38/1995. (XI. 14.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 44. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló - többször módosított - 8/1993. (I. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot a vadásztársaságok országos szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknak a hivatal, illetőleg a miniszter által kijelölt más szervezet adja határozatlan időre haszonbérbe. A kijelölt szervezet által kötött haszonbérleti szerződés érvényességéhez a hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a szerződés megfelel a jogszabályban foglaltaknak. A vadászati jog haszonbérbeadása nyilvános pályázat útján történhet, melynek feltételeit a miniszter meghatározhatja. A vadászati jog haszonbérbeadására a továbbiakban a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. A kijelölt haszonbérbeadó szervezet által kötött haszonbérleti szerződést a hivatal jogosult ellenőrizni.”
2. § Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászatot az a személy folytathat, aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel, vadászlőfegyver tartásának engedélyével (az íjjal és a ragadozó madárral vadászók kivételével), valamint a vadászatra jogosult hozzájárulásával.
(2) Vadászjegyet kérelemre az, a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 18. életévét betöltött nem magyar állampolgár kaphat, aki
a) eredményes állami vadászvizsgát tett,
b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
c) érvényes vadász felelősségbiztosítással rendelkezik.
(3) A vadászjegyet a hivatal naptári évre adja ki. Az éves vadászjegy kiadását az igénylő állandó lakóhelye szerinti hivatalnál a tárgyév február 28-áig lehet igényelni. A vadászjegy igénylésénél - kivéve, ha az első alkalommal történik - az igénylő köteles az előző évi lőjegyzékét egyidejűleg bemutatni. Meg kell tagadni a vadászjegy kiadását, ha az igénylő a lőjegyzék bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(4) A hivatásos vadász részére a vadászjegyet, valamint a vadász felelősségbiztosítást a munkáltató köteles kiváltani, illetve megkötni.
(5) Vadászati engedélyt kérelemre az a 18. életévét betöltött nem magyar vagy külföldön élő magyar állampolgár kaphat, aki
a) érvényes bérkilövési szerződéssel,
b) az állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver tartásának és annak behozatalának engedélyével (kivéve a kizárólag íjjal, illetve a ragadozó madárral vadászókat), továbbá
c) érvényes vadász felelősségbiztosítással
rendelkezik.
(6) A vadászati engedélyt a bérkilövési szerződések alapján a hivatal, egyéb jogosultság esetén a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. A vadászati engedély kiadása megtagadható, illetve az engedély visszavonható, ha a kérelmező a vadászati jogszabályok előírásait megsértette.
(7) Az igénylő a vadászjegyért 3000 Ft, a vadászati engedélyért időtartamtól függően - harminc napra 3000 Ft, hat hónapra 10 000 Ft, tizenkét hónapra 20 000 Ft - díjat köteles fizetni, melyet a kérelemmel egyidejűleg kell leróni.
(8) Állami vadászvizsgát a magyarországi lakóhellyel rendelkező 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító, személyi igazolvánnyal rendelkező 17. életévet betöltött nem magyar állampolgár tehet az állandó lakóhelye szerinti hivatal Állami Vadászvizsga Bizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt.
(9) A legalább háromtagú vizsgabizottságot a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a 8. számú melléklet 1. pontjában foglalt felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel kell rendelkezni. A vadászvizsgát szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. A vizsgára a kitűzött vizsga időpontját 90 nappal megelőzően lehet jelentkezni, a vizsgadíj befizetése ellenében. A vizsgadíj összege 5000 Ft.
(10) Az állami vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából, a gyakorlati vizsgarész a biztonságos vadászlőfegyver-kezelés és -használat, valamint a megfelelő lőkészség ellenőrzéséből tevődik össze. Vadászlövészet helyett a vadász-íjász elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből, ragadozó madárral vadászó pedig ragadozó madárral való vadászismeretből köteles vizsgázni. Az állami vadászvizsga tananyagának kiadásáról a minisztérium gondoskodik.
(11) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági közép- és felsőfokú szakoktatási intézményben vadgazdálkodás-vadászat tárgyból eredményes vizsgát tett, szakirányú végzettséget szerzett, vagy
b) vadgazdálkodási technikusi oklevéllel, vagy
c) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.
(12) A sikeres vizsgáról a jelölt vizsgabizonyítványt kap. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványról a hivatal köteles nyilvántartást vezetni. Az állami vadászvizsga bizonyítvány mintáját az 1. számú melléklet az állami vadászvizsga részletes szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, valamint a vadászati engedély mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.”
3. § Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászjegyet a hivatal visszavonja attól,
a) aki vadászati szabálysértést vagy vadászattal összefüggő természetvédelmi szabálysértést követett el;
b) akit a vadászat, vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint védett vagy fokozottan védett állat elejtése, befogása miatt a bíróság megrovásban részesített, vagy jogerős határozatban büntetéssel sújtott.
