42/1996. (XII. 28.) PM rendelet

a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Magyar Államkincstárra, és
b) a Kincstár ügyfeleire.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) a Kincstár központja: a Kincstár hálózatának központi szerve,
b) a Kincstár fiókok: a Kincstár Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatainak ellátására megyénként és Budapesten szervezett egységek,
c) a kincstári ügyfél: az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § b) pontjában meghatározott szerv.
(2) A Kincstár központja és a Kincstár fiókjai a Kincstár elnöke által kiadott belső utasításokban meghatározottak szerint látják el feladataikat.

II.

Számlanyitás és számlavezetés a Kincstárban

3. § (1) A kincstári körbe tartozó ügyfelek részére számla megnyitását, megszüntetését, a számla törzsadatokban bekövetkező módosítást a Kincstár központjától kell kérnie a felügyeleti szervnek.
(2) A kérelmet a Kincstár által rendszeresített „Számla törzsadatok bejelentése” elnevezésű nyomtatványon, a bizalmas számlák megnyitását igénybejelentő levélben kell kérni.
(3) Kincstári körbe tartozó újonnan alapított költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlanyitásakor a nyomtatványon a törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv igazolja a törzskönyvi nyilvántartás adatait. Az újonnan alapított költségvetési szerv részére bizalmas számla nyitásakor a törzskönyvi nyilvántartás adatait igénybejelentő levélben kell közölni.
(4) A Kincstárban vezetett számlák - kivéve a bizalmas számlákat - törzsadatai nyilvánosak.
(5) Bizalmas számlák csak jogszabályi felhatalmazás alapján, meghatározott célra, az arra jogosult szervezetek részére nyithatók. A bizalmas számlák kezelésének előírásait a Kincstár Belső Szabályzatában kell rögzíteni.
(6) Letéti számla nyitása esetén a kérelemhez csatolni kell a Pénzügyminisztérium engedélyét, kivéve az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése szerint külön engedély nélkül nyitható letéti számlát.
(7) A számla megnyitásáról, megszüntetéséről, a számla törzsadatokban bekövetkező változásokról a Kincstár írásban tájékoztatni köteles a felügyeleti szervet, a számlatulajdonost, a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot.
4. § (1) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos részére a számla megnyitására, megszüntetésére, a számla törzsadatokban bekövetkező módosításra a 3. §-ban foglalt szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez a hatósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát kell mellékelni.
(2) A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonossal számlaszerződést köthet.
5. § (1) A számlatulajdonos, illetve annak erre feljogosított vezetője aláírás-bejelentő nyomtatványon köteles bejelenteni a Kincstár területileg illetékes fiókjához a számlája feletti rendelkezési joggal felruházott személyeket, azok aláírásait, valamint a használandó bélyegzőlenyomatot. A számlatulajdonos minden számlájához külön aláírás-bejelentőt nyújt be.
(2) A számlák feletti rendelkezési jogot mindig két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával, és a bejelentett bélyegző lenyomatának használatával.
(3) A rendelkezési jogosultság összegszerű korlátozására nincs lehetőség, azonban a számlatulajdonos szervezet vezetője kikötheti, hogy a rendelkezés egyik aláírójának a bejelentésben külön megjelölt személynek vagy személyeknek kell lenni.
(4) A bejelentett aláírások a számla megszűnéséig vagy az aláírás-bejelentés visszavonásáig érvényesek.

III.

Pénzforgalmi betétkönyv nyitása és vezetése

6. § (1) A számlatulajdonos költségvetési szerv területileg elkülönült költségvetési szerve, illetve telephelye számára pénzforgalmi betétkönyv nyitható.
(2) A betétkönyv megnyitására, megszüntetésére irányuló kérelmet a Kincstár területileg illetékes fiókjánál kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a finanszírozó számlatulajdonos költségvetési szerv és a betétkönyv tulajdonos költségvetési szerv adatain kívül a betétkönyv kezelésére kijelölt postahivatal adatait is.
(3) A betétkönyv tulajdonosa a betétkönyvet - a kezelő postahivatal értesítése alapján - a postahivatalnál veheti át. Az átvétellel egyidejűleg be kell jelenteni a betétösszegek felett rendelkező személyek aláírását, a használandó bélyegző lenyomatát, a rendelkezés módját és az arra vonatkozó esetleges kikötéseket.
(4) A betétkönyv megnyitásának, adatai megváltoztatásának, ki- és befizetések teljesítésének eljárási szabályait a betétkönyvben található „Tudnivalók” tartalmazzák.
(5) Az előirányzat-felhasználási keret számlához kapcsolódó „K” jelzésű pénzforgalmi betétkönyvbe jóváírás csak a Kincstár által vezetett számláról teljesíthető.
A társadalombiztosítási költségvetési szervek ellátási számláihoz és a letéti számláihoz kapcsolódóan „KK” jelzésű pénzforgalmi betétkönyvek nyithatók, melyek javára befizetés is teljesíthető.

