72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek vízgazdálkodási hatósági hatásköréről és a hatósági jogkör gyakorlásáról a következőket rendeli el:

I.

A hatósági jogkörben eljáró szervek

1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.) meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő
a) állami feladatok körében a vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság);
b) önkormányzati feladatok körében a hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört a helyi önkormányzatok jegyzői
gyakorolják.
(2) Vízügyi hatósági jogkörben első fokon - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti illetékes vízügyi igazgatóság, másodfokon az Országos Vízügyi Főigazgatóság jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört - a 25. § (2) bekezdésében megjelölt kivétellel - első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felettes szerv gyakorolja.   [LÁBJEGYZET_1]

II.

Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések

Az elvi vízjogi engedély

2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
(2) Elvi vízjogi engedély az építtető (tulajdonos) részére adható, de azt annak megbízásából a tervező is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.
(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:
a) a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;
b) a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minőségének határértékeit;
c) a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit;
d) azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezővé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.
(4) Az elvi vízjogi engedély a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél - ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak - az érvényességi időtartamon belül köti azon vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében, amelyekről az elvi vízjogi engedélyben állást foglalt, illetőleg határozatot hozott.
(5) Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét - az engedély érvényességi időtartamán belül - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.
(6) Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi vízjogi engedélyt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.
(7) Ha az építtető az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszűnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott - a vízügyi hatóságot terhelő - kötelezettség.

A vízjogi engedélyek

3. § (1) A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.
(2) Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki.   [LÁBJEGYZET_2]
(3) A kérelem elbírálása során a csatolt mellékletek, különösen az engedélyezési tervdokumentáció alapján vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, vízilétesítmény - tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre - mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó, a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek, továbbá az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásának.   [LÁBJEGYZET_3]
(4) Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat.   [LÁBJEGYZET_4]
 (5) A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
(6) A létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel - az abban meghatározott ideig érvényes. Az érvényességi idő az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.
4. § (1) Vízimunkát végezni, vízilétesítményt építeni az építtető (tulajdonos) bejelentése és a vízügyi hatóság hozzájárulása alapján, akkor lehet, ha az
a) a külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_5]  meghatározott víziközművek elosztóhálózatának olyan bővítésére irányul, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását, vagy
b) mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlását szolgálja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentéshez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez egyébként szükséges és külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
(3) Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az érdemi határozat (vízjogi engedély) meghozatalára egyébként irányadó és a jogszabályban megállapított határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.
(4) Amennyiben a bejelentés alapját képező, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása - a kérelem elbírálására egyébként irányadó jogszabályok szerint - nem engedélyezhető, vagy a szakhatóság külön előírásokat, feltételeket állapított meg, a vízügyi hatóság a határozathozatalra vonatkozó általános rendelkezések szerint érdemben határoz.
5. § (1) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
(2) Ha az építtető (tulajdonos) és az üzemeltető személye nem azonos, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálhatja. A jogszabály a vízilétesítmények meghatározott körére az üzemeltetés szakmai követelményeinek és személyi feltételeinek vizsgálatát kötelezően is meghatározhatja.   [LÁBJEGYZET_6]
(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:
a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;
b) a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;
c) víziközművek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmű üzemeltetésével összefüggő jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket;   [LÁBJEGYZET_7]
d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat;
e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott műszaki dokumentációt.
(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:
a) az engedélyezett vízilétesítményről és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendő önellőrzés feltételeit;
b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggő feltételekről, jogokról és kötelezettségekről;
c) ha a létesítési és üzemeltetési engedély jogosultjának személye nem azonos, az üzemeltetés jogcíméről, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;
d) az engedély érvényességi idejéről.
(5) A vízjogi üzemeltetési engedély általában határozatlan ideig érvényes, de az üzemeltetéssel összefüggő feltételek, kötelezettségek teljesítése érdekében a vízügyi hatóság az engedély érvényességét határozott időben is megállapíthatja.
(6) E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az üzemeltetőnek az üzemeltetési engedélyhez egyébként szükséges, külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolnia.
(7) A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek teljesítése mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.
(8) Az építtető bejelentése, illetve a vízügyi hatóság hozzájárulása alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

A vízi szolgalmakra vonatkozó rendelkezések

Vízvezetési szolgalom

6. § (1) Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz.
(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggő, a jogosultat, valamint a tűrésre kötelezettet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.
(4) A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi.
(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen:
a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással;
b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.
(6) Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerződés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

Vízhasználati szolgalom

7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó - eltérő megállapodás hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:
a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;
b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;
c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (műszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebből eredő költségek viselésére vonatkozó - a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható - feltételeket.
(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak - különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén - a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggő jogokról és kötelezettségekről az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.
(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.
(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

