12/1997. (V. 16.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hivatásos és a szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának követelményeiről és megállapításáról a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

l. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a hivatásos és szerződéses katonai pályára jelentkezőre (a továbbiakban: jelentkező), a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állományú tagjára (a továbbiakban együtt: katona), valamint
b) az a) pont szerinti személyek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának megállapítását, felülvizsgálatát, ellenőrzését végző, illetőleg abban közreműködő katonai szervezetekre.

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság (a továbbiakban együtt: alkalmasság) az egyénnek a környezettel fennálló olyan biológiai egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a katonai szolgálat teljesítését, így a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő alkalmazkodást, továbbá a katonai szakmai követelmények megfelelő teljesítését.
(2) A katonai szolgálatra az a személy alkalmas, aki biológiailag (fizikai és pszichológiai szempontból) megfelelően fejlett és életkorának, testi alkatának, valamint nemének megfelelő fizikai teljesítményekre képes, továbbá nincs olyan alaktani (külső vagy belső), illetőleg funkcionális elváltozása, betegsége, kórállapota vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetőleg, akinél a szolgálat teljesítése során sem kell számolni az (1) bekezdés szerinti egyensúlyi állapot tartós vagy maradandó megbomlásának veszélyével.
(3) Az alkalmasság:
a) teljes, ha a katona a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelel,
b) korlátozott, ha a katona a (2) bekezdés szerinti normális állapottól eltér ugyan, de az eltérés nem éri el azt a mértéket, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja,
c) speciális, ha a katona olyan egészségi, pszichikai és fizikai adottságokkal, illetve tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek a speciális (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó követelményeknek is megfelelnek.
(4) A korlátozottan alkalmas katona meghatározott beosztást láthat el, vagy mentesül a katonai szolgálattal együttjáró egyes, nem alapvető követelmények teljesítése alól.
(5) Az alkalmasság körébe tartozik a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történő átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága, amely a katona szolgálatteljesítési kötelezettségét átmeneti időre részben vagy egészében megszünteti.
3. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok feladata a vizsgált személy alkalmassági fokozatának, valamint a speciális alkalmasságának az elbírálása, illetőleg felülvizsgálata, továbbá az alkalmasság összetevőinek ellenőrzése.
(2) Alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:
a) a szolgálati viszony létesítése,
b) egységparancsnoki vagy ennél magasabb beosztásba helyezés,
c) katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányok folytatására történő beiskolázás,
d) egyes, e rendelet Negyedik része szerinti speciális katonai beosztásba helyezés,
e) a hivatásos állományba történő visszavétel és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás előtt, valamint
f) a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történő átmeneti megszűnését követően.
(3) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikait pszichológus, a fizikai alkalmasságot a sportélettanban, fizikai felkészítésben, illetőleg terheléses élettani vizsgálatokban jártas szakember állapítja meg.

Az alkalmasság minősítése

4. § (1) A jelentkező, illetve a katona egészségi vizsgálata alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:
a) „Egészségileg alkalmas”,
b) „Egészségileg korlátozással alkalmas”,
c) „A tervezett beosztásra egészségileg ideiglenesen alkalmatlan .........-ig”,
d) „Egészségileg alkalmatlan”.
(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:
a) „Pszichikailag alkalmas”,
b) „Pszichikailag alkalmatlan”,
c) „A jelenlegi beosztásban pszichikailag alkalmatlan”, illetőleg „A tervezett beosztásra pszichikailag alkalmatlan”.
(3) A fizikai terhelhetőséget eldöntő vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági fokozatok:
a) „Fizikailag alkalmas”,
b) „Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónap múlva ismételt vizsgálata szükséges”,
c) „Fizikailag alkalmatlan”.
(4) A megállapítható összesített alkalmassági fokozatok:
a) A „Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy olyan szervezeti, működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek.
b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” minősítés - pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat. E minősítés meghatározott beosztások betöltését teszi lehetővé. E minősítésnek akkor van helye, ha a felvételét kérő csak meghatározott beosztás ellátására alkalmas, vagy akkor, ha a katonai szolgálat további ellátására beosztási vagy egyéb korlátozásokkal alkalmas.
c) „A jelenlegi beosztásban alkalmatlan”, illetőleg „A tervezett beosztásra alkalmatlan” minősítés - fizikailag alkalmas személy esetében - a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet.
d) „A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan .........-ig” minősítés - fizikailag és pszichikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat.
e) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés a szolgálati viszony létesítését, illetőleg a hivatásos és szerződéses szolgálat további teljesítését kizárja.
(5) Az alkalmasság bármely összetevőjére megállapított alkalmatlan minősítés alkalmatlan összminősítést jelent.
(6) A speciális alkalmasságot az egyes haderőnemi, fegyvernemi, beosztási követelményekre vonatkozóan e rendelet negyedik része szerint kell megállapítani.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONA ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények

5. § (1) Az egészségi alkalmasság követelményeit a rendelet 1. számú melléklete a „Betegségek és fogyatékosságok táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) állapítja meg.
(2) A Táblázat tartalmazza az egyes betegségeknek és fogyatékosságoknak megfelelő egészségi alkalmassági fokozatokat. A betegségek felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3. stb.) szerint történik.
(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:
- „Egészségileg alkalmas” („A”),
- „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”),
- „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan .........-ig” („I”),
- „Egészségileg alkalmatlan” („E”).
(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.
(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” fokozat („K”) megállapítása a mentesítés, könnyítés vagy a beosztási korlátozás részletezésével egészül ki, amelyet a Táblázat szakaszainak d) pontja számokkal fejez ki. A számok jelentését a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt a korlátozások, felmentések, könnyítések jegyzéke, a rendelet 2. számú mellékleteként tartalmazza. A mellékletben „F” betűvel jelölt korlátozásokat csak a 6. § (4) bekezdésben megjelölt felülvizsgáló bizottságok állapíthatják meg.
(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését határozza meg.
(7) Az állományilletékes parancsnok parancsában - a rendelet 2. számú mellékletében foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg az érintett katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesítését, illetve korlátozását.

Különleges elbírálás

6. § (1) Az egészségi alkalmasság megállapítása a Táblázat alapján történik. A Táblázat határeseteiben az egészségi alkalmasság „Különleges elbírálás” („KLGS”) megjelölést alkalmaz. Erre kerül sor akkor is, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 4. § (1) bekezdés szerinti fokozatok közül.
(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:
a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,
b) a szervezet kompenzáló képességét és az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét,
c) a szolgálatteljesítés lefolyását,
d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével,
e) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,
f) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.
(3) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.
(4) A Táblázatban meghatározott alkalmassági fokozattól eltérő minősítést az MH Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézet (a továbbiakban: AVI) Másodfokú Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: másodfokú FÜV Bizottság) és a Központi Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Központi FÜV Bizottság) állapíthat meg. Az alkalmassági fokozattól való eltérést és annak indokolását a felülvizsgálatra vonatkozó iratanyagban kell elhelyezni.

A Táblázat rovatainak alkalmazása

7. § (1) Az egészségi alkalmasságot
a) a szolgálati viszony létesítése előtt a Táblázat II. rovata,
b) a szolgálat teljesítése idején, az alkalmasság felülvizsgálata és ellenőrzése során a Táblázat III. rovata,
c) egységparancsnok és ennél magasabb parancsnoki beosztásba helyezés előtt, katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányok folytatása céljából történő beiskolázás előtt és a hivatásos állományba történő visszavétel, valamint a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatban való visszatartás esetében a Táblázat IV. rovata,
d) a külföldi katonai szolgálat vállalása esetén a Táblázat V. rovata
szerint kell elbírálni.
(2) A nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való egészségi alkalmasság IV. rovat szerinti elbírálásakor az „I” minősítés helyett „E” minősítést kell megállapítani.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

8. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni.
(2) A szürővizsgálatot
a) 35. életév betöltéséig háromévente,
b) 45. életév betöltéséig kétévente,
c) a 45. életév betöltése után pedig évenként
kell elvégezni.
(3) A szűrővizsgálatot
a) a más szervhez vezényelt esetében, ha osztályvezetői vagy ennél magasabb beosztást lát el, valamint az MH egységparancsnoki (önálló alegység parancsnoki) és ennél magasabb beosztást ellátó, továbbá a nyugdijkorhatáron túli szolgálatban visszatartottak esetében az AVI,
b) egyéb esetekben a csapatorvos végzi.
(4) A repülő-, illetőleg légvédelmi katonai szervezetnél a külön jogszabályban meghatározott katona esetében az alkalmasság ellenőrzését az MH Kecskeméti Repülőkórház (a továbbiakban: KRK) végzi.
(5) Azt a katonát, akinél a csapatorvosi szűrővizsgálat olyan egészségi állapotváltozást állapít meg, amely egészségi alkalmasságának a felülvizsgálatát, vagy szakorvosi kivizsgálását indokolja, az AVI-ba kell beutalni.
(6) Az AVI-ba beutalt, illetőleg az AVI által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, valamint az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) az AVI szakmailag illetékes főorvosa intézkedik.
(7) A szűrővizsgálaton kívül az MH egészségügyi szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője eseti (pl. járványügyi, toxikológiai, radiológiai), illetőleg célzott (pl. fokozott egészségkárosodás veszélyének kitett beosztást ellátók, speciális feladatra történő kiválasztás) szűrővizsgálat elvégzését is elrendelheti.
(8) A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos szakfeladatokat az MH egészségügyi feladatokat ellátó szervezetének vezetője határozza meg.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

9. § (1) Pszichikailag alkalmas az a személy, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pálya-motivációs követelményeknek.
(2) A katonai pszichikai alkalmasság alap- és egyes fegyvernemi követelményeit (A) és a pszichikai alkalmasságot kizáró okokat (B) a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A pszichikai alkalmasságot kizáró okokat a melléklet „X”-szel jelöli.
(3) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:
a) 91-100% esetén „Kiemelkedő” („V”),
b) 71-90% esetén „Átlag feletti” („IV”),
c) 31-70% esetén „Átlagos” („III/A” és „III/B”),
d) 11-30% esetén „Átlag alatti” („II”),
e) 0-10% esetén „Nem kielégítő” („I”).
(4) Az „Átlagos” teljesítményen belül az értékelés a következő:
a) „III/A” esetében 31-50%,
b) „III/B” esetében 51-70%.
(5) A pszichikai alkalmasságot kizáró - 3. számú melléklet szerinti - okok bármelyikének megállapítása esetén, valamint a (3) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén a minősítés pszichikailag alkalmatlan.
(6) A 3. számú melléklet szerinti követelményeket kell alkalmazni a pszichikai alkalmasságnak az állománybavétel előtt és a katonai szolgálat teljesítése (pl. felülvizsgálat, célzott pszichikai szűrővizsgálat, a pszichikai alkalmasság ellenőrzése) során történő elbírálásakor, véleményezésekor, valamint az egyes rendfokozati állománycsoportba, illetőleg speciális (fegyvernemi, beosztási) feladatokra való alkalmasság pszichikai minősítésekor.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

10. § (1) A hivatásos katona pszichikai alkalmasságának ellenőrzését a hivatásos állomány
a) tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagja esetében a Hszt. 82. § (1) bekezdés szerinti minősítésekor,
b) tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjánál legalább 5 évenként, illetőleg magasabb rendfokozati állománycsoportba történő előléptetése előtt
kell elvégezni.
(2) A szerződéses állomány tagjánál az ellenőrzést a szerződése meghosszabbításakor, illetve a hivatásos állományba vételét megelőzően kell elvégezni.
(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a rendelet 3. számú melléklete szerint, illetőleg a Hszt. 4. és 5. számú melléklete figyelembevételével kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló pszichológiai vizsgálatok végzése - megfelelő munkamegosztásban - az AVI és az erre kijelölt humánszolgálati feladatokat ellátó szervezet feladata. Az ellenőrzés szakmai-módszertani irányítását az AVI végzi.
(4) A pszichikai alkalmasság ellenőrzésével kapcsolatos szakfeladatokat az MH humán- és az egészségügyi feladatokat ellátó szervezetek vezetői együttesen határozzák meg.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. § (1) A fizikai alkalmasságot a következő tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják:
a) alkat és nem,
b) életkor,
c) egészségi állapot,
d) életmód (fizikai aktivitás, táplálkozás, élvezeti szerek, pszichés terhelések stb.).
(2) Fizikailag alkalmas az, aki a rendeletnek a fizikai alkalmassági követelmények mozgásanyagához kapcsolódó teljesítménymutató nemek, kor és súlycsoportok szerinti 4. számú mellékletében meghatározott követelményeknek megfelel.
(3) A 4. számú melléklet „Megfelelő” értékelésű mutatói a fizikai teljesítménynek azt a minimumát határozzák meg, amelyet a katonának a szolgálati viszonya fennállásáig teljesítenie kell.
(4) A minimális teljesítményt meghaladó speciális fegyvernemi követelményeket az illetékes fegyvernemi főnök javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg.
(5) Ha a katona minősítése maradandó egészségkárosodása következményeként „Egészségileg korlátozással alkalmas” és emiatt nem képes eleget tenni a 4. számú melléklet szerinti követelményeknek, a másodfokú FÜV Bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a 4. számú mellékletben szereplő mozgásfajták helyett más mozgásfajták alkalmazását is előírhatja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzését a másodfokú FÜV Bizottság végzi a 13. § (2) bekezdése szerint.
(7) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt orvosi vizsgálatot kell végezni.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése

12. § (1) A fizikai alkalmasságot évente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés a 4. számú mellékletben meghatározott követelmények szerint történik.
(2) Az ellenőrzést három tagból álló fizikai állapotvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÁB) hajtja végre, és annak eredményét a rendelet 4. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3) A FÁB tagjait (orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetősége megítélésében jártas szakembert), valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok nevezi ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.
(4) Az ellenőrzést:
a) a más szervhez vezényelt, valamint az MH egységparancsnoki (önálló alegységparancsnoki) és ennél magasabb beosztású katonái esetében az AVI FÁB,
b) a repülő és a légvédelmi katonai szervezetek egységparancsnoki és ennél magasabb beosztású katonái esetében a KRK FÁB végzi.
(5) A (4) bekezdésben felsoroltak ellenőrzését végző FÁB tagjait a (3) bekezdésben meghatározottak szerint saját állományából az AVI igazgatója, illetőleg a KRK főigazgatója, a bizottság elnökét az MH humán szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője jelöli ki.
(6) Az ellenőrzés adatait és a FÁB értékelését a rendelet 6. számú melléklete szerinti „Fizikai állapotvizsgálati lap”-on kell feltüntetni. A Fizikai állapotvizsgálati lapot - kitöltést követően - a csapatorvos (AVI, KRK orvosa) kezeli és tárolja.
(7) A katona fizikai terhelhetőségét a rendelet 4. számú melléklete szerinti mozgásanyag teljesítése alapján a következők szerint kell értékelni:
a) „Kiváló”,
b) „Jó”,
c) „Megfelelő”,
d) „Nem megfelelő”.
(8) Ha a 4. számú mellékletben szereplő mozgásanyag bármely elemének teljesítése „Nem megfelelő”, az összteljesítmény is „Nem megfelelő”.
13. § (1) Ha a katona valamennyi mozgásfajtát legalább „Megfelelőre”-re teljesíti, fizikailag alkalmasnak minősül.
(2) Ha az ismételt ellenőrzés során a katona minősítése „Fizikailag alkalmatlan”, őt az AVI-ba vagy a KRK-ba kell beutalni teljes körű szakorvosi és fizikai (antropometriai és spiro-ergometriás) kivizsgálás elvégzésére. Az antropometrián alapuló fizikai alkalmasság megítélése a rendelet 5. számú melléklete alapján - „A fizikai alkalmasság megállapítása a testzsírszázalék alapján a testalkati típus szerint” - történik.
(3) Ha a kivizsgálás alapján a katona fizikai teljesítmény csökkenése
a) egészségi okra vezethető vissza, a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;
b) nem egészségi okra vezethető vissza, hanem a katona életmódjának következménye, fél éven belül a fizikai terhelhetőséget ismételten ellenőrizni kell. Az ismételt ellenőrzés „Nem megfelelő” eredménye esetén a katona fizikai alkalmatlanságát kell megállapítani.
(4) A fizikai alkalmatlanságról és ennek alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról első fokon a másodfokú FÜV Bizottság, másodfokon a központi FÜV Bizottság határoz.

V. Fejezet

A KATONAI PÁLYAALKALMASSÁG

A katonai pályára jelentkező alkalmassági vizsgálata

14. § (1) A jelentkező alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.
(2) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is.
(3) Az alkalmasságot első fokon az AVI Elsőfokú Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB) bírálja el.
(4) Az elsőfokú PAB határozata ellen a jelentkező az AVI másodfokú FÜV Bizottságánál - a minősítés közlésétől számított 15 napon belül - fellebbezést terjeszthet elő. A másodfokú FÜV Bizottság minősítése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(5) A speciális alkalmassági vizsgálatok közül a repülő-hajózó, az ejtőernyős és a búvár beosztásba jelentkező speciális alkalmasságát - a katonai szolgálatra alkalmas minősítés birtokában - a KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottsága (a továbbiakban: első fokú ROB) bírálja el.
15. § (1) Az egészségi alkalmasság megállapítása során
a) vizsgálni és értékelni kell a jelentkező belgyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, ideggyógyászati, pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát,
b) női jelentkező esetében nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni,
c) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres audiometriás vizsgálat nem mellőzhető,
d) a három hónapnál nem régebbi mellkasröntgen, a szív EKG vizsgálata, a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata, valamint a Humán Immundeficit Virus (HIV), a hepatitis B, C vírus és a lues (vérbaj) fertőzöttségtől való mentességet igazoló szűrővizsgálati eredmény kötelező.
(2) A pszichikai alkalmasság megállapításához a pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos mentális és egyéb teszteket, műszeres vizsgálatokat, valamint célzott beszélgetést (explorációt) kell végezni. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni a rendelet 3. számú melléklete szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.
(3) A fizikai állapot felmérését a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint, illetőleg antropometriai és szükség esetén spiro-ergometriás vizsgálattal kell elvégezni.
(4) A jelentkező beleegyezésével írásban nyilatkozik az általa ismert betegségéről, fogyatékosságáról és arról, hogy alkalmassági vizsgálataival, majd állományba vétele után annak időszakos ellenőrzésével összefüggésben egészségi, pszichikai és fizikai állapotára vonatkozó adatait - az ezen adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásával - az illetékes katona-egészségügyi szervezetek a személyi adataival együtt kezeljék.
(5) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában az alkalmassági vizsgálatok nem végezhetők el. A „Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés egy évig érvényes, ha ez idő alatt egészségi állapotában (betegség, baleset) változás következett be.
(6) Az AVI részére a jelentkező állományba vételének szándékáról a katonai szervezet parancsnoka „befogadó nyilatkozat”-ot ad, amely tartalmazza:
a) a betöltendő beosztást és annak jellegét,
b) azon korlátozásokat, amelyek előírása esetén (ha a pályázó „Korlátozással alkalmas” minősítést kap) a pályázót fogadni kívánja.

HARMADIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

VI. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

16. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a katona,
b) a katonai szervezet orvosa,
c) az állományilletékes parancsnok,
d) a honvédkórház osztályvezető főorvosa,
e) a honvédségi szakrendelés orvosa,
f) az AVI első fokú PAB, valamint
g) a KRK első fokú ROB.
(2) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. Az eljárás megindításához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.
(3) Ha a felülvizsgálatot nem az (1) bekezdés d) és e) pontjában mehatározott személyek kezdeményezik, a felülvizsgálatról szóló kérelmet a területileg illetékes, illetőleg a kijelölt honvédkórház igazgatójának kell megküldeni.

