196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet

a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól

A Kormány a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A mentésben való részvétel szabályai

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
a) mentés: rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint az Alkotmányban foglalt, továbbá a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Pvtv.) meghatározott veszélyhelyzetben a személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányuló intézkedés és feladatrendszerben végzett polgári védelmi tevékenység;
b) mentés irányításáért felelős személy: területi szinten a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester (a továbbiakban együtt: a megyei közgyűlés elnöke), települési szinten a polgármester;
c) polgári védelmi szervezetek alkalmazása: a folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat időtartama alatt a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése (riasztása, szolgálat ellátására kötelezése és a feladat végrehajtására való felkészítése) és a mentésre irányuló tényleges tevékenysége.

A mentés irányítása

2. § A Kormány
a) összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek mentéssel kapcsolatos tevékenységét;
b) dönt a mentéshez szükséges központi eszközök és a védelmi célú tartalékok igénybevételéről;
c) dönt a nemzetközi segítségnyújtásról.
3. § A mentési feladatok ellátását a belügyminiszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - irányítja. E feladatkörében:
a) összehangolja a megyei közgyűlések elnökei mentésirányító tevékenységét, részükre mentési feladatot határozhat meg;
b) elrendeli a területi polgári védelmi szervezeteknek a szervezésük alapjául szolgáló közigazgatási egység határain kívüli alkalmazását;
c) a polgári védelmi szervezetek mentési lehetőségeit meghaladó esetekben kezdeményezi a honvédelmi miniszternél a honvédség közreműködő szervezeteinek alkalmazását;
d) az irányítása alatt álló rendvédelmi szervek és a határőrség részére - alaprendeltetési feladataik ellátását nem veszélyeztetve - az országos parancsnok útján mentési feladatot határozhat meg;
e) javaslatot tesz a mentéshez szükséges központi eszközök és a védelmi célú tartalékok igénybevételére.
4. § A mentést területi szinten a megyei közgyűlés elnöke - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság közreműködésével - irányítja, ennek keretében:
a) meghatározza a mentés területi feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
b) intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a belügyminisztert;
c) végrehajtja a belügyminiszter által meghatározott mentési feladatokat;
d) irányítja, illetőleg koordinálja a mentésben részt vevő szervek tevékenységét;
e) felügyeli a település polgármesterének a mentés irányítása során kiadott intézkedéseit;
f) kezdeményezheti más megyék, illetőleg a főváros polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását, továbbá a fegyveres erők segítségnyújtását;
g) illetékességi területén működő közigazgatási szervek részére a mentéssel összefüggő feladatot határozhat meg;
h) felelős a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazhatóságáért, továbbá a mentésben való részvételéért.
5. § A mentést a településen és fővárosi kerületben a polgármester irányítja, ennek keretében:
a) meghatározza a mentés települési (kerületi) feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
b) szükség esetén intézkedik a munkahelyi polgári védelmi szervezetek igénybevételére;
c) a települési polgári védelmi szervezetek mentési lehetőségeit meghaladó esetekben kezdeményezi más települések (kerületek) polgári védelmi szervezeteinek, illetve a területi polgári védelmi szervezeteknek az alkalmazását;
d) intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja a megyei közgyűlés elnökét;
e) végrehajtja a megyei közgyűlés elnöke által meghatározott mentési feladatokat.

A hivatásos polgári védelmi szervek feladatai

6. § A Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a továbbiakban: BM PVOP) az országos parancsnok vezetésével:
a) működteti a Baleseti Információs Központot és a főügyeleti szolgálatot;
b) a települések veszélyeztetettségéből fakadó védelmi követelményeknek megfelelően szervezi és összehangolja a polgári védelmi szervezetek megalakításával összefüggő feladatok végrehajtását;
c) kidolgozza a területi és települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elveit, és gondoskodik anyagi-technikai ellátásukról;
d) gondoskodik a mentés irányítására létrehozott operatív csoport működtetéséről;
e) több megyét (fővárost) érintő mentési feladat esetén koordinálja a polgári védelmi szakmai tevékenységet.
7. § A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság a megyei (fővárosi) parancsnok vezetésével:
a) működteti a területi információs központot és a felderítő csoportokat;
b) riasztó, értesítő ügyeleti szolgálatot működtet, és biztosítja a vezetés feltételeit;
c) gondoskodik a mentéssel összefüggő döntések előkészítésére létrehozott védelmi bizottsági munkacsoport polgári védelmi tevékenységének ellátásáról;
d) érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket;
e) közreműködik a megyei, fővárosi védelmi bizottság vezetési rendszerének működtetésében;
f) részt vesz a polgári védelmi szervezetek létrehozásának szervezésében, tervezi alkalmazásukat;
g) részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása területi feladatainak végrehajtásában;
h) tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését;
i) szervezi az együttműködést a mentésben részt vevő szervekkel és szervezetekkel, a szomszédos megyék polgári védelmi szerveivel, illetve a kölcsönös segítségnyújtás érdekében - nemzetközi szerződés alapján - a szomszédos országok határmenti területének polgári védelmi szerveivel.
8. § A körzeti polgári védelmi parancsnokság a parancsnok vezetésével:
a) közreműködik a polgári védelmi szervezetek létrehozásában, és tervezi azok alkalmazását;
b) részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában;
c) a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazása során érvényesíti a mentéssel összefüggő polgári védelmi szakmai követelményeket;
d) a polgári védelmi feladatok végrehajtása során vezeti a helyi védelmi bizottság munkacsoportját;
e) végzi a polgári védelmi szervezetek központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközökkel való ellátását;
f) tervezi a polgári védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásokat, kezdeményezi az igénybevétel elrendelését.

A területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek mentésben való részvétele

9. § (1) A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység (megye).
(2) A területi polgári védelmi szervezetnek az (1) bekezdésben meghatározott működési területen kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha
a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják;
b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé;
c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem veszéllyel jár.
(3) Ha a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, akkor azok irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a megyének a megyei közgyűlés elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik.
10. § (1) A települési polgári védelmi szervezetet a megyei közgyűlés elnökének döntése alapján lehet más településen mentésre alkalmazni.
(2) Ha a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, akkor annak irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik.
11. § A munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a polgári szerv működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerül sor.

A mentésben közreműködő szervek, szervezetek

12. § (1) A mentésben közreműködőként részt vesznek a közigazgatási szervek, az egészségügyi szervek, a rendvédelmi szervek, a kárelhárítási szervek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, továbbá a fegyveres erők.
(2) A mentésben közreműködő szervek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a számukra meghatározott feladatot saját szervezeti alárendeltségükben, egymással együttműködve látják el.
(3) A társadalmi szervezetek és egyesületek a mentés irányításáért felelős személy hozzájárulásával, az adott mentési feladat teljesítéséért felelős szerv vezetőjének irányításával vehetnek részt a mentési munkálatokban.
(4) Nemzetközi szerződés alapján más ország polgári védelmi szervezete közreműködhet a mentési feladatok végrehajtásában.

II. Fejezet

Polgári védelmi szakhatósági és hatósági jogkör

13. § (1) Az illetékes megyei (fővárosi) hivatásos polgári védelmi szerv külön jogszabályban meghatározott szakhatósági jogkörén kívül első fokú szakhatóságként működik közre
a) nukleáris létesítmények (atomerőmű, kutató és oktató reaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló) helykijelölésével, létesítésével, üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásban;
b) ivóvíz, vetőmag és szaporítóanyag-készletek, valamint gyógyszer- és kötszerkészletek előállítására, tárolására szolgáló jelentősebb ipari létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos eljárásban;
c) környezeti hatásvizsgálati eljárásban és a környezeti felülvizsgálati eljárásban.
(2) Polgári védelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört a polgármester, a másodfokú hatósági jogkört a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

