19/1995. (XII. 13.) BM rendelet

a rendőrségi fogdák rendjéről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: bv. tvr.) 127. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában fogvatartott a bűnügyi, a közbiztonsági és az idegenrendészeti őrizetes, az előzetesen letartóztatott, valamint az elítélt, amennyiben számára a fogvatartás helyéül rendőrségi fogdát jelöltek ki.
(2) A fogvatartás során a fogvatartottal az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell bánni. Tilos a fogvatartottat kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni. Rajta orvosi kísérletet, vagy tudományos vizsgálatot vagy kísérletet még beleegyezésével sem lehet végezni.
(3) A fogvatartás szabályainak alkalmazásakor a fogvatartottak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni faj, bőrszín, a nem, a vallás, a politikai vagy bármilyen más vélemény, nemzeti és társadalmi hovatartozás, a születés, a társadalmi vagy bármilyen más helyzet különbözősége miatt.
(4) Az előzetesen letartóztatott jogait a bv. tvr. 118. §-a, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 44. §-ának (6) bekezdése, a 97. §-a (2) bekezdésének b) pontja, kötelességeit a bv. tvr. 117. §-ának (1) bekezdése; az idegenrendészeti őrizetes jogait a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény), továbbá a végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 50. §-ának (1) bekezdése, kötelességeit a Vhr. 50. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.

