6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásáról rendelkező 19-21. § tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. A foglalkoztatást elősegítő támogatások

Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása

1. § (1) A Munkaerőpiaci Alapból - a (3) bekezdésben meghatározott képzések kivételével - olyan képzésben történő részvételhez nyújtható támogatás, amely az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő (foglalkoztatást elősegítő képzés).
(2) A foglalkoztatást elősegítő képzés:
a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 1. §-a b)-e) pontjaiban meghatározott szakképzés,
b) a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
c) pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,
d) a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó állami nyelvvizsgára felkészítő képzés.
(3) Képzési támogatás nem adható
a) az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzésre, valamint
b) az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg.
2. § (1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) - az 1. §-ban foglaltak figyelembevételével - minden évben meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. Döntését megelőzően figyelembe veszi:
a) a bejelentett munkaerőigényeket,
b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat,
c) a munkaerőpiaci előrejelzéseket,
továbbá kikéri a munkaügyi tanács, valamint a szakképzési törvény 53. § (2) bekezdése alapján működő felügyelő tanács véleményét.
(2) A munkaügyi központ, országos és regionális programok esetén a Munkaügyi Minisztérium meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a munkaerőfejlesztő és -képző központ nyújt a támogatásban részesülők számára.
3. § (1) A munkaügyi központ minden évben összeállítja, és nyilvánosságra hozza azoknak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (3) bekezdésében meghatározott szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(2) A munkaügyi központ a jegyzékre minden olyan intézményt felvesz, amely
a) rendelkezik a 2. § (1) bekezdésében meghatározott képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges korszerű tananyaggal,
b) a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le,
c) biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket,
d) a tanfolyam indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában vállalja,
e) képzési ajánlatai nem haladják meg a Munkaügyi Minisztérium által, a Munkaügyi Közlönyben kiadott közleményben meghatározott költségnormák kereteit.
4. § A munkaügyi központ a 3. § szerinti képzést szervező intézménnyel - amennyiben szolgáltatásait igénybe veszi - megállapodást köt, amely tartalmazza
a) az intézmény által nyújtott, 3. § (2) bekezdése szerinti képzések időtartamát, a képzési költség átvállalt része átutalásának feltételeit és ütemezését;
b) a képző intézmény kötelezettségválallását arra vonatkozóan, hogy
1. a képzési programot a munkaügyi központ által kért időszak alatt - a képzéshez szükséges létszám megléte esetén - lebonyolítja, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket biztosítja,
2. vállalja a képzésben résztvevők alkalmassági vizsgálatát,
3. a képzésben résztvevőket vizsgára felkészítí, gondoskodik a vizsga megszervezéséről és lebonyolításáról,
4. a hallgatók részvételéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta megküldi a munkaügyi központ részére,
5. a képzési program végrehajtásáról, valamint a képzés tényleges költségeiről elkülönített nyilvántartást vezet, és erről tájékoztatja a munkaügyi központot, továbbá
6. hozzájárul a képzés ellenőrzéséhez;
c) a munkaügyi központ kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy
1. a képzésre jelentkezőket tájékoztatja az intézmény képzési programjairól,
2. a melléklet szerint megállapított képzési költség általa átvállalt részét számla alapján közvetlenül átutalja a képzést szervező intézménynek;
d) a megállapodás megszegésének következményeit; továbbá
e) egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket.
5. § (1) A munkaügyi központ az Flt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül kiválasztja azokat a személyeket, akiknek képzésben történő részvételét javasolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy - a 2. § (1) bekezdés szerinti képzési irányok figyelembevételével - a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézmények közül kiválasztja a képzési programot lebonyolító intézményt.
(3) A munkaügyi központ a képzésben való részvételre javasolt személyeket a választott képző intézményhez küldi. Az intézmény és a munkaügyi központ (a képzésre való alkalmassági vizsgálatot követően) javaslatot tesz a legalkalmasabb képzési programra.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személynek - kérelmére - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott képzési irányoktól eltérő képzésben történő részvétele akkor támogatható, ha az általa választott képző intézmény a 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és ha az elhelyezkedési esélyeit a képzés lényegesen javítja.
6. § (1) A képzési támogatás abban az esetben adható, ha a foglalkoztatást elősegítő képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban történő részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett.
(2) A képzési támogatást a pályaorientációs tanácsadás, a képzés (amely a képzést lezáró első vizsgával zárul) és a képzéshez szükséges, munkáltatónál eltöltött szakmai gyakorlat időtartamára kell biztosítani.
7. § (1) A munkaügyi központ a keresetpótló juttatást vagy a keresetkiegészítést - amely a képzés alatt elért kereset és az azt megelőző átlagkereset különbözetéig terjedhet -, valamint a költségtérítésnek az utazás, a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét a képzésben részt vevő személy részére havonta utólag folyósítja.
(2) A képzési támogatás a képzés befejezését követően, ismételten legalább a képzés időtartama kétszeresének megfelelő időtartam eltelte után nyújtható.
8. § (1) A képzésben részt vevő személynek nyújtott támogatásról hozott államigazgatási határozat tartalmazza a képzés megnevezését, a támogatás mértékét, időtartamát (kezdés és befejezés időpontjának megjelölésével), a költségviselés módját és mértékét, valamint a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit.
(2) A képzési támogatást akkor kell visszakövetelni, ha a képzésben résztvevő neki felróható okból a képzést abbahagyja, óralátogatási, valamint vizsgakötelezettségének rendszeresen nem tesz eleget.
9. § (1) Az Flt. 14. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkavállalók képzése akkor támogatható, ha
a) a képzés az 1-3. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, és
b) a munkaadó írásban vállalja a képzésben résztvevőknek a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, vagy
c) a munkaadó a képzés költségeihez legalább 50 százalékkal hozzájárul, vagy saját maga vagy képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket.
(2) A képzés támogatására a munkaadó által a telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz benyújtott ajánlat alapján kerülhet sor.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ajánlatnak tartalmaznia kell
a) a képzés szükségességének indokoltságát, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét,
b) a képzési program rövid ismertetését, a képzéssel megszerezhető képesítést,
c) a képzésben résztvevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét,
d) a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket,
e) a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő, Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét,
f) a képzésben résztvevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.
(4) A munkaügyi központ és a munkaadó a képzés lebonyolításával összefüggő kötelezettségekben, a pénzügyi átutalás és elszámolás módjában, valamint a megállapodás megszegésének jogkövetkezményében külön állapodik meg.

