55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet

a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 55. §-ában, valamint a VET végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a(z)
a) átvételi kötelezettség alá eső villamos energia (4. §),
b) közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia (5. §),
c) szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia (6. §),
d) közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb - a) és b) pont alá nem tartozó - villamos energia (7. §)
legmagasabb hatósági árának megállapítására és az árak alkalmazási feltételeire terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Az e rendelet alkalmazásában irányadó fogalmak magyarázatát a VET 3. §-a, az Üzemi Szabályzat, a szállító és a szolgáltatók Üzletszabályzatai, valamint ezen § (2) bekezdése tartalmazza.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a szállító számára a VET 41. § (1) bekezdése, illetve a szállító és a szolgáltatók számára a VET 42. § (2) bekezdése írja elő, s amely(ek)et a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük - az aláírást követő 15 napon belül - a Magyar Energia Hivatal számára;
b) hulladékégető erőmű: települési, kommunális vagy ipari hulladékot tüzelőanyagként felhasználó erőmű;
c) biogáz erőmű: biomasszából és egyéb szerves hulladékból termelt gázzal működő erőmű;
d) egyedi gázerőmű: az az erőmű, amelynek energiahordozója regionális gázelőfordulásból származó, egyéb célra (ipari, kommunális stb.) tervezetten fel nem használt földgáz;
e) nyomásejtő erőmű: a földgázvezetékek tervszerű nyomáscsökkentését villamos energia termelésre (redukáló állomások) felhasználó erőmű;
f) csúcs időpontja: minden nap azon félóráját követő időpont, amikor a rendszer villamos energia igénye a legnagyobb volt;
g) csúcs félóra: a csúcs időpontját közvetlenül megelőző és követő mérési időszak közül az, amelyikben a lekötött egység kiadott energiája nagyobb volt;
h) lekötött egység: az az erőmű vagy annak bármelyik villamos energia termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;
i) kiadott energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel megállapított energia mennyiség;
j) szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény: a lekötött egység azon kiadott teljesítménye, amely a rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értékénél a havi átlagos tervszerű megelőző karbantartás és a normatív kényszerkiesés miatti kiadott teljesítmény csökkenéssel nagyobb;
k) rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értéke: a lekötött egység azon rendelkezésre álló átlagos teljesítőképessége, amelyet a felek közötti szerződések ilyenként meghatároznak;
l) tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;
m) kényszerkiesés miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;
n) tényleges rendelkezésre álló teljesítmény: a lekötött egység azon teljesítménye, amely a csúcs félórájában a villamos energia vásárlója rendelkezésére állt,
(i) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására teljes terhelésen üzemelt: a kiadott energia kétszerese,
(ii) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására részterhelésen üzemelt vagy annak engedélyével hideg tartalékban vagy terven felüli karbantartáson állt: megegyezik a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékkel, kivéve, ha
1. a legutolsó tesztelése sikertelen volt, és még nem történt sikeres tesztelés,
2. a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban a tényleges rendelkezésre álló teljesítménye kisebb volt, mint az akkor érvényes legutolsó bejelentett teszt teljesítménye,
(iii) ha az (ii) 1. vagy 2. eset áll fenn: megegyezik a legutolsó - (i) szerinti - teljes terhelésű üzemállapotban elért tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel,
(iv) ha a teljes terhelésű üzemállapotban a lekötött egység kiadott teljesítménye nem éri el a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékét: a következő sikeres tesztelésig a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban elért teljesítmény;
o) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott tényleges rendelkezésre álló teljesítmény értékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;
p) teszt teljesítmény: az a mért teljesítmény, amellyel az erőmű a tesztelés során legalább egy órán keresztül a csatlakozási ponton a vásárlónak rendelkezésre állt, azonban nem lehet nagyobb, mint a szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény;
q) bejelentett teszt teljesítmény: a teszt teljesítmény azon értéke, amelyet a lekötött egység üzemeltetője az üzemirányító részére teszteléssel leellenőrizhető teljesítményként bejelentett;
r) üzemirányító: az együttműködő villamos energia rendszer azon szervezete, amely a termelő, szállító és elosztó berendezések üzemállapotát az általa adott utasításokkal vagy automatikus üzemirányítással szabályozza;
s) teljes terhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető teljesítménye;
t) részterhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető maximális teljesítményénél kisebb teljesítménye;
u) hideg tartalék: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;  [LÁBJEGYZET_1]
v) terven felüli karbantartás: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;
w) minimális bányakapacitás: az a havi szénmennyiség, amelyet az integrált bányákkal bíró erőművekkel megkötött felek közötti szerződés a bányák adottságaitól függően havi minimális bányateljesítményként meghatároz;
x) maximális bányakapacitás: az a havi szénmennyiség, amelyet az integrált bányákkal bíró erőművekkel megkötött felek közötti szerződés a bányák adottságaitól függően havi maximális bányateljesítményként meghatároz;
y) havi operatív terv: a vásárló (szállító vagy szolgáltató) által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint;  [LÁBJEGYZET_2]
z) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre, naptári évekre vonatkozóan rögzített kiadott villamos energia mennyiség;
aa) bázisteljesítmény: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak három legmagasabb terhelési hónapjának két-két (összesen hat) - különböző napokon mért - legmagasabb értékéből számított átlagos teljesítmény;
ab) éves lekötött teljesítmény: a bázisteljesítmény alapján a szolgáltató által megadott korrigált teljesítmény;
ac) havi teljesítményigény: a szolgáltató által az éves lekötött teljesítmény értékkel egyidejűleg megadott, a következő év egyes hónapjaiban igénybe venni tervezett hatásos villamos teljesítmény nagysága havonkénti bontásban;
ad) éves elszámolási teljesítmény: a tárgyév január 1. napjának 00.00 órájától a tárgyév december 31. napjának 24.00 órájáig terjedő időszak három legmagasabb terhelésű hónapjának két-két (összesen hat) - különböző napokon mért - legmagasabb félórás értékéből számított átlagos teljesítmény;
ae) tartalék teljesítmény: a szolgáltató által a szállítótól közvetlenül vásárolt azon teljesítmény, amelyet az illetékes üzemirányító által irányított erőművek egy hétnél hosszabb időtartamú üzemzavarának esetére kötnek le;
af) csatlakozási pont: az a fizikai pont, ahol két különböző tulajdonban lévő villamosmű összekapcsolódik;
ag) üzembiztonsági tartalék: az a teljesítőképesség tartalék, amelyet az üzemirányító az Üzemi Szabályzat szerint minden naptári napra a rendszer csúcsidei teljesítménymérlegébe beállít;
ah) elszámolási mérés: az Üzemi Szabályzat szerint kialakított mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;
ai) báziskihasználási óraszám: a szolgáltató által a teljesítmény lekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak alatt vásárolt villamos energia (MWh) és a bázisteljesítmény hányadosa;
aj) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;
ak) tranzit: harmadik fél (tranzitot biztosító) tulajdonát képező hálózati elem rendelkezésre állása, illetőleg használata, amelyet a felek közötti szerződés teljesítéséhez a vevő (tranzitáló) a szerződésben kifejezetten igényel, és amelyet a vevő a tranzitot biztosító, harmadik féllel kötött külön szerződésben biztosít;
al) szigetüzem: a magyar villamos energia rendszerről leválasztottan üzemelő - külföldi vagy hazai villamosmű által ellátott - fogyasztói terület.

