2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet

a hajózási képesítésekről

A hajózásról szóló 1973. évi 6. tvr. 31. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet alkalmazásában
a) képesítő okmány: okirat (bizonyítvány, igazolvány), amelyet az arra illetékes hajózási hatóság adott ki, illetve elismert, és tulajdonosát feljogosítja arra, hogy a képesítésének megfelelő szolgálatot lásson el;
b) partmenti (korlátozott) tengeri hajózási körzet: az osztályozó intézet által kibocsátott hajóosztályozási okmányban vagy a hajózási hatóság által meghatározott vízterület;
c) korlátlan tengeri hajózási körzet: a partmenti (korlátozott) hajózási körzethatáron kívül eső vízterület;
d) osztályozó intézet: a Közlekedési Főfelügyelet, továbbá az Osztályozó Intézetek Nemzetközi Egyesületének (IACS) teljes jogú tagja;
e) teljesítmény: kilowattban (a továbbiakban: kW) kifejezett főgépteljesítmény, amely a lajstromozási bizonyítványban vagy a hajólevélben szerepel;
f) bruttó űrtartalom (a továbbiakban: GT): a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény  [LÁBJEGYZET_1]  alapján megállapított űrtartalom, amely a hajó lajstromozási bizonyítványában szerepel;
g) rádiószabályzat: Nemzetközi Távközlési Egyezmény  [LÁBJEGYZET_2]  mellékletét képező Nemzetközi Rádiószabályzat és annak kiegészítései, illetve módosításai;
h) jóváhagyott tanfolyam, gyakorlat, képzés: a hajózási hatóság által elismert tanfolyam, gyakorlat, képzés;
i) fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje. A legmagasabb fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a parancsnokot - annak alkalmatlanná válása esetén - helyettesíteni;
j) parancsnok: a nagyhajó felelős vezetője;
k) géptiszt: a gépészeti szolgálati ágazat képesített tisztje. A legmagasabb géptiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a gépüzemvezetőt - annak alkalmatlanná válása esetén - helyettesíteni;
l) gépüzemvezető: a hajó gépi berendezéseiért és azok üzemeltetéséért felelős géptiszt, illetve belvízen a megfelelő képesítéssel rendelkező személy;
m) tengeri őrszolgálat tagja: a navigációs, illetve a géptéri őrszolgálatban részt vevő személy;
n) vonalvizsga: a hajóút adott szakaszának ismeretéből tett vizsga;
o) hajó vezetése: a hajónak, mint közlekedési eszköznek
- irányítása,
- berendezéseinek vezérlése,
- kormányzása.
Nem tekinthető a hajó vezetésének a rendeletben előírt képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzett gyakorlatszerzés.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a vízi járművek és az úszó munkagépek (a továbbiakban együtt: hajó) vezetéséhez, valamint hajón fedélzeti, gépszolgálati és segédszolgálati feladatok ellátásához szükséges képesítések megszerzésére, továbbá arra, hogy az egyes szolgálatok milyen képesítés birtokában láthatók el.
A hajó vezetéséhez, valamint hajón fedélzeti, gép- és segédszolgálatok ellátásához az 1-3. számú mellékletekben meghatározott képesítés szükséges;
b) a fedélzeti szolgálati ágban szerzett hajózási képesítések helyettesíthetőségére (4. számú melléklet).
(2) A rendelet előírásai nem vonatkoznak:
a) a csónak vezetőjére - a révcsónak kivételével,
b) a tengeri halászhajó személyzetére,
c) a Magyar Honvédség szolgálati rendeltetésű hajójának és úszó munkagépének személyzetére.
(3) A rendőrség, a határőrség és a tűz- és polgári védelem szolgálati rendeltetésű kishajóinak vezetésére vonatkozó képesítésről, annak megszerzésének és a vizsgáztatás feltételeiről a belügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter együttes utasításban rendelkezik.
3. § (1) A képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség megszerzéséről szóló bizonyítvány és a betöltött 18. életév.
(2) A képesítés megszerzéséhez:
a) köteles komp, révcsónak, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajó esetében a jogszabályban [5/1974. (V. 21.) KPM rendelet melléklete] meghatározott megyei közlekedési felügyelet,
b) az a) pontban nem említett hajók esetében a Közlekedési Főfelügyelet
által megbízott vizsgabizottság előtt kell vizsgát tenni.
(3) A vizsgáztatás követelményszintjét és módszerét - ideértve a vizsgák alóli mentesítés szabályait és feltételeit is -, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a Közlekedési Főfelügyelet - tengerész képesítések tekintetében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO)  [LÁBJEGYZET_3]  által elfogadott tematika alapján - vizsgaszabályzatban állapítja meg.
(4) A vizsga díjköteles. A díjat a jelölt a vizsgát megelőzően köteles a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóság költségvetési elszámolási számlájára befizetni. A díj mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vizsgára bocsátást a hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:
