100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a gimnázium és szakközépiskola (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola) tizenegy-tizenkettedik évfolyamán folyó nevelő és oktató munka megszervezésére, a középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre, az érettségi vizsga vizsgatantárgyai általános követelményeinek meghatározására (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).
(2) Az érettségi vizsga részletes követelményeit a művelődési és közoktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a szakmai előkészítő tantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - a vizsgatantárgyak általános követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján határozza meg. A részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok véleményét.
2. § (1) Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;
b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;
c) mennyire készült fel a felsőoktatási intézményben folyó tanulmányok megkezdésére.
(2) Érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból középszinten és emelt szinten tehető érettségi vizsga.
(3) Idegen nyelv érettségi vizsgatantárgyból az emelt szintű érettségi vizsga, továbbá e szabályzatban meghatározott esetben a középszintű érettségi vizsga államilag elismert nyelvvizsgaként is megszervezhető.

A középiskola felkészítési kötelezettsége és a tanuló tantárgyválasztási joga

3. § (1) A középiskolának a tizenegy-tizenkettedik évfolyamain legalább kilenc tantárgy követelményeinek az elsajátítását lehetővé kell tennie a tanulói részére.
(2) A középiskola olyan tantárgy követelményeinek az elsajátítását is lehetővé teheti, amelyből nem lehet érettségi vizsgát tenni.
(3) A középiskola összetett, meghatározott műveltségi terület, tudományterület ismeretére épülő tantárgyi követelmények elsajátítására is felkészíthet.
(4) A kilenc tantárgy számításánál az idegen nyelv tantárgy egy tantárgynak számít, függetlenül attól, hogy a középiskolában hány idegen nyelv elsajátítására van lehetőség. Egy tantárgyként kell figyelembe venni a (3) bekezdésben szabályozott összetett tantárgyat, a szakmai előkészítő tantárgyat is.
(5) Minden középiskolában - a kilenc tantárgy keretén belül - a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamokon lehetővé kell tenni a tanulmányok folytatását, a tanulók felkészülését
a) a közoktatásról szóló törvény 9. §-a (5) bekezdésében felsorolt kötelező érettségi vizsgatantárgyakra (a továbbiakban: kötelező vizsgatantárgyak) felkészítő tantárgyból,
b) a kötelező idegen nyelv vizsgatantárgy mellett legalább még egy idegen nyelvből,
c) legalább három általános vizsgakövetelményekre épülő tantárgyból.
(6) A középiskola az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a két tanítási év átlagában is eleget tehet.
(7) A középiskolának a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon - a mindennapos testedzés keretében - a testnevelés tantárgyból évfolyamonként legalább heti két kötelező tanórai foglalkozást kell szerveznie abban az esetben is, ha a testnevelés tantárgy nem szerepel az (5) bekezdés c) pontja alapján választott tantárgyak között.
(8) A középiskolának a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.
(9) Az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a középiskola határozza meg helyi tantervében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének milyen tantárgy oktatásával tesz eleget, illetve milyen további tantárgyválasztási lehetőséget biztosít a tanulóknak, továbbá a (8) bekezdésben meghatározottakon túl, mely tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.
(10) A középiskola nevelőtestülete minden év január 31-éig elfogadja és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak a tizenegy-tizenkettedik évfolyamokra. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
4. § (1) A tizedik évfolyamra járó tanuló március 15-éig adhatja le tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének eldöntése előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal.
(2) A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
(3) A tanuló választásával, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket a középiskola szervezeti és működési szabályzata - az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - szabályozza.
(4) A tanuló a tizenegy-tizenkettedik évfolyamokon legalább hét tantárgyból köteles felkészülni, és tudásáról számot adni.
(5) A tanuló köteles felkészülni, és tudásáról számot adni legalább a kötelező vizsgatantárgyakra felkészítő tantárgyak, egy további idegen nyelv, a testnevelés, valamint az általa választott egy tantárgy követelményeiből. A tanuló - a második idegen nyelv mellett - legalább egy olyan tantárgyat köteles választani, amelyből érettségi vizsgát lehet tenni. A középiskola helyi tanterve előírhatja, hogy a tanuló köteles legalább egy, a természettudomány körébe tartozó tantárgyat választani.
(6) A tanuló - kivéve, ha magántanuló, illetve felmentették a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, vagy teljesítette a tanulmányi követelményeket - a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdésének e) pontjában meghatározottak figyelembevételével az iskola által megállapított számú kötelező tanórai foglalkozáson köteles részt venni.
(7) A tanuló, ha az iskola helyi tanterve megengedi, a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a tizenegy-tizenkettedik évfolyamok átlagában is eleget tehet.
(8) Szakközépiskolában a tanuló nem köteles második idegen nyelvet tanulni, ha olyan szakmai előkészítő tantárgyat tanul, amelyből érettségi vizsgát lehet tenni.
(9) Nem kell a tanulónak számot adnia tudásáról és év végi osztályzatot szereznie, ha a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján mentesítették a tantárgyból az értékeles, minősítés alól. A tanulónak ekkor legalább öt olyan tantárgyat kell tanulnia és év végi osztályzatot szereznie, amelyekből érettségi vizsgát tehet.
5. § Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára a közoktatásról szóló törvény 29. §-ának (8) bekezdése alapján párhuzamos oktatás keretében készít fel, és a szakképzés központi programja alapján a középiskolai oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be, a 2-3. §-ban foglaltakat a tizenharmadik évfolyam tekintetében is alkalmazni kell.

