38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

A Kormány a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást végző (a továbbiakban: a szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetésével köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a továbbiakban együtt: fogyasztó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek - továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek - összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni (a továbbiakban: szolgáltatás).
(2) A szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően - a víziközművek teljesítőképességének mértékéig - köteles szolgáltatni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. bekötés ivóvíz, illetőleg szennyvíz bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a szolgáltatásba;
2. csatlakozó víziközmű hálózat: több ingatlan ivóvíz bekötővezetékének végpontja és az egyes ingatlanok házi ivóvízhálózatai közötti vezetékhálózat, szerelvényekkel, illetőleg több ingatlan szennyvizét a házi szennyvízhálózattól a szennyvíz bekötővezetékbe vezető szennyvíz vezetékhálózat, amely az érintett ingatlanok közös tartozékát képezi;
3. egyéb szennyvíz: az üzemek, intézmények működése során, valamint a lakosság nem háztartási célú vízhasználatából keletkező házi szennyvíznek nem minősülő szennyvíz;
4. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
5. házi szennyvízhálózat: az ingatlan szennyvizeit összegyűjtő és továbbító, az ingatlan tartozékát képező szennyvíz vezetékhálózat a berendezéseivel és tartozékaival (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvízelőkezelő mű) együtt;
6. házi szennyvíz: a lakosság ivó- és háztartási, valamint az intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz;
7. házi ivóvízhálózat: az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai (így például vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet;
8. ingatlan: helyrajzi számmal rendelkező telek;
9. ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanra a szolgáltatást biztosító, a törzshálózattól a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig, bekötési vízmérő hiányában, a telekhatárig terjedő vízvezeték és annak tartozékai;
10. ivóvízszolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízszolgáltatásra lehetőséget ad;
11. ivóvízfogyasztási hely: az ivóvízszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon lévő minden - épület, épületrész, bérlemény, önállóan használható, elkülöníthető vagy elkülönített - ingatlanrész, amelynek a vízvételi helyéhez tartozó ivóvízhasználata külön szerződésre jogosító ivóvízmérővel mérhető, ennek hiányában a bekötővezetékekről ellátott ivóvízvételi helyek összessége;
12. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését és működtetését;
13. ivóvízmérő: a hálózatba beépített, az áramló víz mennyiségének mérésére szolgáló, az Országos Mérésügyi Hivatal által vizsgált és hitelesített eszköz (így például készülék, berendezés, műszer)
a) bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített műszer,
b) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített vízmérő,
c) mellékvízmérő: a bekötővezeték végpontjára telepített bekötési vízmérő után beépített - a fogyasztó vagy a szolgáltató tulajdonát képező - vízmérő;
14. ivóvízmű: közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló és -elosztó létesítmények, berendezések összessége;
15. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz fogyasztása lehetséges;
16. közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található;
17. közterületi vízvételi hely: a közterületen lévő közkifolyók és a tűzcsapok;
18. működőképességi próba: épített vagy szerelt zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;
19. nyíltárkos bemérés: a közműnyilvántartásról szóló építésügyi előírásoknak megfelelő műszaki dokumentáció elkészítése:
20. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;
21. nyomott és vákuumos szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett kényszeráramoltatású szennyvízelvezető hálózat;
22. szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha
a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában
aa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
ab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,
b) kényszeráramoltatású:
ba) az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felőli oldala,
bb) az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer, esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően,
bba) épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja,
bbb) épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő elzáró szelvény;
23. szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek ivóvíz fogyasztási helynek minősülnek;
24. szennyvízelvezető mű: a házi, a közintézményi, az ipari és mezőgazdasági szennyvizek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmény és azok tartozéka;
25. szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlan: amelyről a keletkező szennyvizeket részben vagy egészben szennyvíz bekötővezetékkel a szennyvízelvezető műbe vezetik be;
26. szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szerv minősített:
a) szolgáltatói szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízelvezető és -tisztító mű része, az üzemviteli adatok szolgáltatására használatos műtárgy, berendezés,