III. Fejezet

A miniszterek polgári védelmi feladatai

14. § A miniszter
a) gondoskodik a veszélyhelyzetet okozó emberi tevékenységek és a természeti erők körében a kockázat csökkentéséhez, a károk bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges polgári védelmi tervezési, kivitelezési, működtetési, ellenőrzési és biztonsági szabályok megállapításáról;
b) gondoskodik az ágazat figyelő- és ellenőrzőrendszerének az egységes irányítási rendszerbe illeszkedő kiépítéséről és működtetéséről és az ágazati adatszolgáltatási kapcsolat kialakításáról;
c) irányítja a külön jogszabályban meghatározott megelőző védelmi feladatok ágazati végrehajtását;
d) feladatkörében gondoskodik adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési kötelezettségek meghatározásáról;
e) a honvédelmi felkészítés és országmozgósítás ágazati feladatainak végrehajtására létrehozott szervezeti egység útján irányítja a minisztérium és annak közvetlen felügyelete alatt álló szervek polgári védelmi tevékenységét;
f) gondoskodik a közvetlen felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő szervezeteinek védekezésre való felkészítéséről és működési feltételeinek biztosításáról, kidolgozza a feladatok végrehajtását szolgáló terveket;
g) gondoskodik a minisztérium és a közvetlen felügyelete alatt álló szervek alkalmazottainak polgári védelmi felkészítéséről és a védelemmel összefüggő feladatok ellátásáról.
15. § A belügyminiszter
a) a Kormány elé terjeszti a polgári védelem működésének és fejlesztésének alapelveit, és javaslatot készít a lakosság életvédelmi létesítményekkel történő ellátásának hosszú távú programjára;
b) irányítja az állampolgárok és a polgári szervek polgári védelmi felkészítését, tájékoztatását, valamint a lakosság riasztását;
c) felelős a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelmények megvalósításáért;
d) szervezi a polgári védelem nemzetközi együttműködésből eredő feladatai végrehajtását;
e) meghatározza a nukleáris létesítmények telepítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó polgári védelmi követelményeket, továbbá az anyagi javak műszaki-technikai és radiológiai, biológiai, vegyi (a továbbiakban: rbv.) védelmének irányelveit;
f) gondoskodik a kijelölt különleges rendeltetésű polgári védelmi létesítmények fenntartásáról és működtetéséről;
g) meghatározza a polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő határőrség, rendőrség, tűzoltóság polgári védelmi feladatait;
h) az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a Kormány elé terjeszti a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési, valamint az oktatási, képzési célokat és feladatokat.
16. § A földművelésügyi miniszter
a) kiadja és érvényesíti a mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar rbv. védelmére vonatkozó hatósági előírásokat;
b) irányítja a különösen veszélyes állatbetegségek és növényi károsítók járványos fellépése esetén jelentkező polgári védelmi feladatok ellátását;
c) veszélyhelyzetben közreműködik az ellátatlanná vált lakosság élelmiszer-ellátásában;
d) szervezi és irányítja a vetőmagvak és szaporítóanyagok mentését.
17. § A honvédelmi miniszter
a) meghatározza a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelményeket, és adatokat szolgáltat a minősített időszaki tervezéshez;
b) együttműködik a belügyminiszterrel a polgári védelmi célokra alkalmas eszközök fejlesztésében és rendszerbeállításában;
c) kijelöli a polgári védelem feladataiban közreműködő katonai szerveket és szervezeteket, gondoskodik azok felkészítéséről;
d) a kijelölt katonai szervezetek útján adatokat szolgáltat a radiológiai mérések és a vegyi kimutatások eredményeiről a mentés irányítója részére.
18. § Az igazságügyminiszter
a) irányítja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó igazságügyi szervezetek és bíróságok polgári védelmi felkészítési tevékenységét;
b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának közreműködésével gondoskodik a büntetés-végrehajtási intézet őrizetében lévő fogvatartottak védelméről.
19. § Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
a) megállapítja és érvényesíti a kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek megelőző rbv. védelmére vonatkozó hatósági előírásokat;
b) felkészíti az rbv. ellenőrzésre alkalmas szervezeteket, és szükség esetén gondoskodik azok működtetéséről;
c) közreműködik a mentéshez és a központi szállítási feladatokhoz szükséges üzemanyag biztosításában;
d) kijelöli a lakosság riasztását szolgáló riasztórendszerek működését biztosító, valamint az elsötétítés, fényálcázás feladatait végző villamosenergia-ipari szolgáltatót;
e) közreműködik az átmenetileg ellátatlanná vált lakosság élelmiszerekkel való ellátásában, valamint szükség esetén a polgári védelmi szervezetek mentesítő (fertőtlenítő) anyagokkal való ellátásában;
f) biztosítja az életvédelmi létesítmények megépítéséhez, megerősítéséhez, felszereléséhez szükséges építőipari anyagok, valamint technikai eszközök gyártásához, beszerzéséhez és forgalomba hozatalához szükséges feltételeket;
g) gondoskodik - a belügyminiszterrel egyetértésben - a polgári védelmi eszközök, felszerelések előállításáról, készletezéséről, elosztásáról és forgalomba hozataláról.
20. § A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
a) kiadja és érvényesíti a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, az építésüggyel és a területfejlesztéssel kapcsolatos polgári védelmi hatósági előírásokat;
b) irányítja és szervezi a környezet, a légkör, a földfelszín, valamint a felszíni és felszín alatti vizek rbv. szennyezettségét figyelő, jelző és értékelő országos szolgálatot;
c) a kijelölt környezetvédelmi szervezetek, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat útján adatokat szolgáltat a környezeti, radiológiai és meteorológiai mérések eredményeiről a mentés irányítója részére;
d) kidolgozza az életvédelmi létesítmények építésének, a meglévő létesítmények megerősítésének műszaki szabályait, valamint ezek létesítésének, fenntartásának és hasznosításának rendjét;
e) kidolgozza a szükségóvóhelyek építésére alkalmas beépítetlen területek nyilvántartásba vételének rendjét, az építési tilalom fenntartásának szabályait;
f) ellátja az életvédelmi létesítmények központi nyilvántartási feladatait, és szabályozza ennek rendjét.
21. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
a) kijelöli a belügyminiszter által meghatározott követelmények alapján a riasztás feladatának ellátására a távközlési és a műsorszóró szolgáltatókat;
b) gondoskodik a riasztást végző műsorszóró adók riasztási feladatainak ellátásához szükséges feltételek biztosításáról;
c) szabályozza a mentés központi szállítási feladatainak és a szállítókapacitások igénybevételének feltételeit;
d) összehangolja az irányítása alá tartozó vízkárelhárítási szervezet és a közreműködő polgári védelem védekezési munkáját;
e) meghatározza a szükségvízellátás megszervezésére és végrehajtására vonatkozó követelményeket, valamint megállapítja a közműves ivóvízellátás és a lakosság egyedi ivóvízellátása megelőző rbv. védelmére vonatkozó műszaki hatósági előírásokat.
22. § A művelődési és közoktatási miniszter
a) kidolgozza a megkülönböztetett védelmet igénylő kulturális javak védett tárolására és elszállítására vonatkozó követelményeket, megteremti a tárolás és elszállítás feltételeit;
b) megteremti a tartalmi feltételeket az általános és középiskolai oktatás keretén belül a polgári védelmi ismeretek oktatásához, valamint a felsőoktatásban a szakirányokhoz kapcsolódóan gondoskodik a hallgatók polgári védelmi felkészítéséről.
23. § A népjóléti miniszter
a) megteremti a tömeges sérültellátáshoz szükséges elsősegélynyújtási és ápolási feltételeket, ideértve a nukleárisbaleset következtében radioaktív szennyeződéssel fenyegetett területen élő lakosság egészségügyi ellátásának feltételeit;
b) együttműködik a belügyminiszterrel a polgári védelem elsősegélynyújtó tevékenységéhez szükséges eszközök, felszerelések beszerzésében, rendszerbe állításában;
c) kidolgozza a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak fogyaszthatósági normáit, a gyógyszer- és kötszerkészletek tárolási, forgalmazási előírásait;
d) veszélyhelyzetben irányítja a közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását, kiadja az azokra vonatkozó előírásokat.
24. § A pénzügyminiszter irányítja és felügyeli a Vám- és Pénzügyőrség polgári védelmi feladatainak ellátását.
25. § Az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter a nukleáris létesítmények esetében, a nukleáris biztonsági szempontok érvényesítése érdekében
a) meghatározza a balesetelhárítási felkészülés és a balesetelhárítási rendszer működtetésének követelményeit;
b) gondoskodik a balesetelhárítási felkészültség ellenőrzéséről.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