A fogvatartott jogai és kötelezettségei

2. § (1) A fogvatartott
a) büntetőeljárási jogait gyakorolhatja, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével kapcsolatot tarthat,
b) letéti pénzét indokolt személyes szükségleteinek kielégítésére fordíthatja,
c) előzetesen letartóztatott hozzátartozójával és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel levelezhet, legalább havonta két alkalommal fogadhat látogatót, hetente két alkalommal kaphat csomagot,
d) idegenrendészeti őrizetes az (1) bekezdés c) pontja szerint kaphat csomagot, levelezése és látogató fogadási joga nem korlátozott,
e) jogosult vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására,
f) anyagi és egészségügyi ellátásra, pihenésre jogosult, saját ruháját viselheti, gyógyszert térítés nélkül kap,
g) panasz, kérelem előterjesztésére jogosult, kártérítésre tarthat igényt.
(2) Az előzetesen letartóztatott levelezési és látogató fogadási joga - védőjével, továbbá a 3. § (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek képviselőivel való érintkezés kivételével -, valamint a csomagküldeményhez való joga a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható.
(3) Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel meglátogathatja súlyosan beteg hozzátartozóját, és részt vehet hozzátartozója temetésén.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok - a fogvatartás időtartamára figyelemmel - a d) pont kivételével a bűnügyi őrizetest, a b), c), d) pontok kivételével a közbiztonsági őrizetest is megilletik.
(5) A fogvatartott köteles:
a) a fogda rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni,
b) a fogda helyiségeinek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,
c) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni, ruházatának átvizsgálását és a birtokában nem tartható tárgyak elvételét tűrni,
d) az okozott kárt megtéríteni.
(6) A rendőrségi fogdában ideiglenesen elhelyezett elítélt jogaira és kötelességeire a bv. tvr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elítélt jogainak gyakorlása nem veszélyeztetheti a rendőrségi fogdában való ideiglenes elhelyezés alapjául szolgáló eljárást.
(7) A fogvatartotti jogok gyakorlása nem lehet ellentétes a fogda rendjével, nem veszélyeztetheti a fogvatartottal szemben folyamatban lévő eljárást.
(8) A fogvatartott a fogdába történő befogadásakor jogosult anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven írásban, ha indokolt, szóban megismerni
a) jogait és kötelességeit, azok gyakorlásának módját,
b) a fogda napirendjét,
c) a panasz és a kérelem előterjesztésének módját,
d) a fegyelmi vétségeket, a kiszabható fegyelmi fenyítéseket, azok időtartamát, a jogorvoslat lehetőségeit.
(9) A tájékoztatás megtörténtéről és megértéséről a fogvatartottat a (8) bekezdés első mondatának figyelembevételével írásban nyilatkoztatni kell.
(10) E rendelet alkalmazásában a fogvatartásért felelős:
a) a rendőrkapitánysági fogdában a rendőrkapitány,
b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitánysági fogdában (központi) fogdában a rendőrfőkapitány,
c) a központi idegenrendészeti fogdában az Országos Rendőr-főkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztályának vezetője.
3. § (1) A fogvatartott jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő elhelyezésre, a folyamatos melegvíz-ellátásra, naponta zuhanyozásra, havonta egy alkalommal saját költségén a fogvatartásért felelős által biztosított fodrász igénybevételére, naponta legalább egy óra időtartamban - ellenőrzés mellett - a szabad levegőn való tartózkodásra.
(2) A fogvatartott jogosult alap- és szakorvosi ellátásra, terhesgondozásra, illetve - törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - terhességének megszakítására, valamint kórházi kezelésre. Az ellátás igénybevételének feltételeit a fogvatartásért felelős biztosítja.
(3) Vallás gyakorlását a fogvatartott, valamint az egyház (felekezet) erre felhatalmazással rendelkező képviselője kezdeményezheti.
(4) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot
a) a védőjével, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjével,
b) az ENSZ Emberi Jogok Bizottságával, az Emberi Jogok Európai Bizottságával és Bíróságával, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésére alakult Bizottság tagjaival, továbbá a magyar jogszabályok által az emberi, állampolgári jogok védelmére feljogosított szervezet tagjaival.
(5) A fogvatartott biztonsági felügyelet mellett, a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjével történt előzetes egyeztetés szerinti időpontban, ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot
a) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselőjével, ennek hiányában olyan állam képviselőjével, amely érdekei képviseletét ellátja,
b) vallásgyakorlás céljából az egyház (felekezet) képviselőjével,
c) fiatalkorú fogvatartott a kirendelt pártfogójával.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás gyakorisága nem korlátozható.
(7) A fogvatartott és hozzátartozója, valamint a (4) bekezdésben nem szereplő más személyek közötti kapcsolattartásra (látogató fogadása) előzetes egyeztetés szerinti időpontban, a rendőrség épületében, ellenőrzés és felügyelet mellett havonta két alkalommal, az idegenrendészeti őrizetes esetén ilyen korlátozás nélkül, alkalmanként 30 perc időtartamban kerülhet sor.
(8) A fogvatartott egy időben csak egy, ha az őrzés biztonságát, a fogda rendjét nem veszélyezteti, a fogvatartásért felelős engedélyével több látogatót fogadhat.
