7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelet

a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 83. §-ának (3) bekezdésében, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következő rendeletet adjuk ki:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya
a) az általános hadkötelezettség alapján fegyver nélküli és fegyveres katonai (határőr) szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos, póttartalékos katonára (határőrre), az e szolgálatok ellátására kötelezett személyre (a továbbiakban együtt: hadköteles),
b) a közép- és a felsőfokú oktatási intézménybe pályázó, illetőleg tanulmányokat folytató személyre, valamint a honvédségi ösztöndíjasokra (szerződéskötés előtt és tanulmányaik során), továbbá
c) az egészségi alkalmasság elbírálásában részt vevő, illetőleg a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti közreműködésre kötelezett szervekre és intézményekre
terjed ki.
(2) A katonai egészségi alkalmasság megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a polgári szolgálat teljesítését kérő személyre is alkalmazni kell. A polgári szolgálatot teljesítő egészségi alkalmasságának megállapítását szabályozó külön jogszabály hatálybalépéséig e rendeletnek a katonai egészségi alkalmasság felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ahol e rendelet a felülvizsgálaton részt vevő képviselőt jelöl - a polgári szolgálatot teljesítő esetében - a Munkaügyi Központ képviselőjét kell érteni.

A katonai egészségi alkalmasság

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság (a továbbiakban: egészségi alkalmasság) - magába foglalva a pszichikai és az élettani-erőnléti adottságokat is - az egyénnek a környezettel fennálló olyan biológiai egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a katonai szolgálat teljesítését, így a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodást és a katonai szakmai követelmények megfelelő teljesítését.
(2) A katonai szolgálat teljesítésére az a személy alkalmas, aki biológiailag (fizikai és pszichikai szempontból) megfelelően fejlett, és nincs olyan alaktani (külső vagy belső), illetőleg funkcionális elváltozása, betegsége, kórállapota vagy fogyatkozása, amely a katonai szolgálata teljesítését kizárja, illetőleg akinél a szolgálat teljesítése során sem kell számolni az egészségi állapota rosszabbodásának veszélyével.
(3) A katonai egészségi alkalmasság
a) teljes, ha az egyén szervezete a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel,
b) korlátozott, ha az egyén szervezete a (2) bekezdés szerinti normálisnak tekinthető állapottól eltér ugyan, de ez az eltérés nem éri el azt a mértéket, amely a katonai szolgálata teljesítését kizárja,
c) speciális, ha az egyén olyan fizikai, pszichikai tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek az egyes speciális (fegyvernemi vagy beosztási) katonai tevékenység végzését lehetővé teszi.
(4) A korlátozott egészségi alkalmasságú személy meghatározott beosztást láthat el, vagy mentesül a katonai szolgálattal együttjáró, de nem alapvető követelmények teljesítése alól.
(5) Az egészségi alkalmasság megállapításakor elbírálják a hadköteles katonai szolgálatra való képességének egészségi okból történő átmeneti megszűnését, illetőleg korlátozottságát is, amely a katonai szolgálat alóli teljes (egészségügyi szolgálatmentesség és egészségügyi szabadság), vagy részleges (egyes szolgálati kötelezettség alóli mentesség) felmentését eredményezi.
(6) Az egészségi alkalmasságot az orvos és pszichológus állapítja meg, tevékenységükért etikai, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
(7) Az alkalmassági vizsgálat (felülvizsgálat) célja a vizsgált személy
a) egészségi alkalmassági fokozatának,
b) speciális alkalmasságának, valamint
c) a katonai tanintézetbe és honvédségi ösztöndíjra jelentkező pályaalkalmasságának, továbbá
d) a katonai tanintézet hallgatója, növendéke, valamint a honvédségi ösztöndíjas hallgató esetében az állapotváltozástól függő egészségi alkalmasság elbírálása, valamint
e) a hadkötelesnek és a (7) bekezdés d) pontja szerinti személyeknek a honvédelmi kötelezettségeik, illetőleg a szolgálati kötelmeik (tanulmányaik) teljesítésével összefüggő betegségeik, baleseteik véleményezése.
3. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálását meghatározó betegségcsoportokhoz (fogyatékossághoz) kapcsolt egészségi alkalmassági fokozatok ismérveit a rendelet 2. számú mellékletét képező „A betegségek és fogyatékosságok táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) állapítja meg.
(2) A Hvt. 83. §-ának (2) bekezdése szerinti - a sorozáskor, a katonai szolgálat teljesítése során, valamint a hadkötelezettség teljes időtartama alatt megállapítható - egészségi alkalmassági fokozatok nyomtatott nagybetűvel a következők szerint jelölendők:
a) „Katonai szolgálatra alkalmas”: „A; B; C; D”;
b) „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan”: „ I”
c) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”: „E”
(3) A katonai szolgálatra alkalmas minősítés az alkalmasság fokozatának, illetőleg a beosztási alkalmasság szakmai megítélésének szempontjából az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személyek közül a rendfokozat nélküli honvéd és a tisztes rendfokozatúak esetében a következő alfokozatokra oszlik:
a) „Alkalmas korlátozás nélkül”: „A”. Az ilyen minősítésű hadköteles egészségi szempontból - a speciális alkalmasságú beosztások kivételével - bármely katonai beosztást elláthat;
b) „Alkalmas fogyatkozással, fizikai korlátozás nélkül”: „B” Ezt a minősítést többnyire szemészeti, hallószervi és kisfokú szellemi (idegrendszeri) elváltozásoknál kell alkalmazni. Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztásokat láthat el, ahol az érzékszervek, az idegrendszer fogyatkozás nélküli állapota az adott katonai beosztásban nem meghatározó követelmény;
c) „Alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással”: „C”. Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztást láthat el, ahol fokozott, az átlagost meghaladó fizikai, pszichikai igénybevétel a katonai követelmények között nem szerepel;
d) „Alkalmas szakmájának, képesítésének vagy polgári foglalkozásának megfelelő beosztásban”: „D”. Az ilyen minősítésű hadköteles csak olyan katonai beosztást láthat el, amelynek a követelményei gyakorlatilag egybeesnek a tanult szakmájának, képzettségének, vagy tényleges polgári foglalkozásának fizikai-szellemi jellemzőivel. (Ezek hiányában a sorozás alkalmával megállapítottak szerint „B” vagy „C” kategóriába kellene sorolni.)
(4) A (3) bekezdésben nem említett hadköteles alkalmasságát csak a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés b)-c) pontjai szerint lehet megállapítani.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személy, ha egészségileg alkalmatlan minősítésű a pályázandó szakra, a pályaalkalmassági vizsgálat alapján más szakra alkalmas lehet. Ha a pályázó ez utóbbi szakot választja, e szakra alkalmasnak kell minősíteni. Ennek megfelelően a pályázó minősítése egészségileg alkalmas („A”) vagy alkalmatlan („E”) lehet.
(6) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével a hadkötelesek, valamint a katonai tanintézetekbe és honvédségi ösztöndíjra jelentkezők és tanulmányokat folytatók egészségi alkalmasságát a következők szerint kell elbírálni:
a) A Táblázat I. rovata szerint:
a (3) bekezdés szerinti személyekét (rendfokozat nélküli honvéd és a tisztes) a sorozáskor és a katonai szolgálatra való kötelezettség teljes időtartama során (a tényleges katonai szolgálatteljesítés és a tartalékos állomány időszakában).
b) A Táblázat II. rovata szerint:
a (4) bekezdés szerinti személyekét (tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, tiszthelyettes) a bevonulás előtt, valamint az (5) bekezdés szerinti személyekét (katonai tanintézeti felvételét kérő és honvédségi ösztöndíjra pályázók, illetőleg tanulmányokat folytatók), továbbá a búvárbeosztásra tervezett, illetőleg ilyen beosztást ellátókét.
c) A Táblázat III. rovata szerint:
a (4) bekezdés szerinti személyekét (tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, tiszthelyettes) a bevonulás után (a katonai szolgálat teljesítése során), valamint a tartalékos parancsnoki (tiszt és tiszthelyettes) képzésre jelentkezőkét, illetőleg e képzésre tervezett személyekét, továbbá a sorkatonai szolgálatra kötelezett orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos és pszichológus egészségi alkalmasságát. A katonai tanintézeti hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas egészségi alkalmasságát a tanulmányok során egészségi állapotváltozás esetén.

MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

A SOROZÁS ELŐTTI EGÉSZSÉGI VIZSGÁLATOK

A hadköteles korban lévő személy katonai alkalmasságának előzetes orvosi vizsgálata

4. § (1) A jegyző a Hvt. 71. §-ában meghatározott jogkörében eljárva - az R. 38. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi adatok nyilvántartása érdekében - a hadköteles azonosítását szolgáló személyi adatok (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím) megjelölésével kiállítja a hadköteles korban lévő személyről a „Dolgozó Egészségügyi Törzslapját” (a továbbiakban: egészségügyi törzslap).
(2) A Hvt. 85. § (1) bekezdésére figyelemmel a jegyző az 5. § (2) bekezdése szerinti orvos megjelölésével a hadköteles egészségi alkalmasságának elbírálásához szükséges orvosi (szakorvosi) vizsgálatokra rendelő határozata mellékleteként megküldi a hadkötelesnek az egészségügyi törzslapot, amely az orvosi vizsgálati eredmények dokumentálására szolgáló okmány.
5. § (1) A jegyző határozata alapján a hadköteles - az elrendelő határozattal és a részére megküldött egészségügyi törzslappal együtt - a (2) bekezdés szerint kijelölt orvosnál jelentkezik. Az orvos a hadköteles egészségügyi törzslapját a rendelet 1. számú melléklete szerinti az „Útmutató az egészségügyi törzslap alkalmazásához” alapján gondoskodik a megjelölt orvosi vizsgálatok elvégzéséről.
(2) A hadköteles sorozás előtti orvosi (szakorvosi) kivizsgálásának irányítására és a szakvizsgálatok alapján az összesített orvosi vélemény adására az oktatási intézményben tanuló esetében az ifjúsági (iskola)orvos, egyéb esetben a hadköteles lakóhelye szerint illetékes házi (gyermek)orvos, illetőleg szakgondozásban részesülő esetében a szakgondozó intézet orvosa jogosult. Az orvos a szükséges vizsgálatokat követően a hadköteles egészségügyi törzslapját a jegyzőnek megküldi.
(3) A jegyző a megküldött egészségügyi törzslapokat az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra eljuttatja.

Egyéb egészségügyi adatszolgáltatás

6. § (1) A Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti, hadköteles korba lépő és a sorozás alól mentes személyekről a szükséges egészségügyi adatokat évente december 31-ig azon egészségügyi intézmény küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak, amely e személyek vizsgálatát, kezelését, gondozását szakmai illetékességből végzi.
(2) Az R. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti intézet (Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet) az orvosszakértői vélemény eredeti példányának megküldésével értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot azon hadkötelesről, akinek a munkaképesség-csökkenése - véglegesen, vagy ideiglenesen - legalább a 36%-ot eléri.
(3) Mindazon egészségügyi intézmény (fekvő- és járóbeteg-ellátó, illetőleg gondozóintézet), amely a Hvt. 75. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodást (testi és szellemi fogyatékosság, személyiségzavar) megállapítja, e hadköteles korban lévőről (a hadköteles 50. életévének betöltéséig) 8 napon belül tájékoztatást ad a hadköteles lakóhelye szerinti hadkiegészítő parancsnokságnak.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott egészségi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett feljegyzés formájában (zárójelentés, esetleírás, szakértői vélemény stb.) a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak küldi meg. Az egészségi adatokat tartalmazó okmányokat az azt kiállító, illetőleg megküldő a hivatalos (személyi orvosi) bélyegzőjével és aláírásával hitelesíti.

III. Fejezet

A HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A SOROZÁSON

A hadköteles egyes feladatai

7. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján a hadköteles a rendelkezésére álló egészségügyi okmányai (pl. kórházi zárójelentés, vizsgálati lelet) eredeti példányát bemutatás és egy fénymásolt példányát átadás céljából a sorozásra magával viszi.
(2) Ha a megjelenési kötelezettségének teljesítésében a hadköteles a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdésében felsorolt betegsége vagy állapota miatt tartósan akadályozott és nem részesül intézeti gondozásban, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb igazolást a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be és juttatja el a jegyzőhöz.
(3) Ha a hadköteles járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentéséhez csatolnia kell a járóképtelenségét tartalmazó kezelőorvosi (intézeti) igazolást.

A pszichológiai alkalmasság megállapítása

8. § (1) A Hvt. 82. §-ának (2), illetőleg a 84. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint az első és a másodfokú sorozóbizottság munkájában tagként pszichológus vesz részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai vizsgálata, és ennek alapján pszichológiai alkalmassági fokozatának meghatározása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatát a pszichológus mentális tesztek értékelésével, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (exploratio) végzi. A vizsgálat alapján javaslatot tesz a hadköteles pszichológiai alkalmasságára, amelyet a sorozóbizottság orvos tagjai a hadköteles egészségi alkalmassági fokozatának elbírálásakor figyelembe vesznek.
(3) Az első fokú sorozáson valamennyi hadkötelesnél pszichológiai szűrővizsgálatokat kell végezni, annak érdekében, hogy már a sorozáskor kiszűrésre kerüljön az a hadköteles, aki fogyatékos szellemi (mentális) képessége, durva magatartászavara (deviantia), ideggyengesége (neurózis), narkomániája stb. miatt véglegesen alkalmatlan arra, hogy katonai közösségbe kerüljön, illetőleg éretlensége, pszichikai fejletlensége miatt a katonai szolgálat teljesítésére pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan.
(4) A (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati sajátosságait.
9. § A pszichológiai alkalmasság javasolható fokozatai:
a) „Pszichológiailag alkalmas korlátozás nélkül” az a hadköteles, akinek a szellemi képessége és személyiségének fejlettsége alapján várható, hogy katonai szolgálata idején képes megfelelő alkalmazkodásra, illetőleg a katonai közösségbe be tud illeszkedni, és a katonai szolgálat idegi-pszichikai megterhelését várhatóan károsodás nélkül tudja elviselni.
b) „Pszichikailag alkalmas korlátozással” az a hadköteles, aki az a) pont szerinti követelményeknek pszichikai fejletlensége miatt csak részben felel meg, de alkalmasságát kizáró ok nem állapítható meg. E fokozatnál a képességek vonatkozásában funkciócsökkenés mutatható ki, és ez a magatartásában és a környezethez való alkalmazkodásában is nyilvánvaló, azonban még rendelkezik azokkal a minimum képességekkel, amelyek az együttműködésre, másokkal való huzamos tevékenység végzésére, szabályok, utasítások megértésére és elsajátítására képessé teszik.
c) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan” az a hadköteles, aki a pszichikai alkalmasság követelményeinek nem felel meg, de pszichikai állapotában, fejlődésében kedvező változás még valószínűsíthető.
d) „Pszichológiailag alkalmatlan” az a hadköteles, akinek a pszichikai fejlettségében, funkcióiban jelentős mérvű fogyatkozás, illetőleg fejlődésbeli elmaradás áll fenn. A képességek terén olyan mérvű a funkciócsökkenés, hogy a hadköteles a környezethez önállóan alkalmazkodni nem tud, illetőleg nem rendelkezik azokkal a minimum képességekkel sem, amelyek a tartós együttműködésre, a másokkal való közös tevékenység végzésére még képessé tennék. Pszichikai állapotában kedvező változás a jövőben sem várható.
10. § (1) Ha a hadköteles IQ-ja 70 alatti értéket mutat, illetőleg a tesztvizsgálatok és az exploratió eredményeként kimutatott, kóros hátterű magatartászavara (deviancia), vagy súlyos fokú ideggyengesége (neurózis) esetén pszichikailag alkalmatlan minősítést kell javasolni. A kóros hátterű magatartászavar és az ideggyengeség véleményezése esetén az alkalmatlan pszichológiai javaslatot - a sorozó orvosok megítélésétől függően - megfelelő szakorvosi vizsgálatokkal is alá kell támasztani.
(2) Ha a hadköteles IQ-ja 70 és 100 közötti értéket mutat, mérlegelendő a beosztási korlátozás alkalmazása.
(3) Nem egyértelmű, illetőleg bonyolultabb döntési helyzetben, vagy a bizottság tagjai között felmerülő véleménykülönbség esetén a hadkötelest - figyelemmel a Táblázat 041, illetőleg a 037 szakaszára - pszichiátriai vizsgálatra kell utalni.

Az egészségi alkalmasság megállapítása

11. § (1) A sorozásra rendelt hadköteles személy egészségi alkalmasságát az első fokú, illetőleg a másodfokú sorozóbizottság állapítja meg. A döntéshez szükséges szakorvosi és pszichológusi minősítést a bizottság tagjaként működő szakorvosok és a pszichológus szolgáltatják.
(2) A sorozást megelőző orvosi (szakorvosi) kivizsgálásokat tartalmazó egészségügyi törzslap, az egészségügyi intézmények által megküldött eredmények, értesítések, a 6. § (2) bekezdése szerinti szakvélemény, a hadköteles által az adatkérő (-közlő) lapon megjelölt, és a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó egyéb adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa:
a) a Nyilvántartó lapon „a Hvt. 81. § (2) bekezdés ... pontja alapján sorozás alól mentesítendő.” szövegezéssel tesz javaslatot a hadkiegészítő parancsnoknak a hadköteles sorozás alóli mentességére, illetőleg
b) előzetes véleményt nyilvánít a hadköteles katonai egészségi alkalmasságáról, amelyet az egészségügyi törzslapon a következők szerint jegyez fel: „sorozható”, „sorozható ... évtől”, „sorozható, de várhatóan alkalmatlan.”
(3) Egészségügyi törzslap hiányában a hadköteles egészségi alkalmassága nem állapítható meg.
(4) Ha a hadkötelesnél az illetékes orvosszakértői bizottság legalább 36, vagy azt meghaladó %-ban állapított meg munkaképesség-csökkenést és egyúttal nem mentesült a sorozás alól, részére „Ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, illetve „Alkalmatlan” minősítést kell adni a megállapított munkaképesség-csökkenés ideiglenes, illetve végleges jellegének megfelelően.
(5) A sorozóbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján személyes megjelenése nélkül állapítja meg a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése hatálya alá tartozó hadköteles egészségi alkalmasságát. Ha a megküldött orvosi igazolások elégtelenek az elbíráláshoz azok kiegészítését kell kérni.
(6) Ideiglenesen alkalmatlan fokozat megállapításakor a sorozóbizottság határozatában a szolgálathalasztásról és annak időtartamáról is dönt.
12. § (1) A katonai szolgálatra korlátozással alkalmas hadkötelesről a sorozóorvosok és a pszichológus a sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lapon (a továbbiakban: sorozási egészségügyi lap) feljegyzést készítenek és azt a nyilvántartó laphoz csatolják. E feljegyzésnek tartalmaznia kell a javasolt korlátozásokat és felmentéseket is.
(2) Az előzetes és a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján a nyilvántartó lap megfelelő rovatába a sorozóorvosok jegyzik be (bélyegzik be) a hadköteles alkalmassági fokozatát. A kimutatott betegség vagy elváltozás miatt megállapított B, C, D, I, E minősítés esetén a magyarul (illetve szerzői név és közismert rövidítés esetén latinul) feltüntetett kórisme mellett a Táblázat megfelelő rovatát (pl. 165/3. I. „E”) is meg kell jelölni. A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.
(3) Az egészségügyi statisztikai ív vezetése a sorozó orvosok feladata. A Magyar Honvédség Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézetében (a továbbiakban: AVI) végzett vizsgálatok eredményét az intézetben rendszeresített egészségi pályaalkalmasság vizsgálati lapon (a továbbiakban: pályaalkalmassági lap) kell rögzíteni.
(4) A sorozóbizottság tagjai között felmerülő vélemény-különbséget a hadköteles távollétében kell megvitatni. A vita szolgálati (orvosi) titok és erről tájékoztatást adni nem lehet.

A büntetett előéletű, a kábítószert fogyasztó és öngyilkossági kísérletet elkövetett hadköteles egészségi alkalmasságának elbírálása

13. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálását az AVI végzi az R. 64. §-ának d)-e) pontjai szerinti hadkötelesek esetében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek alkalmasságának megállapítása szakorvosi és pszichológusi vizsgálatból áll. Szükség esetén részletes pszichiátriai (elmekórtani) vizsgálatot is kell végeztetni.
(3) A pszichológiai vizsgálatoknak ki kell terjedni a vizsgált személy
a) értelmi képességeire,
b) egyéni érzelmi-indulati életére,
c) konfliktusmegoldó képességére,
d) adaptációs képességére,
e) önismeretre, énképre, egyéni értékrendszerre, valamint
f) az életút és a családi háttér jellemzőire.
(4) Az első fokú sorozóbizottság az AVI vizsgálati adatai figyelembevételével dönt a hadköteles egészségi alkalmasságáról, illetőleg katonai szolgálatra történő behívhatóságáról.

A tartalékos katona egészségi alkalmassága

14. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra történő behíváskor a tartalékos hadköteles egészségi alkalmasságát a sorozáskor megállapított, vagy ha azt a korábbi katonai szolgálata idején megváltoztatták, a felülvizsgálat eredményekénti alkalmassági fokozat szerint kell figyelembe venni.
(2) Ha a tartalékos a behívásáig a Hvt. 84. §-ának (3) bekezdése szerinti alkalmassága újbóli megállapítását kérte, vagy a tartalékos katonai szolgálatra való bevonulásakor a szolgálata ellátását érintő betegségének (fogyatékosságának) bejelentése alapján történt vizsgálat eredményeként nem kerül a katonai szervezethez szolgálatteljesítésre átadásra - az ideiglenes alkalmatlansága kivételével - a legközelebbi sorozásra kell rendelni az egészségi alkalmassága újbóli megállapítása érdekében.
(3) Nem kell sorozásra rendelni azt a tartalékos hadkötelest, akinek a (2) bekezdés szerinti kérelme benyújtásával egyidejűleg bemutatott szakorvosi igazolások alapján az új alkalmassági foka, illetve a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alóli mentessége egyértelműen megállapítható.

