113/1997. (VI. 28.) Korm. rendelet

az EFTA-Magyar Szabadkereskedelmi Megállapodás B) Jegyzőkönyvének kihirdetéséről

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás B) Jegyzőkönyvét e rendelettel kihirdeti.
2. § A B) Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:

„Az EFTA-Magyar Vegyesbizottság1997. évi 3. számú határozata

(Elfogadva az 1997. február 27-28-i ötödik ülésen.)

A B) JEGYZŐKÖNYV MÓDOSÍTÁSA

A VEGYESBIZOTTSÁG
figyelembe véve a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló B) Jegyzőkönyvet,
figyelembe véve Magyarország és az EFTA államok közös nyilatkozatát, amely tartalmazza a Megállapodást Aláíró Államok megállapodását, hogy az Európán belüli termelés és kereskedelem növelését és előmozdítását célzó kumulációt magába foglaló származási szabályok további kiterjesztésének és fejlesztésének további lehetőségeit feltárják,
tekintve, hogy a kereskedelem előmozdítása és a Megállapodás hatékonysága növelése érdekében erősen kívánatos egy olyan kiterjesztett kumulációs rendszer, amely lehetővé teszi az EFTA államokból, azaz Izlandról, Norvégiából és Svájcból vagy Magyarországról származó anyagok felhasználását, valamint az Európai Közösségből, az Európai Gazdasági Térségből, Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Szlovéniából, Észtországból, Lettországból vagy Litvániából származó anyagok felhasználását,
tekintve, hogy a Megállapodást Aláíró Liechtensteini Hercegséget vámunió köti Svájchoz, továbbá tekintve, hogy a Liechtensteini Hercegség az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodás aláíró állama is, ezért, a Liechtensteinből exportált származó termékeket - amelyek összhangban az alkalmazandó származási szabályokban lefektetett előírásokkal vagy teljes egészében előállítottak vagy kielégítően megmunkáltak vagy feldolgozottak -, az esettől függően, vagy „Svájc” vagy pedig „Európai Gazdasági Térség” származási jelöléssel látnak el,
tekintve, hogy a fent említettek indokolják a származó termékek fogalmának módosítását,
tekintve, hogy a nem származó anyagokra meghatározott, a származó állapot elnyeréséhez szükséges egyes követelményeket a feldolgozási technikák fejlődésének figyelembevétele érdekébem módosítani kell,
tekintve - a tapasztalatok fényében - a feldolgozási szabályok jegyzékének beépítése aképpen volt fejleszthető, hogy az az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszer (HR) valamennyi vámtarifaszámát átfogja,
figyelembe véve a HR 1996. január 1-jén hatályba lépett módosítását,
tekintve, hogy a Megállapodás megfelelő működése érdekében, a gazdálkodók és a vámhatóságok munkájának megkönnyítése céljából célszerű valamennyi szóban forgó rendelkezést egyetlen szövegbe foglalni,
figyelembe véve a Megállapodás 32. Cikkét, amely felhatalmazza a Vegyesbizottságot, hogy a Megállapodás Melléketeit és az A) és a B) Jegyzőkönyvet módosítsa,
a következő határozatot hozza:
1. A határozat Mellékletében megfogalmazott szöveg lép a B) Jegyőkönyv helyébe.
2. Ez a határozat 1997. július 1-jén lép életbe.
3. A határozat szövegét az Európai Szabadkereskedelmi Társulás főtitkára a Letéteményesnél elhelyezi.