4. § Panaszt és kérelmet a fogvatartott naponta terjeszthet elő. A beadványok elkészítésének, illetőleg az elbírálásukra jogosult szervekhez való eljuttatásuk feltételeiről a fogvatartásért felelősnek kell gondoskodnia.
5. § (1) A látogató a látogatás során nem tarthat magánál
a) távbeszélőt,
b) kép- és hangrögzítő eszközt,
c) az emberi élet kioltására, illetve testi sérülés okozására alkalmas eszközt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásra a látogató figyelmét a látogatás megkezdése előtt fel kell hívni. A korlátozás betartása a látogató ruházatának és csomagjának átvizsgálásával ellenőrizhető.
(3) A látogatás nem engedélyezhető, ha a látogató ittas vagy bódult állapotban érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a büntetőeljárás eredményességét, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető tárgyat tart magánál, és azt felhívásra a fogvatartásért felelős képviselőjének nem adja át.
(4) A látogatást be kell fejezni, ha a fogvatartott vagy a látogató jogszabályt sértő vagy a fogvatartás rendjébe ütköző magatartást tanúsít, illetve az ellenőrzés melletti látogatás ideje alatt olyan információt vagy tárgyat ad át, amely a büntetőeljárás eredményességét, illetőleg a fogvatartás biztonságát veszélyezteti.
(5) A fogvatartott nem kötelezhető látogató fogadására.
(6) A fogvatartott látogatásából ki kell zárni azt a személyt, akivel szemben a fogvatartottal azonos ügyben folyik a büntetőeljárás. A kizárás kimondására a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője jogosult.
6. § (1) A fogvatartott levelezése a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője által ellenőrizhető, ha az eljárás adatai az Rtv. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott érdekek sérelmét valószínűsítik. Az ellenőrzés tényét a fogvatartottal közölni kell.
(2) A fogvatartottnak a védőjéhez, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselőjéhez, a hatóságokhoz és az emberi jogok védelmét ellátó szervezetekhez küldött levelei nem ellenőrizhetők.
(3) Amennyiben az ellenőrzött levél tartalma az (1) bekezdés első mondatában hivatkozott valamely érdeket sért, a levél nem továbbítható.
(4) Haladéktalanul továbbítani kell
a) a 3. § (4) bekezdésében meghatározott címzett részére szóló levelet,
b) a fogvatartással kapcsolatos panaszt tartalmazó, a fogvatartás ellenőrzésére jogosult rendőri, ügyészi, bírói vagy más illetékes szervhez intézett levelet.
(5) A fogvatartott távbeszélő használatára a fogvatartást végrehajtó szerv lehetőségei szerint jogosult. A távbeszélő ellenőrzés mellett használható, az ellenőrzés tényéről a fogvatartottat tájékoztatni kell.
7. § (1) A fogvatartott jogosult hetente egy munkanapon és egy munkaszüneti vagy pihenőnapon csomag fogadására.
(2) Csomagban továbbítható a fogvatartott részére
a) olyan, szobahőmérsékleten nem romlandó, kereskedelemben forgalmazott, alkoholt vagy egyéb kábító hatású szert nem tartalmazó élelmiszer, amelynek csomagolása személyi sérülés okozására nem alkalmas, és a csomag súlya a 3 kg-ot nem haladhatja meg,
b) ruházati cikk és egyéb olyan tárgy, amelyet a fogvatartott e rendelet melléklete szerint magánál tarthat.
(3) A csomag tartalmát - a csomag átadójának, postai küldemény esetén címzettjének jelenlétében felnyitva - ellenőrizni kell. A (2) bekezdés értelmében nem engedélyezhető élelmiszert tartalmazó, valamint a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott számot túllépő csomag továbbítását meg kell tagadni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. Az emiatt felmerült postaköltségek a fogvatartottat terhelik. Amennyiben a fogvatartott a költségek fedezetével nem rendelkezik, azt a fogvatartást végrehajtó szerv megelőlegezi.
8. § (1) A fogvatartott részére - amennyiben saját ruházata egészségügyi vagy biztonsági okból nem megfelelő - a fogvatartást foganatosító szerv a fogvatartás időtartamára az időjárásnak megfelelő, egészségét védő ruházatot biztosít, amely nem lehet lealacsonyító vagy megalázó.
(2) Biztosítani kell, hogy a fogvatartott alsóruházatát és lehetőség szerint felsőruházatát a fogdában kitisztíthassa. A nem saját ruházat tisztítási költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.
9. § (1) A fogvatartott letéti pénzéből [16. § (2) bek.] a személyi szükségleteinek kielégítésére szolgáló vásárlásokat elsősorban hozzátartozója, védője, a fogvatartás alapjául szolgáló ügyben eljáró jogi képviselője útján kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő lehetőségek hiányában a vásárlást, a fogvatartott írásos kérelme alapján a fogvatartásért felelős megbízottja végzi a befogadást követő, továbbá hetente egy, a fogvatartásért felelős által meghatározott napon. A vásárlást igazoló, a fogvatartott által aláírt számlát letétként kell kezelni.
10. § A fogvatartott jogosult az e rendelet mellékletében felsorolt tárgyakat magánál tartani. Ha e tárgyakkal rendkívüli eseménynek minősülő cselekményt (20. §) követ el, vagy kísérel meg, akkor ezeket a további fogvatartás során letétként kell kezelni, és használatra kiadni kizárólag felügyelet mellett lehet.
11. § A Magyarországon elhunyt és Magyarországon eltemetendő hozzátartozó temetésén való részvétellel, illetőleg az itt élő, súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatásával kapcsolatban felmerült kísérési és őrzési költségek a fogvatartásért felelőst terhelik.
12. § A közügyek gyakorlásától el nem tiltott fogvatartott a fogvatartásért felelős szerv épületében, mozgó urnás szavazás útján gyakorolhatja választójogát.
13. § A fogvatartott házasságot a fogvatartásért felelős szerv épületében köthet.