Az érettségi vizsga részei és tantárgyai

6. § (1) Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból.
(2) Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) - vizsgatantárgyból kell - legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatantárgyak). Azokból a tantárgyakból, amelyekből a vizsgázó e szabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatantárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatantárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.
(3) A kötelező vizsgatantárgyak az általános vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.
(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni:
- magyar nyelv és irodalom,
- történelem,
- anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek,
- matematika,
- idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbség oktatásban résztvevők kivételével.
(5) Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgyból mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.
(6) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a kötelező érettségi vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette a választott vizsgatantárgyból tesz érettségi vizsgát.
(7) Az országos tanulmányi versenyen - a versenykiírásban meghatározott - helyezést elérő tanuló abból a tantárgyból, amelyből a helyezést elérte, teljesítette az emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és az érettségi vizsgán nem kell számot adnia tudásáról.
(8) A kötelezően és szabadon választható vizsgatantárgy lehet
a) az általános vizsgakövetelményekre épülő, a kötelező vizsgatantárgyak közé nem tartozó vizsgatantárgy, beleértve a második idegen nyelvet,
b) a pedagógiai programban, helyi tantervben meghatározott követelményekre épülő és akkreditált vizsgatantárgy (a továbbiakban: akkreditált vizsgatantárgy).
(9) Az akkreditált vizsgatantárgy lehet
a) a középiskola helyi tantervében található általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő ismeretekre épülő,
b) a gimnázium helyi tantervében található munkábaállást előkészítő, illetve segítő ismeretekre épülő,
c) a szakközépiskolai helyi tanterv követelményeire vagy a szakmai tantárgy központi programjára (tantervére) épülő szakmai előkészítő,
d) a fenntartó által készített tantervben lévő ismeretekre épülő
vizsgatantárgy.
7. § (1) Az akkreditált vizsgatantárgy középszintű vagy emelt szintű vizsgatantárgy lehet. Az akkreditált vizsgatantárgy, az akkreditált követelményekben meghatározottak alapján több vizsgarészből is állhat.
(2) A követelmények akkreditálását az országos mérési feladatot ellátó országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézettől (a továbbiakban: országos vizsgaközpont) lehet kérni.
(3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatantárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni a tíz-tizenkettedik évfolyamon folytatott tanulmányok során.
(4) Az akkreditációs eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a vizsgatantárgy követelményei összhangban állnak-e a Nemzeti alaptantervben, e szabályzatban, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében, két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, valamint az iskola helyi tantervében, illetve a szakmai tantárgy központi programjában (tantervében) meghatározott követelményekkel.
(5) Vizsgatantárgy akkreditálását - a vizsgakövetelmények, a helyi tanterv, illetve a szakmai tantárgy központi programjának (tantervének) megküldésével - minden év január 15. és február 15. között lehet kezdeményezni. Az akkreditálási eljárás kezdeményezőjének a kérelem benyújtásának napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelő díjat kell befizetni a (2) bekezdésben meghatározott vizsgaközpont számlájára.
(6) A kérelemről a benyújtástól számított kilencven napon belül dönt az országos vizsgaközpont. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az országos vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértővel véleményezteti. A szakértőket az Országos szakértői névjegyzékből kell felkérni. Szakmai előkészítő tantárgy esetén be kell szerezni a szakképesítésért felelős minisztérium szakvéleményét is. Ha a vizsgatantárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskola részére készül, be kell szerezni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
(7) Az akkreditált vizsgatantárgyat érettségi vizsgatantárgyként az akkreditálást követő harmadik évtől lehet bevezetni.
8. § (1) A középiskola vagy az iskola fenntartója a 7. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kérheti vizsgatantárgy követelményeinek általános vizsgakövetelményként történő kiadását az országos vizsgaközpont útján. Az országos vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértővel véleményezteti. A szakértőket az Országos szakértői névjegyzékből kell felkérni.
(2) Az országos vizsgaközpont a vizsgatantárgy követelményeit, a követelményekre adott szakértői véleményeket, javaslatával együtt - a 7. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül - megküldi az Országos Köznevelési Tanácsnak. Az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a miniszter dönt a vizsgatantárgy követelményének általános vizsgakövetelményként történő kiadásának elkészítéséről. Szakmai előkészítő tantárgy esetén a miniszter beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését. Ha a vizsgatantárgy a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák részére készül, az eljárásban az Országos Kisebbségi Tanács működik közre.
(3) Az eljárás megindításakor a kezdeményezőnek - a kérelem benyújtásának napján érvényes - kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszeresének megfelelő összegű díjat az országos vizsgaközpont, a kétszeresének megfelelő összegű díjat az Országos Köznevelési Tanács, illetve az Országos Kisebbségi Tanács számlájára be kell fizetnie.

