34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 57. §-a (6) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(A VET 6. §-ához)

1. § (1) A Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott előzetes erőműlétesítési, erőműlétesítési és működési engedélykérelemhez, valamint a meglévő, erőmű, továbbá a szállító és a szolgáltató működési engedélykérelméhez e rendelet 2-7. számú mellékletében felsorolt okiratokat, iratokat, adatokat és igazolásokat kell csatolni.
(2) A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesítési követelményeit a teljes vertikumra kiterjedően alkalmazza, beleértve ebbe a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és a források integrált tervezését is.
(3) Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az előzetes környezeti hatástanulmányt és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség hatástanulmányra vonatkozó állásfoglalását. Az üzembe helyezést követő működési engedélykérelemhez a környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni.
(4) Az engedélyes 8 napon belül köteles a Hivatalt tájékoztatni a folyamatos és biztonságos villamosenergia-szolgáltatást veszélyeztető változás bekövetkezéséről.
2. § (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kétévenként előterjeszti - a VET 4. §-ának a) pontjában foglaltaknak megfelelően - az erőmű létesítési tervet a Kormány, illetőleg az Országgyűlés részére.
(2) A Hivatal az előzetes engedélyezési eljárása során olyan erőmű létesítésére adhat előzetes engedélyt, amely része az elfogadott erőmű létesítési tervnek. Olyan erőmű létesítésére, amely nem része az elfogadott erőmű létesítési tervnek, egyedi elfogadást kezdeményezhet. Az elfogadásig, valamint a VET 4. §-ának b) pontjában előírt miniszteri jóváhagyásig a Hivatal a kérelmet nem bírálhatja el, az előzetes engedélyt nem adhatja ki.
(3) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

[A VET 23. §-ának (3) bekezdéséhez]

3. § A Hivatal által kiszabható bírság felső határa 50 millió forint. A bírság ismételten kiszabható. A befizetett bírság az árképzésnél, mint költségtényező nem vehető figyelembe.

(A VET 26-34. §-ához)

4. § (1) A villamosmű idegen ingatlanon történő elhelyezésére szolgáló jogok (használati jog, vezetékjog) megszerzése előtt kérhető előmunkálati jogot, a miniszter által rendeletben a vezetékjog engedélyezésére kijelölt hatóság engedélyezi. Az előmunkálati jog 5 évi időtartamra engedélyezhető.
(2) Az engedélyezett előmunkálatok idejéről és helyéről - a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal - tájékoztatni kell az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjét, valamint az érintett ingatlanok tulajdonosait (kezelőit) és használóit.
(3) Az előmunkálati jog alapján a villamosmű beruházója és tervezője terepszemlét tarthat, a tervbe vett nyomvonalat bejárhatja.
(4) A nyomvonal kitűzését gátló fák, bokrok, gallyak eltávolítására a VET 26. §-ának (2) bekezdésében és a 29. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
5. § (1) Előmunkálati jog, vezetékjog vagy használati jog engedélyezése esetén a VET 26. §-ának (2) bekezdése szerinti kártalanítás összegében a károsult és az engedélyes állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az őt megillető jogokat csak akkor gyakorolhatja, ha a károsultnak egyidejűleg szakértői véleményben megállapított kártalanítást fizet, vagy annak megfizetésére megfelelő biztosítékot ad.
(2) A károsult a kártalanítás esedékessé vált, de nem teljesített összegét, továbbá a kártalanítás felajánlott összegét meghaladó további igényét az engedélyes ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
6. § (1) A vezeték nyomvonalának, illetőleg a vezeték biztonsági övezetének a vezetékjogi eljárás keretében való megállapítása érdekében, nyomvonal kijelölési műszaki tervet kell készíteni.
(2) A vezetékjog engedélyezési eljárásban, helyszíni szemle keretében fel kell tárni az érintett területen lévő értékeket, valamint az azokhoz fűződő érdekeket, és mindezek ismeretében kell meghatározni a nyomvonalat, továbbá a nyomvonal vezetésének feltételeit.
(3) A helyszíni szemle megszervezéséről és megtartásáról a villamosmű létesítője vagy megbízottja (pl. tervezője) gondoskodik. Az érdekelteket 15 nappal a szemle megtartása előtt, a nyomvonal kijelölési műszaki terv vonatkozó részének egyidejű megküldésével kell meghívni.
(4) A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a területrendezési, településfejlesztési, a városképi követelmények figyelembevételével, a vezetékjog engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt.
(5) A vezetékjog engedélyezési eljárásban érdekeltek, közreműködő szakhatóságok hozzájárulásukat és a hozzájárulás esetleges feltételeit a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal is megadhatják.
7. § (1) A vezetékjog alapján elhelyezhető egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, valamint a vezetékről leágazó csatlakozó vezeték létesítésének jogát, a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.
(2) A vezetékjog alapján az engedélyes a tartóoszlopokon jeleket, táblákat, vezetékeket, közvilágítást és távközlési rendszert is elhelyezhet.
8. § (1) Az engedélyes - a vezetékjog alapján - a vezeték nyomvonalában, illetve biztonsági övezetében lévő fákat, bokrokat, azok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha azt a vezeték és tartozékainak elhelyezése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása és az üzemzavarok megelőzése szükségessé teszik. E munkákat az ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekei figyelembevételével, azokkal összhangban kell elvégezni. A munkák elvégzését - a (2) bekezdésben említett felkérés eredménytelensége esetén - az ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák megkezdése előtt legalább 15 nappal az engedélyes köteles felkérni az ingatlan tulajdonosát (használóját) az akadályt képező fák, bokrok eltávolítására, illetve gallyazására. A kitermelt faanyaggal az ingatlan tulajdonosa (használója) szabadon rendelkezik.
(3) Erdőnek és fásított területnek vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén a faanyag kitermeléséről és hasznosításáról az erdő, illetve a fásított terület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni, ennek elmulasztása esetén - vezetékjog alapján - a munkálatokat az engedélyes jogosult elvégeztetni.
9. § (1) A VET 28. §-ának (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.
(2) Meglévő vezeték által érintett ingatlan tulajdonosa (használója) az engedélyestől kérheti a vezeték és tartozékai eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha vállalja az ezzel kapcsolatos költségek viselését, és ha az áthelyezés műszaki feltételei adottak, illetőleg az áthelyezés az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelent. A költségek biztosítása esetén a vezeték üzemben tartója a kért munkák elvégzéséről gondoskodni köteles.
10. § (1) Az illetékes építési hatóság a használati jogot csak akkor állapíthatja meg, ha gyakorlása az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki vagy lényegesen nem akadályozza.
(2) Az engedélyes a használati jog gyakorlására a használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem igazolt benyújtását követően jogosult.

