140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
(A Hszt. 42-44., 227., 271., 285. és 303. §-ához)

A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése

1. § (1) A hivatásos és szerződéses (a továbbiakban együtt: hivatásos) állomány tagja a fegyveres szerv feladataival összefüggő állami feladatok megvalósítása érdekében szolgálatteljesítésre
a) a fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete (a továbbiakban együtt: irányítása) alá tartozó [Hszt. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 227. § (1) bekezdés c)-e) pontja, 248. §, 271. § (3) bekezdése, 285. § (2) bekezdése, 303. § (1) bekezdése] szervhez,
b) tudományos intézményhez, közigazgatási szervhez, honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervhez, valamint a fegyveres szerv szervezetébe nem tartozó egészségügyi intézményhez, bírósághoz [Hszt. 42. § (2) bekezdés c)-f) pontja, 227. § (1) bekezdés b) pontja, 285. § (1) bekezdése és a 303. § (2) bekezdése] (a továbbiakban együtt: polgári szerv)
[az a) és b) alattiak a továbbiakban együtt: más szerv]
vezényelhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más szervhez az vezényelhető, aki rendelkezik a vezénylés helyén betöltendő beosztáshoz, munkakörhöz (a továbbiakban együtt: beosztás) szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel), a beosztás ellátásához szükséges egyéb feltételekkel, illetve vállalja azok előírt határidőre történő megszerzését.
2. § (1) A Hszt. 43. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a vezénylés célját, helyét, kezdő időpontját és időtartamát, a betöltendő beosztást, az abból fakadó jogosultságokat és kötelezettségeket, valamint a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját.
(2) Tábornok, főtiszt, tiszt vezénylésére a Hszt. 2. számú melléklete szerint a miniszter, zászlós és tiszthelyettes vezénylésére - a büntetés-végrehajtási szervek állományából gazdálkodó szervhez, továbbá a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre kerülők kivételével - az országos parancsnok [Hszt. 2. § e) pont] jogosult. Ez a jogkör a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgatót illeti meg.
3. § (1) A vezénylést a miniszter határozatban, az országos parancsnok parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza - a vezényelt személyi adatain felül - a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.
(2) A vezénylésről szóló parancsot a küldő szerv - a fogadó szerv vezetőjének egyetértésével - készíti el, melyet kézbesíteni kell a vezényeltnek. A vezénylésről egyidejűleg a más szervet - az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozót a parancs megküldésével - értesíteni kell.
4. § (1) A Hszt. hatálybalépésekor a más szervnél hivatásos szolgálati beosztást betöltő, vagy szolgálati feladatot ellátó személyeket rendelkezési állományba kell helyezni, és ezzel egyidejűleg a más szervhez vezényelni. Eszerint kell eljárni a Hszt. hatálybalépése utáni vezénylés esetén is.
(2) A vezényelt beosztásba történő kinevezésére a vezénylés helye szerinti hatáskörrel rendelkező vezető intézkedik.

Vezénylés a minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez

5. § (1) A fegyveres szervet irányító minisztériumba és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervhez a hivatásos állomány tagja - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - hivatásos szolgálati beosztás betöltése, illetve a részére meghatározott feladat végrehajtása céljából vezényelhető. Hasonlóan történik a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz történő vezénylés is.
(2) A Belügyminisztériumba és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezethez a hivatásos állomány tagja közszolgálati feladat ellátására berendelhető, illetve vezényelhető. Ennek részletes szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.
6. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás vezénylés útján történő betöltése tartalmilag nem tér el a beosztásba helyezésen (kinevezésen) alapuló beosztás betöltésétől.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szervhez történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mintha beosztásba helyezett (kinevezett) lenne.
7. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe vezetőként, oktatóként, kettős jogállású és doktori képzésen résztvevő hallgatóként történő vezénylésre sikeres pályázat (felvétel) alapján kerül sor.
(2) Elnyert pályázat alapján a vezénylés a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe
a) vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltésére a megbízás,
b) kettős jogállású és doktori képzésen résztvevő hallgató (hivatásos állomány tagjaként tanulmányokat folytató) esetén az oktatás
időtartamára szól.
(3) A vezénylés tartama alatt a kettős jogállású hallgatók hivatásos szolgálati viszonyára a Hszt., hallgatói jogviszonyára, valamint a velük kapcsolatos vezetői jogok gyakorlására a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény szabályai irányadók.
(4) A nem katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménybe oktatóként vezényeltekre az 5-7. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók.