A fogda

14. § (1) A fogda a fogvatartottak elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész. A zárkákban fogvatartottanként legalább 10 m3 légteret és lehetőleg 4 m2 mozgásteret kell biztosítani.
(2) A fogda egyes helyiségeinek hőmérsékletét, megvilágítási értékeit az Országos Építésügyi Szabályzat és a hatósági előírások határozzák meg. A megvilágítási értékeket elsősorban természetes fény útján kell biztosítani.
(3) A fogda szünetmentes áramellátását biztosítani kell.
(4) Természetes szellőzést kell biztosítani a fogvatartott befogadására és a fogdaszemélyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, a zárkákban, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, a többcélú helyiségekben, az élelmezési ellátó helyiségekben.
(5) Természetes szellőzés hiányában mesterséges szellőztetést kell biztosítani a fogda egyéb helyiségeiben.

A fogvatartottak befogadása és a fogvatartás megszüntetése

15. § (1) Rendőrségi fogdába befogadni csak a fogvatartás elrendelésére jogosult határozatát követően, e határozat szerint, a fogvatartásért felelős által kiállított okirat, rendelvény alapján lehet. A rendelvényt, valamint a fogvatartott jogainak korlátozására vonatkozó, továbbá a 36. §-ban felsorolt adatokat tartalmazó ügyiratot a fogdában kell tartani.
(2) A rendelvénynek a 36. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
16. § (1) Befogadáskor a fogvatartott ruházata átvizsgálható, szükség esetén motozásnak vethető alá. A motozás elvégzésével azonos nemű személyt kell megbízni. A motozás indokolt esetben kiterjedhet a testüregek orvos általi átvizsgálására is. A vizsgálatok során más fogvatartott, a motozásnál a fogvatartottal ellentétes nemű személy sem lehet jelen.
(2) Befogadáskor a fogvatartottnál lévő tárgyakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A letétként kezelt pénzt egy összegben, a külföldi fizetőeszközöket címletenként és sorszám szerint, a többi - letétként kezelt - tárgyat megnevezésük, számuk és jellegzetességük feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni. Külön kell felsorolni azokat a tárgyakat, melyeket a fogvatartott magánál kíván tartani. A jegyzőkönyvet a fogvatartottal is alá kell íratni, és egy példányát részére át kell adni.
(3) A letétként kezelt tárgyak letételkori, illetőleg megfelelő állapotban történő megőrzéséről a fogvatartásért felelős gondoskodik. A fogvatartott személyes tárgyait az erre kijelölt helyen tarthatja, tűrni köteles a tárgyak ellenőrzését.
(4) A fogvatartás megszüntetésekor a letéti tárgyakat a fogvatartott részére vissza kell adni, kivéve az igazoltan felhasznált pénzösszeget, valamint azokat a tárgyakat, melyeket higiéniai okból meg kellett semmisíteni.
(5) Amennyiben a letéti tárgyakban nem igazolt hiány mutatkozik, azok megrongálódtak vagy megsemmisültek, jegyzőkönyvet kell felvenni, és a szükséges eljárást le kell folytatni.
(6) A fogvatartottat szabadlábra helyezésekor fel kell hívni a letéti tárgyainak átvételére.
(7) Ha a bíróság a tárgyaláson megszünteti az előzetes letartóztatást, a fogvatartottat helyben szabadítani kell, és fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon letéti pénzének elszámolásáról, letéti tárgyainak és okmányainak, továbbá szabadulási igazolásának átvételéről, valamint felszerelési tárgyainak visszaadásáról. A szabadítottat e célból - kifejezett kérésére, lehetőség szerint fogvatartottaktól elkülönítve - vissza kell szállítani a rendőrség épületéig.
17. § (1) Fogvatartottat zárkában elhelyezni csak előzetes orvosi vizsgálat után, az orvosi vélemény figyelembevétele mellett lehet.
(2) Az előzetes orvosi vizsgálat során az orvosnak írásban kell állást foglalnia abban, hogy a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel elhelyezhető-e a fogdában, illetőleg elkülönítése indokolt-e. Írásban kell rögzíteni a fogvatartotton lévő külsérelmi nyomokat és azok keletkezési körülményeire vonatozó orvosi nyilatkozatot. Idegenrendészeti őrizetes orvosi vizsgálatánál - fogvatarthatóságot kizáró okként - figyelembe kell venni a Vhr. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is.
18. § (1) A fogvatartás során el kell különíteni:
a) a férfiakat a nőktől,
b) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől,
c) a nyomozó szerv vezetőjének döntése szerint az ugyanabban a büntetőeljárásban szereplő gyanúsítottakat egymástól,
d) az egészségeseket a betegektől,
e) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,
f) a közbiztonsági őrizetben levőket más fogvatartottaktól,
g) az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldit a bűncselekmény miatt fogvatartottaktól,
h) lehetőség szerint a büntetett előéletűeket a büntetlen előéletűektől.
(2) A zárkában csak a befogadóképességnek megfelelő számú fogvatartottat szabad elhelyezni. Ha nincs elég férőhely, vagy nincs lehetőség a kötelező elkülönítésre, a fogvatartottat más rendőrségi fogdába kell átszállítani.