A honvéd középiskolák végzős növendékeinek sorozása és egészségi alkalmasságának vizsgálata

15. § (1) Az R. 64. §-ának b) pontja alapján a tanintézet igazgatója évente augusztus 1-jéig megküldi a következő tanévben végzős hadkötelesek névjegyzékét a hadkötelesek lakóhelyei szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságoknak és a szakorvosi, pszichológiai vizsgálatokat végző AVI-nak.
(2) A megküldött névjegyzék alapján a hadkiegészítő parancsnokság egyezteti az AVI-val a végzős hadkötelesek vizsgálatainak ütemezését, majd a szakorvosi vizsgálatra rendelésről szóló határozatot és a felhívást szeptember 1-jéig megküldi a tanintézetnek. A hadkötelesek szakorvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való részvételéről a tanintézet igazgatója gondoskodik.
(3) A végzős hadkötelesek sorozását október hónapban a hadkiegészítő parancsnokságok sorozóbizottságai végzik.

A szolgálathalasztás

16. § A sorozás után bekövetkezett betegsége (balesete) esetén a hadköteles részére szolgálathalasztás (ideiglenes alkalmatlanság) engedélyezhető. Az engedélyezésre - a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára - a hadkiegészítő parancsnok jogosult. Az engedély meghatározott időtartamra szólhat.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA A KATONAI SZOLGÁLATRA TÖRTÉNŐ BEVONULÁSKOR

17. § (1) A katonai szolgálatteljesítés (átadás) helyén az egészségi problémát jelző hadkötelest meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a hadkiegészítő parancsnokság által biztosított sorozó orvos végzi, aki a vizsgálata alapján javaslatot tesz a bevonuló átadására vagy az elbocsátására. Szükség esetén a bevonuló szakorvosi vizsgálatára is intézkedni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a hadkiegészítő parancsnokság képviselője (átadó) dönt a bevonuló átadásáról, vagy elbocsátásáról.
(3) Nem adható át az a hadköteles, aki a behívást megelőző időszakban olyan egészségi károsodást szenvedett, amelynek a várható gyógytartama a 30 napot meghaladja, vagy amely betegségre a Táblázat megfelelő rovata véglegesen alkalmatlan minősítést határoz meg.
18. § (1) A katonai szolgálatra bevonult hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát a csapatorvos végzi, azonban a bevonult egészségi alkalmassági fokát nem változtathatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat és a sorozás egészségügyi dokumentációja, (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap) valamint az egyéb vizsgálatok eredményei alapján a csapatorvos:
a) kiállítja a hadköteles egészségügyi könyvét;
b) javaslatot tesz arra, hogy a hadköteles milyen beosztás ellátására alkalmas, figyelembe véve a korlátozással alkalmas minősítést is;
c) előkészíti a korlátozások és a felmentések parancsjavaslatait és a parancs kihirdetését követően gondoskodik, hogy a korlátozásokról és felmentésekről szóló igazolással a hadkötelest 24 órán belül lássák el;
d) intézkedik, hogy a korlátozással alkalmas hadköteles a katonai szolgálata során az egészségi állapotának megfelelő orvosi (pszichológusi) gondozásban részesüljön.
(3) Az őrzés-védelmi feladatokra csak az a hadköteles osztható be, aki „katonai szolgálatra alkalmas korlátozás nélkül” („A”) minősítéssel rendelkezik.

HARMADIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATÁT TELJESÍTŐ HADKÖTELES EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE

19. § (1) Külön jogszabály rendelkezése szerint a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a hadköteles katona,
b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka,
c) a katonai (határőri) szervezet orvosa, katonai (belügyminisztériumi) kórház osztályvezető főorvosa, vagy ennél magasabb beosztású orvosa.
(2) Ha a felülvizsgálatot az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyek kezdeményezik, arról a kezdeményező a hadköteles katona állományilletékes parancsnokát tájékoztatja. A felülvizsgálati eljárás során a hadköteles katona állományilletékes parancsnokának a véleményét ki kell kérni.
(3) Ha a hadköteles katona legalább 90 egymást követő napon át egészségi okból folyamatosan szolgálatképtelen, az egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát az (1) bekezdés c) pontja szerinti orvosnak kezdeményeznie kell.

Az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

20. § (1) A felülvizsgálat során az egészségi alkalmasság ismételt megállapításához a következő okmányok szükségesek:
a) a sorozással kapcsolatos egészségügyi és pszichológiai okmányok (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap) eredetiben,
b) egészségügyi könyv,
c) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton),
d) csapatorvosi vélemény,
e) parancsnoki vélemény,
f) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat).
(2) A d) és e) pontok szerinti okmányokat nem kell beszerezni, ha az egészségi alkalmasság azok nélkül is egyértelműen megítélhető.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - szükség esetén - a következő okmányokat is el kell készíteni:
a) „Adatlap a szolgálati betegségről” (3 példányban), ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni szükséges,
b) a felülvizsgáló bizottsági minősítés indokolását, ha a kórházi (rendelőintézeti) főorvos által javasolt minősítéstől a felülvizsgáló bizottság eltér,
c) a megismételt kivizsgálás eredményének összegezését (külön lapon),
d) a felülvizsgálati kérelem alapján hozott másodfokú minősítést, (az első fokú minősítéssel azonos számú példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázatnak az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

21. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálásához a hadköteles betegsége vagy az egészségkárosodása megállapításán kívül meg kell ismerni az élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterheléseit (követelményeket), továbbá a hadköteles korábbi teljesítőképességéhez viszonyított, és a közvetlen környezet által is tapasztalható változásokat. Ezeket az adatokat a hadköteles állományilletékes parancsnoka - a katonai szervezet alapellátását végző orvosa (csapatpszichológusa) - közreműködésével szolgáltatja.
(2) Ha a betegség (baleset) a szolgálati kötelmekkel összefüggő, vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján közölni kell a betegség (baleset) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb jelentési kötelezettségek teljesítését (pl. a Baleseti Jegyzőkönyv felvételét).
(3) Parancsnoki véleményt alegység szintű elöljáró is készíthet, azonban e véleményt az állományilletékes parancsnok (vagy helyettese) láttamozza. (A véleményt el kell látni a katonai szervezet bélyegzőjének lenyomatával.)
(4) Nem szükséges parancsnoki vélemény, ha a betegség olyan súlyos, hogy egyértelműen indokolt az alkalmatlan minősítés megállapítása, és ehhez elégséges az orvosi vélemény figyelembevétele. Ilyen esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményező főorvos a vélemény beszerzésétől saját hatáskörében eltekinthet, de ezt a körülményt a FÜV táblázatban köteles feltüntetni.
(5) Ha az egészségi alkalmasság felülvizsgálatát a hadköteles alapellátását végző orvos kezdeményezi, a hadköteles állapotáról, szolgálati körülményeiről, a környezete által vagy személyesen tapasztalt és orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, és azt - két példányban - megküldi a kivizsgálást végző kórház osztályvezető főorvosának.
22. § (1) Ha az egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságát a kórházi kezelés során állapítják meg, a hadkötelesről készítendő véleményeket - a főorvos javaslatára - a kórházigazgató gyógyító helyettese kéri meg a hadköteles állományilletékes parancsnokától, aki a véleményét a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(2) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére az alapellátást végző orvos köteles a betegről a rendelkezésére álló, részletes orvosi adatokat véleményével ellátva részére megküldeni.
(3) A hadköteles felülvizsgálatához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazó okmányokat az AVI igazgatója, illetőleg helyettese kérésére az okmányokkal rendelkező katonai szervezetek vezetői soron kívül az AVI rendelkezésére bocsátják.
(4) Ha a felülvizsgálatot nem a honvédkórház orvosa kezdeményezi, a kérelmet az utaltság szerinti, illetőleg kijelölt honvédkórház igazgató gyógyító helyettesének kell megküldeni.