B) JEGYZŐKÖNYVa „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről

TARTALOM

I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- 1. Cikk	Meghatározások
II. CÍM
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
- 2. Cikk	Általános követelmények
- 3. Cikk	Bilaterális származási kumuláció
- 4. Cikk	Diagonális származási kumuláció
- 5. Cikk	Teljes egészében előállított termékek
- 6. Cikk	Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
- 7. Cikk	Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek
- 8. Cikk	Minősítési egység
- 9. Cikk	Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
- 10. Cikk	Készletek
- 11. Cikk	Semleges elemek
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
- 12. Cikk	Területi elv
- 13. Cikk	Közvetlen szállítás
- 14. Cikk	Kiállítások
IV. CÍM
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL
- 15. Cikk	A vámvisszatérítés vagy a vám megfizetése alóli kivétel tilalma
V. CÍM
SZÁRMAZÁST IGAZOLÓ OKMÁNY
- 16. Cikk	Általános követelmények
- 17. Cikk	Eljárás az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására
- 18. Cikk	Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok
- 19. Cikk	Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása
- 20. Cikk	Korábban kiadott vagy kibocsátott származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány
- 21. Cikk	A számlanyilatkozat kiállításának feltételei
- 22. Cikk	Elfogadott exportőr
- 23. Cikk	A származást igazoló okmány érvényessége
- 24. Cikk	A származást igazoló okmány benyújtása
- 25. Cikk	Behozatal részletekben
- 26. Cikk	Kivétel a származás igazolása alól
- 27. Cikk	Bizonyító okmányok
- 28. Cikk	A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése
- 29. Cikk	Eltérések és alaki hibák
- 30. Cikk	Elszámolási egységben kifejezett összegek
VI. CÍM
AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
- 31. Cikk	Kölcsönös segítségnyújtás
- 32. Cikk	A származást igazoló okmányok ellenőrzése
- 33. Cikk	A viták rendezése
- 34. Cikk	Büntetések
- 35. Cikk	Vámszabad területek
VII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- 36. Cikk	Vám és Származási Albizottság

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Meghatározások

E Jegyzőkönyv céljaira:
(a) az „előállítás” mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is;
(b) az „anyag” a termék előállítása során felhasznált valamennyi alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt, stb. jelent;
(c) a „termék” az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
(d) az „áru” anyagot és terméket egyaránt jelent;
(e) a „vámérték” az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás szerint meghatározott értéket jelenti (WTO Vámérték Egyezmény);
(f) a „gyártelepi ár” azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak az EFTA állambeli vagy magyarországi gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált valamennyi felhasznált anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
(g) az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor egy EFTA államban vagy Magyarországon az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti;
(h) a „származó anyagok értéke” a (g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva;
(i) a „hozzáadott érték” a gyártelepi árat jelenti, levonva abból az olyan beépített termékek vámértékét, amelyek nem abból az országból származó terméknek minősülnek, ahol e termékeket előállítják;
(j) az „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert - e Jegyzőkönyvben a továbbiakban „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” - alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négyszámjegyű kódok) jelenti;
(k) az „osztályozott” az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti;
(l) a „szállítmány” olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;
(m) a „terület” magában foglalja a területi vizeket is;
(n) az „elszámolási egység” egyenlő az Európai Valuta Egységgel (ECU).

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. Cikk

Általános követelmények

1. E Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők egy EFTA államból származónak:
(a) a Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében teljes egészében egy EFTA államban előállított termékek;
(b) egy EFTA államban előállított termékek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy azok a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül egy EFTA államban;
(c) az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó Megállapodás 4. Sz. Jegyzőkönyve alapján az Európai Gazdasági Térségből származó termékek.
2. A Megállapodás alkalmazása céljából az alábbi termékek tekintendők Magyarországról származónak:
(a) a Jegyzőkönyv 5. Cikke értelmében teljes egészében Magyarországon előállított termékek;
(b) olyan Magyarországon előállított termékek, amelyek nem teljes egészében Magyarországon előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok a Jegyzőkönyv 6. Cikke értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Magyarországon.

3. Cikk

Bilaterális származási kumuláció

1. Egy EFTA államból származó anyagokat Magyarországról származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, ha a Jegyzőkönyv 7. Cikkének (1) bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. A Magyarországról származó anyagokat egy EFTA államból származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítették egy ott előállított termékbe. Nincs szükség arra, hogy az ilyen anyagok ott kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül, feltéve, ha a Jegyzőkönyv 7. Cikk (1) bekezdésében hivatkozottakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.