A védőidom, védőterület, védősáv kijelölésére vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a vízügyi hatóság:
a) a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízilétesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;
b) megfelelő védelem és biztonság nélkül üzemeltetett vízilétesítmény és gyakorolt vízhasználat esetén az engedélyes kérelmére, vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás keretében határoz a védőidom, védőterület kijelöléséről.
(3) A védőidom, védőterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésről és a védőterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:
a) a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló egyéb intézkedésekről;
b) a kijelölt védőterület fenntartásával járó feladatokról, ideértve az ehhez szükséges megfigyelő, ellenőrző rendszer kiépítését és működtetését.
(4) Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, a védőidom, a védőterület kijelöléséből, fenntartásából eredő tulajdoni-használati és egyéb korlátozásokért az érintett ingatlan(ok) tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének arányában; az építmények, növényzet stb. eltávolításáért vagy áthelyezéséért pedig az okozott károknak megfelelően kártalanítani köteles.
(5) Ha a védőterületen a kijelöléssel összefüggő korlátozások az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszik, vagy jelentős mértékben akadályozzák, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását kezdeményezheti.
(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védőidomának, védőterületének meghatározásáról, a védőterület övezeteiről, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggő használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.
(7) A védőidomot, védőterületet érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A meder és a part találkozási vonalának megállapítása

10. § (1) A felszíni vizek partvonalát - kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi előírásokra is figyelemmel - a vízügyi hatóság állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tűzni.
(2) A partvonal megállapításánál - a már állandósult partvonal kivételével - figyelemmel kell lenni különösen:
a) a mértékadó vízhozamra;
b) a közérdeket szolgáló, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra;
c) az ökológiai értékek védelmére;
d) a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre;
e) a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira és kötelezettségeire, továbbá az elfogadott településfejlesztési tervekre.
(3) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történő helyreállítása során a megállapított partvonalra jogosult a szükséges munkákat elvégezni.
(4) A megállapított partvonalat a településrendezési tervek elkészítése során is figyelembe kell venni.

A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése

11. § (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben:
a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;
b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;
c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentést tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.
(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket -, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.
(4) A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
12. § A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:
a) a közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, környezetvédelmi, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi szempontok teszik szükségessé;
b) a rendelkezésre álló (felhasználható) vízkészlet mennyisége természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból a külön jogszabály szerint meghatározott kibocsátási, igénybevételi, valamint szennyezettségi határértékekre is figyelemmel megváltozott.
13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethető, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését időleges - meghatározott időpontig fennálló - körülmények indokolják.
(2) A szüneteltetésre meghatározott időtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb időtartama három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethető, illetőleg annak leghosszabb időtartamáig meghosszabbítható.
14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:
a) a jogszabályban foglalt, illetőleg engedélyben előírt feltételeknek és kötelezettségeknek a vízügyi hatóság felhívása ellenére az abban megállapított határidő alatt nem tesz eleget;
b) a vízimunka vagy a vízilétesítmény átalakítására, illetőleg a vízhasználat gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó határozatot az abban megjelölt határidő alatt nem teljesíti;
c) a vízilétesítmény fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét a vízügyi hatóság felhívása ellenére nem végzi el.
(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetően megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:
a) a vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat károssá vált és a káros hatás annak átalakításával, illetőleg gyakorlásának megváltoztatásával nem szüntethető meg;
b) az engedélyes a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, a vízhasználatról, illetőleg a befogadó igénybevételéről lemond;
c) vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi érdek és az ezeket érvényesítő külön jogszabályban meghatározott feltételek azt szükségessé teszik;
d) a felhasználható vízkészlet mennyisége és minősége oly mértékben megváltozik, hogy az engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél, illetőleg feladat ellátása, az ezzel járó jogok gyakorlása az engedélyezett módon nem biztosítható;
e) az engedélyes a vízhasználatot - bár ez módjában állott - 1 éven át, öntözési célú vízhasználat esetén 3 éven át nem gyakorolta, és az engedély szüneteltetését sem kérte.

A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - fennmaradási engedélyt kell kérni.
(2) Ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérően végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.
(3) A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.
(5) Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.
16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
(2) A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság hivatalból indított eljárás keretében intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.

Kártalanítás és költségmegosztás

17. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott - jogviszonyokból eredő kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása az államigazgatási eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.
(2) Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggő hatósági eljárás során az engedélyezett létesítménnyel kapcsolatos - a közös használat érdekeltségi arányából következő - költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény ezzel kapcsolatos szabályaira figyelemmel - egyezség létrehozását megkíséreli.

