160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet

a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről

A Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek, a nemzetközileg védett személyek, valamint a kijelölt létesítmények védelmének szabályairól, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet szerint kell megszervezni és végrehajtani
a) a Magyar Köztársaság e rendelet melléklete szerint kijelölt állami vezetője állandó védelmét, az utóbiztosításra jogosultak védelmét;
b) a Magyarországon tartózkodó nemzetközileg védett személy,  [LÁBJEGYZET_1]  valamint viszonosság alapján más külföldi személy magyarországi tartózkodása alatti védelmét;
c) annak a személynek az ideiglenes védelmét, akit az Alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban álló közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges, és a védelmet a Kormány az Rtv. 46. §-ának (2) bekezdése szerint elrendelte [az a)-c) pontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: védett személy].
(2) E rendelet alapján kell megszervezni a rendőrség által történő folyamatos őrzésre, illetve más módon való biztosításra a mellékletben kijelölt létesítmény (a továbbiakban: kijelölt létesítmény) védelmét.
2. § A személy- és létesítményvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a rendőrség különösen a következőket hajtja végre:
a) gyűjti, rendszerezi és értékeli a védett személy, a kijelölt létesítmény veszélyeztetettségére vonatkozó, valamint az ellenük irányuló erőszakos cselekmények megelőzését szolgáló adatokat, megteszi a szükséges megelőzési, védelmi intézkedéseket;
b) összehangolja és irányítja a biztosítási feladatok megszervezésében, végrehajtásában közreműködő szervezetek, személyek tevékenységét;
c) szükség esetén az Rtv. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően intézkedik a tűzszerészeti, élelmiszer-vegyészeti, valamint az egyéb technikai eszközöket igénylő ellenőrzés lefolytatására.

A személyek védelme

3. § (1) A védelem kiterjed a védett személy
a) életének, testi épségének megóvására;
b) munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye technikai védelmére;
c) indokolt esetben közlekedési útvonalára;
d) a részvételével lebonyolított hivatalos programok helyszínére;
e) belföldi utazására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Magyar Köztársaság elnöke és a miniszterelnök védelme kiterjed
a) állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására;
b) külföldi utazására;
c) belföldi utazása során közúton oszlopvezető és utánfutó gépjármű, vasúton előfutó mozdony, vízi úton kísérő rendőrségi vízi jármű alkalmazására.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az Országgyűlés elnökének és az Alkotmánybíróság elnökének védelme állandó szálláshelyének (rezidencia), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására is kiterjed.
(4) A védett személy biztosításának rendszerét a rendőrség határozza meg.
(5) A védett személy magánprogramjának időtartamára a személyvédelemről előzetesen írásban lemondhat.
4. § (1) A mellékletben felsorolt személyeken kívül a Kormány a belügyminiszter javaslatára más személy védelemben részesítését is elrendelheti (ideiglenes védelem), ha alaposan feltehető, hogy az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint védelme indokolt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem elrendelésére irányuló előterjesztésben javaslatot kell tenni a védelem időtartamára, valamint arra, hogy a 3. §-ban felsorolt védelmi intézkedések közül melyeket kell alkalmazni.
(3) Indokolt esetben - a Kormány két ülése közötti időszakban, a Kormány döntéséig - az országos rendőrfőkapitány azonnal intézkedik az ideiglenes védelem biztosítására.
(4) Ha az ideiglenes védelem időtartama alatt a (2) bekezdés szerint meghatározottnál fokozottabb biztonsági intézkedésekre van szükség - a Kormány két ülése közötti időszakban, a Kormány döntéséig - újabb intézkedések alkalmazásáról a belügyminiszter dönt.
(5) Az ideiglenes védelem indokoltságát a rendőrség havonta vizsgálja, ennek eredménye alapján (vagy ha a védelem indoka egyébként megszűnik) a védelem fenntartására vagy megszüntetésére a belügyminiszter tesz javaslatot.
5. § (1) A személyvédelmet a rendőrség elsősorban az ilyen tevékenység végrehajtására kiképzett hivatásos állományú rendőr (a továbbiakban: személybiztosító) szolgálatba állításával, nagy teljesítményű és megfelelő biztonsági berendezéssel ellátott gépjármű rendelkezésre bocsátásával, továbbá állandó híradástechnikai összeköttetéssel biztosítja.
(2) A védett személy környezetét [3. § (1) bekezdésének b) pontja] az adott célnak megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezek a beszerzésével, üzemeltetésével, fel- és leszerelésével, továbbá az (1) bekezdés szerinti személybiztosítóval, valamint a (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos költség a Belügyminisztérium költségvetési fejezet, Rendőrség költségvetési címet terheli.
(3) A rendőrség a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter részére nagy teljesítményű személygépkocsit és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt, továbbá állandó híradástechnikai összeköttetést biztosít, valamint gondoskodik lakásuk technikai védelméről.
6. § (1) A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a védelemért felelős parancsnok biztonsági szempontból véleményezi a védett személy programját.
(2) A program során a védett személy biztonsága érdekében a következők szerint kell eljárni:
a) ha a védett személy a programtól eltérően tömegben, vagy a tervezetthez képest más útvonalon szándékozik mozogni, ezt a szándékát kellő időben jelzi a biztosítás parancsnokának, aki közreműködik a megváltozott program meghatározásában;
b) a biztosítás parancsnokának kötelessége a védett személy biztonsága megóvása érdekében váratlan helyzet esetén a védett személy részére tájékoztatást adni a fenyegetettségről, menekítés szükségessége esetén a programot megváltoztatni vagy megszakítani, és erről a védett személyt tájékoztatni;
c) ha az előzetes információk alapján a védett személy veszélyeztetettségével számolni kell, a biztosítás parancsnoka védőruházatról (golyóálló mellény stb.) gondoskodik, viselésének szükségességére a védett személy figyelmét írásban felhívja.
7. § Vasúton, légi és vízi járművön történő utazás esetén a rendőrség a vasúttársasággal, a légitársasággal, a vízi jármű üzemeltetőjével, illetve más, az utazás lebonyolításában közreműködő szervezetekkel egyeztetve gondoskodik az útvonal megfelelő ellenőrzéséről és a vasúti, légi, vízi jármű megfelelő biztonságos őrzéséről, közlekedéséről.

