11/1997. (I. 30.) Korm. rendelet

az árutőzsde, az értékpapír-tőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Át.) hatálya alá tartozó árutőzsdére, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) hatálya alá tartozó értékpapír-tőzsdére és elszámolóházakra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. forgalmazó, befektetési szolgáltató, árutőzsde tag, tőzsdeforgalmi számla, központi értékpapír számla, értékpapír-számla, dematerializált értékpapír, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügyletek: az Épt. szerint meghatározott fogalmak;
2. tőzsdén kívüli határidős, opciós és azonnali ügyletek: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalmak;
3. likviditási tartalék: az Épt. 213. §-a (1) bekezdésében meghatározott eszközökből álló tartalék;
4. közös pénzeszköz: a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügylet nem teljesítése kockázatának elkerülése céljából létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszköz.

I. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDE

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) Az árutőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig.
(2) Az árutőzsdének a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igényeit, továbbá - tőzsdei elszámolóház működtetése esetén - teljesíthesse az Át. által előírt nyilvántartási kötelezettségét.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagság megszerzéséért járó, egyszeri belépési díjakat,
b) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjakat,
c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
d) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
e) a tőzsdetagsági jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékokat,
f) a tőzsdetagsági jogon alapuló, adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékokat,
g) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az árutőzsdének fizetett díjakat,
h) az egyéb követeléseket.
(3) Az értékpapírok között kell kimutatni:
a) az árutőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok értékét;
b) a tőzsdei forgalom elszámolásának az árutőzsde szervezetén belül történő lebonyolítása esetén átmenetileg a tőzsde tulajdonába került közraktárjegyek (árujegy és zálogjegy) értékét;
c) az árutőzsde által a tőzsdetagtól visszavásárolt tőzsdetagsági jogok, illetve az azon alapuló adott szekcióban gyakorolható kereskedési jogok visszavásárlási értékét.
5. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely az árutőzsde nyitó mérlegében szereplő alaptőkéből, valamint az árutőzsde megalakulását követően belépett új tagok által a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett egyszeri belépési díjak összegéből, és a szekciók árutőzsde által történő bővítésekor a tőzsdetagok által vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni az árutőzsde nyitó mérlegében szereplő tartalék összegét. A tartalék összegét növeli a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti eredményének a tárgyév elején a tartalékba átvezetett összege.
(4) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások különbözetének összegét.

Az eredménykimutatás

6. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléket tartalmazza.
(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjat,
b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
d) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az árutőzsdének fizetett díjat,
e) a tőzsdetagsági jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalékot,
f) a tőzsdetagsági jogon alapuló, adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog árutőzsde által lebonyolított értékesítéséért felszámított jutalék összegét.
(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

A kiegészítő melléklet

7. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően tartalmazza:
a) a tárgyévben belépő új tagok számát és a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett díjak összegét;
b) a tárgyévben kilépő (megszűnt, kizárt, tagsági jogát átruházó) tagok számát;
c) a tőzsdetagság megszerzési díjának a mérleg fordulónapján érvényes összegét;
d) a tárgyévben tőzsde által visszavásárolt értékesítendő tagsági jogok visszavásárlási értékét;
e) a tárgyévben a szekciók árutőzsde által történő bővítésekor a tőzsdetagok által vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegét.

II. Fejezet

AZ ÉRTÉKPAPÍR-TŐZSDE

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) Az értékpapír-tőzsde az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 12. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót köteles készíteni, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig.
(2) Az értékpapír-tőzsdének a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igényeit, valamint a külön jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségét.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

9. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagság megszerzéséért járó, egyszeri belépési díjat,
b) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjat,
c) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
d) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
e) tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által az adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog után fizetett éves díjat,
f) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az értékpapír-tőzsdének fizetett díjat,
g) az egyéb követeléseket.
(3) Az értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni az értékpapír-tőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok értékét.
10. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tartalékból, az értékelési tartalékból és a mérleg szerinti eredményből áll.
(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely a tőzsdetagok által a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett egyszeri belépési díjak összegéből, valamint az 1997. január 1-je előtt megalakult értékpapír-tőzsdénél az alapszabályban rögzített egyéb alapítói hozzájárulások összegéből áll.
(3) Tartalékként kell kimutatni a tárgyévet megelőző év mérleg szerinti eredményének a tárgyév elején a tartalékba átvezetett összegét.
(4) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások különbözetének összegét.