A vízjogi kötelezések

18. § (1) A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott - a vízügyi hatóság a Vgtv.-ben meghatározott vízgazdálkodási követelmények érvényesítése érdekében - hivatalból indított eljárás keretében kötelezheti:
a) a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására;
b) az engedély alapján a meglevő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon történő üzemeltetésére, átalakítására vagy megszüntetésére;
c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;
d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;
e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;
f) védőidom, védőterület, védősáv kialakítására és fenntartására;
g) a jogszabályban meghatározott parti sáv jogellenes használatának megszüntetésére.
(2) Amennyiben a vízügyi hatóság az eljárást az (1) bekezdés a)-g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, és ehhez - jogszerű teljesítés hiányában - engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.
(4) Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban a fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve az attól eltérően megépített építmény értékére (megvalósítás költségére) vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az építtető nyilatkozata mellett az építmény értékével összefüggő tényállást a vízügyi hatóságnak - szükség esetén - szakértő bevonásával hivatalból kell meghatározni. A szakértő közreműködésével felmerült költségeket minden esetben az építtető viseli.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a jogerősen megállapított teljesítési határidőt követő első naptól számított három év elteltével nincs helye.
(6) A vízügyi hatóság határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, ha a végrehajtás késedelme a közérdeket súlyosan veszélyezteti, vagy a teljesítés elmaradása esetén jelentős kárral kell számolni.

Szakhatósági közreműködés

19. § (1) Az elvi vízjogi engedélyezési eljárásba a természetvédelmi, a közegészségügyi és a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni, ha az engedély tárgya a szakhatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti.
(2) A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásban a külön jogszabály szerinti, hatáskörükben érintett hatóságok szakhatóságként működnek közre.
(3) A vízjogi engedélyezési eljárásba szakhatóságként a környezetvédelmi hatóságot minden esetben be kell vonni, kivéve a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokat, feltéve, hogy azok nem vízjogi engedély kiadásával zárulnak.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt, kérelemre indult eljárásokban a szakhatósági hozzájárulást (állásfoglalást) az ügyfélnek kell beszerezni. Ha a vízügyi hatósági eljárás megindításakor a szakhatósági hozzájárulás kiadásától számított hat hónap már eltelt, a vízügyi hatóság a szakhatóságtól a hozzájárulással kapcsolatosan (érvényességi) nyilatkozatot kérhet.
(5) A vízügyi hatóság által hivatalból indított eljárásban a (2) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködést akkor kell biztosítani, ha a vízjogi kötelezettség tartalma és teljesítése - az engedélyezési eljárásra irányadó szabályok szerint - a szakhatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szakhatóságot az ügyben eljáró vízügyi hatóságnak kell megkeresni.
20. § (1) A vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását kell beszerezni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá
a) a szennyvízbírság megállapítására irányuló eljárásban;
b) az élővízbe történő szennyvízbevezetés esetén, az egyedi határérték megállapítására irányuló ügyekben.
(2) A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett kérelemhez vagy megkereséshez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
(3) A vízügyi hatóság szakhatósági hatáskörben kiadott állásfoglalásának (hozzájárulásának) tartalmaznia kell a vízgazdálkodási követelményeket, érdekeket érintő tevékenység gyakorlásával, a létesítmény megvalósításával kapcsolatos hozzájárulás tárgyában hozott döntést és az ezzel összefüggő feltételeket, továbbá ezek indokolását.
(4) Ha a jogszabály lehetővé teszi, a vízügyi hatóság azonos ügycsoportra, illetve vízgyűjtőre vagy településre kiterjedő érvényességgel - meghatározott időre - általános érvényű szakhatósági állásfoglalást is adhat.

Vízügyi felügyelet

21. § (1) A vízügyi hatóság a jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági előírások érvényre juttatása érdekében vízügyi felügyeleti ellenőrzést végez.
(2) A vízügyi felügyelet keretében végzett ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai az irányadók.
(3) A vízügyi felügyeletet a vízügyi hatóság hivatalból, éves ellenőrzési terv, továbbá kérelem, megkeresés vagy bejelentés alapján végzi.
(4) A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és a vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során - a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött jelentőségére figyelemmel - I-IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:
a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos,
b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős,
c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű,
d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű
létesítmények tartoznak.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:
a) a vízilétesítményeknek a vizek hasznosítását - vagy kártételeik elhárítását - szolgáló szerepét, jelentőségét, tekintettel a vízgazdálkodási szempontból egységet alkotó térségre és az egyéb területi adottságokra;
b) a létesítmény környezetének meglevő, illetve a vízgazdálkodási vagy egyéb - tervezett fejlesztést is érintő - adottságait, lehetőségeit.
(6) A vízügyi hatóság a felügyeleti ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, II. kategóriába tartozó létesítményeknél két évenként, III. kategóriába tartozó létesítményeknél öt évenként, IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi.
(7) Amennyiben az (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság hivatalból módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.
(8) A vízügyi hatóság az ellenőrzés során - szükség szerint - szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, az ellenőrzés tapasztalatait jegyzőkönyvben rögzíti, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy - az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve - a vízgazdálkodási cél, illetőleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.
(9) A vízügyi hatóság a vízügyi felügyeleti intézkedések kapcsán - az ellenőrzés eredményétől függően - a jogszabályban meghatározott hatáskörének gyakorlásán túlmenően köteles:
a) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező államigazgatási szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresni;
b) a szabálytalanság súlyától és jellegétől függően szabálysértési, büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezni;
c) olyan egyéb intézkedéseket megtenni, amelyekre egyéb jogszabály feljogosítja.

Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás

22. § (1) A vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása - mint közhitelű adatokat tartalmazó okirattár - a valóságos állapotnak megfelelően hitelesen tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2) A vízikönyvbe adatot, jogot vagy kötelezettséget csak a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján szabad bejegyezni.
(3) A vízikönyvet az ügyfelek, továbbá mindazok, akik érdekeltségüket valószínűsítik, megtekinthetik, arról díj fizetése ellenében másolatot készíthetnek.
23. § A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság - a kiadott elvi vízjogi engedély érvényességi időtartamán belül - bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.

III.

A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskörök

24. § (1) A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:
a) a vizek medrében, valamint a közcélú vízilétesítmények vízterületén - a víz, illetőleg a közcélú vízilétesítmény tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásával - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - vízi állás létesítéséhez;
b) az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez;
c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik;  [LÁBJEGYZET_8]
d) a szennyvízelvezető törzshálózatba való bekötés esetén a házi szennyvízhálózat tartozékát képező szennyvízelőtisztító berendezés létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt talajvízkút engedélyezésének feltétele:
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz a környezetet nem veszélyeztető elhelyezése, továbbá
b) ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása.
(4) A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.
(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.
(6) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.
(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről az eljáró hatóság nyilvántartást vezet.
(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
25. § (1) A helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági hatáskörben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyző a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi szakhatóságok bevonásával határoz továbbá:
a) a közüzemi csatornamű káros szennyezése esetén a külön jogszabályban meghatározott csatornabírság kiszabásáról, a közcsatornába vezetett szennyvíz egyedi határértékének megállapításáról, visszavonásáról és a szennyvíz-előtisztítási program elfogadásáról;
b) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - dönt a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;
c) a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történő kivetéséről;   [LÁBJEGYZET_9]
d) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörében eljárva a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.   [LÁBJEGYZET_10]
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörben Budapest Főváros területén a főjegyző jár el.
(3) A jegyző által lefolytatott eljárásokban a 24. § (1) bekezdésében és az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörökben a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.

Eljárási illetékek, díjak és költségek

26. § (1) A vízügyi hatóság és a jegyző (főjegyző) hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott mértékű illetéket, illetőleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Ha a káros és jogellenes állapot megszüntetése érdekében hivatalból kell eljárást indítani, az ezzel kapcsolatos - a tényállás tisztázásával és a szakértő közreműködésével felmerült - költségeket az köteles viselni, aki tevékenységével, mulasztásával az eljárás megindítására okot adó tényt (állapotot) előidézte.   [LÁBJEGYZET_11]

Vegyes és záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet 2-14. §-aiban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni.
(2) A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti, ha a személyes meghallgatást a döntéshozatallal összefüggő tényállás tisztázása szükségessé teszi.
(3) E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatos és e rendelet hatálybalépésekor még folyamatban levő ügyekben - feltéve, hogy a vízügyi hatóság első fokon már határozatot hozott - a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 69-72. §-át kell alkalmazni.
(5) Az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 38. §-a, 57. §-a, 57/A. §-a, 60-62. §-ai, 65-73. §-ai és az azokat módosító 15/1985. (III. 28.) MT rendelet 1. §-a, a 18/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 4-6. §-ai, továbbá a Balaton-parti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekről szóló 21/1970. (XI. 13.) ÉVM-IM-PM rendelet, valamint az elvi vízjogi engedélyről szóló 2/1980. (I. 16.) OVH rendelkezés hatályát veszti.  [LÁBJEGYZET_12]

[LÁBJEGYZET_1] 1957. évi IV. törvény 94. § (1).

[LÁBJEGYZET_2] 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §.

[LÁBJEGYZET_3] 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bek.

[LÁBJEGYZET_4] 1995. évi LVII. törvény 14. § (4) bek.

[LÁBJEGYZET_5] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_7] 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_8] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/68.

[LÁBJEGYZET_9] 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §.

[LÁBJEGYZET_10] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 4. § (3), 5. § (8), 6. § (4), 11. § (2) és (3), 16. § (2), 21. § (4) és (5), valamint a 22. § (7) bek.

[LÁBJEGYZET_11] 1957. évi IV. törvény 89. § (1) bek.

[LÁBJEGYZET_12] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/89.