22/1995. (III. 8.) Korm. rendelet

a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a 37-39. és 80. §-ában foglaltak végrehajtására, továbbá a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 69. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § A költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:
a) az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként,
b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve,
c) a felújítási előirányzatok célonként,
d) a felhalmozási kiadások feladatonként,
e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben
1. az általános és
2. a céltartalék,
f) a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban,
g) elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) külön jogszabály szerinti előirányzatai.”
2. § A Vhr. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó információkat is kérhet.”
3. § A Vhr. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A helyi önkormányzat képviselő-testülete együttesen hagyja jóvá költségvetési rendeletében az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését. Ennek keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.”
4. § A Vhr. 11. §-ának (1) bekezdése új c) ponttal egészül ki:
(A költségvetési szerv elemi költségvetésében megtervezi... mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek)
„c) a Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton az Országgyűlés által jóváhagyott, illetve annak keretein belül a felügyeleti szerv által megállapított céljellegű, adott feladat ellátását szolgáló előirányzatot képeznek.”
5. § A Vhr. 13. §-ának (1) bekezdése új b) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pont megjelölése c)-f) pontra változik:
(A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve...)
„b) a Fejezeti kezelésű speciális támogatások előirányzat-csoporton megállapított előirányzatok felhasználását további feltételhez kötheti,”
6. § A Vhr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - módosítja a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzatát, ha)
„a) annak feladataiban, az alaptevékenység bevételeiben - új jogszabály, jogszabály-módosítás miatt - jelentős változás következik be,”
7. § A Vhr. 16. §-a új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre, (6)-(7) bekezdésének megjelölése (8)-(9) bekezdésre változik, továbbá a jelenlegi (3)-(5) bekezdések helyébe a következő rendelkezések lépnek, és megjelölésük (5)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szervek a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthatnak végre, kivéve a kommunikációs rendszer működtetése, karbantartása tételen tervezett távközlési díjak, postai szolgáltatási díjak, RTV előfizetési díj; a hatósági díjak, adók, biztosítás altétel; az intézményüzemeltetés szolgáltatási díjai tétel; valamint a különféle kiadások, befizetések alrovat előirányzatait. E jogcímeken megtervezett előirányzat az egyéb dologi kiadások terhére növelhető, de azt más célra átcsoportosítani, illetőleg előirányzat-módosítással vagy anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.
(3) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a képviselő-testület döntése szerint hajthatnak végre előirányzat-átcsoportosítást, illetve előirányzat-módosítást a (2) bekezdésben meghatározott előirányzatokra vonatkozóan.
(5) A költségvetési szerv az év közbeni - a tervezett, illetve a felügyeleti szerv hatáskörében módosított előirányzatot meghaladó - többletbevételéből az éves személyi juttatások előirányzatát a tényleges teljesítés mértékének megfelelően, de legfeljebb
a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges - nem a személyi juttatások körébe tartozó - közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, és
b) szerződés - ideértve az állami megbízást is - esetén az abban meghatározott összeggel
emelheti. Ezen összegekkel a fejezet (alcím, cím) személyi juttatások előirányzata is megemelkedik.
(6) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata a 17. § (2) bekezdés i)-m)-ig terjedő pontjaiban megjelölt bevételek előirányzatot meghaladó többletéből.
(7) Az E-Alap által finanszírozott költségvetési szerv a költségvetését, ezen belül a személyi juttatások előirányzatát - az E-Alapból kapott támogatások tekintetében - a teljesített feladatnak megfelelően ténylegesen folyósított összegig módosíthatja. A módosítás lehet csökkentés és növelés.”
8. § A Vhr. 17. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek közül kizárólag az a)-h) pontok alattiak fordíthatók - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - a személyi juttatások előirányzatának növelésére. A d)-h) pontok alatti bevételek csak a bevétellel összefüggően meghatározott időre vonatkozóan fordíthatók személyi juttatásokra.
(4) A (2) bekezdésben meg nem jelölt bevételek a felügyeleti szerv engedélye szerint fordíthatók a személyi juttatások előirányzatának növelésére és ilyen célú kifizetésekre.”
9. § A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A központi költségvetési szerv pénzeszközéből értékpapírt nem vásárolhat, s csak abban az esetben jogosult pénzeszközét tartós betétként a számlavezető pénzintézetnél lekötni, ha azzal nem veszélyezteti az esedékes kiadásai teljesítését.”
10. § A Vhr. 19. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik és az alábbiak szerint módosul:
„(2) A költségvetési szerv szerződés alapján alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét - munkáltatói tagként - egészben vagy részben átvállalhatja.
(3) A költségvetési szerv a biztosítási díjakat, illetve a (2) bekezdés szerinti munkáltatói hozzájárulást a költségvetési előirányzata, pénzmaradványa, illetve vállalkozási bevételei terhére; a kapott térítéseket pedig egyéb bevételei között köteles elszámolni.”
11. § A Vhr. VI. fejezetének címe a következőre változik:

„A SZEMÉLYI JUTTATÁSOKKAL ÉS A MUNKAERŐVEL VALÓ GAZDÁLKODÁS ÉS A FELÚJÍTÁS PÉNZÜGYI SZABÁLYAI”

12. § A Vhr. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás a jogszabályi előírásokra is figyelemmel kiterjed
a) a létszám és a személyi juttatások megtervezésére, illetőleg felhasználására, a foglalkoztatásra,
b) a személyi juttatásokról és a munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.
(2) A személyi juttatások magukban foglalják:
a) a rendszeres személyi juttatásokat,
b) a nem rendszeres személyi juttatásokat,
c) a külső személyi juttatásokat.
(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (beleértve a teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjast is) alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, 13. havi illetménye, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.
(4) A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek; vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre; vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.
(5) A külső személyi juttatások előirányzata a költségvetési szerv állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok, illetve a saját munkavállalónak a munkakörén kívüli, alkalmi fizikai munkáért fizetett juttatását is.
(6) A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - létszámot az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.
(7) A tervezett előirányzat-növekményhez kapcsolódó létszám rendszeres személyi juttatásait a költségvetési szerv munkaköri csoportokra számított személyi juttatások átlagával kell tervezni.
(8) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatásai alapján kell tervezni.”
13. § A Vhr. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A költségvetési szerv - a gazdálkodási jogkör szerinti besorolásától függetlenül - a részére jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzatával - a jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik.
(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások alrovat tételeinek, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások tétel altételeinek, a részmunkaidőben és a nyugdíjasként foglalkoztatottak keresetbe tartozó juttatásai altételeknek, valamint a megbízási díj altételeknek az előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások alrovatai, tételei, altételei között a feladatváltozással, illetve a feladatvégrehajtással kapcsolatban átcsoportosítást hajthat végre.
(4) Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.
(5) Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek)ben szabadon felhasználhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt.
(6) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével - az adott évben, illetve az év végi pénzmaradvány-elszámolást (annak jóváhagyását) követően - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.
(7) A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy anélkül.
(8) Megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.”
14. § A Vhr. 23. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozási tevékenység bevételeit terheli e tevékenységet szolgáló valamennyi kiadás, beleértve a bevételek meghatározott köre után teljesítendő befizetési kötelezettséget is.”
15. § A Vhr. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzmaradványt terhelő elvonások
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek maradványa;
c) a társadalombiztosítási járulék előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához;
d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;
e) a központi költségvetési szerveknél a költségvetési törvényben meghatározott bevételekből [intézményi ellátás díja, alkalmazottak térítése, állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, illeték jellegű bevételek] a felügyeleti szerv által módosított előirányzatot meghaladó összeg;
f) az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozóan az önkormányzat rendeletében meghatározott bevételek köre után előírt befizetési kötelezettség összege.”
16. § A Vhr. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervnél a pénzmaradvány személyi juttatásokból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - társadalombiztosítási járulékra, dologi kiadásokra, tárgyi eszköz felújítási előirányzatok kiegészítésére, valamint felhalmozási kiadásokra fordítható. A pénzmaradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A pénzmaradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.”
17. § Az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. (X. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önkormányzati hivatal az önkormányzat költségvetését - ideértve az önkormányzati hivatal költségvetését is - a „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve az APEH által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
18. § A Tr. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra Pénzügyminisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve az APEH által közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón készíti el.”
19. § A Tr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkormányzati hivatal az önkormányzat - 9. § (2) és (3) bekezdés szerint összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött - költségvetését a költségvetési törvény kihirdetését követő 60 - 1995. évben 90 - napon belül a TÁKISZ-hoz nyújtja be.”
20. § A Tr. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat feladatmutatókhoz, valamint a központi bérpolitikai intézkedésekhez kapcsolódó állami hozzájárulásának előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat feladatot, illetve intézményt a helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadást megelőző hónap 5. napjáig kell eljuttatnia a Belügyminisztériumhoz. Kérelme alapján az előirányzat csökkentését és a módosított előirányzat megállapítását a Belügyminisztérium 30 napon belül - a Pénzügyminisztérium ellenjegyzése mellett - az önkormányzat részére ügyiratban igazolja vissza. A helyi önkormányzatnak a kérelmet a TÁKISZ útján kell benyújtania, s ahhoz csatolnia kell az átadást tanúsító okmányokat.”
21. § A Tr. 1. és 3. mellékletének helyébe e rendelet 1. és 2. melléklete lép.
22. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. mellékletének helyébe ezen rendelet 3. melléklete lép.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit az 1995. évi elemi költségvetések elkészítésénél is alkalmazni kell.
(2) Ahol jogszabály bért, béralapot, bérjellegű kiadást említ, azon a személyi juttatások jelenlegi összetételének megfelelő kiadást kell érteni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 38. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.