11/1997. (II. 18.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - az 1996. évi CVI. törvénnyel és az 1996. évi CXXIV. törvénnyel módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 251. §-ának (1) bekezdésében és 342. §-a (2) bekezdésének b) (a személyügyi hatáskörök vonatkozásában), valamint h), k) és l) pontjában; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tt.) 47. §-a (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján; továbbá a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényre (a továbbiakban: Hvt.); a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényre (a továbbiakban: Rtv.); a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényre (a továbbiakban: Nbt.), a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényre (a továbbiakban: Pvt.), a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvényre (a továbbiakaban: Hft.); a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendeletre; a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló - a 212/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított - 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletre; a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletre; a BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézetének átszervezéséről szóló 31/1996. (XII. 21.) BM rendeletre tekintettel a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a belügyminiszter által irányított fegyveres erőre (Határőrség), a rendvédelmi szervekre (a Rendőrség, a Polgári Védelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság) (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek), valamint az e szervekkel szolgálati jogviszonyban álló hivatásos állományú tagjaira;
b) a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeként működő (a Rendőrség és a Határőrség belügyminiszter általi irányításában és felügyeletében közreműködő) Rendvédelmi Felügyeletre, valamint a Rendvédelmi Helyettes Államtitkár Titkárságára, továbbá a minisztériumi egységként működő Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára (a továbbiakban együtt: egyéb szervek), valamint az e szervekhez rendszeresített hivatásos beosztásokra berendelt hivatásos állományúakra;
c) a Belügyminisztérium egyes hivatali szervezeti egységeinél rendszeresített köztisztviselői beosztásokra - közszolgálati feladat ellátására - berendelt hivatásos állományúakra;
d) a Rendőrtiszti Főiskolán rendszeresített közalkalmazotti beosztásokra (vezetői, oktatói és ügyintézői munkakörbe), és kettős jogállású hallgatónak, valamint más szervekhez (pl. katonai felsőoktatási intézmény) vezényelt hivatásos állományúakra;
e) a b) és c) pontokban meghatározott szervekhez, konkrét szolgálati feladatok végrehajtására vezényelt hivatásos állományúakra;
f) a Határőrség, a Polgári Védelem és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - szerződéses szolgálati viszonyú tagjaira.
(2) A rendelet a belügyminiszternek és az (1) bekezdés a)-c) pontjában - valamint e rendelet által külön meghatározott esetben a d) pontban - felsorolt szervek vezetőinek személyzeti és szervezési hatáskörét (munkáltatói jogkörét) határozza meg.

I. Fejezet

SZEMÉLYZETI HATÁSKÖRÖK

A belügyminiszter hatásköre

2. § (1) Előterjeszti a köztársasági elnökhöz a tábornok hivatásos állományba vételére, a szolgálati viszonya megszüntetésére, a nyugállományba helyezésére, a hivatásos állományba való visszavételére, a tábornoki rendfokozatba történő kinevezésére, valamint - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - a rendfokozatban való visszavetésére, lefokozására, továbbá a tábornok részére az egyenruha-viselési jog engedélyezésére és visszavonására vonatkozó javaslatot.
(2) A hivatásos állomány tagját kinevezi az első hivatásos tiszti rendfokozatba.
(3) A tábornok szolgálati viszonyát szünetelteti, valamint a hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira beiskolázza.
(4) Ezredessé előléptet, az ezredest a fegyelmi fenyítések közül rendfokozatban visszaveti, lefokozza, szolgálati viszonyát megszünteti.
(5) A főtisztet és tisztet a hivatásos állományba visszaveszi, valamint az egyéb szerveknél a főtisztet és tisztet soron kívül előlépteti, a fegyelmi fenyítések közül rendfokozatban visszaveti, lefokozza.
(6) A tábornokot, főtisztet és tisztet más szervhez vezényli, más fegyveres szervhez áthelyezi, külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamára való beiskolázására vonatkozó javaslatot jóváhagyja, valamint személyi illetményét megállapítja.
(7) Az országos parancsnok részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez; minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; a szabadságát engedélyezi; valamint kártérítési felelősségét megállapítja (ennek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza).
(8) Az országos parancsnokkal, valamint a szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört gyakorolja.
(9) A Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója felett - ha ezt a beosztást vezényléssel hivatásos állományú tölti be - gyakorolja a 2-5. §-okban meghatározott munkáltatói jogköröket.
(10) A rendészeti attasé, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetője minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; a szabadságát engedélyezi; az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolja; vele szemben a fegyelmi jogkört gyakorolja; továbbá a kártérítési felelősségét megállapítja.
(11) A zászlós, tiszthelyettes és tisztes más szervhez vezényléséhez - az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott szervek esetében - hozzájárul.
(12) A hivatásos állomány tagját szolgálat teljesítésre az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb szervekhez, illetve közszolgálati feladat ellátására a c) pontjában meghatározott szervekhez rendeli be, valamint tábornokot, főtisztet és tisztet az 1. § (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban meghatározott más szervekhez vezényli, ezzel egyidejűleg - az illetékes országos parancsnok egyetértésével - rendelkezési állományba helyezi.
(13) A hivatásos állomány tagját hősi halottá vagy szolgálati halottá, továbbá fegyveres szerv halottjává nyilvánítja, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(14) A hivatásos állomány tagját kitüntetésre felterjeszti a köztársasági elnökhöz, valamint szolgálati jelet, az általa alapított emlékérmet, kitüntető (pl. tanácsosi, főtanácsosi) címet, díjat, továbbá emléktárgyat adományoz, dicséretben és jutalomban részesíti, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(15) Azonos fegyveres szervnél, illetve szervezeti egységnél alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldását engedélyezi az állományilletékes parancsnok javaslatára.
(16) Az Ágazati Érdekegyeztető, valamint a Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetést irányítja.
(17) A központi gondozottak, valamint a hatáskörébe tartozók és hozzátartozóik számára szociális és kegyeleti gondoskodást biztosít.
(18) A hivatásos állomány - az Nbt.-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott - tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzését kezdeményezi, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(19) A hivatásos állomány tagját külszolgálatra, illetve - a Kormány határozata alapján - nemzetközi rendvédelmi erőkhöz vezényli.
(20) Előlépteti a nyugállományú főtisztet és tisztet.