Vezénylés polgári szervhez

8. § (1) Polgári szervhez határozott időre a vezénylés legfeljebb 5 évi időtartamra történhet, ami egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. Ez nem vonatkozik a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervhez, valamint a fegyveres szervhez nem tartozó egészségügyi intézményhez vezénylésre.
(2) A vezényelt felkészültségének és szakmai ismereteinek továbbfejlesztéséről a polgári szerv továbbképzési rendje szerint a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető gondoskodik.
(3) A vezényelt más kereső foglalkozására a Hszt. 65. §-a mellett a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
9. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyából eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a fegyveres szerv által tartott továbbképzésen való részvétel;
b) a fegyveres szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása;
c) az állam- és szolgálati titok védelmére, az egyenruha viselésére a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok betartása.
(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a beosztására meghatározott munkaköri leírás szerinti tevékenység folytatása, valamint a közvetlen vezető és annak felettesei által adott utasítások végrehajtása;
b) a polgári szerv munkarendjének, a munka- és tűzvédelmi rendszabályok betartása;
c) a polgári szervnek okozott kár esetén a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerinti kártérítés.
10. § (1) A vezényeltet - a hivatásos szolgálati viszonyból eredően - a polgári szervhez történt vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:
a) a fegyveres szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a vezénylés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve tanulmányok folytatása;
b) rendfokozatban történő előmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli előléptetéssel;
c) a fegyveres szerv által nyújtott, illetőleg nyújtható lakhatási támogatás;
d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás;
e) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint;
f) évi utánpótlási ruházati illetményellátás.
(2) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi jogosultságok illetik meg:
a) a vezénylés elrendelésekor - azonos beosztás esetén - a rendfokozati illetmény beszámítása nélkül legalább olyan összegű illetmény, mint a vezénylést megelőző illetmény összege;
b) a rendfokozati illetménynek megfelelő pótlék;
c) a polgári szerv munkavállalóira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelező illetmény-, béremelés;
d) a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a fegyveres szervtől nem részesült;
e) a vezényléssel kapcsolatos költségek (utazás, költözködés, szállás), valamint a szolgálat teljesítésével összefüggő kár megtérítése;
f) a polgári szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, illetve azok viselése a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint;
g) az egészségügyi szabadság tartamára távolléti díj;
h) a hivatásos állomány tagját megillető jubileumi jutalom,
i) a Hszt. 109. § szerinti külön juttatás.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérő megállapodás hiányában - a polgári szervet terhelik.
11. § A polgári szerv vezetője fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén javaslatot tesz a fegyveres szerv vezetőjének a vezényelt fegyelmi felelősségre vonására.

A más szervhez vezénylés megszüntetése

12. § (1) A vezénylésre jogosult elöljáró a más szerv vezetőjével történt megállapodás alapján megszünteti a vezénylést, ha
a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;
b) a vezényelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, illetve ha a vezényelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;
c) a vezénylés időtartama lejárt és a vezénylés meghosszabbítására nem kerül sor;
d) a vezényelt szolgálati viszonya megszűnik.
(2) A más szerv vezetője kezdeményezésére a megállapodás szerint meg kell szüntetni a vezénylést, ha
a) a vezénylés célja megszűnt;
b) a más szervnél bekövetkezett átszervezéssel a vezényelt feladatköre megszűnt;
c) a vezényelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását.
(3) A vezényelt kérésére a vezénylés megszüntethető a beosztással, munkakörrel összefüggő feladatok, követelmények megváltozása vagy méltányolható egyéni (családi, szociális stb.), illetőleg egészségügyi ok miatt. A kérelemről a más szerv vezetőjének egyetértésével 30 napon belül dönteni kell.
(4) A vezénylést a küldő szerv parancsával kell megszüntetni. Egyebekben a 3. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
(5) A vezénylés megszűnése vagy megszüntetése esetén - amennyiben az utóbbi nem fegyelmi okból vagy a (2) bekezdés c) pontja miatt történt - a hivatásos állomány tagját legalább a vezénylés előttivel, illetve a vezénylés alatt elérttel azonos szintű szolgálati beosztásba, illetőleg - ha erre a szolgálat felső korhatárának elérésével jogosultságot szerzett - nyugállományba kell helyezni.
(A Hszt. 286. §-ához)
13. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományába tartozók szolgálati viszonyára és munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat - az érintett miniszter egyetértésével - az irányító miniszter állapítja meg.
(A Hszt. 51. §-ához)

A szolgálati viszony szünetelése

14. § (1) Ha a hivatásos állomány országgyűlési képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri, illetve a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vett tagja (a továbbiakban: jelölt) jelöltként történt nyilvántartásba vételét a Hszt. 23. §-a szerint írásban bejelentette, az állományilletékes parancsnok javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik a jelölt szolgálati viszonyának szüneteltetésére.
(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.
15. § (1) A jelöltet az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati beosztással járó feladatok ellátása alól.
(2) A jelölttől a szünetelés időtartamára egyéni szolgálati fegyverzetét és lőszerkészletét be kell vonni.
16. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. Ez idő alatt a szolgálati viszony - a méltatlanság esetét kivéve - felmentéssel nem szüntethető meg.
(2) A szünetelés időtartama a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(3) A szolgálati viszony szünetelése - a Hszt. 115. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.
(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a fegyveres szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.
(5) A szünetelés idejére a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot a fegyveres szerv fizeti.
17. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének kezdő napjától a hivatásos állomány tagja illetményre, utánpótlási ruházati illetményre, étkezési- és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult.
(2) Ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt a tisztségbe nem választották meg és a szervezeti egységénél az eredeti szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát, részére az (1) bekezdésben meghatározott illetményt és költségtérítést a szolgálati viszony szünetelése megszűnésének napjától számítva kell folyósítani.
(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének évében - a szünetelés időtartamának beszámítása nélkül - a Hszt. 109. §-a szerinti külön juttatás és a szabadság időarányos részére jogosult.
18. § Ha a hivatásos állomány jelöltként indult tagja a jelöltségtől visszalépett vagy őt nem választották meg, a szolgálati viszony szünetelésének befejezésére a visszalépés, illetve a meg nem választás hivatalos megállapítása napjával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik. A mandátum igazolásának napjával fejeződik be a szolgálati viszony szünetelése annak esetében, akit a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamely tisztségbe megválasztottak.
(A Hszt. 60. §-ához)

A hivatásos állomány tagjának áthelyezése más fegyveres szervhez

19. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 60. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján más fegyveres szervhez - annak előzetes hozzájárulásával - áthelyezhető, ha a beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), egészségügyi, pszichikai és fizikai követelményeknek megfelel.
(2) A más fegyveres szervhez történő áthelyezés a fegyveres szerv jellegéhez és az adott szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és egyéb feltételekhez köthető.
20. § (1) A hivatásos állomány tagjának más fegyveres szervhez történő áthelyezését a 2. § (2) bekezdésében meghatározott vezető parancsban rendeli el.
(2) Az áthelyezési parancs másolati példányát, valamint a hivatásos állomány áthelyezett tagjának személyi okmányait az új szolgálati hely részére meg kell küldeni.
(3) A hivatásos állomány nemzetbiztonsági szolgálatoktól áthelyezett tagja esetében az áthelyezési parancs másolati példányát és a Hszt. 61. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást, valamint a két szerv közötti megállapodásban meghatározott további iratokat kell megküldeni.
(4) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti fegyveres szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra a Hszt. 61. §-ában foglaltak az irányadók. Részére azonban végkielégítés nem jár.
(5) A hivatásos állomány szolgálati viszonya megszűnésekor végkielégítésben részesült tagjának, hivatásos szolgálati viszonyba történő ismételt kinevezésére csak a végkielégítés idejének letelte után kerülhet sor. Ha ezen idő alatt kinevezik, a végkielégítés időarányos részét a szolgálati viszonyt megszüntető fegyveres szerv részére vissza kell fizetni, amelyet - szolgálat érdekéből - a fogadó szerv átvállalhat.
21. § (1) Ha az áthelyezés a más fegyveres szerv kezdeményezésére történik, az utazási és a költözködési költség - eltérő megállapodás hiányában - a más fegyveres szervet terheli.
(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezte, az (1) bekezdésben meghatározott költségek őt terhelik. Ezeket a költségeket azonban a más fegyveres szerv átvállalhatja.
(3) Az áthelyezés időpontjával a hivatásos állomány tagjának az eredeti fegyveres szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága megszűnik. Az eredeti és a más fegyveres szerv azonban megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.

