47/1995. (IV. 27.) Korm. rendelet

a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 72. § j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismeréséről, honosításáról az alábbiakat rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya azokra az oklevelekre, diplomákra, bizonyítványokra, fokozatokra és más felsőfokú végzettséget tanúsító okiratok együttesére (a továbbiakban: oklevél) terjed ki, amelyet külföldön, arra feljogosított intézmény állított ki, és középiskolai tanulmányokat követően felsőfokú alapképzésben folytatott legalább 3 éves tanulmányok, illetve szakirányú vagy tudományos (posztgraduális) továbbképzés sikeres befejezését igazolja, és a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít.
(2) Az Ftv. 110. §-ában meghatározott külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelek magyarországi elismeréséről - kérelemre - az Ftv. 110. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott engedély rendelkezhet. Az engedély ilyen tartalmú rendelkezésének hiányában a külföldi felsőoktatási intézmény által Magyarországon kiadott oklevelekre is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. § (1) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél elismerésével senki nem szerezhet több jogot, mint ami az oklevél alapján abban az államban megilleti, ahol az oklevelet szerezte.
(2) Az oklevél elismerése, honosítása nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól.

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

3. § A külföldi oklevelek elismerésével és honosításával kapcsolatos, az Ftv.-ben, továbbá e rendeletben meghatározott feladatok ellátása a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (a továbbiakban: MEIK) feladatkörébe tartozik. A MEIK a Művelődési és Közoktatási Minisztérium keretében működő önálló központi hivatal.
4. § A MEIK feladatai az elismeréssel és honosítással kapcsolatosan:
a) szakmailag előkészíti a külföldi tanulmányok és oklevelek elismerésével kapcsolatos jogszabályokat, továbbá azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek az iskolai bizonyítványok, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek kölcsönös elismerésére, a hallgatói mobilitásra vonatkoznak;
b) elismeri a külföldön szerzett felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek által tanúsított végzettségi szintet és szakképzettséget;
c) gyűjti, rendszerezi, feldolgozza és nyilvántartja a külföldi felsőoktatási rendszerekre, a külföldi felsőoktatási intézmények jogállására, a felsőfokú tanulmányokra és a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeire vonatkozó információkat;
d) a külföldi felsőoktatási rendszerekről rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad a hazai hatóságok, felsőoktatási intézmények számára;
e) külföldi hatóságok, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények megkeresésére tájékoztatást ad a magyar felsőoktatásról (pl. a felsőoktatási intézményekről), a felsőfokú tanulmányokról (pl. a képzés rendjéről) és a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről;
f) tájékoztatást ad, igazolást állít ki - az ügyfél kérelmére - külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljára a hazai felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokkal, illetőleg hazai felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelekkel kapcsolatosan;
g) kapcsolatot tart más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalencia ügyekkel foglalkozó központjaival;
h) ellátja a Magyar Ekvivalencia Bizottság titkársági feladatait;
i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter a feladatkörébe utal.
5. § (1) A Magyar Ekvivalencia Bizottság (a továbbiakban: MEB) a művelődési és közoktatási miniszter, valamint a MEIK javaslattevő, véleményező szerve a külföldi tanulmányok magyarországi elismerésével és honosításával kapcsolatos ügyekben.
(2) A MEB tagjait - a felsőoktatási intézmények, valamint a szakmai szervezetek javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel.
(3) A MEB feladatai:
a) véleményt nyilvánít a külföldi tanulmányok, bizonyítványok, oklevelek elismerését szabályozó jogszabályok tervezetéről, javaslatot tehet e jogszabályok módosítására;
b) véleményt nyilvánít az iskolai bizonyítványok, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek kölcsönös elismerésére és a hallgatói mobilitásra vonatkozó nemzetközi egyezmények tervezetéről;
c) kidolgozza a külföldi oklevelek által tanúsított szakképzettség elismerésének szakmai elveit;
d) a MEIK felkérésére szakértői véleményt ad a külföldi oklevelek által tanúsított végzettségi szint, továbbá a szakképzettség elismerésével kapcsolatos egyedi ügyekben.
(4) Feladatai ellátására tagjai sorából a felsőoktatási szakterületeknek megfelelő szakmai bizottságokat hoz létre. A szakbizottságok munkájába bevonhatók olyan szakemberek is, akik a MEB-nek nem tagjai.
(5) A MEB szervezetét és működésének rendjét maga határozza meg.