A belügyminiszter szolgálati beosztásokkal kapcsolatos döntései

3. § (1) Előterjesztést készít a köztársasági elnök részére a Határőrség országos parancsnoka, valamint a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány szolgálati beosztásba történő kinevezésére - melyekhez csatolja a jelölt személy illetékes országgyűlési bizottság általi meghallgatásáról készült állásfoglalást -, továbbá javaslatot tesz a szolgálati beosztásból való felmentésére, más beosztásba helyezésére, vezénylésére, rendelkezési állományba helyezésére, szolgálati beosztás ellátásával történő megbízására, áthelyezésére, felfüggesztésére.
(2) Javaslatot tesz a miniszterelnöknek - az intézményi tanács felterjesztése alapján, az érintett országos parancsnokok véleményének kikérésével, a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével, a magyar állampolgárságú főiskolai tanárok közül - a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója (ha ezt a beosztást hivatásos állományú vezényléssel fogja betölteni) megbízására és felmentésére, továbbá gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.
(3) Szolgálati beosztásba kinevezi, megbízza, szolgálati beosztásból felmenti, más beosztásba helyezi, rendelkezési állományba helyezi, vezényli, áthelyezi, szolgálati feladat ellátásával megbízza, szolgálati beosztásból felfüggeszti:
a) a BM Tűzoltóság országos parancsnokát és helyettesét;
b) a BM Polgári Védelem országos parancsnokát és helyettesét;
c) a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet igazgatóját;
d) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetőjét;
e) az országos rendőrfőkapitány és a határőrség országos parancsnokának helyetteseit;
f) mint a felügyeleti szerv vezetője az országos parancsnokságok gazdasági főigazgatóit (ha ezredesi rendfokozattal rendszeresített ez a beosztás: szolgálati beosztásba kinevezi, megbízza, szolgálati beosztásból felmenti);
g) a rendészeti attasét;
h) a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba tartozókat - a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kivételével -, mely beosztások felsorolását és fegyveres szervek közötti megoszlását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza;
i) a Rendvédelmi Felügyelet főosztályvezetőit.
(4) A Rendőrtiszti Főiskola vonatkozásában, ha az alábbi beosztásokat vezényléssel hivatásos állományú tölti be:
a) megbízza 5 évi időtartamra az intézményi tanács javaslata alapján a főigazgató-helyetteseket (a főiskolai tanárok és docensek közül), a főtitkárt, a gazdasági igazgatót, illetve a megbízásukat további 5 évre meghosszabbíthatja;
b) a megbízást a megbízási idő lejártával, illetve - az adott vezető saját kérésére vagy az intézményi tanács javaslatára - a határidő lejárta előtt visszavonja;
c) kiírja a vezetői beosztások (főigazgató, helyettesei, gazdasági igazgató, főtitkár, oktatási és kutatási szervezeti egység vezetője) betöltésére vonatkozó nyilvános pályázatokat.
(5) A tábornoki rendfokozattal rendszeresített, valamint a kinevezési hatáskörébe tartozó beosztások betöltésére vonatkozó pályázatot - a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kivételével - írhat ki. Az így betölthető beosztásokat és a részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(6) A fővárosi közgyűlés döntése alapján a szolgálati beosztásából felmentett fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok szolgálati viszonyának megszüntetését, nyugállományba helyezését - amennyiben tábornoki rendfokozatú - kezdeményezi a köztársasági elnöknél, illetve rendelkezési állományba, más alacsonyabb beosztásba helyezi.
(7) A fegyveres szerveknél az eltérő beosztáson (hivatásos állományú köztisztviselői vagy közalkalmazotti helyen, illetve fordítva) való foglalkoztatást engedélyezi.
(8) Az egyéb szerveknél - a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kivetelével - engedélyezi a rendszeresített hivatásos beosztáson köztisztviselő foglalkoztatását.
4. § A belügyminiszter kinevezi, megbízza, felmenti a határügyi és egyéb belügyi vonatkozású kérdések rendezésére létrehozott nemzetközi bizottságok magyar tagozatának hivatásos állományú elnökeit és tagjait, továbbá előzetesen hozzájárul a hivatásos állomány tagjának valamely nemzetközi szervezetbe történő megválasztásához, illetve delegálásuk esetén engedélyezi a tevékenységüket.
5. § (1) A belügyminiszter a kinevezési jogkörébe tartozók vonatkozásában dönt a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentéséről, valamint egy fizetési fokozattal való előresorolásról.
(2) Hozzájárul a külföldi állami kitüntetések viseléséhez.
(3) Engedélyezi a hozzátartozókkal való közvetlen munkatársi viszonyba kerülést, és a más kereső foglalkozás vállalását, mely utóbbi részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
6. § A belügyminiszter meghatározza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai oktatásának, képzésének és továbbképzésének, továbbá a rendvédelmi tudományos kutatás irányait, és összehangolja az erre irányuló tevékenységet.

A politikai államtitkár hatásköre

7. § (1) A belügyminiszter tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén - helyettesítő jogkörében - a miniszter hatáskörét gyakorolja.
(2) Felügyeli a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak érdekegyeztetési, valamint hazai és nemzetközi versenysport-tevékenységét.

A közigazgatási államtitkár hatásköre

8. § (1) A belügyminiszter és a politikai államtitkár tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén a miniszter hatáskörét - a miniszter által esetileg meghatározott körben - gyakorolja.
(2) Javaslatot tesz a belügyminiszternek:
a) a Rendvédelmi Felügyelet és a Rendvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága hivatásos állományú tagjainak - rendszeresített hivatásos beosztásokra történő - berendelésére, valamint a Rendvédelmi Felügyelet főosztályvezetőinek szolgálati beosztásba való kinevezésére és felmentésére;
b) a minisztérium egyes hivatali szervezeti egységeinél rendszeresített köztisztviselői beosztásokra - közszolgálati feladat ellátására - hivatásos állományúak berendelésére;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szervekhez - konkrét szolgálati feladatok végrehajtására - tábornok, főtiszt, tiszt vezénylésére.
(3) Javaslatot tesz az illetékes országos parancsnoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezeti egységekhez zászlós és tiszthelyettes vezénylésére.
(4) A (2) bekezdés b) és c) pontjai szerint berendelt, illetve vezényelt hivatásos állományúak esetében gyakorolja a feladatellátásukkal kapcsolatos munkáltatói jogokat.
(5) Szakfelügyeletet gyakorol - a minisztérium szakfőosztályai közreműködésével - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaival kapcsolatos, e rendeletben szabályozott kérdésekben.

A rendvédelmi helyettes államtitkár hatásköre

9. § A Rendőrség, a Határőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a Rendőrtiszti Főiskola - melyek irányításában és felügyeletében a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik - vonatkozásában előzetes véleményezési, illetve javaslattételi jogkört gyakorol a belügyminiszter munkáltatói jogkörébe tartozó kérdésekben.
10. § (1) Az alárendeltségébe tartozó Rendvédelmi Felügyelethez és a Rendvédelmi Helyettes Államtitkár Titkárságához - rendszeresített hivatásos beosztásokra - berendelt hivatásos állományúak vonatkozásában kezdeményezi - a közigazgatási államtitkár útján - a belügyminiszternél:
a) a 3. § (7) bekezdésében, a 4. §-ban és a 8. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározottakat,
b) a tábornoki és az ezredesi rendfokozatba történő kinevezést, illetve előléptetést; a főtiszt és tiszt soron kívüli előléptetését; a tábornok, főtiszt, tiszt személyi illetményének megállapítását;
c) a hivatásos állomány tagjának köztársasági elnöki kitüntetését; szolgálati jel, miniszteri emlékérem, kitüntető cím, díj, emléktárgy adományozását;
d) alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldását;
e) a főosztályvezetői beosztás betöltésére vonatkozó pályázat kiírását.
(2) Szolgálati elöljáróként:
a) szolgálati beosztásba kinevezi és felmenti - a közigazgatási államtitkár egyetértésével - a főosztályvezető-helyettest és osztályvezetőt;
b) a hivatásos állományú részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez; a hivatásos állományút az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolja; dicséretben és jutalomban részesíti; minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; kártérítési felelősségét megállapítja, szervezeti egység halottjává nyilvánít;
c) a főosztályvezető szabadságát engedélyezi;
d) a kinevezési és megbízási jogkörébe tartozók vonatkozásában dönt a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentéséről, valamint egy fizetési fokozattal való előresorolásáról; hozzájárul a külföldi állami kitüntetések viseléséhez; engedélyezi a közeli hozzátartozókkal való alá-, fölérendeltségi viszonyba kerülést, és a más kereső foglalkozás vállalását; a rendfokozatban való visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével fegyelmi fenyítést szab ki.