4. Cikk

Diagonális származási kumuláció

1. A 2. és 3. bekezdésben foglaltak fenntartásával a Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából vagy az Európai Közösségből - az EFTA államok és Magyarország, valamint az ezen országok vagy az Európai Közösség közötti megállapodások értelmében - származó anyagokat egy EFTA államból vagy Magyarországról származó anyagoknak kell tekinteni, ha azokat beépítik egy ott előállított termékbe. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Azon termékeket, amelyek az 1. bekezdés értelmében nyertek származó helyzetet, csak akkor lehet továbbra is egy EFTA államból vagy Magyarországról származó termékeknek tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja az 1. bekezdésben hivatkozott országok bármelyikéből vagy az Európai Közösségből származó felhasznált anyagok értékét. Ellenkező esetben a szóban forgó termékeket az 1. bekezdésben hivatkozott országok közül abból az országból vagy az Európai Közösségből származó termékeknek kell tekinteni, ahonnan a felhasznált anyagok értékének legnagyobb hányada származik. A származás megállapítása során nem kell tekintetbe venni az 1. bekezdésben hivatkozott más országokból vagy az Európai Közösségből származó olyan anyagokat, amelyek kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül egy EFTA államban vagy Magyarországon.
3. E Cikk rendelkezései szerinti kumuláció csak ott alkalmazható, ahol a felhasznált anyagok e Jegyzőkönyv szabályaival azonos származási szabályok alkalmazásával nyerték el a származó helyzetet. Az EFTA államok és Magyarország átadják egymásnak az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal vagy az Európai Közösséggel kötött megállapodások részleteit és azok vonatkozó származási szabályait.

5. Cikk

Teljes egészében előállított termékek

1. Az alábbiakat kell teljes egészében egy EFTA államban vagy Magyarországon előállítottnak tekinteni:
(a) valamelyikük földjéből vagy a hozzátartozó tengerfenékről kinyert ásványi termékek;
(b) az ott betakarított növényi termékek;
(c) az ott született és nevelt élő állatok;
(d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
(e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
(f) a Megállapodást Aláíró Államok területi vizein kívüli tengerből, azok hajóival nyert halászati és más, tengerből származó termékek;
(g) a kizárólag az (f) pontban hivatkozott termékekből, feldolgozó hajóik fedélzetén előállított termékek;
(h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;
(i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
(j) valamelyikük területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre;
(k) a kizárólag az (a)-(j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés (f) és (g) pontjában használt „hajóik” és „feldolgozó hajóik” kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik:
(a) amelyeket egy EFTA államban vagy Magyarországon bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek;
(b) amelyek egy EFTA állam vagy Magyarország zászlója alatt hajóznak;
(c) amelyek legalább 50%-ban az EFTA államok vagy Magyarország állampolgárainak tulajdonában állnak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezen államok valamelyikében van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége EFTA állambeli vagy magyar állampolgár, továbbá - közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében - a társaság tőkéjének legalább a fele ezen államoknak, köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak tulajdonában áll;
(d) amelyek kapitánya és tisztjei az EFTA államai vagy Magyarország állampolgárai; és
(e) amelyek legénységének legalább 75%-a az EFTA államai vagy Magyarország állampolgáraiból áll.

6. Cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak kell tekinteni, ha teljesültek a II. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek.
A fent hivatkozott feltételek az ebben a Megállapodásban szereplő valamennyi termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során el kell végezni a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor erre nem vonatkoznak azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell az előállítás során felhasználható nem származó anyagok közé beszámítani.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni a termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy:
(a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10%-át;
(b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét.
Ez a bekezdés nem érvényes a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
3. Az 1. és 2. bekezdés a 7. Cikkben foglalt kivételekkel érvényes.

7. Cikk

Nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek

1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termékhelyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
(a) fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek (szellőztetés, szétterítés, szárítás, hűtés, sóba, kéndioxidba vagy egyéb vizes oldatokba való helyezés, a sérült részek eltávolítása, és más hasonló műveletek);
(b) por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, festésből, vágásból álló egyszerű műveletek;
(c) (i) a csomagolás megváltoztatása, küldemény felosztása és összeállítása;
(ii) egyszerű palackozás, üvegekbe, zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, rakodó lapokon vagy táblákon való rögzítés, stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
(d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy a csomagolásukon;
(e) a termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül, ahol a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki a Jegyzőkönyvben lefektetett azon feltételeket, amelyek alapján azokat egy EFTA államból vagy Magyarországról származónak lehet tekinteni;
(f) alkatrészek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;
(g) az (a)-(f) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
(h) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken egy EFTA államban vagy Magyarországon elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálást vagy feldolgozást az 1. bekezdés szerint nem kielégítőnek kell-e tekinteni.