IV.

A fizetési megbízások teljesítési határideje

7. § (1) Az átutalási megbízások bankközi teljesítését - ha a teljesítéshez szükséges fedezet a számlán rendelkezésre áll - a Kincstár legkésőbb a benyújtást követő második bankműveleti napon végzi. Ha a benyújtott megbízáson értéknap szerepel, akkor a teljesítés a megadott napon történik. Ha az értéknap nem későbbi, mint a rögzítés napja, akkor az értéknap dátumát a kincstári fiók a következő bankműveleti nap dátumára módosítja. A kincstári ügyfél számláját a Kincstár az átutalási megbízás rögzítésének napján terheli.
(2) A kincstári ügyfél javára érkező bevételeket a Kincstár legkésőbb a beérkezést követő banki napon jóváírja az ügyfél számláján, azonban abból kifizetést teljesíteni a kincstári tranzakciós kódhasználat körébe vont számlák esetében csak akkor lehet, ha létező kiemelt bevételi előirányzati kóddal érkezett a számlára. A nem azonosított bevételek terhére kifizetés - a nem azonosított bevétel visszafizetése kivételével - a megfelelő kiemelt előirányzatokra történő átvezetését követően teljesíthető.

V.

A kincstári tranzakciós kódok alkalmazása

8. § (1) A kincstári körbe tartozók a pénzforgalmi műveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben meghatározott esetekben kincstári tranzakciós kódot (a továbbiakban: KTK) kötelesek alkalmazni.
(2) A KTK közlése alól mentességet élvező számlák és tranzakciók körét az 1. számú melléklet tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik a (10) bekezdésben foglalt azon kötelezettségre, hogy amennyiben a tranzakció kincstári körön belül valósul meg, a tranzakciót kezdeményező köteles feltüntetni a jogosult bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-ját.
(3) A használandó KTK-kat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt előirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál.
(5) A KTK feltüntetése nélküli, vagy nem létező KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstár fiókja nem teljesíti. A Kincstár fiókja nem teljesíti a fizetési megbízást abban az esetben sem, ha a kiemelt előirányzaton nem áll rendelkezésre a megbízás teljesítéséhez szükséges szabad keret.
A KTK feltüntetése nélkül, vagy nem létező KTK feltüntetésével érkező bevétel jóváírásra kerül, azonban a kincstári körbe tartozó ügyfél annak terhére csak a megfelelő kiemelt bevételi előirányzatra történő rendezését követően tud kifizetést teljesíteni, a nem azonosított bevétel visszautalása kivételével. A nem azonosított bevételeket a Kincstár fiók a napi számlakivonatban tételesen szerepelteti.
(6) A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése, jogcímek közötti helyesbítés vagy a kincstári körbe tartozó ügyfél számlái közötti átutalás esetén alkalmazhatók.
(7) A KTK-t a pénzforgalomról szóló, többször módosított 3/1992. (MK. 34.) MNB rendelkezés (a továbbiakban: MNB rendelkezés) által rendszeresített Pf. 1. nyomtatványszámú 2 példányos átutalási megbízás közlemény rovatának utolsó hét pozíciójában kell feltüntetni a következők szerint:
Jobbról a hetedik pozícióban # azonosító jelet kell feltüntetni. A következő 2 x 3 mező két KTK elhelyezésére szolgál. A # jelet követő első három pozícióba minden esetben a terhelendő, a második három pozícióban a jóváírandó kiemelt előirányzat KTK-ját kell feltüntetni.
Ha az átutalás több jogcímet érint vagy nettósított összeg, a KTK-kat e rendelet 8. §-ában foglaltak szerint az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén kell feltüntetni.
(8) A KTK-használat körébe vont számlák közötti átutalás esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában két KTK-t kell feltüntetni, az átutalási megbízás kiegészítő szelvény használatának kivételével.
(9) Kincstári körön kívüli átutalás esetén, illetve amikor az átutalási megbízáson megjelölt terhelendő és jóváírandó számlák közül csak az egyik KTK használat körébe vont számla, csak egy KTK-t kell feltüntetni, a másik három pozíciót üresen kell hagyni.
(10) Amennyiben a kincstári körbe tartozó ügyfél az átutalási megbízás jogosultja, a jogosultnak a teljesítést megelőzően a bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-ját közölni kell az átutalóval annak érdekében, hogy a közlemény rovat utolsó három pozíciójában a jóváírandó KTK-t az átutalási megbízásra rá tudja vezetni.
(11) Az MNB rendelkezés 8. számú ábra szerinti postai kifizetési utalvány használata esetén, ha a kifizetés egy jogcímet érint, a 2 példányos feladójegyzéken kell feltüntetni a KTK-t.
Ha a kifizetés több jogcímet érint vagy nettósított összeg, az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell feltüntetni a KTK-kat.
(12) A Pf. 101. nyomtatványszámú „Készpénzfelvételi utalvány” használata esetén, ha a pénzfelvétel egy kiemelt jogcímet érint
- a Kincstár fiók részére pénztári szolgáltatást nyújtó Magyar Nemzeti Bank pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalványhoz csatolt átutalási megbízáson,
- a Kincstár fiók saját pénztárában történő készpénzfelvételnél a készpénzfelvételi utalvány hátoldalán
kell feltüntetni a KTK-t.
Több jogcímet érintő kifizetés vagy nettósított kifizetés esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényen kell megjelölni a KTK-kat.
(13) A Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott, devizaátutalási megbízások esetében használt, az MNB által rendszeresített nyomtatványokon nem kell feltüntetni a KTK-t. A devizaátutalási megbízásokat a Kincstár fiók részére kell benyújtani, amely az aláírás hitelességét a nyomtatványon igazolja és a megbízást további ügyintézésre megküldi a Magyar Nemzeti Bank részére. Az MNB terhelését követően a kincstári fiók az ellenértékkel - tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként - megterheli a kincstári ügyfél számláját. A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést.
(14) Az MNB rendelkezés 7. számú ábra szerinti postai készpénzátutalási megbízás „Befizetőazonosító” rovatban balról az első három pozícióban kell elhelyezni a KTK-t, a tényleges befizetőazonosító és a CDV ellenőrzőszám előtt.
(15) A Befizetési lap hátoldalán, a „Fizetési mód, jogcím, eredeti vagy stornó” oszlopban kell feltüntetni a KTK-t. Több kiemelt előirányzatot érintő befizetés esetén az összegeket soronként egymás alatt kell elhelyezni.