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1) Az érettségi vizsga lehet:
a) rendes,
b) előrehozott,
c) kiegészítő,
d) honosító,
e) szintemelő,
f) pótló,
g) javító
érettségi vizsga.
(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.
(3) Előrehozott érettségi vizsga a vizsgatantárgy követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt egyes vizsgatantárgyból első alkalommal tett érettségi vizsga.
(4) Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatantárgyból tett vizsga.
(5) Honosító érettségi vizsga a külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel - a hazai középiskolák érettségi bizonyítványával - egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány egyenértékűségének elismerése érdekében tett vizsga.
(6) Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsga teljes vagy részleges emelt szinten történő megismétlése.
(7) Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, honosító érettségi vizsga folytatása.
(8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló, kiegészítő, szintemelő, honosító érettségi vizsga megismétlése [a továbbiakban az (1)-(8) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga].
(9) Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény szerzi be.
10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.
(2) A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, az országos vizsgaközpont és az országos vizsgaközpont által - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - a vizsgáztatási feladatokba bevont önkormányzati pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmény (a továbbiakban: területi vizsgaközpont) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény).
(3) A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét.
11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.
(2) A vizsgaidőszakok a következők:
a) május-június hónapi valamennyi középiskola részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a honosító, a szintemelő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
b) szeptember-október hónapi a kijelölt középiskolák részére az előrehozott, a kiegészítő, a honosító, a szintemelő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
c) február-március hónapi az országos és a területi vizsgaközpontok részére az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, a honosító, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.
(3) Pótlóvizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.
(4) Szeptember-október hónapban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a főjegyző, megyei jogú városokban a jegyző (a továbbiakban a főjegyző és a megyei jogú város jegyzője együtt: főjegyző) a fenntartó önkormányzat jegyzőjével, illetve más nem önkormányzati intézményfenntartó esetén a fenntartóval egyetértésben arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzeti, etnikai kisebbség nyelven való vizsgázás lehetőségét.
(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.
(6) A szóbeli vizsgák napjait - a (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül - a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató) állapítja meg.
(7) A szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény székhelye szerint illetékes főjegyzőnek, a középiskola fenntartójának, továbbá, ha nem fenntartó, a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (10) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat).

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. § (1) Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.
(2) Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja.
(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézménybe lehet benyújtani.
(4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni
a) tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony fennállása alatt abban a középiskolában, amellyel a tanulói, vendégtanulói jogviszony fennáll,
b) a tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatantárgyból vizsgát szervező vizsgabizottságot működtető közoktatási intézményben.
(5) A tanulói jogviszony, vendégtanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsgát követően pótló-, javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint lehet letenni.
(6) Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot
a) február-márciusi vizsgaidőszak esetén december 15-éig,
b) május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig,
c) szeptember-októberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-éig
lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatójához. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatantárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatantárgyakat, a vizsga szintjét. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatantárgyból nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén vagy célnyelven kíván vizsgázni, az idegen nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát kíván tenni, illetve élni kíván a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával.
(7) A jelentkezési lapot személyesen kell benyújtani. Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, be kell nyújtani az erről kiállított törzslapkivonatot. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - be kell mutatni a személyi igazolványt és a középiskolai bizonyítványt. A pótló-, javítóvizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell érettségi törzslapkivonatát is. A kiegészítő és a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115-116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a térítési díj, tandíj befizetésének igazolását.
(8) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz.
(9) A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, tantárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, a célnyelven vizsgázókat, a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.
(10) Az összesítő jelentést
a) február-márciusi vizsgaidőszak esetén január 15-éig,
b) május-júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-jéig,
c) szeptember-októberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-éig
meg kell küldeni a középiskola fenntartójának és az illetékes kisebbségi önkormányzatnak tájékoztatás céljából, továbbá a főjegyzőnek, az országos vizsgaközpontnak, szakmai előkészítő tantárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménynek (a továbbiakban: országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény).
(11) Az összesítő jelentés megkeresést tartalmaz
a) a főjegyzőnek, hogy - a szabályzatban foglaltak szerint - bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik meg, a kérdező tanárt.
b) az országos vizsgaközpontnak, szakmai előkészítő tantárgy esetén az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménynek, hogy küldje meg az írásbeli vizsga feladatlapjait, a feladatlapok javításához, értékeléshez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató), emelt szintű érettségi vizsga esetén a szóbeli vizsga tételeit.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét - az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők közül - a főjegyző bízza meg.
(2) A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.
(3) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatantárgyanként - szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatantárgyanként - kérdező tanárt [az (1)-(3) bekezdésben felsorolt tanárok együtt: vizsgáztató tanár] kell kijelölni. Szaktanár és kérdező tanár az lehet, aki rendelkezik az adott tantárgy oktatásához szükséges egyetemen szerzett, kézségtárgyak esetén felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel. A szaktanár és a kérdező tanár feladatait - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai a szaktanárok és a kérdező tanárok.
(4) Ha idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik meg, az érettségi vizsga elnöke az lehet, aki az adott nyelvből egyetemen szerzett tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A főjegyző továbbá megbízást ad az adott nyelvből egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusnak arra, hogy - a (3) bekezdés alapján az igazgató által megbízott kérdező tanár mellett - kérdező tanárként vegyen részt a vizsgabizottság munkájában.
(5) A vizsgáztató tanár nem működhet közre közeli hozzátartozójának vizsgáztatásában.
(6) A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető vagy az iskolatitkár láthatja el. A vizsgaközpontban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzskönyveit, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. A jegyző nem tagja a vizsgabizottságnak.
(7) A vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg.
(8) Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzői közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.
(9) A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.
14. § (1) A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.
(2) A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő negyedik munkanap, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).
15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,
b) eljárást kezdeményez a főjegyzőnél, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,
c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.
e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el,
(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.
16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.
(2) Az igazgató feladata különösen:
a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,
b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
c) gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét,
d) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,
f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.
(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja.
(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.
17. § (1) Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskola diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi önkormányzatnak is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.
(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).
(4) A 13. § (4) és (8) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

