11/1996. (III. 5.) KHVM-PM együttes rendelet

a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság tevékenysége

1. § (1) A pályavasút tevékenysége
a) a közforgalmú vasúti pálya és tartozékainak létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására, felügyeletére, üzemeltetésére, megszüntetésére (e jogszabály alkalmazásában a továbbiakban együtt: működtetés),
b) az a) pontban meghatározott tevékenységhez szükséges, a vasúti társaság tulajdonában lévő ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések, és járművek működtetésére
terjed ki.
(2) A vállalkozó vasút tevékenysége
a) személyszállítási és árutovábbítási szolgáltatások végzésére,
b) a vasúti forgalom lebonyolítására,
c) a vasúti vontató és vontatott járművek üzemeltetésére,
d) az utaskiszolgáló berendezések üzemeltetésére,
e) a rakodógépek és berendezések, rakodók, rakterületek, kocsitisztító ponkok, mérlegelő berendezések üzemeltetésére;
f) az üzemi vágányok és a vasúti társaság tulajdonában lévő iparvágány, valamint azok tartozékainak működtetésére,
g) az a)-f) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések és járművek létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására, felügyeletére, megszüntetésére
terjed ki.
(3) A pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének további elkülönítését, azok pontos elhatárolását a helyi és a társasági sajátosságok figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell rögzíteni.
(4) Amennyiben a Vtv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint a pályavasút és a vállalkozó vasút egy gazdálkodó szervezetben (vasúti társaságban) különül el, abban az esetben a vasúti társaság ellátja
a) a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységével összefüggő, az (1) és (2) bekezdésben nem említett olyan tevékenységeket, amelyek a társaság egészéhez kapcsolódnak, valamint az e feladatokhoz szükséges eszközök üzemeltetését;
b) az Országos Vasúti Szabályzatban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott rendkívüli események (balesetek, vis maior stb.) vizsgálatát, valamint a rendkívüli események ellátásához szükséges eszközök működtetését.

A szervezetek elkülönítése

2. § (1) A vasúti társaság szervezetén belül meg kell határozni azokat a szervezeti egységeket, amelyek
a) kizárólag pályavasúti,
b) kizárólag vállalkozó vasúti, illetőleg
c) pályavasúti és vállalkozó vasúti
tevékenységet látnak el. A részletesen meghatározott, ellátandó feladatokat ennek megfelelően kell az egyes szervezeti egységekhez hozzárendelni.
(2) Az (1) bekezdésben említett szervezeti egységeket a helyi sajátosságoknak megfelelően az SZMSZ-ben tételesen fel kell sorolni.

Az eszközök elkülönítése és a tevékenység jellege szerinti hovatartozásának megállapítása

3. § (1) A pályavasúthoz tartozó eszközök közül
a) a kizárólagos állami, illetve az önkormányzati tulajdonba tartozó eszközöket,
b) a vasúti társaság tulajdonába tartozó eszközöket, melyek az a) pontban meghatározott eszközök működtetéséhez szükségesek
elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A vállalkozó vasút eszközei mindazok az eszközök, amelyek a vasúti társaság könyveiben szerepelnek, azonban nem tartoznak az (1) bekezdésben említett eszközök körébe.
(4) A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eszközök besorolását köteles elvégezni és a besorolást folyamatosan felülvizsgálni.
(5) Pályavasúti eszköznek kell tekinteni a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységéhez közösen használt épületeket, létesítményeket, gépeket, berendezéseket függetlenül attól, hogy a közös használat következtében a felmerült költségeket, a realizált bevételeket a pályavasút és a vállalkozó vasút között meg kell osztani.
4. § (1) Ha a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetőleg az 1. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a vasúti társaság tevékenysége, valamint a rendelet melléklete alapján valamely tevékenység vagy eszköz hovatartozása nem állapítható meg, pályavasúti eszköznek kell tekinteni
a) azt az eszközt, épületet, amelynek igénybevételét a pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles lehetővé tenni a belföldi székhelyű vállalkozó vasút részére (hozzáférhetőség elve);
b) azt az eszközt, épületet, amely a kizárólagos állami vagy az önkormányzati tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna, vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne (szétválaszthatatlanság elve);
c) a műemléknek nyilvánított épületeket.
(2) A közforgalmú vasúti pálya és tartozékai, valamint az egyéb vasúti pálya és tartozékai elválasztásánál a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A pályavasút köteles a vasúti pályát és tartozékait úgy működtetni, hogy az a vállalkozó vasút működését elősegítse.

