10/1996. (III. 25.) PM rendelet

a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: tv.) 212. §-a (2) bekezdésének a), c)-g) és i)-j) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

I. RészA vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítése, elnevezése, székhelye, illetékessége és megszüntetése

1. § (1) A vám- és pénzügyőrség (a továbbiakban: vámszervezet) hatósági jogkörrel rendelkező területi szerveit a pénzügyminiszter hozza létre, és szünteti meg.
(2) A vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú, valamint a hatósági jogkörrel nem rendelkező szerveit a vámszervezet központi szervének vezetője hozza létre, illetve szünteti meg.
(3) Új hatósági jogkörrel rendelkező szerv létrehozását, illetve meglévő szerv megszüntetését pénzügyminiszteri rendeletben kell közzétenni.
2. § A testület központi szerve a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság), amelynek székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
3. § A vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező területi szerveinek - a fővárosi és a megyei parancsnokságoknak, valamint a Központi Repülőtéri Parancsnokságnak - a székhelye és az illetékessége a következő:
a) Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnoksága székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területére;
b) Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Parancsnoksága székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére;
c) Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnoksága székhelye Miskolc, illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye közigazgatási területére;
d) Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnoksága székhelye Szeged, illetékessége kiterjed Csongrád és Békés megye közigazgatási területére;
e) Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága székhelye Budapest, illetékessége - a j) pontban foglaltak kivételével - kiterjed Budapest közigazgatási területére;
f) Vám- és Pénzügyőrség Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Parancsnoksága székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye közigazgatási területére;
g) Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Parancsnoksága székhelye Debrecen, illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére;
h) Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád Megyei Parancsnoksága székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a - j) pont kivételével - Pest, továbbá Fejér és Nógrád megye közigazgatási területére;
i) Vám- és Pénzügyőrség Vas és Zala Megyei Parancsnoksága székhelye Szombathely, illetékessége kiterjed Vas és Zala megye közigazgatási területére;
j) Központi Repülőtéri Parancsnokság székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér zárt területére, valamint a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére.
4. § (1) A vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szerveinek székhelyét és illetékességi területét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A vámszervezet alsó fokú szerveinek különleges illetékességét a tv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 69. §-a tartalmazza.
(3) A nemzetközi egyezmény által külföldi területre kiterjesztett illetékességgel rendelkező vámhivatalokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

II. RészAz Egységes Vámárunyilatkozat alkalmazása és kitöltési szabályai

5. § Az áruk/vámáruk vámkezelésére - ha a tv., illetve a Vhr. másként nem rendelkezik - írásbeli árunyilatkozatként az „Egységes Vámárunyilatkozat”, illetve ehhez tartozóan „Pótlap az Egységes Vámárunyilatkozathoz” (a továbbiakban: pótlap), elnevezésű okmányt (a továbbiakban együtt: EV) kell használni.
6. § Az EV alkalmazására, kitöltésére vonatkozó szabályokat e rendelet 3. számú melléklete, az EV mintáját a 4. számú melléklete tartalmazza.

III. RészA vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek

7. § A vámúttá nyilvánított határátkelőhelyek megnevezését, a határátkelőhelyek nyitvatartási idejét és a forgalom jellegét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.   [LÁBJEGYZET_1]