18. § (1) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli vizsgája központi (sztenderdizált) vizsgakövetelményeket tartalmazó feladatlapok megoldásából áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatantárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei az általános vizsgakövetelményekre és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek.
(3) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli központi (sztenderdizált) vizsgakövetelményeit tartalmazó feladatlapokat és az útmutatókat az országos vizsgaközpont, szakmai előkészítő tantárgy esetén az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény készíti el, és adja át a főjegyzőnek. A főjegyző a feladatlapokat - fenntartóra tekintet nélkül - átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. A feladatlapok átadásának-átvételének napját a tanév rendjében kell meghatározni.
(4) Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és az útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási intézmények képviselőit. E rendelkezés alkalmazásában érdekelt felsőoktatási intézménynek kell tekintetni azt a főiskolát, egyetemet, amelyik a felvételi tájékoztatóban az emelt szintű érettségi vizsgát a felvételi eljárásban elfogadja. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.
(5) Ha idegen nyelvből az érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik meg - ha a szabályzat másképp nem rendelkezik -, az írásbeli feladatlapok és az útmutatók kidolgozásába be kell vonni a nyelvvizsgát akkreditáló bizottságot is.
(6) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyakat e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
(7) Az akkreditált vizsgatantárgy írásbeli tételeit a középiskola nevelőtestülete fogadja el az írásbeli központi (sztenderdizált) vizsgatételek átadásának a napjáig.
(8) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(9) A központi (sztenderdizált) vizsgatételek közlése - ha a vizsgatétel jellege megengedi - a közoktatás információs rendszerén keresztül is történhet.
(10) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.
19. § (1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához a vizsgázónak vizsgatantárgyanként rendelkezésre álló maximális idő:
a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén négy óra (240 perc).
(2) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
(3) Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatantárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a feladatlap további rendelkezéseket állapíthat meg.
20. § (1) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben lehet megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság tagjain, a felügyelő tanárokon kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni.
(2) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
(3) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.
(4) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
(5) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.
(6) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,
b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,
c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen.
21. § (1) Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező közoktatási intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejeztéig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatantárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(2) Az íróeszközökről és az általános vizsgakövetelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik.
(3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.
(5) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradt - arra rávezeti.
(6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó feladatlappal együtt átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó feladatlapot áthúzva adja át. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. Az üresen maradt feladatlapokat a felügyelő tanár mind a két oldalán áthúzza és aláírásával látja el. A felügyelő tanár a piszkozatlapot is aláírja.
22. § (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.
(2) Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket és a feladatlapokat, az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A megoldásokat tartalmazó feladatlapokat - megszámlálva - elbírálásra átadja a szaktanárnak.
(3) Az írásbeli vizsga megkezdését a vizsgázó utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezéséről kiállított bizonyítványba, továbbá - ha a vizsgázó abban a középiskolában tesz érettségi vizsgát, amellyel tanulói jogviszonyban áll - az iskolai törzslapra be kell jegyezni.
23. § (1) Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.
(2) Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótlóvizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben
a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,
b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.
25. § (1) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden elemzi a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.
(3) Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.
(4) Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított feladatlapokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője az értékelést az osztályozó ívre rávezeti.
(5) A központi (sztenderdizált) vizsgakérdésekre adott válasz értékelése - ha a vizsgakérdés jellege azt megengedi - a közoktatás információs rendszerében közzétett megoldási kulcsok alapján történik. A megoldási kulcs alkalmazása kötelező.
26. § (1) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A feladatlapot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját feladatlapjáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített feladatlapokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
(2) Az igazgató az írásbeli vizsga iratait az érettségi vizsga szintje, vizsgatantárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:
a) a vizsgázók által kitöltött és a kitöltetlen feladatlapokat, a hozzá tartozó útmutatót,
b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,
c) az írásbeli feladatlapok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,
d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,
e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.
(2) Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, az akkreditált vizsgatantárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.
(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.
(4) A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól.
(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.
28. § (1) A vizsgabizottság elnöke az előzetes értekezleten szükség szerint ellenőrzi az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétséges, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei fennállnak, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a vizsgabizottságnál a vizsgázónak az érettségi vizsgáról való kizárását.
(2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, megsemmisíti az addig elért eredményeket, és a vizsgázót törli a vizsga nyilvántartásából.
(3) A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával - az iratok megküldésével - a főjegyző intézkedését kezdeményezheti.
(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.
(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
29. § (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.
(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt s más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint akiket meghallgattak, írja alá.
(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,
c) a vizsgázót valamennyi vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészéből javítóvizsgára utasítja.
(4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
(5) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

