102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet

a veszélyes hulladékokról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya
a) a veszélyes hulladékokra, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységekre;
b) a veszélyes hulladékok tulajdonosaira és birtokosaira terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a radioaktív hulladékokra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) hulladék: a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során, vagy ezek következtében keletkező - tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formájában arra alkalmatlan - maradékanyag, elhasználódott, illetve selejtté vált termék;
b) veszélyes hulladék: az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulásterméke az e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki;
c) veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek:
ca) kezelés: a veszélyes hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezet szennyezésének és károsításának megelőzésére, kizárására irányuló tevékenység (előkezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás), a kezelést megvalósító eljárás és technológia alkalmazása,
cb) előkezelés: a veszélyes hulladék gyűjtését, tárolását, szállítását, további kezelését elősegítő, illetőleg ezek biztonságát növelő, illetve a veszélyes hulladék környezeti veszélyességét csökkentő tevékenység (pl. előkészítés, fizikai, kémiai vagy biológiai kezelés),
cc) ártalmatlanítás: a veszélyes hulladék, illetve veszélyes összetevői környezetszennyező hatásának megszüntetése, környezetkárosító hatásuk kizárása vagy megszüntetése a környezet elemeitől történő elszigeteléssel, vagy anyagi minőségük megváltoztatásával,
cd) hasznosítás: veszélyes hulladéknak vagy valamely veszélyes komponensének termék előállításában, illetve a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása tulajdonságainak megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy tulajdonságainak fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával (újrafelhasználás),
ce) gyűjtés: a veszélyes hulladéknak a tárolást, kezelést megelőző, a környezet szennyezését kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen történő, a tervezett tárolásnak vagy kezelésnek megfelelő összeszedése,
cf) begyűjtés: e rendeletben meghatározott anyagi minőségű és mennyiségű veszélyes hulladékok több termelőtől begyűjtőjárattal történő összeszedése és a gyűjtőhelyre (hulladékgyűjtő-udvar), tároló, előkezelő vagy kezelő telepre való szállítása,
cg) tárolás: a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon kialakított és üzemeltetett tárolótelepen történő elhelyezése, ha a veszélyes hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása igénybevehető technológia vagy kapacitás hiányában nem oldható meg,
ch) szállítás: a veszélyes hulladék telephelyen kívüli mozgatása;
d) veszélyes hulladékkal kapcsolatos létesítmények:
da) gyűjtőhely: a termelési, a szolgáltatási, a fogyasztási és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok tárolását, kezelését megelőzően elhelyezésükre szolgáló terület vagy létesítmény,
db) tároló-előkezelő telep (a továbbiakban: tároló telep): a veszélyes hulladékoknak - hasznosításuk, illetve ártalmatlanításuk megoldásáig - a környezet szennyezését kizáró módon történő tárolására épített létesítmény,
dc) kezelő telep: a veszélyes hulladékok előkezelésére, hasznosítására, illetve ártalmatlanítására kialakított létesítmény (pl. lerakótelep, égetőmű),
dd) lerakótelep: veszélyes hulladékok lerakással történő, környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítására szolgáló komplex létesítmény,
de) monodeponia: közelítőleg azonos összetételű, III. veszélyességi osztályba sorolt hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló, műszaki védelemmel rendelkező lerakótelep,
df) égetőmű: az 1000 kg/óránál nagyobb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény,
dg) égetőberendezés: az 1000 kg/óránál kisebb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény;
e) veszélyes hulladék tulajdonosa: a termelő vagy az a személy vagy szervezet, aki vagy amely, a termelőtől vagy más tulajdonostól veszélyes hulladékot begyűjt, kezelésre vagy tárolásra átvesz;
f) termelő: az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik;
g) szállító: az a szállító vagy fuvarozó személy vagy szervezet, aki vagy amely a veszélyes hulladékot a keletkezés, a kezelés, a tárolás helyszínei között szállítja;
h) egyedi beszállító: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a begyűjtéssel átadható veszélyes hulladékát saját maga szállítja a begyűjtő telephelyére;
i) begyűjtő: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely meghatározott anyagi minőségű és mennyiségű veszélyes hulladékot begyűjtőjáratok működtetésével, illetve egyedi beszállítótól saját telephelyén átvehet.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) környezetszennyezés a külön törvényben meghatározottakon túl a veszélyes hulladék környezetbe való juttatása is;
b) szennyezettnek tekintendő bármilyen anyag, illetve termék, amelybe, illetve amelynek felületére veszélyes hulladék vagy ennek valamely veszélyes összetevője, vagy e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkező anyag került, és olyan koncentrációban van jelen, hogy veszélyes hulladékként veszélyt jelent a környezetre;
c) hulladék-kezelési technológia: a hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos és hatékony kezelésére alkalmazott, a hulladék összetételét, fizikai és kémiai tulajdonságait és ezek által környezeti veszélyességet figyelembe vevő, műszaki, gazdaságossági szempontok szerint célszerűen kialakított műveletrendszer, illetve megvalósításukra szolgáló berendezések.
3. § (1) A veszélyes hulladékok összetevőik környezeti veszélyessége alapján, eredetüket is figyelembe véve az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők, illetve ezekből következően a környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésükhöz szükséges védelem mértéke alapján különösen veszélyes (I.), fokozottan veszélyes (II.) vagy mérsékelten veszélyes (III.) veszélyességi osztályba tartoznak. A veszélyeshulladék-jegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező, de a veszélyeshulladék-jegyzékben nem szereplő ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességi osztályának megállapításáig (a továbbiakban: minősítés) I. veszélyességi osztályúnak kell tekinteni és az e besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(3) A veszélyeshulladék-jegyzékben szereplő, de veszélyességi osztályba nem sorolt hulladékot - minősítéséig - a legnagyobb környezeti veszélyt jelentő összetevőjének megfelelő veszélyességi osztályúnak kell tekinteni és az e besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
(4) A veszélyeshulladék-jegyzéket a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente felülvizsgálja, és szükség szerint javaslatot tesz a módosításra.
(5) A környezetvédelmi hatóság a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő osztályba sorolást határozattal állapítja meg, ha a termelő nem tett eleget a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének.
4. § (1) A minősítésre - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a tulajdonos kérelme alapján kerül sor.
(2) A minősítést a kérelmező által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A megalapozó vizsgálatokat és a minősítendő hulladékból történő mintavételt - külön jogszabály alapján - a hulladékok vizsgálatára akkreditált szervezet végezheti. A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok körét és a mintavétel rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A minősítésről a miniszter határozatban dönt.
(4) A miniszter a (3) bekezdésben meghatározott döntését a környezetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium) továbbított javaslata és az általa felkért szakértői testület szakvéleménye alapján hozza meg. A szakértői testület működési rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A minősítő határozatnak tartalmaznia kell a minősített hulladék termelőjének nevét, a hulladék megnevezését, keletkezésének körülményeit, összetételét, veszélyeztető tulajdonságait, veszélyességi osztályát és azonosító számát.
(6) A minősítések eredményét a miniszter rendszeresen közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában és a minősítések alapján évente felülvizsgálja a veszélyeshulladék-jegyzéket, szükség szerint javaslatot tesz a Kormánynak annak módosítására.
(7) A minősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek hulladékminősítési díjat kell fizetnie. A díj összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
5. § A hulladék tulajdonosa kérheti a veszélyeshulladék-jegyzékben felsorolt veszélyes hulladékának más veszélyességi osztályba történő sorolását (a továbbiakban: átsorolás), vagy veszélytelenségének megállapítását. Az átsorolásra irányuló eljárásban a 4. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzése

6. § (1) A veszélyes hulladék tulajdonosának meg kell akadályoznia, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vízbe, a levegőbe jutva a környezetet szennyezze vagy károsítsa.
(2) Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék
a) keletkezését lehetőleg ne eredményezze,
b) mennyiségének, illetve veszélyességének csökkenését eredményezze,
c) termelésben történő felhasználását minél nagyobb arányban segítse elő,
d) keletkezésének, kezelésének és forgalmának ellenőrzését, mennyiségének meghatározását lehetővé tegye.
(3) A veszélyes hulladék tulajdonosa köteles a veszélyes hulladék kezeléséről gondoskodni.
7. § (1) A termelő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles 3 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni a veszélyes hulladékai keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozóan.
(2) A veszélyes hulladék termelője - ha jogszabály másként nem rendelkezik - minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről köteles anyagmérleget készíteni.
(3) A Környezetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: KFf) - kérelemre - engedélyezheti az anyagmérleg egyszerűsített formában történő elkészítését.
(4) A tulajdonos az anyagmérleg, illetőleg más dokumentumok alapján köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül, majd évente - a tárgyévet követő év március 1. napjáig - a 4. számú melléklet szerinti bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
(5) A tulajdonos köteles minden birtokában lévő veszélyes hulladékról az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba a veszélyes hulladék keletkezésének, tárolásának és kezelésének változását a változást követően azonnal be kell jegyeznie. A nyilvántartás a veszélyes hulladék másnak történő átadását követő 10 évig nem selejtezhető.
(6) A tulajdonos köteles a veszélyes hulladékot kezelő és tároló létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni. Az üzemnapló nem selejtezhető.
(7) A keletkező, a kezelt, illetve tárolt, vagy a szállítandó veszélyes hulladék környezeti veszélyessége vagy mennyisége alapján - ha az környezetbiztonsági okból indokolt - a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja a termelés, a kezelés, a tárolás, a rendszeres szállítások útvonala szempontjából illetékes megyei Polgári Védelmi Parancsnokságokat.
8. § (1) A 7. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében előírt kötelezettségek a lakossági fogyasztás során keletkező veszélyes hulladékokra nem vonatkoznak.
(2) A 7. § (1) és (2) bekezdésében előírt kötelezettségek nem vonatkoznak arra a termelőre, akinek az évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége
I. veszélyességi osztályú hulladék esetében  50 kg-ot,
II. veszélyességi osztályú hulladék esetében 100 kg-ot,
III. veszélyességi osztályú hulladék esetében 1000 kg-ot
nem haladja meg.
(3) A nyilvántartás vezetése, illetve a bejelentés megtétele egyszerűsített formában is megtehető (4. és 5. számú melléklet), ha a termelőnél évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége a (2) bekezdésben megadott mértéket nem haladja meg.