a) a képesítésnek megfelelő egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást,
b) a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvényt,
c) a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott, az 1-3. számú mellékletekben előírt egyéb okmányokat,
d) az úszni tudásról szóló nyilatkozatot.
(6) A vizsgára bocsátásnak az (5) bekezdésben nem szabályozott feltételeit az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák.
4. § (1) A vizsgára való felkészülés történhet egyénileg vagy szervezett képzés keretében.
(2) A képesítő vizsgára felkészítő szervezett képzés feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet állapítja meg.
(3) A jóváhagyott képzést a Közlekedési Főfelügyelet ellenőrzi, amelyről a tanfolyamnaplóba bejegyzést tesz. Ha az ellenőrzés során az előírt feltételek hiányát állapítja meg, a tanfolyam jóváhagyását visszavonja.
(4) A jóváhagyott képzéseket a Közlekedési Főfelügyelet nyilvántartja.
5. § (1) A rendelet alkalmazásában gyakorlati időként a be-, illetve kihajózás(ok) közti igazolt időtartamot kell figyelembe venni.
(2) A hajózási hatóság a képesítés megszerzéséhez előírt gyakorlati időt indokolt esetben - kérelemre - mérsékelheti.
(3) Ha a vizsga elméleti és gyakorlati tárgyakból is áll, a gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki az elméleti vizsgán megfelelt.
(4) A vizsgabizottság azt a jelöltet, akinek vizsgáját legfeljebb két tárgyból nem minősíti megfelelőnek, e tárgyakból javítóvizsgára, azt a jelöltet, akinek vizsgáját kettőnél több tárgyból nem minősíti megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja.
(5) Javítóvizsgát két alkalommal lehet tenni. A második sikertelen javítóvizsga után a vizsgabizottság a jelöltet a vizsga megismétlésére utasítja.
(6) A sikertelen vizsgát követően javítóvizsga egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető.
(7) A sikertelen vizsgát követően ismétlővizsga egy hónap elteltével tehető. Ez alól a hajózási hatóság indokolt esetben felmentést adhat.
6. § A sport- és kedvtelési célú belvízi kishajó-vezetői képesítés hivatásos célúvá történő kiterjesztéséhez az előírt feltételek teljesítését követően a vizsgaszabályzatban meghatározott különbözeti vizsga letétele szükséges.
7. § (1) A hajózási hatóság az eredményes vizsga alapján magyar és angol/német nyelvű képesítő okmányt ad ki.
(2) A hajón szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a sport- és kedvtelési célú hajó vezetőjének a képesítő okmányát magánál kell tartania.
8. § (1) A külföldön szerzett képesítő okmányt - amennyiben az e rendeletben foglaltaknak megfelel - az illetékes hajózási hatóság kérelemre honosítja.
(2) A honosítási kérelemhez csatolni kell az eredeti képesítő okmányt, továbbá a tanulmányok tartalmáról tájékoztató hivatalos okiratot (pl. leckekönyv, tantárgylista, vizsgakivonat), valamint ezek hitelesített magyar nyelvű fordítását is.
(3) A hajózási hatóság a honosításhoz - a képesítési előírások lényeges eltérése esetén - különbözeti vizsga letételét írhatja elő.
9. § A hajózási hatóság a képesítő okmányokról nyilvántartást vezet.
10. § (1) Ez a rendelet 1995. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a hajózási képesítésekről szóló 17/1979. (VIII. 23.) KPM rendelet, és a módosításáról intézkedő 22/1987. (XII. 30.) KM rendelet és 10/1992. (II. 28.) KHVM rendelet,
b) az államigazgatási eljárással összefüggő egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 16/1981. (XII. 28.) KPM rendelet 3. §-ának e) pontja,
c) a hajózással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 10. §-a, és
d) a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 9.04 cikke.
(2) A képesítő vizsgákhoz kapcsolódóan - a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül - a Közlekedési Főfelügyelet vizsgaszabályzatot készít, és azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi.
11. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott képesítő okmányok - az e szakaszban foglalt kivételektől eltekintve - érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak. A rendelet hatálybalépését követő 90. naptól a hajózási hatóság - kérelemre - új képesítő okmányt ad ki.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően hajóskapitány „A” vagy „B” képesítést szerzett személy részére - kérelmére - különbözeti vizsga nélkül a radarhajós képesítésről szóló okmányt díjmentesen kell kiadni.
(3) A rendelet hatálybalépését megelőzően a hajóskapitány „A” képesítést szerzett személy okmányába tett bejegyzés a vízterület vonatkozásában nem változik (az okmány lecserélése nem kötelező).
(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően a hajóskapitány „B” képesítést szerzett személy, aki