Az eredménykimutatás

11. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:
a) a tőzsdetagoktól járó, felszámított éves tagsági díjat,
b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjakat,
c) a tőzsdén kötött ügyletek után a szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékokat,
d) az elszámolóházi klíringjog megszerzéséért a tőzsdetag által az értékpapír-tőzsdének fizetett díjat,
e) a tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által az adott szekcióban gyakorolható kereskedési jog után fizetett éves díj összegét.
(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére természetes személyektől, szervezetektől befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

A kiegészítő melléklet

12. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően tartalmazza:
a) a tárgyévben belépő új tagok számát és a tőzsdetagság megszerzéséért befizetett díjak összegét;
b) a tárgyévben kilépő (megszűnt, kizárt, tagsági jogát átruházó) tagok számát;
c) a tőzsdetagság megszerzési díjának a mérleg fordulónapján érvényes összegét;
d) a tagsági joggal nem rendelkező befektetési szolgáltatók által befizetett éves díjak összegét.

III. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZ

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

13. § (1) Az elszámolóház a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, a 19. § szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. szerinti üzleti jelentésből álló éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az elszámolóháznak a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adatiból év közben is kielégíthesse az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet információs igényeit, továbbá teljesíthesse a külön jogszabály által előírt nyilvántartási, valamint tájékoztatási kötelezettséget.

A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

14. § (1) A mérleget a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegnek a 3. számú melléklet szerinti részletezésében kell elkészíteni.
(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapír-tőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjakat. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapír-tőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(3) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként kell kimutatni:
a) az árutőzsdén, illetve az értékpapír-tőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést;
b) az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak összegét.
(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.
(5) Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni - és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni - a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.
(6) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló követelések összegét.
(7) Kölcsön követelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott kölcsön összegét.
(8) Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapír-számla és a tőzsdeforgalmi számla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, továbbá egyéb - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak összegét.
(9) Egyéb követelésként kell kimutatni a nem elszámolóházi tevékenységből adódó, a vevőkövetelések, váltókövetelések és az alapítókkal szembeni követelések közé nem tartozó követelések összegét.
(10) A forgóeszközön belüli értékpapírok között a könyvviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni az Épt. 213. §-ának (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékként, valamint az Épt. 213. §-ának (3) bekezdése szerint a jegyzett tőkének és a jegyzett tőkén felüli saját tőke pozitív összegének megfelelő mértékben beszerzett állampapírok és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok összegét.
(11) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni az Épt. 213. §-ának (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékként, a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) elhelyezett éven belüli lejáratú betét, illetve a pénzforgalmi számlán és a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.
(12) Az Épt. 213. §-nak (1) bekezdése szerinti likviditási tartalékot a tárgyévet megelőző évi tőzsdei ügyletek nem teljesítése miatt az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) esetén fennálló követelések havi átlagos állományának összegében kell folyamatosan biztosítani. Ha a tárgyévet megelőző évben helytállás nem történt, akkor az azt megelőző évi helytállások miatti követelések havi átlagos állományának összegében kell a likviditási tartalékot folyamatosan biztosítani. A likviditási tartalék mindenkori összege nem lehet kevesebb, mint az elszámolóház jegyzett tőkéjének 0,02%-a.
15. § (1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapír-tőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapír-tőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(2) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által - az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében - a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára az elszámolóházhoz átutalt pénzösszeget. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdeforgalmi számlán lévő tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.
(3) Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által - a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből - az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget.
(4) A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz címén az elszámolóháznak átutalt - pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.
(5) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóház által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.
(6) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során az elszámolóház által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt az elszámolóház nem továbbította, valamint az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapír-számla és a tőzsdeforgalmi számla vezetése, a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása, valamint egyéb értéktári szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült kötelezettségek összegét.