A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása

9. § (1) A tulajdonos - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles az átvett, illetőleg a tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékot a további tárolásnak és kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen összegyűjteni.
(2) A gyűjtőhelyen - ha a környezetvédelmi hatóság rövidebb időt nem állapít meg - legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyeshulladék-mennyiség gyűjthető össze.
(3) Veszélyes hulladékot eredményező és azzal kapcsolatos tevékenység - kivéve a tárolást - megfelelően kialakított gyűjtőhely nélkül nem kezdhető és nem végezhető.
(4) A lakossági fogyasztás során keletkező tisztított növényvédőszer-csomagolóburkolatok gyűjtésére, begyűjtésére és tárolására a külön jogszabály rendelkezései vonatkoznak.
10. § (1) A több termelőnél vagy egy termelő több telephelyén keletkező, azonos típusú veszélyes hulladékok begyűjtésére és ártalmatlanításának vagy hasznosításának előkészítésére gyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő-udvarok), tároló telepek - a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - alakíthatók ki.
(2) A tároló telepen a veszélyes hulladék az átvételt követő 3 évnél hosszabb ideig nem tárolható. Ezen idő alatt a tulajdonos köteles a tárolt veszélyes hulladékra vonatkozó kezelési tervet elkészíteni és legkésőbb a három év leteltével a veszélyes hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról a tervnek megfelelően gondoskodni.
(3) A rendelet 6. számú mellékletében meghatározott típusú és mennyiségű, több termelőnél keletkező veszélyes hulladékok összegyűjtése érdekében - a környezetvédelmi hatóság engedélyével - begyűjtő járatok szervezhetők.
(4) A (3) bekezdés szerinti veszélyes hulladékokat a gyűjtőhely (hulladékgyűjtő-udvar), illetve tároló telep üzemeltetője egyedi beszállítóktól is átvehet.
11. § A gyűjtőhelyek és tároló telepek, valamint a kezelő telepek környezeti biztonságára, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat e rendelet 10. és 11. számú melléklete tartalmazza.

A veszélyes hulladékok szállítása

12. § (1) Veszélyes hulladékot úgy kell szállítani, hogy a szállítás során környezetszennyezés ne következzék be.
(2) Veszélyes hulladék - az egyedi beszállítás esetét kivéve - a KFf e tevékenységre vonatkozó engedélyével szállítható.
(3) Az engedélynek tartalmaznia kell a szállítandó veszélyes hulladék megnevezését, azonosítószámát, összetételét, veszélyességi jellemzőit, a csomagolás módját [kivéve az (5) bekezdés alá tartozó esetekben], valamint a szállító járművek tisztításának módját és a szállítás során betartandó egyéb feltételeket.
(4) Veszélyes hulladékot a 4. számú mellékletben foglaltak szerint kitöltött kísérőjeggyel kell szállítani.
(5) Azokat a veszélyes hulladékokat, amelyekre a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodások, illetve az azok végrehajtására vonatkozó szabályok kiterjednek az ADR, COTIF-CIM-RID, IMDG-kódex, ICAO-TI, ADN  [LÁBJEGYZET_1]  előírásainak megfelelően kell szállítani.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott engedély megadása - a külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi feltételekhez köthető.

Veszélyes hulladék tulajdonjogának átruházása

13. § (1) Veszélyes hulladékot csak annak begyűjtésére, valamint tárolására és kezelésére a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vagy szervezet vehet át. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről.
(2) Az átvétellel az átvevő megszerzi a veszélyes hulladék tulajdonjogát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadása - a külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi feltételekhez köthető.