(2) A vadászjegyet a hivatal visszavonhatja attól,
a) aki határidőn belül nem tesz eleget a trófeabemutatási kötelezettségének;
b) akit a vadászati hatóság jogerős határozatban vadvédelmi bírsággal sújtott;
c) aki által elejtett vad trófeáját a trófeabíráló bizottság mínusz három pont vagy mínusz két pont értékűnek minősítette, továbbá ismételten mínusz egy pont értékű minősítést állapított meg.
(3) A vadászjegy visszavonásának időtartama:
a) az (1) bekezdésben foglaltak és a (2) bekezdés a)-b) pontja esetén 1-5 évig,
b) a trófea mínusz három pont értékű minősítéséért 2 évig, a mínusz két pont értékű minősítéséért 1 évig, ismételten mínusz egy pont értékű minősítéséért 1 évig
terjedhet.
(4) A vadászjegy visszavonásának ideje lejárata után a vadászjegy kiváltásához állami vadászvizsgát kell tenni.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben eljáró szerv az eljárásáról és annak eredményéről értesíti az állandó lakóhely szerinti hivatalt.”
4. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászható állatfaj élő egyedei - a mezei nyúl kivételével -, valamint azok ivarsejtjei és embriói behozatalához és kiviteléhez a minisztérium hozzájárulása szükséges. Az élő mezei nyúl behozatalához és kiviteléhez a hivatal hozzájárulása szükséges.”
5. § Az R. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OTB a minisztérium, az MTB a hivatal szervezeti keretében működik.
(3) Az MTB a trófeabírálatot legalább háromtagú bizottságban végzi. Az MTB-t a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki.
(4) Az OTB elnökének és tagjainak, valamint az MTB elnökének a 8. számú melléklet szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezni.”
6. § Az R. 18. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(1) Az elejtett és az elhullott vad trófeáját - a szarvas, a dám, az őz agancsát, a muflon csigáját és a vaddisznó 16 cm-nél hosszabb agyarát - trófeabírálatra be kell mutatni. A trófeabírálat értékeli a trófeát és az elejtés szakszerűségét, továbbá megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófea jellemzőket. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C. I. C.) bírálati képletei az irányadók. Az elejtés szakszerűségének elbírálása az elejtés helye szerinti élőhely (tájegység) nyújtotta természetes adottságok és az elejtett vad életkorának figyelembevételével a trófea-értékmérők alapján történik, a 11. számú mellékletben foglaltak szerint.
(2) A vadászatra jogosult a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül - köteles az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál, vagy az OTB által hirdetményben közzétett hivatalnál bírálatra bemutatni.
(3) A vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - a vaddisznóagyar kivételével - a vadászati idény lejáratát követő harminc napon belül kötelező az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál bírálatra bemutatni. A január 1.-szeptember 30. között elejtett vaddisznó agyarát október 31-ig, az október 1.-december 31. között elejtett vaddisznó agyarát pedig a következő év január 31-ig kötelező bemutatni.
(4) Az (1) bekezdés felsorolásában szereplő elhullott vad trófeáját a vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles a vadászatra jogosult trófeabírálatra bemutatni. A vadászati idényen kívül hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.
(5) Az alábbi nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeákat - az MTB értékelését követő nyolc napon belül - az OTB-hez díjmentes felülbírálatra kell bemutatni:
- gímszarvas	240 IP
- dámvad	200 IP
- muflonkos	220 IP
- őzbak	170 IP
- vadkan	130 IP.
(6) Az OTB és az MTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, és a tárgyévet követő év február 15-éig értékelést készít. A hivatal a trófeabírálat helyi rendjét hirdetményében teszi közzé.”
7. § Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célba vett vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
(2) Tilos vadászni:
a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel, valamint 0,22 kaliberű és 40 mm-nél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyverrel, továbbá számszeríjjal;
b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel;
c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
e) motoros járműről az őzvadászat kivételével;
f) motoros járműből vagy mozgásban lévő járműről;
g) a vízivad vadászatának kivételével lesgödörből és vízi járműről;
h) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével éjszaka (a napnyugta után egy órával kezdődő és napkelte előtt egy órával befejeződő időszak között),
i) fényszóró használatával.
(3) Éjszakai vadászatnál a fényszóró használatát a vaddisznó által okozott vadkár elhárítása vagy megelőzése céljából, különösen indokolt esetben a hivatal engedélyezi. Éjszakai vadászaton a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, valamint kézilámpát. Tilos a vad elejtésnél elektromos optikai eszköz használata.
(4) Tilos madárfészekbe lőni, azt elpusztítani, megrongálni.
(5) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel lehet elejteni.
(6) Vaddisznóra, rókára, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére, valamint kóbor kutyára és macskára sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.