b) szennyvízkibocsátói szennyvízmennyiség-mérő: a csatlakozó és házi szennyvízhálózatok tartozéka, mért adatai alapján kerülhet sor a szennyvízszolgáltatás mért mennyiségének megfelelő számlázására;
27. szennyvíztisztító telep: a szennyvízelvezető műnek a szennyvíztisztítási feladatokat szolgáló önálló része;
28. szolgáltatási pont:
a) ivóvízszolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja,
b) szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja;
29. szolgáltatott ivóvíz: a szolgáltatási ponton átáramlott ivóvíz;
30. szennyvízbebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része;
31. települési folyékony hulladék: közműpótló berendezésekben, zárt szennyvízgyűjtőkben, szennyvízelőtisztító létesítményekben a szennyvízből keletkező, vákuum vagy zagyszivattyúval továbbítható, általában folyékony halmazállapotú hulladék;
32. települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek e célra kijelölt és kialakított része;
33. víziközmű hálózat: az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen;
34. víziközmű hálózat szállító képessége: a vízjogi engedélyben foglaltak alapján meghatározható teljesítőképesség;
35. víziközmű közhálózat: az ivóvíz, illetőleg a szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;
36. víziközmű törzshálózat: ivóvíz főnyomóvezeték az elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvíz főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel;
37. vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer.
3. § (1) A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie, amely tartalmazza:
a) a szerződő felek nevét, címét;
b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;
c) a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;
d) a teljesítés helyét;
e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak a mérőeszköz-hitelesítésének, -leolvasásnak és a számlakiegyenlítésnek a módját;
f) a szerződésszegés következményeit;
g) a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére;
h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.
(2) A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli.
4. § (1) A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti, akinek a szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.
(2) Gazdálkodó szervezet által kért bekötés, illetőleg a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növelése esetén a szolgáltató részére víziközmű fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A víziközmű fejlesztési hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű fejlesztési hozzájárulás kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.
(3) Elsőfokú építésügyi hatósági jogkörében eljárva a település jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a közegészségügyi és a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendelheti.
5. § (1) A bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges.
(2) Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jegyző által elrendelt bekötés kivételével a szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg.
(3) A bekötés költségei - a kötelezés kivételével - a bekötés kezdeményezőjét terhelik.
(4) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtania.
(5) Ha a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg, formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez, vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti.
(6) A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a hálózatba bekötést kezdeményező költségére - a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
(7) A szolgáltató a hozzájárulásról, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.
(8) A fogyasztót a jegyző kötelezi:
a) a szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő építmény, berendezés, felszerelés elbontására, illetőleg leszerelésére,
b) átalakítására, ha a berendezés azzal műszaki szempontból megfelelővé válik és ahhoz a szolgáltató hozzájárult,
c) ha a berendezés műszaki szempontból megfelel, a szolgáltatói hozzájárulás utólagos megszerzésére.
6. § (1) A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.
(2) Ha közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható - az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján - több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.
(3) Közös bekötés esetén az ingatlantulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza:
a) a szolgáltatási díj - az esetleges víziközmű fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett megnevezését;
b) az átvezetési szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását.
(4) Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, azon keresztül is elvégezhető. A víziközmű hálózat meghatározott része átvezetésének tűrésére - megállapodás hiányában - a jegyző a szomszédos telek tulajdonosát kötelezheti.
(5) A tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha a szolgalom jogosultjának ingatlana mentén a víziközmű törzshálózat megépült és az abba való bekötés nem okoz aránytalan hátrányt.
(6) A víziközmű törzshálózatba bekötött ingatlan megosztásánál a meglévő bekötés - a tulajdonosok megállapodásának hiányában - azon új ingatlan ellátására szolgál, amelyre az ténylegesen alkalmas.