A veszélyes hulladékok kezelése

Általános szabályok

14. § (1) A veszélyes hulladék tulajdonosa a veszélyes hulladékok kezelését csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezheti.
(2) A környezetvédelmi hatóság jogosult a kezelési technológia ellenőrzésére és a kezelési engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetén a kezelés folytatását határozatban felfüggeszteni.
(3) A tulajdonos a kezelésre feljogosított, mobil berendezéssel, illetve ideiglenesen telepíthető eljárással rendelkező kezelőt megbízhat veszélyes hulladékának helyszíni vagy külön e célra kijelölt helyen történő kezelésével. Ebben az esetben a kezelő nem válik a veszélyes hulladék tulajdonosává.
15. § (1) A veszélyes hulladék kezelési technológia tulajdonosa berendezésének vagy eljárásának alkalmazását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a miniszter technológiai minősítő okiratban engedélyezi (a továbbiakban: technológiai-minősítés).
(2) A minősített technológia vagy berendezés az ország területén bárhol alkalmazható a környezetvédelmi hatóság helyi alkalmazási engedélye alapján. A technológiai minősítéseket a miniszter rendszeresen közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.
(3) A technológiai-minősítés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a berendezésben, illetve az eljárással kezelhető veszélyes hulladékok megnevezését, azonosító számát, összetételét, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait;
b) részletes technológiai és üzemeltetési leírást, beleértve a kezelendő veszélyes hulladék előkezelésének és gyűjtésének módját, valamint a kezelésből származó anyagok összetételét és további kezelési igényeit;
c) a technológia kapacitását, alkalmazásának, kiépítésének környezeti, egészségügyi, munka- és tűzvédelmi előírásait, illetőleg a technológiai leírás szerinti üzemeltetésből eredő emissziókat;
d) legalább egy, hazai, vagy OECD  [LÁBJEGYZET_2]  referenciával rendelkező technológia ismertetését, a kezelési technológiára, a kezelt veszélyes hulladékra, a kezelés hatékonyságára - és anyagmérleg alapján - az emissziókra jellemző adatokat.
(4) A technológia minősítéséről a miniszter - az általa felkért szakértői testület szakvéleménye alapján - dönt.
(5) A technológia-minősítésről szóló okiratnak tartalmaznia kell a kérelmező nevét, a technológiával kezelhető veszélyes hulladékok megnevezését, azonosító számát, összetételét, a technológia alkalmazásának környezeti, biztonsági és közegészségügyi feltételeit, az üzemeltető által végzendő ellenőrző méréseket, a nyilvántartandó üzemviteli adatokat, azok végzésének módját és idejét.
(6) A minősített technológia alkalmazása során keletkezett hulladék a minősítő okiratban megadott veszélyes hulladék besorolásával megegyező.
16. § (1) A minősített technológiával a technológiai leírásnak megfelelően végzett veszélyes hulladék kezelésből származó hulladékok összetételét, veszélyességét a kezelő köteles az alkalmazásra vonatkozó engedélyben meghatározottak szerint rendszeresen ellenőrizni.
(2) A környezetvédelmi hatóság jogosult a technológia alkalmazásának ellenőrzésére, és az engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetében a technológia alkalmazását felfüggeszteni.
(3) A technológia minősítés költségeinek fedezetére a kérelmezőnek - külön jogszabályban megállapított - minősítési díjat kell fizetnie.
17. § (1) A veszélyes hulladékot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak gyűjtése, begyűjtése, szállítása, tárolása során bármilyen anyaggal, illetve bármilyen hulladékkal tilos összekeverni.
(2) A környezetvédelmi hatóság a tulajdonos, a birtokos kérelmére, indokolt esetben, a környezetveszélyeztető hatás csökkentése érdekében az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól felmentést adhat. A felmentést a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell megadni.

Előkezelés

18. § (1) A veszélyes hulladék ártalmatlanításra vagy hasznosításra történő előkészítése, szállításának vagy tárolásának egyszerűbbé, biztonságosabbá tétele érdekében végzett mechanikai, fizikai előkezelése (pl. tömörítése, darabolása, bontása, víztelenítése, ülepítése, szűrése) során vagy következtében keletkező előkezelt veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni.
(2) Mikrobiológiailag szennyezett veszélyes hulladék (1) bekezdés szerinti előkezelése tilos.
(3) A veszélyes hulladék különböző összetevőinek szétválasztásán, veszélyes összetevői veszélyességének csökkentésén alapuló előkezelés (pl. keverés, befoglalás, biológiai, kémiai kezelés) során vagy következtében keletkező előkezelt veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti előkezelést követően a tulajdonos kérheti a veszélyes hulladék 4. § szerinti minősítését.

Ártalmatlanítás

19. § (1) A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a veszélyes hulladék összetétele alapján történhet:
a) lerakással
aa) veszélyes hulladék lerakótelepen végzett végleges lerakással,
ab) közelítőleg azonos összetételű veszélyes hulladékok esetében monodepóniában;
b) kémiai kezelő eljárásokkal, ezen belül
ba) égetéssel vagy más termikus eljárással,
bb) fizikai-kémiai eljárással;
c) biológiai, biokémiai és más eljárásokkal (4. számú melléklet 6. függeléknek megfelelően).
(2) A veszélyes hulladédok (1) bekezdés a) és ba) pontja szerinti ártalmatlanítása a 10. és a 11. számú mellékletben foglaltak szerint történhet.

Hasznosítás

20. § (1) E rendelet előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékra mindaddig, amíg termelési folyamatban való felhasználását, illetve - a külön jogszabályban foglaltak szerint - termékként történő forgalombahozatalát nem engedélyezték.
(2) A veszélyes hulladék felhasználásával előállított termék, illetve ennek hulladéka nem jelenthet a környezetre nagyobb veszélyt, mint a hasonló rendeltetésű, hulladék felhasználása nélkül előállított termék, illetve ennek hulladéka.
(3) Az (1) bekezdés szerinti termékként történő forgalombahozatal engedélyezésében a minisztérium szakhatóságként működik közre.