(A Hszt. 85. §-ához)

A fokozottan veszélyes szolgálati beosztások

22. § A Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az 1. számú melléklet tartalmazza.
23. § (1) A Hszt. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott csökkentett szolgálatteljesítési idő alkalmazása szempontjából az 1. számú melléklet szerinti szolgálati beosztások akkor tekintendők fokozottan veszélyesnek, ha a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át - az ionizáló sugárzásnak kitett szolgálati beosztásban legalább 3 órát - egészségkárosító kockázatok között kell eltölteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztásokban - a Hszt. 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - túlszolgálat nem rendelhető el.
(3) Csökkentett szolgálatteljesítési időben végzi feladatát - az (1) bekezdés alá eső beosztást betöltőn kívül - a szakrendelőbe beosztott orvos és fogorvos, tüdőbeteg-gondozóban, bőr- és nemibeteg-gondozóban, ideggondozóban foglalkoztatott orvos és pszichológus.
(A Hszt. 92. §-ához)
24. § A Hszt. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti pótszabadság az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban, 4. d) alpontjában és 6-8. pontjaiban meghatározott beosztásokat betöltőket illeti meg.
(A Hszt. 329. §-ához)
25. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.
(2) A Hszt. 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a fogvatartottakkal közvetlenül, folyamatosan foglalkozók, a fogvatartottak befogadását, őrzését, előállítását, felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását és egészségügyi ellátását végzők.
(3) Ha a hivatásos állomány Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alá eső, veszélyes beosztást betöltő tagjának szolgálati idejét a korábbi szabályok szerint kedvezményesen számították, azt a Hszt. hatálybalépését követően is kedvezményes szolgálati időnek kell tekinteni.
(4) A hivatásos állomány (3) bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétől töltött a hivatkozott pontokban meghatározott beosztásban.  [LÁBJEGYZET_1]
(5) A szolgálati idő kedvezményesen csak egy jogcímen számítható.
[A Hszt. 342. §-a (1) bekezdésének c) pontjához]

Beosztási kategóriákba történő besorolás

26. § (1) A szolgálati beosztások kategóriába sorolásánál az alapbeosztások kategóriába sorolását kell viszonyítási alapnak tekinteni.
(2) A fegyveres szervek alapbeosztásainak kategóriába sorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
27. § (1) A beosztások beosztási kategóriájának a meghatározásánál az adott beosztás szintjét, a beosztások ellátásával együttjáró feladatot, felelősséget és hatáskört (országos, középirányító, helyi stb.), a beosztás ellátásához megkövetelt iskolai végzettséget (szakképesítést), a beosztást betöltő személy szolgálati, illetőleg szakmai alárendeltségébe tartozó szervezetek számát, azok alaprendeltetését, létszámát, valamint a technikai eszközei mennyiségét és értékét, illetőleg egyéb, alapvetően fontos szempontokat kell figyelembe venni.
(2) Az alapbeosztások körébe nem tartozó, de azokkal azonosnak tekintendő szolgálati beosztásokat az alapbeosztások megfelelő kategóriájába kell besorolni.
(3) A beosztások beosztási kategóriákba történő besorolásánál biztosítani kell, hogy azok szervezeti szintje, az alá- és fölérendeltség lehetőleg egy beosztási kategóriakülönbséggel kifejeződjön.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja az I-V. beosztási kategóriába sorolt beosztásban 10 évet eltöltött és kiválóan alkalmas minősítésű, egy beosztási kategóriával előbbre sorolható.
(A Hszt. 104., 237., 254., 293., 306. és 322. §-ához)

Illetménypótlék

28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.
(2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár.
(3) Az egy hónapra számított illetménypótlékok esetében, ha a hivatásos állomány tagja az adott hónapban bármely oknál fogva a munkanapok felénél többet távol van, számára csak az időarányos rész folyósítható.