VI. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

Részvétel a felülvizsgálaton

23. § (1) Az egészségi alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadköteles a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen megjelenni köteles. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha
a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy
b) büntetőeljárás alatt áll.
(2) Ha a hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára olyan kórelőzmények miatt kerül sor, amelyben öngyilkossági kísérlet is szerepel, a hadköteles állományilletékes parancsnokát a kórházigazgató gyógyító helyettese értesíti, hogy a felülvizsgáló bizottság ülésén ő vagy az általa kijelölt képviselő, továbbá a hadköteles alapellátását végző orvos tanácskozási joggal vegyen részt.
(3) Az eljárást előkészítő főorvos mérlegelheti, hogy a betegség természete indokolja-e az alapellátást végző orvos jelenlétét a bizottság ülésén. Ha ezt szükségesnek tartja, a bizottsági ülés időpontjának értesítésével az alapellátást végző orvost az ülésre meghívja.
(4) Az első fokú egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal részt vehet a hadköteles állományilletékes katonai szervezetének a képviselője (a továbbiakban: képviselő) is. A képviselő részvételét - szolgálati úton - a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnöke is kezdeményezheti. A felülvizsgálat során szükséges orvosi vizsgálaton a képviselő - ha nem orvos - nem lehet jelen.
(5) A képviselő a bizottsági ülésre olyan szolgálati környezettanulmánnyal készül fel, amely a beteg szellemi és fizikai állapotának, valamint magatartásának egészségi szempontból jelentős és értékelhető tényadatait tartalmazza.
(6) A sorkatona, illetőleg sorállományú határőr esetében a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnökének megkeresésére az illetékes hadkiegészítő parancsnok a rendelkezésére álló (beszerezhető), az egészségi alkalmasság szempontjából értékelhető adatok alapján, a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosával egyeztetett véleményt nyilvánít a hadköteles egészségi állapotáról.
(7) A (2) és (4) bekezdések szerinti meghívottaknak a felülvizsgálaton való távolmaradása az eljárást nem akadályozza.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

24. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat lefolytatásához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más (polgári) gyógyintézet végzi.
(2) A hadkötelest a vizsgálatok elvégzésére a kórházi osztályra kell felvenni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme a járóbeteg-szakrendelésen is megnyugtatóan megállapítható, sorkatona esetében a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. Az egészségi alkalmasság elbírálásáért felelős bizottság elnöke - kétség esetén - ilyenkor is elrendelheti a hadköteles kórházi osztályon történő kivizsgálását.
(3) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt, igazoltan súlyos állapotú, járóképtelen hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, intézkedni kell a honvédkórházba történő áthelyezésére. Ha ez nem lehetséges, a felülvizsgálati döntést a beteg távollétében is meg lehet hozni, de az eljáró bizottság szakmailag illetékes tagja köteles a beteget a polgári gyógyintézetben felkeresni és állapotáról részletesen tájékozódni.
(4) Ha a felülvizsgálandó hadköteles korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost a honvédkórház igazgatójának gyógyító helyettese jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és egészségi alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálat előkészítésére a kezelést végző osztály főorvosát kell kijelölni. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.
(5) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hadköteles kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.
(6) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.
(7) Az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.
(8) A hadkötelesnek a javasolt minősítés szerint illetékes felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

Az első fokú felülvizsgáló bizottság

25. § (1) Az első fokú felülvizsgáló bizottság az egészségi alkalmasság, illetőleg a beosztási alkalmasság fokozatának, valamint a szolgálatképesség megállapításában a következők szerint jogosult dönteni:
a) „Katonai szolgálatra alkalmas korlátozás nélkül” (A);
b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” (B, C, D);
c) „az egészségügyi szabadság” meghosszabbításának engedélyezése legfeljebb 90 nap időtartamig (elnöki hatáskörben).
(2) Az első fokú bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan” és „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítést nem hozhat. Ha megítélése szerint ilyen minősítés megállapítása indokolt, akkor az elnök a iratokat - véleményével ellátva haladéktalanul - a másodfokú bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el, ha minősítése ellen felülvizsgálati kérelemmel éltek.

A másodfokú felülvizsgáló bizottság

26. § (1) A másodfokú felülvizsgáló bizottság első fokon jár el, ha az első fokú bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, vagy „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” minősítési javaslattal élt. Másodfokon jár el a felülvizsgálati kérelem útján hozzá utalt esetben.
(2) A másodfokú felülvizsgáló bizottság a döntésekor valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését is elrendelheti. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház szakmai szempontból illetékes osztálya kijelölhető, kivéve annak a kórháznak a szakmai osztályát, amely az első fokú minősítéshez szükséges vizsgálatot végezte.
(3) Az első fokon hozott minősítése elleni felülvizsgálati kérelmet a központi felülvizsgáló bizottság bírálja el. A bizottság másodfokon hozott minősítése ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.
(4) A másodfokú felülvizsgáló bizottság az első fokon hozott minősítése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetén az ügy iratait - véleményével ellátva - haladéktalanul a központi felülvizsgáló bizottsághoz továbbítja.

A központi felülvizsgáló bizottság

27. § A központi felülvizsgáló bizottság feladata a másodfokú felülvizsgáló bizottság első fokú minősítése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása. A döntésekor valamennyi alkalmassági fokozatot megállapíthatja, illetőleg bármely korlátozást és felmentést adhat. A döntése ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

28. § (1) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja összefoglaló tájékoztatást ad a hadköteles állapotáról, amelyben értékeli a kivizsgálás eredményét és javaslatot tesz az egészségi alkalmasság fokára, az egészségkárosodásnak a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére, illetőleg az egyéb, döntést igénylő kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).
(2) Az egészségi alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadkötelest a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja a szükséges mértékben megvizsgálja és annak eredményét összeveti a korábbi vizsgálati eredményekkel.
(3) A bizottság bármely tagja és a tanácskozási, illetőleg véleményezési joggal jelenlévő képviselő jogosult a beteghez kérdést intézni. A jelenlétre jogosult orvos vizsgálatot is végezhet.
(4) A hadköteles egészségi alkalmasságáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az eltérő véleményt írásban - rövid indoklással - a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához az elnök csatolja.
29. § (1) Az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság a döntését az e célra rendszeresített okiraton, a FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza:
a) az egészségi alkalmasságot meghatározó minősítési fokozatot (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolásával),
b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésére vonatkozó véleményt,
c) szükség esetén a gépjárművezetői egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálatának kezdeményezését.
(2) A bizottsági minősítést és a felülvizsgálat lehetőségét ismertetni kell a hadkötelessel. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a hadköteles egészségügyi könyvébe.
30. § (1) Az alkalmatlanná minősített hadköteles részére a bizottság a döntésével egyidejűleg az eljárás befejezéséig, illetőleg a hadköteles leszereléséig (tartalék állományba helyezéséig) egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.
(2) Ha a korábban már minősített hadköteles újabb egészségi alkalmassági felülvizsgálata során megállapítják, hogy más alkalmassági fokozat alkalmazása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, az illetékes bizottság elnöke erről (az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel) tájékoztatja a hadkötelest, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

A kórházban fekvő hadköteles leszerelése

31. § (1) Ha a kórházban fekvő sorkatona a leszerelés időpontját követő 10 napon belül várhatóan felgyógyul, ennek bekövetkezése után a kórház a gyógyult hadkötelest katonai szervezetéhez visszaküldi, ahol leszerelésére haladéktalanul intézkednek.
(2) Ha a leszerelés időpontját követő 10 napon túl várható a hadköteles gyógyulása, akkor a kórház értesítése alapján az állományilletékes parancsnok a kórházban hajtja végre a hadköteles leszerelését.

