2/1995. (XII. 12.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói támogatásáról

A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésére - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala és a Magyar Köztársaság Információs Hivatala (a továbbiakban együtt: Hivatal) valamennyi véglegesített hivatásos állományú tagjára, valamint határozatlan időre kinevezett közalkalmazottjára (a továbbiakban együtt: alkalmazott) terjed ki.
2. § (1) A Hivatal az alkalmazottai részére - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - lakáscélú munkáltatói támogatást (a továbbiakban: kölcsön) nyújthat az alkalmazott
a) tulajdonába kerülő lakás építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, a tetőtérbeépítést, a lakás műszaki megosztását, a szobaszám-növekedést is jelentő toldaléképítést, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakóhelyiséggé történő átalakítását;
b) tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez, ideértve a vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást;
c) tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra kölcsön nyújtható akkor is, ha az alkalmazott az ingatlannak csak részben tulajdonosa.
3. § Nem lehet kölcsönt nyújtani
a) állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője (bérlőtársa) által történő megvásárlásához;
b) hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez, vagy ezek, illetve lakás építése céljából történő telekvásárláshoz.
4. § (1) A Hivatal az alkalmazottai részére kölcsönt a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújthat:
a) az alkalmazott a Hivatalnál legalább 2 éves tényleges szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és önálló lakása nincs, vagy önálló lakása a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát nem éri el, vagy korszerűtlen;
b) az alkalmazott a kölcsön felhasználásával saját lakáshelyzetét rendezi, illetve méltányolható lakásigényét elégíti ki szolgálati, illetve munkahelyén lévő településen;
c) az alkalmazott hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában lévő ingatlanra a Hivatal javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
d) az alkalmazott vállalja, hogy amennyiben a kölcsön teljes visszafizetése előtt a 11. §-ban meghatározott okokból a kölcsönmegállapodás felmondására kerül sor, a kölcsönhátralékot és - az e rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződések esetében - a Hivatal által átvállalt kezelési költséget 30 napon belül egy összegben visszafizeti, továbbá, hogy a tartozás késedelmes teljesítése esetén a törvényes - a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot is megfizeti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozástól függetlenül kölcsönt lehet nyújtani az ország bármely településén a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokra annak az alkalmazottnak, aki a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.
(3) Nem lehet kölcsönt nyújtani annak az alkalmazottnak, aki a Hivataltól vagy annak jogelődjétől saját lakáshelyzetének rendezése céljából kapott
a) lakásában házasság felbontása következtében vagy más okból jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza;
b) lakását a Hivatal hozzájárulásával saját maga, illetve 1994. március 31-ét megelőzően az élettársa, a leszármazottja, az örökbe fogadott gyermeke, a szülője részére, vagy ezt követően az egyenes ági rokona, illetve örökbe fogadott gyermeke részére megvásárolta, kivéve, ha méltányolható lakásigénye a vásárlást követően keletkezett.
(4) Szolgálati és munkáltatói érdekből a Hivatal főigazgatója az (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.
5. § (1) A kölcsön összege a 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célok esetén a (3) bekezdés szerinti kölcsönalap 50%-áig, de legfeljebb 1 000 000 forintig terjedhet. Az 1. §-ban meghatározott hivatalok valamelyikében együtt dolgozó, együtt költöző családtagok kölcsöneinek összege elérheti a kölcsönalap 75%-át, de legfeljebb 1 500 000 forintig terjedhet.
(2) A kölcsön összege a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott cél esetén a korszerűsítés bekerülési összegének 60%-áig, de legfeljebb 300 000 forintig terjedhet.
(3) A kölcsönalap megállapításához az építés, vásárlás költségéből le kell vonni a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezményt, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatást, az alkalmazott, illetőleg a vele együtt költöző hozzátartozók által visszaadott bérlakásért kapott térítést, illetve az esetlegesen elidegenített ingatlanért kapott - adásvételi szerződés szerinti - vételárat.
6. § (1) A Hivatal által nyújtott kölcsön kamatmentes. A lakásalapszámlát kezelő és kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a kölcsönt igénylő alkalmazottat terheli.
(2) Nem lehet kölcsönt nyújtani
a) lakásépítéshez a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtását,
b) lakásvásárláshoz a vételár teljes kifizetését,
c) lakáskorszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását
követően.
(3) A kölcsön visszafizetésének időtartama a 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célok esetén legfeljebb 25 év, a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsön esetén legfeljebb 10 év.
(4) A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a szerződés megkötését követő első hónap.
(5) A visszafizetés időtartama alatt rendkívül indokolt esetben az alkalmazott kérelmére a Hivatal főigazgatója a kölcsön törlesztését - a futamidő változatlanul hagyása mellett - legfeljebb egy évre felfüggesztheti.
7. § (1) A 2. § alapján újabb kölcsön csak akkor adható, ha a kölcsönben részesített alkalmazott az előző kölcsönt teljes egészében visszafizette.
(2) Az (1) bekezdés alapján sem kaphat 5 éven belül újabb kölcsönt az az alkalmazott, aki a 10. § (1) bekezdése szerint fizette vissza a kölcsönt.
8. § A Hivatal az állományába került alkalmazott munkáltatói kölcsönét korábbi munkahelyéről, az e rendeletben foglaltaknak - kivéve a 4. § (1) bekezdésének a) pontját - megfelelő feltételekkel és mértékben átvállalhatja.
9. § (1) Az alkalmazottat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kölcsön összegéből a Hivatalnál, illetve annak jogelődjénél szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött ideje alapján 5 évenként 50 000 forint, legfeljebb 250 000 forint összegű engedmény illeti meg.
