17/1995. (VII. 25.) IM rendelet

a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosításáról

A Polgári Perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 2. §-a (1) bekezdésének f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség (Pp. 84. § (3) bekezdés) illeti meg az alábbi perekben:]
„f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg,
g) a bányakár megtérítése iránti per,”
2. § Az R. 3. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:  [LÁBJEGYZET_1]
„A tárgyi költségmentes munkaügyi perben a munkáltatót, a bányakár megtérítése iránti perben a bányavállalkozót - pervesztességük arányában - kötelezni kell az állam által előlegezett költség és - ha a munkáltatót személyes illetékmentesség nem illeti meg - a meg nem fizetett illeték megtérítésére.”
3. § Az R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.], valamint az alábbi kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések
a) cégeljárásban,
b) a közjegyző eljárásában, kivéve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
c) arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel,
d) előzetes bizonyítás során,
e) a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatóra, illetve bányavállalkozóra.”
4. § (1) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 3. §-a (1) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.”
(2) Az R. 5. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt, amelyet a fél az ellenféllel szemben érvényesíteni kíván.”
(3) Az R. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a fél a költségmentesség engedélyezését az eljárás megindítását követően kéri, a költségmentesség hatálya - ha e rendelet másként nem rendelkezik - nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára.”
5. § Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.”
6. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja.”
7. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A személyes költségmentesség felülvizsgálata és megvonása
8. § (1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente,
b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá
c) az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(2) A felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a külön jogszabályban megjelölt igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le. Ha a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a bíróság megvonja a személyes költségmentességet.
(3) Ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására. A bíróság végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül.
a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,
b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket,
c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában foglalt feltételei fennállnak,
d) köteles megfizetni a pártfogó ügyvéd államot terhelő díját.
(4) Ha a bíróság a költségmentességet azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő illetéket leróni, és a költségeket előlegezni.”
8. § Az R. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Költségmentesség engedélyezése az elsőfokú eljárást követően
10. § (1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha
a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,
b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve
c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
(2) Ha a fél kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg terjeszti elő, a költségmentesség tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság dönt. Egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság.
(3) Ha a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.”
9. § Az R. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„III. Az illeték és költség előlegezése, valamint viselése”
10. § Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„A költségek előlegezése és a költségjegyzék kiállítása
12. § (1) A költség előlegezéséről az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásban a költség felmerült. A költséget bírósági határozat alapján lehet előlegezni, és a jogosultaknak kifizetni. A határozatban fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a bíróság  ügyszámát, a peres felek nevét és perbeli állását, az ügy tárgyát, a jogosult nevét és lakcímét, valamint az előlegezett összeget és a kifizetés jogcímét.
(2) Az előlegezett összeget a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH), illetőleg a megyei bíróság székhelyén kívül működő helyi bíróság esetén az ellátmány kezelésével megbízott dolgozó (a továbbiakban: az ellátmány kezelője) fizeti ki a jogosultnak.
(3) A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségekről a bíróság, illetve a bírósági végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket azok felmerülésekor kell bejegyezni.
(4) Nem kell költségjegyzéket kiállítani, ha a feleket a per tárgyára tekintettel - a 2. § (1) bekezdése f)-g) pontjában említettek kivételével - tárgyi költségmentesség illeti meg, vagy a bíróság mindegyik fél részére személyes költségmentességet engedélyezett.
(5) Bírói utasításra a perbíróság kezelő irodája állítja ki a költségjegyzéket, illetve vezeti be az illetéket és a költségeket. Ez a rendelkezés irányadó akkor is - függetlenül az előlegezést elrendelő bíróságtól -, ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel.”
11. § Az R. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A költségjegyzék kiállításával egyidejűleg a kezelőiroda a költségjegyzéket nyilvántartásba veszi, és csatolja az iratokhoz. A nyilvántartás tételszámát a költségjegyzéken fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a költségjegyzék kiállításának időpontját, a felek nevét és az ügyszámot. A bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtási ügy lajstromozásakor a költségjegyzéket a végrehajtási ügy borítóján állítja ki a bíróság, feltüntetve a bíróság eljárásában vezetett költségjegyzék tételszámát is.”
12. § (1) Az R. 13. §-a a következő alcímmel egészül ki:
„A költségek viselése”
(2) Az R. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az alperes részére kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült illetéket és költséget az állam előlegezi, illetőleg viseli a felperes pernyertessége esetén.”