A felülvizsgálat okmányai

17. § (1) A felülvizsgálati eljáráshoz mellékelni kell:
a) egészségügyi könyvet,
b) kórtörténeti lapot (járóbetegnél vizsgálati kartont),
c) csapatorvosi véleményt,
d) parancsnoki véleményt,
e) felülvizsgálati táblázatot (a továbbiakban: FÜV táblázat) az előírt példányszámban,
f) orvosszakértői véleményt a munkaképesség-csökkenés mértékéről.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pont szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot enélkül is egyértelműen megítélhető.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén mellékelni kell a következő okmányokat is:
a) „Adatlap a szolgálati betegségről” 3 példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell,
b) a FÜV bizottsági minősítés indokolását, ha az, a kórházi (rendelőintézeti) főorvos által javasolt minősítéstől eltér,
c) a megismételt kivizsgálás eredményét,
d) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.
(4) A FÜV bizottsági határozatot, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést és a szolgálat alóli mentesítést az egészségügyi könyvben fel kell tüntetni, és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.
(5) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV Bizottság irattárában kell elhelyezni. A katona állományilletékes katonai szervezete parancsnokának és a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságának csak a FÜV táblázat határozati részét kell megküldeni.
(6) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona részére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a FÜV Bizottság készíthet.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

18. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok, illetőleg a csapatorvos véleményét is.
(3) A parancsnoki véleményben a következőket kell ismertetni:
a) a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelését,
b) a szolgálat ellátásával kapcsolatos magatartását,
c) fáradékonyságra vagy idegi túlterhelésre utaló jeleket (ingerlékenység, feledékenység, elbizonytalanodás, aggályoskodás, szorongás vagy ellenkezőleg gátlástalanság, agresszivitás),
d) az igénybe vett rendes szabadságot,
e) beszámítható szolgálati idejét,
f) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,
g) más beosztásban van-e lehetősége a szolgálat teljesítésére.
(4) A parancsnoki vélemény beszerzése mellőzhető, ha a betegség olyan súlyos, hogy az alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt, amelyhez elegendő az orvosi vélemény figyelembevétele. Ezt a körülményt a FÜV táblázatban fel kell tüntetni.
(5) Ha a felülvizsgálatot a beteg alapellátását végző orvos kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet - két példányban - megküld a kivizsgálást végző kórház főorvosának.
(6) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat.
(7) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt - a főorvos javaslatára - a kórház(fő)igazgató szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a megkereséstől számított nyolc napon belül megküldi.
(8) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérelmére az alapellátást végző orvos a betegről rendelkezésre álló orvosi adatokat - véleményével együtt - soron kívül megküldi.

A felülvizsgálat előkészítése

19. § (1) A felülvizsgálathoz szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet végzi.
(2) A vizsgálatokat kórházi osztályon kell elvégezni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme járóbeteg szakrendelésen is megállapítható, a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. A FÜV Bizottság elnöke ebben az esetben is elrendelheti a kórházi osztályon történő kivizsgálást.

VII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK

Az első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

20. § (1) A honvédkórházakban működő első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: első fokú FÜV Bizottság) a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő határozatokat hozhatja:
a) „Katonai szolgálatra alkalmas” („A”),
b) „Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas” („K”),
c) legfeljebb 90 napig tartó „egészségügyi szabadság” engedélyezése,
d) „részleges szolgálatmentesség” engedélyezése legfeljebb 360 napig. Engedélyezhető az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, továbbá egyes szolgálati könnyítések,
e) a napi „szolgálatteljesítési idő csökkentése” napi 4, vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 napig.
(2) Az első fokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat véleményével együtt - haladéktalanul - a másodfokú FÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az első fokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.
(3) Az első fokú FÜV Bizottság orvosszakmai felügyeletét a másodfokú FÜV Bizottság látja el.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

21. § (1) Az AVI-ban működő másodfokú FÜV Bizottság első fokon jár el az első fokú FÜV Bizottság „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben.
(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház illetékes osztálya kijelölhető, kivéve annak a kórháznak az osztályát, amely az első fokú eljárásban részt vett.
(3) A bizottság az engedélyezett egészségügyi szabadságot - legfeljebb 180 napig - meghosszabbíthatja, jogosult a részleges szolgálatmentesség végleges, illetőleg a csökkentett szolgálatteljesítési idő 180 napig tartó engedélyezésére.
(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú FÜV Bizottság elnöke - véleményével együtt - haladéktalanul a központi FÜV Bizottsághoz továbbítja.
(5) A bizottság másodfokon hozott határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(6) A másodfokú FÜV Bizottság orvosszakmai felügyeletét az MH belgyógyász, sebész, neuro-pszichiáter főszakorvosai látják el.

A központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

22. § (1) A központi FÜV Bizottság bírálja el a másodfokú FÜV Bizottság határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(2) A Központi FÜV Bizottság jogosult továbbá:
a) 180 napon túl, legfeljebb 365 nap időtartamig egészségügyi szabadságot,
b) 365 nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

23. § (1) A felülvizsgáló bizottság tagja a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).
(2) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel.
(3) A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A külön véleményt írásban az elnök csatolja a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához.
(4) A felülvizsgáló bizottság a határozatát a FÜV táblázaton adja ki, amelyet a bizottság tagjai írnak alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítenek. A FÜV táblázat tartalmazza:
a) az egészségi alkalmasság fokozatát (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolását),
b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,
c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság vizsgálatának kezdeményezését,
d) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezését, valamint
e) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.
(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.
(6) Ha az újabb egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása, vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.
(7) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát - ha az alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - a polgári kórházból való kibocsátása után az illetékes honvédkórház felülvizsgáló bizottsága elé kell utalni.
(8) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt, súlyos állapotú és járóképtelen katona alkalmasságának felülvizsgálata indokolt - vele egyetértésben -, a csapatorvos intézkedik az illetékes honvédkórházba történő áthelyezéséről. Ha az áthelyezést a katona állapota nem teszi lehetővé, vagy az áthelyezéshez a katona nem járul hozzá, a bizottság szakmailag illetékes tagja a beteg állapotáról a polgári gyógyintézetben tájékozódik.

VIII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK EGYÉB JOGOSULTSÁGAI

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének elbírálása

24. § (1) A felülvizsgálat során vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a FÜV Bizottság véleményezi azt is, hogy az egészségkárosodás összefüggésben van-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével. E véleményt a katona halála esetén is el kell készíteni.
(2) A véleményt - ha az egészségi alkalmasság megváltoztatására is sor kerül - a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha az alkalmasság megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a másodfokú minősítésre jogosult FÜV Bizottság elnöke ír alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.
(3) Ha az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be, a véleménynek ezt is tartalmaznia kell.
(4) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV Bizottság nem vizsgálja.
(5) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

A katona munkaképesség-csökkenésének megállapítása

25. § (1) Az egészségi alkalmasság felülvizsgálata során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleményét is be kell szerezni a munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: MKCS) mértékéről, ha a FÜV Bizottság szerint a katona MKCS-je az 50%-ot meghaladja, illetőleg, ha azt a katona kéri. A szakvélemény beszerzése a felülvizsgálati eljárást előkészítő főorvos feladata.
(2) Az OOSZI szakvéleményt akkor is be kell szerezni, ha az MKCS előreláthatóan nem éri el az 50%-ot, de a baleset (betegség) a szolgálati kötelmekkel összefüggésben következett be.
(3) Az OOSZI-nak szóló megkeresésben kérni kell, hogy az orvosszakértői vélemény az MKCS mértékét százalékosan állapítsa meg minden olyan elváltozásnál, amely elváltozás esetében a szolgálati kötelmekkel való összefüggés valószínűsíthető. Ezt kell kérni akkor is, ha a korábbi balesetnek vagy betegségnek az MKCS mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.
(4) Kivételesen - ha az MKCS a rokkantság mértékét el is éri - katona és az állományilletékes parancsnok együttes kérelmére korlátozással alkalmas minősítés is megállapítható, ha a szolgálatteljesítés folytatása a katona egészségi állapotának további romlását nem idézi elő és a harckészültséget sem veszélyezteti.

Mentesítés a szolgálatteljesítés alól

26. § (1) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes vagy részleges lehet:
a) teljes mentesítés az egészségügyi szabadság,
b) részleges mentesítés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség és csökkentett napi szolgálatteljesítési idő.
(2) A katona részére egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a teljes gyógyulása bekövetkezéséig, ha
a) a betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálata ellátására képtelenné vált, illetőleg
b) a szolgálat ellátása az aktív gyógykezelést követő lábbadozás időszakában egészségi állapotának helyreállítását akadályozná.
(3) A katona az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.
(4) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére
a) az alapellátást végző orvos, illetve a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,
c) kórházból történt elbocsátást követően a honvédkórházi fekvőbeteg-ellátó osztály főorvosa 28 nap
egészségügyi szabadságot engedélyezhet,
d) az a)-c) pontokban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után - a beteg kezelését végző orvos, szakorvos, főorvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával - 90 napig terjedően az első fokú FÜV Bizottság; 180 napig terjedően a másodfokú FÜV Bizottság; 180 napon túl a központi FÜV Bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.
(5) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.
(6) Ha a másodfokú FÜV Bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti, ha a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható.
(7) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.
27. § (1) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására az illetékes bizottságnak FÜV táblázaton tesz javaslatot.
(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi, és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.
(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata tartja nyilván.
28. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katonát egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól mentesíteni kell.
(2) A korlátozások és mentesítések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, annak előkészítéséért a csapatorvos felelős.
(3) Az előírt mentesítés és korlátozás meghatározott időtartamú vagy végleges lehet. A mentesítés és korlátozás időtartamát fel kell tüntetni a FÜV táblázaton, a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben.
(4) A múló, heveny betegségek esetén, ha a korlátozás, vagy a mentesítés további alkalmazása nem indokolt, a csapatorvos kezdeményezi annak megszüntetését.
(5) A részleges szolgálatmentesség engedélyezésére
a) az alapellátást végző orvos 30 nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 60 nap,
c) a honvédkórházi fekvőbeteg-osztály főorvosa 120 nap,
d) az első fokú FÜV Bizottság 365 nap,
e) a másodfokú FÜV Bizottság 365 napot meghaladó vagy végleges jelleggel jogosult.
(6) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli felmentés csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése a szolgálati könnyítés (pl. bakancs helyett félcipő viselése) engedélyezése esetén sem lehetséges.
29. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.
(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.
(3) A csökkentett szolgálatteljesítési idő legfeljebb napi 4 óra lehet.
(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére:
a) a honvédkórházi fekvőbeteg-osztály főorvosa 60 nap,
b) az első fokú FÜV Bizottság 120 nap,
c) a másodfokú FÜV Bizottság 180 nap,
d) a központi FÜV Bizottság 365 nap
időtartamban jogosult.
(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(6) A szolgálatteljesítés alóli mentesítéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg, és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli mentesítés napjainak száma.