(A VET 38. §-ához)

11. § (1) A közcélú villamosművek és a VET hatálya alá tartozó saját használatú erőművek üzemeltetői, az együttműködő villamosenergia-rendszerben történő üzemeltetés érdekében, a Hivatal által jóváhagyott üzemi szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kötelesek a rendszerhez csatlakozás és leválás feltételeit meghatározni, a rendszerbeli üzemvitelre, az elszámolásokra és az együttműködésre.
(2) Az üzemi szabályzatot az ellátásbiztonság, a termelői versenysemlegesség és a legkisebb költség elve alkalmazásával kell kidolgozni. Közvetlen szolgáltatásra jogosult termelő és a szállító az üzletszabályzatát jóváhagyásra köteles megküldeni a Hivatalnak. A villamosenergia-rendszerben együttműködő engedélyesek szerződéseiket 15 napon belül kötelesek a Hivatalnak megküldeni.

(A VET 53. §-ához)

12. § A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat tartalmazza.

(A VET 57. §-ához)

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; egyidejűleg
a) a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtásáról intézkedő 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelet és a 47/1980. (XI. 20.) MT rendelet, továbbá
b) az egyes villamoshálózat-fejlesztésekről szóló 7/1984. (I. 17.) MT rendelet,
c) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak feladat- és hatáskörének megállapításáról az ipar és belkereskedelem ágazatban című 26/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontja, és
d) az Energiastratégiai Tárcaközi Bizottság létrehozásáról intézkedő 1048/1990. (XI. 13.) Korm. határozat, valamint
e) a villamosmű átalakító és kapcsoló berendezésének elhelyezését szolgáló használati jog szabályozásáról szóló 4/1963. (X. 12.) NIM rendelet,
f) a villamos vezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (5) bekezdése, 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 10. §-ának (1)-(5) bekezdései, 11. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (4) bekezdése, valamint a 18. §-ának (2), (3) és (5) bekezdései, továbbá
g) a Villamos Energia Közüzemi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet, valamint a módosításáról intézkedő 11/1975. (XII. 31.) NIM rendelet, a 8/1979. (VI. 26.) NIM rendelet, az 1/1983. (I. 1.) IpM rendelet - a 2. § (3) bekezdés kivételével - és a 7/1986. (VII. 8.) IpM rendelet, továbbá a 15/1992. (VI. 19.) IKM rendelet
hatályát veszti.
(2) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter arra, hogy a VET 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján rendeletben meghatározza azokat az erőműveket, amely erőművekben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg.