232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vizek kártételei elleni védekezés feladatairól és a kormánybiztos jogköréről a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása;
2. a védekezés műszaki feladatai: az árvizek, a belvizek időszakában a védőműveken és/vagy azok mentén, a védőművek védő-, illetőleg működőképességének megőrzése;
3. a védekezés államigazgatási feladatai: a védekezéssel összefüggő rendvédelmi, szociális és egészségügyi hatósági, továbbá a műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerő, eszköz, anyag, felszerelés rendelkezésre állása, valamint a vizek kártételei által fenyegetett területeken az élet- és vagyonbiztonság érdekében végzendő megelőző és operatív feladatok;
4. helyi vízkárelhárítás: az árvíz-, belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában a fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba vezetése;
5. nyílt ártér: olyan terület, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz - az árvíz - szabadon elönthet;
6. mentesített ártér: olyan terület, amelyet épített védőművek védenek a folyók és patakok árvizeinek eldöntésétől;
7. védelmi szakasz: az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része;
8. védekezési készültség: a veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekben szükséges intézkedések megtételének intézményes kerete;
9. a védekezési készültség fokozatai: I., II., III. és rendkívüli védekezési készültség;
10. veszélyhelyzet: a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 2. §-a (2) bekezdésének g) és j) pontja szerinti állapot.

A védekezés műszaki feladatainak ellátása

2. § A védekezés műszaki feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. §-ában és 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt védekezésre kötelezettek látják el.

A védekezés országos irányítása

3. § (1) A vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szabályozza a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét.
(2) A miniszter ellátja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. §-a szerinti fővárosi, megyei védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységének szakmai irányítását.
(3) A miniszter a védekezés műszaki feladatainak országos irányítását a készültség minden fokozatában az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) útján látja el.
(4) Az egyes tárcák a védekezéssel összefüggő saját szakmai és államigazgatási feladataikat a Törzs mellett a belügy-, a földművelésügyi, a honvédelmi, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, a környezetvédelmi és területfejlesztési, a munkaügyi, a népjóléti és a pénzügyminiszter által kinevezett állandó tárcamegbízottak koordinációjával és közreműködésével végzik.
(5) A gazdasági és az anyagi szolgáltatások igénybevételét a miniszter a Pvtv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján a Hvt. 191-198. §-ának megfelelő alkalmazásával rendeli el.
(6) Ha a veszély leküzdése a helyi polgári erők mozgósításával nem biztosítható, a miniszter kezdeményezi a Pvtv., valamint a Hvt. szerint - a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter útján - a honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését.

A kormánybiztos

4. § (1) A Pvtv.-ben és a Hvt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén - a vízügyi igazgató, illetőleg a polgármester (főpolgármester) javaslatára - a miniszter kezdeményezi a Kormánynál a veszélyhelyzet kihirdetését, és a rendkívüli védekezési készültség elrendelését.
(2) A rendkívüli készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a miniszter - akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár - mint kormánybiztos feladata különösen:
a) az eredményes védekezés érdekében szükséges műszaki és államigazgatási feladatok ellátásának, valamint a védekezésben részt vevő szervek védekezési tevékenységének kormányzati szintű szakmai összehangolása;
b) a védelmi bizottságok tevékenységének szakmai irányítása;
c) a mentesített ártérre betört vizek elszigeteléséről, a kártételek lehető legszűkebb területre korlátozásáról, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezekkel kapcsolatos munkák elvégzéséről való gondoskodás;
d) intézkedés a megrongálódott védőművek helyreállítására.
(3) A kormánybiztosi hatáskör a rendkívüli készültség fennállásáig, illetőleg addig tart, amíg a c) pontjában meghatározott munkákat be nem fejezték.

A kormánybizottság

5. § (1) Különösen nagy veszély, szükségállapot bevezetésének indokoltsága esetén, a kormánybiztos javaslatára a szükségállapot bevezetéséhez jogszabályban meghatározott intézkedéseket a Kormány kezdeményezi.
(2) A különösen nagy veszély (szükségállapot) esetén működő kormánybizottság
elnöke:
a belügyminiszter
helyettese:
a kormánybiztos,
tagjai:
a földművelésügyi miniszter,
a honvédelmi miniszter,
az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,
a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter,
a munkaügyi miniszter,
a népjóléti miniszter,
a pénzügyminiszter.
(3) A kormánybizottság irányítja és összehangolja a védekezés ágazati feladatait, javaslatot tesz a Kormány, illetőleg a köztársasági elnök részére a védekezéshez szükséges rendkívüli intézkedések kiadására, gondoskodik azok végrehajtásáról.
(4) A kormánybizottság működési rendjét maga állapítja meg, a működés feltételeit a kormánybiztos biztosítja.
(5) A kormánybizottság működése az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatainak szakszerű irányítása tekintetében nem érinti a kormánybiztos feladat- és hatáskörét.

A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítása

6. § (1) A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását a védekezés minden készültségi fokozatában:
a) a Vgtv. 16. §-ának (2) bekezdésében meghatározott védőműveken a vízügyi igazgató vagy a miniszter (kormánybiztos) által kirendelt megbízott,
b) a vízitársulatok kezelésében lévő védőműveken a vízitársulat intéző bizottsága által kijelölt személy
látja el.
(2) A védekezés műszaki feladatainak irányítója a védekezés végrehajtására alkalmas védekezési szervezetet hoz létre.
(3) Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezetőt kell megbízni.
(4) Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság feladata.

A védelmi bizottság

7. § (1) Az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét az illetékességi területén a Hvt. 15. §-a szerinti fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: védelmi bizottság) látja el.
(2) A védelmi bizottság és a helyi védelmi bizottság illetékességi területén irányítja és összehangolja a Hvt. 259. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerveknek a védekezéssel kapcsolatos polgári védelmi és más védekezési feladatai ellátását és az arra való felkészülést.
(3) A védelmi bizottság veszélyhelyzet vagy szükségállapot esetén segíti a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert a védekezés külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak ellátásában; javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörben közreműködik a védekezés területi szintű összehangolásában.
(4) A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének javaslatára dönt az árvízvédelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről.
(5) A védelmi bizottság a saját szervezeti, működési szabályai és tervei alapján, a saját munkaszervezetének bevonásával gondoskodik a védekezés területi szintű összehangolásáról.
(6) Az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos ügyekben a védelmi bizottság tagja a területileg illetékes vízügyi igazgató.
(7) Ha a kialakult védelmi helyzet a vízügyi igazgatóság területén több megyét érint, a vízügyi igazgatóság gondoskodik arról, hogy az egyes védelmi bizottságokban intézkedésre jogosult képviselője legyen.
(8) A védelmi bizottság árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos operatív működését a vízügyi igazgató javaslatára a megyei közgyűlés elnöke (Budapesten a főpolgármester) rendeli el és szünteti meg.

Felkészülés a védekezésre

8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai:
a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása;
b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése;
c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése,
d) az a)-b)-c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata;
e) védekezési gyakorlatok tartása.
(2) A vízügyi igazgatóságok feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:
a) az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő- és figyelőhálózat kialakítása és működtetése;
b) a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára;
c) együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési (együttműködési) szabályzatok szerint;
d) információs rendszer kialakítása és működtetése;
e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése.
(3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

A vízügyi igazgatóság műszaki és szervezési adatszolgáltatási kötelezettsége

9. § (1) A vízügyi igazgatóság szolgáltatja:
a) a védelmi bizottság elnöke útján
1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét;
2. a kitelepítési, kiürítési, mentési, befogadási és visszatelepítési tervek elkészítéséhez a lokalizációs tervek kivonatát, a műszaki leírást és átnézetes helyszínrajzot, amely tartalmazza az elöntéssel fenyegetett területeket, a kiürítés végrehajtására alkalmas utakat és vasútvonalakat;
b) a helyi önkormányzatok és vízitársulatok saját védekezési terveinek elkészítéséhez a mértékadó, illetőleg jellemző vízszintek és vízhozamok, továbbá a befogadó és csatlakozó állami főművek műszaki alapadatait.
(2) A vízügyi igazgatóság az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat - a védelmi bizottság elnöke útján - minden év augusztus 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterekkel.
(3) A vízügyi igazgatóság a Vgtv. 16. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti szakmai irányítási feladatkörében:
a) véleményezi a védekezési terveket;
b) közreműködik a védekezési felkészülés és a védőművek felülvizsgálatában,
c) a polgármester részére műszaki segítséget nyújt a védekezés ellátásához.

Erőforrás szervezési közreműködési kötelezettség

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésének a)/1. pontjában meghatározott, védekezéshez szükséges erőforrásokat és a figyelőszolgálat működtetéséhez szükséges létszámot a vízügyi igazgatóság elsősorban előszerződések megkötésével biztosítja.
(2) A szerződések előkészítésében és megkötésében a polgármesterek közreműködnek.

Tájékoztatás a védelmi felkészülésről

11. § A miniszter vagy az általa kijelölt személy az állandó tárcamegbízottakat, a vízügyi igazgatóság vezetője a védelmi bizottságot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a védelmi felkészülés helyzetéről, valamint a védekezéssel kapcsolatos várható feladatokról.

Ügyelet

12. § Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a vízügyi igazgatóságok állandó (éjjel-nappal) ügyeletet tartanak.

A védekezési készültség elrendelése

13. § (1) Az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetője rendeli el, módosítja és szünteti meg.
(2) A rendkívüli védekezési készültség elrendelésére a 4. § (1) bekezdésben az irányadók.

Tájékoztatás a védekezési készültség elrendeléséről

14. § (1) A védekezési készültségi fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről
a) a vízügyi igazgatóságok az OVF ügyeletét, a védelmi bizottság elnökét és az ügyelettel rendelkező egyéb (így például rendvédelmi) szerveket,
b) a polgármester (főpolgármester) a területileg illetékes vízügyi igazgatóság ügyeletét, a védelmi bizottság titkárát és a lakosságot,
c) a vízitársulatok a területileg illetékes vízügyi igazgatóság ügyeletét és az érintett települések polgármestereit
haladéktalanul tájékoztatják.
(2) Az a) pont szerinti jelentésben foglaltakról a minisztert vagy az általa kijelölt személyt és az állandó tárcamegbízottakat tájékoztatni kell.

A védelemvezető feladatai

15. § (1) A védelemvezető (szakasz-védelemvezető) köteles a védekezés érdekében szükséges minden intézkedést megtenni, így különösen gondoskodni:
a) a védőművek állapotának állandó megfigyeléséről, káros jelenségek esetén a szükséges beavatkozások megtételéről, a műtárgyak jegesedésének megakadályozásáról;
b) a vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges műszaki intézkedés elrendeléséről, végrehajtásáról és ellenőrzéséről;
c) a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és az ezzel összefüggő munkák elvégzéséről;
d) a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósításáról, anyag és felszerelés utánpótlásáról;
e) a védekezésben résztvevők foglalkoztatásáról, munkájának irányításáról;
f) a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról;
g) tartós védekezés esetén legalább tíz naponkénti költségbecslés elkészítéséről és a védekezési költségfedezetének igényléséről.
(2) A védekezés irányító- és őrszemélyzetét megkülönböztető jellel (karszalag, jelvény, kitűző), a járműveket „ÁRVÍZVÉDELEM” és/vagy „BELVÍZVÉDELEM” feliratú táblával (felirattal) kell ellátni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vízügyi igazgató gondoskodik:
a) a jég okozta árvízveszély elhárítása érdekében a folyókon a jégtorlaszok kialakulásának megelőzéséről, a jégrombolási munkák irányításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról;
b) a folyamatos kapcsolattartásról az érintett települések polgármestereivel, a vízitársulatokkal és a környezetvédelmi felügyelőségekkel;
c) ha előreláthatóan védekezésre kerül sor - a helyi vízkárelhárítás kivételével -, továbbá a védekezés tartama alatt a rendelkezésére álló adatok alapján hidrometeorológiai tájékoztatók és előrejelzések kiadásáról.
(4) A vízügyi igazgató a nagyobb kár elhárítása érdekében:
a) a belvizek levezetésének sorrendjét meghatározhatja befogadóba vezetését - ideiglenesen - korlátozhatja vagy szüneteltetheti;
b) indokolt esetben - a védelmi bizottság elnökének egyetértésével - árvízi szükségtározó igénybevételére a miniszternek (kormánybiztosnak) a Törzs útján javaslatot tehet;
c) az árvizeket és a belvizeket a miniszter (kormánybiztos) engedélyével ideiglenes tározó területekre (vésztározókba) vezetheti.
(5) A polgármester, illetőleg az általa kijelölt védelemvezető a védekezés műszaki feladatait a vízügyi igazgatósággal együttműködve látja el. A védekezés felelős vezetői egymást kölcsönösen tájékoztatják.