IV. RészA Vámérték Bevallásra vonatkozó részletes szabályok

Fogalmak meghatározása

8. § (1) A Vámérték Bevallás szempontjából küldemény alatt az olyan vámárut kell érteni, amely egy feladótól egy címzett részére, egy számlával és szállítási okmánnyal érkezett.
(2) Osztott küldemény a szállítás érdekében vagy egyéb okból szétszedett, nem együtt szállított vámáru (pl. gyárberendezés szállítása részegységenként, teljes hajórakomány beszállítása vasúti kocsirakományként). Osztott küldemény esetén az egyes küldemények vámértékét össze kell vonni, és az összevont értéket kell figyelembe venni.
9. § (1) Vámérték Bevallást a tv.-ben meghatározott esetekben a vámkezelést kérő köteles adni. A bevallást adó felel a bevalláson feltüntetett adatok valódiságáért és helyességéért, valamint minden olyan további okmány benyújtásáért, amelyek a vámáru vámértékének meghatározásához szükségesek.
(2) A Vámérték Bevallás, a Bevallás Pótlap és az árunyilatkozat megfelelő rovatait egybehangzóan kell kiállítani.
(3) A vámkezelést kérőnek a Vámérték Bevallás másolati példányát a vámkezelésről készült határozat eredeti példányával együtt a vám elévüléséig meg kell őrizni.
(4) Amennyiben a tv. 136. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a vám helyesbítését kérik, a kérelemhez az alapvámkezeléskor elfogadott Vámérték Bevallást és az árunyilatkozat másolati példányát is csatolni kell.
10. § (1) A Vámérték Bevallást, amennyiben a vámérték kimunkálása a tv. 21. §-a alapján a 28. § szerinti kiigazításokat is figyelembe véve történik -, legalább kettő példányban „Vámérték Bevallás” (V.B.1.) elnevezésű nyomtatványon - írógéppel vagy nyomtatott betűkkel, tintával kitöltve kell a vámkezelési kérelemhez csatolni.
(2) A kitöltött bevallás csak eredeti példányban nyújtható be, azon törlést alkalmazni, vagy a szavakat felülírni nem lehet. A javításokat a helytelen bejegyzések áthúzásával és a szükséges adatok beírásával kell elvégezni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A javításokat a kiállító személynek kézjegyével kell igazolnia. Amennyiben „X” jelöléssel kell a választ megadni, annak javítása semmilyen formában nem fogadható el.
(3) A Vámérték Bevallás háromféle vámáru vámértékének kimunkálására biztosít lehetőséget. Háromnál többféle vámáru vámkezelési kérelme esetén a bevallással azonos példányszámú, „Bevallás Pótlap” (V.B.2.) nyomtatványt kell kiállítani. A Bevallás Pótlap kitöltése során e § előírásai szerint kell eljárni.
(4) Amennyiben árunyilatkozatot a vámtarifába történő besorolás miatt kell több árutételsorra bontani, úgy a vámhivatal a Vámérték Bevallás tételsoronkénti kitöltésétől eltekinthet, összevont adatokkal kitöltött Vámérték Bevallást is elfogadhat.
(5) Adatfeldolgozó berendezés alkalmazása esetén az országos parancsnokság engedélyezheti a Vámérték Bevallásnak a mellékletben meghatározott formátumtól való eltérését és annak számítástechnikai adatátvitellel történő benyújtását.
11. § Amennyiben a vámérték kimunkálása nem a tv. 21. §-ában foglaltak alapján, hanem más módszerrel történik, a Vámérték Bevallás okmány helyett az árunyilatkozathoz az alábbiakat kell mellékelni:
a) a tv. 22-23. §-ai szerinti értékelési módszer esetében a módszer alkalmazásának alapjául szolgáló árunyilatkozat(ok) másolati példánya(i)t. Amennyiben kiigazításra került sor, úgy egy olyan kimutatást is csatolni kell, amelyből - függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy -csökkenést eredményez - egyértelműen megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága;
b) a tv. 25. §-a szerinti értékelési módszer esetében belföldi számlákat vagy egyéb bizonylatokat arra vonatkozóan, hogy az értékelendő vámáru vagy az azzal azonos, illetve hasonló áru egymással kapcsolatban nem álló kereskedők között milyen áron került értékesítésre Magyarországon, valamint olyan nyilatkozatot, amely tartalmazza azokat a számításokat, amelyeket az eddig értékesített legnagyobb tételhez tartozó egységár alapulvételével végeztek el, továbbá részletezi:
1. a belföldön szokásosan fizetett vagy a belföldi felek közötti megállapodás szerinti jutalékot,
2. az adott áru belföldi értékesítésekor szokásos kiadásokat,
3. az általános belföldi költségek fedezésére szolgáló kiadásokat,
4. a szokásos belföldi szállítási, biztosítási és járulékos költségeket,
5. a vámokat és egyéb közadókat, amelyeket Magyarországon az importált áru után és az áru belföldi értékesítése következtében fizetni kell;
c) a tv. 26. §-a szerinti értékelési módszer esetében olyan kimutatást, amely tartalmazza a vámérték kiszámításának módját a részletes termelési költségek, nyereség és általános költségek, valamint minden más befolyásoló költség feltüntetésével. Továbbá az importőrnek nyilatkoznia kell arról, hogy legjobb tudomása szerint az általa közölt adatok megegyeznek az adott ágazatban szokásos mértékkel. Ha a vámhatóság nem tud meggyőződni a feltüntetett adatok valódiságáról vagy helyességéről, akkor a 26. §-ban meghatározott módszer nem alkalmazható az értékelésre;
d) a tv. 27. §-a szerinti értékelési módszer esetében
1. olyan nyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy a tv. 21-26. §-aiban meghatározott módszerek közül melyiknek az ésszerű és rugalmas alkalmazásával került a vámérték meghatározásra; a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámérték kimunkálás számszerű adatait is,
2. azokat az okmányokat, bizonyítékokat, amelyeket az importőr a vámérték kimunkálásakor figyelembe vett.
12. § A Vámérték Bevallás nyomtatvány mintáját e rendelet 6. számú melléklete, a kitöltési szabályait a 7. számú melléklete tartalmazza.

