209/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) az alábbiak szerint módosítja:
1. § A Vhr. 1. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő új g)-k) pontokkal egészül ki:
(A rendelet hatálya kiterjed:)
„a) a központi költségvetési szervekre,”
„c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),”
„g) az elkülönített állami pénzalapokra,
h) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,
i) a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságra mint az állam tulajdonosi jogait gyakorlójára és vagyonkezelőjére, a kezelésére bízott vagyon tekintetében,
j) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
k) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogokat gyakorlójaként megjelölt miniszter ezen feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezetre.”
2. § A Vhr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról összevont (konszolidált) beszámolót is - kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(3) A zárszámadáshoz a központi fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(4) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő) polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(5) A társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója a társadalombiztosítási alapok éves összevont (konszolidált) beszámolóját tartalmazza.
(6) Ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv megszűnik (ideértve az összevonást, beolvasztást, egyesülést, átalakulást), a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.
(7) A költségvetési elszámolási számla és alcímű számlái, az előirányzat-felhasználási keretszámla, a maradványelszámolási számla megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a tárgyév végéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.”
3. § A Vhr. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(7) bekezdés szerinti rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.
(3) Az Szt. és az e rendeletben foglaltak szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.
(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszköz-, illetve forrásféleségeknél, ahol az Szt. és a rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek a költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő lényeges szempontnak
a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,
b) a kis értékű tárgyi eszközök minősítésénél,
c) az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
d) az alap- és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál.
(6) Amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít.
(7) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági műveleteit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.”
4. § A Vhr. 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő (8)-(10) bekezdések lépnek:
„(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(9) A költséghaszon összevetésének elve alkalmazásánál, az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatban felmerült kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák.
(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.”
5. § A Vhr. 6. §-ának (1)-(4) bekezdése és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a jelenlegi (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik, és a jelenlegi (9) bekezdés helyébe következő új (8)-(9) bekezdések lépnek:
„(1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiba foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-k) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-áig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az év első feléről június 30-i fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a naptári évről december 31-i fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) és tartalommal készíti el. A központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetéhez (a továbbiakban: APEH SZTADI) számítógépes feldolgozásra.”
„(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves beszámolójából a 7. § (3) bekezdésének b)-c) pontjában foglalt kimutatásokat a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.
(8) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját május 31-ig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.
(9) A társadalombiztosítási alapok könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves összevont (konszolidált) beszámolójának, valamint a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium részére történő továbbításáról az alapok kezelői (társadalombiztosítási önkormányzatok) gondoskodnak.”
6. § A Vhr. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő új (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki, a jelenlegi (5) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.”
„(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) pénzmaradvány-kimutatásból és a kiegészítő melléklet részét képező, a 28. § (3) bekezdése szerinti immateriális javak és tárgyi eszközök alakulásának összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásból áll.
(6) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójához az összevonást (konszolidálást) két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak összevont (konszolidált) beszámolóját kell elkészíteni (konszolidálni).
(7) A társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolójának készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) a pénzmaradványt módosító tételek konszolidálását.
(8) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k) pontjában foglaltak éves beszámolója a mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.”
7. § A Vhr. 9. §-a helyébe a következő lép:
„9. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) és h)-k) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves (féléves) költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.”
8. § A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy nem - a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 30 ezer forint egyedi beszerzési ár [18. § (2)], előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően - folyó kiadásként egy összegben elszámolható.”
9. § A Vhr. 13. §-ának (2) és (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót nem tartalmazó - fizetési igényeket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - nem mutathat ki.”
„(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz.
(6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári egységes számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.”
10. § A Vhr. 15. §-ának (1) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Saját tőkeként kell kimutatni a kezelt kincstári vagyon, a társadalombiztosítási önkormányzat, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely korábbi költségvetési, vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.”
„(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).”
11. § A Vhr. 17. §-ának (2), (4) és (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, valamint a fejlesztési és működési célú kötvénykibocsátás.”
„(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a mérleg fordulónapjáig esedékes - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel, kölcsön és ideiglenesen átvett pénzeszköz. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem teljesített társadalombiztosítási, adó, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.”
„(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettséget.”
12. § A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.
(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az Szt. 35. §-a (2) és (3) bekezdésének alkalmazásánál a beszerzési ár megállapításakor
a) beszerzési költség (beszerzési ár) részeként a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója vehető figyelembe,
b) a beszerzési költségnek (beszerzési árnak) nem képezi részét az az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, amely a tételes elszámolás, vagy az arányosítás módszerét alkalmazva levonható.
(3) Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességet választott költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél az előzetesen felszámított forgalmi adó a beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi.
(4) Amennyiben az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség év közben megszűnik, akkor a mentesség megszűnését követően a beszerzési ár meghatározásánál a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban foglaltak szerint kell eljárni.”
13. § A Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron [18. § (2)], folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.”
14. § A Vhr. 21. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A térítésmentesen átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint amilyen értéken az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi, piaci értéken.”
„(3) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állománybavétel időpontja szerinti forgalmi, piaci értéken kell a mérlegben kimutatni.
(4) A térítésmentesen átvett részesedéseket és értékpapírokat a mérlegbe névértéken, illetve piaci értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.”
15. § A Vhr. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök és a készletek értékvesztése a saját tőkét csökkenti.”
16. § A Vhr. 26. §-ának (3)-(4) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 2. számú melléklet szerinti pénzmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.”
„(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.”
„(12) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzmaradványának megállapításához a bevételeket - ide nem értve a működési szektor bevételeit - a két pénzügyi alapnál külön megállapodás alapján kell számba venni.”
17. § A Vhr. 28. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő új (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, továbbá az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása.”
„(5) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv, ha a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, a szöveges magyarázatok között be kell az új módszert mutatnia. Itt kell továbbá ismertetni az értékcsökkenés elszámolásának módszerét abban az esetben, ha nem e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt leírási kulcsokat választották.”
„(7) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket.
(8) Amennyiben a költségvetés alapján gazdálkodó szerv számviteli politikáját lényegesen módosítja, a változásokat a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.”
18. § A Vhr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.”
19. § A Vhr. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1. § (1) bekezdése a)-b) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.”
20. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok polgármestere az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, a 13. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérleget, a 14. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, a 15. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást és a 16. számú melléklet szerinti egyszerűsített eredménykimutatást (a 13-16. számú mellékletek együtt: egyszerűsített beszámoló) köteles a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni, és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek megküldeni.”
21. § A Vhr. 37. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét.”
22. § A Vhr. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d), f) és h)-k) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves (féléves) költségvetési beszámoló, az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.”
23. § A Vhr. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Ahol e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében való eljárást ír elő, ott a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az illetékes minisztert kell érteni.”
24. § A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 9. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 13. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 15. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

Hatálybalépés

25. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 33. §-ban foglalt egyszerűsített beszámoló részét képező e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérleget, 2. számú melléklete szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást, 3. számú melléklete szerinti eredménykimutatást először az 1996. évre vonatkozóan kell elkészíteni.