Az önkormányzati helyettes államtitkár, valamint az informatikai és távközlési miniszteri biztos hatásköre

11. § Az önkormányzati helyettes államtitkár a tűzoltóság és a polgári védelem - melyek irányításában és felügyeletében a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik - vonatkozásában előzetes véleményezési, illetve javaslattételi jogkört gyakorol a belügyminiszter munkáltatói jogkörébe tartozó kérdésekben.
12. § (1) Az önkormányzati helyettes államtitkár az alárendeltségébe tartozó Önkormányzati Helyettes Államtitkár Titkárságához és a Védelmi Irodához rendszeresített köztisztviselői beosztásokra közszolgálati feladat ellátására berendelt, valamint konkrét szolgálati feladatok végrehajtására vezényelt; az informatikai és távközlési miniszteri biztos az alárendeltségébe tartozó Híradástechnikai és Frekvenciagazdálkodási Önálló Osztályhoz konkrét szolgálati feladatok végrehajtására vezényelt hivatásos állományúak vonatkozásában kezdeményezi - a közigazgatási államtitkár útján - a belügyminiszternél a 4. §-ban, a 8. § (2) bekezdésének b) és c) pontjaiban, valamint 10. § (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározottakat, továbbá - az illetékes országos parancsnok véleményének kikérésével - a hivatásos állományú ezredesi rendfokozatba történő, valamint a főtiszt és tiszt soron kívüli előléptetését.
(2) Szolgálati elöljáróként a hivatásos állományút dicséretben és jutalomban részesíti; minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; kártérítési felelősségét megállapítja; szabadságát, valamint a közeli hozzátartozókkal való alá-, fölérendeltségi viszonyba kerülését, és a más kereső foglalkozás vállalását engedélyezi.

Az országos parancsnok hatásköre

13. § (1) Kezdeményezi a belügyminiszternél a 2. § (1)-(6), (11), (13)-(15), (17) és (19)-(20) bekezdéseiben meghatározottakat.
(2) A főtisztet és tisztet a fegyveres szerv hivatásos állományába veszi, szolgálati viszonyát megszünteti, a hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira beiskolázza, számára az egyenruha-viselési jogot engedélyezi és visszavonja, továbbá - az ezredes kivételével - soron kívül előlépteti, a fegyelmi fenyítések közül rendfokozatban visszaveti, lefokozza, szolgálati viszonyát megszünteti.
(3) Az ezredes szolgálati viszonyát szünetelteti, valamint - a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságon lévő kivételével - fizetési fokozatban előresorolja, csökkenti 1 évvel a fizetési fokozatának várakozási idejét, részére más kereső foglalkozást engedélyez.
(4) A tábornok, főtiszt és tiszt részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez.
(5) A hivatásos állomány tagját dicséretben és jutalomban részesíti, valamint a fegyveres szerv, illetve szervezeti egység halottjává nyilvánítja.
(6) Az országos parancsnok-helyettesek és egyéb tábornoki rendfokozattal rendszeresített - a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kivételével - beosztásokat betöltők minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti.
(7) A közvetlen hozzátartozókkal való alá-, fölérendeltségi viszonyba kerülést, valamint külföldi nem állami kitüntetés viselését engedélyezi.
(8) A helyi érdekegyeztető fórummal egyeztet.
(9) A közvetlen alárendeltségébe tartozó központi szervezeti egységeknél rendszeresített beosztásokba kerülő, illetve lévő:
a) főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes szolgálati viszonyát szünetelteti, soron előlépteti, fizetési fokozatban előresorolja, csökkenti 1 évvel a fizetési fokozatának várakozási idejét, az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolja, minősítését, illetve szolgálati jellemzését jóváhagyja, részére más kereső foglalkozást és szabadságot engedélyez;
b) a zászlóst, tiszthelyettest hivatásos állományba veszi, hivatásos állományba visszaveszi, szolgálati viszonyát megszünteti, soron kívül előlépteti, fegyelmi fenyítést szab ki rá, hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira beiskolázza, az egyenruha-viselési jogát engedélyezi és visszavonja, illetmény nélküli szabadságot engedélyez.
(10) A zászlóst, tiszthelyettest más szervhez vezényli, más fegyveres szervhez áthelyezi.
(11) A hivatásos állomány - Nbt.-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott - tagjának nemzetbiztonsági ellenőrzését kezdeményezi, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(12) A nyugállományú zászlóst és tiszthelyettest előlépteti.

Az országos parancsnok szolgálati beosztásokkal kapcsolatos döntései

14. § (1) Javaslatot tesz a belügyminiszternek az országos parancsnok-helyettesek, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokat betöltők - a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kivételével - szolgálati beosztásba történő kinevezésére, más beosztásba helyezésére, vezénylésére, rendelkezési állományba helyezésére, szolgálati beosztás ellátásával megbízására, áthelyezésére, szolgálati beosztásból való felmentésére, valamint az 5. §-ban meghatározottakra, továbbá gyakorolja felettük az egyéb munkáltatói jogokat.
(2) Előzetesen véleményt nyilvánít a rendészeti attasé szolgálati beosztásba kinevezése, más beosztásba helyezése, vezénylése, rendelkezési állományba helyezése, szolgálati beosztás ellátásával való megbízása, áthelyezése, szolgálati beosztásból felmentése esetén.
(3) Szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti, felfüggeszti az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba tartozókat - a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság kivételével - mely beosztások keretszámát és fegyveres szervek közötti megoszlását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A főtisztet, tisztet, zászlóst, tiszthelyettest, tisztest rendelkezési állományba helyezi, kivéve a 2. § (12) bekezdésében meghatározott esetekben, az utóbbiaknál egyetértési jogot gyakorol.
(5) Kezdeményezi a belügyminiszternél a 3. § (5) bekezdésében, valamint a 4. §-ban meghatározottakat.
(6) Az ezredesi rendfokozattal, valamint a közvetlen alárendeltségébe tartozó központi szervezeti egységeknél a főtiszti és tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztások betöltésére vonatkozó pályázatot - az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság kivételével - írhat ki.
(7) A közvetlen alárendeltségébe tartozó központi szervezeti egységeknél rendszeresített beosztásokban lévő főtisztet (alezredesi rendfokozatig), tisztet, zászlóst, tiszthelyettest, tisztest szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti, felfüggeszti.
(8) Szolgálati beosztásba kinevezi, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, szolgálati beosztásból felmenti - mint a felügyeleti szerv vezetője - a területi szerv gazdasági vezetőjét.

Az országos rendőrfőkapitány a Rendőrség vonatkozásában

15. § (1) Kezdeményezi a belügyminiszternél a többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését.
(2) Az országos rendőr-főkapitánysági osztályvezetőket és az ezzel azonos jogállású vezetőket, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság területi besorolású szerveinek vezetőit szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti.
(3) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola tanszékvezetőinek, oktatóinak és kettős jogállású nappali tagozatos hallgatóinak más szervhez vezénylésére - az oktatási intézmény vezetőjének egyetértésével - javaslatot tesz a belügyminiszternek.

A Határőrség országos parancsnoka a Határőrség vonatkozásában

16. § (1) Az országos parancsnoksági osztályvezetőket és az ezzel azonos jogállású vezetőket, az országos parancsnokság területi besorolású szerveinek vezetőit, valamint az igazgatósági igazgató-helyetteseket szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti.
(2) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kara, valamint a Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola határőr, továbbá a Rendőrtiszti Főiskola határrendész tanszékvezetőinek, oktatóinak és kettős jogállású nappali tagozatos hallgatóinak más szervhez vezénylésére - az oktatási intézmény vezetőjének egyetértésével - javaslatot tesz a belügyminiszternek.
(3) Másodfokon dönt a főigazgató és a határőr-igazgató által hozott, a hadköteles katona kártérítési felelősségét megállapító kártérítési határozat ellen benyújtott fellebbezés ügyében.