Az elismerési és honosítási eljárás közös szabályai

6. § (1) Az oklevele elismerését, illetve honosítását kérheti az,
a) akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van, illetőleg aki huzamosan Magyarországon tartózkodik, és
b) hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy az oklevél elismerése magyarországi tanulmányok folytatásához, tevékenysége gyakorlásához vagy jogai érvényesítéséhez szükséges.
(2) Magyar személyi igazolvánnyal rendelkezők esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak meglétét vélelmezni kell.
(3) Az eljárás megindítására irányuló beadványt a MEIK-nél kell benyújtani. A beadványhoz csatolni kell:
a) az eredeti oklevél hiteles másolatát, illetőleg - kivételesen - az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát;
b) a leckekönyv hiteles másolatát, illetőleg annak hiányában valamely olyan, az oklevelet kiállító külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okiratot, amely hitelt érdemlően igazolja a felsőfokú tanulmányok időtartamát, valamint az oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozat, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését;
c) az a) és b) pontokban megjelölt okiratok hiteles fordítását.
(4) A MEIK a kérelmezőt a 6. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására kötelezheti.
(5) A kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy az Ftv. 106. § (1) bekezdésében szabályozott elismerési formák közül mely módon kívánja elismertetni oklevelét.
(6) A kérelem benyújtásakor az ügyfélnek állandó lakóhelyét személyi igazolvánnyal, huzamos tartózkodásra való jogosultságát pedig huzamos tartózkodásra jogosító tartózkodási engedéllyel, illetve munkavállalási engedéllyel kell igazolnia.
(7) Hiteles fordítás az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet, külképviseleti szerv, továbbá a közjegyző által hitelesítési záradékkal ellátott fordítás.
7. § (1) Az elismerési és honosítási eljárás során az ügyfél felszólítható arra, hogy a 6. §-ban felsoroltakon túl
a) mutassa be az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványait, okleveleit;
b) nyújtson be olyan, a külföldi intézmény által kiadott dokumentumot, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programjai megismerhetők, ha a kérelem mellékleteként benyújtott iratok nem nyújtanak elegendő információt a kérelem elbírálásához, és azokkal a MEIK sem rendelkezik.
(2) Amennyiben az ügyfél által benyújtott okiratok, dokumentumok valódisága kétséges, vagy az oklevél elismeréséhez, illetőleg honosításához szükséges dokumentumok nem állnak az ügyfél rendelkezésére, és azok - a MEIK megítélése szerint - az ügyfél által nem, vagy nehezen szerezhetők be, a MEIK megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethet vagy hatósághoz.

Az elismerési eljárás

8. § A külföldi oklevelek által tanúsított végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni; e törvény rendelkezései az irányadók a felsőoktatási intézmények honosítási döntései ellen benyújtott jogorvoslatokra is.
9. § (1) Ha a benyújtott dokumentumok alapján az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése vagy a felsőoktatási intézmény honosítás tárgyában hozott határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához az szükséges, a MEIK szakértői véleményt kérhet a MEB illetékes szakmai bizottságától.
(2) A végzettségi szint elismerése iránti eljárásban a MEIK a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül, az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére irányuló eljárásban a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles dönteni. Ezek az eljárási határidők egy alkalommal a MEIK vezetője által legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók.
10. § A MEIK-nek az oklevél által tanúsított végzettségi szint, illetőleg az oklevél által tanúsított szakképzettség elismeréséről szóló határozata ellen a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.

A végzettségi szint elismerése

11. § (1) A végzettségi szint elismeréséről a MEIK akkor hoz a 13. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó döntést, ha az ügyfél az oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését vagy az oklevél honosítását kérte.
(2) A végzettségi szint elismerése a külföldi felsőoktatási intézmény jogállásának, az oklevél jellegének, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi képzés rendjének összehasonlítása alapján történik.
12. § (1) A MEIK a 11. § szerinti eljárásban a következő határozatokat hozza:
a) elismeri, hogy a külföldi oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettséget tanúsító oklevéllel egyenértékű, ha az oklevél felsőfokú alapképzésben folytatott legalább 4 éves tanulmányok befejezését igazolja, és a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapítható a végzettségi szintek azonossága, továbbá tudományos fokozat megszerzésére jogosít;
b) elismeri, hogy a külföldi oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett főiskolai végzettséget tanúsító oklevéllel egyenértékű, ha az oklevél felsőfokú alapképzésben folytatott legalább 3 éves tanulmányok befejezését igazolja, és a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapítható a végzettségi szintek azonossága;
c) elismeri, hogy a külföldi oklevél felsőfokú végzettséget tanúsít, ha az oklevélnek a hazai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel való egyenértékűsége nem állapítható meg, de az oklevél legalább 3 éves tanulmányok befejezését igazolja, és a külföldi állam belső joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélnek minősül;
d) elismeri, hogy a külföldi oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsít, ha a 11. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapítható a végzettségi szintek azonossága, és legalább 1 éves időtartamú tanulmányok befejezését igazolja.
(2) A határozatban rendelkezni kell arról is, hogy az ügyfél milyen formában használhatja a felsőfokú végzettségre utaló, külföldön szerzett címét [15. § (2) bekezdés és a 19. § (5) bekezdés].
(3) A MEIK a végzettségi szint elismerését megtagadja, ha
a) az oklevelet olyan külföldi intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga szerint felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiadására nem jogosult,
b) az oklevél abban az államban, ahol az oklevelet szerezték a belső jog szabályai szerint nem minősül felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélnek,
c) az oklevél felsőfokú alapképzésben folytatott 3 évnél, illetőleg felsőfokú szakirányú továbbképzésben 1 évnél rövidebb időtartamú tanulmányok befejezését igazolja.
(4) Ha a határozatban elismert végzettségi szint eltér az ügyfél kérelmében foglaltaktól, nyilatkozatot kell kérni az ügyféltől, hogy fenn kívánja-e tartani honosítási kérelmét, illetőleg az oklevél honosítását mely hazai felsőoktatási intézménytől kéri.