A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

10. § (1) Az Flt. 15. §-ának a) pontjában meghatározott támogatás folyósításának kezdő napja:
a) a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói igazolvány kiállítását követő nap,
b) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4. §-ának (2) bekezdése alapján, vállalkozói igazolvány és bejelentési kötelezettség nélkül gyakorolt mezőgazdasági termelő tevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások esetében a tevékenység társadalombiztosítási szervhez történő bejelentését követő nap,
c) minden más vállalkozás esetében az aláírt alapító (létesítő) okiratnak, társasági szerződésnek, alapszabálynak a cégbírósághoz történő benyújtását követő nap.
(2) Az Flt. 15. §-ának b)-d) pontjában meghatározott költségtérítéseket a munkaügyi központ utólag, hivatalos számla ellenében folyósítja.
(3) A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásról szóló határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit. A támogatásban részesülőnek az államigazgatási eljárás során nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését.
(4) A támogatásban részesülő a vállalkozás megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni.
(5) A támogatásban részesülő részére a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, ha a (3) bekezdés szerinti államigazgatási határozatban foglalt feltételeket megszegi, így különösen ha az Flt. 15. §-a a) pontjában meghatározott támogatás folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét nem folytatja, a b) pontban meghatározott szaktanácsadáson, a c) pontban meghatározott képzésben nem vesz részt. A támogatásban részesülő akkor köteles visszafizetni a felvett támogatást, ha a feltételeket neki felróható módon szegte meg.

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

11. § (1) Az Flt. 16. §-ában meghatározott foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani.
(2) A támogatás csak olyan munkaadónak nyújtható, amely az Flt. 22. §-a (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tett.
(3) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás folyósításának feltételeit (ennek keretében elő kell írni, hogy a munkaszerződést a megkötésétől számított három munkanapon belül be kell mutatni a munkaügyi központnak), időtartamát, továbbá azt, hogy a támogatás a munkaadót terhelő munkabér hány százalékáig terjed, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit.
(4) A támogatást havonta utólag kell folyósítani.
(5) A támogatást a munkaadó köteles visszafizetni, ha az Flt. 16. §-ában, valamint a (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott feltételeket megszegi.