VI.

Átutalási megbízás kiegészítő szelvény használata

9. § (1) A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó ügyfelek főkönyvi nyilvántartása és a Kincstár pénzforgalomból nyert adatai közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK használatára kötelezett számlák számlatulajdonosai e rendelet 3. számú melléklete szerinti átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kötelesek alkalmazni abban az esetben, ha
a) a fizetési megbízáson (átutalási megbízás, készpénzfelvételi utalvány, postai kifizetési utalványok feladójegyzéke) szereplő fizetendő, utalandó (a továbbiakban: fizetendő) összeg több jogcímet (kiemelt előirányzatot, nemzetgazdasági elszámolások esetében államháztartási egyedi azonosító számmal ellátott törvénysort) érint,
b) a fizetendő összeg kiadási jogcím és bevételi jóváírás (levonás) nettósított összegét tartalmazza,
c) a programfinanszírozásba bevont fejezeti kezelésű előirányzat terhére történik a kifizetés,
d) fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba be nem vont előirányzatai terhére történik a kifizetés,
e) közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalással kapcsolatosan dologi és felhalmozási kiadás terhére történik a kifizetés,
f) a tényleges terhelés megelőzte a fizetési megbízás benyújtását (nemzetgazdasági számla esetében),
g) nemzetgazdasági számláról kincstári körbe tartozó ügyfél részére történik átutalás,
h) a Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások teljesítését követően a kiemelt előirányzati rendezésre kerül sor,
i) a kereskedelmi banknál vezetett devizaszámláról teljesített kiadást az ügyfél,
j) pénzforgalom nélküli helyesbítésre kerül sor az egyes jogcímek között,
k) nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra (nemzetgazdasági előirányzatok esetében a megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal ellátott törvénysorra) történő átvezetésére kerül sor,
l) egyéb a kiadásokat és a bevételeket azonos összeggel érintő pénzforgalom nélküli rendezésre kerül sor, amely a Kincstár nyilvántartása és az ügyfelek főkönyvi nyilvántartási adatai közötti eltéréseket megszünteti.
(2) Az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban felsorolt esetekben a kiegészítő szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt kell benyújtani a Kincstár fiókjához, és a fizetési megbízáson a kiadási KTK feltüntetésére szolgáló rovatokban XXX-el kell jelölni, hogy a fizetési megbízáshoz kiegészítő szelvény kapcsolódik. Az (1) bekezdés h)-l) pontjai esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényt önmagában kell benyújtani és ezt a szelvény fizetési megbízás bizonylat sorszáma helyén az első pozícióban X-el kell jelölni. Jelölni kell továbbá a szelvényen azt is, hogy a tranzakció a Kincstári Egységes Számla egyenlegét érintő (körön kívüli), vagy azt nem érintő (körön belüli). A kereskedelmi banknál vezetett devizaszámláról teljesített kiadásról történő adatszolgáltatás során a tranzakció körön belülinek minősül.
(3) A kiegészítő szelvény tartalmazza a számlatulajdonos nevét, székhelyét, érintett számlaszámát, a fizetési bizonylat sorszámát, a kötelezettségvállalás kincstári hivatkozási számát, a kiemelt előirányzati tranzakciós kódokat, a kifizetendő összeget és annak részletezését, az államháztartási egyedi azonosító számot (a továbbiakban: ÁHT-azonosító), a programazonosítót, annak megjelölését, hogy a tranzakció vagy a kiemelt előirányzati rendezés a Kincstári Egységes Számla egyenlegét érintette vagy nem, a kötelezettségvállalás terhére történő utolsó kifizetés feltüntetését, a dátumot, aláírást, azonosító adatokat.
(4) A nemzetgazdasági előirányzatok esetében a kiegészítő adatok közlésére szolgáló szelvény adattartalma eltér a (3) bekezdésben leírtaktól, az tartalmazza: a számlatulajdonos nevét és székhelyét, érintett számlaszámát, az átutalási bizonylat sorszámát, a terhelendő és a jóváírandó számlához kapcsolódó államháztartási egyedi azonosítókat és összegeket, az utalandó összeget, a tényleges pénzügyi teljesítés dátumát, a benyújtás dátumát, aláírást, azonosító adatokat.
(5) A kiegészítő szelvényen ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, székhelyét, számlaszámát, a dátumot és aláírást, az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt esetekben a fizetési megbízás bizonylatszámát, a többi adatot szükség szerint.