A feladatlapok javítása és a vizsgázó tudásának minősítése a vizsgaközpontban

30. § (1) A miniszter a tanév rendjében elrendelheti egyes vizsgatantárgyak központi (sztenderdizált) vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjainak a vizsgaközpontban történő javítását, értékelését. Az elrendelés szólhat az egész országra, az ország meghatározott területére, településére, egyes iskolatípusra, egyes vizsgatantárgyakra, tantárgyrészekre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a feladatlapok kijavítása, értékelése a vizsgaközpont által felkért szakértő feladata;
b) az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanságról értesíteni kell a vizsgaközpontot, a vizsgaközpontnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészíteni, ha a vizsgaközpontban történő javítás során következtetnek szabálytalanság elkövetésére;
c) az igazgató a vizsgázónak a kijavított feladatlapra benyújtott észrevételét megküldi a vizsgaközpontnak, az észrevételt a vizsgaközpont egy másik, a feladatlap értékelésében közre nem működő szakértővel megvizsgáltatja, s annak eredményeképpen a feladatlap értékelését megváltoztatja vagy helybenhagyja;
d) az igazgató a vizsgaközpont által megküldött feladatlapokat és a feladatlapokra benyújtott észrevételekkel kapcsolatos döntéseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.
(3) Ha a feladatlapot a vizsgaközpontban javítják, értékelik, a vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a vizsgaközpont értékelését, és azt rávezeti az osztályozó ívre.
(4) Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a vizsgaközpont értékelését.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1) A kérdező tanár az írásbeli vizsgák befejezését követően
a) az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyakhoz a miniszter által kiadott részletes vizsgakövetelmények,
b) az akkreditált vizsgatantárgyakhoz a vizsgatantárgy követelményei
alapján - a vizsgakérdéseket tartalmazó - tételsort állít össze. A tételsorról legalább egy másolati példányt is készíteni kell. Ha az érettségi vizsgát középiskolában szervezik, a tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is.
(2) Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdezőtanárnak.
(3) A helyi tanterv és az akkreditált vizsgatantárgy követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.
(4) A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatantárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.
32. § Az emelt szintű érettségi vizsgán a 31. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) Az általános vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak szóbeli tételeit az országos vizsgaközpont, szakmai előkészítő tantárgy esetén az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény készti el, és adja át a főjegyzőnek. A főjegyző a szóbeli tételeket az írásbeli vizsga feladatlapjaival együtt átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának.
b) Az a) pontban meghatározott szóbeli tételek kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási intézmények képviselőit. E rendelkezés alkalmazásában érdekelt felsőoktatási intézménynek kell tekinteni azt a főiskolát, egyetemet, amelyik a felvételi tájékoztatóban az emelt szintű érettségi vizsgát a felvételi eljárásban elfogadja. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.
c) Ha idegen nyelvből az érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezik, - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - a szóbeli tételek kidolgozásába be kell vonni a nyelvvizsgát akkreditáló bizottságot is.
d) A vizsgabizottság elnökének csak az akkreditált vizsgatantárgyak tételeit kell aláírnia és jóváhagynia.
33. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a vizsgabizottság tagjainak, a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.
(2) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.
(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, távollétében helyettesítését a kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag vagy a kérdezőtanár jelenléte nem biztosítható.
34. § (1) A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizennyolc óráig tarthat.
(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
(3) A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.
35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.
(2) Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
(3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tíz percnél, emelt szintű vizsga esetén húsz percnél, amennyiben idegen nyelvből az érettségi vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezték meg, harminc percnél több nem lehet.
(4) Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.
(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
36. § (1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések, megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
(2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól kaphat segítséget.
(3) A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni.
(4) A vizsgabizottság tagjai, továbbá a kérdező tanár a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.
(5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.
(6) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.
37. § (1) A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,
b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.
(2) Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.
(3) Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el.
38. § (1) Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre.
(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.
39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van az igazgató engedélyével - az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján, illetve, ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótlóvizsgát tehet.
(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az érettségi vizsga befejezése