Szakképzettség elismerése

13. § (1) Ha az ügyfél az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerését kéri, a MEIK az oklevél által tanúsított végzettségi szint elismeréséről és a szakképzettség elismeréséről egy eljárásban dönt.
(2) Az ügyfél a szakképzettség elismerését abban az esetben is kérheti, ha
a) az oklevél honosítására irányuló eljárás eredménytelen volt,
b) megállapítást nyert, hogy az oklevél hazai felsőoktatási intézmény által nem honosítható,
c) az ügyfél a honosítás feltételeként előírt követelmények teljesítését nem vállalja.
14. § (1) A szakképzettség elismerése a 11. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint a szakképzés tartalmának összehasonlítása alapján történik.
(2) Az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy az oklevél tulajdonosa külföldi tanulmányai során megszerezte a szakma gyakorlásához alapvetően szükséges ismereteket.
15. § (1) A szakképzettség elismerése során a MEIK a következő határozatokat hozza:
a) ha az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amelyhez hasonló szakképzettség a hazai felsőoktatásban nem szerezhető meg, a szakképzettséget az oklevél által használt megnevezéssel elismeri;
b) ha az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely hazai felsőoktatásban is megszerezhető, az oklevél által tanúsított szakképzettséget a megfelelő hazai szakképzettség megnevezésével ismeri el, és feljogosítja az oklevél tulajdonosát a megfelelő hazai szakmai cím viselésére.
(2) A MEIK az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott határozatában előírhatja, hogy az oklevél tulajdonosa az eredeti oklevélben meghatározott formában használhatja szakmai címét, illetőleg annak rövidítését. Ha az eredeti oklevélben meghatározott szakmai cím összetéveszthető valamely hazai szakképzettség megnevezésével, a határozatban az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt ismerhető el az oklevél által tanúsított szakképzettség, és előírható az is, hogy a szakmai cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.
(3) A szakképzettség elismeréséről rendelkező határozatban nem lehet az ügyfelet az Ftv. 98. § (1) bekezdésében szabályozott, egyetemi végzettséget igazoló doktori címek használatára feljogosítani.
16. § (1) Ha az ügyfél olyan szakma gyakorlása érdekében kéri a szakképzettség elismerését, amelyben a szakma gyakorlásának feltételeit jogszabály írja elő, a szakképzettség elismerésének csak akkor van helye, ha megállapítható, hogy a külföldi oklevél által tanúsított szakmai képesítés megfelel a jogszabály által előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a MEIK a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. E körben előírhatja, hogy az ügyfél
a) igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát,
b) teljesítsen szakmai gyakorlatot,
c) tegyen alkalmassági vizsgát.
(3) Alkalmassági vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hazai oklevelek által tanúsított szakmai képesítésnek megfelelő szakmai ismeretekkel. Alkalmassági vizsga előírása esetén a határozatban rendelkezni kell a vizsga tartalmi követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről. A vizsga követelményei olyan ismeretek számonkérését tartalmazhatják, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények előírnak, és amelyeket az ügyfél külföldi tanulmányai során nem szerzett meg.
(4) Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról és a gyakorlatot szervező intézményről, továbbá az intézménynél történő jelentkezés határidejéről.