A veszélyes hulladékoknak az ország területére való behozatala, kivitele és tranzit-szállítása

21. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása során a külön rendelettel kihirdetett „a veszélyes hulladékok országhatárokon át történő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról” szóló Bázeli Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján, e rendelet szerint kell eljárni.
22. § A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzit-szállítása tekintetében az e rendeletben és az Egyezmény 1. Cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott, ellenőrizendő hulladékokon túl a szállítással érintett más államok jogszabályai szerint veszélyesnek minősülő más hulladékokra is alkalmazni kell az Egyezmény előírásait. Az Egyezmény Titkársága által megküldött nemzeti veszélyes hulladék meghatározásokat a miniszter a kézhezvételtől számított három hónapon belül a minisztérium hivatalos lapjában közzé teszi.

Veszélyes hulladékok behozatala

23. § (1) Tilos az ország területére - hasznosítás kivételével - veszélyes hulladékot külföldről behozni.
(2) Kísérleti és próbaüzemi hasznosításra az országba nem hozható be veszélyes hulladék.
(3) Veszélyes hulladék hasznosításra történő behozatalához a KFf engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a veszélyes hulladék importálója (átvevője) a 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: kérelem) nyújtja be a KFf-nek.
(4) A veszélyes hulladék behozatalának engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóságnak a hasznosításra kiadott engedélyét és a rendelkezésre álló szabad kapacitásra vonatkozó igazolását.
(5) Ha a hasznosítás során olyan hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása vagy hasznosítása az országban nem megoldott, a veszélyes hulladék behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező anyagoknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló és az exportáló ország illetékes hatóságának nyilatkozata rendelkezésre áll.
(6) A vámszabadterületre, bérmunkára történő veszélyes hulladék behozatal környezetvédelmi szempontból azonos megítélés alá esik bármely más veszélyes hulladék behozatallal.
(7) A vámszabadterületen végzett termelő tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok magyarországi kezelése - környezetvédelmi szempontból - nem minősül veszélyes hulladék behozatalnak.
(8) Külföldi megbízó részére végzett bérmunka során keletkező veszélyes hulladékokat - a KFf által külön engedélyezett hasznosításuk kivételével - a létrehozott termékekkel együtt maradéktalanul vissza kell szállítani a megbízónak.
(9) A veszélyes és nem veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékok szétválasztása, tisztítása nem tekinthető hasznosításnak.

Veszélyes hulladékok tranzit-szállítása

24. § (1) A veszélyes hulladékok országon át történő szállításához a KFf hozzájárulása szükséges. A KFf a 7. számú melléklet szerinti előértesítés alapján a hozzájárulást, az esetleges különleges szállítási feltételeket, illetőleg a hozzájárulás megtagadását és annak indokait az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az exportáló ország illetékes hatóságának és az exportálónak.
(2) Nem léptethető be az ország területére olyan veszélyes hulladék szállítmány, amelynél az Egyezményben foglalt előírások bármelyike nem teljesül, ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságainak bármelyike nem járult hozzá a szállításhoz, illetőleg a 7. számú melléklet szerinti szállítási bizonylatot nem tudja felmutatni.
(3) Az ország területén - beleértve a vámszabadterületeket is - veszélyes hulladék tranzit-szállítmány ki-, illetve átrakodása, átcsomagolása csak a KFf külön engedélye alapján - baleset-, illetve szennyezésmegelőzési, vagy szállítási mód váltási okból - történhet.

Veszélyes hulladékok kivitele

25. § (1) Veszélyes hulladéknak az ország területéről történő kiviteléhez a KFf engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a veszélyes hulladék tulajdonosa a 7. számú melléklet szerinti értesítéssel nyújtja be a KFf-nek.
(2) A veszélyes hulladék kivitele csak akkor engedélyezhető, ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságai a behozatalhoz és a tranzit-szállításhoz előzetesen hozzájárultak, és az importáló állam illetékes hatósága a tervezett kezeléshez hozzájárult és azt igazolta.
(3) A vámszabadterületről külföldre történő veszélyes hulladék kivitel környezetvédelmi szempontból azonos megítélés alá esik bármely más, az ország területéről történő veszélyes hulladék kivitellel.

Veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállítása

26. § (1) Magyarországi illetékességű szállító, illetve fuvarozó veszélyes hulladék ki-, be- és tranzit-szállítását csak a 12. §-ban meghatározottak alapján végezheti.
(2) A veszélyes hulladék szállítása során be kell tartani a szállítással érintett országok, valamint a hatályos nemzetközi megállapodások veszélyes áruk és veszélyes hulladékok szállítására vonatkozó előírásait.
(3) Veszélyes hulladékot a 7. számú melléklet szerinti kísérőjeggyel kell szállítani.
(4) A veszélyes hulladékok országhatáron történő be- és kiléptetése csak a vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek jegyzékében megadott határátkelőhelyeken történhet (8. számú melléklet).

