54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a központi költségvetési szervekre, ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is,
b) a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok) és az elkülönített állami pénzalapokra,
d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre,
e) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
f) a köztestületi költségvetési szervekre
(a továbbiakban együtt: költségvetés alapján gazdálkodó szervek).
(2) Az 1. § a)-b) és d)-f) pontjaira a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban az előirányzat-maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban maradványt, illetve pénzmaradványt, vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
3. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót kell készíteniük.
(2) A zárszámadáshoz a központi fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(3) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(4) A Munkaerőpiaci Alap beszámolója magában foglalja az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok beszámolóit is.
(5) Ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv megszűnik (ideértve az összevonást, beolvasztást, egyesülést, átalakulást), a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.
(6) A költségvetési elszámolási számla és alcímű számlái, az előirányzat-felhasználási keretszámla, a maradványelszámolási számla megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a tárgyév végéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.

Könyvvezetési kötelezettség

4. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.
(2) Amennyiben az 1. § a)-b) és d)-f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági műveleteit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. Az 1. § a) pontjában nevesített munkaerőpiaci szervezetek vonatkozásában a Munkaerőpiaci Alap kezelője szabályozza az alap pénzeszközei felhasználásának nyilvántartási rendszerét.

Számviteli alapelvek

5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, és a költségvetés naptári évre készül.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél az előirányzat-maradvány (maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló miatt a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél nem alkalmazható.
(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Az 1. § a)-b) és d)-f) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.
(2) Az 1. § c) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az év első feléről június 30-i fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a naptári évről december 31-i fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) és tartalommal készíti el.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - a (9) bekezdésben foglaltak kivételével - felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § e) és f) pontja szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetéhez (a továbbiakban: APEH SZTADI) számítógépes feldolgozásra.
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, illetve a Fővárosi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (a továbbiakban együtt: TÁKISZ).
(6) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(7) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját a tárgyévet követő év május 31-ig, a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.
(8) A TÁKISZ-ok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az APEH SZTADI-nak.
(9) Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok éves és féléves beszámolóikat a beszámoló elkészültét követő 15 munkanapon belül a Munkaerőpiaci Alap kezelője részére nyújtják be.
7. § (1) Az éves költségvetési beszámoló részei:
a) könyvviteli mérleg
b) pénzforgalmi jelentés,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredménykimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(3) Az 1. § c) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(4) Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(5) A naptári évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.
8. § (1) A mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.
(2) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 28. § (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt adatokat.
9. § (1) Az 1. § a)-b) és d)-f) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves és féléves költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) Az 1. § c) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

A mérleg tételeinek tartalma

10. § A költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
11. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket.
(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv feladatkörébe tartozik a vagyonát képező eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez.
(3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
12. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.
(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy nem - a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően - folyó kiadásként egy összegben elszámolható.
(3) Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.
(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatniuk a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy költségvetés alapján gazdálkodó szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését gazdálkodó szervre bízták.
(5) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni a rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(6) A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározása előtt kell az Szt. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti értékvesztést elszámolni.
13. § (1) A mérlegben készletként csak az új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.
(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott, és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót nem tartalmazó - fizetési igényeket. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltókövetelést nem mutathat ki.
(3) A befektetett pénzügyi eszközök közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő kölcsönök összegét az egyéb követelések között kell kimutatni.
(4) Értékpapírok között kell kimutatni az átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, részvényeket.
(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a letéti és célelszámolási számlán levő követelést. Itt kell továbbá kimutatni a helyi önkormányzatoknak, helyi kisebbségi önkormányzatoknak a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon, a társadalombiztosítási alapoknak és a társadalombiztosítás költségvetési szerveinek, a Munkaerőpiaci Alapnak és az általa finanszírozott munkaerőpiaci szervezetnek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületként működtetett szerveinek a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számláján (KESZ) levő követelések értékét, függetlenül attól, hogy az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letéti elhelyezés), illetve forintban vagy devizában megjelenő pénzeszköze.
(6) A pénzeszközök körébe tartoznak a központi költségvetési szerv felügyeleti szervének és a központi költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak a KESZ számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlán, maradványelszámolási számlán, fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlán, év végi maradványelszámolási számlán, fejezeti befizetési számlán, fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán történt terhelések és jóváírások különbözete. Ide tartozik a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület fejezeti költségvetési elszámolási számlája, év végi maradványelszámolási számlája, bevételi számlája, továbbá a központi költségvetési szervek devizaszámlái és a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás számlái is.
(7) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.
(8) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.
14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, kötelezettségeket.
15. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját tőkeként mutatja ki azt a tőkerészt, amely - korábbi költségvetési, illetve egyéb felhalmozásból, juttatásból - eszközeinek tartós forrásaként képződik.
(2) A saját forrás induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.
(3) Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított költségvetés alapján gazdálkodó szerv induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, egyesülés, megosztás, szétválás) változhat.
(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forrás-csökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.
(6) A saját tőke növekedhet:
a) a folyó évi költségvetés, a költségvetési pénzmaradvány, előirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység eredménye terhére teljesített tőkekiadásokból származó befektetett eszközök növekedéséből,
b) központi beruházásból,
c) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,
d) a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának növekedéséből,
f) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,
g) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekedésből.
(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében, illetve az alaptevékenység célját szolgáló térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).
(8) A saját tőke csökkenhet:
a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,
b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,
c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése,
d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,
e) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományának csökkenéséből,
f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
16. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.
(2) A tárgyév költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység tárgyévi bevételeinek, valamint az alaptevékenység tárgyévi tőkekiadásainak, folyó kiadásainak, működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásainak a mérleg fordulónapján fennálló különbözete, továbbá az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete (az előirányzat-felhasználási keretszámla korrigált egyenlege). A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú mellékletek szerint kell megállapítani.
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is - különbözetét.
17. § (1) Kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, valamint a fejlesztési és működési célú kötvénykibocsátás.
(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem teljesített társadalombiztosítási, adó, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.
(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között kell kimutatni.
(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó és illetékbeszedési elszámolásokból, valamint a kincstári körbe tartozók célelszámolási forintszámláiból és devizaszámláiból származó kötelezettségeket.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