13. § Az R. a következő 15/A.-15/G. §-sal egészül ki:
„A költségjegyzék lezárása és költségek behajtásával kapcsolatos eljárás
15/A. § (1) Ha az eljárás jogerősen befejeződött, vagy ha a bíróság a személyes költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) jogerősen megvonta, az első fokon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője a költségjegyzéket - bírói utasításra - lezárja.
(2) A kezelőiroda vezetője a költségjegyzék lezárásakor ellenőrzi, hogy valamennyi tételt bejegyeztek-e. Az illeték és a költség megállapítása, valamint viselése kérdésében hozott jogerős határozat alapján a kezelőiroda a költségjegyzék záradékában feltünteti a megfizetésre köteles személy (a továbbiakban: adós) nevét, születési adatait, anyja nevét, lakóhelyét, esetlegesen a munkáltatóját, továbbá külön az illeték és külön a költség összegét.
(3) Ha a bíróság az eljárás során kötelezi a felet meghatározott illeték vagy költség megfizetésére, az irodavezető a költségjegyzéket a felet terhelő összeg tekintetében a (2) bekezdésnek megfelelően zárja le. A kezelőiroda feltünteti, ha az illeték behajtása lelet alapján történik.
(4) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetén az irodavezető a költségjegyzéket a (2) bekezdésnek megfelelően lezárja. A záradékban és a nyilvántartásban csak azt tünteti fel, hogy a behajtást félbeszakadás, szünetelés vagy felfüggesztés folytán mellőzni kell.
(5) Ha az eljárás újból megindul, a felmerülő további illetéket és költséget a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ilyen esetben új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
15/B. § (1) A kezelőiroda a nyilvántartásban feltünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, az illeték, valamint a költség elkülönített összegét, továbbá - a költségjegyzék záradéka alapján - azt, hogy azokat ki és milyen összegben köteles megfizetni.
(2) A költségjegyzékben foglalt összeg behajtására tett intézkedést, illetve mellőzésének okát a nyilvántartásba a költségjegyzék lezárása után kell bejegyezni.
(3) A nyilvántartás alapján a kezelőiroda minden év április és október hónapjában ellenőrzi, hogy a fél évnél régebben kiállított költségjegyzékben foglalt összeg behajtása iránt a szükséges intézkedés megtörtént-e. Ha az ellenőrzés során késedelem állapítható meg, a behajtás iránt intézkedni kell.
(4) A kezelőiroda az adóstól - tartozásának kiegyenlítéseként - sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át. Köteles azonban az adósnak a megfizetés módjára vonatkozó tájékoztatást megadni.
15/C. § (1) A kezelőiroda az adóst terhelő illeték és költség összegéről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat, ideértve az adós belföldi vagyonára vonatkozó adatokat is. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az adós lakóhelye szerinti illetékhivatalnak, a költségről szóló értesítést a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak küldi meg.
(2) Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság - ha erről tudomása van - az értesítésben az illetékhivatalt és a BGH-t az adós belföldön lévő vagyonának hollétéről is tájékoztatja.
(3) Ha az az összeg, amelynek megfizetésére az adós köteles, 500 forintot nem haladja meg, az értesítést mellőzni kell.
(4) Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre, és az egyetemleges adóstárs személyi adataira is utalni kell.
(5) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer - a következő hónap 15. napjáig - kísérőjegyzékkel küldi meg az illetékhivatalnak, illetve a BGH-nak. A kísérőjegyzékben - minden értesítésre vonatkozóan - fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó illeték, illetve költség összegét.
(6) Az értesítés elküldésének időpontját a kezelőiroda a nyilvántartásban feljegyzi, a kísérőjegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja.
(7) Ha a költségmentességet felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte, az értesítést a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának kell megküldeni.
15/D. § (1) A kezelőirodától kísérőjegyzékkel érkezett értesítések átvétele után a BGH ellenőrzi, hogy a kísérőjegyzék és az értesítések adatai a kísérőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.
(2) A BGH az értesítés alapján az államot illető követelést előírja, és az adóst azzal a figyelmeztetéssel hívja fel teljesítésre, hogy ha a követelést a felhívásban megjelölt határidő alatt nem fizeti meg - a teljesítésre felhívás postaköltségeivel együtt -, annak behajtása iránt bírósági végrehajtást kezdeményez.