Napirend és ellátás a fogdában

19. § (1) A fogda napirendjében kell meghatározni
a) az étkezés,
b) a szabad levegőn tartózkodás,
c) az orvosi vizsgálat,
d) a tisztálkodás,
e) az ébresztő és a takarodó
időpontját.
(2) Az írásos napirendet a mindenkori fogvatartott anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven minden zárkában el kell helyezni.
(3) A napirendtől eltérni kizárólag
a) befogadás vagy szabadítás, javítási, karbantartási munkálatok,
b) a fogdában tartott ellenőrzés, szemle,
c) a fogvatartással kapcsolatos rendkívüli esemény miatt lehet.
20. § Fogdai rendkívüli esemény a fogvatartást érintő természeti katasztrófa, továbbá minden olyan esemény, tevékenység vagy mulasztás, amely a fogvatartott, a fogdaőrség, az ellenőrző életét, testi épségét, egészségét, a fogda rendjét, az őrzésbiztonságot sérti vagy súlyosan veszélyezteti, így különösen:
a) a fogvatartást érintő terrorcselekmény,
b) a fogvatartott által a fogdában elkövetett bűncselekmény,
c) a fogdaőrség jogszerű eljárásával szembeni csoportos ellenszegülés,
d) a fogda rendjének csoportos megzavarása,
e) a fogvatartott balesete, fertőző megbetegedése, halála,
f) a fogvatartott öngyilkossági kísérlete vagy szándékos egészségkárosítása,
g) az étkezés csoportos megtagadása, ételmérgezés.
21. § (1) A fogdai rendkívüli eseményt a fogvatartásért felelős köteles kivizsgáltatni, és haladéktalanul jelenteni a büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyésznek.
(2) Fogdai rendkívüli esemény idején a fogda rendjének helyreállításáig a fogvatartásért felelős szüneteltetheti a fogvatartottak levelezéshez, látogatáshoz és csomagküldemény fogadásához való jogainak gyakorlását.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja, annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti.
(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen fogvatartott részére az elmaradt jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.
22. § (1) A fogvatartottak orvosi ellátását a fogvatartásért felelős, elsősorban a rendőrorvosi szolgálat, ennek hiányában - szerződés alapján - az állami, önkormányzati egészségügyi szolgálat útján biztosítja.
(2) A fogvatartottak munkanapon kívüli, sürgősségi orvosi ellátásáról, látlelet elkészíttetéséről a fogvatartásért felelős az (1) bekezdés szerint gondoskodik. Az orvos munkanapokon a fogdában kialakított egészségügyi helyiségben a szükséges ideig rendelést tart. Ennek keretében a fogvatartottat részletesen megvizsgálja:
a) felírja a fogvatartott egészségi állapota miatt feltétlenül szükséges gyógyszert, melynek beszerzését a fogvatartásért felelős biztosítja, engedélyezi a fogvatartott által állandóan szedett, saját költségén beszerzett gyógyszer, vitamin felhasználását,
b) látleletet vesz fel, ha a fogvatartotton külsérelmi nyomot észlel, nyilatkozik a sérülés valószínű okáról, rögzíti továbbá azt is, hogy a fogvatartott a sérülés okát miben jelölte meg,
c) rögzíti a kábítószer-élvezetre, egyéb szenvedélybetegségekre, illetve az attól való függőségre utaló külső jeleket, tüneteket.
(3) A fogvatartott nőt terhessége vagy annak gyanúja esetén, a lehető legrövidebb időn belül, nőgyógyászati szakrendelésre utalja. Terhes nő befogadása esetén gondoskodik a terhesgondozásról, a terhesség megszakítására irányuló kérelem alapján intézkedik a szükséges eljárás lefolytatásáról.
(4) Intézkedik a fertőző betegség, tetvesség, rühesség kezelésére, a járványveszély megelőzésére, a fogvatartott kórházba szállítására, ha az étkezés megtagadása vagy szenvedélybetegség fennállása során keletkező elvonási tünetek miatt életveszély áll fenn, vagy ha ezt egyébként indokoltnak tartja.
(5) Amennyiben a szükséges orvosi, szakorvosi ellátás a fogdában nem biztosítható, az emiatt szükségessé váló szállítás, kísérés és őrzés költségei a fogvatartásért felelőst terhelik.