(7) A víziközmű törzshálózatba már bekötött ingatlanok egyesítésénél a feleslegessé váló bekötések megszüntetését - a költségek viselése mellett - a fogyasztó, illetve a szolgáltató egyaránt kezdeményezheti.
7. § (1) A szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű hálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezetékhálózat (tűzivízhálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett fogyasztó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a szolgáltatással kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges.
(2) Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű használat megszüntetéséről a fogyasztó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a település jegyzője kötelezi.
8. § (1) A szolgáltatásért a fogyasztónak külön jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltatóval ennél alacsonyabb díj alkalmazásában állapodott meg.
(2) A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő - számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.
(3) A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.
9. § (1) Ha a fogyasztó a díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg a mulasztásnak az e rendeletben meghatározott következményeire a szolgáltató - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes intézetének egyidejű értesítése mellett - fogyasztó figyelmét felhívja.
(2) A szolgáltató a szolgáltatást - a létfenntartáshoz, valamint a közegészségügyi, továbbá a tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges vízellátás, a szennyvíz elvezetés szolgáltatás kivételével - az eredménytelen felszólítástól számított 30. naptól, amennyiben a szolgáltatási szerződésben a felek másként nem állapodtak meg, és az ÁNTSZ hozzájárulását beszerezte
a) korlátozhatja;
b) termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti, illetőleg három hónapon túli díjtartozás esetén 30 napos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.
(3) A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti intézkedéseket meg kell szüntetnie.
(4) Az ÁNTSZ-nek a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulása alapján a szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja.
(5) A szolgáltató a szolgáltatást a fogyasztó kérésére is szüneteltetheti, illetőleg megszüntetheti. Ennek költségei - ideértve a szolgáltatás újraindításának, továbbá a (2) és (4) bekezdés szerinti intézkedésnek a költségeit is - a fogyasztót terhelik.

A közműves ivóvízellátás

10. § (1) A szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn.
(2) A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet.
(3) Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről más módon köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatáskimaradás esetén 25 liter/fő, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség.
(4) A szolgáltatás szüneteltetése esetén a szolgáltató az ivóvízellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak.
(5) Ha a szolgáltatás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a szolgáltatónak az illetékes tűzrendészeti szervet is értesítenie kell.
11. § (1) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a szolgáltató vagy megbízottja végzi.
(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi hatóság) szakvéleménye alapján a jegyző dönt.
(3) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvízközhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani. Közterületen vízmérőhely csak úszótelkes beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben alakítható ki. Ennek helyét a szolgáltató egyetértésével a jegyző állapítja meg.
12. § (1) Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez is a szolgáltató hozzájárulása szükséges.
(2) A szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni.
(3) Az ivóvíz törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató - a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni.
(4) A (3) bekezdés szerinti bekötés esetén az ingatlanon belüli tűzcsapot sodronnyal kell lezárni és ólomzárral kell ellátni. A zárat csak tűzveszély esetén vagy hatósági intézkedésre szabad eltávolítani, és erről a szolgáltatót 24 órán belül értesíteni kell. Ha az értesítés telefonon történt, azt további 24 órán belül írásban is meg kell tenni.
(5) Az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni nem szabad.
13. § (1) Ha a bekötővezetéken a nyomáspróbát, a fertőtlenítést és a nyíltárkos bemérést a szolgáltató jelenlétében elvégezték, annak használatbavételéhez a szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad.
(2) A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el.
(3) A bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad.
(4) A víziközmű hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni.
14. § (1) A közkifolyók vizét - háztartási szükségletük kielégítése céljára - a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe.
(2) A szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási vízszükséglet kielégítése (így például építkezés, gépkocsimosás) céljára, illetőleg a víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez.
(3) Abban az esetben, ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti vízhasználat díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, a törzshálózatról történő közterületi vízvétel az önkormányzat vízfogyasztásának minősül, a díjat a szolgáltatónak a települési önkormányzat fizeti.
(4) A szolgáltató a közkifolyót és tűzcsapot a polgármester előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.