Idegennyelv-tudási pótlék

29. § A nyelvtanárnak, tolmácsnak és fordítónak csak olyan nyelvtudás után fizethető nyelvtudási pótlék, amelynek ismerete a beosztás betöltésének nem feltétele.

Repülési pótlék

30. § Repülési, repülőgép-vezetői pótlékra az a repülőgép- (helikopter-)vezető és hajózó személyzet tagja jogosult, aki a repülési terv alapján, illetve a beosztásával összefüggő, a repülési naplóba bejegyzett repülési feladatot hajtott végre.

Repülőgép berepülési pótlék

31. § Repülőgép berepülési pótlék jár annak a repülőgép- (helikopter-)vezetőnek és hajózó személyzet tagjának, aki a repülőgépet (helikoptert) a szállító féltől történt műszaki átvétele után, valamint gyári javítás, időszakos vizsga, csapatjavítás, hajtóműcsere alkalmából, illetőleg bonyolult meghibásodás légi kivizsgálása esetén berepüli.

Ejtőernyős ugrási pótlék

32. § Ejtőernyős ugrási pótlékra jogosult, akinek az ejtőernyős ugrás a beosztása ellátásával együtt jár.

Ejtőernyő beugrási pótlék

33. § Ejtőernyő beugrási pótlék annak jár, aki új vagy nagyjavított (újjáépített) ejtőernyő beugrását végzi.

Tűzszerészpótlék

34. § Tűzszerészpótlékra jogosult, aki aknazár telepítését, elaknásított terület, illetőleg lőszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatását, mentesítését, hatástalanítását, lőtér lövészet utáni mentesítését végzi, vagy robbantási feladatot hajt végre.

Búvárpótlék

35. § Búvárpótlékra jogosult, aki búvár beosztást tölt be, és búvárfeladatot teljesít. Víz alatti tűzszerész tevékenység esetén tűzszerészpótlék is jár.

Egyéb veszélyességi pótlék

36. § (1) Az 1. számú melléklet 1-3., 5. és 8. pontjaiban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítőt az illetménypótlék havonta akkor illeti meg, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött ideje eléri a 23. § (1) bekezdésben meghatározott időt.
(2) Az illetménypótlék napokra is megállapítható annak, aki a havi szolgálatteljesítési időnek csak egy részében végzi tevékenységét pótlékra jogosító körülmények között. A pótlék napi összege az illetményalap 2,1%-a.
37. § A büntetés-végrehajtási szervezetnél fokozottan veszélyes beosztást látnak el a különleges biztonságú körletre, az idegenrendészeti őrizet és a HIV-pozitív fogvatartottak körletére beosztottak.

Készültségi, harckészültségi pótlék

38. § A repülő-, légvédelmi rakéta, rádiótechnikai, elektronikai-harc egységeknél, alegységeknél elrendelt készültségi szolgálatot ellátó és az ezeket a különböző vezetési szinteken vezető operatív csoport tagjainak készültségi pótlék jár.

Ügyeleti pótlék (díj)

39. § Ügyeleti pótlékra (díjra) jogosult - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével -, aki szolgálatvezénylés alapján ügyeleti szolgálatot lát el. Nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen illetékes pótlék (díjazás) (éjszakai, orvosi stb.).

Orvosi ügyeleti díj

40. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és a külön meghatározott rendelőkben teljesített orvosi ügyeletért az orvosoknak, egészségügyi tiszteknek, zászlósoknak és tiszthelyetteseknek orvosi ügyeleti díj jár.

Készenléti pótlék (díj)

41. § Készenléti pótlékra (díjra) jogosult, aki szolgálati időn kívül elérhető helyen köteles tartózkodni, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető. A készenléti pótlékban (díjban) részesülő éjszakai és délutáni pótlékra nem jogosult.

Gépkocsivezetői, gépjárművezetői pótlék

42. § (1) A Magyar Honvédségnél gépkocsivezetői pótlékra a hivatásos állomány gépkocsi- és autóbusz-vezetői beosztást betöltő tagjai jogosultak.
(2) Különleges gépjárművezetői pótlékra az a gépkocsivezető jogosult, aki a fegyveres szervnél rendszeresített különleges gépjárművet vezet.
(3) Gépjárművezetői pótlékra jogosult, aki
a) a beosztásából adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen;
b) gépkocsivezetőként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönbözető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet.