A nemzetközileg védett személyek biztosítása

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy védelmét a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi egyezményben foglaltak figyelembevételével, a nemzetközi gyakorlat, valamint a viszonosság elvei szerint kell előkészíteni és végrehajtani.
(2) A védelem érdekében szükséges intézkedéseket az országos rendőrfőkapitány határozza meg az Rtv. és e rendelet szabályai szerint, a nemzetközileg védett személy biztonságáért felelős külföldi szervezettel együttműködve.

Az utóbiztosításra való jogosultság és az utóbiztosítás végrehajtásának szabályai

9. § (1) A Magyar Köztársaság elnöke és a miniszterelnök tisztségének megszűnését követően utóbiztosításra jogosult.
(2) Az utóbiztosítás időtartama egy év.
(3) Az utóbiztosítás során a jogosultat a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott védelem illeti meg.
(4) Az utóbiztosításra jogosultnak az országos rendőrfőkapitányhoz intézett írásbeli lemondó nyilatkozata alapján az utóbiztosítást vagy annak egyes elemeit meg kell szüntetni.
10. § (1) Az utóbiztosításra jogosultat hivatalos és magáncélra egyaránt hivatásos állományú gépjárművezető által vezetett hivatali személygépkocsi használata illeti meg; a gépjárműveket a védelmi feladatokhoz igazodóan a belügyminiszter az országos rendőrfőkapitány útján biztosítja.
(2) A védett személy lakásába felszerelt biztonságtechnikai eszközöket a védelemre (utóbiztosításra) való jogosultság megszűnésével egyidejűleg le kell szerelni. Ha a védelemben részesült személy arra igényt tart és vállalja a fenntartással és az üzemeltetéssel járó költségeket, a vezetékes távközlési és biztonságtechnikai berendezések az 5. § (2) bekezdés feltételeinek megfelelően az amortizáció figyelembevételével meghatározott térítés ellenében átadhatók részére.

A létesítmények védelme

11. § (1) A mellékletben kijelölt létesítmények - az Országház és az Országgyűlés Irodaháza tekintetében a végrehajtásra vonatkozó külön jogszabály szerinti - folyamatos őrzését és védelmét a rendőrség végzi.
(2) A létesítmény védelme a külső technikai biztosításra, a be- és kilépő személy, valamint csomagjai ellenőrzésére, az érkező szállítmánynak és küldeménynek biztonsági ellenőrzésére terjed ki.
(3) Az Országház és az Országgyűlés Irodaháza esetében a külső technikai biztosításra, a be- és kilépő személy, valamint csomagjaik ellenőrzésére, a külső-belső őrzésre, a közvetlen környezetüknek, az érkező szállítmánynak és küldeménynek biztonsági ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(4) A kijelölt létesítményt a létesítmény kezelője (használója) az őrzés biztonságához feltétlenül szükséges biztonságtechnikai eszközökkel és berendezésekkel szereli fel. A biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmassága tekintetében a rendőrség véleményt nyilvánít.
12. § (1) A belügyminiszter veszélyeztetettség esetén - a használóval egyetértésben - más létesítmény rendőrség által történő ideiglenes őrzését is elrendelheti a veszélyeztetettség fennállásának időtartamára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti őrzés a belügyminiszter döntése szerint a be- és kilépők ellenőrzésére, az épület munkaidőn kívüli külső biztosítására, vagy a teljes körű őrzés-védelemre terjedhet ki.
(3) Az országos rendőrfőkapitány közvetlen fenyegetettség esetén a belügyminiszter döntéséig elrendelheti a veszélyeztetett létesítmény rendőrség által történő ideiglenes őrzését.
(4) A veszélyeztetettség fennállását az országos rendőrfőkapitány folyamatosan értékeli, és megszűnése esetén javaslatot tesz az őrzés megszüntetésére.

Vegyes és záró rendelkezések

13. § (1) A nemzetközi gyakorlat és a viszonosság alapján az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján védelemben részesülő külföldi védett személy magyarországi tartózkodása alatti védelmének költségeit - amennyiben nem a mellékletben meghatározott magyar védett személy vendégeként tartózkodik Magyarországon - a fogadó szerv megtéríti a rendőrség biztosítást végző szervének.
(2) A belügyminiszter személy vagy létesítmény ideiglenes védelmének elrendelése esetén a védett személyt foglalkoztató szervezet, illetve a létesítmény használója által fizetendő teljes vagy részleges költségtérítést határozhat meg.
(3) A védett személy hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosításában közreműködő egészségügyi szervezetek részvételét a népjóléti miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.
14. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő biztosításoknál is alkalmazni kell.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994. (VI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint 3. §-a (1) bekezdésének gondolatjel közé tett mondatrésze.

[LÁBJEGYZET_1] Az 1977. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény 1. Cikk 1. pontjában meghatározottak.