A postai kifizetési utalvány használatakor a fizetési megbízás bizonylatszáma helyén az első pozícióban P betűt kell szerepeltetni.
(6) Ha a fizetési megbízáson szereplő fizetendő összeg kifizetése több jogcím terhére történik, kiegészítő szelvényen, az (5) bekezdésben foglaltakon felül, fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, nemzetgazdasági előirányzatok esetében az ÁHT-azonosítókat a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyezni a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(7) Ha a kifizetés a kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik (nettó módon) a kiegészítő szelvényen, az (5) bekezdésben foglaltakon felül, fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és a bevételi jogcímeknél szereplő összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(8) Ha a fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba be nem vont előirányzatai terhére történik kifizetés a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes kifizetési jogcímek ÁHT-azonosítóját, azon belül a kifizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(9) Ha a fejezeti kezelésű előirányzatok programfinanszírozásba bevont előirányzatai terhére történik kifizetés a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját a hozzá tartozó összegekkel és a program indításakor a Kincstár által adott programazonosító számot is.
(10) Ha a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalással kapcsolatosan dologi és felhalmozási kiadások terhére történik kifizetés, a fizetési megbízáshoz mindig mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás bejelentésekor a Kincstár fiók által adott hivatkozási számot, a kiadási előirányzat KTK-ját(it), összegét(összegeit), a fizetési megbízás összegét, és amennyiben az adott kötelezettségvállalásra vonatkozó utolsó kifizetés történik, azt is jelölni kell.
Abban az esetben, ha a dologi és a felhalmozási előirányzatok terhére a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó kifizetést teljesít a kincstári körbe tartozó ügyfél, azonban kiegészítő szelvényt nem csatol a fizetési megbízáshoz, ezt olyan nyilatkozatnak kell tekinteni, amely szerint a kifizetés tárgya nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
(11) Ha nemzetgazdasági számlát érintő kiadás esetében a terhelés megelőzte a fizetési megbízás benyújtását, az (5) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a tényleges pénzügyi teljesítés dátumát is.
(12) Ha a nemzetgazdasági előirányzatok terhére történő kifizetésnél a jogosult kincstári körbe tartozó ügyfél, a kiegészítő szelvényen fel kell tüntetni az (5) bekezdésben foglaltakon felül mind a terhelendő, mind a jóváírandó számlához kapcsolódóan az ÁHT-azonosítót(kat) és az ahhoz kapcsolódó összegeket, valamint az összesen adatot, amely megegyezik a fizetési megbízás adatával.
(13) A Kincstárban vezetett számla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások teljesítését követő kiemelt előirányzati rendezés esetén az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a megfelelő jogcímek KTK-it a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, amelynek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.
(14) Kereskedelmi banknál vezetett devizaszámláról történt kifizetésről a tranzakciót követő 3 munkanapon belül, terhelésként és jóváírásként azonos összeggel a megfelelő kiemelt jogcímet megjelölve a kiegészítő szelvényen kell tájékoztatni a Kincstár fiókot. A szelvényen az (5) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelő kiadási és bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt.
(15) Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi jogcímek között történő helyesbítések esetében a kiegészítő szelvényen az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi előirányzat visszafizetési (stornó) KTK-ját a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási vagy bevételi előirányzat KTK-ját a megfelelő összeggel.
(16) Nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetése esetében a kiegészítő szelvényen az (5) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó, helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelő bevételi KTK-t(kat) a hozzá kapcsolódó összeggel.
(17) Az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK feltüntetésével benyújtott helyesbítést, adatszolgáltatást a Kincstár fiók nem teljesíti, illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.

