174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: T.) kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Egészségbiztosítási Önkormányzattal és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben - a következőket rendeli el:
1. § A 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés harminc napot meghaladó tartama alatt - ide nem értve a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésekor a kötelező felmentés esetét - szünetel a biztosítás, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény vagy távolléti díj fizetés nem történt. Kivétel ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetőleg, ha az igénybevételre háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt kerül sor.”
2. § (1) Az R. 19/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított részére a vényen rendelt gyógyszer árához akkor jár a társadalombiztosítási támogatás, ha azt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási pénztár) a gyógyszer kiszolgálásra és a társadalombiztosítási támogatás elszámolására szerződést kötött gyógyszertár szolgáltatja ki. A gyógyszertár hitelt érdemlően köteles dokumentálni a - (4) bekezdés szerint 50, 70, 90 és 100%-os - társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek egyéves leltár-időszakonkénti készletét, időközi beszerzését és értékesítését.”
(2) Az R. 19/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítási támogatás a külön jogszabályban meghatározott gyógyszereknél a támogatás mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésének időpontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a támogatás alapjául elfogadott mindenkori - áfával megnövelt (bruttó) - ár 0, 50, 70, 90, illetve 100%-ának megfelelő összeg, amely
a) az 50, 70 és 90% esetében az ár változásától függetlenül egy évig változatlan marad,
b) a 100% esetében az ár változásának mértékével korrigált összeg.”
3. § Az R. 19/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül (3) és (4) bekezdéssel, a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (5)-(11) bekezdésre változik:
„(2) Ha a biztosított beutaló nélkül, de orvosilag indokoltan vette igénybe a járóbeteg-szakellátást, az utazási költség megtérítése a lakóhelyére, illetőleg a tartózkodási helyére történő visszautazásra illeti meg.
(3) A biztosítottat a gyógyászati segédeszköz igénybevétele (kiszolgáltatása) - ideértve a gyógyászati segédeszköz elkészítéséhez szükséges próbán való megjelenést is - során felmerült utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha a beutaló orvos által megjelölt gyógyászati segédeszközt gyártók (kiszolgáltatók) közül a lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső gyógyászati segédeszközgyártót (kiszolgáltatót) veszi igénybe. Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz-rendelésre jogosult orvos nem tartja indokoltnak.
(4) A biztosítottnak a rehabilitáció keretében a 19/D. § szerint rendelt gyógyfürdőellátás, valamint az orvosi rehabilitáció keretében a 20/1995. (VI. 17.) NM rendeletnek megfelelő szanatóriumi ellátás igénybevételéhez is jár az utazási költségtérítés.”
4. § Az R. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.”
5. § Az R. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjára átlagosan esik.”
6. § Az R. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az öregségi nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 9 600 forint.”
7. § Az R. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § A T. 54. §-a (5) bekezdésének alkalmazása esetén a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.”
8. § (1) Az R. 96. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időre eső nyugdíjjárulék köteles keresetet, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az 1996-ban elért keresetekre eső személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként”
(2) Az R. 96. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A T. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások alatt a munkanélküli járadékot, a pályakezdők munkanélküli segélyét, a képzést elősegítő keresetkiegészítést, a keresetpótló juttatást és az 1991. évi IV. törvény hatálybalépését megelőző időponttól megállapított, munkanélkülieket megillető ellátást is érteni kell.”
(3) Az R. 96. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetre vonatkozó adatokat - tekintettel a T. 120. és 120/A. §-saiban foglaltakra is - a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással, vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni.”
9. § Az R. 97. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(- ...a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:)
„i) az a)-h) pontok alapján meghatározott naptári évi kereseteket a T. 44. §-a (3) bekezdésében meghatározott szorzószámokkal kell növelni.”
10. § Az R. 105. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A T. 45. §-a második mondatának alkalmazása esetén a szakmunkás öregségi nyugdíját az utolsó 365 naptári nap alatt szakmunkás munkakörben elért és a T. 44. §-a (3), illetőleg (5) bekezdése alapján növelt keresetének alapulvételével kell megállapítani akkor, ha ez idő alatt legalább 30 naptári napra keresete volt.