26. § (1) A polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerült károk megtérítésére a fegyveres erők kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket  [LÁBJEGYZET_1]  kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során, ahol jogszabály katonai szervezetet említ, azon polgári védelmi szervezetet, ahol hadköteles katonát említ, azon polgári védelmi kötelezettséget teljesítő állampolgárt, ahol állományilletékes parancsnokot említ, azon a hivatásos területi polgári védelmi szerv vezetőjét kell érteni.
(3) Ha a kártérítési igény elbírálására a hivatásos területi polgári védelmi szerv vezetője nem jogosult, vagy indokolt írásbeli döntésével az érintett nem értett egyet, az eljárás folytatására a BM PVOP jogosult.
27. § A polgári védelmi kötelezettségét teljesítő személy balesetének és betegségének e kötelezettség teljesítésével való összefüggését a feladat ellátása szerint illetékes területi hivatásos polgári védelmi szerv vezetője állapítja meg.
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A miniszterek a Pvtv. 42. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül gondoskodnak a feladat- és hatáskörüket érintő polgári védelmi feladatok meghatározásáról és a polgári védelmi hatósági előírások kiadásáról.
29. § (1) A környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
„ac) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon a területi hivatásos polgári védelmi szerv, másodfokon a Polgári Védelmi Országos Parancsnokság”.
(2) Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtására kiadott 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet 9. számú mellékletének 4. c) alpontja a következők szerint módosul:
„4. c) a fővárosi, megyei Tűzoltó Parancsnokság és a területi hivatásos polgári védelmi szerv;”.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 122-129. §-ait.