79/1996. (VI. 4.) Korm. rendelet

a Magyar Államkincstár könyvvezetési és beszámolási kötelezettségéről

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) feladatkörébe tartozóan a kincstári egységes számlán teljesülő
a) az államháztartás alrendszereinek pénzforgalmi elszámolásaira,
b) a kincstári körbe bevont központi költségvetési szervek és elkülönített állami pénzalapok kincstáron keresztül lebonyolódó pénzforgalom nélküli elszámolásaira,
c) a nemzetgazdasági elszámolásokra.
(2) E rendelet alkalmazásában nemzetgazdasági elszámolásnak a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei minősülnek, ide nem értve a központi költségvetési szervek és az elkülönített állami pénzalapok saját bevételeit és az azok terhére teljesített kiadásait.

Beszámolási kötelezettség

2. § A kincstári éves beszámolási kötelezettség célja, hogy 1997. január 1-jétől a költségvetés teljesítéséről, a költségvetési hiány finanszírozásáról, a követelések és a kötelezettségek alakulásáról, valamint a pénzügyi helyzet változásáról a valóságnak megfelelő, a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott információk álljanak rendelkezésre.
3. § A kincstári éves beszámoló részei:
a) a központi költségvetés finanszírozási mérlege,
b) a nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege,
c) a kiegészítő mellékletek.
4. § A kincstári éves beszámoló mérlegeinek fordulónapja december 31., amelyet május 31-ig kell elkészíteni.
5. § Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdésében előírt zárszámadás előkészítésével kapcsolatos feladat teljesítése e rendelet 3. §-ában foglaltak összeállításával valósul meg.
6. § (1) A központi költségvetés finanszírozási mérlege a központi költségvetés bevételét és kiadását, egyenlegét, valamint az egyenleg részletes finanszírozását a következő tagolásban mutatja be:
a) a tárgyévi folyó bevételek és kiadások összesített forgalma, illetve azok egyenlege,
b) az aktív és a passzív pénzügyi műveletek forgalma,
c) a központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb tételek,
d) a finanszírozási célú műveletek forgalma, illetve azok egyenlege,
e) a kincstári egységes számla állományának változása,
f) a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) lévő nettó devizatartozás árfolyamveszteségére az MNB által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes hitellel összefüggő államadósság változása.
(2) A központi költségvetés finanszírozási mérlege a tervezett előirányzatokat, finanszírozási műveleteket és azok teljesítését tartalmazza az 1. számú mellékletben foglalt szerkezeti felépítés és tartalom szerint.
7. § (1) A nemzetgazdasági elszámolások sajátos könyvviteli mérlegét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani.
(2) A nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegét a 12. § (2) bekezdése szerinti főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni.
8. § A kincstári éves beszámoló kiegészítő mellékleteinek tartalmaznia kell:
a) a kincstári egységes számla pénzforgalmának egyeztetését,
b) a tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának bemutatását,
c) a központi költségvetés adósságállományának bemutatását,
d) az állam által nyújtott hitelek (vásárolt értékpapírok, lekötött betétek) állományának bemutatását.
9. § (1) A kincstári egységes számla pénzforgalmának egyeztetése kimutatást a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyeztetésnél a kincstári egységes számla nyitó pénzkészletéből kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.
(2) A tárgyévi költségvetési hiány finanszírozásának bemutatását a 4. számú melléklet szerinti formában kell elkészíteni. A melléklet finanszírozási eszközfajtánként, lejárat és hitelezőnkénti tagolásban tartalmazza a hiányt.
(3) A központi költségvetés adósságából a tőketartozás állományának alakulását az 5. számú mellékletben foglaltak szerint kell összeállítani. A melléklet a központi költségvetés adósságát fajtánként, lejárat és hitelezők szerinti tagolásban tartalmazza.
(4) A 6. számú mellékletnek megfelelő formában kell bemutatni az állam által nyújtott hitelekből, értékpapírok vásárlásából és betétek elhelyezéséből származó követelést. A melléklet a követeléseket fajtánként, lejárat szerinti bontásban tartalmazza.

Könyvvezetési kötelezettség

10. § (1) A Kincstár az 1. §-ban meghatározott tevékenységek elszámolásait a kettős könyvvitel zárt rendszerében vezeti. A könyvviteli nyilvántartásokban a pénzforgalmi, a pénzforgalom nélküli elszámolásokat, valamint azoknak az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell bemutatni. A könyvviteli nyilvántartásokban a költségvetési előirányzatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, továbbá azok teljesítését folyamatosan úgy kell rögzíteni, hogy azok az információs igényeknek megfelelően bármely időpontban megállapíthatók legyenek.
(2) A kettős könyvvitel rendszerében a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.
(3) A kincstári éves beszámolóban a mérlegek összeállításához, valamint az államadósság és az állam által nyújtott hitelek bemutatásához szükséges információkat a számlarendnek megfelelően vezetett könyvviteli számlák adatai biztosítják.

Számlarend

11. § (1) A Kincstárnak saját számlarendjét legkésőbb 1996. október 30-ig az Állami Számvevőszék véleményének figyelembevétele mellett ki kell alakítania és a pénzügyminiszterrel jóvá kell hagyatnia.
(2) A számlarend részét képező főkönyvi számlák számát és megnevezését (számlarend-tükör) a 7. számú melléklet tartalmazza.
(3) A 7. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlákat a mindenkori információs igények kielégítése céljából a Kincstár tovább tagolhatja. A sajátosságok miatt megnyitott számlák tartalmát, az értékelési szabályokat, továbbá a kapcsolódó analitikus nyilvántartások rendjét a Kincstár számlarendjében rögzíteni kell.

Könyvviteli zárlat

12. § (1) A folyamatos könyvelés kiegészítésére, helyesbítésére, továbbá az egyeztetések érdekében havonta, a hónap utolsó napjával, a tárgyhónapot követő 10-éig könyvviteli zárlatot kell készíteni.
(2) A könyvviteli számlák adataiból havonta főkönyvi kivonatot kell készíteni, amelyet a Pénzügyminisztérium részére kell továbbítani. A főkönyvi kivonat formáját és szerkezeti felépítését a 8. számú melléklet tartalmazza.
(3) Év közben a főkönyvi kivonat előirányzati és azok teljesítési forgalmi adatainak, év végén az állományi számlákra vonatkozóan is egyezniük kell a kapcsolódó analitikus nyilvántartások zárlati adataival, függetlenül attól, hogy azokat a Kincstár vagy a kincstári körbe tartozó más szerv vezeti.
13. § A számlarend elkészítésére, a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozó általános előírásokat az Szt. szerint kell alkalmazni.

Záró és átmeneti rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében és a 10-13. §-aiban foglalt szabályokat 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az 1996. évi kincstári éves beszámolót a pénzforgalmi adatokból nyerhető információk alapján kell elkészíteni.
(4) A 10. §-ban előírt könyvvezetésre 1996. július 1-jétől fokozatosan, az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt elszámolásokkal kezdve kell rátérni oly módon, hogy az e rendelet szerinti könyvvezetés a (2) bekezdés szerinti időponttól teljeskörűen megvalósítható legyen.   [LÁBJEGYZET_1]
(5) A könyvvezetési feladatok teljesítéséről a pénzügyminisztert első alkalommal 1996. július végén, majd negyedévenként tájékoztatni kell.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/47.