(6) Ha a fogvatartott kórházi kezelése válik szükségessé, őrzéséről a fogvatartottal szembeni eljárást folytató szerv vezetője gondoskodik.
(7) Az orvos által rendelt gyógyszert fogvatartottanként elkülönítve a fogdaőrség kezeli. A fogvatartott egy időben csak az orvos által előírt mennyiségű gyógyszert tarthatja magánál, kiegészítéséről az orvos által előírt formában és mennyiségben a fogdaőrség gondoskodik. A gyógyszer bevételét a fogdaőrség ellenőrzi.
(8) Az orvos jogosult a fogvatartott egészségi állapotával kapcsolatos, a fogvatartást megelőző időszakban keletkezett orvosi iratok beszerzésére.
(9) A fogvatartott szándékos egészségkárosítása, illetőleg az étkezés megtagadása miatt szükségessé váló orvosi ellátással összefüggő szállítási, őrzési költségek a fogvatartottat terhelik. Amennyiben a fogvatartottnak nincs letéti pénze a költségeket a fogvatartásért felelős megelőlegezi.
(10) A fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 118. §-a (1) bekezdésének z) pontja és (2) bekezdésének d) pontja alapján jogosult. A fogvatartottak utáni járulékfizetés a törvény 119. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az állami költségvetést terheli.
23. § (1) A fogdai egészségügyi ellátás keretében működő orvos köteles a fogvatartásért felelőshöz fordulni, ha az élelmezési ellátás hiányosságai, a fogda és a fogvatartottak higiéniája és tisztasága, az elhelyezési ellátás, a berendezés, felszerelés, világítás, szellőzés elégtelensége, a fogvatartottak ruházatának és ágyneműinek minősége és tisztasága indokolja.
(2) A fogvatartásért felelős köteles intézkedni a hiányosságok megszüntetésére. Egyet nem értés esetén az orvos jelentését - álláspontjával együtt - köteles felettes szervéhez felterjeszteni.
24. § Az AIDS elleni védekezés szempontjából, a fertőzési veszély elhárítása érdekében minden fogdát el kell látni a mechanikai sérülések veszélyével járó események, valamint újraélesztés esetén a vérrel való érintkezéstől megvédeni képes egységfelszereléssel. Ennek összetételét az ORFK Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának vezető főorvosa határozza meg.
25. § (1) A fogvatartott megfelelő élelmezéséről, a közegészségügyi feltételek biztosításáról a fogvatartásért felelős gondoskodik.
(2) A fogvatartottak részére napi háromszori, és amennyiben azt igénylik, vallásuk előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani, melynek Joule értéke legalább 10 900, fiatalkorúak esetében 15 000. Naponta két esetben meleg ételt, orvosi javaslatra diétás élelmezést, terhes nő részére a terhesség 20. hetétől naponta 0,5 liter tejet kell biztosítani.
(3) Ha a fogvatartottak részére konzerv készételt adnak, azt felnyitás előtt kell felmelegíteni, majd tányérra helyezve felszolgálni.
(4) Hideg élelemről kell gondoskodni, ha a fogvatartottat étkezési időben olyan helyre kísérik, ahol meleg étel nem biztosítható. A hideg élelmet higiénikusan kell csomagolni.
(5) A fogvatartottak étkezése a zárkákban történik. Az étel kiosztását, a csomagban küldött vagy vásárolt élelmiszerek átadását csak megfelelő egészségügyi engedéllyel rendelkező közalkalmazott végezheti, a fogdaőri szolgálat biztosítása mellett.
26. § (1) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére a fogvatartott részére személyi felszerelésként műanyag étkészletet, ivópoharat, paplanhuzatot, lepedőt, takarót és laticel derékaljat biztosít.
(2) Amennyiben a fogvatartott azzal nem rendelkezik, számára két törülközőt, hálóinget, 1 pár papucsot, pótruházatot, mosdószappant, egészségügyi papírt, vattát vagy tampont, fogkefét, fogkrémet, félpengés borotvát, borotvahabot kell biztosítani.
(3) A fogvatartásért felelős a rendőri szerv költségére gondoskodik a személyi felszerelésként kiadott paplanhuzat, lepedő, hálóing és törülközők hetenkénti cseréjéről.