Veszélyes hulladékok országhatárt átlépő szállításának engedélyezése

27. § (1) A veszélyes hulladékok Magyarország államhatárát átlépő behozatalának, kivitelének engedélyezésére irányuló kérelmet a 7. számú mellékletnek megfelelően - magyar és angol nyelven - kell benyújtani a KFf-nek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a KFf-nek meg kell kérnie - a kérelem angol nyelvű másolatának megküldésével - a szállítással érintett államoknak a tervezett veszélyes hulladék szállításra és kezelésre vonatkozó állásfoglalását.
(3) A kérelem elbírálása érdekében a KFf kiegészítő információkat kérhet, és indokolt esetben szakértői vizsgálatok elvégzését írhatja elő. A vizsgálatok költségei a kérelmezőt terhelik.
(4) A KFf a kérelem átvételét 3 munkanapon belül visszaigazolja az értesítés küldőjének, majd az azt követő 30 napon belül a kérelmet elbírálja. Erről - határozatának egy példányával - értesíti a külkereskedelmi hatóságot és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot.

Veszélyes hulladék kivitelének, behozatalának, tranzit-szállításának ellenőrzése

28. § (1) A veszélyes hulladék szállítmány határállomásra érkezésekor a vámszervek ellenőrzik a szállítóeszközön alkalmazott azonosító jelek, a vámzár sértetlenségét és a szükséges bizonylatok meglétét, valamint tartalmát. A szállítás szabálytalansága vagy annak gyanúja esetén értesítik a határállomás helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot. A szállítmány átmeneti őrzéséről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) gondoskodik mindaddig, amíg a környezetvédelmi hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) A környezetvédelmi hatóság a szabálytalanság jellegétől függően előírhatja annak megszüntetését, helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat érdekében felnyittathatja, indokolt esetben a vámszervekkel feltartóztattathatja a szállítmányt, majd haladéktalanul értesíti a KFf-et és kezdeményezi a szállítmány visszafordíttatását az exportálóhoz.
(3) A veszélyes hulladék behozatalakor a határállomáson megfelelőnek ítélt szállítmány felbontása a hasznosító telephelyén, csak a vámhatóság és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság jelenlétében történhet.
(4) A (3) bekezdés szerinti veszélyes hulladék vámkezelésére azután kerülhet sor, hogy a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékot azonosította az engedélyben foglaltakkal. Szabálytalanság esetén a szállítmányt lezáratja és értesíti a KFf-et, amely a 29. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.

Veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása

29. § (1) Jogellenes az Egyezményben ilyennek minősítetteken túl:
a) a KFf engedélye nélküli veszélyes hulladék szállítás;
b) a megfelelően kitöltött kísérőjegy és más kísérő dokumentumok nélküli veszélyes hulladék szállítás;
c) minden olyan országhatárt átlépő szállítmány (anyag vagy termék), amelyről a szállítás során vagy azt követően bebizonyosodik, hogy veszélyes hulladékként kellett volna kezelni. Kivételt képez az az eset, ha a szállított anyag vagy termék baleset vagy elemi csapás következtében válik veszélyes hulladékká.
(2) Ha a határállomáson a vámhatóság, illetve a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a veszélyes hulladék szállítmány jogellenes, akkor az az országhatáron nem léptethető át, azt vissza kell fordítani az exportálóhoz.
(3) Veszélyes hulladék jogellenes szállítása esetén a magyarországi illetékességű exportálóval, illetve importálóval szemben bírságot kell kiszabni.
(4) Veszélyes hulladék jogellenes behozatala esetén a KFf kötelezi az importálót a veszélyes hulladéknak az exportálóhoz történő visszaszállítására, az esetleg okozott környezetszennyezés felszámolására, illetve - ha a visszaszállítás nem valósítható meg - a veszélyes hulladék ártalmatlanítására a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
(5) Veszélyes hulladék jogellenes kivitele esetén a KFf kötelezheti az exportálót a veszélyes hulladék visszavételére és ártalmatlanítására.
(6) Veszélyes hulladék jogellenes kivitele, illetve behozatala esetén az exportáló, illetve az importáló a (3) bekezdés szerinti bírságon túl köteles a hatósági eljárás során felmerült költségek megfizetésére is.
30. § (1) A külön jogszabály szerinti, tevékenységi, valamint forgalmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell a KFf e rendelet alapján kiadott engedélyét.
(2) Veszélyes hulladék keletkezésével járó bérmunka tevékenységi, valamint forgalmi engedélye a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával adható meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó döntéséről a külkereskedelmi hatóság értesíti a KFf-et és a vámszerveket. Az értesítés alapján a KFf a döntésről tájékoztatja a tervezett szállítással érintett államok illetékes hatóságait, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4) Az e rendelet szerinti engedély nem helyettesíti a behozatalhoz, kivitelhez, tranzithoz, felhasználáshoz és forgalmazáshoz szükséges, más jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyeket.