8. Cikk

Minősítési egység

1. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy:
(a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
(b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni.
2. Ha áruosztályozási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni.

9. Cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.

10. Cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. Szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó valamennyi termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó cikkekből tevődik össze, a készletet mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó cikkek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15%-át.

11. Cikk

Semleges elemek

Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:
(a) energia és fűtőanyag;
(b) felszerelés és berendezés;
(c) gépek és szerszámok;
(d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

12. Cikk

Területi elv

1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket - a 2. Cikk 1. (c) bekezdésében és a 4. Cikkben foglaltak kivételével - egy EFTA államban vagy Magyarországon megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2. Ha egy EFTA államból vagy Magyarországról egy más országba exportált származó terméket visszaszállítanak, azt - a 4. Cikkben foglaltak kivételével - nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy:
(a) a visszaszállított áru azonos az exportálttal;
(b) az adott országban vagy az exportálás során nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéséhez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.

13. Cikk

Közvetlen szállítás

1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak a Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Megállapodást Aláíró Államok között vagy a 4. Cikkben hivatkozott egyéb országok vagy az Európai Közösség területén át, közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
Származó termékek csővezetéken a Megállapodást Aláíró Államok területén kívüli területen is szállíthatók.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
(a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra, vagy
(b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely
(i) megadja az áruk pontos megnevezését,
(ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, - ahol lehetséges -, a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket, és
(iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy
(c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.

14. Cikk

Kiállítások

1. A 4. Cikkben hivatkozott országokon vagy az Európai Közösségen kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után egy EFTA államba vagy Magyarországra importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
(a) az exportőr e termékeket egy EFTA államból vagy Magyarországról olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott ki is állították;
(b) a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon értékesítette egy EFTA állambeli vagy magyarországi személynek;
(c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték; és
(d) a termékeket - mivel kiállításra szállították ki - nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.
2. Az V. cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdésben foglaltak irányadók minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.

IV. CÍM

A VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL

15. Cikk

A vámvisszatérítés vagy a vám megfizetése alóli kivétel tilalma

1. Azon nem származó anyagok, amelyeket egy EFTA államból, Magyarországról, vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból vagy az Európai Közösségből származó termék előállításához használtak fel, s amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, az EFTA államokban vagy Magyarországon nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vám megfizetése alóli kivétel hatálya alá.
2. Az 1. bekezdés szerinti tilalmat egy EFTA államban vagy Magyarországon az előállítás során felhasznált anyagokat terhelő vámok - vagy azzal egyenlő hatású költségek - részleges vagy teljes visszafizetését, elengedését vagy ki nem fizetését eredményező rendelkezésekre kell alkalmazni, amennyiben az ilyenfajta vámvisszafizetés, elengedés vagy meg nem fizetés - kifejezetten vagy hatásában - érvényesül az említett anyagokból előállított termékek exportja során, de nem kell alkalmazni a fenti tilalmat, ha ezeket a termékeket belföldi felhasználásra megtartják.
3. A származást igazoló okmánnyal ellátott termékek exportőre - a vámhatóság kérésére - bármikor köteles benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a szóban forgó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokkal kapcsolatban nem történt vámvisszatérítés és hogy az ilyen anyagokra vonatkozó összes vámot vagy azzal egyenlő hatású költségeket ténylegesen megfizették.
4. Az 1-3. bekezdés rendelkezései a 8. Cikk 2. bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. Cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra és a 10. Cikk szerinti készletekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak.
5. Az 1-4. bekezdés rendelkezései csak az olyan jellegű anyagokra vonatkoznak, amelyekre a Megállapodás kiterjed. Továbbá, nem zárják ki a mezőgazdasági termékek esetében az exportvisszatérítési rendszer alkalmazását, amely a Megállapodás rendelkezései szerint alkalmazható az exportra.
6. Az 1. bekezdéstől függetlenül Magyarország az alábbi feltételek esetén alkalmazhatja a származó termékek előállítása során felhasznált anyagokra a vámvisszatérítéssel vagy a vám vagy az azokkal egyenlő hatású költségek megfizetése alóli kivételekkel kapcsolatos intézkedéseket:
(a) a Harmonizált Rendszer 25-49 és 64-97 Árucsoportjába tartozó termékek esetében 5%-os vámtételt, vagy a Magyarországon hatályos ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani;
(b) a Harmonizált Rendszer 50-63 Árucsoportjába tartozó termékek esetében 10%-os vámtételt vagy a Magyarországon hatályos ennél alacsonyabb mértékű vámtételt kell visszatartani.
Ennek a bekezdésnek a rendelkezései 1998. december 31-ig alkalmazandók, és közös megállapodással felülvizsgálhatók.