Az irányítási rendszer

16. § A védekezés műszaki feladatainak ellátása során:
a) a vízügyi igazgató a Törzs útján a miniszternek,
b) a helyi önkormányzat szakasz-védelemvezetője a polgármesternek (Budapesten a főpolgármesternek), illetőleg az általa kijelölt védelemvezetőnek,
c) a vízitársulat védelemvezetője a vízügyi igazgatóság szakasz-védelemvezetőjének,
d) rendkívüli fokozatú védekezés esetén a vízügyi igazgató és a polgármester (főpolgármester), illetőleg az általa kijelölt védelemvezető - a Törzs útján - a kormánybiztosnak, különösen nagy veszély esetén - a kormánybiztos útján - a kormánybizottságnak
van alárendelve.

Védekezési ügyelet

17. § (1) A védekezés ideje alatt a védekező szervezeteknél a szervezet központjában és a szakaszvédelmi központokban védekezési ügyeletet kell tartani.
(2) Minden ügyeleten naplót kell vezetni. A naplóba be kell jegyezni a védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést.

Jelentések, tájékoztatások

18. § (1) Védekezési tevékenységükről a készültség ideje alatt naponta kötelesek:
a) vízügyi igazgatóságok - a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok védekezési tevékenységéről is - 9 óráig az OVF műszaki ügyeletének jelentést tenni,
b) a polgármesterek az illetékes vízügyi igazgatóság, a budapesti főpolgármesteri hivatal műszaki ügyelete az OVF műszaki ügyeletére tájékoztatást adni,
c) a vízitársulatok az illetékes vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére tájékoztatást adni.
(2) A rendkívüli eseményekről haladéktalanul, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell jelentést tenni, illetőleg tájékoztatást adni.

Kimenekítés, kiürítés

19. § Ha az árvízvédelmi védvonal átszakadásának veszélye fenyeget, vagy ha az elöntések emberi életet, létesítményeket és javakat veszélyeztetnek, a vízügyi igazgató köteles a megyei közgyűlés elnökének, a helyi önkormányzat védelemvezetője a polgármesternek (főpolgármesternek) a veszélyeztetett területekről a kimenekítés, kiürítés elrendelésére javaslatot tenni.

A védekezés megszüntetését követő intézkedések

20. § (1) A védelemvezető a készültség megszüntetése után haladéktalanul gondoskodik:
a) a védekezéshez használt anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtéséről, kijavításáról és raktározásáról, az elhasználtaknak az előírt mennyiségre való kiegészítéséről;
b) a védekezésben részt vett dolgozók járandóságainak elszámolásáról;
c) más szervektől, valamint az állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, anyagok, eszközök és felszerelések elszámolásáról, illetőleg a meglevők visszaadásáról;
d) a megrongálódott védőművek helyreállításáról.
(2) A készültség megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló jelentést köteles készíteni és jóváhagyásra előterjeszteni.
(3) Rendkívüli készültségben történt védekezésről a kormánybiztosnak a Kormány részére a készültség megszüntetését követő 45 napon belül jelentést kell tennie.
(4) A tartós III. fokú készültséggel járó védekezéseket a védekező szerv a felülvizsgálatra jogosult bevonásával értékelni köteles.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 75-91. §-a hatályát veszti.
(2) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A honvédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl a védelmi bizottság tagja a rendőrség, a polgári védelem, a tűzoltóság, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, megyei vezetője, továbbá árvíz- és belvízvédekezés esetén az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője.”