Intézkedések a veszélyes hulladék környezetszennyező és károsító hatásainak megelőzésére

31. § (1) A környezetvédelmi hatóság, ha e rendelet másként nem rendelkezik, kérelemre engedélyezi a veszélyes hulladékok
a) kezelését, tárolását,
b) kezelés, tárolás céljából történő átvételét,
c) kezelésének üzemi és félüzemi kísérleteit, meghatározza ezek feltételeit, módját, idejét és helyét,
d) összekeverési tilalom alóli felmentést.
(2) A KFf kérelemre engedélyezi a veszélyes hulladékok:
a) begyűjtését,
b) egyszerűsített anyagmérlegének készítését,
c) behozatalát,
d) kivitelét,
e) tranzit-szállítását,
f) szállítását,
g) tranzit-szállítmány ki-, illetve átrakodását, átcsomagolását.
(3) A környezetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtőhelyek kezelő, tároló létesítmények építési engedélyezési eljárása során.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélynek tartalmaznia kell az engedélyes nevét, KSH azonosító számát, telephelyének címét, az átvehető, szállítható, begyűjthető, kezelhető vagy tárolható veszélyes hulladék megnevezését, azonosító számát, összetételét és mennyiségét, az engedélyezett technológia lényeges környezetvédelmi jellemzőit, az üzemeltetés feltételeit, valamint az engedély érvényességi idejét és érvényességi területét.
(5) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a veszélyes hulladék
aa) megnevezését, azonosító számát, összetételét, környezeti veszélyességi jellemzőit,
ab) mennyiségét,
ac) kezelési technológiáját, illetve a szállítás módját;
b) a kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, a kibocsátások számszerű adatait;
c) a telepítés, üzemeltetés helyét;
d) a környezetbiztonságra vonatkozó terveket.
(6) A tervek végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit, ideértve a finanszírozáshoz szükséges források meglétét.
32. § (1) A veszélyes hulladékok szállítására, begyűjtésére, kezelésére, tárolására, átvételére kiadott engedélyeket a környezetvédelmi hatóságnak 3 évenként felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatot a kötelezett a 31. § (5) bekezdésében előírt dokumentumok benyújtásával köteles kérni. Ha a kötelezett körülményeiben a 3 év alatt változás nem következett be, a felülvizsgálatot az erről szóló nyilatkozat benyújtásával is kérheti. A meg nem hosszabbított engedélyek hatályukat vesztik.
(2) A 31. § (5) bekezdésben előírt tartalmú kérelem alapján a felülvizsgált engedély
a) változatlan formában további három évre meghosszabbítható;
b) meghosszabbítása feltételekhez köthető;
c) meghosszabbítása megtagadható.
(3) Engedély nélkül végzett veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság veszélyes hulladék bírságot szab ki.
(4) Az engedély meghosszabbításának megtagadása esetén a tulajdonos köteles a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeit beszüntetni, a birtokában lévő veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodni, és az esetleg okozott környezetszennyeződést vagy fennmaradó környezetveszélyeztető forrást megszüntetni.
33. § (1) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében a környezet veszélyes hulladékkal szennyeződhet, vagy veszélyes hulladék képződés lehetősége áll fenn, akkor a veszélyes hulladék tulajdonosának azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Az eseményről, a tett intézkedésekről és azok eredményéről értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot.
(2) A környezetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének okait, körülményeit, a megtett intézkedések hatékonyságát, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elő a környezet szennyeződésének, illetve károsodásának elhárítása érdekében.
(3) Ha üzemzavar vagy más rendkívüli esemény a környezetre és az emberi egészségre közvetlen veszélyt jelent, a környezetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok állásfoglalása alapján - elrendelheti a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek, valamint azon létesítmények üzemeltetésének korlátozását vagy felfüggesztését, amelyek tevékenysége következtében veszélyes hulladék keletkezik.
(4) A környezet veszélyes hulladékkal való jelentős szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóság a helyszínen elrendeli a tevékenység szüneteltetését és erről azonnal végrehajtható határozatot ad ki.
(5) A környezetvédelmi hatóság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szabálytalanság teljes megszüntetése előtt, továbbá ha a veszélyhelyzet egyébként elmúlt - indokolt esetben - az érdekelt hatóságok állásfoglalásának figyelembevételével feloldhatja.
34. § A környezetszennyeződés és károsodás elhárítása érdekében a környezetvédelmi hatóság elrendelheti más alkalmas megoldás hiányában - az okozó terhére - egyes veszélyes hulladékoknak az átvételükre alkalmas tárolóval, illetve ártalmatlanító eljárással rendelkező személy vagy szervezet által történő átvételét, amennyiben az a kérdéses hulladék átvételére, kezelésére, illetve tárolására szabad kapacitással rendelkezik.