(6) Az (1)-(5) bekezdés, valamint a 101. § alkalmazása, továbbá a T. 44. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata szerinti minimális bér havi átlagkeresetként történő figyelembevétele esetén a baleseti járadékot nem lehet számításba venni.”
11. § Az R. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a rokkantsági nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege
a III. rokkantsági csoportban havi 9 600 Ft,
a II. rokkantsági csoportban havi 10 100 Ft,
az I. rokkantsági csoportban havi 10 400 Ft.”
12. § Az R. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményes életkort - még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.”
13. § Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként és a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, a hivatásos állományúak szolgálati viszonya, továbbá az az idő, amelyre nézve az igénylő a T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja alapján megállapodást kötött, és a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontjában előírt mértékű járulékot fizetett.”
14. § Az R. 131. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szolgálati időként kell figyelembe venni)
„a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,”
(tartamát.)
15. § Az R. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.”
16. § Az R. 170. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.”
17. § Az R. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § Ha az állandó özvegyi nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 8 900 forint.”
18. § Az R. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § Ha az árvaellátást 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, annak legkisebb összege havi 8 200 forint.”
19. § Az R. 197. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege havi 8 850 forint, illetőleg 9 520 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, havi 8 570 forint, illetőleg 8 860 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki később terjeszti elő igényét.”
20. § Az R. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § Az özvegyi járadék összege havi 8 710 forint.”
21. § Az R. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az, aki)
„a) özvegyi nyugdíjra, baleseti özvegyi nyugdíjra, baleseti járadékra a „Népművészet Mestere”-ként az 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerinti pótlékra,”
22. § Az R. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„208. § A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 8 980 forint, illetve 9 520 forint. A járadék összege a tíz éven felüli növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalékával emelkedik.”
23. § Az R. 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„211. § A növelt összegű özvegyi járadék a növelt összegű öregségi járadék fele, de legalább havi 8 740 forint.”
24. § Az R. a következő 223/A. §-sal egészül ki:
„223/A. § Ha a baleseti táppénzre jogosult a T. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartamot kimeríti és a keresőképtelenségének elbírálására illetékes orvos véleménye szerint a balesetből (foglalkozási betegségből) eredően továbbra is keresőképtelen, az említett időtartam lejárta előtt 60 nappal (vagy a baleseti táppénz 300. napjánál) a kezelőorvos kezdeményezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének I. fokú Bizottságánál az üzemi balesetet szenvedett személy vizsgálatát annak eldöntése céljából, hogy az állapota kialakult-e, vagy továbbra is keresőképtelen, s a keresőképtelenség várható tartamára a baleseti táppénz meghosszabbítását engedélyezi.”
25. § Az R. 240. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjat 1995. december 31-ét követő, de 1997. január 1-jét megelőző időponttól állapítják meg, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege
a III. rokkantsági csoportban havi 9 700 forint,
a II. rokkantsági csoportban havi 10 200 forint,
az I. rokkantsági csoportban havi 10 500 forint.”
26. § Az R. 251. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A társadalombiztosítási készpénzellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.”
„(3) Ha a társadalombiztosítási készpénzellátásra irányuló igényt posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának az igazolt napját kell tekinteni.
(4) A térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó igényt a T. 16/B. §-ában említett egészségügyi szolgáltatónál a T. 16/B. §-ában előírt módon lehet érvényesíteni.”
27. § Az R. 255. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén nem kell határozatot hozni a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) az előnyugdíjra jogosultság megszüntetéséről.”
28. § Az R. 262/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Az üzemi baleset megállapításáról a baleseti táppénzt folyósító szerv az elbírálást követő három munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíteni.”
29. § (1) Az R. 264. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyugellátásra és a baleseti nyugellátásra az igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által az erre a célra rendszeresített és az igénylő (törvényes képviselője) által aláírt nyomtatványon]
„b) a vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a Vasutak által megállapított nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozói igényt a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, Győr-Sopron-Ébenfurti Vasút Rt.-hez (a továbbiakban: GYSEV Rt.)
kell bejelenteni.”
(2) Az R. 264. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, valamint azokat az ellátásokat, amelyek megállapítását külön jogszabály a nyugdíjmegállapító, illetőleg nyugdíjfolyósító szervek hatáskörébe utalja, az (1) bekezdés b) pontjában említettek részére a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. állapítja meg.”
