. § (1) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt kell mellékelni.
10. § (1) A 2. számú melléklet szerinti orvosi szakvéleményt kérelemre
a) az 1. számú melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 2.3. és 2.4. pontja szerinti esetben a választott háziorvos, házi gyermekorvos, ezek hiányában a lakóhely szerinti területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos),
b) az a) pontban nem szabályozott esetekben a háziorvos beutalása alapján (a beutalóhoz mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt) az illetékes szakorvos
állítja ki a személyes vizsgálat és/vagy a rendelkezésre álló orvosi lelet, vagy zárójelentés alapján.
(2) A szakvélemény igazolja
a) a közlekedőképesség minősítését,
b) azt, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy állapota végleges vagy változhat, illetve azt, hogy az állapota mióta áll fenn.
(3) Amennyiben az állapot változhat, a szakvéleményt évente felül kell vizsgálni.
11. § (1) A jegyző a kérelemről határozattal dönt. A határozat rendelkező részében megállapítja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét vagy annak hiányát. A szerzési és az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat indokolásában a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra, valamint hadirokkant kérelmező esetében a hadirokkantság tényére külön ki kell térni.
(2) A szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év. A jegyző kérelemre - a jogosultsági feltételek igazolása mellett - a határozat érvényességi idejét évenként meghosszabbítja.
(3) A jegyző a szerzési jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát minden év június 30-ig felterjeszti a megyei tisztifőorvoshoz.
(4) A jegyző gondoskodik a közlekedési támogatás összegének kifizetéséről.
(5) A jegyző az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát, annak a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a megyei tisztifőorvoshoz felterjeszti.
12. § (1) A jegyző a súlyos mozgáskorlátozott személy kérelmére az 5. számú melléklet szerinti parkolási engedélyt állítja ki, függetlenül attól, hogy a kérelmező rendelkezik-e személygépkocsival vagy sem.
(2) A jegyző a parkolási engedélyt a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatok meghozatalával egyidejűleg vagy attól függetlenül is kiállíthatja. A parkolási engedély kiadásánál a jövedelmi viszonyokat vizsgálni nem kell.
(3) A parkolási engedély érvényessége a kiállítás, illetve az érvényesítés időpontjától számított három év.
(4) A jegyző a parkolási engedély érvényességét az érvényes orvosi szakvélemény és a jogosult személyi igazolványának bemutatása esetén meghosszabbítja.
13. § (1) Amennyiben a 11. § (1) bekezdés szerinti határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság) kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. Az orvosi bizottság a szakvéleményt a 3. számú melléklet szerint adja ki. Az orvosi szakvélemény vizsgálat, valamint orvosi iratok alapján is kiadható.
(2) A másodfokú orvosi szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
(3) A súlyos mozgáskorlátozottnak nem minősített személy az orvosi szakvélemény kiállítását követő évben kérhet újbóli vizsgálatot.
(4) A másodfokú határozatban a 11. § (1) bekezdésében foglaltakról értelemszerűen rendelkezni kell.

A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételérejogosító utalvány

14. § Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza meg és teszi közzé a Népjóléti Közlönyben - a költségvetési törvény függvényében - minden év április 30-ig.
15. § (1) A megyei tisztifőorvos az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével
a) a szerzési támogatás kielégítésének tárgyévi időpontjáról a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a tárgyév július 31-éig,
b) az átalakítási támogatás kielégítésének időpontjáról a tárgyévben folyamatosan
dönt.
A bizottság egyik tagja a MEOSZ területileg illetékes szervezetének meghatalmazott képviselője.
(2) A kielégítésnél előnyben részesíthető az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki
a) saját jogán jogosult a szerzési és/vagy átalakítási támogatásra,
b) a személygépkocsit rehabilitáció céljából használná (munkaviszony, tanulói jogviszony folytatása),
c) egyedülálló,
d) a szerzési támogatás összegét a 3. § (1) bekezdése szerinti kerekesszék vásárlására használja fel,
e) a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.
(3) A megyei tisztifőorvosnak az (1) bekezdés szerinti döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
16. § A megyei tisztifőorvos a 15. § (1) bekezdése szerinti döntéséről értesíti a Minisztériumot, illetve a döntése alapján a tárgyévben szerzési, valamint átalakítási támogatásban részesülő személyekről tájékoztatja a jogosultságot megállapító jegyzőt.
17. § (1) A megyei tisztifőorvos a 15. § (1) bekezdése szerinti döntését követő 15 napon belül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mogzáskorlátozott vagy a 4. § (1) bekezdésében szabályozott feltételekkel rendelkező szállítást végző személy részére, valamint írásban értesíti a tárgyévben szerzési, illetve átalakítási támogatásban nem részesülő személyeket.
(2) A súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy az utalvány kiállítását követően vásárolhatja meg, vagy alakíttathatja át azt a személygépkocsit, melyhez az utalványt fel kívánja használni. Az utalvány kiállítása előtt megvásárolt, illetőleg átalakított személygépkocsi esetén a szerzési, valamint az átalakítási támogatás nem folyósítható.
(3) Az utalvány a kiállításától számított három hónapig érvényes. A megyei tisztifőorvos az érvényességet indokolt esetben - az érvényességi időn belül - egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja. A megyei tisztifőorvos a lejárt és fel nem használt utalvány tulajdonosa helyett új kedvezményezettet jelöl ki.
18. § (1) A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalvány értékét a vételárba, illetőleg az átalakítás költségébe beszámítja.
(2) A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalványt benyújtja a Minisztériumba a támogatás kiegyenlítése céljából, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló nevét, címét, a személygépkocsi forgalmi rendszámát és lökettérfogatát is fel kell tüntetni.
(3) A személygépkocsi vásárlásához felhasznált utalvány legfeljebb az érvényességének lejártát követő 15 napon belül nyújtható be a Minisztériumba.
(4) A Minisztérium az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti.

