9/1995. (III. 8.) IM rendelet

az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról

Az 1994. évi XX. törvény 4. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Külföldi állampolgár átszállítása

1. § (1) Ha a magyar bíróság az Egyezményben részes állam állampolgárával szemben végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve - ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen - az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője; a jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.
(2) Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.
(3) Ha a szabadlábon lévő elítélt az átszállítására irányuló kérelmet terjeszt elő, az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke elrendeli a jogerős szabadságvesztés, illetőleg intézkedés azonnali foganatba vételét, és intézkedik az (1) bekezdésben írt hozzájáruló nyilatkozat jegyzőkönyvezése iránt.
(4) Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője az átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumnak.
(5) Az Egyezmény 2. Cikk 3. pontjában említett esetben az (1)-(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók.

Magyar állampolgár átszállítása

2. § Ha külföldi bíróság magyar állampolgárral, illetve a Magyar Köztársaságban bevándorlási engedéllyel rendelkező, nem magyar állampolgárral szemben szabadságvesztést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, az elítélt átszállítására irányuló kérelem tárgyában az igazságügyminiszter dönt.
3. § (1) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 394/B. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására a kiadatási letartóztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás alapján hozott jogerős határozatot a Fővárosi Bíróság az Igazságügyi Minisztériumnak küldi meg.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás befejezéséig azt, akivel szemben a külföldi bíróság szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazott
a) kóros elmeállapotú jogsértő esetében az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben,
b) fiatalkorú javítóintézeti nevelése esetén a Népjóléti Minisztérium 1. Számú Fiúnevelő Intézetében, illetőleg a 4. Számú Leánynevelő Intézetében kell elhelyezni.

Az elítélt átadása és átvétele

4. § (1) Az elítélt átadásáról és átvételéről az Országos Rendőr-főkapitányság Interpol Magyar Nemzeti Iroda a rendőrség különleges szolgálatának közreműködésével gondoskodik.
(2) Az elítélt átadásának és átvételének költségei, valamint az átszállítással kapcsolatban felmerülő fordítási költségek bűnügyi költségek.

A közkegyelmi rendelkezések, a perújítás és az ítélet felülvizsgálata

5. § (1) A közkegyelmi rendelkezések alkalmazása érdekében a nem magyar állampolgár elítéltet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az átszállítása után is nyilvántartja. A nyilvántartás a végrehajtás befejezéséig vagy a végrehajthatóság megszűnéséig tart. Erről az Igazságügyi Minisztérium értesíti a nyilvántartást vezető szervet. A végrehajtás befejezéséről vagy a végrehajthatóság megszűnéséről a Belügyminisztériumot is tájékoztatni kell.
(2) Az elítéltre kiható közkegyelmi rendelkezés alapján hozott határozatról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, illetve a megyei (fővárosi) bíróság tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot.
6. § A perújítási eljárás, valamint a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatot az első fokon eljárt bíróság küldi meg az Igazságügyi Minisztériumnak.

Tájékoztatás a végrehajtásról

7. § Az Egyezmény 15. Cikkének végrehajtása érdekében a szabadságvesztést vagy az intézkedést foganatosító büntetés-végrehajtási szerv tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot, ha
a) a büntetőítélet végrehajtását befejezettnek tekinti,
b) az elítélt a hatóság őrizetéből a büntetés letöltése előtt megszökött,
c) az Igazságügyi Minisztérium ezt külön kéri.

Átmenő szállítás

8. § Az Egyezmény 16. Cikke alapján előterjesztett kérelem tárgyában az igazságügyminiszter dönt. Az átszállításról az Országos Rendőr-főkapitányság Interpol Magyar Nemzeti Iroda a rendőrség különleges szolgálata közreműködésével gondoskodik, és az átszállítás megtörténte után a felmerült költségekre vonatkozó költségjegyzéket az átutalási számlaszám megjelölésével az igazságügyminiszternek küldi meg.

Záró rendelkezések

9. § (1) Az Egyezményben szabályozott eljárásban az elítéltet az képviselheti, aki a Be. szerint védőként eljárhat.
(2) Az Egyezmény alkalmazásában szabadságelvonással járó intézkedésen magyar bíróság ítélete esetén kényszergyógykezelést (Btk. 74. §), illetőleg javítóintézeti nevelést (Btk. 118. §) kell érteni.
10. § Minden olyan esetben, amikor az Egyezmény alkalmazása tekintetében kétség merül fel, az ügyben eljáró bíróságnak az igazságügyminiszter, az ügyésznek pedig a legfőbb ügyész állásfoglalását kell kérnie.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.