V. CÍM

A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA

16. Cikk

Általános követelmények

1. Egy EFTA államból származó termékek Magyarországra történő importálásuk és Magyarországról származó termékek egy EFTA államba történő importálásuk esetén az ebben a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében:
(a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. Melléklet tartalmazza; vagy
(b) a 21. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat - melynek szövegét a IV. Melléklet tartalmazza - a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti (a továbbiakban: számlanyilatkozat).
2. Az 1. bekezdés fenntartásával a Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 26. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani.

17. Cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló eljárás

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy - az exportőr felelősségére - meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat a Megállapodást Aláíró Állam egyik hivatalos nyelvén vagy angolul és az exportáló ország hazai jogának rendelkezései szerint kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Valamely EFTA állam vagy Magyarország vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék egy EFTA állam, Magyarország vagy a 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország vagy az Európai Közösség származó termékének tekinthető, és teljesíti a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
5. Az okmányt kibocsátó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést, a termékek származó helyzetének ellenőrzésére és a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek érvényesítésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. A kibocsátó vámhatóságnak biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.

18. Cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok

1. A 17. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül, a vonatkozó termékek exportálása után kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha
(a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás vagy speciális körülmények miatt nem állították ki az exportálás idején; vagy
(b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okokból az importálás során nem fogadták el.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.
3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, hogy az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.
4. A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések valamelyikével kell jóváhagyni:
„NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT”, „DELIVRE A POSTERIORI”, „RILASCIATO A POSTERIORI”, „ISSUED RETROSPECTIVELY”, „ÚTGEFID EFTIR Á”, „UTSTEDT SENERE”, „KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”.
5. A 4. bekezdésben említett jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.

19. Cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat és - az annak birtokában levő exportokmányok alapján - másodlat kiállítását kérheti.
2. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi kifejezések egyikével kell ellátni:
„DUPLIKAT”, „DUPLICATA”, „DUPLICATO”, „DUPLICATE”, „EFTIRRIT”, „MÁSODLAT”.
3. A 2. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.

20. Cikk

Korábban kiadott vagy készült származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

Ha a származó termékeket egy EFTA államban vagy Magyarország vámhivatali ellenőrzése alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt kicseréljék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét egy EFTA államban vagy Magyarországon belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.

21. Cikk

A számlanyilatkozat kiállításának feltételei

1. A 16. Cikk 1. bekezdés (b) pontjában hivatkozott számlanyilatkozatot tehet:
(a) a 22. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy
(b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6.000 elszámolási egységet.
2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek egy EFTA államból, Magyarországról vagy a 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből, vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot - amelynek szövegét a IV. számú Melléklet tartalmazza - a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország hazai jogszabályainak megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 22. Cikkben meghatározott elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban.

22. Cikk

Elfogadott exportőr

1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt, aki gyakran szállít a Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot a termékek származó helyzetének, valamint a Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.
2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben hivatkozott biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben hivatkozott feltételeket, vagy ha bármi más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.

23. Cikk

A származást igazoló okmány érvényessége

1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított 4 hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának.
2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmányt akkor lehet elfogadni a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.

24. Cikk

A származást igazoló okmány benyújtása

A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárás szerint. E hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.

25. Cikk

Behozatal részletekben

Ha - az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett - a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. Áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2(a) Szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak.

26. Cikk

Kivételek a származás igazolása alól

1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint a Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak, s e nyilatkozatuk valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a C2/CP3 vámárunyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családjuk személyes használatára szolgáló termék behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 elszámolási egységet, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 elszámolási egységet.