V. RészA vámszabad terület vámügyi rendtartása

Általános szabályok

13. § (1) A vámszabad terület kialakításával és berendezésével kapcsolatos követelményeket és a vámellenőrzés speciális helyi formáit az országos parancsnokság egyedileg, az engedélyben határozza meg.
(2) A vámszabad terület teher-, illetve személyforgalmát elkülönítve kell lebonyolítani. A személyforgalom számára kijelölt kapun át nem lehet árut be- vagy visszaszállítani.
14. § (1) A vámszabad terület személyforgalmát a vámhivatal esetenként, a személyforgalom nyilvántartását utólag és tételesen ellenőrzi. A vámszabad terület személyforgalmának folyamatos ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a Vhr., valamint e rendelet vámszabad területre vonatkozó előírásainak megfelelően.
(2) A vámszabad terület áruforgalmát és annak ellenőrzését az üzemeltetőnek és a vámhivatalnak úgy kell megszerveznie, hogy a vámellenőrzés késedelem nélkül elvégezhető legyen. Az erre vonatkozó igény bejelentésének rendjét az üzemeltető egyezteti a vámhivatallal. Indokolt esetben - az üzemeltető kérelmére - a vámhivatal a vámszabad területen állandó felügyeletet létesíthet. Az üzemeltetőnek a vámszabad területen végzett eljárás esetében a tv. 144. §-ának (4) bekezdésben meghatározott szemledíjat kell fizetnie.
15. § (1) A vámszabad területre személyek, valamint személy- és áruszállításra szolgáló járművek csak az üzemeltető által kiállított és a vámhivatal által nyilvántartásba vett és záradékolt - személyek esetében arcképes - állandó belépési engedéllyel léphetnek be.
(2) Az egyéb esetben indokoltan belépni szándékozók részére az üzemeltető egy alkalomra érvényes belépési engedélyt adhat ki. Az egy alkalomra szóló belépési engedélyt két példányban kell kiállítani, első példányát a belépéskor, második példányát a kilépéskor le kell adni. Az üzemeltető az egy alkalomra kiadott belépési engedélyekről nyilvántartást vezet. Az engedély mindkét példánya a nyilvántartás mellékletét képezi.
16. § Az üzemeltetőnek el kell készítenie a vámszabad területen történő tárolásra, feldolgozásra nem alkalmas, valamint azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyeknek a vámszabad területre való bevitelt megtiltja. A jegyzéket megfelelően közzé kell tenni, egy példányát pedig át kell adni a vámhivatalnak.
17. § (1) A vámszabad területre raktárművelet, termelőtevékenység és az ezekhez szükséges feladat ellátása céljából az üzemeltetőnek vagy a raktárbérlőnek külön-külön leltárt kell készítenie a külföldről, illetőleg belföldről bevitt gépekről, anyagmozgató eszközökről, járművekről, az adminisztrációt szolgáló felszerelésekről, egyéb felszerelési tárgyakról (a továbbiakban: leltári tárgyakról). A leltár egy példányát át kell adni a vámhivatalnak. A vámhivatal a leltári tárgyak azonosságát köteles arra alkalmas módon (különösen: gyári szám feltüntetése, vámzár, pecsétzár, szalagzár) biztosítani. Az üzemeltető a leltárba felvett tárgyak állagában, mennyiségében bekövetkezett minden változást köteles bejelenteni a vámhivatalnak. A változást a vámhivatal - ellenőrzés után - a leltár vámhivatali példányán átvezeti.
(2) A tv. 90. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységet végzőknek a tevékenységük ellátásához szükséges felszerelési tárgyakról házi nyilvántartást kell vezetni.
18. § (1) A vámszabad területen tárolt áru külföldre történő kivitele esetén az áruk forgalmát korlátozó vagy tiltó rendelkezésekben előírt okmányokat, vizsgálatokat nem kell ismételten megkövetelni, kivéve, ha olyan belföldi árut szállítanak vámszabad területről külföldre, amely a vámszabad területre történt bevitelkor még nem esett a korlátozó, tiltó rendelkezések hatálya alá.
(2) A vámszabad területre bevitt áru vagy annak a feldolgozásából keletkezett hulladéka, mellékterméke - a Vhr. 167. §-ának (4) bekezdésében meghatározott előírásokra is figyelemmel - az üzemeltető kérelmére, az áru tulajdonosának jóváhagyásával a vámhivatal felügyelete mellett megsemmisíthető. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A megsemmisített áru/vámáru vámfelügyeletét meg kell szüntetni.
19. § A vámszabad területre bevitt árukat, termelő- és egyéb eszközöket a vámszabad terület áruforgalmát dokumentáló okmányok alapján a vámhivatal szükség szerint ellenőrzi. A vámhivatal ellenőrzése elvégezhető az üzemeltető által tartott leltározással egyidőben is. Ha a vámhivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy igazolatlan áruhiány mutatkozik vagy olyan árukat talál, amelyek nem szerepelnek az áruforgalmat dokumentáló okmányokon, köteles a hiány vagy többlet okát vizsgálni, és a szükséges vámigazgatási, illetve egyéb intézkedést megtenni.