VII. Fejezet

A BETEGSÉG (SÉRÜLÉS) KATONAI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELBÍRÁLÁSA

32. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére az e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén baleseti ellátás jár. A baleseti ellátás általános szabályait a Hvt. 170-173. §-a, valamint az R. 134. §-a állapítja meg.
(2) Az egészségi alkalmasság felülvizsgálata során, illetőleg külön rendelkezés szerinti megkeresés esetén - függetlenül az egészségi alkalmasságra vonatkozó minősítéstől - az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen károsodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot stb.) megállapításakor indokolt véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az a honvédelmi kötelezettség teljesítésével okozati összefüggésben következett-e be. Ezt a véleményt a hadkötelezettségét teljesítő katona halála esetén is el kell készíteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti véleményt - ha egyidejűleg egészségi alkalmasság megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton kell megadni. Ha az egészségi alkalmasság megváltoztatására nem kerül sor, külön szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a másodfokú minősítésre jogosult bizottság elnöke ír alá.
(4) Ha a hadköteles egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt nem került sor, de az egészségkárosodás a katonai szolgálat teljesítése során következett be, a hadkiegészítő parancsnokság utólagos kérelmére is véleményt kell nyilvánítani a hadköteles egészségi állapotáról. Ilyen esetben (utólagos felülvizsgálat) a véleménynyilvánítás annak az első fokú bizottságnak a feladata, amelyhez az egészségkárosodást szenvedett hadkötes volt katonai szervezete (jogutóda) utalva van. Ebben az esetben a FÜV táblázatot négy példányban kell készíteni és a hadköteles szolgálati helyeként a vizsgálatot kérő hadkiegészítő parancsnokságot kell feltüntetni.
(5) Ha az egészségkárosodásnak a honvédelmi, illetőleg a szolgálati kötelezettség teljesítésével való okozati összefüggését a katonai szervezet parancsnokának a Hvt. 172. § (3) bekezdése szerinti határozata (minősítő határozat) alapján bírálják el, a FÜV táblázat megfelelő rovatába a következő szöveget kell feltüntetni: „Az egészségkárosodás honvédelmi, illetőleg a szolgálati kötelezettséggel való összefüggésének elbírálása a parancsnok minősítő határozata szerint.”
(6) Ha az egészségkárosodás következményeként - azzal okozati összefüggésben - a hadkötelesnél szövődmény vagy későbbi szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be, azt a felülvizsgálati véleménynek tartalmaznia kell.
(7) Az egészségkárosodás miatt készített FÜV táblázat leíró részében (kórelőzményi adataiban) a keletkezés helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feljegyezni. A nyilatkozatban közöltek valódiságának bizonyítása a vizsgálatot végző orvosnak, illetőleg bizottságnak nem feladata.
(8) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

A hadköteles munkaképesség-csökkenésének megállapítása

33. § A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest baleseti sérülése vagy betegsége miatt a hadkiegészítő parancsnokság állítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága elé a munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása céljából. Az igény bejelentéséhez a FÜV táblázatot kell felhasználni.

NEGYEDIK RÉSZ

A HADKÖTELES SZOLGÁLATTELJESÍTÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA, FELMENTÉSE EGÉSZSÉGI OKBÓL

VIII. Fejezet

FELMENTÉS A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓL

A felmentés formái

34. § (1) A felmentés a szolgálatteljesítés alól teljes vagy részleges lehet.
(2) A teljes felmentés, az egészségügyi szolgálatmentesség és az egészségügyi szabadság.
(3) A részleges felmentés, az egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentés.
35. § (1) Egészségügyi szolgálatmentességet kell engedélyezni a hadköteles katonának, ha:
a) betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálat ellátására nem képes, vagy
b) a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt a gyógykezelés történhet a lakáson, kórházban és a csapatrendelőben.
(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt lakáson csak akkor lehet gyógykezelni, ha a lakás helye szerinti helységben válik járóképtelenné és a szolgálatteljesítés helyére nem szállítják vissza.

Egészségügyi szabadság engedélyezése

36. § (1) Egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katonának, ha:
a) a betegsége aktív szakának lezajlása után, illetőleg a műtéti kezelést követően a szolgálatképessége teljes helyreállítása pihenést igényel,
b) szellemi vagy fizikai teljesítőképessége a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben tartósan és jelentős mértékben lecsökkent.
(2) Az egészségügyi szabadság lakáson vagy a katonai szervezet gyengélkedőjén tölthető el.
(3) Az egészségügyi szabadság eltöltésének helyét a csapatorvos javaslata alapján az állományilletékes parancsnok határozza meg.
37. § (1) Az egészségügyi szabadság engedélyezésére
a) az alapellátást végző orvos, valamint a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára a parancsnok 14 nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,
c) a honvédkórház fekvőbeteg-osztályának főorvosa 28 nap
időtartamban jogosult.
(2) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint kiadott egészségügyi szabadság a 28 napot eléri és a hadköteles további pihentetését a kezelését végző orvos indokoltnak tartja, javaslatára - a már engedélyezett egészségügyi szabadság napjainak beszámításával az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló bizottság - további, összesen 90 napig terjedően egészségügyi szabadságot állapíthat meg.
(3) Az egészségügyi szabadság ismételt meghosszabbítására javaslatot - a hadköteles állapotának ellenőrzése alapján - a kezelését végző szakorvos (főorvos) tehet.
(4) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására vonatkozó javaslatát FÜV táblázaton teheti meg. A felülvizsgáló bizottság elnöke az engedélyt a hadköteles egészségügyi könyvébe és a gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.
(5) A katonai szervezet egészségügyi szolgálata az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja a szervezet állományába tartozó katona részére engedélyezett egészségügyi szabadságot.
(6) Az egészségügyi szabadság megkezdése iránt az engedélyezést követően (48 órán belül) intézkedni kell.

Az egészségügyi szolgálatmentesség

38. § A csapatrendelő fektetőjében (gyengélkedőjében) kezelt katona egészségügyi szolgálatmentessége a gyógyulásig tart. Ha 14 nap elteltével a gyógyulás nem következik be, illetőleg a szolgálatképesség nem áll helyre, a beteget az utalási rend szerint illetékes honvéd kórházba vagy más polgári gyógyintézetbe kell beutalni.