VII.

Adatszolgáltatás a Kincstár részére

10. § (1) Az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. §-ának (3)-(4) bekezdésében előírt, előirányzat-módosításokra vonatkozó, adatszolgáltatásokat a Kincstár részére e rendelet 4/a) számú mellékletében meghatározott formában két példányban a Kincstár központja részére kell benyújtani. A Kincsár az előirányzat-módosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja a benyújtó kincstári ügyfél felé.
Az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. §-ának (5) bekezdésében előírt saját hatáskörű előirányzat-módosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat e rendelet 4/b) számú mellékletében meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani a Kincstár területileg illetékes fiókja részére.
Az előirányzat-módosításokról történő tájékoztatásra rendszeresített adatlap tartalmazza az előirányzat-módosítások szakmai tartalmát, a módosítást gyakorló és hatáskörének megjelölését tartalmazó nyolcpozíciós kódszámot, valamint kiemelt előirányzatonkénti részletezésben a módosítás összegének feltüntetését. Egy adatlapon egy kódszámhoz tartozó előirányzat-módosítás szerepeltethető.
(2) Az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. §-ában előírt, negyedéves előirányzat-felhasználási tervre vonatkozó adatszolgáltatást a Kincstár fiókja útján a Kincstár központ részére e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott formában 1 példányban kell benyújtani. Az adatlap kiemelt előirányzatonkénti részletezésben tartalmazza a kötelezettségvállalások és bevételi előírások alapján az előirányzatok terhére tárgynegyedévben, azon belül havi bontásban várható kiadások és bevételek összegét.
A Kincstár központ az előirányzat-felhasználási tervek és a költségvetések tényleges teljesítési adatai összevetésével havonta elemzéseket készít, amelyről a havi kincstári költségvetési jelentés keretében tájékoztatást ad a Pénzügyminisztérium részére.
(3) Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt, a havi előirányzat-felhasználási keret megállapítására és korrekciójára vonatkozó, adatközlésre a 6. számú mellékletben meghatározott formátumú adatlapot kell használni. Az adatlap tartalmazza a fejezethez tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező ügyfelek részére automatikusan nyitandó előirányzat-felhasználási keret számított összegét, a keret nyitásnál figyelembevételre kerülő korrekció összegét, valamint a korrigált (megnyitandó) keret összegét.
A Kincstár központ a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott Naptári rend szerinti időpontokban az adatlap 2 példányának megküldésével tájékoztatja a felügyeleti szervet, a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keretek összegéről. A felügyeleti szerv minden esetben 1 példányban, a Naptári rend szerinti időpontokban köteles visszaküldeni az adatlapot, amelyen a megfelelő rovatok kitöltésével tájékoztatja a Kincstár központját az egyes költségvetési szervek közötti korrekciós igényéről.
(4) Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (5) bekezdésében foglalt előrehozást e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott formában 3 példányban - az előrehozás indokait tartalmazó kérelem 2 példányának csatolásával - kell kérnie a felügyeleti szervnek a Pénzügyminisztériumtól. Az adatlap tartalmazza az előrehozással érintett kincstári ügyfél megnevezését, számlaszámát, az éves támogatás összegéből még ki nem utalt összeget, az előrehozás összegét és időpontját. Az előrehozást a következő havi keretnyitások kiszámítása során időarányosan veszi figyelembe a Kincstár.
A Pénzügyminisztérium az adatlapon igazolja az előrehozás engedélyezését, és annak 2 példányát - a kérelem 1 példányának csatolásával - megküldi a Kincstár központ részére a finanszírozás lebonyolítására. A Kincstár központ feldolgozza a beérkező adatlapokat, majd a beérkezést követő 5 napon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja a kincstári ügyfelet az előrehozás nyilvántartásba vételéről.