Közhasznú munkavégzés támogatása

12. § A közhasznú munkavégzés támogatásának az Flt. 16/A. §-ában foglaltakon túlmenően további feltétele, hogy
a) a munkaadó a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörökben a munkaviszonyt [Flt. 58. § (5) bekezdés a) pont] a támogatás folyósítását megelőző három hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel nem szüntette meg, továbbá
b) vállalja, hogy a munkaviszonynak az a) pont szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor.
13. § Az Flt. 16/A. §-ának (7) bekezdésében meghatározott támogatás abban az esetben is nyújtható, ha a munkaadó a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit - a települési önkormányzattal kötött írásbeli megállapodás alapján - foglalkoztatja. Ilyen esetben a támogatás a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállaló munkaadónak nyújtható.
14. § (1) A közhasznú munkavégzés támogatásáról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség átvállalásának mértékét és időtartamát, a támogatás visszakövetelésének feltételeit.
(2) A munkaadó részére a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és köteles a már folyósított támogatás visszafizetésére, ha az Flt. 16/A. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási határozatban és a megállapodásban foglalt feltételeket megszegi.
15. § (1) Azoknak a településeknek a jegyzékét, ahol a közhasznú munkavégzés támogatása a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség kilencven százalékáig terjedhet, valamint a magasabb összegű támogatás nyújtásának feltételeit a munkaügyi központ - a Munkaügyi Tanács döntését követő nyolc napon belül - nyilvánosságra hozza.
(2) A közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségei között a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei, a munkábajárással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei, - a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján - a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége, valamint - a tizennégy napot meg nem haladó közhasznú foglalkoztatás esetében - a munkaalkalmassági vizsgálat költsége és a többletlétszám foglalkoztatásából eredően az irányításban felmerült költségek számolhatók el.
(3) A munkaügyi központ a támogatást a munkabérekről név szerinti, a további költségekről összesített módon készített kimutatás alapján - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta, utólag folyósítja.
(4) A munkaadó kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott költségekre havonta előleg folyósítható. Az előleg felhasználásáról a (3) bekezdésben meghatározott módon a munkaügyi központnak havonta utólag el kell számolni.
(5) A közhasznú foglalkoztatásért kapott költségtérítést a Polgári Törvénykönyről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet vállalati egyéb támogatásként, a költségvetési rend szerint gazdálkodó munkaadó átvett pénzeszközként a számviteli előírásoknak megfelelően számolja el.

Munkahelyteremtés támogatása

16. § (1) Az Flt. 17. §-ában meghatározott támogatás a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben nyújtható új munkahelyek megvalósításához, amelyek elősegítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását.
(2) A munkahelyteremtés támogatásáról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni a támogatás nyújtásának feltételeit, időtartamát, a támogatás mértékét, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit.
(3) A munkahelyteremtés támogatása tekintetében a 12. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott különösen nehéz helyzetben lévő települések körét, valamint a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket a munkaügyi tanács határozza meg és a munkaügyi központ hozza nyilvánosságra a döntést követő nyolc napon belül.
17. § A munkahelyteremtés támogatására meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat kiírásának célját,
b) a pályázaton történő részvétel feltételeit,
c) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,
d) a pályázó részéről rendelkezésre álló, saját anyagi erő szükséges mértékét,
e) a munkahelyteremtés megvalósulásának határidejét, a foglalkoztatási kötelezettség vállalását,
f) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleg szükséges mellékleteket,
g) a szerződésszegés jogkövetkezményeit, továbbá
h) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, a pályázat elbírálásának határidejét.

A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

18. § (1) Az Flt. 18. §-ának (1) bekezdése szerinti részmunkaidős foglalkoztatás támogatására vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell
a) a részmunkaidő bevezetését megalapozó, a gazdálkodást befolyásoló külső tényező ismertetését, szerkezetváltás esetében annak jellemzését, az átmeneti jellegének indokolását,
b) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás tervezett időtartamát, az érintett munkavállalói létszámot és a munkaidő-csökkentés mértékét,
c) előzetes kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a munkaadó a munkaügyi központtal kötött megállapodást betartja, és az abban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz.
(2) A részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló államigazgatási határozatnak tartalmaznia kell a támogatás (a kieső munkaidőre járó személyi alapbér megtérítésének) mértékét, a folyósításának időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit.
(3) A támogatás összegét a munkaügyi központ a munkaidő-csökkentés miatt kieső időre kifizetett bérkiegészítés adatait tartalmazó munkaadói igénylés alapján, havonta utólag utalja át.
(4) Az átutalt támogatás összegét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetnek minősülő munkaadó vállalati egyéb támogatásként, a költségvetési rend szerint gazdálkodó munkaadó átvett pénzeszközként a számviteli előírásoknak megfelelően számolja el.
(5) A munkavállaló részére a támogatott részmunkaidős foglalkoztatás esetén fizetett keresetkiegészítést személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
(6) A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása tekintetében a 12. § b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

19. § (1) Az Flt. 19. §-ában meghatározott támogatás olyan, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely
a) normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy
b) külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy
c) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.
(2) A támogatás olyan magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére nyújtható, aki, illetőleg amely az (1) bekezdésben meghatározott pályázati célok megvalósításához saját erővel is hozzájárul.
(3) E rendelet alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
20. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás
a) vissza nem térítendő, illetve
b) visszatérítendő
formában nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák együttesen is alkalmazhatók.
21. § (1) A 19. §-ban meghatározott támogatás odaítéléséről - a népjóléti miniszterrel egyetértésben - pályázat alapján a munkaügyi miniszter dönt.
(2) A döntést megelőzően be kell szerezni a támogatás felhasználásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács, valamint az Országos Munkaerőpiaci Tanács, véleményét.
(3) A támogatásról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás nyújtásának, felhasználásának és visszafizetésének feltételeit.
(4) A támogatás nyújtása esetén a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg megbízásából és ellenjegyzésével a munkaügyi központ köt megállapodást a támogatásban részesülővel. A munkaügyi központ által kötött megállapodás módosításához a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Népjóléti Minisztérium egyetértése szükséges.
(5) A (3) bekezdés szerinti határozatban, valamint a (4) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt feltételek megszegése esetén a munkaadót a Munkaügyi Minisztérium vagy - megbízása alapján - a munkaügyi központ a támogatás egészének vagy részének visszafizetésére kötelezi.
(6) A támogatásra meghirdetett pályázati felhívás tekintetében a 17. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