41. § (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét 1-100 pontskálán kell értékelni.
(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázó teljesítményét vizsgarészenként kell minősíteni. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, teljesítményét a ténylegesen letett vizsga szerint kell minősíteni.
(3) Az osztályzatok a következők
a) 86-100 pont elérése esetén jeles (5),
b) 71-85 pont elérése esetén jó (4),
c) 56-70 pont elérése esetén közepes (3),
d) 41-55 pont elérése esetén elégséges (2),
e) 1-40 pont elérése esetén elégtelen (1).
(4) Ha a vizsgázó az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést elérte, abból a vizsgatantárgyból teljesítette az emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. A vizsgázó teljesítményét a helyezéstől függően, a versenykiírásban meghatározottak szerint 86-100 ponttal, jeles (5) osztályzattal kell minősíteni.
(5) Az érettségi vizsga követelményeit akkor teljesítette a vizsgázó, ha valamennyi vizsgatantárgyból, ha a vizsgatantárgy több vizsgarészéből áll, minden vizsgarészből legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett.
(6) A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a vizsgatantárgyból, vizsgarészből, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.
42. § (1) A szóbeli érettségi vizsga befejezése után a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének osztályzatát.
(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (3)-(4) bek.].
43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:
a) az értekezlet helyét és idejét,
b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,
c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét,
d) azok nevét, akik javítóvizsgán vagy pótlóvizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatantárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezését, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,
e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,
f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.
44. § (1) Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.
(2) Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani.
45. § (1) Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyben az érettségi vizsgát eredményesen befejezték.
(2) Az érettségi bizonyítvány tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá vizsgabizottság nevét, körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.
(3) Az érettségi bizonyítványban fel kell tüntetni,
a) hogy a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,
b) a vizsgatantárgyak, ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgarészek pontszámát, osztályzatát.
(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha az emelt szintű, államilag elismert nyelvvizsgaként megszervezett idegen nyelv érettségi vizsgán
a) 86-100 pontot, jeles (5) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen, középfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen, középfokú „B” típusú,
b) 71-85 pontot, jó (4) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen, alapfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen, alapfokú „B” típusú
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban
a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,
b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.
(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.
(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.
(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).
47. § (1) A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) (a továbbiakban: törzslap) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).
(2) A törzslap mindkét részét két példányban kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt, és a vizsga adatait a vizsgabizottság döntését követően rá kell vezetni.
(3) A törzslap tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányokat befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét, címét, a vizsga tantárgyait, azok értékelését és minősítését.
(4) A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak, az igazgatónak a nevét.
(5) A törzslapra az adatokat csak eredeti okmányok alapján, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával, írógéppel, számítógéppel szabad bejegyezni.
(6) A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.
(7) A törzslapon javítani nem szabad. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést mellé vagy fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellé rá kell nyomni a vizsgabizottság körbélyegzőjét.
(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.
(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.
48. § (1) Azok részére, akiknek pótlóvizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, illetve akik előrehozott vizsgát tettek az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor, a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki kiegészítő vizsgát, szintemelő vizsgát tett, illetve aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a pótlóvizsga, javítóvizsga a közoktatásról szóló törvény 114. §-a b) pontjának hetedik gondolatjelében foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény részére.
(2) A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.
(3) A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott, a javító-, pótlóvizsga törzslapjára azoknak a vizsgatantárgyaknak az adatait, amelyből a vizsgázó másik érettségi vizsgán sikeresen vizsgázott, piros tollal kell feltüntetni, a törzslapkivonattal egyezően.
(4) A kiegészítő, szintemelő, javító, pótló érettségi vizsga törzslapkivonatát az igazgató megküldi annak a közoktatási intézménynek, amelyikben a vizsgázó a rendes érettségi vizsgát tette. A törzslapkivonatot az eredeti törzslapnak a vizsgázóra vonatkozó részéhez kell rögzíteni.
49. § (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatantárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó értékelését és minősítését.
(2) A záróértekezlet után vizsgabizottságonként három példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótlóvizsgára kényszerülők számát, vizsgatantárgyanként összesítve az osztályzatokat.
50. § (1) Az érettségi bizonyítványt az érettségi törzslap alapján - a bizonyítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott írással, nem fakuló tintával.
(2) Az érettségi bizonyítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány aláírása előtt meg kell győződnie.
(3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell.
(4) Az érettségi bizonyítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.
(5) Ha a vizsgázó sikeres kiegészítő vagy szintemelő érettségi vizsgát tett, érettségi bizonyítványa megfelelő rovatába kell bevezetni az elért eredményt.
(6) Az érettségi bizonyítvány sorszámát és a törzslap-számot a megfelelő záradék alkalmazásával be kell jegyezni a vizsgázó középiskolai bizonyítványának az utolsó évfolyam elvégzéséről kiállított oldala jegyzet rovatába. A záradékot a jegyző írja alá és látja el a vizsgabizottság körbélyegzőjével.
(7) Abban az esetben, ha a jogorvoslati eljárásban hozott főjegyzői döntést a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, s látja el a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.
(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról a vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, melyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő tizenöt napon belül - megküld az Országos Közoktatási Intézetnek. A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, a vizsga időpontját lehet feltüntetni. Az Országos Közoktatási Intézet a kiadott érettségi bizonyítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít.
51. § (1) Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, mint amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény - kérelemre - igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. A másodlatért, illetve az igazolásért a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a közoktatási intézmény számlájára.
(2) Az Országos Közoktatási Intézet az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján - kérelemre - igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni az Országos Közoktatási Intézet számlájára.
(3) A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat
a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,
b) továbbá a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének 3. pontjában felsoroltak megkeresésére
lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.
52. § (1) Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézetben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.
(2) Az iratokat a közoktatási intézet többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.
(4) Az iratok - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - őrzési ideje tíz év.
(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.
(6) Az írásbeli feladatlapok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után - harminc napon belül, kérelemre - a feladatlapok átadhatók annak, aki írta.
(7) Az érettségi vizsga vizsgaidőszakának utolsó napjától számítva az igazgató
a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a csatolt iratok egy példányát a vizsgabizottság jegyzőjének,
b) harminc napon belül az érettségi vizsga eredményéről készített kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi önkormányzatnak, a főjegyzőnek, továbbá a tanév rendjében meghatározottak szerint a miniszternek, szakképesítésért felelős miniszternek
megküldi.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések

53. § (1) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.
(2) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban az érettségi vizsgán
a) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell teljesíteni,
b) a vizsgázó más vizsgatantárgyakhoz kapcsolódóan, vagy önálló választható vizsgatantárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,
c) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,
d) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.
(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán
a) a kötelező idegen nyelv vizsgatantárgy a célnyelv,
b) a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből a célnyelven kell vizsgázni,
c) a célnyelven tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,
d) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(5) Ha a középiskolában a nevelő és oktató munka nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven vagy két tanítási nyelven folyik, és a közoktatásról szóló törvény 28. §-ának (3) bekezdése vagy 29. §-ának (2) bekezdése alapján - a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve vagy a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelvében meghatározottak szerint - a középiskolai oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be, a 3-4. §-ban foglaltakat a tizenharmadik évfolyamon is alkalmazni kell.
(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően - választása szerint - az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.
(7) Az 53. § (1), illetve (3) bekezdés szerinti iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi nyelven, illetőleg célnyelven tehet érettségi vizsgát az is, aki nem vett részt az adott nyelven folyó oktatásban.
54. § (1) Az 53. § (2), illetve (4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsga - függetlenül a vizsgatantárgyak szintjétől - e szabályzat 13. § (4) bekezdése, 18. § (5) bekezdése és a 32. § c) pontjának alkalmazása nélkül is államilag elismert nyelvvizsgaként szervezett érettségi vizsga.
(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből, illetve célnyelvből a középszintű érettségi vizsgán
a) 86-100 pontot, jeles (5) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen középfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen középfokú „B” típusú,
b) 71-85 pontot, jó (4) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen alapfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen alapfokú „B” típusú
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, feltéve, hogy legalább két érettségi vizsgatantárgyból, legalább középszintű vizsga keretében a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve célnyelven tett érettségi vizsgát.
(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből, illetve célnyelvből emeltszintű érettségi vizsgán
a) 86-100 pontot, jeles (5) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen felsőfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen felsőfokú „B” típusú,
b) 71-85 pontot, jó (4) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen középfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen középfokú „B” típusú,
c) 56-70 pontot, közepes (3) osztályzatot szerzett a szóbeli vizsgarészen alapfokú „A” típusú, az írásbeli vizsgarészen alapfokú „B” típusú
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, feltéve, hogy legalább két érettségi vizsgatantárgyból, legalább középszintű vizsga keretében a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve célnyelven tett érettségi vizsgát.
(4) Ha a vizsgázó nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelv és a célnyelv tekintetében alkalmazni kell a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat.
55. § Az 53. § (2) és (4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell kiállítani
a) a törzslapot és a törzslapkivonatot,
b) az érettségi bizonyítványt.