A Polgári Védelem országos parancsnoka a hivatásos polgári védelem vonatkozásában

17. § (1) Az országos parancsnokság osztályvezetőit, velük azonos jogállású vezetőit szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti.
(2) Szolgálati beosztásba kinevezi, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, szolgálati beosztásból felmenti - fővárosban a főpolgármester, megyékben a megyei közgyűlés elnöke előzetes véleményével - a megyei parancsnokokat és helyetteseiket, illetve a fővárosi parancsnok-helyettest, valamint a körzeti polgári védelmi parancsnokokat, továbbá gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

A Tűzoltóság országos parancsnoka a hivatásos állami tűzoltóság vonatkozásában

18. § (1) Az országos parancsnokság hivatásos állománya felett gyakorolja a 13-14. §-ban meghatározott munkáltatói jogokat.
(2) A megyei tűzoltó-parancsnokság, a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltó-parancsnokság, a Központi Javító Üzem parancsnoka és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet igazgatója, továbbá az Országház Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka felett gyakorolja a 13. § (2)-(5) és (7) bekezdéseiben, a 13. § (9) bekezdésének a) pontjában és a 14. § (3) és (7) bekezdéseiben lévő, valamint egyéb munkáltatói jogokat.
(3) A hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak - az országos parancsnokság által szervezett - külföldi gyakorlatra, tapasztalatszerzésre küldését engedélyezi, elrendeli.
(4) Egyetértési jogkört gyakorol a megyei tűzoltó-parancsnoksági főosztályvezető (parancsnokhelyettes) megbízásánál, illetve a megbízás visszavonásánál.
(5) Javaslatot tesz a belügyminiszternek a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet igazgatójának szolgálati beosztásba történő kinevezésére és szolgálati beosztásból való felmentésére, továbbá gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

A Tűzoltóság országos parancsnoka a hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában

19. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok javaslatára:
a) közreműködik a 23. § (1) bekezdésében meghatározottak megvalósításában;
b) a főtisztet, tisztet hivatásos állományba veszi; szolgálati viszonyát megszünteti; hivatásos állományba visszaveszi; soron kívüli előlépteti; a fegyelmi fenyítések közül a rendfokozatban visszaveti, lefokozza, szolgálati viszonyát megszünteti; egyenruha-viselési jogát engedélyezi, illetve megvonja;
c) a zászlóst, tiszthelyettest, tisztest más szervhez vezényli; más fegyveres szervhez áthelyezi.
(2) Véleményezési jogkört gyakorol a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztás betöltésére vonatkozó pályázat feltételei, illetve a minősítésének összeállításánál.
(3) A fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok felett - a munkáltatói jogkörrel rendelkező fővárosi közgyűlés, illetve a főpolgármester kezdeményezésére - végzi a hivatásos szolgálati viszonyba történő kinevezéssel, a szolgálati viszony megszüntetésével és a rendfokozattal kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, illetve a hatáskörébe tartozók esetében az intézkedés megtételét.

A főigazgató hatásköre

20. § (1) Az országos parancsnoksági főigazgató és a vele azonos jogállású vezető - mint állományilletékes parancsnok - az általa irányított szervezet vonatkozásában javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 13. § (1)-(4) és (7) bekezdéseiben, valamint a 14. § (3) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására.
(2) Gyakorolja 13. § (5) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - fegyelmi fenyítést szab ki.
(3) Az Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatói egyetértési jogot gyakorolnak - szakterületük vonatkozásában - a megyei osztályvezetői és annál magasabb szolgálati beosztásba kerülők kinevezésekor.
(4) Az ORFK Hivatal, az ORFK Személyügyi Szolgálat és a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője, valamint a Köztársasági Őrezred parancsnoka főigazgatói jogállású vezető, és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(5) A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság és a Tűzoltóság Országos Parancsnokság főigazgatóinak munkáltatói jogkörét az országos parancsnokok gyakorolják.

A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr-igazgató, a megyei (fővárosi) polgári védelmi és a megyei tűzoltóparancsnok, a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetőjének hatásköre

21. § (1) Javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 13. § (1)-(4), (7) és (10)-(12) bekezdéseiben, valamint a 14. § (3)-(4) és (8) bekezdéseiben meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására.
(2) A megyei illetékességű középirányító szervnél gyakorolja a 13. § (5) és (8)-(9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - fegyelmi fenyítést szab ki.
(3) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány:
a) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitánynak a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány-helyettesek vonatkozásában a 14. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására;
b) a nem ezredesi rendfokozattal rendszeresített, a rendőr-főkapitányság megyei illetékességű középirányító szerveinek vezetőit (alosztályvezetőig) és a rendőrkapitányokat, valamint a rendőrkapitányok helyetteseit és a rendőrőrsök parancsnokait szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti;
c) másodfokon dönt a rendőrkapitány által első fokon kiszabott fegyelmi fenyítés ellen benyújtott panasz ügyében.
(4) A Készenléti Rendőrség és a Rendőrség Különleges Szolgálata parancsnoka a megyei rendőrfőkapitánnyal azonos jogállású vezető.
(5) A határőr-igazgató:
a) javaslatot tesz az országos parancsnoknak a hivatásos állomány vonatkozásában a 14. § (3) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására;
b) az igazgatóság valamennyi vezetőjét (az igazgató-helyettesek kivételével) beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti;
c) az igazgatóság hivatásos állománya tekintetében gyakorolja a 13. § (5) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - fegyelmi fenyítést szab ki.
(6) A Soproni Határőr Kiképző és Továbbképző Intézet, valamint a Szent László Határrendészképző Szakiskola igazgatója a határőr-igazgatóval azonos jogállású vezető.
(7) A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnok:
a) a megyei illetékességű középirányító szerv valamennyi vezetőjét (a parancsnokhelyettesek kivételével) beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti;
b) a megyei (fővárosi) és a körzeti polgári védelmi parancsnokság hivatásos állománya tekintetében gyakorolja a 13. § (5) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - fegyelmi fenyítést szab ki.
(8) A megyei tűzoltóparancsnok:
a) véleményezési jogkört gyakorol a szakmai felügyelete alá tartozó hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztás betöltésére vonatkozó pályázat feltételei, illetve a minősítésének összeállításánál;
b) a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében - a tűzoltó-parancsnokságot fenntartó helyi önkormányzat munkáltatói jogkörrel rendelkező képviselő-testülete, illetve az általa kijelölt tisztségviselője kezdeményezésére - végzi a hivatásos szolgálati viszonyba történő kinevezéssel, a szolgálati viszony megszüntetésével és a rendfokozattal kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, illetve megtételét;
c) közreműködik a 19. § (1) bekezdésében meghatározottak megvalósításában.
(9) A BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet igazgatója, valamint a Ferihegyi Repülőtér Tűzoltó-parancsnokság és a Központi Javító Üzem parancsnoka a megyei tűzoltóparancsnokkal azonos jogállású vezető.
(10) A fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok:
a) előterjeszti a belügyminiszternél - az országos parancsnok útján - a belügyminiszter döntési hatáskörébe tartozó ügyeket;
b) kezdeményezi az országos parancsnoknál a jogszabályokban hatáskörébe utalt munkáltatói jogok gyakorlását;
c) a Fővárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság hivatásos állománya vonatkozásában gyakorolja a 13. § (2)-(4), (7)-(8) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (3) és (6)-(7) bekezdéseiben meghatározott munkáltatói jogokat;
d) a hivatásos állomány tagját dicséretben és jutalomban részesíti, valamint a szervezeti egység halottjává nyilvánítja;
e) a Fővárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság vezetőit, valamint a kerületi tűzoltóparancsnokokat beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti;
f) a kerületi tűzoltóparancsnokot a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot megillető munkáltatói jogkörrel ruházhatja fel.

