11/1996. (II. 27.) IKM rendelet

a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia forgalmához kapcsolódó legmagasabb árak megállapítására terjed ki.

Általános rendelkezések

2. § (1) A villamos energiának közcélú villamosműből fogyasztónak történő szolgáltatása esetén a fogyasztás elszámolására e rendelet intézkedései szerint vagylagosan
a) teljesítménydíjas,
b) általános,
c) ideiglenes vételezés,
d) vontatási,
e) közvilágítási
árszabást kell alkalmazni. Az árszabásokat és az áralkalmazási feltételeket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton (teljesítési helyen) szolgáltatott és mért villamos energia elszámolására vonatkoznak. Az 5. § szerinti ideiglenes vételezés elszámolása mérés nélkül is történhet.
(2) Az árak és az árak alkalmazása szempontjából irányadó fogalmakat a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ) tartalmazza.

Teljesítménydíjas árszabások

3. § (1) A csatlakozási ponton mért villamos energia vételezés elszámolására - a fogyasztó választása alapján - teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni, amennyiben 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le legalább egy napszakban, legkevesebb 12 hónapi időtartamra. Teljesítmény alatt 1/4 órára vonatkoztatott átlagteljesítményt kell érteni. A fogyasztó középfeszültségen és kisfeszültségen az I. vagy II. díjszabást választhatja. A középfeszültségű három zónaidős árszabás csak arra a csatlakozási pontra választható, amelyiken a szerződésben (üzemszerűen) lekötött villamos teljesítmény valamelyik napszakban az 1000 kW-ot eléri, vagy meghaladja. A napszakokat jelen rendelet 2. számú melléklete állapítja meg.
(2) A teljesítménydíjas árszabás szerint a lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, a vételezett villamos energia mennyiségéért áramdíjat kell fizetni, a teljesítménytényező (cos fi) értékétől függően árengedményt kell adni, illetve felárat kell felszámítani.
(3) A teljesítménydíjas árszabás alkalmazása szempontjából
a) alaphálózati a vételezés, ha a csatlakozási pont
aa) 120 kV vagy nagyobb névleges feszültségű közcélú hálózaton, vagy
ab) 120 kV vagy nagyobb feszültségű közcélú átalakító és kapcsoló berendezésekhez tartozó (telephelyileg közvetlenül csatlakozó) közcélú erőmű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén
van;
b) főelosztó állomási a vételezés, ha a csatlakozási pont 120 kV vagy nagyobb névleges feszültségű közcélú átalakító és kapcsoló berendezés 120 kV-nál kisebb, de 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén van;
c) középfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozási pont
ca) közcélú közép/középfeszültségű (1-35 kV) vagy közcélú közép/kisfeszültségű átalakító és kapcsoló berendezés, vagy ahhoz tartozó közcélú erőmű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű gyűjtősínén, vagy  [LÁBJEGYZET_1]
cb) közcélú középfeszültségű (1-35 kV-os) vezeték bármely pontján
van;
d) kisfeszültségű a vételezés, ha a csatlakozása 0,4 kV-os hálózat bármely pontján van.
(4) A teljesítménydíj az alapdíj és a csúcsdíj együttes összege. Az alapdíjat a szerződésben nappali időszakra lekötött legnagyobb teljesítmény után kell megállapítani. A fogyasztó az alapdíjért jogosult a szerződésben nappali időszakra lekötött teljesítményt az éjszakai időszakban is igénybe venni. A csúcsdíjat a szerződésben az egyes leolvasási (elszámolási) időszakok csúcsidőszakára lekötött teljesítmények után kell megállapítani.
(5) A teljesítménydíjas árszabással elszámolható fogyasztó a szerződés szerint
a) tartalék teljesítmény,
b) növekvő teljesítmény,
c) éjszakai többletteljesítmény,
d) üzemszerű hétvégi többletteljesítmény,
e) kisegítő teljesítmény,
f) eseti többletteljesítmény,
g) operatív teljesítmény
igénybevételére, illetve
h) tartalék csatlakozó berendezés üzemeltetésére
jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehetővé teszik.
(6) A teljesítménydíj éves (12 havi) díj, amelyet 12 havi részletben a szerződésben havonként lekötött napszaki teljesítmények után havonként előre kell megfizetni. A szerződés hatálybalépésekor az első hónapra számított teljesítménydíj részletet a szerződés 12 havi érvénytartamára rendelkezésre állási díjként külön meg kell fizetni. A rendelkezésre állási díj mértéke független a szerződés időtartamán belüli teljesítményváltozásoktól és módosításoktól. A szerződés lejártakor  rendelkezésre állási díjnak az időarányos jegybanki alapkamattal növelt értéke a fogyasztót illeti.
(7) A szerződésben lekötött teljesítmények túllépése esetén teljesítménytúllépési pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértéke a túllépés napszakának megfelelően a csatlakozási pontra vonatkozó éves alapdíj, illetve csúcsdíj, melyet a túllépés minden kW-jára meg kell fizetni.
(8) A teljesítménytúllépés pótdíját a VKSZ 2. § (7) bekezdésének b), d), f), g), h), i) és j) pontja szerinti, a túllépéssel érintett egyes teljesítményfajták havi legnagyobb túllépése után havonta kell megfizetni, és napszakonként kell felszámítani.