A bevételek, a költségek és a ráfordítások elkülönítése

5. § (1) A vasúti társaság számlarendjében elkülönítetten kell kimutatni a pályavasút, illetve a vállalkozó vasút - ezeken belül az egyes tevékenységek - bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint az önköltségszámítási szabályzatban meg kell határozni azok tartalmát, elszámolásának, illetve bizonylatolásának módját. Az önköltségszámítási szabályzatban meg kell határozni a közvetlenül, illetve a közvetetten elszámolandó tételeket és az átterhelések módszereit is. A közvetetten elszámolandó tételeken belül a közvetlenül elszámolandó tételeket a megfelelő vetítési alappal együtt kell meghatározni.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alapján biztosítani kell, hogy
a) a kizárólagos állami, illetve az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyontárgyak amortizációja, üzemeltetési, karbantartási és egyéb költségei, ráfordításai, valamint bevételei a tulajdonossal való elszámoláshoz szükséges és indokolt bontásban álljanak rendelkezésre;
b) a pályavasút egyéb eszközeinek amortizációja, üzemeltetési, karbantartási és egyéb költségei, ráfordításai, valamint bevételei a pályavasút és a vállalkozó vasút közötti elszámoláshoz szükséges és indokolt bontásban álljanak rendelkezésre;
c) a vállalkozó vasút eszközeinek az amortizációja, a karbantartási költségei, az üzemeltetési és egyéb költségei, illetve ráfordításai, valamint bevételei - személyszállítás (ezen belül a vonattípusok) és árutovábbítás bontásban - rendelkezésre álljanak; továbbá
d) a pályavasutat és a vállalkozó vasutat szolgáló tevékenység eszközeinek az amortizációja, a karbantartás, az üzemeltetés költségei és ráfordításai, valamint bevételei olyan módon álljanak rendelkezésre, hogy a felmerült költségek, ráfordítások, illetve bevételek a pályavasút és a vállalkozó vasút között feloszthatók legyenek.

A vasúti társaságon belüli elszámolás szabályai

6. § (1) A vasúti társaságon belül a pályavasút és a vállalkozó vasút egymásnak nyújtott szolgáltatásai díjának (használati, bérleti, illetve egyéb díjak) a másik fél által történő elismerése nem igényel pénzügyi rendezést, de az elkülönített adatoknak alkalmasnak kell lenniük mint követelés, illetve kötelezettség a pályavasút és a vállalkozó vasút tényleges költségeinek, ráfordításainak, illetve bevételeinek megállapítására.
(2) A pályavasút és a vállalkozó vasút által saját tevékenységük végzésére közösen használt épületek, területek működtetési költségeit és bevételeit (a használati érték figyelembevételével) a használt terület, az igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségét az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kell megosztani.
(3) A pályavasutat és a vállalkozó vasutat egyaránt szolgáló tevékenységek költségeit, ráfordításait és bevételeit az igénybevétel arányában kell megosztani. Ha a naturális mennyiségek alapján a költségek, a ráfordítások és a bevételek a tényleges igénybevétel arányában nem oszthatók meg, abban az esetben az önköltségszámítási szabályzat szerinti költségarányos megosztás is alkalmazható.
(4) A rendkívüli események (balesetek, környezeti károk stb.) költségeit a pályavasút és a vállalkozó vasút a tényleges felelősségük arányában viselik.
(5) A senkinek fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vis maior) esetén, vagy olyan esetben, amelynél a rendkívüli esemény szervezeti vagy személyi felelőssége nem határozható meg, a kárt a károsult köteles viselni.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság a rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében említett besorolást a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül köteles megkezdeni, és azt a rendelet hatálybalépését követő év január 1. napja szerinti állapotnak megfelelően nyilvántartásaiban rögzíteni. A besorolás felülvizsgálatának eredményét a tárgyévet követő év január 1-jével kell a nyilvántartásba átvezetni.
Budapest, 1996. február 28.

[LÁBJEGYZET_1] A Szabályzatot a 28/1994. (X. 28.) KHVM rendelet hirdette ki.