18. § A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.
19. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv ajándékba kapott, pályázaton elnyert valutakészletére és devizabetét számlán elhelyezett devizájára az Szt. 32. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.
20. § A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.
21. § (1) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentesen átvett tárgyi eszközöket ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi értéken.
(2) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.
(3) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök értékét a mérlegben forgalmi értéken kell kimutatni.
(4) A térítésmentesen átvett részesedéseket és értékpapírokat a mérlegbe névértéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.
22. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
a) vagyonértékű jogok 16%,
b) szellemi termékek 33%,
c) egyéb immateriális javak 20%,
d) épületek 2%,
e) építmények 3%,
f) ültetvények 10%,
g) gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközöket 14,5%,
h) számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%,
i) járművek 20%,
j) veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek 2%,
k) bányaművelésre igénybe vett földterület 5%.
(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a (2) bekezdésben foglalt leírási normáktól vállalkozási tevékenysége tekintetében eltérhet, azt meghaladó mértékű leírást alkalmazhat az Szt. előírásai szerint.
(4) A légi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt leírási normákat kell alkalmazni.
(5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenésének megállapításánál a (2) bekezdés szerinti eszközféleségeknek megfelelő leírási normákat kell alkalmazni.
(6) Az év közben megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szervnél az értékcsökkenést a megszűnés hónapjának végéig a (2)-(4) bekezdés szerint időarányosan el lehet számolni abban az esetben, ha a jogutód nem költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Ha a megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szerv vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor megszűnéskor - a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban - időarányos értékcsökkenést kell elszámolni.
23. § Terven felüli értékcsökkenési leírást csak az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alkalmazhat, amely vállalkozási tevékenysége tekintetében értékcsökkenését az Szt. 37. §-a alapján határozza meg.
24. § A vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése a saját tőkét csökkenti.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

25. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben.
(2) Az eszközök - kivéve a követeléseket - leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések és kötelezettségek leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás.
(4) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.
(5) A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján meghatározott módon leltározza.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, az eredménykimutatás tagolása és tartalma

26. § (1) Az 1. § b), d)-f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(2) Az 1. § a) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatatást készít.
(3) Az 1. § c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról, a Munkaerőpiaci Alapról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § c) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról - kivéve a (3) bekezdésben említett alapot - pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és a társadalombiztosítási igazgatóságnak átutalt munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
d) a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás
összege,
e) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
f) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
g) a munkáltató által levont munkavállalói járulék.
(6) Az 1. § c) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.
(7) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(8) Pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából tárgyévben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.
(9) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(10) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(11) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredmény-kimutatás a mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
27. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.
(2) A záró pénzkészlet (házipénztár, betétkönyv, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - az Szt.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.
(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot - a társadalombiztosítási alapoknál a tárgyévben képzett tartalékot is - le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(5) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból a költségvetés alapján gazdálkodó szervet meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni - a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével - a termék értékesítésből és szolgáltatás teljesítésből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett pénzügyileg rendezett ellenértéket.
(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.
(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység bevételeinek, pénzforgalom nélküli bevételeinek, valamint kiadásainak és a tevékenységet terhelő hitel-visszafizetéseknek, a felhalmozási és folyó támogatásoknak, átutalásoknak a különbözete.