Terepfelmérői pótlék

43. § Terepfelmérői pótlék a topográfus és geodéta beosztást betöltőknek jár, ha vidéken, terepen geodéziai vagy topográfiai munkát végeznek és ennek időtartama a napi 12 órát meghaladja.

Gyakorlati pótlék

44. § A Magyar Honvédségnél a naptári évben gyakorlaton eltöltött 15. naptól gyakorlati pótlék jár.

Díszelgési pótlék

45. § (1) A társadalmi, állami ünnepeken és más alkalmakkor díszelgésben rendszeresen részt vevők díszelgési pótlékra jogosultak. Díszelgési pótlékra jogosult az is, aki ténylegesen díszőri feladatokat lát el.
(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Zenekari pótlék

46. § Zenekari pótlékra jogosult, akit állományparancsban a zenekar állományába vezetőnek vagy zenésznek kineveztek, és zeneszolgáltatási tevékenységet rendszeresen végez.

Repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék

47. § A Magyar Honvédségnél a repülést közvetlen kiszolgáló, repülő-műszaki beosztású hivatásos katonák repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlékra jogosultak.

Osztálybasorolási pótlék

48. § Osztálybasorolási pótlékra jogosultak a meghatározott beosztásokban haditechnikai eszközöket közvetlenül kezelők, vezetők, ha az osztályos szintekre előírt elméleti és gyakorlati követelményeket teljesítik. Osztálybasorolási pótlékon felül az aranykoszorús első osztályú követelményeknek eleget tevők részére aranykoszorús kiegészítő pótlék jár.

Távoli helyőrségi pótlék

49. § A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai, akik olyan helyőrségben teljesítenek szolgálatot, ahol nincsenek meg az átlagosnak tekinthető élet-, munka- és kulturális feltételek, és családjukkal ott is laknak, a kedvezőtlen életfeltételekre tekintettel távoli helyőrségi pótlékra jogosultak.

Különleges bevetési pótlék

50. § (1) A különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.
(2) A pótlékra jogosultak körére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Lovasjárőri pótlék

51. § (1) Lovasjárőri pótlék illeti meg azt, aki a szolgálati állattal folyamatosan foglalkozik, arról rendszeresen gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és lovasjárőri feladatot lát el.
(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (belovagló, tanár) valamint a lovas parancsnoka is, amennyiben a beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Kutyavezetői pótlék

52. § (1) Kutyavezetői pótlékra jogosult, aki szolgálati kutyával folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik (eteti, ápolja, szolgálatra felkészíti, gyakoroltatja), és vele szolgálati tevékenységet lát el.
(2) Pótlékra jogosult a kiképzésben részt vevő hivatásos állományú szakoktató (kiképző, tanár), valamint a kutyavezető parancsnoka is, amennyiben beosztásához szolgálati állatot ténylegesen rendszeresítettek.

Hajóvezetői pótlék

53. § Hajóvezetői pótlékra az jogosult, aki hajóvezetői, gépüzemvezetői vagy vízijármű parancsnoki beosztásban teljesít szolgálatot.

Nyomozói pótlék

54. § (1) Nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat.
(2) A pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza.

Éjszakai pótlék

55. § (1) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével - este 22 óra és reggel 6 óra között látja el szolgálati feladatát.
(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a este 22 óra és reggel 6 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.
(3) A havonta folyósítandó éjszakai pótlék annak jár, aki a szolgálatát munkaköri kötelességénél fogva éjszaka teljesíti.

Délutáni pótlék

56. § (1) Délutáni pótlékra az jogosult, aki vezényléses vagy váltásos szolgálati időrendszerben - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével - délután 14 óra és este 22 óra között látja el szolgálati feladatát.
(2) Szolgálatszervezési érdekből az (1) bekezdéstől eltérően megállapított időbeosztás esetén, amennyiben a szolgálatteljesítési idő legalább 50%-a délután 14 óra és este 22 óra közé esik, a pótlék a szolgálatteljesítés teljes időtartamára jár. Amennyiben a hivatkozott mérték az 50%-ot nem éri el, úgy a pótlék csak az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt teljesített szolgálat után jár.