(5) A (2) bekezdés szerinti vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal vagy műszaki számítással kell megállapítani. A mennyiség megállapítás módjáról a polgármester a hozzájárulásban határoz.
15. § (1) A szolgáltatónak a szolgáltatás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről a fogyasztókat a helyben szokásos módon és időben értesítenie kell.
(2) Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy e rendelet szerinti szerződésben meghatározottaktól, a szolgáltató - az ott megállapított teendőkön túlmenően - köteles erről a fogyasztókat haladéktalanul értesíteni.
(3) A szolgáltatónak a fogyasztók egészségét veszélyeztető vízminőségromlás esetén az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetével történő egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása iránt intézkednie, a víz fogyasztásának betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a fogyasztókat értesítenie kell.
16. § (1) Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a külön jogszabály szerinti tervnek megfelelően korlátozható. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.
(2) A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
17. § (1) A fogyasztó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.
(2) A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.
(3) Az ingatlanon mért vízhasználat szempontjából a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők fogyasztási különbözete elszámolásának módját a szolgáltatási szerződésben kell szabályozni.
(4) Ha a díj alapjául szolgáló mérő nem működik vagy nem olvasható le, a szolgáltató a fogyasztott víz mennyiségét az árjogszabályok szerinti műszaki számítással állapítja meg.
(5) A házi vízvezeték - fogyasztónak fel nem róható - rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani.
18. § (1) A mellékvízmérőnek a házi vízhálózatba történő utólagos beépítéséhez, valamint leszereléséhez a szolgáltatónak, az ingatlan tulajdonosának, a bekötési vízmérő szerinti fogyasztónak a hozzájárulása szükséges. Az utólagos beépítés szolgáltatói hozzájárulásának megszerzéséhez e rendelet melléklete szerinti szerelési tervet kell benyújtani.
(2) A hozzájárulás megadása vagy megtagadása tekintetében a szolgáltató a kezdeményezőt a szerelési terv benyújtását követő 15 napon belül értesíteni köteles.
(3) Mellékvízmérőn keresztül történő vízszolgáltatásra a vízmérő üzembe helyezésével egyidejűleg szerződést kell kötni, melyet az ingatlanra vonatkozó szolgáltatási szerződéssel együtt kell kezelni.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés létrejöttének előfeltétele:
a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése;
b) az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése.
(5) A mellékvízmérő üzembe helyezéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges.
(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.
(7) A mellékvízmérőt üzembe helyezéskor a szolgáltatónak illetéktelen beavatkozás megakadályozása érdekében bélyegzéssel és zárral kell ellátnia.
19. § (1) A szolgáltató a tulajdonában levő vízmérőknek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről saját költségén köteles gondoskodni.
(2) A fogyasztó saját költségén köteles gondoskodni a tulajdonában lévő mellékvízmérő hitelesíttetéséről. A hitelesíttetés elmulasztása esetén a szolgáltató az elkülönített mérőeszközzel mért fogyasztás elszámolására vonatkozó szolgáltatási szerződést 15 napos határidővel jogosult felmondani.
(3) A fogyasztó a szolgáltatótól a vízmérő működésének rendkívüli vizsgálatát és hitelesítését kérheti. A rendkívüli vizsgálat és hitelesítés, valamint az ehhez szükséges szerelési munkák költségei a fogyasztót terhelik. A költségeket a fogyasztó köteles megelőlegezni.

A közműves szennyvízelvezetés

20. § A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető és -tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza.
21. § (1) A szennyvíz bekötővezeték létesítését és annak a már üzemelő szennyvíz törzshálózatba történő csatlakoztatását a szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni.
(2) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz bekötővezeték csatlakoztatását csak a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.
(3) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani.
(4) Ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti.