IX. Fejezet

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSA

30. § (1) Az alapellátást végző orvos - a felülvizsgálattal egyidejűleg - a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a következő kórképek, illetve állapotok észlelése esetén:
a) különböző típusú depressziók,
b) idült alkoholizmus, gyógyszerrel, kábítószerrel való visszaélés,
c) organikus pszichoszindróma (demencia, atrófia cerebri),
d) predelirózus vagy delírium utáni állapot,
e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,
f) lélektani krízishelyzetek, szuicid kísérlet,
g) súlyos személyiség zavar,
h) tudatzavarral járó betegség (pl. epilepszia),
i) egyéb, ezt javalló kóros állapot, betegség.
(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását az alapellátást végző orvos a szakorvosi leletek és a vizsgálati eredmények alapján az állományilletékes parancsnoknál haladéktalanul írásban - a kórállapot megjelölése nélkül - kezdeményezi. A bevonás indokának megszűnéséről az állományilletékes parancsnokot írásban kell tájékoztatni.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK

X. Fejezet

A HARCKOCSI KEZELŐSZEMÉLYZET EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

A kezelőszemélyzet kiválasztása

31. § (1) A harckocsi kezelőszemélyzet tagjaként az a katona alkalmas, aki katonai szolgálatra alkalmas és a (2) bekezdés szerinti speciális követelményeknek is megfelel.
(2) Speciális testi és érzékszervi követelmények:
a) 170 centimétert meg nem haladó testmagasság,
b) a legkisebb látóélesség a két szemen együtt 1,0 (0,8-0,8) - javítás +3,0 dioptriáig lehetséges -, időszakos vizsgálatnál 1,2 (1,0-0,2) - javítás +6,0 dioptriáig lehetséges -,
c) normális színérzés (deuter anomália megengedhető),
d) hangvilla vizsgálattal megállapított ép hallás.

A harckocsival történő víz alatti átkelés kiképzésére való egészségi alkalmasság követelményei

32. § (1) A 31. § szerinti speciális alkalmassági követelményeken felül a harckocsival történő víz alatti átkelésre olyan katona alkalmas, aki a víz alatti átkeléshez szükséges speciális egészségi követelményeknek is megfelel.
(2) A víz alatti átkelés speciális egészségi követelményei:
a) A légző- és a szív-érrendszer kifogástalan állapota, normális vérnyomás.
Ellenjavallatok:
aa) a tüdő 3000 köbcentiméter alatti vitálkapacitása,
ab) a mellkas kitérése belégzéskor kisebb 4 cm-nél,
ac) a vérnyomás ismételt ellenőrzések során magasabb 140/85 Hgmm-nél vagy alacsonyabb 95/50 Hgmm-nél. A 150 Hgmm-nél magasabb systolés vérnyomás, vagy nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább pulzus esetén a légzőkészülékben szárazon végzett gyakorlati foglalkozás, illetve a harckocsival történő vízalatti átkelés gyakorlása nem engedélyezhető.
b) Az Eustach-kürt kielégítő átjárhatósága.
Ellenjavallat:
ba) a fül barofunkciójának olyan erős és állandó zavara, amelynek eredményeként a nyomás emelkedésekor fájdalom jelentkezik a fülben.
c) Ép középfül és felsőlégutak.
Ellenjavallatok:
ca) gennyes középfülgyulladás,
cb) a dobhártyaperforáció (dobhártyaheg a fül kielégítő barofunkciója esetén nem képez ellenjavallatot).
d) A szem és járulékos képleteinek épsége.
Ellenjavallatok:
da) a szemhéjak és a kötőhártya, valamint a könnyutak idült megbetegedései,
db) a színérzékelés anomáliái.