30. § (1) Az R. 266. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának az olyan jogviszony fennállása, amelyből származó keresetet (jövedelmet) a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe venni nem lehetett.”
(2) Az R. 266. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az igénylő részére munkanélküli járadékot, képzési támogatást vagy pályakezdők munkanélküli segélyét, illetőleg nyugdíj előtti munkanélküli segélyt folyósítanak, az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat legkorábban a felsorolt ellátások folyósítása megszűnését követő naptól kell megállapítani.”
31. § Az R. 271. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vasutak dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség az igényelt ellátásnak megfelelően a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (a továbbiakban: VTI), illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak, vagy a GYSEV Rt.-nek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, azt a VTI, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi.”
32. § Az R. 276. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„276. § Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a nyugdíjazás után szerzett szolgálati idő alapján történő módosítása, vagy újbóli megállapítása iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), a Vasutak által megállapított nyugdíjjal kapcsolatban pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, illetőleg a GYSEV Rt.-nél kell előterjeszteni.”
33. § (1) Az R. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vasutak nyugdíjasai, illetőleg ezek hozzátartozói részére járó nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság végzi.”
(2) Az R. 280. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülő az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított előnyugdíjat, korengedményes nyugdíjat öregségi nyugdíj címén kell részére folyósítani.”
34. § Az R. a következő 290/A. §-sal egészül ki:
„290/A. § (1) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató - ideértve a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is - a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulást a tárgyhavi összesítő elszámoláson köteles bevallani, és a járulékokkal együtt befizetni.
(2) Ha a biztosított részére a T. 18. §-a a) pontjában említett keresőképtelenség vagy a kórházi (klinikai ápolás) időtartamára a táppénzt a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósításával egyidejűleg a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulásról fizetési meghagyással értesíti a munkáltatót.”
35. § Az R. 313/A. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. §-a (1) bekezdése] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, illetőleg külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerint járulékot fizet - ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély időtartama alatt vállalkozói tevékenységét folytatja.”
36. § Az R. a következő 319/B. §-sal egészül ki:
„319/B. § A T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás bevallására és a befizetési kötelezettségre, illetőleg a felelősségi szabályok alkalmazására a T.-nek a járulékokra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A T. 105/C. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegyenlítési sorrend alkalmazásánál a hozzájárulást a baleseti járulékot követően kell figyelembe venni.”
37. § Az R. 445. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítási ellátást folyósító munkáltató az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül köteles az összesítő elszámoláson kimutatni a tárgyhónapban kifizetett táppénzek után a T. 103. §-a (3) bekezdésében említett hozzájárulás összegét, valamint a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási ellátás, a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások és a kifizetőhely fenntartóját a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése szerint megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a fizetendő járulékok különbözetét.”
38. § Az R. 464. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A T. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón is teljesíthető. Az adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatásnak a jogszabályban meghatározott időszakot megelőzően történő teljesítésére, illetőleg az említett időszakon belüli ütemezésére az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság és az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltatók és egyéb szervek megállapodást köthetnek.”

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - a 2. § kivételével - 1996. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 2. §-a, a 97. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 119. §-a, a 234. §-a, a 325. §-a és a 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 5. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. A 2. § rendelkezéseit 1996. február 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Az R. 18. §-ában a „T. 16. §”-ára hivatkozás „T. 16/A. §”-ra változik, az R. 45/A. §-ában „a tárgyév első napján” szövegrész helyébe a „tárgyévet megelőző év utolsó napján” szövegrész lép, az R. 266. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és az R. 266. §-a (3) bekezdésében a „táppénzben” szövegrész „táppénzben (betegszabadságon)”, az R. 279. §-a (1) bekezdésében a „MÁV Nyugdíj Igazgatóság” szövegrész „MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg GYSEV Rt.” szövegrészre, az R. 327/A. §-ában „és rendbírság” szövegrész „továbbá járulékbírság és mulasztási bírság” szövegrészre, az R. 336. §-a (1) bekezdésének c) pontjában és (6) bekezdésében a „rendbírságot” szövegrész „járulékbírságot és mulasztási bírságot” szövegrészre változik.
(3) Az R. III. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az R. VIII. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint egészül ki.