Általános rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben és mellékleteiben szereplő, a legmagasabb hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási és fizetési feltételeket kell alkalmazni a felek által kötött - az általános jogszabályoknak megfelelő - egyéb megállapodás hiányában.
(2) Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton átvett villamos energiára vonatkoznak. Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. Ennek számítási módját és alkalmazási feltételeit e rendelet 8. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.
(3) Az e rendeletben és mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának megállapítása

4. § (1) A villamos energia szállítója vagy szolgáltatója nem tagadhatja meg
a) a megújuló energiát felhasználó erőműben, azaz
aa) a geotermikus erőműben,
ab) a vízerőműben,
ac) a naperőműben,
ad) a szélerőműben,
ae) a bioerőműben, és
b) a következő egyéb erőműben, azaz
ba) a hulladékégető erőműben,
bb) a biogáz erőműben,
bc) az egyedi gázerőműben,
bd) a nyomásejtő erőműben
termelt villamos energia átvételét, amennyiben az erőmű szerződésben rögzített maximális átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb [VET 43. § (4) bekezdés], és a hálózatraadás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek, valamint
c) az a) és b) pontokban felsorolt, de 0,1 MW-nál nem nagyobb maximális átadási teljesítményű erőművekben és az 5. § alá nem tartozó erőművekben
termelt villamos energia átvételét, amennyiben az erőmű a rendelet hatálybalépését megelőzően közcélú villamosműhöz csatlakozott és a hálózatraadás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott villamos energia átvételéért a termelő részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat, illetve az azok kiszámítására vonatkozó előírásokat e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott villamos energia elszámolásánál e rendelet 7. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint kell eljárni.

Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia átvételi árának megállapítása

5. § (1) A közcélú villamosműnek minősülő erőműben termelt villamos energiának a szállító vagy szolgáltató közcélú hálózatára történő átadása esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni a felek közötti szerződések szerint az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott erőművekre, illetve erőművi gépegységekre.
(2) A teljesítménydíjas árszabás alkalmazási feltételeit a (3)-(14) bekezdések tartalmazzák.
(3) A teljesítménydíjas árszabás szerint a szerződés időtartamára lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítmény (kW) után rendelkezésreállási díjat, az átadott (teljesített) villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.
(4) Saját bányával rendelkező erőművek esetében a rendelkezésreállási díjon kívül bányakapacitás lekötési díjat is kell fizetni. Azon erőművekre, amelyekre bányakapacitás lekötési díj került megállapításra, az energiadíj a felek közötti szerződésben rögzített minimális és maximális bányakapacitás között érvényes.
(5) A rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás lekötési díj és az energiadíj fizetési feltételeit e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(6) A rendelkezésreállási díj és a bányakapacitás lekötési díj éves díjak.
(7) A rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás lekötési díj és az energiadíj kiszámítását, valamint az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat és áralkalmazási feltételeket e rendelet 5. és 8. számú melléklete tartalmazza.
(8) A villamos energia vásárlójának a rendszerirányítási szolgáltatásokért az alábbi kiegészítő díjakat kell alkalmaznia:
(i) indítási díj: a termelő egységek üzemirányító által elrendelt leállítás utáni indításának többletköltségeire az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;
(ii) primer tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött primer tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;
(iii) szekunder tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött szekunder tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;
(iv) meddőenergia nyelési díj: az üzemirányító által elrendelt meddőenergia nyelés mennyiségének számértékével megegyező wattos energiamennyiség árösszegének 1%-a;
(v) black start díj: a hálózat nélküli önálló indulásra alkalmas erőművek részére az ezzel összefüggő többletköltségekre az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;
(vi) szabályozási díj: a gyorsan szabályozható termelőknek az üzemirányító által elrendelt, gyors, a teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az e rendelet 5. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott értékkel.
(9) Azon erőművek esetében, amelyek évente 100 kt-nál nagyobb mennyiségű fűtőolajat használnak fel, és a beszerzés a Platt’s hivatalos jegyzékének árait figyelembe vevő szerződéseken alapul, az ármegállapítás szerinti fűtőolajár és a megelőző hónap átlagos fűtőolaj beszerzési ára különbözetének megfelelően e rendelet 5. számú mellékletének 7. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat kell alkalmazni.
(10) A villamos energia rendszer rugalmasságának növelésére, a legkisebb költség elvének ösztönző betartására a (11) bekezdés szerinti bónus, málus díjelemeket kell alkalmazni az e rendelet 5. számú mellékletének 6. pontja szerinti módon.
(11) Bónusok
a) csúcsidei teljesítménynövelésért,
b) karbantartás átütemezésért,
c) völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért,
d) csúcsidőszaki termelés növelésért,
málusok
e) üzemirányítói utasítástól való eltérésért,
f) a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért,
g) üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért
járnak.
(12) A szolgáltató hálózatához csatlakozó erőmű (gépegység) - rendszerérdekből szállító által végzett - rendszerszintű üzemirányítással történő szabályozása esetén a termelő és a szállító között kerül sor az elszámolásra.
(13) Ha egy erőmű az általa termelt villamos energia egy részét a mérési pont után saját maga, vagy bányája részére - ezek önfogyasztásának kielégítése céljából - használja fel, akkor a kiadott teljesítményt és energiamennyiséget az önfogyasztást is figyelembe vevő együttes (összegzett) mérés alapján kell elszámolni.
(14) Az erőművek részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia árának megállapítása