A raktározási célú vámszabad terület vámügyi rendtartása

20. § (1) Raktározási célú vámszabad területen csak raktározás és a raktározott áru állagát meg nem változtató, a Vhr. 108. §-ának (1) bekezdésében meghatározott raktári művelet végezhető.
(2) Az üzemeltető a raktárbérlőkről (a bérleti jogviszonyuk keletkezésének sorrendjében) évente 1-gyel kezdődő sorszámmal nyilvántartást vezet. A raktárbérlő nyilvántartási sorszáma jelenti a törzsszámot.
(3) Az üzemeltető vagy a raktárbérlő a vámszabad területre betárolt árukról szállítmányonként és raktárbérlőnként külön-külön 3 példányban kiállított „Betárolási rendelkezés”-t állít ki és azt a raktározó a vámokmányokkal, valamint a szállítási és más kísérő okmányokkal együtt a vámkezelést végzőnek átadja.
(4) A vámhivatal - ha az áru vámszabad területre vitelének akadálya nincs - megtartja a vámvizsgálatot, majd a „Betárolási rendelkezés”-t a „Vámszabad területre betárolva” záradékkal látja el. A „Betárolási rendelkezés” első és harmadik példánya a vámhivatal nyilvántartásául szolgál, a második példányt pedig a vámhivatal a vámkezelést kérőnek adja át.
(5) A vámhivatal a „Betárolási rendelkezés” vámhivatali példányát raktárbérlőnként csoportosítva évenként 1-gyel kezdődő sorszámmal látja el, és az utolsó kitárolástól számított öt éven keresztül mellékleteivel együtt őrzi. Az üzemeltető vagy raktárbérlő a „Betárolási rendelkezés” saját példányát mindaddig köteles megőrizni, amíg az árut a vámszabad területen tárolják.
(6) A „Betárolási rendelkezés” hátoldalán leírásos módszerrel kell a kitárolt áru mennyiségét és értékét, valamint a tényleges készletet megállapítani. Amennyiben a vámszabad terület nyilvántartását az üzemeltető számítástechnikai rendszer felhasználásával vezeti, abban az esetben a leírásos módszertől való eltérést az országos parancsnokság kérelmére engedélyezheti.
21. § (1) A vámszabad területen tárolt áru kitárolását a raktárbérlő, a vámszabad terület üzemeltetője, az áru igazolt tulajdonosa vagy ennek megbízottja kérheti.
(2) A vámszabad területen tárolt, kezelt áru kitárolására a vámhivatal csak akkor ad engedélyt, ha a vámkezelést kérő 3 példányban kiállított „Kitárolási rendelkezés” benyújtásával azt kéri, és a további vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot benyújtja.
(3) Az üzemeltető az áru kitárolását a „Kitárolási rendelkezés”-en a „Vámszabad területről kiszállítható” záradék alkalmazásával engedélyezi. A vámhivatal az áru kitárolásának megtörténte után a „Kitárolási rendelkezés”-t záradékolja, majd az első és harmadik példányt bevonja. A második példányt átadja a kitárolást kérőnek.