A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. § (1) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel a magyar érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állít ki hatósági igazolványt. Az igazolvány kiállításáért a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számlájára.
(2) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány elismeréséről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a bizonyítvány tulajdonosának kérésére - határozatban - dönt. Az elismerésért a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számlájára.
(3) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítványt honosítani csak elismerés után lehet. A honosításhoz arra van szükség, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem vizsgatantárgyból legalább középszinten érettségi vizsgát tegyen, és a sikeres honosító érettségi vizsga eredményét a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány hiteles másolatára - záradék formájában - rávezessék.
(4) Az e §-ban szabályozott eljárás megindításához a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba benyújtott beadványhoz csatolni kell a külföldi oktatási intézményben kiállított bizonyítvány hiteles magyar nyelvű fordítását.
(5) A honosító érettségi vizsgára történő jelentkezésre a 12. § (6) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csatolni kell a külföldi oktatási intézményben kiállított bizonyítvány hiteles magyar nyelvű fordítását és a bizonyítvány elismeréséről hozott határozatot is.

Vegyes rendelkezések

57. § (1) Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a főjegyzőt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A főjegyző indokolt esetben megkeresi a minisztert a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (4) bekezdésének a) pontjában és (5) bekezdésében, illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.
(2) A főjegyző az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:
a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,
b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,
c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi
a) a fenntartót, ha az iskola működésével kapcsolatban a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve
b) a főjegyzőt az (1)-(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.
58. § (1) A miniszter - hivatalból vagy a főjegyző megkeresésére indított eljárásban - megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei, és nem is teremthetők meg. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.
(2) A miniszter az érettségi vizsga eredményét - határozattal - megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt jogellenesen szerezték meg.
(3) A miniszter a jogerős határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.
(4) A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánítás tényét a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában - indokolás nélkül - közzé kell tenni.
59. § (1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthatja be a főjegyzőnek címezve.
(2) Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a főjegyzőnek. A kérelemhez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.
(3) A főjegyző a törvényességi kérelem tárgyában - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A főjegyző a döntését - annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani - előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.
60. § (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgaközpont szakértőjének, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, az igazgatónak, a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek díjazás jár.
(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb - vizsgázónként számítva - a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
a) három százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével, a vizsgabizottság elnöke,
b) két százalékánál vizsgatantárgyanként azoknak a vizsgázóknak a figyelembevételével, akiknek az írásbeli feladatlapját javította, illetve, akiknek a szóbeli vizsgáján kérdező tanár volt a szaktanár, a kérdező tanár, a vizsgaközpont szakértője,
c) két százalékánál a vizsgabizottság által vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével a vizsgabizottság jegyzője
részére. Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.
(3) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)
a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötöt,
b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,
c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,
d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.
(4) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.
(5) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kettő százalékánál.
(6) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négy százaléka jár.