6. § (1) A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által történő villamos energia vásárlás esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.
(2) A szolgáltató által szállítótól vásárolt villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A szolgáltató által szolgáltatótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árait (díjtételeit) az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő árak (díjtételek) 1,1-szeres beszorzásával kell kiszámítani.
(3) A teljesítménydíjas árszabás áralkalmazási feltételeit a (4)-(9) bekezdések, az áralkalmazás, a díjak kiszámításának és elszámolásának részletes szabályait e rendelet 6. és 8. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
(5) A teljesítménydíjas árszabás szerint az elszámolási időtartamra a lekötött, illetve az elszámolási teljesítmények és tartalék teljesítmények (kW) után teljesítménydíjat, a vásárolt villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.
(6) A vásárolt villamos energia mennyisége után külön csúcsidőszakra és külön csúcsidőn kívüli időszakra energiadíjat kell fizetni.
(7) Az elszámolás alapja az Üzemi Szabályzatban szabályozott módon kialakított elszámolási méréssel mért érték.
(8) A szolgáltató egyidejűleg több csatlakozási (mérési) ponton történő vásárlása esetén a teljesítménydíjat és az energiadíjat együttes (összegzett) elszámolás alapján kell megfizetni.
(9) A szolgáltató tartalék teljesítményt az általa üzemirányított erőművek egy hétnél hosszabb üzemzavar vagy karbantartás miatti leállítására vehet igénybe. Az egy hétnél rövidebb üzemzavarok miatti tartalék teljesítmény igényt a tartalék teljesítmény nagyságának tervezésénél nem kell figyelembe venni és ezért nem kell tartalék teljesítménydíjat fizetni. A tartalék teljesítmény igénybevételénél az erőművek tüzelőanyag korlátozás vagy hiány miatti leállítása nem minősül üzemzavarnak.

Közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb villamos energia árának megállapítása

7. § (1) Ezen § hatálya alá tartozik az erőművek (beleértve a nem engedélyköteles, valamint saját használatú villamosműveket is) által közcélú villamosműnek értékesített azon villamos energia, amelyre nem terjed ki ezen rendelet 4. és 5. §-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 4. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(3) Amennyiben a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, a 4. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell alkalmazni külön mérés alapján.
(4) A 4. számú melléklet A) és B) fejezetének alkalmazása között az eladó erőmű választhat, amennyiben teljesülnek a villamos energia hiteles mérésével kapcsolatos - a szállító, illetve a szolgáltatók Üzletszabályzataiban foglalt - követelmények.
(5) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát a 4. számú melléklet
a) A) fejezete esetében e rendelet 7. számú melléklete,
b) B) fejezete esetében a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló hatályos rendelet
tartalmazza.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 51/1995. (X. 13.) IKM rendelete, valamint az azt módosító 10/1996. (II. 27.) IKM rendelete - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - hatályát veszti.
(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az 1997. január 7-e utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.
(3) A leolvasástól függő értékeknél a hatálybalépés utáni első mérést (leolvasást), a leolvasástól nem függő értékeknél az 1997. január 7-ét megelőző időszakra a 10/1996. (II. 27.) IKM rendelettel módosított 51/1995. (X. 13.) IKM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.  [LÁBJEGYZET_3]
(4) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.  [LÁBJEGYZET_4]
(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/11.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/11.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/11.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/11.