A rendőrkapitány hatásköre

22. § (1) Javaslatot tesz az illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitánynak:
a) a 13. § (1)-(4), (7) és (10)-(12) bekezdéseiben meghatározottak országos rendőrfőkapitánynál való kezdeményezésére;
b) a rendőrkapitány-helyettes és a rendőrőrsparancsnok szolgálati beosztásba kinevezésére, más beosztásba helyezésére, vezénylésére, rendelkezési állományba helyezésére, szolgálati beosztás ellátásával megbízására, áthelyezésére, szolgálati beosztásból felmentésére.
(2) Gyakorolja a 13. § (5), (8) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - első fokon fegyelmi fenyítést szab ki.
(3) A rendőr-szakközépiskola parancsnoka (területi besorolású szerv vezetője):
a) kezdeményezi az országos rendőrfőkapitánynál a 13. § (1)-(4), (7) és (10)-(12) bekezdéseiben meghatározottakat;
b) gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatásköre

23. § (1) Kezdeményezi - a szakmai felügyeletet ellátó megyei tűzoltóparancsnok, valamint a tűzoltóság országos parancsnoka közreműködésével - a belügyminiszternél:
a) az első hivatásos tiszti rendfokozatba történő kinevezést;
b) a főtiszt (alezredesig), tiszt hivatásos állományba való visszavételét; külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamára beiskolázását; más szervhez vezénylését; más fegyveres szervhez áthelyezését;
c) a hivatásos állomány tagjának külszolgálatra vezénylését; hősi halottá és szolgálati halottá nyilvánítását; a köztársasági elnökhöz kitüntetésre való felterjesztését; kitüntető díj, szolgálati jel adományozását; azonos fegyveres szervnél alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldását;
(2) Javaslatot tesz - a szakmai felügyeletet ellátó megyei tűzoltóparancsnok közreműködésével - a tűzoltóság országos parancsnokának a 13. § (10) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottakra.
(3) Munkáltatói jogkörében:
a) a főtiszt (alezredesig), tiszt, zászlós, tiszthelyettes, tisztes szolgálati viszonyát szünetelteti, soron előlépteti, besorolási osztályon belül alacsonyabb beosztási kategóriába helyezi, kártérítési felelősségét megállapítja; hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamára beiskolázza; szervezeti egység halottjává nyilvánítja; dicséretben és jutalomban részesíti; az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolja; részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez; fizetési fokozatban történő előresorolását, fizetési fokozatban várakozási idejének 1 évvel csökkentését, más kereső foglalkozását, a közvetlen munkatársi viszonyba kerülést, valamint szabadságát engedélyezi;
b) a főtiszt, tiszt minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; fegyelmi fenyítést szab ki rá a rendfokozatban visszavetés, lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése kivételével;
c) a zászlóst, tiszthelyettest, tisztest hivatásos állományba veszi; szolgálati viszonyát megszünteti; visszaveszi; soron kívül előlépteti; fegyelmi fenyítést szab ki rá; minősítését, illetve szolgálati jellemzését jóváhagyja; egyenruha-viselési jogát engedélyezi és megvonja;
d) szolgálati beosztásba kinevezi, más beosztásba helyezi, vezényli, szolgálati beosztás ellátásával megbízza, áthelyezi, szolgálati beosztásból felmenti, felfüggeszti a főtisztet, tisztet, zászlóst, tiszthelyettest, tisztest;

Az egyéb szervek vezetőinek és a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatójának hatásköre

24. § (1) A Rendvédelmi Felügyelet főosztályvezetője:
a) javaslatot tesz a rendvédelmi helyettes államtitkárnak a 3. § (7) bekezdésében, a 4. §-ban, a vezetők szolgálati beosztásba való kinevezése és felmentése kivételével a 8. § (2) bekezdés a) és c) pontjaiban, a tábornok kivételével a 10. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározottaknak belügyminiszternél történő kezdeményezésére;
b) javaslatot tesz a rendvédelmi helyettes államtitkárnak a 10. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározottakra;
c) a beosztotti állományt szolgálati beosztásba kinevezi és felmenti, velük összefüggésben dönt a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentéséről, valamint egy fizetési fokozattal való előresorolásról; hozzájárul a külföldi állami kitüntetések viseléséhez; engedélyezi a hozzátartozókkal való közvetlen munkatársi viszonyba kerülést, és a más kereső foglalkozás vállalását; a rendfokozatban való visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével fegyelmi fenyítést szab ki; továbbá a főtisztet, tisztet, zászlóst soron előlépteti, valamint a szabadságát engedélyezi.
(2) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetője:
a) javaslatot tesz a belügyminiszternek a hivatásos állomány tagjainak berendelésére; az ezredesi rendfokozatba történő előléptetésre; a főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetésére és személyi illetményének megállapítására; a hivatásos állomány tagjának köztársasági elnöki kitüntetésére és szolgálati jel, miniszteri emlékérem, kitüntető cím, díj, emléktárgy adományozására; az alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldására;
b) szolgálati beosztásba kinevezi és felmenti a főosztályvezetőt, a főosztályvezető-helyettest, az osztályvezetőt és a beosztotti állományt; a hivatásos állományú részére szabadságot és illetmény nélküli szabadságot engedélyez; a hivatásos állományút az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolja; dicséretben és jutalomban részesíti; minősítését, illetve szolgálati jellemzését elkészíti; kártérítési felelősségét megállapítja; dönt a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentéséről, valamint egy fizetési fokozattal való előresorolásról; hozzájárul a külföldi állami kitüntetések viseléséhez; engedélyezi a hozzátartozókkal való közvetlen munkatársi viszonyba kerülést, és a más kereső foglalkozás vállalását; a rendfokozatban való visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével fegyelmi fenyítést szab ki; a szervezeti egység halottjává nyilvánítja.
(3) A Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója, ha az alábbi beosztásokat vezényelt hivatásos állományú tölti be:
a) kezdeményezi a belügyminiszternél - az intézményi tanács javaslatára - a 3. § (4) bekezdésben meghatározottakat;
b) a rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységek vezetőit - az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve - kinevezi, illetve megbízásukat visszavonja;
c) a zászlós, tiszthelyettes hallgatókat soron és soron kívül előlépteti.

II. Fejezet

SZERVEZÉSI HATÁSKÖRÖK

A belügyminiszter hatásköre

25. § (1) Meghatározza a fegyveres és az egyéb szervek szervezetfejlesztési irányelveit és létszámnormáit; a rendszeresített hivatásos beosztások rendfokozati arányait; valamint a hivatásos létszámfejlesztés elosztását.
(2) Engedélyezi - az egyes fegyveres szervek, valamint az egyéb szervek között - feladatok, szervezeti egységek és hivatásos beosztások átcsoportosítását, a központi tartalékot képező létszámhelyek kiadását.
(3) Meghatározza a tábornoki és ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások megnevezését, számát, illetve keretszámát, valamint a fegyveres és egyéb szervek közötti megoszlását, melyet a rendelet 1. számú melléklete tartalmaz.
(4) Munkaköri jegyzékben meghatározza a fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat (rendfokozati maximum), valamint a beosztásokhoz tartozó besorolási osztályt és beosztási kategóriát, melyet a rendelet 2. számú melléklete tartalmaz.
(5) Létrehozza, módosítja, megszünteti a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeként működő - rendszeresített hivatásos beosztással is rendelkező - főosztályt (Rendvédelmi Felügyelet főosztályai) vagy azzal azonos jogállású szervet, illetve alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(6) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál főosztályt létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(7) Meghatározza az egyéb szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokat, melyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmaz.
(8) Megállapítja a Rendőrtiszti Főiskolán vezényelt hivatásos állományúval betölthető közalkalmazotti munkaköröket, melyeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmaz.
(9) Egyetértési jogot gyakorol az országos parancsnokság szervezeti felépítésének komplex átalakításánál, és ebben az esetben jóváhagyja a szervezési állománytáblázatukat.
(10) Országos parancsnokságon - az országos parancsnok javaslatára - főigazgatóságot, illetve azzal azonos jogállású szervezetet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(11) A tűzoltóság országos parancsnoka javaslatára dönt megyei tűzoltó-parancsnoksággal azonos jogállású szerv létrehozásáról és megszüntetéséről.
(12) Engedélyezi a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságoknál az önkormányzatok által finanszírozott hivatásos beosztások létrehozását, valamint minden év január 1-jei fordulónappal - az érintett önkormányzatok egyetértésével - a központi költségvetés által finanszírozott létszámhelyeknek a hivatásos tűzoltóság szervezetei között történő átcsoportosítását.
(13) Jóváhagyja a BM és szervei minősített időszaki szervezeti felépítését és ügyrendjét.
(14) Meghatározza a fegyveres szervek központi, területi és helyi szintű és azokkal azonos jogállású szervezeti egységeinek típusát.