Honosítási eljárás

17. § (1) A külföldi alap-, illetve szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél honosítása hazai felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik.
(2) Felsőoktatási intézmény külföldi oklevelet akkor honosíthat, ha az megfelel az Ftv. 107. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3) Honosítási döntése megalapozása érdekében a felsőoktatási intézmény adatot, információt kérhet a MEIK-től.
(4) A felsőoktatási intézmény a honosításról a külföldi intézmény által támasztott, valamint a saját tanulmányi követelményeinek összehasonlítása alapján dönt.
(5) A felsőoktatási intézmény a honosítást különbözeti vizsgák letételéhez, szakmai gyakorlat elvégzéséhez, szakdolgozat elkészítéséhez, kiegészítő tanulmányok folytatásához kötheti.
(6) A honosítási kérelem elbírálásáról a felsőoktatási intézmény a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül dönt. Az eljárási határidőt a felsőoktatási intézmény vezetője egyszer 30 nappal meghosszabbíthatja. Az eljárási határidőbe a MEIK megkeresésének időtartama nem számít be.
18. § (1) A felsőoktatási intézmény eljárása során a következő döntéseket hozza:
a) honosítja az oklevelet, ha a kérelmező által külföldi tanulmányai során teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt intézményi tanulmányi követelményeknek;
b) kiegészítő feltételekhez köti az oklevél honosítását, ha a külföldi képzés rendje eltér az intézmény képzési rendjétől, de a különbség kiegészítő vizsgák, kiegészítő képzés teljesítésével kiküszöbölhető;
c) elutasítja a honosítási kérelmet, ha a honosítást kérő személy által külföldi tanulmányai során teljesített követelmények nem felelnek meg, és kiegészítő feltételek előírásával sem feleltethetők meg az adott szak elvégzéséhez, oklevél megszerzéséhez előírt intézményi tanulmányi követelményeknek. Elutasítja a kérelmet akkor is, ha a honosítást kérő a kiegészítő feltételek teljesítését nem vállalja, vagy az előírt határidőn belül nem teljesíti.
(2) A felsőoktatási intézmény a honosítás tárgyában határozatot hoz. A határozatát köteles indokolni, ha a honosítási kérelmet elutasítja, a honosítást feltételekhez köti, vagy ha az oklevelet nem a kérelemnek megfelelően honosítja.

Külföldi tudományos fokozat honosítása

19. § (1) Külföldön tudományos továbbképzés keretében szerzett tudományos fokozat honosítása hazai egyetemek hatáskörébe tartozik.
(2) Hazai egyetem doktori (PhD) fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha
a) azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kibocsátására jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez a jogszabályok, illetőleg az egyetem doktori szabályzata által előírt követelményeknek.
(3) Abban a kérdésben, hogy a tudományos fokozatot kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e tudományos fokozat kibocsátási joggal, illetőleg az oklevél tudományos fokozatot tanúsít-e a MEIK állásfoglalása az irányadó.
(4) Az egyetem a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.
(5) Az Ftv. 100. § (5) bekezdésében említett címet a külföldi tudományos fokozat honosítása után lehet viselni.
20. § A felsőoktatási intézménynek külföldi oklevél vagy tudományos fokozat honosítása tárgyában hozott döntése ellen - a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül - a művelődési és közoktatási miniszterhez lehet fellebbezni.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) A honosítási eljárással kapcsolatos költségeket a kérelmező viseli.
(2) A Kormány felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a külföldi oklevelek honosításával kapcsolatos eljárás díját rendeletben szabályozza.
(3) A honosítás és a honosítási eljárás részletes szabályait a felsőoktatási intézmények honosítási szabályzata állapítja meg.
22. § (1) E rendelet 1995. május 1-jén lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatálybalépését követően kezdődő ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet 16. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a magyar illetékes szervek által külföldre küldött ösztöndíjasnak a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevele tekintetében a szakképzettség elismerésénél, amennyiben
a) oklevelét e rendelet hatálybalépése előtt szerezte meg, vagy
b) tanulmányait e rendelet hatálybalépése előtt kezdte meg, és azt 5 éven belül befejezi.
23. § (1) E rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti:
a) a külföldi felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek honosításáról szóló 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet, valamint az ezt módosító 1/1966. (V. 7.) MM rendelet, az 5/1972. (VII. 11.) MM rendelet, a 3/1978. (II. 18.) OM rendelet, valamint a 21/1981. (XII. 28.) MM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése;
b) a középiskolákban, szakközépiskolákban és felsőoktatási intézményekben befejezett tanulmányokról kiadott okiratok, valamint a tudományos fokozatok és címek odaítéléséről szóló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismerése tárgyában az 1972. évi június hó 7. napján, Prágában aláírt egyezmény kihirdetéséről kibocsátott 1975. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 18/1976. (VI. 10.) MT rendelet 2. §-a, valamint az 1. számú melléklet 2. pontja és a 2. számú melléklet 3. pontja.
(2) A középiskolákban, szakközépiskolákban és felsőoktatási intézményekben befejezett tanulmányokról kiadott okiratok, valamint a tudományos fokozatok és címek odaítéléséről szóló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismerése tárgyában az 1972. évi június 7. napján, Prágában aláírt egyezmény kihirdetéséről kibocsátott 1975. évi 15. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek és egyetemi tudományos fokozatok elismerésére e rendelet szabályait kell alkalmazni.