Fegyelmi és jutalmazási eljárás

27. § (1) Fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi fenyítéssel sújtható az a fogvatartott, aki jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, más fogvatartottat kötelességszegésre hív fel, vagy jogaik gyakorlását, kötelezettségeik teljesítését akadályozza, így különösen:
a) befogadáskor kötelező orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,
b) a fogda rendjét, napirendjét megszegi, vagy a többi fogvatartottat a fogdarend megsértésére hívja fel, illetőleg részt vesz a fogdarend csoportos megsértésében,
c) a többi fogvatartottat az étkezés csoportos megtagadására hívja fel,
d) a látogató fogadására, a levelezésre, a magánál tartható tárgyakra vonatkozó előírásokat megszegi.
(2) Az előzetes letartóztatottakkal szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket a bv. tvr. 121. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetben lévőkre is.
(3) A fegyelmi jogkört a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv vezetője gyakorolja.
(4) A fegyelmi eljárást - az anyanyelv használata jogának biztosítása mellett - a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától számított 5 napon belül kell lefolytatni. Ennek során a határozat meghozatala előtt a fegyelemsértőt meg kell hallgatni és meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A fegyelmi határozatot - a panaszjogról való tájékoztatással - ki kell hirdetni, és ennek megtörténtét a fegyelmi lapra kell rávezetni. A határozat egy példányát a fogvatartottnak kézbesíteni kell.
(5) Fegyelmi fenyítést csak határozatban lehet kiszabni.
(6) A fogvatartott által elkövetett egy eljárás során elbírált fegyelmi vétségek miatt egy fegyelmi fenyítést lehet kiszabni.
(7) A fogvatartott a bv. tvr. 121. §-ának a) és d) pontja, valamint a 125. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fenyítést kiszabó határozat ellen panasszal élhet, a magánelzárás fenyítés kiszabása ellen az előzetesen letartóztatott és az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet.
(8) A panasz elbírálására jogosult:
a) a rendőrkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőrkapitányság szervének vezetője hozta;
b) a rendőrfőkapitány, ha a megtámadott határozatot a rendőr-főkapitányság szervének vezetője hozta;
c) az Országos Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztály vezetője, ha a megtámadott határozatot az ORFK igazgatásrendészeti szervének vezetője hozta.
(9) A panaszt a határozat kihirdetésekor kell bejelenteni, melyet a fegyelmi jogkör gyakorlója véleményes jelentésével haladéktalanul felterjeszt a panasz elbírálására jogosulthoz. A panaszt a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell elbírálni.
(10) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatásától eltekinthet, ha a fogvatartás időtartama rövidebb a fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamnál, vagy a kiszabott fenyítés célja a fogvatartás rövidsége miatt nem érvényesülhet. A fegyelmi eljárás mellőzésekor a fegyelemsértés gyanúját rögzítő iratot a továbbiakban a fogvatartott irataként kell kezelni.
28. § (1) A fogvatartott jutalomban részesíthető, ha a fogvatartás során kifogástalanul viselkedik, együttműködik a fogdaőrséggel a fogda rendjének fenntartásában, rendkívüli esemény idején tevékenyen közreműködik az élet- és vagyonmentésben, a rend helyreállításában.
(2) Az előzetesen letartóztatottnak adható jutalmakat a bv. tvr. 120. §-a tartalmazza. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bűnügyi és közbiztonsági őrizetesekre is.

Kártérítés

29. § (1) A fogvatartás során vétkesen okozott kárért a fogvatartott a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 339. §-ának rendelkezései szerint tartozik felelősséggel.
(2) A fogvatartottat az okozott kár megtérítésére a fogvatartást végrehajtó szerv határozattal kötelezi. A kártérítési határozat ellen a fogvatartott 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
(3) A fogvatartás során a rendőrség által a fogvatartott letéti tárgyaiban okozott kárért a rendőrség a Ptk. 463. §-a alapján, a fogvatartottnak okozott egyéb kárért a Ptk. 349. §-a alapján felel.
(4) Amennyiben a fogvatartott kártérítési igényét a fogvatartásért felelős nem, vagy csak részben ismeri el, az elutasító határozat ellen a fogvatartott a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

A fogvatartottal szemben alkalmazható kényszerítő eszközök

30. § (1) A fogvatartottal szemben az Rtv. 47-50. §-aiban, valamint az 52. §-ban meghatározott kényszerítő eszközök a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályai szerint alkalmazhatóak.
(2) Bilincseléshez csak a rendszeresített bilincs használható, lánc és vaspánt még helyettesíthető eszközként sem vehető igénybe.
(3) A bilincset el kell távolítani,
a) ha a bíróság a tárgyaláson vagy a meghallgatáson, az ügyész a kihallgatáson azt elrendeli,
b) ha a fegyverhasználat vagy baleset folytán keletkezett sérülés másként nem látható el,
c) ha az orvosszakértői vizsgálat másként nem végezhető el,
d) ha a fogvatartott orvosi ellátása azt indokolttá teszi,
e) ha alkalmazásának törvényes indoka már nem áll fenn.
(4) A kényszerítő eszközök alkalmazása során az Rtv. 61. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

A fogdai őrszolgálat

31. § Fogdaőri szolgálatot az láthat el, aki
a) a rendőrség szakiskolát végzett, hivatásos állományú tagja,
b) alapvizsgát tett a fogvatartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos rendelkezésekből, valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretekből,
c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
d) fogdaszolgálati fegyelemsértés miatt nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt,
e) a fogdaőri szolgálatra egészségileg és fizikailag alkalmas.
32. § (1) A fogdaszolgálat során nyilvántartást kell vezetni a látogatókról és a látogatás időpontjáról (nap, óra, perc).
(2) A fogdaőrök kötelesek a zárkában elhelyezett fogvatartottak viselkedését 20 percenként ellenőrizni a betekintő sávon keresztül. Gyakrabban - szükség esetén folyamatosan - kötelesek ellenőrizni azokat a fogvatartottakat, akik rendkívüli cselekményt követtek el, vagy akikről viselkedésük alapján a rendkívüli cselekmény elkövetése alaposan feltehető.