a) az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 1. pontjának d) alpontjában előírt nyelvvizsga-követelménynek megfelel - kérelmére, díjmentesen - hajóskapitány képesítést kap arra a szakaszra, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét igazolja hajóparancsnok, I. vagy II. fedélzeti tiszt, géphajókormányos vagy kormányos szolgálatban;
b) az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 1. pontjának d) alpontjában előírt nyelvvizsga-követelménynek nem felel meg - kérelmére, díjmentesen - 12 hónapig, de legfeljebb 1996. március 31-ig érvényes hajóvezető „A” képesítést kap arra a szakaszra, amelyen az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 3. pontjának d) alpontjában előírt utak számát teljesítette. Ezen idő eredménytelen eltelte esetén hajóvezető „A” képesítése kizárólag belföldre érvényesíthető.
(5) A hajóskapitány „B” képesítés a rendelet hatálybalépését követő 6. hónap elteltével megszűnik, és a kiadott képesítő okmányok érvényüket vesztik.
(6) A hajóvezető „C” képesítés a továbbiakban hajóvezető „B” képesítéssel vezethető hajók vezetésére jogosít.
(7) A belvízi „A”, illetve „B”  [LÁBJEGYZET_4]  osztályú vitorlás kishajóvezetői képesítés a továbbiakban bármely belvízi vitorlás kishajó vezetésére jogosít az 1., illetve 3. számú melléklet szerint.
(8) A belvízi kisgéphajó-vezetői képesítés a továbbiakban bármely belvízi kisgéphajó és motoros vízi sporteszköz vezetésére jogosít az 1., illetve 3. számú melléklet szerint.
(9) A sport- és kedvtelési célú 5 tengeri mérföldes (a továbbiakban: tmf.) kishajó-vezetői képesítés elektronikus navigációból, segélykérésből és hajó higiéniás ismeretekből tett vizsga, és
- vitorlás képesítés esetén 500 tmf. (ebből legalább 100 tmf. éjszaka),
- kisgéphajó-vezetői képesítés esetén 100 óra (ebből legalább 20 óra éjszaka)
lehajózásának igazolása után tengeri sportcélú III. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg.
(10) A sport- és kedvtelési célú 30 tmf.-es kishajó-vezetői képesítés tengeri sportcélú III. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg. A II. osztályú tengeri sportcélú kishajó-vezetői vizsgánál a jelölt mentesül a csillagászati navigáció tantárgy és a 10 csillagászati helymeghatározás alól, a csillagászati navigáció tantárgy helyett elektronikus navigációból kell vizsgáznia.
(11) A sport- és kedvtelési célú 30 tmf.-nél nagyobb vízterületre érvényes tengeri kishajó-vezetői képesítés tengeri sportcélú I. osztályú kishajó-vezetői képesítésnek felel meg.
(12) A megszűnő képesítések képesítő okmányainak cseréjét - a nyelvvizsgához kötött képesítések kivételével - a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapon belül kell elvégezni. A nyelvvizsgához kötött okmányok cseréjét - ha e rendelet mást nem ír elő - a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül lehet kérni, a nyelvvizsga bizonyítvány egyidejű bemutatása mellett.
(13) A rendelet hatálybalépésekor a Hajózási Szabályzat  [LÁBJEGYZET_5]  (a továbbiakban: HSZ) 10.07. cikkében meghatározott vízterületekre érvényes hajóvezető képesítéssel rendelkező személyeknek az 1. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 3. pontja c) alpontjában meghatározott URH rádió-távbeszélő kezelő képesítést a rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül kell megszereznie. A vizsga megszerzésének igazolásakor a hajózási hatóság a hajós szolgálati könyvbe a képesítést bejegyzi. A határidő lejártát követően a képesítő okmányok a HSZ 10.07. cikkében meghatározott vízterületre érvényüket vesztik.
(14) A rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett sport- és kedvtelési célú képesítési okmányok érvényességi idejük lejártáig, de legfeljebb 1996. december 31-ig érvényesek.
(15) A rendelettel bevezetett vagy módosított képesítő bizonyítványokat a hatálybalépéstől számított 90. naptól kell alkalmazni.
(16) A rendelet hatálybalépését megelőzően a képesítésekkel együtt kiadott vezetői engedélyek érvényüket vesztik. Az egyesített (képesítő okmány és vezetői engedély) okmányok érvényben maradnak, és a továbbiakban ezeket képesítő okmánynak kell tekinteni.

[LÁBJEGYZET_1] Kihirdette: 56/1982. (X. 22.) MT rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Kihirdette: 1985. évi 18. törvényerejű rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezmény módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az 1988. évi 21. törvényerejű rendelet hirdette ki.

[LÁBJEGYZET_4] A víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat 9.01. cikkének e) pontja szerint meghatározott kishajó.

[LÁBJEGYZET_5] A Hajózási Szabályzat a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet melléklete.