Hatályba léptető rendelkezések

61. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a (2)-(8) bekezdésben meghatározottak szerinti határidőktől kell alkalmazni.
(2) A külföldön szerzett érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezéseket - 56. § - 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az 1998. május-június hónapi érettségi vizsga vizsgaidőszakától kezdődően alkalmazni kell a szabályzatnak
- az érettségi vizsga vizsgabizottságára vonatkozó rendelkezések közül a 13-17. §-ban foglaltakat, a 13. § (4) bekezdésének kivételével,
- az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezések közül a 20-26. §-ban foglaltakat a 25. § (5) bekezdésének és a 26. § (2) bekezdésében a vizsga szintjére vonatkozó rendelkezés kivételével, továbbá, hogy a központi (sztenderdizált) feladatlapok bevezetéséig az írásbeli tételeket ki kell hirdetni,
- a vizsgabizottság előzetes értekezletére vonatkozó rendelkezések közül a 27-29. §-ban foglaltakat, az akkreditált vizsgatantárgyra vonatkozó rendelkezés kivételével,
- a szóbeli vizsga menetére vonatkozó rendelkezések közül a 33. § (1)-(2) bekezdésében és a 33-40. §-ában foglaltakat,
- az érettségi vizsga befejezésével kapcsolatos rendelkezések közül a 42-44. §-ban foglaltakat,
- a vizsga iratai, az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések közül a 46-52. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy az előrehozott, a kiegészítő és a szintemelő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni,
- a vegyes rendelkezések közül az 57-60. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a vizsgáztatási díj, illetve a díjazás legkisebb kötelező mértéke 1999. január 1-jéig a 60. § alapján megállapítható összeg ötven százalékánál nem lehet kevesebb.
(4) A szabályzatnak
- a középiskola felkészítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit 3-5. §,
- az érettségi vizsga céljaira és részeire vonatkozó rendelkezéseit 6-8. §,
- az érettségi vizsga fajtáira, a vizsgaidőszakokra vonatkozó rendelkezéseit 9-11. §,
- a jelentkezés az érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseit 12. §,
- a sztenderdizált követelményekre és az emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseit 13. § (4) bek., 26. § (2) bek., 18. §,
- az írásbeli vizsgának a feladatlapokra vonatkozó rendelkezéseit 19. §,
- a vizsgaközpontra vonatkozó rendelkezéseit 25. § (5) bek., 30. §,
- a szóbeli vizsga menetére vonatkozó rendelkezései közül a tételkészítésre, az emelt szintű érettségi vizsgára, a vizsgabizottság jelenlétére vonatkozó rendelkezéseit 31-32. §,
- az érettségi vizsga befejezéseire vonatkozó részből a vizsga értékelésére vonatkozó rendelkezéseket 41. §,
- az érettségi bizonyítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseket 45. §,
- a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseit 53-55. §,
- az 1. számú mellékletet,
azoknál a középiskolai tanulóknak a vizsgáinál kell alkalmazni, akik a középiskolai tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon 2000. szeptember 1-jéig kezdik meg.
(5) A középiskolák helyi tantervüket a szabályzatban foglaltak figyelembevételével készítik el.
(6) Az általános vizsgakövetelmények kiadásának (akkreditálásának) kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseket - 8. § - 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) A vizsgaszabályzat 2. számú mellékletével kiadott általános vizsgakövetelmények alapján a középiskolai oktatást 2002. szeptember 1-jétől kell megszervezni a középiskola tizenegyedik évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben.
(8) A vizsgaszabályzat valamennyi rendelkezését első ízben a 2004. május-júniusi vizsgaidőszakban szervezett érettségi vizsgán kell alkalmazni.
62. § (1) 1998. január 31. napján hatályát veszti a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (M. K. 17.) MM utasítás, valamint az utasítással kiadott Érettségi vizsgaszabályzat (a továbbiakban: GÉV) 8-12. §-a, 27-30. §-a, 31. §-ának (1) bekezdése, 32. §-a, 33. §-a a (2)-(3) bekezdés kivételével, 36. §-a azzal a megkötéssel, hogy a GÉV 26. §-ában szabályozott időt kell e szabályzat 20. § (7) bekezdésének a) pontja szerint megemelni, 37-38. §-a, 40-42. §-a, 48. §-a, 49. §-a az (1) bekezdés kivételével, 51. §-a, 56-58. §-a.
(2) A GÉV-nek az (1) bekezdésben fel nem sorolt - hatályban tartott rendelkezései - 2004. január 31-én vesztik hatályukat.
63. § (1) Azok a szakközépiskolák, amelyek az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényben szabályozott oktatási rendszerben folytatják a szakmai képzést, és adnak ki érettségi-képesítő bizonyítványt, az 1998-tól kezdődően külön vizsgabizottságot hoznak létre az érettségi vizsga és a szakmai vizsga lefolytatására. Az érettségi-képesítő bizonyítványt a két vizsgabizottság döntése alapján kell kiállítani. Az érettségi-képesítő bizonyítványt a két vizsgabizottság elnöke írja alá.
(2) A szakközépiskolákban az (1) bekezdésben szabályozottak szerinti szakközépiskolai szakmai (képesítő) vizsgára azok készülhetnek fel, akik tanulmányaikat az 1997/1998. tanévben, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgára pedig azok készülhetnek fel, akik tanulmányaikat az 1998/1999. tanévben, illetőleg mindkét esetben azt megelőzően kezdték meg. A szakközépiskolai érettségi és szakmai (képesítő) vizsga utoljára a 2000/2001. tanévben, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsga utoljára a 2001/2002. tanévben szervezhető.
(3) Az (1) bekezdésben szabályozott vizsga érettségi vizsgarészét e szabályzat hatályos rendelkezései és a GÉV hatályban tartott rendelkezései szerint kell megszervezni.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott szakközépiskolai szakmai (képesítő) vizsgát az 1997/1998. tanévtől, a szakközépiskolai technikus szakmai (képesítő) vizsgát az 1998/1999. tanévtől a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni.
(5) A két vizsgarész megszervezésére létrehozott két vizsgabizottság közösen folytatja tevékenységét. A vizsga iratkezelésére a 108/1982. (M. K. 9.) MM utasítással kiadott szakközépiskolai vizsgaszabályzat (a továbbiakban: SZÉV) mellékletében található iratokat és záradékokat kell alkalmazni, beleértve a kiállítható bizonyítványokat.
(6) A tanulók az érettségi-képesítő vizsgára a SZÉV 3. §-ában, 14-20/A. §-ában, 28/A. §-ában, 51-52. §-ában, 56-58. §-ában, valamint a függelékében meghatározott követelmények szerint készülnek fel.
(7) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat a 9. évfolyamon az 1998/99. vagy az 1999/2000. tanévben kezdik meg, az érettségi vizsgára a GÉV követelményei szerint készülnek fel. A szakmai vizsgát az Országos Képzési Jegyzékhez kiadott központi követelményekben meghatározottak alapján tehetik le.
64. § E rendelet hatálybalépésének napján a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti alaptanterv „EMBERISMERET” műveltségterület részletes követelményeit meghatározó részében a „Kapcsolatok” tananyagtól kezdődően, a műveltségi terület valamennyi tananyagánál a „8. ÉVFOLYAM VÉGÉN” szövegrész helyébe a „10. ÉVFOLYAM VÉGÉN” szövegrész lép.