(5) A jegyző az érintett szakhatóságok álláspontjának figyelembevételével kötelezi a tulajdonost
a) a szennyvíz törzshálózat mentén fekvő ingatlan hálózatba való bekötésére, ha azt az ingatlanon keletkező szennyvizek közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros elhelyezésének megszüntetése indokolja;
b) a szennyvízelvezető művet károsító - külön jogszabály szerint megállapított - szennyezés esetén vagy ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, a meglévő korszerűsítésére és üzemeltetésére.
22. § (1) A szolgáltató a szennyvíz bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni.
(2) A szolgáltató köteles a szemlét, illetve a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani.
(3) A szemle, a vízzáróság és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni.
(4) Ha a létesítményt a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérést elvégezték, annak használatba vételéhez a szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. Ezt megelőzően a létesítményt használatba venni és az ingatlanról a szennyvíz törzshálózatba szennyvizet bevezetni nem szabad.
(5) A szennyvízelvezetési hely használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges.
(6) Amennyiben a helyszíni szemle során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.
(7) Szennyvízelőtisztító berendezés létesítéséhez, illetőleg használatba vételéhez a létesítő kérelmére a helyszíni szemlét, a jegyző mint engedélyező hatóság tűzi ki, és gondoskodik annak lefolytatásáról.
23. § A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles.
24. § (1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.
(2) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, hitelesíttetéséről a szennyvízkibocsátásért díjat fizető fogyasztónak kell gondoskodnia.
(3) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni.
(4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
a) az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;
b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta.
(5) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közműves vízellátás és közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendelet, valamint az azt módosító 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 1. számú mellékletének 12. pontja, a 18/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 10-14. §-a, a 119/1993. (VIII. 25.) Korm. rendelet, továbbá a közműves vízellátás és a közműves csatornázás egyes kérdéseiről szóló 4/1975. (XI. 26.) OVH rendelkezés.
(2) A szolgáltató, az ezen rendelet hatálybalépését követően a szolgáltatásra írásban köt szerződést
a) vízellátásra
aa) az ingatlanon és annak elkülönített vízfogyasztására a fogyasztóval,
ab) az ivóvíz törzshálózat közterületi vízvételi helyei vízhasználatára a település önkormányzatával vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott fogyasztóval;
b) szennyvízelvezetésre
ba) az aa) pontban meghatározott fogyasztókkal, amennyiben azok a közműves szennyvízelvezetés-szolgáltatást igénybe veszik;
bb) azokkal a fogyasztókkal, akik csak saját vízellátórendszerrel rendelkeznek, de a közműves szennyvízelvezetés-szolgáltatást igénybe veszik.
(3) A már folyamatosan teljesített szolgáltatásokra a szerződés írásban való megkötését a szolgáltató kezdeményezi. A szerződésben a szerződési ajánlat megküldésének időpontjában teljesített szolgáltatástól csak mindkét szerződő fél egyetértése esetén lehet eltérni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződési ajánlatot a szolgáltató a rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül köteles megtenni.
(5) Ha az ajánlat megtételének időpontjában az ingatlanon fogyasztott ivóvíz mennyiségének bekötési vízmérővel való mérése nem megoldott, a jegyző a tulajdonost bekötési vízmérő felszerelésére vagy beépítésére kötelezheti.
(6) A települési folyékony hulladéknak a szennyvízelvezető műbe - a szolgáltató hozzájárulása alapján - való befogadása, elvezetése, tisztítása és elhelyezése nem része a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatásnak.
(7) A szennyvízelvezető műbe csak olyan települési folyékony hulladék bocsátható be, melyet az a rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amely a szennyvíz tisztítását nem zavarja, illetve amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.
(8) Települési folyékony hulladék bebocsátási pontot a jegyző jelöli ki a szolgáltató, az illetékes vízügyi igazgatóság és az ÁNTSZ véleményének a figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, és arra a bebocsátóval külön szerződést kell kötnie.
(9) A szennyvíz törzshálózatba a szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen és módon szabad közterületről havat bejuttatni.
(10) Elválasztó rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, illetőleg a csapadékvízelvezető műbe szennyvizet juttatni nem szabad.