13/1996. (VI. 28.) BM rendelet

a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) úszó létesítmény: a vízi közlekedést, munkavégzést és egyéb vízi szolgáltatást végző, vízen történő üzemeltetésre alkalmas eszköz, szerkezet, berendezés;
b) hajó: a vízi jármű, az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 1. §-ának l) pontjában meghatározott úszómunkagép, továbbá az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 1. §-ának m) pontjában meghatározott úszómű.

A vízi rendészeti feladatkörök

2. § A vízi rendészet rendőri szervei:
a) lefolytatják a nyomozást a külön jogszabályban meghatározott hajózással összefüggő, valamint a vízi közlekedési szabályokat sértő bűncselekmények esetén;
b) lefolytatják az eljárást a hajózással összefüggő, valamint a vízi közlekedési szabályok megszegésével elkövetett szabálysértések esetén, és intézkedéseket foganatosítanak a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése érdekében;
c) vizsgálják az úszó létesítmények által okozott, vagy azokon bekövetkezett - anyagi kárral vagy személyi sérüléssel járó - baleseteket;
d) ellenőrzik:
- a vízi közlekedéssel és a hajózással kapcsolatos jogszabályok és a jogszabályok alapján kiadott hatósági rendelkezések megtartását,
- az úszó létesítmények hajózásra alkalmasságának tárgyi feltételeit, okmányait, a kötelező felszerelések és berendezések meglétét és állapotát, jeleit, jelzéseit, hajózási és egyéb engedélyeit, a megengedett legnagyobb terhelés és utaslétszám, illetve a megengedett legnagyobb merülés megtartását, a személyzet képesítéseit és engedélyeit, azok érvényességét, a kötelező legkisebb hajózó létszám meglétét, az egészségi alkalmassági igazolásokat,
- a külföldi hajósok és hozzátartozóik partra lépésére és tartózkodására, valamint a külföldi hajókon a hajóra lépésre vonatkozó szabályok megtartását,
- a hajóutat jelző úszó és parti jelek, valamint a vízi közlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések meglétét, helyét és állapotát, a jelzések megóvására vonatkozó szabályok megtartását az illetékes hajózási és vízügyi szervekkel együttműködve. Rendellenesség észlelése esetén haladéktalanul értesítik az illetékes hajózási és vízügyi szerveket,
- a vízhasználatokkal és vízi munkákkal (vízlétesítmény építése, átalakítása, megszüntetése stb.) kapcsolatos vízjogi engedélyek meglétét és az azokban foglaltak megtartását,
- a halászatra, horgászatra, különös tekintettel a halgazdálkodásra, valamint a vízi növényzet kitermelésére, irtására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását,
- a szabad vizekben való fürdés és azok jegén való tartózkodás szabályainak megtartását,
- a komp és révátkelőhelyek üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit,
- a hajózási hatóság engedélyében foglalt előírások és a hatályos kikötőrendek megtartását a kikötőkben, az állandó és ideiglenes rakodókon,
- a hajózási hatóság engedélye alapján végezhető hajózási tevékenységet,
- a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályok betartását,
- a szabad vizek és parti területek környezetvédelmére (vízminőség, állatvilág, természetvédelem) vonatkozó jogszabályok betartását;
e) együttműködve az illetékes hatóságokkal, részt vesznek a vízszennyezések megelőzésére, megszüntetésére és az elkövetők felderítésére, valamint a vizek lefolyását gátló, vagy az úszó létesítményekre és a fürdőzőkre veszélyt jelentő akadályok elhelyezésének, a vizek medrét és az árvízvédelmi művek épségét veszélyeztető jogsértések megakadályozására, illetve megszüntetésére irányuló tevékenységben;
f) ellátják:
- a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók és személyzetük határkikötőkben történő ellenőrzését a be- és kiléptetés során, együttműködve a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes szerveivel,
- a fontosabb vízi személy- és áruszállítások biztosítását,
- a kijelölt fürdőhelyeken foglalkoztatott mentőőrök, valamint a társadalmi szervezetek és sportegyesületek vízi mentő tevékenységének ellenőrzését;
g) külön jogszabályban meghatározott esetekben szakhatósági feladatokat látnak el;
h) vízi életmentést saját eszközeikkel is folytatnak;
i) államigazgatási határozat formájában kiadják a vízi rendezvényekre vonatkozó engedélyeket, és azok végrehajtását ellenőrzik;
j) véleményezik a hajóutak kitűzési terveit és a vízi közlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések elhelyezésével kapcsolatos terveket;
k) közreműködnek az árvíz- és belvízveszély, valamint a vízminőségi kárelhárítás színhelyén a közbiztonság és a rend fenntartásában, illetve a helyreállításában, az élet- és vagyonmentésben;
l) propagandatevékenységet fejtenek ki - az országos és helyi tapasztalatok felhasználásával - a hajózással összefüggő, valamint a vízi közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a vízi közlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásával.

A vízi rendészet hatósági jogköre

3. § (1) A rendőr a hajó vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen bevonja, ha
a) a vízijármű-vezető a vízi közlekedés szabályainak megszegésével halálos balesetet, illetőleg tömegszerencsétlenséget okozott;
b) a gépi meghajtású hajó vezetője alaposan gyanúsítható az ittas vízijármű-vezetés vétsége vagy szabálysértése elkövetésével;
c) alapos a gyanú arra, hogy az okmány hamis, meghamisították, vagy más névre szól;
d) a vízijármű-vezető olyan okmánnyal vezet vízi járművet, amelynek érvényességi ideje avagy a benne feltüntetett „alkalmas” egészségi állapot igazolásának időtartama több mint három hónapja lejárt;
e) a vízijármű-vezető olyan kategóriába tartozó járművet vezet, amelyre okmánya nem érvényes;
f) a vízijármű-vezető a vízijármű-vezetéstől eltiltás hatálya alatt áll az eltiltás lejártáig;
g) a vízijármű-vezető - a vízi közlekedési balesetben részes hajó vezetőjeként - a segítségnyújtást elmulasztotta.
(2) A rendőr a hajó vezetéséhez szükséges okmány elvételéről átvételi elismervényt ad, és az elvett okmányt haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes hajózási hatóságnak.
4. § A vízi rendészeti feladatokat ellátó rendőri szerveknek hajózási baleset, tűzeset, zátonyra futás, lékesedés, süllyedés vagy más káreset észlelése esetén segítséget kell nyújtani a kár elhárítása, a sérült személyek orvosi ellátása, a veszélyhelyzetben levő személyek mentése, a hajó és rakománya biztonságba helyezése, valamint a hajóút felszabadítása érdekében.
5. § (1) A nemzetközi forgalomban közlekedő külföldi hajók ellenőrzését a nemzetközi forgalom számára nyitva álló határátkelőhelyek kikötőiben kell lefolytatni, közösen a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség szerveivel.
(2) A hajóellenőrzés eseti vagy időszakos engedély alapján más kikötőben - kikötőhelyen - is végrehajtható. Az eseti és időszakos engedélyt a Határőrség - a Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint a vízi rendészeti feladatokat ellátó rendőri szervvel egyetértésben - adja meg.
(3) Nem kell hajóellenőrzést végrehajtani azokon a géphajókon, amelyek érkezésüket követően a már korábban kiléptetett hajókkal indulnak vissza, és más kereskedelmi tevékenységet nem végeznek. A személyzet és az utasok ki- és behajózása, továbbá az üzemanyag és a víz vételezése nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.
(4) A vízi közlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat) 1.19 Cikke alapján a hajóellenőrzést végző rendőr megtilthatja a hajó elindulását, ha
a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;
b) a hajó nem felel meg a Hajózási Szabályzat 1.07 Cikkében foglalt rendelkezéseknek;
c) a hajó személyzete nem felel meg a Hajózási Szabályzat rendelkezéseinek.
(5) A hajó elindulásának megtiltása esetén annak hajóokmányát el kell venni, s azt csak az elinduláskor lehet visszaadni. A hajóokmány bevonásáról igazolást kell adni.
6. § A hajó beléptetésekor a hajó vezetőjének fel kell hívni a figyelmét a tervezett útvonalra elrendelt hajózási zárlatokról és más korlátozásokról, továbbá a hajózást érintő egyéb eseményekről, illetőleg tevékenységekről.
7. § (1) Hajón, annak beléptetése előtt, illetőleg kiléptetése után ellenőrzést tartani csak baleset, károkozás vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén szabad. Ez esetben az ellenőrzés csak a hajó vezetőjének utasítására hajtható végre.
(2) Kishajó és csónak, valamint vízi sporteszköz és úszó anyagok kötelékének ellenőrzése szolgálati vízi járművel menet közben is végrehajtható.
8. § A menetben lévő hajóknál és karavánoknál ellenőrizni kell a hajóút jelzőberendezésének védelmére, a vízszennyezés tilalmára, a hajók látható jelzéseire, a hajók hangjelzéseire, a közlekedés rendjére, egyes területeken a vízi közlekedés korlátozására, továbbá lobogó viselésre vonatkozó szabályok megtartását.
9. § A kikötőben veszteglő- és horgonyzóhelyeken tartózkodó hajókon ellenőrizni kell a kikötők használatának rendjére, a hajók jelzéseire, a veszteglő hajókra, az őr- és ügyeleti szolgálatra, a tűzvédelemre, a veszélyes áruk szállítására, továbbá a környezet védelmére vonatkozó szabályok megtartását.
10. § (1) A hajó beléptetése előtt és kiléptetése után a hajóról a partra, illetve a partról a hajóra lépni havária kivételével nem szabad, kivéve - indokolt esetben - a hajó vezetőjét vagy megbízottját és a hatóságok tagjait.
(2) A beléptetett hajókon vízum és időbeni korlátozás nélkül tartózkodhatnak a külföldi hajósok, tengerészek és családtagjaik.
(3) A külföldi hajók beléptetett személyzete és családtagjaik a külföldi hajók számára nyitva álló és az eseti vagy időszakos engedély alapján igénybe vett kikötők, valamint az azokhoz tartozó helységek területén - a hajó távozásáig, illetve, ha behajózás céljából érkeznek oda, a hajó megérkezéséig is - külön engedély és időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak.
(4) A külföldi hajósok, tengerészek és családtagjaik a kikötőhöz tartozó helységet csak a vízi rendészeti feladatokat ellátó rendőri szerv vezetőjének engedélyével hagyhatják el.
11. § Külföldi hajók személyzetét és családtagjait be- és kihajózni csak a legközelebbi vízi rendészeti szervnél szabad. A kihajózott személyre az idegenrendészeti szabályok vonatkoznak. A be- és kihajózást a személyzeti jegyzékre rá kell vezetni, a kihajózást a külföldi útlevelében is jelölni kell.
12. § Amennyiben külföldi hajóssal szemben őrizetbe vételre kerül sor, az eljáró rendőri szerv köteles gondoskodni az őrizetbe vett személy ingóságainak biztonságba helyezéséről.