A veszélyeshulladék-bírság

35. § A tulajdonos, a szállító, ha az e rendeletben, illetőleg a hatósági határozatban előírt,
a) anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére, kísérőjegy alkalmazására, hulladékgazdálkodási terv készítésére, veszélyes hulladékok minősítésére,
b) nyilvántartásra, üzemnapló vezetésre,
c) gyűjtésre, szállításra, előkezelésre,
d) átadásra-átvételre, begyűjtésre,
e) hasznosításra, ártalmatlanításra, tárolásra,
f) behozatalra, kivitelre és tranzit-szállításra
vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg e rendeletben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez, akkor az e rendeletben meghatározottak szerint a környezetvédelmi hatóság, illetve a KFf kötelezi ezek betartására, valamint e kötelességekkel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére.
36. § (1) A tulajdonos vagy a szállító, ha a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos - a 35. §-ban foglalt - kötelezettségeinek nem tesz eleget veszélyeshulladék-bírságot (a továbbiakban: bírság) kell kiszabni.
(2) A kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó kötelezést a kötelezett nem - vagy hiányosan - hajtja végre, akkor a bírságot ismételten ki kell szabni.
(3) A bírság összegét a kötelezettségszegés jellegének, a veszélyes hulladék mennyiségének és veszélyességi osztályának figyelembevételével kell megállapítani. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésével előidézett veszély súlyát (ismétlődését, helyét).
37. § A 31. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bírságot a környezetvédelmi hatóság, illetve a KFf szabja ki, és azt a 9. számú mellékletben meghatározott előírások szerint kell meghatározni.

Záró rendelkezések

38. § (1) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi hatósági eljárásokban be kell szerezni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakhatósági állásfoglalását (közegészségügyi állásfoglalás).
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben a közegészségügyi állásfoglalást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei intézete, illetőleg a KFf hatáskörébe tartozó ügyekben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja meg.
39. § E jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben az első fokú környezetvédelmi hatósági jogkört a KFf, illetve a minisztérium azon felügyelősége gyakorolja, amelynek illetékességi területén a veszélyes hulladék keletkezik, azt gyűjtik, tárolják vagy kezelik, átvétel esetén az átvétel helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség.
40. § (1) Ez a rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg
a) „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről” szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet és az azt módosító 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet, valamint az egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról rendelkező 83/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. §-a,
b) „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről” szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet ágazati végrehajtásáról szóló 2/1984. (I. 17.) ÉVM rendelet,
c) „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről” szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 6/1983. (VIII. 25.) IPM rendelet,
d) „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről” szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 5/1984. (II. 7.) KM rendelet,
e) „a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről” szóló 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 6/1983. (III. 30.) MÉM rendelet,
f) a veszélyeshulladék-bírság kiszámításának módjáról szóló 2/1993. (II. 9.) KTM rendelet és az azt módosító 21/1993. (V. 21.) KTM rendelet
hatályát veszti.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 7. § (1) bekezdésben előírt hulladékgazdálkodási tervet első alkalommal 1997. június 30. napjáig kell elkészíteni.
(4) A rendelet 32. §-ának előírásait első ízben az 1996. december 31. napjánál három évvel korábban kiadott engedélyekre kell alkalmazni.
(5) A veszélyes hulladékok szállítására kiadott engedélyek 1996. december 31-ig érvényesek.
(6) A növényvédő szerek hulladékait a 4. § szerinti minősítésig II. osztályúnak kell tekinteni.
(7) A veszélyes hulladéknak minősülő állati hulladékok begyűjtését, ártalmatlanítását és feldolgozását a hatályos állat-egészségügyi jogszabályok szerint kell végezni.
(8) A technológiai minősítésekre vonatkozó rendelkezéseket 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
(9) A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 85. szám alatti megnevezése helyébe a következő lép: „veszélyes hulladék tároló-előkezelő telep”.
(10) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 111/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Aki
a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, anyagmérleg készítési, üzemnapló vezetési, hulladékgazdálkodási terv készítési, illetve kísérőjegy alkalmazási, besorolási és minősítési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a veszélyes hulladék gyűjtésére, begyűjtésére, átvételére, tárolására, szállítására, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) engedély nélkül veszélyes hulladékot külföldről behoz vagy külföldre szállít
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

[LÁBJEGYZET_1] ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (1979. évi 19. tvr).; RID: Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függeléke - Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó egységes szabályok (CIM) I. Melléklete - Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (1986. évi 2. tvr); ADN: Veszélyes Áruk Nemezetközi Belvízi Szállításáról szóló Szabályzat 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet; IMDG-kódex: „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi (SOLAS) egyezmény VII. fejezetének A része: Nemzetközi Tengeri Veszélyes Áru Kódex; ICAO-TI Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 18. Függeléke: Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Szállítása

[LÁBJEGYZET_2] OECD: Organisation for Economic Co-operation and DevelopmentGazdasági Együttműködési és Fejlesztési Hivatal.