Akció szolgálati pótlék

57. § Akció szolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.

Személyi pótlék

58. § Személyi pótlék engedélyezhető, ha a szolgálat ellátása az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között vagy a hivatali és vezényléses munkarendtől eltérő munkarendben történik, illetőleg speciális szakismeretet igénylő többletfeladattal jár.

Tanácsosi, főtanácsosi pótlék

59. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok azon munkakörben dolgozó hivatásos állományú tagjának, aki tartósan magas színvonalú munkavégzésével, vagy kiemelkedő teljesítményével hozzájárult a szerv feladatainak eredményes végrehajtásához tanácsosi, főtanácsosi cím adományozható. A fokozatosság elvének érvényesülése mellett az állomány ugyanazon tagjának magasabb cím 2 éven belül nem adható.

Utasforgalmi pótlék

60. § Utasforgalmi pótlékban kell részesíteni a hivatásos állomány tagját, ha a határvámhivataloknál, a nemzetközi utasforgalmat közvetlenül ellenőrző és az ahhoz szorosan kapcsolódó vámszakmai feladatot lát el.

Szemle pótlék

61. § Szemle pótlékot kell folyósítani a hivatásos állomány azon tagjának, akit rendszeresen a kereskedelmi forgalom vámellenőrzése, illetve a jövedéki ellenőrzés területén foglalkoztatnak.

Képviseleti pótlék

62. § Képviseleti pótlékot kell folyósítani a hivatásos állomány tagjának, ha a munkaköri leírása szerint bírósági eljárásban a vám- és pénzügyőrség képviseletét látja el, feltéve, ha a tárgyhónapban ezzel kapcsolatos feladata volt.

Pénzkezelői pótlék

63. § Pénzkezelői pótlékot a hivatásos állomány tagjának akkor kell folyósítani, ha munkaköri kötelességénél fogva vagy azon kívül rendszeresen pénzt, illetve pénzhelyettesítő eszközt kezel.

A pótlékok és kedvezmények nyilvántartása és megállapítása

64. § (1) A 22. §-ban meghatározott fokozottan veszélyes beosztásokról, a beosztást betöltő hivatásos állomány tagjáról, a veszélyes körülmények között végzett tevékenység időtartamáról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a szervezeti egységnél folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Hasonlóan kell nyilvántartani minden illetménypótlékra jogosító beosztást és tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján az állományilletékes parancsnok parancsban intézkedik a kedvezményekről, illetve a pótlékok kifizetéséről.

Vegyes rendelkezések

65. § (1) A Hszt. illetményrendszere szerinti besoroláshoz a megszűnő szolgálati időpótlékkal a beosztási illetményt kell felemelni.
(2) A Hszt. 6. számú melléklete szerinti rendfokozati illetményre 1997. január 1-jétől kell áttérni.
66. § (1) A Hszt. által rendszeresített illetménypótlékokra és illetménykiegészítésre a fegyveres szervek részére jóváhagyott éves költségvetésből fokozatosan kell áttérni úgy, hogy 1997. november 1-jétől azok összegének 30%-át, 1998. november 1-jétől pedig további 30%-át kell folyósítani.
(2) A megszűnő pótlékokat a beosztási illetménybe kell beépíteni.
67. § (1) A Hszt. 2. § e) pontjában meghatározott vezetők, valamint a vezérkari főnök I. helyettese beosztási illetményét és vezetői pótlékát az illetékes miniszter javaslatára - az állami vezetők illetményének figyelembevételével - a miniszterelnök állapítja meg. Egyebekben illetményük és egyéb járandóságaik megállapítására a Hszt. szabályait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett vezetők jogosultak szolgálati gépkocsi személyi használatára, lakásukon K távbeszélő állomás működtetésére, diplomata útlevél és kormányváró használatára.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetők fegyelmi felelősségére, valamint felmentésére az állami vezetőkre vonatkozó szabályokat a Hszt. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
68. § E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 22/1972. (VI. 21.) MT rendelet, 23/1977. (VII. 1.) MT rendelet, 5/1981. (III. 16.) MT rendelet, 45/1981. (X. 8.) MT rendelet és a 120/1993. (IX. 2.) Korm. rendelet.  [LÁBJEGYZET_2]

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/15.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/89.