(5) Az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (7) bekezdésében foglalt, a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a felügyelet alá nem tartozó költségvetési szervek, más jogi és természetes személyek javára előirányzat-módosítás nélkül teljesíthető kiadásokra vonatkozó, előirányzat-felhasználási tervet e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott formában 2 példányban kell a Kincstár központ részére benyújtani a negyedévet megelőző hónap 10. napjáig, az első negyedévre vonatkozóan január 25-ig. A Kincstár központ az előirányzat-felhasználási tervet, a terv egy példányának visszaküldésével visszaigazolja a fejezet részére.
Az adatlap tartalmazza a fejezeti kezelésű előirányzat azonosítására szolgáló adatokat, a tárgyévben már kiutalt támogatás, a még rendelkezésre álló támogatás összegét, a negyedévre vonatkozó támogatási igényt havi ütemezésben és összesenben.
A támogatás igénybevétele fejezeti szinten összességében - figyelmen kívül hagyva a programfinanszírozásba bevont előirányzatokat, valamint a központi beruházások előirányzatait - a halmozott havi időarányos keretet csak a Pénzügyminisztérium engedélyével haladhatja meg. Ebben az esetben az adatlapot a Pénzügyminisztérium részére kell benyújtani 3 példányban, az eltérés indokait tartalmazó kérelem két példányának csatolásával. A Pénzügyminisztérium az adatlapon igazolja az előrehozás engedélyezését és annak 2 példányát - a kérelem 1 példányának csatolásával - megküldi a Kincstár központ részére a finanszírozás lebonyolítására.
(6) Az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, pénzellátási, előirányzat-felhasználási, költségvetési befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalás bejelentési rendjéről szóló 211/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt finanszírozási tervet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak kell előirányzat-felhasználási tervként e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott formában 2 példányban a Kincstár központ részére benyújtani a negyedévet megelőző hónap 25. napjáig, az első negyedévre vonatkozóan megelőző év december 20. napjáig. A Kincstár központ az előirányzat-felhasználási tervet, a terv egy példányának visszaküldésével visszaigazolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.

VIII.

A Kincstár adatszolgáltatása

11. § (1) A Kincstár fiókja valamennyi számlatulajdonost a számlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban vagy mágneses adathordozón összevont és tételes számlakivonattal értesíti. Számlakivonatot kell készíteni és azt a számlatulajdonos részére továbbítani minden olyan napon, amelyen a számlán terhelés vagy jóváírás történt.
Az összevont számlakivonat tartalmazza a könyvelési nap dátumát, a számla tárgynapi nyitó egyenlegét, a számlán az összevont terhelt forgalmat, az összevont jóváírt forgalmat, a záróegyenleget, valamint a forgalmi tételek darabszámát.
A tételes számlakivonat a terhelési és a jóváírási tételeket darabonkénti részletezésben tartalmazzák.
(2) A Kincstár a pénzforgalommal nem járó rendezési tételekről, előirányzat-módosításokról, kötelezettségvállalásokról is tájékoztatja ügyfeleit a számlakivonatban.
(3) A Kincstár fiók havonta számlánként külön-külön tájékoztatja a számlatulajdonosokat a számla tárgyhavi összes kiadási és összes bevételi forgalmáról e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott formában.
(4) Az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a Kincstár e rendelet 10-11. számú mellékletei szerinti tartalommal és formában készíti el.

IX.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Államkincstárban a pénzügyi teljesítésének rendjéről, a számlák feletti rendelkezési jogosultsághoz kapcsolódó aláírás-bejelentésekről és a kincstári tranzakciós kódok alkalmazásáról szóló 31/1995. (XII. 29.) PM rendelet.