A közlekedési támogatás visszaigénylése

19. § (1) A jegyző az általa jogerősen megállapított közlekedési támogatások összegét azok kifizetése céljából - a jogosultak személyi adatainak feltüntetése nélkül - minden hónap 10. napjáig jelenti - a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: TÁKISZ).
(2) A TÁKISZ a beérkezett jelentések összesített adatairól településsoros bontásban minden hónap 23. napjáig tájékoztatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH).
(3) Az APEH megkeresése alapján a Minisztérium a megigényelt közlekedési támogatások ellenértékét - az önkormányzatok részére történő átutalás céljából - átutalja az APEH-nek. Az APEH a támogatások ellenértékét az önkormányzatok havi normatív állami hozzájárulásával egyidejűleg az önkormányzatoknak átutalja.

Eljárás a jogosulatlanul igénybe vetttámogatások esetében

20. § (1) Aki rosszhiszeműen és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével vett igénybe szerzési, átalakítási és közlekedési támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben visszafizetni, valamint az igénybe vett parkolási engedélyt a kiállítónak visszaszolgáltatni. Az ilyen személy öt évig közlekedési kedvezményekben nem részesíthető.
(2) Az elsőfokú határozatot meghozó jegyző az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, illetőleg a parkolási engedély visszaszolgáltatását a rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül határozattal rendeli el.
(3) Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg a végrehajthatóságától számított nyolc napon belül a szerzési és az átalakítási támogatás esetén a Minisztériumnak, közlekedési támogatás esetén a kifizetés helye szerint illetékes települési önkormányzat részére kell a támogatás összegét visszafizetni. A jegyző a visszafizetett közlekedési támogatás összegét az APEH részére átutalja.
(5) A 10. § (1) bekezdése, valamint a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott szakvélemény közokirat.
(6) Amennyiben a szakvéleményt a valóságnak nem megfelelően állítják ki, a szakvélemény kiállítója köteles az ebből eredő kárt a Minisztériumnak megtéríteni.
(7) A (6) bekezdés szerinti károkozás esetén a Minisztérium a Magyar Orvosi Kamaránál etikai eljárást kezdeményez.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 1996. január 1. napjával lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 26/1994. (II. 27.) Korm. rendelet,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 10/1994. (I. 30.) Korm. rendelet 16. §-a és 17. §-ának (3) bekezdése
hatályát veszti.
(2) A 13. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatért 500 forint/vizsgálat térítési díj illeti meg az orvosi bizottságot, amelyet számukra utólagos elszámolás alapján a Minisztérium megtérít.
(3) Az 1996. január 1-jét megelőzően kiállított I. és II. fokú szakvélemények 1996-tól közlekedési kedvezmény iránti kérelemhez nem használhatók.
(4) A közlekedési kedvezmény megállapításánál a kérelem benyújtása időpontjában
a) betöltött életkort,
b) folytatott tanulói jogviszonyt, munkaviszonyt,
c) kiskorú saját háztartásban történő ellátását,
d) azt, hogy egyedülálló,
e) gyógykezeltetést,
vagy e feltételek hiányát kell megállapítani.
(5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott parkolási engedély érvényességi idejéig használható.
(6) Az e rendeletben foglalt kedvezmények a jövedelemadóról szóló törvényben felsorolt - adómentesség alá eső - szociális támogatások.
(7) E rendelet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban történő vásárlásnak a személygépkocsi értékesítéssel foglalkozó, adószámmal rendelkező szervtől vagy személytől történő vásárlás minősül.
(8) E rendelet rendelkezéseit az 1996-os évre előterjesztett kérelmek esetében kell alkalmazni, akkor is, ha a kérelmet 1996. január 1-je előtt terjesztették elő.