IX. Fejezet

KORLÁTOZÁSOK, FELMENTÉSEK

39. § (1) A hadkötelest tartós vagy végleges egészségkárosodása (testi fogyatékossága) esetén, ha az nem eredményezte alkalmatlanságát - annak jellegével összhangban - az egyes szolgálati kötelezettségek (pl. testnevelés, sport és alaki kiképzés, őrszolgálat) alól fel kell menteni.
(2) Az alkalmazható korlátozások és felmentések jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, az egészségi állapot megőrzéséhez, valamint a megfelelő rehabilitációhoz szükséges korlátozások, felmentések felsorolásával. A Táblázat d) pontja tartalmazza az adott szakaszra alkalmazható (a 3. számú melléklet szerinti jegyzéken számmal jelölt) korlátozásokat, amelyeket a sorozóorvos és a csapatorvos a minősítés kiegészítéseként állapíthat meg a hadköteles részére. Az „F” betűvel jelölteket, a sorozásnál csak a másodfokú sorozóbizottság, illetőleg a felülvizsgáló bizottság írhatja elő.
(3) A felmentések alkalmazásáért, betartatásáért a parancsnok, az elrendelés előkészítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért a csapatorvos felelős.
(4) A felülvizsgálat során előírt felmentés és korlátozás meghatározott időtartamú vagy végleges lehet. Ezt a körülményt a FÜV táblázat indokolásában, a minősítési javaslatban, illetőleg a minősítésben fel kell tüntetni.
(5) Kivételes esetben a másodfokú felülvizsgáló bizottság a jegyzéken nem szereplő, de a szolgálatképesség helyreállítása érdekében vagy egyéb szempontból elengedhetetlenül szükséges korlátozást is engedélyezhet (pl. kesztyűviselés, járványügyi korlátozások).
(6) A múló, heveny betegségek esetén, ha a felülvizsgálat során meghatározott korlátozás további alkalmazása már nem indokolt, a csapatorvos kezdeményezi annak megszüntetését.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KATONAI TANINTÉZETI ÉS ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK, NÖVENDÉKEK ALKALMASSÁGA

X. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG (PÁLYAALKALMASSÁG) MEGÁLLAPÍTÁSA

40. § Alkalmassági vizsgálatot kell végezni annál, aki
a) katonai felsőoktatási intézménybe felvételét kéri, illetőleg időszakosan a második tanulmányi év befejezése után,
b) katonai szakképző iskolába - zászlósi, illetve tiszthelyettesi felkészítésre - beiskolázását kéri,
c) polgári felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaként honvédségi ösztöndíjra pályázik, illetőleg tanulmányokat folytat,
d) honvéd középiskolába jelentkezik, és időszakosan, a második tanulmányi év befejezése után.
41. § (1) Az alkalmassági vizsgálat célja, hogy megállapítsa a jelentkezőnek a katonai tanintézeti tanulmányok folytatására, illetőleg a hivatásos katonai pályára való egészségi alkalmasságát.
(2) A 40. § b) és d) pontjai szerinti felvételt nyert hallgató (növendék) alkalmasságát a második tanulmányi évet követően újra meg kell vizsgálni.
(3) A 40. § szerinti személyek hivatásos pályára való alkalmasságát a hivatásos állományba vételük előtt - külön rendelkezés szerint - ismételten meg kell állapítani.
(4) Az alkalmassági vizsgálatot első fokon az AVI Első Fokú Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága, illetőleg a repülő hajózók esetében a speciális egészségi alkalmasságot az MH Kecskeméti Repülőkórház (a továbbiakban: MH KRK) Első Fokú Repülőorvosi Bizottsága bírálja el.
(5) A 40. § szerinti jelentkezők egészségi alkalmasságát a 3. § (6) bekezdés szerint, a tanulmányokat folytató - egészségi állapotváltozás miatti - egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát a Táblázat III. rovata szerint kell elbírálni.
(6) Az alkalmatlan minősítésű jelentkező, illetőleg tanulmányokat folytató a minősítés ellen a Másodfokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsághoz, illetőleg a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz a minősítéstől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel élhet. A katonai felsőoktatási intézménybe jelentkező alkalmatlan minősítésű fellebbezését a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság tagjaiból álló Másodfokú Egészségügyi Pályaalkalmasság Vizsgáló Bizottság bírálja el.

Az alkalmassági vizsgálatok

42. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok az egészségi, pszichológiai és élettani-erőnléti állapot felméréséből állnak.
(2) Ha a katonai tanintézeti felvételre jelentkezőt, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázót az alkalmassági vizsgálatot megelőzően sorozták, a hadkiegészítő parancsnokság megküldi az AVI-nak a jelentkező sorozási egészségügyi okmányait (egészségügyi törzslap, sorozási egészségügyi lap stb.) az ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlanná minősített személy okmányai kivételével. Alkalmatlanság esetében a felvételi egészségi alkalmassági vizsgálatokra már nem kerülhet sor a hivatásszerű katonai pályára jelentkezőkkel szemben támasztott szigorúbb követelmények miatt.
(3) A repülő-hajózó képzésre jelentkezőnek a Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: ROB) minősítését megelőzően a hivatásos katonai pályára való alkalmasságát kell elbírálni.

Az egészségi vizsgálatok

43. § (1) Vizsgálni és értékelni kell minden esetben a jelentkező belgyógyászati, sebészeti, ideggyógyászati, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati állapotát, valamint pszichológiai és élettani-erőnléti alkalmasságát (a továbbiakban: állapotmutatók). Női jelentkező esetében a nőgyógyászati vizsgálatokat is el kell végeztetni.
(2) A felvételét kérőnek a (1) bekezdés szerinti orr-fül-gégészeti vizsgálatok keretében a műszeres audiometriás vizsgálatát is el kell végezni.
(3) A kiegészítő vizsgálatok közül minden esetben szükséges a 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgen, valamint a Humán Immundeficit Virus fertőzöttségtől való mentességet (HIV-mentesség) igazoló szűrővizsgálati eredmény.
(4) Az alkalmassági vizsgálat során a jelentkező írásban nyilatkozik az általa ismert betegségeiről, fogyatékosságairól.

A pszichológiai vizsgálatok

44. § (1) A pszichológiai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres vizsgálatokat, valamint célzott beszélgetést kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:
a) a honvéd középiskolába jelentkező esetében:
- az értelmi képességek fejlettségi szintjét,
- az általános és műszaki intelligenciát,
- a tanulás képességét, a szellemi terhelhetőség mértékét,
- a kognitív összetevők kvalitását,
- az érzelmi és akarati élet jellemzőit,
- a motivációs hátteret, a közösséghez való affinitást,
- szociabilitást,
- a családi háttér jellemzőit;
b) a felsőfokú oktatási intézménybe, a katonai szakképző iskolába jelentkezők, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázók esetében:
- az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,
- az általános és műszaki intelligenciát,
- a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,
- a beszéd- és kifejezőképességet,
- a szervezési, döntési, vezetői képességet,
- az érzelmi és akarati élet kvalitását,
- a kontrollfunkciókat,
- a pszichomotoros tempót és mozgás koordinációt,
- az önismeret, énkép fejlettségét,
- a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot.
(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploratio alapján, a pályaalkalmassági lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján a véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

Az alkalmassági vizsgálatok eredménye

45. § (1) A felvételi alkalmassági vizsgálat során a minősítés „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan” lehet.
(2) Az „Alkalmas” minősítés egyidejűleg egészségi, pszichológiai és élettani-erőnléti alkalmasságot is jelent. Végkövetkeztetésként „Alkalmatlan”-nak kell minősíteni azt a pályázót, aki az állapotmutatók bármelyikére „Alkalmatlan” részminősítést kapott.

Az alkalmasság felülvizsgálata

46. § (1) A hallgató (növendék) alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti az AVI-nál a hallgató (növendék) és a katonai tanintézet.
(2) A felülvizsgálat során e fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGOK

XI. Fejezet

A HARCKOCSI KEZELŐSZEMÉLYZET EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGÁNAK ELBÍRÁLÁSA

A kezelőszemélyzet kiválasztása

47. § (1) A harckocsi kezelőszemélyzet tagjait a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság általános követelményei szerint kell kiválasztani.
(2) A harckocsival történő víz alatti átkelésre kizárólag olyan hadköteles bocsátható, aki egészségi állapota szerint katonai szolgálatra korlátozás nélkül alkalmas és a víz alatti átkelés ellátásához szükséges speciális egészségi követelményeknek megfelel.
48. § (1) A víz alatti kiképzésben részt vevő személyi állomány alkalmasságát a csapatorvos és az erre kijelölt szakorvosi bizottság (belgyógyász, ideggyógyász, fül-orr-gégész) bírálja el minden gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt. A vizsgálathoz szükség esetén más szakorvos is (szemész, bőrgyógyász, tüdőgyógyász stb.) igénybe vehető. A szakorvosi bizottság elnöke a belgyógyász szakorvos.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező vizsgálatok:
a) a vérnyomásmérés,
b) a tüdő vitálkapacitásának, és
c) a mellkas kitéréseinek megállapítása.
(3) A víz alatti átkelés speciális egészségügyi követelményeit a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(4) A szakorvosi minősítő vizsgálatokat lehetőség szerint össze kell kapcsolni az állomány számára előírt (egyéb időszakos) ellenőrző vizsgálattal.