(3) Ha az adós a felhívásnak nem tett eleget, a BGH megkeresi az értesítést kiállító bíróságot a végrehajtás elrendelése iránt. Az értesítéshez csatolni kell a BGH felhívásának másolatát. Ha az ügyben a végrehajtást a pernyertes fél kérelmére már - az előlegezett költségekre is - elrendelték, újabb végrehajtható okirat kiállításának nincs helye. Erről a bíróság a BGH-t haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A bíróság a megkeresés beérkezését követően haladéktalanul elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtható okiratban feltünteti a költség megállapítására és viselésére vonatkozó határozatot hozó bíróságot, a határozat ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, a végrehajtandó költség összegét, az adós személyi adatait, valamint a végrehajtási eljárásban felmerült illetéket.
A költségek előlegezésének a bírósági végrehajtásban irányadó szabályai
15/E. § (1) A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét.
(2) A végrehajtási költséget a bírósági végrehajtó megkeresésére a végrehajtható okirat alapján lehet előlegezni, illetve kifizetni. A bírósági végrehajtó megkeresésének tartalmaznia kell a végrehajtható okirat számát, a végrehajtási ügyértéket, a munkadíj és a költségtérítés, illetve ezekhez képest a számított előleg összegét [a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet]. A megkereséshez csatolni kell a végrehajtható okirat fénymásolatát. Az előlegezett összeget a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtást foganatosító bíróság székhelye szerint illetékes BGH fizeti ki a bírósági végrehajtónak.
(3) Ha a BGH a megkeresésben megjelölt összeget elfogadja, intézkedik annak haladéktalan átutalása iránt. Ha az önálló bírósági végrehajtó megkeresése szerint előlegezni kért összeggel a BGH nem ért egyet, erről írásban értesíti a végrehajtót. Ezzel egyidejűleg 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságot keresi meg az előlegezés jogalapjának és összegének megállapítása iránt [Vht. 217. § (1) bek.]. A BGH az előlegezni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó letéti számlájára.
(4) A költségjegyzék vezetése, lezárása a végrehajtó feladata.
(5) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 20/1994. (XII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - az előlegezett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a megyei bíróság költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzintézet által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(6) A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illeték és az állam által előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.
(7) A végrehajtási ügy VÜSZ 34. §-a szerinti befejezésekor további munkadíj és költségtérítés előlegezésének nincs helye. Ha a végrehajtási eljárás később folytatódik, a végrehajtó csak az esetleg felmerülő készkiadásai előlegként történő előlegezését kérheti.
15/F. § A megyei bírósági végrehajtó a felvett összeggel - a kifizetést igazoló okirat alapján - a visszaérkezését követő 48 órán belül köteles elszámolni.
A munkáltató, illetve a pénzintézet eljárása az illeték, illetve az előlegezett költség behajtása során
15/G. § (1) Közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. és 25. §), a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §), átutalási végzés (Vht. 80. és 81. §) esetén a bíróság, a bírósági végrehajtó a munkáltatót, illetve a pénzintézetet arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből, illetőleg a bankszámlájáról elsősorban a meg nem fizetett illeték és az előlegezett költség összegét vonja le.
(2) A végrehajtási lap helyett kibocsátott közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. §) és a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §) esetén a munkáltató a levont összeget köteles haladéktalanul a megyei (fővárosi) bírósági költségvetési elszámolási számlára átutalni.
(3) A végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést (Vht. 25. §), vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzintézetet, a levont és visszatartott összeget az említett 45 nap, illetve a jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a munkáltató, illetőleg a pénzintézet köteles átutalni a megyei (fővárosi) bírósági költségvetési számlára.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt végzések egy másolati példányát a bíróság megküldi a székhelye szerint illetékes BGH-nak.”
14. § Az R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) E rendelet szabályait az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megtagadására, felülvizsgálatára, valamint megvonására megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a fél a személyes költségmentesség engedélyezése mellett vagylagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kéri, és a személyes költségmentesség feltételei nem állnak fenn, a bíróság ennek megállapításával egyidejűleg illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet.”
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a 9-11. § és a 13. § kivételével - a rendelet hatálybalépését követően indult elsőfokú bírósági, valamint bírósági végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével az R. 2. §-a (1) bekezdésének h) pontja, a 9. §-a, a 15. §-ának (6) bekezdése, a 13/1986. (XII. 31.) IM rendelet, valamint a költségmentességgel kapcsolatos nyilvántartási és végrehajtási feladatokról szóló 106/1986. (IK 7.) IM utasítás a hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1995/67.