Az ipari vámszabad terület vámügyi rendtartása

22. § (1) Ipari vámszabad területen a tv. 90. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tevékenység végezhető.
(2) A termelőtevékenységhez szükséges, betárolásra kerülő áruk, termelő- és egyéb eszközök betárolását, valamint kitárolását a 20-21. § rendelkezései szerint kell végezni.
(3) Az ipari vámszabad területre betárolt áruk eredeti állapotában a termelőtevékenység eredményeként bekövetkezett minden változást a kitároláskor 3 példányban kiállított „Kitárolási rendelkezés”, 2 példányban kiállított „Kezelési rendelkezés” és „Anyagfelhasználási kimutatás”, a leltározáskor pedig „Kezelési rendelkezés” és „Anyagfelhasználási kimutatás” benyújtásával a vámhivatalnál kell bejelenteni.
(4) A vámhivatal a hozzá benyújtott „Kezelési rendelkezés”-t és „Anyagfelhasználási kimutatás”-t az adatok ellenőrzése után záradékolja, első példányukat bevonja és a „Kitárolási rendelkezés”-hez csatolja, második példányukat pedig az üzemeltetőnek vagy a raktárbérlőnek visszaadja.
(5) A (3)-(4) bekezdésben írtakat értelemszerűen alkalmazni kell a raktározási célú vámszabad területen végzett raktárműveletek esetén is.

A vámszabad területen használt nyilvántartások és okmányok

23. § (1) A vámszabad területen rendszeresített nyilvántartásokat és okmányokat a vámellenőrzést kérő állítja ki, és megfelelő példányban kitöltve adja át a vámhivatalnak.
(2) A leltárnak tartalmaznia kell:
a) a vámszabad terület megnevezését és székhelyét, az üzemeltető, a raktárbérlő és az ellenőrzést végző vámhivatal megnevezését;
b) az évente 1-gyel kezdődő sorszámot, a raktárbérlő törzsszámát;
c) a vámszabad területre betárolásra kerülő leltári tárgyak részletes leírását (különösen: egyedi megnevezés, típus, gyári szám), mennyiségét és értékét;
d) a megjegyzés rovatot az elintézés (kitárolás, jóváírás) feljegyzésére;
e) az üzemeltető, valamint a vámhivatal aláírásait, bélyegzőlenyomatait és a készítés (záradékolás) dátumának feljegyzésére
szolgáló rovatokat.
(3) A Betárolási, Kitárolási, valamint a Kezelési rendelkezést, az Anyagfelhasználási kimutatást, valamint az Állandó és az Egyszeri belépési engedély mintáit az 1-7. számú minták tartalmazzák.
24. § (1) A Betárolási és Kitárolási rendelkezés kitöltésének szabályait e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(2) E rendelet 8. számú melléklete a hatálybalépést követő 180. napon e rendelet 9. számú mellékletének megfelelően módosul.