XII. Fejezet

A LÉGIMOZGATÁSÚ KATONAI SZERVEZETEK ÁLLOMÁNYÁBA JELENTKEZŐ, ILLETVE BEOSZTOTT HADKÖTELES SPECIÁLIS ALKALMASSÁGA

49. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába
a) az ejtőernyős ugrást végző,
b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, és
c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző
hadkötelesek tartoznak.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hadkötelesek esetében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása az általános katonai egészségi alkalmassági követelmények szerint történik.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti hadkötelesek esetében követelmény az általános katonai egészségi alkalmasság vizsgálata során megállapított, katonai szolgálatra való korlátozás nélküli egészségi alkalmasság és az 50. § szerinti speciális egészségi alkalmasság.
50. § (1) A hadköteles speciális alkalmasságát az állományba vétele előtt, valamint a tényleges szolgálata során az AVI állapítja meg.
(2) A hadköteles speciális alkalmassági vizsgálatának eredményét a vizsgálati lapon „Ejtőernyős ugrásra alkalmas, vagy alkalmatlan, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével”, illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásában meghatározott rendelkezés szerinti „Ejtőernyős kiképzésre alkalmas” szöveggel kell megállapítani.
(3) Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel, a (2) bekezdés szerinti speciális alkalmassági vizsgálatokat az MH KRK-ban végzendő barokamra vizsgálattal is ki kell egészíteni. Ennek eredményétől függően „Magassági ugrásra alkalmas, vagy alkalmatlan” szöveggel kell a minősítését megállapítani.
51. § (1) Az LMKSZ-nél már szolgálatot teljesítő hadkötelest a kiképzési időszak megkezdése előtti hónapban az állományilletékes csapatorvos - a parancsnokkal egyeztetett terv szerint - általános orvosi szűrővizsgálatban részesíti. Ennek keretében kell biztosítani az újonnan érkezők általános és speciális egészségi alkalmasságának csapatorvosi ellenőrzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakos vizsgálat alapján az állományilletékes csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet is,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását,
c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,
d) a vizsgálatok összegezett eredményét.
(3) Az időszakos alkalmassági vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:
a) „Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas”,
b) „Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan”.
(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől, súlyosságától stb. függően saját szakmai hatáskörében kezeli, illetve járó- vagy fekvőbeteg-szakorvosi ellátására intézkedik.
52. § A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles alkalmatlan, annak foka szerint:
a) a fegyvernemi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a speciális alkalmasságot első fokon elbíráló bizottságnál (ROB), vagy
b) ha a katonai szolgálatra való általános alkalmasság kérdésében is indokolt az egészségi alkalmasság felülvizsgálata a hadkötelest az utaltság szerint illetékes első fokú felülvizsgáló bizottsághoz rendeli.
53. § (1) A sorkatonai szolgálatot az LMKSZ-nél teljesítő katonának az ejtőernyős kiképzésére vonatkozó (speciális) alkalmas minősítése egy évig, illetőleg ha a sorköteles a minősítését követően egy éven belül sorkatonai szolgálatát megkezdi, a sorkatonai szolgálat végéig érvényes. Ha a minősítése és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, az alkalmassági vizsgálatot meg kell ismételni.
(2) A sorkatonai szolgálatra tervezett alkalmassági vizsgálatainak adatait és a minősítést tartalmazó pályaalkalmassági lapot három példányban kell elkészíteni. A pályaalkalmassági lap 1. számú példányát a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek, a 2. számú példányt az ejtőernyős előképzést irányító Magyar Repülő Szövetségnek (megbízottjának) kell megküldeni. A 3. számú példányt az AVI tíz évig megőrizi.

XIII. Fejezet

A BÚVÁROK ÉS A HADIHAJÓSOK SPECIÁLIS ALKALMASSÁGA

A búvárok alkalmassága

54. § (1) Búvár beosztást csak „Alkalmas, korlátozás nélkül” egészségi minősítésű hadköteles láthat el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hadkötelesek közül az önkéntes jelentkezés alapján kiválasztott búvárjelölteket előzetesen a csapatorvos vizsgálja meg, majd szakorvosi és pszichológiai vizsgálatokra kerülnek az AVI-ba, illetve barokamra vizsgálatra az MH KRK-ba.
(3) Az AVI a lefolytatott speciális vizsgálatok és a Táblázat II. rovata szerinti egészségi vizsgálat alapján állapítja meg a hadköteles búvár beosztásra való alkalmasságát.
55. § (1) Minden merülési feladat végrehajtása előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát, megállapításait a (2) bekezdésben előírtak szerint a katona egészségügyi könyvében rögzíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az állományilletékes csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet is,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását,
c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet,
d) vizsgálatok összegezett eredményét.
(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:
a) „Egészséges, merülésre alkalmas”,
b) „Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan”.
(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől, súlyosságától stb. függően saját szakmai hatáskörében kezeli, illetve járó- vagy fekvőbeteg-szakorvosi ellátására intézkedik.
56. § A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles alkalmatlan, annak foka szerint:
a) a speciális alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi, az alkalmasságot első fokon elbíráló bizottságnál (AVI, ROB), vagy
b) ha a katonai szolgálatra való általános alkalmasság kérdésében is indokolt a felülvizsgálat a hadkötelest az utaltság szerint illetékes első fokú felülvizsgáló bizottság elé rendeli.

A hadihajósok alkalmassága

57. § (1) A hajózó beosztás betöltéséhez általános követelmény az úszni tudás.
(2) A hadihajós beosztásra tervezett és a szolgálatot teljesítő hadköteles egészségi alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.
(3) A kormányos és az aknász-légvédelmi tüzér beosztásokban követelmény az idegrendszer, a látás és a hallás kifogástalan állapota, a kéz ujjainak teljes épsége.
(4) Ha a katonai szolgálatot teljesítő hadihajósnál olyan betegség, kórállapot vagy sérülés kerül megállapításra, amely a beosztásával járó feladatok ellátásában tartósan vagy véglegesen akadályozza, a csapatorvos a speciális, illetőleg általános felülvizsgálati eljárást kezdeményez az AVI-nál, illetőleg az első fokon eljáró felülvizsgáló bizottságnál.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A hatálybalépéstől a katonai alkalmasság egészségügyi elbírálása szabályainak kiadásáról szóló 28/1988. (HK. 15.) HM utasításnak és a mellékletét képező Eü/27 cikkszámú szakutasításnak, valamint a Magyar Néphadsereg tagjainak egészségi okból történő felmentéséről és szűrővizsgálatáról, valamint a gyógyüdülésről szóló 18/1983. (HK 14.) HM utasítás 2-10. §-át és 17-18. §-át, továbbá a 19. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit e rendelet hatálya alá tartozó személyekre nem lehet alkalmazni.