A mérlegtételek értékelése

16. § (1) Az egyéb követeléseken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló követelések összegét azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 33. §-ának (2)-(5) bekezdései szerint kell értékelni a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a követelés keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a követelés értékelésekor, a Tv. 33. §-a (2)-(3) bekezdésének alkalmazása során, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot a Tv. 33. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során, az MNB által az ügylet elszámolásakor érvényesített devizavételi árfolyamot kell figyelembe venni.
(3) Ha a követelés a külföldön lebonyolított ügyletek teljesítésére átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére a Tv. 33. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaeladási árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Az egyéb kötelezettségeken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket azok keletkezésekor, illetve a mérleg fordulónapján a Tv. 40. §-ának (3)-(5) bekezdése szerint kell értékelni az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) Ha a lebonyolító az MNB, akkor a kötelezettség keletkezése napján annak összegét az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a kötelezettség értékelésekor, a Tv. 40. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazása során, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, a Tv. 40. §-a (5) bekezdésének alkalmazása során, az MNB által az ügylet elszámolásakor érvényesített devizaeladási árfolyamot kell figyelembe venni.
(6) Ha a kötelezettség az ügyletek teljesítésére külföldi által átutalt pénzösszeg címen merült fel, akkor annak értékelésére a Tv. 40. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizavételi árfolyamot kell figyelembe venni.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

17. § (1) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések között kell elszámolni az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében - a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára az elszámolóház által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést.
(2) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó követelések között kell elszámolni - az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő - tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonali ügyleteiből eredő követelések összegében - pénzügyi teljesítés címén - részére az elszámolóház által átutalt pénzösszeget.
(3) A tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni egyéb kötelezettségként kell elszámolni az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén a befektetési szolgáltató által - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében - az elszámolóháznak pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget.
(4) A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell elszámolni - az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő - tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház részére átutalt pénzösszeget.
(5) Az (1) bekezdés szerinti követelés, valamint a (3) bekezdés szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni.
(6) A (2) bekezdés szerinti követelés, valamint a (4) bekezdés szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni.
(7) Az elszámolóház a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken köteles kimutatni.
(8) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások, fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként), megállapítható legyen.
(9) Az elszámolóháznak az általa vezetett értékpapír-számlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapír fajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(10) A kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.
(11) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

Eredménykimutatás

18. § (1) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az „Értékesítés nettó árbevétele” helyett az „Elszámolóházi tevékenység bevétele”-ként kell kimutatni az elszámolóházi, értéktári szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapír-számla vezetésért, a tőzsdeforgalmi számlavezetésért, továbbá az egyéb - az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat.
(2) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban, ha az összköltség eljárással készül, akkor a megfelelő költségnemek között, ha az forgalmi költségeljárással készül, akkor az „Értékesítés közvetlen költségei”, illetve az „Értékesítés közvetett költségei” között kell kimutatni az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen, illetve közvetett költségeket.

A kiegészítő melléklet

19. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:
a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,
b) a likviditási tartalékként szolgáló eszközök értékét,
c) a központi értékpapír-számlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,
d) a forgalmazók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapír-számlákon lévő értékpapírok névértékét összesen.

A tőzsde szervezetén belüli tőzsdei forgalom elszámolása

20. § (1) Amennyiben a tőzsdei forgalom elszámolásának lebonyolítása a - Épt. 181. §-a szerint - tőzsde szervezetén belül történik, akkor a tőzsdének a III. fejezetben az elszámolóházra vonatkozóan a 17. §-ban előírt könyvvezetési előírásokat is alkalmazni kell.
(2) A tőzsdei forgalom elszámolásának a tőzsde szervezetén belül történő lebonyolítása esetén a tőzsde a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni a befektetési szolgáltatókkal szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, az árkülönbözet miatti követelést és kötelezettséget, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások bevételeit és ráfordításait.

Hatálybalépés

21. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 65/1995. (VI. 9.) Korm. rendelet hatályát veszti.