VI. RészA kishatárforgalomra vonatkozó részletes szabályok

25. § (1) A kishatárforgalomban a tv. 110. §-ának (2) bekezdése alapján megállapított útiholminak minősülő árukból az alábbi mennyiség hozható be, illetve vihető ki:
a) az utazás céljának, tartamának megfelelő személyi használatra szolgáló ruházati cikkek és egyéb kisebb értékű használati tárgy,
b) a saját felhasználásra szolgáló gyógyszer az orvos által igazolt szükséges mennyiségben,
c) a hivatás gyakorlásához, a foglalkozás űzéséhez, vagy a vállalt munka elvégzéséhez szükséges műszer, kéziszerszám vagy eszköz,
d) 2 kg élelmiszer (ebből 1 kg kenyér, 0,5 kg hentesáru vagy zsiradék és 0,5 kg más élelmiszer), 0,5 liter szeszes ital és 1 liter üdítőital,
e) 6 db szivar, vagy 20 db szivarka, vagy 20 g dohány.
(2) A 16 életévet be nem töltött személyek szeszes ital és dohánygyártmány behozatalára és kivitelére nem jogosultak.
26. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott árukon kívül a kishatárforgalomban közlekedő személyek beutazásaik alkalmával a Vhr. 266. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámkedvezmény 10%-át a vámteher megfizetése nélkül, továbbá ugyanilyen értéket meg nem haladó értékű vámárut a vámteher megfizetése mellett hozhatják be az ott meghatározott feltételekkel.
(2) Az (1) bekezdés alapján nem vámkezelhető vámáruk tekintetében a Vhr. 270. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
27. § A kishatárforgalomban behozható, illetve kivihető áruk vámkezelése során az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit érvényesíteni kell.
28. § Az árunyilatkozat adás feltételeit a tv. 52. §-ában foglaltak határozzák meg.

VII. RészA Vámjegy felhasználásának, kezelésének szabályai

29. § (1) A határvámhivatalnál a természetes személyek utazási forgalmában Vámjegy alkalmazására a tv. 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott mennyiséget és a Vhr. 22. §-ában meghatározott értékhatárt meg nem haladó vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelése esetén kerülhet sor a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) A vámteher kiszabása nem történhet Vámjegyen, ha
a) az utas nem ebben a formában kíván árunyilatkozatot adni,
b) az utasnak feladott poggyásza van és a vámkedvezményt arra érvényesíteni kívánja,
c) a vámáru vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye szükséges,
d) a vámáru egyedi értéke a Vhr. 266. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értéket meghaladja,
e) a vámáruk között - útiholmin felül - a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó áru is van,
f) a vámáruk között olyan termék van, amely után környezetvédelmi termékvédelmi díjat is kell fizetni.
30. § (1) Az utas szóbeli árunyilatkozata alapján a vámhivatal vámvizsgálatot tart, megállapítja a vámértéket és azt, hogy a Vámjegyen történő árunyilatkozat-adás feltételei fennállnak-e.
(2) A megállapított vámérték alapján a vámhivatal szóban közli az utassal fizetendő vámteher összegét. A vámteher összegét 500 Ft-tal oszthatóan - a számtani kerekítés szabályainak alkalmazásával - kell megállapítani.
(3) Ha az utas a megállapított összeget elfogadja, a vámterhet a vámhivatal a Vámjegyen írásban is közli. A fizetendő vámterhet a vámhivatal egy összegben, a vámkiszabás alapját képező vámérték 50%-ában állapítja meg. A Vámjegyen a legjellemzőbb vámáru megnevezését fel lehet tüntetni.
31. § (1) A vámkezelés elfogadását az utas a Vámjegy „B” rovatában aláírásával igazolja.
(2) A vámkezelés elfogadását és a vámteher megfizetését a vámhivatal a Vámjegy „C” rovatában bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja. A Vámjegy eredeti példányát - a vámfizetési kötelezettség teljesítésének igazolásául - a vámhivatal az utasnak átadja. A Vámjegy az áru értékesítése esetén igazolásul nem szolgál.
(3) A Vámjegyen közölt és az utas által készpénzben befizetett összeg átvételét a pénztárkezelő a Vámjegy „C” rovatában aláírásával igazolja.
(4) Ha a vámteher kiegyenlítése vámbiztosíték elszámolásával történik, úgy az A/6. rovatban kell az elszámolt forintösszeget feltüntetni.
32. § Ha az utas a 30. §-ban foglaltak alapján megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vámteherrel nem ért egyet, a vámkezelést a tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vámokmány benyújtásával kell kezdeményeznie.
33. § A Vámjegy alkalmazása mellett is biztosítani kell az utas részére a tv. 1. számú melléklete 5. pontja alapján meghatározott kedvezményeket.
34. § A Vámjegy mintáját e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