II. A Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetekkezelésére nyújtható támogatás

22. § (1) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az ország kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetben lévő térségeiben működő munkaadók részére a foglalkoztatási feszültségek mérséklése, illetőleg újabb foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése céljából nyújtható támogatás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban az a munkaadó részesülhet,
a) akinek telephelye olyan foglalkoztatási körzetben van, ahol a kérelem benyújtását megelőző három hónapban a munkanélküliségi mutató elérte az országos mérték másfélszeresét,
b) akinek az a) pontban meghatározott telephelyén a kérelem benyújtását megelőző hónapban számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma legalább kétszáz fő volt, és a támogatás hiányában a működésével összefüggő ok miatt legalább ötven fő munkavállaló munkaviszonyát szüntetné meg rendes felmondással,
c) aki vállalja, hogy a támogatás odaítélése esetén a b) pontban meghatározott állományi létszámát legalább a támogatás folyósításának befejezésétől számított egy évig megtartja.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől foglalkoztatáspolitikai érdekből el lehet tekinteni, ha azzal az Országos Munkaerőpiaci Tanács - oldalainak egyhangú szavazata alapján - egyetért.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkanélküliségi mutatón az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküliek száma és az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző népszámlálás szerinti gazdaságilag aktív népesség (aktív keresők, állást kereső munkanélküliek és az első alkalommal elhelyezkedni szándékozó személyek) hányadosát kell érteni.
(5) Ha a munkaadó csődeljárás alatt áll, a keretből támogatás részére, a csődegyezség megkötését követően adható.
(6) Ha a munkaadó felszámolási eljárás alatt áll, a támogatás nyújtásának feltétele, hogy a hitelezőkkel kötött egyezségét a bíróság jóváhagyja, továbbá, hogy az ennek alapján létrejött reorganizációs terv alapján, a munkavállalóknak, vagy azok egy részének a további foglalkoztatása legalább egy évi időtartamra biztosított legyen.
(7) Ha a munkaadó az (1) bekezdés szerinti keretből támogatásban részesült, újabb támogatás részére akkor adható, ha a foglalkoztatási kötelezettségét teljesítette, és annak megszűnését követően két év eltelt, valamint a korábban ilyen címen nyújtott visszatérítendő támogatást visszafizette.
23. § (1) Támogatásként a továbbfoglalkoztatott munkavállalók munkabére és járulékai összegének legfeljebb ötven százaléka vállalható át, legfeljebb egyévi időtartamra.
(2) A támogatás egészben vagy részben visszatérítendő, valamint vissza nem térítendő formában nyújtható.
24. § (1) A támogatás iránti kérelem a Munkaügyi Minisztériumhoz, vagy a munkaadó - tervezett létszámcsökkentéssel érintett - telephelye szerint illetékes munkaügyi központhoz nyújtható be.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a munkaadó adatait,
b) a munkaadó tevékenységének rövid ismertetését,
c) a munkaadó gazdasági, pénzügyi helyzetének rövid összefoglalását (az előző évi elfogadott mérleget, a tárgyévi üzleti tervet, a hitelek állományát, a hitelek összetételét),
d) a munkaadónak a helyzet megoldására tett, a korszerűsítésre, struktúraváltásra vonatkozó elképzelései ismertetését,
e) a munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozó foglalkoztatási adatait, a gazdasági nehézségek foglalkoztatásra gyakorolt hatásának leírását, valamint a kérelem benyújtását követő két naptári évre vonatkozó foglalkoztatási tervet,
f) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a foglalkoztatási tervben jelzett átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozóan, milyen időtartamú foglalkoztatási kötelezettséget tud vállalni,
g) a munkaadó által az elmúlt két évben az elkülönített állami pénzalapokból, valamint az Országos Foglalkoztatási Alapítványtól kapott támogatásokról szóló kimutatást.
(3) A kérelem kidolgozására vonatkozó részletes ajánlásokat a Munkaügyi Minisztérium által összeállított útmutató tartalmazza, amelyet a munkaügyi központ a kérelmező rendelkezésére bocsát.
(4) A támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően a munkaügyi központ nyilatkozik a kérelem teljesítésével kapcsolatos álláspontjáról, valamint arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző két naptári éven belül a munkaadó részére milyen támogatást nyújtott, illetőleg az Flt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretből milyen támogatás folyósítása van folyamatban.
25. § (1) A támogatásról - az Országos Munkaerőpiaci Tanács véleményének meghallgatásával - a munkaügyi miniszter dönt.
(2) A kérelemnek helytadó, illetőleg annak elutasításáról szóló határozatot a Munkaügyi Minisztérium megküldi a munkaügyi központnak is.
(3) Támogatás nyújtása esetén - a Munkaügyi Minisztérium megbízásából és ellenjegyzésével - a munkaügyi központ köt megállapodást a munkaadóval. A megállapodás a Munkaügyi Minisztérium előzetes egyetértésével módosítható.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megszegése esetén a munkaadó köteles a támogatás összegét vagy annak egy részét a megállapodásban foglaltak szerint a Munkaerőpiaci Alapba visszafizetni. A támogatás visszakövetelésére a Munkaügyi Minisztérium, illetőleg megbízása alapján, a munkaügyi központ jogosult.
26. § (1) A támogatást a bérkifizetési jegyzékek és a munkabér járulékai átutalásának igazolása alapján a munkaügyi központ havonta utólag utalja át a munkaadó pénzintézeti számlájára.
(2) A Munkaügyi Minisztérium a támogatás folyósításához szükséges pénzösszeget a Munkaerőpiaci Alap központi számláról a 25. § (3) bekezdésében meghatározott megállapodásban vállalt ütemezésnek megfelelően utalja át a munkaügyi központ részére.
(3) A visszatérítendő támogatást, valamint a 25. § (4) bekezdésében meghatározott összeget a megállapodást kötő munkaügyi központ - Munkaügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárban vezetett - Munkaerőpiaci Alap lebonyolítási számlájára kell befizetni.

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából
a) munkabéren a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a „Munkaügyi Statisztikai Fogalmak” című módszertani segédletében „kereset” címszó alatt meghatározott juttatásokat - a prémium és a jutalom kivételével -,
b) munkabér járulékain az egészség-, és nyugdíjbiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot
kell érteni.
(2) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében, az államigazgatási határozatban és megállapodásban meghatározott módon köteles a nyilvántartás vezetésére.
28. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet szabályait - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő első fokú államigazgatási eljárás során el nem bírált kérelmek tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A rendelet 22-26. §-a a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) Munkahelyteremtés támogatására a rendelet hatálybalépését megelőzően kiírt pályázati felhívásra beadott kérelmeket a pályázati felhívás kiadása idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló 4/1991. (IV. 13.) MüM rendelet hatályát veszti.