(7) A róka, aranysakál, nyestkutya és a mosómedve, valamint a kóbor kutya és macska golyós vadászlőfegyverrel is lőhető.
(8) Vadászat gyakorlása során tilos öntöltő sörétes vadászlőfegyverben egyidejűleg három darab lőszernél többet tartani.
(9) Tilos az elfogott vagy sebzett vaddal durván bánni, kötelező annak szakszerű és gyors terítékre hozásáról gondoskodni.”
8. § Az R. 22. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos a (4) bekezdésben foglaltak kivételével vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (csapóvas, hurok, horog, ejtősúly), valamint veremmel, méreggel elfogni, illetve elpusztítani. A vad elfogásánál annak testi épségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.”
„(5) A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a (3) bekezdésben meghatározott befogó eszközök körén kívül nem élvefogó csapdával is - bárki befoghatja.”
9. § Az R. 25. §-a (3) bekezdésének és (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga a (4) bekezdés b), c) és f) pontjában felsorolt munkakörben foglalkoztatott személy kivételével, aki vadászlőfegyver tartására és használatára jogosult.”
[(4) Hivatásos vadásznak minősül]
„b) a minisztérium és a hivatal vadászati felügyelője;”
10. § Az R. 28. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni. Az EVT 35. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, túrása által a csemeték elhalását előidéző károsítás. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő számításához az erdősítéshez nyújtott külön jogszabály szerinti állami támogatás mértékének összegét és az EVT 43. §-a szerint a vad által okozott károsítás miatt megállapítható erdővédelmi bírság összegét kell alapul venni. Az egyszerűsített vadkárbecslési eljárás szabályait nem lehet alkalmazni az erdősítést védő kerítéssel elzárt területen keletkezett kárigény érvényesítésére, továbbá az eljárás nem érinti a károsult kárigényének bíróság előtt történő érvényesítését.
(2) A vadkárbecslést a szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki. A kirendelhető szakértők névjegyzékét a hivatal állítja össze, és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja. Erdei és mezőgazdasági vadkárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet.”
„(5) A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkár-elhárítási feladatának milyen módon tett eleget, és a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.”
11. § Az R. 30. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül [EVT 34. § (3) bekezdés a) pontja] az olyan fejlődőképes, szabályos trófeájú vad elejtése, amely a vadállomány trófeajellemzői szerint a megfelelő életkorában, korcsoportjában kímélendő, és elejtése a vadállomány vadgazdálkodási értékét kedvezőtlenül befolyásolja.
(5) A vadat jogosulatlanul ejti el [EVT 34. § (3) bekezdés c) pontja] az, aki vadászjegy vagy vadászati engedély nélkül, valamint a 21-25. §-okban, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulásában foglalt előírásoktól eltérően folytat vadászatot.
(6) Az EVT 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint indult eljárásban a vadvédelmi bírság kiszabásánál a 12. számú mellékletben meghatározott vadgazdálkodási értéket kell figyelembe venni. Az EVT 34. §-ának (3) bekezdése alapján hatósági eljárás a szabálysértési eljárás lefolytatásától függetlenül indítható.
(7) A vadászatra jogosult, illetve az elejtő a trófeás vad szakszerűtlen elejtése miatt indult eljárás jogerős befejezéséig vagy a vadvédelmi bírság kiszabása esetén annak befizetéséig a trófeára rendelkezési jogot nem szerezhet.”
12. § (1) Az R. 1-5. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-5. számú melléklete lép.
(2) Az R. 6. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A leshelyet az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. Barkácsolás közben csak álló járműről szabad lövést leadni.”
(3) Az R. 6. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjerke, -bárány, a golyós vadászlőfegyverrel elejthető apróvadfajok, valamint a hivatal külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú. Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és a róka, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad. Fácánra, fogolyra, nyúlra - a vadászkutya kiképzése kivételével - csak társas vadászaton lehet vadászni.”
(4) Az R. 7. számú melléklete I. fejezetre változik, és kiegészül e rendelet 6. számú mellékleteként kiadott II. fejezettel, egyidejűleg a „Mezőgazdasági vadkárok előzetes becslése” 7. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A vadgazdálkodó egység megnevezése:  kódszáma: .........................”
(5) Az R. 9. számú mellékletének helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.
(6) Az R. kiegészül új, 11-12. számú, e rendelet 8-9. számú mellékletével.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 6. számú mellékletének 41. pontja.
(2) A 2. §-ban a vadászati engedély díjtételeiről szóló rendelkezést 1996. február 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az 1996. február 1-jét megelőzően kiadott, de fel nem használt vadászati engedély kizárólag a díj különbözetének megfizetésével érvényes.
(3) Az R. 9. §-ának a hosszú lejáratú tervezésről szóló rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni, addig az éves vadgazdálkodási tervben utalni kell a vadállomány populációsűrűségének változására és arányaira.