A politikai államtitkár hatásköre

26. § A belügyminiszter tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén - helyettesítő jogkörében - a miniszter hatáskörét gyakorolja.

A közigazgatási államtitkár hatásköre

27. § (1) A belügyminiszter és a politikai államtitkár tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén a miniszter hatáskörét - a miniszter által esetileg meghatározott körben - gyakorolja.
(2) A belügyi szervezési tevékenység felett szakfelügyeletet lát el.
(3) A belügyminiszter hatáskörébe tartozó szervezési intézkedésekhez előzetes véleményt ad.
(4) A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeként működő - rendszeresített hivatásos beosztással is rendelkező -, a 25. § (5) bekezdésében meghatározott szerveknél osztályt létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(5) A Belügyminisztériumnak a 25. § (5) bekezdésében meghatározott hivatali szervezeti egységei között a hivatásos beosztások átcsoportosítását engedélyezi.

A helyettes államtitkár hatásköre

28. § (1) A rendvédelmi helyettes államtitkár a 9. §-ban, az önkormányzati helyettes államtitkár a 11. §-ban meghatározott szervek vonatkozásában, előzetes véleményezési, illetve javaslattételi jogkört gyakorol a belügyminiszter jogkörébe tartozó szervezési kérdésekben.
(2) A rendvédelmi helyettes államtitkár a 25. § (5)-(8) bekezdéseiben meghatározottakra javaslatot tesz a belügyminiszternek.
(3) A rendvédelmi helyettes államtitkár az alárendeltségébe tartozó - rendszeresített hivatásos beosztással is rendelkező - minisztériumi hivatali egységet érintő, belügyminiszteri és közigazgatási államtitkári hatáskörbe tartozó szervezési intézkedésekre javaslatot tesz, illetve ahhoz előzetes véleményt ad.
(4) A közgazdasági helyettes államtitkár a belügyminiszter hatáskörébe tartozó - a költségvetési címeket érintő, illetve az azok közötti átcsoportosítással járó - szervezési intézkedéseket előzetesen véleményezi.

Az országos parancsnok hatásköre

29. § (1) A szervezési munkát irányítja és felügyeli.
(2) Javaslatot tesz a belügyminiszternek - a közigazgatási államtitkár és az illetékes helyettes államtitkár előzetes véleményével - a 25. § (1)-(4) és (9)-(10) bekezdéseiben meghatározottakra.
(3) A hivatásos állomány jóváhagyott létszámfejlesztésének felhasználását engedélyezi.
(4) A hivatásos beosztásoknak szervezeti egységek közötti átcsoportosítását, valamint a munkaköri jegyzéknek megfelelő módosítását engedélyezi.
(5) Az országos parancsnokság központi szerveinél főosztályt létrehoz, módosít, megszüntet - melyhez a belügyminiszternél kezdeményezi a 25. § (3) bekezdésében meghatározottak módosítását -, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(6) Jóváhagyja - a 25. § (9) bekezdésében foglalt eset kivételével - a szervezési állománytáblázatokat.

Az országos rendőrfőkapitány

30. § (1) Javaslatot tesz a belügyminiszternek a rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság és ezzel azonos jogállású rendőri szervek létrehozására és megszüntetésére.
(2) A közvetlen alárendeltségébe tartozó központi szerveknél:
a) osztályt, alosztályt, csoportot és azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
b) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a munkaköri jegyzéknek megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
c) a szükséges idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza.
(3) Az Országos Rendőr-főkapitányság területi besorolású szerveit létrehozza, módosítja, megszünteti, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(4) A rendőr-szakközépiskola vonatkozásában gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott szervezési hatásköröket.
(5) A rendőr-főkapitányságokon és azokkal azonos jogállású szerveknél főosztályt, illetve azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(6) A Készenléti Rendőrség és a Rendőrség Különleges Szolgálata a rendőr-főkapitánysággal azonos jogállású szerv.

A Határőrség országos parancsnoka

31. § (1) Az országos parancsnokság területi szerv jogállású háttérintézményei szervezetét létrehozza, módosítja, megszünteti, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(2) Az országos parancsnokságon, valamint a határőr-igazgatóságokon és azokkal azonos jogállású szerveknél:
a) osztályt, csoportot és az azzal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
b) a határőr-igazgatóságon határforgalmi és határőrizeti kirendeltséget, továbbá század szintű szervezetet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
c) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a munkaköri jegyzéknek megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
d) a szükséges idegennyelv-tudást, -ismeretet, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza.
(3) Jóváhagyja a határőr-igazgatóságok és az azzal azonos jogállású szervek szervezeti és működési szabályzatait.
(4) A Soproni Határőr Kiképző és Továbbképző Intézet, valamint a Szent László Határrendészképző Szakiskola a határőr-igazgatósággal azonos jogállású szerv.

A Polgári Védelem országos parancsnoka

32. § (1) Javaslatot tesz a belügyminiszternek hivatásos polgári védelmi szerv (megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokság; körzeti polgári védelmi parancsnokság, kirendeltség) létrehozására és megszüntetésére.
(2) Az országos parancsnokságon és a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokságokon:
a) osztályt, csoportot és az azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
b) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a munkaköri jegyzéknek megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
c) a szükséges idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza.

A tűzoltóság országos parancsnoka a hivatásos állami tűzoltóság vonatkozásában

33. § (1) Javaslatot tesz a belügyminiszternek a 25. § (11) bekezdésében meghatározottakra.
(2) Az országos parancsnokságon, valamint a megyei tűzoltó-parancsnokságokon és azokkal azonos jogállású szerveknél:
a) főosztályt, osztályt, csoportot és az azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
b) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a munkaköri jegyzéknek megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
c) a szükséges idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza.
(3) Nem megyei szintű hivatásos állami tűzoltó szervezeti egységet - a belügyminiszter előzetes egyetértésével - létrehoz és megszüntet.
(4) Jóváhagyja a megyei tűzoltó-parancsnokságok és az azzal azonos jogállású szervek szervezeti és működési szabályzatait.
(5) A Ferihegyi Repülőtér Tűzoltó-parancsnokság, a Központi Javító Üzem, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, valamint a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet a megyei tűzoltó-parancsnoksággal azonos jogállású szerv.

A tűzoltóság országos parancsnoka a hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában

34. § (1) Javaslatot tesz a belügyminiszternek a 25. § (12) bekezdésében meghatározottakra.
(2) Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti felépítés, a hivatásos beosztások meghatározásánál, valamint a vezetői, tűzmegelőzési, készenléti és funkcionális beosztások elosztásánál.
(3) Előzetesen véleményezési jogkört gyakorol a szervezési állománytáblázatok jóváhagyásánál.
(4) Ellátja a Fővárosi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szervezési munkájának felügyeletét.

A főigazgató hatásköre

35. § (1) Javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 29. § (4)-(5) bekezdéseiben, valamint a 30. § (3) bekezdésében meghatározottakra.
(2) Gyakorolja a 30. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskört.
(3) Az ORFK Hivatal, az ORFK Személyügyi Szolgálat és a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője, valamint a Köztársasági Őrezred parancsnoka főigazgatói jogállású vezető.
(4) A Polgári Védelmi Országos Parancsnokság és a Tűzoltóság Országos Parancsnokság főigazgatói szervezési hatáskörét az országos parancsnokok gyakorolják.