Általános árszabás

4. § (1) A csatlakozási ponton mért villamos energia vételezés elszámolására - a fogyasztó választása alapján - általános árszabást kell alkalmazni, ha a fogyasztó legalább 12 hónapra szerződést köt, és amennyiben vételezésére nem a 3., 5., 6., 7. §-okban foglalt árszabások vonatkoznak.
(2) Általános árszabás alkalmazása esetén a túláramvédelemmel, illetve a transzformátor névleges teljesítőképességével meghatározott névleges csatlakozási teljesítmény (a továbbiakban együtt: névleges csatlakozási teljesítmény) után alapdíjat, illetve éjszakai alapdíjat, a vételezett villamos energia mennyiség után áramdíjat, illetve éjszakai áramdíjat kell fizetni.
(3) A névleges csatlakozási teljesítmény meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az alapdíj és az éjszakai alapdíj 12 havi díj, melyet legalább 12 hónapra kell megfizetni az elszámolási időszaknak megfelelő részletekben, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra.
(5) A VKSZ 5. § (3) bekezdése szerinti felhasználó (alfogyasztó) napszaki névleges csatlakozási teljesítmény- és energiaigényét az áramszolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(6) Ha az általános árszabás szerint elszámolt fogyasztási helyen (csatlakozási ponton) a fogyasztó teljesítménydíjas árszabásra kíván szerződést kötni, erre vonatkozó igénybejelentésében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerződés általa kívánt érvénybelépésének időpontját. Ettől az időponttól kezdve a fogyasztónak alapdíjat és éjszakai alapdíjat fizetnie nem kell.

Az ideiglenes vételezés árszabása

5. § (1) Ha a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időre igényel villamos energiát, annak elszámolására az ideiglenes vételezés árszabását kell alkalmazni.
(2) Az ideiglenes vételezés időtartamára a névleges csatlakozási teljesítményért napi időarányos alapdíjat, a villamos energia fogyasztásáért áramdíjat kell fizetni.
(3) A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgáltató és a fogyasztó az áramdíjra vonatkozóan átalányösszeg fizetésében is megállapodhat.

Vontatási árszabás

6. § A Magyar Államvasutak, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a közúti, földalatti, helyiérdekű vasutak, továbbá a metró és a trolibusz által vontatás céljára, valamint ugyanazon csatlakozási ponton a vontatást közvetlenül kiszolgáló berendezések üzemeltetéséhez átvett villamos energia elszámolására a vontatási árszabás szerinti áramdíjat kell fizetni.

Közvilágítási árszabás

7. § (1) Közvilágítási árszabást kell alkalmazni a közvilágítási szolgáltatás díjának megállapítására.
(2) A lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, az elfogyasztott villamos energiáért áramdíjat kell fizetni.
(3) A teljesítménydíj éves díj, amelynek 1/12-ed részét kell havonta a lekötött teljesítmények után megfizetni.

A meddő villamos energia árszabása

8. § (1) A meddő villamos energia árszabását a fogyasztó által a nappali és csúcsidőszakban a közcélú hálózatba az áramszolgáltatóval kötött megállapodás szerint betáplált meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás nem érinti az áramszolgáltató engedményadási kötelezettségét.

A transzformátorveszteség elszámolása

9. § Ha a mérési pont és a csatlakozási pont névleges feszültsége nem azonos, a teljesítménydíjas, az általános, az ideiglenes vételezési és a vontatási árszabással elszámolt fogyasztók villamos energia vételezésének mért teljesítményét a transzformátor hatásos veszteségével értelemszerűen növelni, illetőleg csökkenteni kell.

Felemelt díj

10. § A fogyasztó a szolgáltató részére a VET 50. § (2) bekezdésének d), e), f), i), j) és k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén villamos energia fogyasztásáért felemelt díjat köteles fizetni.

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet 1996. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az 108/1990. (ÁSZ 26.) ÁH ármegállapítás, valamint az annak módosításáról szóló 1/1992. (I. 6.) IKM rendelet, 46/1994. (XII. 27.) IKM rendelet, 25/1995. (VII. 21.) IKM rendelet, továbbá a 35/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet hatályukat vesztik.
(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal a hatálybalépését követő első leolvasás utáni villamosenergia-fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. A hatálybalépést követően az áramszolgáltató (vagy megbízottja) a szerződéstől eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni. Éves számlázás esetén a VKSZ 14. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.
(3) A rendeletben foglalt hatósági árakat (díjakat) - a fogyasztó és a szolgáltató ettől eltérő, alacsonyabb árban (díjban) történt megállapodásának hiányában - az érvényes szerződések részének kell tekinteni.  [LÁBJEGYZET_2]

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/20.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/20.