27. Cikk

Bizonyító okmányok

A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek egy EFTA államból, Magyarországról vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:
(a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek például számvitelében vagy belső könyvvitelében találhatók;
(b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket egy EFTA államban vagy Magyarországon bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
(c) egy EFTA államban vagy Magyarországon, anyagok megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket egy EFTA államban vagy Magyarországon adtak vagy bocsátottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;
(d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják s amelyeket egy EFTA államban vagy Magyarországon, ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében vagy az Európai Közösségben a Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki.

28. Cikk

A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább 3 évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, köteles legalább 3 évig megőrizni a 17. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott kérelmet.
4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább 3 évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.

29. Cikk

Eltérések és alaki hibák

1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem érvénytelenítik az okmányokat, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.

30. Cikk

Elszámolási egységben kifejezett összegek

1. Az elszámolási egységben megállapított összegekkel megegyező és az exportáló ország nemzeti valutájában kifejezett összegeket az exportáló ország határozza meg, és közli a többi Megállapodást Aláíró Állammal.
2. Ha az összegek meghaladják az importáló ország által megállapított vonatkozó összegeket, az utóbbi elfogadja azokat, ha a termékeket az exportáló ország valutájában számlázták. Ha a termékeket egy másik Megállapodást Aláíró Állam vagy a 4. Cikkben hivatkozott másik ország vagy az Európai Közösség egyik tagállamának valutájában számlázták, az importáló ország a szóban forgó ország által közölt összeget fogadja el.
3. A felhasználandó, egy adott nemzeti valutában kifejezett összegek megegyeznek az 1996. október első munkanapján érvényes árfolyamon elszámolási egységben kifejezett összegek nemzeti valutában számított értékével.
4. Az elszámolási egységben és az EFTA államok és Magyarország nemzeti valuta-egyenértékesében kifejezett összegeket bármely Megállapodást Aláíró Állam kérésére a Vegyesbizottság felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyesbizottság biztosítja, hogy ne csökkenjenek a nemzeti valutában számított összegek, és figyelembe veszi, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az elszámolási egységben kifejezett összegeket.

VI. CÍM

AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

31. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

1. Az EFTA államok és Magyarország vámhatóságai az EFTA Titkárságán keresztül átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. A Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából az EFTA államok és Magyarország az illetékes vámszerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.

32. Cikk

A származást igazoló okmányok megerősítése

1. A származást igazoló okmányok utólagos megerősítését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, vagy a kérdéses termékek származó helyzetében, vagy a Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt és - ha benyújtották - a számlát, a számlanyilatkozatot, vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni a megerősítési kérelem alátámasztására.
3. A megerősítési eljárást az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen, és az exportőr számvitelét megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson.
4. Ha az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását bármely szükségesnek ítélt óvintézkedés mellett ajánlják fel az importőrnek.
5. A vizsgálatot kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek egy EFTA állam, Magyarország vagy a 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből vagy az Európai Közösségből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
6. Ha alapos gyanúra okot adó esetekben a vizsgálatra vonatkozó kérés keltétől számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok - kivételes körülmények esetétől eltekintve - a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítják.

33. Cikk

A viták rendezése

Ha a 32. Cikk szerinti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni a vizsgálatot kérő vámhatóság és az e vizsgálat lefolytatásáért felelős vámhatóság között, vagy ha a Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, az ilyen vitákat a Vegyesbizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó ország jogszabályai szerint kell rendezni.

34. Cikk

Büntetések

Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki.

35. Cikk

Vámszabad területek

1. Az EFTA államok és Magyarország minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított - a szállítás során területükön levő vámszabad területet igénybe vevő - termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését célzó szokásos műveletek.
2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha egy EFTA államból vagy Magyarországról származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabad területre importálnak és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás a Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Cikk

Vám és Származási Albizottság

A Megállapodás 29. Cikke 5. bekezdésének értelmében a Vegyesbizottság felügyelete alatt Vám és Származási Albizottság létesül, hogy segítse feladatainak ellátásában, továbbá biztosítsa a szakértők közötti folyamatos tájékoztatást és konzultációt.
Az Albizottság a Megállapodást Aláíró Államok vámügyekkel és származási szabályokkal foglalkozó szakértőiből áll.