(2) Az engedmény megilleti az e rendelet hatálybalépése előtt a Hivatal részéről kölcsönben részesült azon alkalmazottat is, aki esetében jogszabály hiánya miatt a szolgálati idő utáni engedmény jóváírására nem kerülhetett sor, kivéve a felújítási kölcsönben részesülteket.
(3) E rendelet hatálybalépését követően a Hivatal állományába kerülő alkalmazott esetében az engedmény mértékének megállapításánál csak a Hivatalnál ténylegesen eltöltött szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt lehet figyelembe venni.
(4) A pénzintézetnél az engedmény jóváírására a - havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett - a kölcsönt biztosító hivatalból intézkedik.
(5) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(6) A kölcsön folyósításakor az alkalmazott tartozását az (1) és a (3) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető tényleges szolgálati, illetve közalkalmazotti időnek megfelelően kell csökkenteni.
(7) Ismételt kölcsön nyújtása esetén a szolgálati évek után megállapítható engedmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt engedmény összegét.
10. § (1) A kölcsönnek a megállapított törlesztési idő előtti teljes visszafizetése esetén az alkalmazottat kedvezmény illeti meg. A kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás 40%-a.
(2) A kedvezmény nem illeti meg a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt az alkalmazottat,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás folyik, annak befejezéséig, illetve, akinek a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése neki felróható okból folyamatban van;
b) akinek kölcsönmegállapodását a Hivatal felmondta, és emiatt a kölcsönhátralékának visszafizetése egy összegben esedékessé vált;
c) akinek a Hivatal engedélyezte a kölcsönnel terhelt ingatlana elidegenítését a kölcsönhátralék egyösszegű visszafizetése mellett.
11. § (1) A Hivatalnak a kölcsönmegállapodást fel kell mondani azzal az alkalmazottal szemben,
a) aki a kölcsönösszeg pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül a kölcsönszerződést a pénzintézettel nem köti meg;
b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
c) aki a havi törlesztési kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tett eleget;
d) akinek szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjainak alkalmazása esetén a jóváírt engedmény egyidejű visszavonása mellett a még vissza nem fizetett kölcsön egy összegben esedékessé válik.
(3) A felmondást a kölcsönt igénybe vevő alkalmazott és az illetékes pénzintézet részére is meg kell küldeni.
12. § A szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony haláleset miatt bekövetkező megszűnése esetén változatlan feltételek mellett fizetheti vissza a kölcsönt a volt alkalmazott törvényes örököse.
13. § (1) A kölcsönnel épített, vásárolt vagy korszerűsített ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban a Hivatal javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, amely a kölcsön és esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.
(2) Indokolt esetben, amennyiben azt a hivatásos állomány biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a Hivatal főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésétől eltekinthet.
(3) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha az alkalmazott a kölcsönnel terhelt ingatlanát a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom a megszerzett ingatlanra átjegyezhető, és ehhez a Hivatal hozzájárul.
14. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kölcsönben részesített alkalmazott a tartozását az eredeti kölcsönmegállapodásban foglalt feltételek mellett fizetheti vissza.
(2) A Hivatal jogelődje által folyósított kölcsönökből az e rendelet hatálybalépése előtt jóváírt engedményekre a 9. §-ban meghatározott engedmény visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
15. § A kölcsön iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a munka- vagy szolgálati helyen kell benyújtani, s azt az alkalmazott közvetlen vezetője véleményével ellátva küldi meg a lakásügyi szervnek.
16. § A kölcsönkérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrendet kell figyelembe venni:
a) az önálló lakással nem rendelkező alkalmazott igénylése;
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező alkalmazott igénylése;
c) a korszerűsítésre irányuló kérelem;
d) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező alkalmazott igénylése, ha a kölcsön nyújtását szolgálati érdek indokolja;
e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelem.
17. § E rendelet alkalmazásában a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnését akkor kell az alkalmazott részére felróhatónak tekinteni, ha
a) hivatásos állományú alkalmazott esetében a szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás vagy szolgálatra való alkalmatlanság - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor;
b) a közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazott esetében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére lemondás, felmentés (ha ennek oka a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válása, vagy munkáját nem megfelelően végzi, kivéve, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye), illetve elbocsátás fegyelmi büntetés során kerül sor;
c) a szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését az alkalmazott kezdeményezi.
18. § E rendelet alkalmazásában
a) lakáskorszerűsítés: minden olyan hatósági engedélyhez kötött építési, szerelési munka, amely az ingatlan komfortfokozatát növeli, ideértve a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés energiaracionalizálását, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítását, továbbá egyedi gáz- vagy elektromos fűtő- vagy melegvízszolgáltató berendezések felszerelését;
b) önálló lakás: az alkalmazott vagy házastársa tulajdonában álló lakásingatlan, vagy az általa bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás;
c) méltányolható lakásigény: ha az együtt költöző házastárs, élettárs, gyermek (mostoha-, örökbe fogadott-, nevelt gyermek), szülő lakásigénye nem haladja meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 2/1994. (IX. 20.) TNM rendelet 1. számú melléklete szerinti méltányolható lakásigény mértékét és a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti értékét;
d) élettárs: a Ptk. 578/G. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy.
19. § Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója, hogy a Hivatal rendelkezésére álló lakáscélú keret felhasználásának részletes szabályait a Hivatal sajátosságának megfelelően - e rendelet keretei között - saját hatáskörben szabályozza.
20. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.