A fogvatartottak fogdán kívüli őrzése és kísérése

33. § Amennyiben a fogvatartott jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése, a vele szemben folytatott eljárás a fogdán kívül hajtható végre, a fogvatartott kíséréséről és őrzéséről a fogvatartásért felelős által kijelölt rendőri szerv gondoskodik.
34. § (1) A kísérés az a szolgálati tevékenység, melynek során a fogvatartottat meghatározott szervhez vagy helyre kísérik, illetőleg szállítják. A kísérésre az RSzSz. 82. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kísérés megkezdése előtt a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni, ha indokolt meg kell motozni. A fogvatartott várható magatartására tekintettel keze előre, illetve hátra is bilincselhető, szükség esetén lábbilincs is alkalmazható.
(3) A fogvatartottat haladéktalanul meg kell bilincselni, ha támadást vagy szökést kísérel meg. Az eljárási cselekmény foganatosítását követően a fogdába történő visszakísérés előtt a fogvatartottat meg kell bilincselni, és ruházatát át kell vizsgálni.
(4) A fogvatartottak kísérését elsősorban az erre a célra rendszeresített különleges szolgálati gépkocsin kell végrehajtani. Ennek hiányában olyan rendőrségi gépkocsi vehető igénybe, amellyel a kísérő őrök a rendőri szervekkel állandó rádiókapcsolatot tudnak tartani.

A fogda ellenőrzése

35. § (1) Általános fogdaellenőrzésre jogosult:
a) a büntetésvégrehajtás-felügyeleti ügyész,
b) az állampolgári jogok és a kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa,
c) a belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztályának vezetője és osztályvezetői, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Vizsgálati Főosztályának vezetője és osztályvezetője,
d) az illetékes rendőrfőkapitány és helyettesei, a vizsgálati és a közrendvédelmi (fő)osztályok vezetője,
e) az illetékes rendőrkapitány, a bűnügyi és közrendvédelmi osztály vezetője,
f) a Központi Ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt,
g) akit e célból nyílt paranccsal láttak el,
h) akit erre külön jogszabály felhatalmaz.
(2) Részleges fogdaellenőrzésre jogosult:
a) az őrzésbiztonság tárgyi feltételeinek biztosításáért felelős belügyminisztériumi, rendőrségi vezető, illetve ezek megbízottjai,
b) az orvos, a 23. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
c) a közrendvédelmi osztály alosztályvezetői és ezek helyettesei, a fogdaőri szolgálat ellátásának szempontjából.
(3) A zárkán belül ellenőrzést tartani 22.00 órától 06.00 óráig csak különösen indokolt esetben szabad.

A fogvatartással kapcsolatos ügyiratok nyilvántartása

36. § (1) A befogadást követően, fogvatartottanként elkülönítve nyilván kell tartani:
a) a fogvatartottak személyi adatait,
b) a fogvatartás alapjául szolgáló határozatot, megjelölve a fogvatartást elrendelő szervet,
c) a fogvatartás kezdő és befejező időpontját, nap és óra megjelöléssel,
d) a befogadáskor készült, valamint a fogvatartás alatt keletkezett orvosi véleményeket,
e) a fogvatartott fenyítésével, jogai korlátozásának elrendelésével, jutalmazásával, kártérítési ügyeivel kapcsolatos iratokat,
f) a fogvatartott letéti jegyzékét,
g) a fogvatartott fogdán kívüli tartózkodásával, valamint a fogvatartott látogatásával kapcsolatos adatokat.
(2) A fogvatartott elbocsátása után a fogvatartással kapcsolatban keletkezett iratokat az arra jogosult szolgálati elöljáró záradékolja és helyezi irattárba.
(3) A fogvatartottakkal kapcsolatos egyéb adatok kezelésére az Rtv. VIII. fejezetének és az idegenrendészeti törvény V. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

37. § rendelet alkalmazásában hozzátartozók a Btk. 137. §-ának 5. pontjában meghatározott személyek.

Záró rendelkezések

38. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az őrizetnek, előzetes letartóztatásnak rendőrségi fogdában történő végrehajtásáról szóló 11/1990. (II. 18.) BM rendelet és az azt módosító 22/1990. (VIII. 13.) BM rendelet a hatályát veszti.
(2) Az e rendeletből a rendőrségre háruló feladatok végrehajtását az országos rendőrfőkapitány utasításban szabályozza.