A vízi rendészeti szervek hatásköre, illetékessége és hatósági fórumrendszere

13. § A vízi rendészeti szervek hatáskörébe tartozó ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. § (1) A vízi rendészeti és vízi közlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátására a Dunán, a Tiszán és a Balatonon, a rendőrség szervezetén belül vízi rendészeti szervek működnek. E szerveket a Dunán a Budapesti, a Tiszán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, a Balatonon a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság irányítja és ellenőrzi.
(2) A vízi rendészeti tevékenység felett a felügyeletet és ellenőrzést az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) látja el.
15. § (1) A vízi rendészeti szervek szolgálatukat vízi rendészeti rendőrkapitányságokra, vízi rendészeti rendőrőrsökre tagozódva és vízi rendészeti körzeti megbízottak útján látják el.
(2) Vízi rendészeti rendőrkapitányság működik Budapesten (Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság) és Szolnokon (Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság), továbbá Siófokon (Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság).
(3) A vízi rendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a vízi rendészeti feladatokat az egyébként területileg illetékes rendőrkapitányságok látják el.
16. § A vízi rendészeti rendőrkapitányságok illetékessége a következő területekre terjed ki:
a) a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Dunának országhatártól országhatárig terjedő szakasza (1850,2-1433 fkm), ideértve a főmederből közvetlenül hajózható mellékágakat is;
b) a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Tiszának országhatártól országhatárig terjedő szakasza (744,8-159,6 fkm), ideértve a főmederből közvetlenül hajózható mellékágakat is, valamint a Tisza-tó teljes vízterületét;
c) a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Balaton vízterülete a Sió-zsilipig.
17. § (1) Vízi rendészeti ügyekben első fokon:
a) a területileg illetékes vízi rendészeti rendőrkapitányságok;
b) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott területeken az egyébként illetékes rendőrkapitányságok
járnak el.
(2) Vízi rendészeti ügyekben másodfokon:
a) a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területén a Budapesti Rendőr-főkapitányság,
b) a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság,
c) a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területén a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság,
d) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott területeken az egyébként területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányság
jár el.
(3) Illetékességi összeütközés esetén az ORFK Közlekedésrendészeti szerve dönt, ha az összeütközés az egyes vízi rendészeti feladatokat ellátó megyei rendőr-főkapitányságok, vagy nem ugyanahhoz a megyei rendőr-főkapitánysághoz tartozó vízi rendészeti feladatokat ellátó rendőrkapitányságok között keletkezett.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a vízi rendészeti és a vízi közlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásáról szóló 7/1978. (XII. 22.) BM rendelet, továbbá az azt módosító 2/1983. (II. 1.) BM rendelet, valamint a 2/1985. (V. 11.) BM rendelet hatályát veszti.