5/1996. (II. 16.) IKM rendelet

a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A turizmuspolitika megvalósítása, a turizmus minőségi fejlesztése, és ehhez kapcsolódóan a devizamérleg javítása, valamint új munkahelyek teremtése érdekében, a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A Célelőirányzatból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi célokra adhat támogatást, illetve állami megrendelést (a továbbiakban: jogcímek):
a) a hazai és külföldi turisztikai marketing, propaganda- és reklámtevékenységre, propagandaanyagok előállítására, terjesztésére, információs adatbázis és szolgáltatás (TURINFORM) működtetésére, hivatalos turisztikai szakmai kiadványokra,
b) nemzeti turisztikai külképviseleti hálózat fejlesztésére és működtetésére,
c) a turizmus szempontjából fontos rendezvények (kulturális, sport, konferencia stb.) támogatására,
d) a turisztikai fejlesztések, beruházások támogatására, stratégiai feladatok megoldását megalapozó kutatások finanszírozása és átfogó rendezési tervek, stratégiák, projektek kidolgozásának támogatására,
e) turisztikai szakemberképzés támogatására, a tárgyi és humán feltételek megteremtésének elősegítésére,
f) nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra,
g) állami részesedésvállalásra a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően nagy jelentőségű rendezvények támogatásához,
h) a Célelőirányzat működtetésével, felhasználásával, ellenőrzésével, nyilvántartásának személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos költségek - ideértve az Országos Idegenforgalmi Bizottság (a továbbiakban: OIB) működésével kapcsolatos költségeket is - és az elemi költségvetési beszámoló hitelesítési költségek fedezésére.
2. § (1) A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban és közhasznú társaságban érdekeltség - az 1. § g) pontjában foglaltak kivételével - nem szerezhető.
(2) A Célelőirányzat követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére kizárólag készpénzes értékesítésre vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.
(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.
3. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege az éves költségvetési törvényben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetben e célra jóváhagyott előirányzat.
(2) A Célelőirányzat bevételeit képezik
a) a Célelőirányzat, illetve jogelődei javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,
b) a Célelőirányzatból támogatást igénylő kérelmező által megfizetett eljárási díj,
c) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból a Célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések, valamint
d) a turisztikai hozzájárulás.
(3) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 32-33. §-a előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. A beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályokat.
(4) A minisztérium a Célelőirányzatról szóló elemi költségvetési beszámolót az általa megbízott könyvvizsgálóval hitelesítteti.
(5) Az előirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
4. § (1) A Célelőirányzatból támogatás nyújtható természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás, felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek,
b) azon szervezetnek vagy személynek, aki a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, illetve
c) akinek 60 napon túli adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, ideértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot is.
5. § (1) A 1. § szerinti jogcímekre nyújtható
a) árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás),
c) éven túli lejáratú, belföldi kereskedelmi banktól felvett forgóeszköz és beruházási hitel megfizetett kamatainak megtérítéseként kamattámogatás.
(2) Vissza nem térítendő támogatás legfeljebb az igazolt költségek 50%-áig terjedően adható.
(3) Gazdálkodó szervezeteknek [Ptk. 685. § c)] beruházási célra kizárólag a beruházási ráfordítás 40%-áig terjedő, legfeljebb 10 éven belül visszatérítendő kedvezményes kamatozású támogatás, illetve vissza nem térítendő kamattámogatás adható.
(4) A kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás kamatának mértéke legfeljebb a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a.
(5) A kamattámogatás mértéke legfeljebb a kereskedelmi bank által nyújtott hitel kamatának 60%-a.
(6) Visszatérítendő támogatás nyújtásánál kötelező a megfelelő biztosíték kikötése (jelzálogjog, bankgarancia).
6. § (1) Támogatás pályázat útján nyerhető el.
(2) A pályázatot az ipari és kereskedelmi miniszter írja ki, melyet az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben, szaklapokban és országos napilapokban tesz közzé.
(3) Az 1. §-ban szereplő jogcímekre az OIB által meghatározott - sürgős intézkedést igénylő - esetekben a minisztérium, illetve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezet a pályázatot esetenként írja ki a minisztérium hivatalos lapjában, vagy a pályázókat meghívásos formában kéri fel a részvételre.
(4) A pályázati úton elnyerhető támogatásokat pályázati bíráló bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékeli és tesz javaslatot a döntésre.
(5) A pályázatokról a Bizottság javaslata alapján - az OIB állásfoglalása figyelembevételével - az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.
(6) A miniszter a Bizottság összetételét és ügyrendjét az OIB véleményének kikérésével határozza meg.
(7) A pályázat eredményét - a pályázó írásbeli értesítése mellett - az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben közzé kell tenni.
(8) A támogatás folyósítása utólagosan, a számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. A szerződésben kivételesen, részletekben történő folyósítás, utólagos elszámolási kötelezettség melletti kifizetés is meghatározható.
7. § (1) A pályázat benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,1%-a, de legalább 5000 Ft.
(2) Forráshiány miatt elutasított pályázat esetén a befizetett eljárási díjat a minisztérium az elutasításról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.
8. § (1) A Célelőirányzat főbb felhasználási jogcímek szerinti felosztásáról az OIB dönt.
(2) A miniszter a több évre elhúzódó fejlesztések támogatása érdekében a tárgyévet követően adandó támogatásról is döntést hozhat. Ez nem haladhatja meg az éves kiadási előirányzat 30%-át.
9. § (1) A Célelőirányzat rendeltetésszerű felhasználásában való közreműködéshez a minisztérium közreműködő szervezetet bízhat meg.
(2) A közreműködő szervezet részt vehet az 1. § a), b) és c) pontjában szereplő célok megvalósításában. Ennek keretében minősítheti a pályázatokat, előkészítheti a szerződéseket, ellenőrizheti a szerződések teljesítését, elláthatja az elszámolással kapcsolatos feladatokat.
(3) Az 1. § h) pontja alapján a közreműködő szervezet költségei - az OIB által jóváhagyott keretösszeg erejéig - működési támogatásként folyamatosan megtéríthetők.
10. § (1) A támogatás igénybevételére a minisztérium szerződést köt az igénybevevővel.
(2) A szerződésnek rendelkeznie kell
a) a támogatás felhasználási feltételeiről,
b) a támogatás folyósításáról, annak ütemezéséről, visszafizetésének időpontjáról és időtartamáról,
c) a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokról,
d) a szerződés megszegésének jogkövetkezményeiről, valamint
e) visszatérítendő támogatás esetén a visszafizetés biztosítékairól.
(3) A támogatás rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium vagy megbízottja, illetőleg a közreműködő szervezet gondoskodik.
11. § (1) Előleget a minisztérium - bármely támogatás esetén - utólagos elszámolási kötelezettséggel nyújthat, abban az esetben, ha a támogatási cél csak így érhető el.
(2) Az előleg - utólagos elszámolási kötelezettséggel - legfeljebb az elnyert támogatás összegének 50%-áig terjedhet.
(3) Az előleggel való elszámolás módjáról és határidejéről a 10. § szerint kötött szerződésben kell megállapodni.
12. § A minisztérium a Célelőirányzat éves felhasználásáról általa készített részletes beszámolót - a tárgyévet követően - az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak megküldi.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvénynek az Idegenforgalmi Alappal összefüggő végrehajtásáról szóló 2/1993. (I. 15.) IKM rendelet, valamint az azt módosító 58/1995. (X. 27.) IKM rendelet hatályát veszti.