VIII. RészA vámszervezet által kezelt államháztartási bevételi számlák vezetési rendje

35. § (1) A vámszervezet által kezelt államháztartási bevételi számlák vezetését az országos parancsnokság által kijelölt számlavezető szerv látja el.
(2) A vámszervezet által kezelt vámterhekkel kapcsolatos államháztartási bevételi számlák:
a) a tv. 1. §-ának 1. pontjában említett szervezetek tekintetében
számla száma	számla elnevezése
10032000-01037519	VPOP Központi vámbevételi számla
10032000-01037203	VPOP Központi importtermék általános forgalmi adó bevételi számla
10032000-01037210	VPOP Központi statisztikai illeték bevételi számla
10032000-01037227	VPOP Központi fogyasztási adó bevételi számla
10032000-01037272	VPOP Központi vámpótlék bevételi számla
10032000-01037289	VPOP Központi útalap bevételi számla
10032000-01037296	VPOP Központi környezetvédelmi termékdíj bevételi számla
10032000-01037258	VPOP központi vámbiztosíték bevételi számla
10032000-01037241	VPOP központi késedelmi pótlék bevételi számla
10032000-01037234	VPOP központi külföldi gépjárműadó bevételi számla
b) egyéb államháztartási bevételi számlák
számla száma	számla elnevezése
10032000-01036501	Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01037533	Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága Ng. E. Gépkocsi vámbevételi számla
10032000-01036707	Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036518	Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036525	Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun, Jász-Nagykun és Szolnok Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036549	Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036556	Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036570	Vám- és Pénzügyőrség Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036587	Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Bereg Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
10032000-01036628	Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád Megyei Parancsnoksága Vámbevételi számla
10032000-01036697	Vám- és Pénzügyőrség Vas és Zala Megyei Parancsnoksága vámbevételi számla
(3) A vámszervezet által a jövedékkel kapcsolatosan kezelt államháztartási bevételi számlák:
a tv. 1. §-ának 1. pontjában említett szervezetek tekintetében
számla száma	számla elnevezése
10032000-01037265	VPOP Központi jövedéki bírság bevételi számla
10032000-01037038	VPOP Központi szeszadó bevételi számla.
36. § (1) A 35. § (2) bekezdésének a) pontja alatti államháztartási bevételi számlák vezetésével kapcsolatos számlarendet e rendelet 11. számú melléklete, a könyveléssel kapcsolatos számlakeret-tükröt a 12. számú melléklete, az államháztartási számlák kettős könyvvitelének pénzügyi művelettárát a 13. számú melléklete tartalmazza.
(2) A 35. § (3) bekezdésében megnevezett számlák vezetésével kapcsolatos számlarendet az e rendelet 14. számú melléklete, a könyveléssel kapcsolatos számlakeret-tükröt a 15. számú melléklete, az államháztartási számlák kettős könyvvitelének pénzügyi művelettárát a 16. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az államháztartási bevételi számlák forgalmáról
a) havonta forgalmi naplót,
b) negyedévenként főkönyvi kivonatot,
c) az év végi zárást követően főkönyvi kivonatot, zárómérleget és a kintlévőségekről a főkönyvi kivonattal egyező adósleltárt kell készíteni a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint.
37. § A tv. 1. §-ának 1. pontjában meghatározott szervezet a folyószámlája rendezése, egyeztetése érdekében kérelméhez 2 példányban Korrekciós Bizonylatot köteles csatolni, mely egyúttal a számla feletti rendelkezésnek is minősül.
A számlavezető vámszerv a számla rendezésének elvégzése után azt igazolja, és a tv.-ben előírt határidőn belül az ügyfél részére visszaküldi.
38. § A Korrekciós Bizonylat mintáját e rendelet 17. számú melléklete tartalmazza.
39. § Ez a rendelet 1996. április 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a vám- és pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek székhelyéről és illetékességéről szóló 24/1993. (IX. 23.) PM rendelet és az azt módosító 25/1994. (IX. 2.) PM rendelet, a 16/1995. (VII. 21.) PM rendelet és a 27/1995. (XII. 26.) PM rendelet hatályát veszti.  [LÁBJEGYZET_2]

[LÁBJEGYZET_1] A növény- és állategészségügyi szolgálatok helyét a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozza.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/36.