A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr-igazgató, a megyei (fővárosi) polgári védelmi és a megyei tűzoltóparancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetőjének hatásköre

36. § (1) A szervezési munkát irányítja és felügyeli.
(2) Javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 25. § (4) bekezdésében, valamint a 29. § (4) bekezdésében meghatározottakra.
(3) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány:
a) kezdeményezi az országos rendőrfőkapitánynál rendőrkapitányság létrehozását és megszüntetését;
b) osztályt, alosztályt, csoportot és azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;
c) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a munkaköri jegyzéknek megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
d) a szükséges idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza;
e) meghatározza a rendőrőrs alárendeltségét és működési területét;
f) a körzeti megbízottak számát, székhelyét és működési területét meghatározza, a tiszti körzeti megbízotti székhelyeket kijelöli.
(4) A Készenléti Rendőrség és a Rendőrség Különleges Szolgálata parancsnoka a (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott jogokat gyakorolja.
(5) A határőr-igazgató:
a) javaslatot tesz az országos parancsnoknak a határőr-igazgatóságon osztály, csoport és az azzal azonos jogállású szervezeti egység létrehozására, módosítására, megszüntetésére, alárendeltségének és megnevezésének meghatározására;
b) kezdeményezi határforgalmi és határőrizeti kirendeltség, valamint század szintű szervezet létrehozását és megszüntetését, továbbá az egyes szervezeti egységeknél a hivatásos beosztások munkaköri jegyzéknek megfelelő meghatározását, módosítását, illetve átcsoportosítását.
(6) A Soproni Határőr Kiképző és Továbbképző Intézet, valamint a Szent László Határrendészképző Szakiskola igazgatója a határőr-igazgatóval azonos jogállású vezető.
(7) A megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnok:
a) javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 32. § (2) bekezdésében meghatározottakra;
b) kezdeményezi körzeti polgári védelmi parancsnokság, illetve kirendeltség létrehozását és megszüntetését.
(8) A megyei tűzoltóparancsnok:
a) javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 33. § (2) bekezdésében meghatározottakra;
b) kezdeményezi - a szakmai felügyelete alá tartozó hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság vonatkozásában - a 25. § (12) bekezdésében meghatározottakat;
c) ellátja a szakmai felügyelete alá tartozó hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság szervezési munkájának felügyeletét, véleményezi a szervezési állománytáblázat, valamint a szervezeti és működési szabályzat tervezetét.
(9) A Ferihegyi Repülőtér Tűzoltó-parancsnokság és a Központi Javító Üzem parancsnoka, valamint a BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet igazgatója a megyei tűzoltóparancsnokkal azonos jogállású vezető.

A rendőrkapitány hatásköre

37. § (1) Javaslatot tesz az illetékes megyei (budapesti) rendőrfőkapitánynak a 36. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározottakra.
(2) A rendőr-szakközépiskola parancsnoka (területi besorolású szerv vezetője) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitánynak a 25. § (4) bekezdésében, a 29. § (4) bekezdésében, valamint a 30. § (2) bekezdésében meghatározottakra.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatásköre

38. § (1) Javaslatot tesz a szakmai felügyeletet ellátó megyei tűzoltóparancsnoknak a 25. § (4) és (12) bekezdéseiben meghatározottakra.
(2) Gyakorolja a 33. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket.
(3) A fővárosi tűzoltóparancsnok javaslattételi jogkört gyakorol a kerületi tűzoltó-parancsnokság létesítésénél és megszüntetésénél.

Az egyéb szervek és a Rendőrtiszti Főiskola vezetőinek hatásköre

39. § (1) A Rendvédelmi Felügyelet főosztályvezetője javaslatot tesz a közigazgatási államtitkárnak osztály létrehozására, módosítására, megszüntetésére, alárendeltségének és megnevezésének meghatározására.
(2) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata vezetője:
a) javaslatot tesz a belügyminiszternek a 25. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdéseiben meghatározottakra;
b) osztályt, csoportot és azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza.
(3) Az egyéb szerv vezetője:
a) az egyes szervezeti egységeknél - a szakmai feladatok ellátását figyelembe véve - a hivatásos beosztásokat a rendelet 3. számú mellékletének megfelelően meghatározza, módosítja, illetve átcsoportosítja;
b) a szükséges idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát - a konkrét hivatásos beosztáshoz - a szervezési állománytáblázatban meghatározza.
(4) A Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója javaslatot tesz a belügyminiszternek a 25. § (8) bekezdésében meghatározottakra.

III. Fejezet

SZERVEZÉSI ÁLLOMÁNYTÁBLÁZAT

40. § (1) A szervezési állománytáblázat - a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ügyrend mellett - a rendelet 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott szervek működésének alapvető okmánya, rendeltetése az adott szerv felépítésének, valamint a rendszeresített beosztásainak és azokhoz kapcsolódó normatíváknak meghatározása.
(2) A szervezési állománytáblázat tartalmazza:
a) a szerv megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát), a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét (központi, területi, helyi szerv);
b) a fegyveres szerveknél a rendszeresített hivatásos (önkormányzati finanszírozású hivatásos), a köztisztviselői, a közalkalmazotti (önkormányzati finanszírozású közalkalmazotti), továbbá a határőrségnél a sorozott állományú, az egyéb szerveknél pedig a rendszeresített hivatásos, köztisztviselői, illetve a közalkalmazotti beosztás:
- munkaköri megnevezését a munkaköri jegyzéknek megfelelően, és az ellátott feladat jellegét zárójelben,
- darabszámát,
- hivatásosnál a munkaköri jegyzéknek megfelelően a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozatot, a beosztás besorolási osztályát és a beosztási kategóriát, az előírt iskolai végzettség sorszámán kívül a meghatározott szakképesítést, továbbá a beosztással járó kötelező idegennyelv-tudást, illetve ha az idegennyelv-tudásért nyelvpótlék fizethető (szükséges), valamint a ruhanormát,
- köztisztviselőnél a besorolási osztályt, a képesítési előírást,
- közalkalmazottnál a fizetési osztályt, a speciális képesítési előírást;
c) a Határőrségnél és a Polgári Védelemnél szerződéses állományúval betölthető hivatásos beosztások megjelölését;
d) a vezetői kategória szintjének jelölését;
e) az egyéb szerveknél (a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata kivételével) azoknak a hivatásos beosztásoknak a megjelölését, amelyeken köztisztviselő is foglalkoztatható;
f) az egyéb veszélyességi pótlékra jogosult hivatásos beosztások megjelölését;
g) az a)-f) pontokban meghatározottakon kívül mindazokat az adatokat, melyek az állománytáblázat hitelessége, a kezelhetőség és felhasználás megkönnyítése, továbbá a szervezeti felépítés tükrözése érdekében szükségesek.
(3) A szervezési állománytáblázat adatait az egységes számítógépes személyzeti, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszer (SZENYOR) segítségével kell nyilvántartani, illetve állománytáblázat formájában kiadni.
(4) A fegyveres és egyéb szerveknek a (2) bekezdésben felsorolt adatait szervezési állománytáblázatban kell rögzíteni. Önálló szervezési állománytáblázattal rendelkeznek:
a) Rendőrségnél:
- az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó központi szervek, a területi besorolású szervekkel együtt,
- a főigazgatóság (illetve azzal azonos jogállású szerv), a főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó területi besorolású szervekkel együtt,
- a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (illetve azzal azonos jogállású szerv),
- a rendőr-szakközépiskola (mint területi besorolású szerv);
b) Határőrségnél:
- az országos parancsnokság, a területi besorolású szervekkel együtt,
- a határőr-igazgatóság (illetve azzal azonos jogállású szerv);
c) hivatásos polgári védelemnél:
- az országos parancsnokság,
- a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság (illetve azzal azonos jogállású szerv);
d) hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál:
- az országos parancsnokság,
- a megyei tűzoltó-parancsnokság (illetve azzal azonos jogállású szerv),
- Országház Tűzoltó-parancsnokság,
- a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság,
- a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság;
e) egyéb szervek vonatkozásában:
- a Rendvédelmi Helyettes Államtitkár Titkársága,
- a Rendvédelmi Felügyelet,
- a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata.
(5) A fegyveres szervek szervezési állománytáblázatait az országos parancsnokságok személyzeti és munkaügyi - a Határőrség esetében az állományszervezési - feladatokat ellátó szervezeti egysége, az egyéb szervek szervezési állománytáblázatait a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály készíti, kiadja, kezeli, az érintettek értesítését elvégzi, az adatokat és a szervezési állománytáblázatok eredeti példányát az iratkezelési szabályoknak megfelelően tárolja.
(6) A (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott szervek egyes szervezeti egységeiről (pl. rendőrkapitányság) - tájékoztató jelleggel, az adott szerv részére - az országos parancsnok döntése alapján a szervezési állománytáblázatról kivonat adható ki.
(7) A szervezési állománytáblázatban rögzített bármely adat módosítása, változtatása a szervezési állománytáblázatot készítő szerv visszaigazolásával lép hatályba.
(8) Az országos parancsnokságoknak a területükön keletkezett valamennyi szervezési intézkedésről, a szervezési állománytáblázat módosításáról - a szervezési adatok belügyi kezelhetősége, valamint az egységes számítógépes személyzeti, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszerrel (SZENYOR) történő országos nyilvántartása céljából - átirat, illetve a szervezési állománytáblázat számítástechnikai módszerrel (hálózaton vagy mágneses adathordozón) és kinyomtatott formában történő megküldésével tájékoztatniuk kell a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztályt.
(9) A BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály a szervezési változásokról:
a) havonta, illetve szükség szerint vezetői közleményt ad ki;
b) a Belügyminisztérium fejezet költségvetési tervezése és ellenőrzése érdekében - tájékoztatja a BM Közgazdasági Főosztályt, valamint a szervezési állománytáblázatok egy példányát részére, illetve a Rendvédelmi Felügyelet esetében a BM Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztályának megküldi;
c) a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok vonatkozásában tájékoztatja a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztályt.
(10) A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság szervezési állománytáblázatát létesítés és megszüntetés esetén - a belügyminiszter előzetes egyetértésével - a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete (fővárosban a közgyűlés), szervezeti módosítása esetén pedig - az országos parancsnok előzetes véleményének kikérése mellett - a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete (fővárosban a közgyűlés) által megbízott polgármester, illetve főpolgármester hagyja jóvá.
(11) A hivatásos állomány tagját - a fegyveres és egyéb szerveknél - csak a szervezési állománytáblázatban rendszeresített beosztásokon lehet foglalkoztatni.
(12) A szervezési állománytáblázatok iratkezelésre vonatkozó szabályok szerinti kezeléséért az állománytáblázattal rendelkező szervek vezetői felelősek.

IV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ha a munkáltatói jogkörök gyakorlása során a döntésre előkészített javaslat több szakterületet vagy több azonos szintű vezető hatáskörét érinti, a vezetők kötelessége az egyeztetések elvégzése. A javaslatokat koordináció után, a szolgálati út betartásával kell jóváhagyásra előterjeszteni.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló vezetők hatáskörüket, illetve azok egy részét - személyes felelősségük mellett - helyetteseikre átruházhatják.
(3) Azonos hatáskörrel rendelkező vezetők (parancsnokok) egymás intézkedéseit nem módosíthatják, vita esetén a felügyeletet gyakorló közvetlen közös vezető dönt.
(4) A belügyminiszter által elrendelt szervezeti és létszámmódosítás következtében felszabaduló valamennyi létszámhely központi tartalékot képez. Az országos parancsnokok és az egyéb szervek vezetői által kezdeményezett szervezeti és létszámmódosítások következtében felszabaduló létszámhelyek az adott fegyveres, illetve egyéb szervnél felhasználhatók.
(5) A szakszervezetek, érdekképviseleti szervek egyetértési, véleményezési jogkörüket a jogszabályok, illetve az együttműködési megállapodás szerint gyakorolják. Az egyeztetés, véleménybekérés végrehajtásáért a döntést hozó vezető (parancsnok) felelős. A hivatásos állomány nagyobb csoportját érintő kérdések tekintetében a véleményezési jogot a helyi érdekegyeztető fórumok gyakorolják.
(6) A BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály vezetője:
a) döntésre előkészíti a belügyminiszter hatáskörébe tartozó, a 2-6. és 25. §-okban meghatározott feladatokat;
b) segíti az államtitkárokat a 7-8. és 26-27. §-okban, a helyettes államtitkárokat, valamint az informatikai és távközlési miniszteri biztost a 9-12. és 28. §-okban, továbbá az egyéb szervek vezetőit a 24. és 39. §-okban meghatározott jogkörök gyakorlásában;
c) szorosan együttműködik a BM Közgazdasági Főosztállyal, a BM Önkormányzati Gazdasági Főosztállyal, a BM Igazgatási Főosztály Költségvetési és Gazdasági Osztályával, a fegyveres és az egyéb szervekkel, valamint az informatikai feladatokat ellátó szervekkel;
d) részt vesz a fegyveres szervek költségvetési, központi beruházási, műszaki fejlesztési terveinek szervezeti és hivatásos létszámhely vonatkozású koordinációjában;
e) szakmai felügyelet keretében ellenőrzi (ellenőrizteti) a munkáltatói jogkörök betartását, a szervezeti és létszámintézkedések érvényesülését, hatékonyságát, és a gátló körülmények megszüntetésére javaslatot tesz;
f) a jogutód nélkül megszüntetett fegyveres szervek nyugállományú tagjai közül a zászlóst és a tiszthelyettest előlépteti.
(7) Az országos parancsnokságokon, illetve - az országos parancsnok döntésétől függően - más állományilletékes parancsnok közvetlen alárendeltségében működő személyzeti és munkaügyi szervezeti egység vezetője, vagy annak hiányában a személyzeti és munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs:
a) előkészíti a belügyminiszteri hatáskörbe tartozó javaslatokat, és a szolgálati út betartásával megküldi a BM személyzeti és munkaügyi főosztályvezetőnek;
b) döntésre előkészíti az elöljáró parancsnok, illetve az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokkal kapcsolatos feladatokat.
(8) Ha a fegyveres, illetve az egyéb szervnél rendszeresíteni kívánt hivatásos beosztást a munkaköri jegyzék (2. számú melléklet, illetve egyéb szervnél 3. számú melléklet) nem tartalmazza, akkor a hivatásos állományút - a tábornoki és ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások kivételével (melyek számát és megoszlását az 1. számú melléklet rögzíti) - a vonatkozó szabályok szerint a hasonló munkaköri feladatokat igénylő, a munkaköri jegyzékben szereplő hivatásos beosztásba kell besorolni.
(9) A fegyveres szervek őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatainak körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(10) A miniszter, az országos parancsnok és az alacsonyabb szintű vezetők munkáltatói jogkörét bemutató táblázatot a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
42. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet 2. és 3. számú mellékletét a besorolást illetően 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet VI. fejezetének címe és 113-114. §-a, valamint a Hatásköri Lista kiadásáról szóló 16/1991. (BK 8.) BM utasításnak, valamint az azt módosító 28/1991. (BK 18.) BM utasításnak, 13/1992. (BK 8.) BM utasításnak, 2/1993. (BK 2.) BM utasításnak, 20/1993. (BK 16.) BM utasításnak, 3/1995. (BK 3.) BM utasításnak és 12/1995. (BK 13.) BM utasításnak a hivatásos szolgálati viszonyban állókra és szervekre vonatkozó részei hatályukat vesztik.