A harckocsival történő víz alatti átkelés kiképzésére való egészségi alkalmasság elbírálása

33. § (1) A személyi állomány alkalmasságát a csapatorvos és az erre kijelölt szakorvosi bizottság (belgyógyász, ideggyógyász, fül-orr-gégész) bírálja el minden gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt. A vizsgálathoz szükség esetén más szakorvos is igénybe vehető. A bizottság elnöke a belgyógyász szakorvos.
(2) Kötelező vizsgálatok:
a) vérnyomásmérés,
b) a tüdő vitálkapacitásának, valamint
c) a mellkas kitéréseinek megállapítása.
(3) Az állományt kiképzési időszakonként - a parancsnok által tervezett időpontban - ismételten meg kell vizsgálni.
(4) A szakorvos az ismételt vizsgálatnál ugyanazokat a követelményeket veszi figyelembe, mint a kiválasztás alkalmával. A „Víz alatti átkelésre bocsátható” minősítést az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a bizottság elnöke írja alá és személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

XI. Fejezet

A LÉGIMOZGATÁSÚ KATONAI SZERVEZET ÁLLOMÁNYÁBA JELENTKEZŐ, ILLETVE BEOSZTOTT KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

34. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:
a) az ejtőernyős ugrást végző,
b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, valamint
c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző katona tartozik.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti katona esetében az egészségi alkalmasság megállapítása az általános követelmények szerint történik.
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pont alá tartozó katona esetében követelmény a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság és a 35. § szerinti speciális alkalmasság.
35. § (1) A katona speciális egészségi alkalmasságát az állományba vétele előtt, valamint a tényleges szolgálata során - kétévenként - az AVI állapítja meg.
(2) A vizsgálat eredményét a vizsgálati lapon „Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével”, illetve „Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan” minősítéssel kell feltüntetni.
(3) Ha a feladatok körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel a KRK-ban barokamra vizsgálatot is kell végezni. Ennek eredményétől függően „Magassági ugrásra alkalmas” vagy „Magassági ugrásra alkalmatlan” minősítést kell megállapítani.
36. § (1) A kiképzési időszak megkezdése előtti hónapban a csapatorvos - az állományilletékes parancsnokkal egyeztetett terv szerint - általános orvosi szűrővizsgálatot végez. Ennek keretében az újonnan érkezők általános és speciális egészségi alkalmasságának vizsgálatát is elvégzi.
(2) Az időszakos vizsgálat alapján a csapatorvos bejegyzi a katona egészségügyi könyvébe:
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,
c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,
d) a vizsgálatok összesített eredményét.
(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:
a) „Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas”,
b) „Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan”.
(4) A csapatorvos ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátásáról intézkedik.
37. § A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:
a) a fegyvernemi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (AVI, illetőleg KRK), vagy
b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot is el kell bírálni az illetékes első fokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.
38. § (1) Az alkalmas minősítés két évig érvényes. Ha a minősítés és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, a vizsgálatot meg kell ismételni.
(2) A vizsgálat adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi vizsgálati lapot az AVI három példányban készíti el. Az 1. számú példányt a vizsgálatot kérő katonai szervezet orvosának, a 2. számú példányt a KRK-nak kell megküldeni, a 3. számú példányt az AVI tíz évig megőrzi.

XII. Fejezet

A BÚVÁROK ÉS A HADIHAJÓSOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

A búvárok alkalmassága

39. § (1) Búvár beosztást csak az „Egészségileg alkalmas” minősítésű és úszni tudó katona láthat el.
(2) A búvárjelöltet előzetesen a csapatorvos vizsgálja meg, majd szakorvosi és pszichológiai vizsgálatra az AVI-ba, illetve barokamra vizsgálatra a KRK-ba utalja be.
(3) A speciális egészségi követelmények a következők:
a) 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül,
b) hangvilla vizsgálat alapján megállapított ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága.
(4) Ellenjavallatok:
a) systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban,
b) tüdőgümőkór inaktív szakban is,
c) visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül,
d) sérvek, hasi műtétek utáni állapotok,
e) idült bőrbetegségek, kiterjedt bőrgombásodás, torzító hegek a bőrfelületen,
f) vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység,
g) koponyaműtét utáni csonthiány,
h) idült, gennyes középfülgyulladás,
i) a limfadenoid szövetek és az orrkagyló nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrofiája,
j) kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás,
k) a szemhéjak, a kötőhártya és a könnyutak idült megbetegedései,
l) a nagyfokú lúdtalpasság.
(5) Az alkalmatlan minősítésű katonát búvárkiképzésre, illetőleg búvárfeladat ellátására beosztani nem lehet.
40. § (1) A merülés előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát. A vizsgálat megállapításait az egészségügyi könyvbe bejegyzi.
(2) A vizsgálat alapján a csapatorvos az egészségügyi könyvbe bejegyzi:
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,
c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet,
d) vizsgálatok összesített eredményét.
(3) A vizsgálat eredményét a csapatorvos a következők szerint minősíti:
a) „Egészséges, merülésre alkalmas”,
b) „Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan”.
(4) Ideiglenes alkalmatlanság megállapítása esetén a kórállapot természetétől, súlyosságától függően a katonát kezelésben részesíti, illetve szakorvosi ellátása végett intézkedik.
41. § A csapatorvos alkalmatlan minősítést nem állapíthat meg. Ha megítélése szerint a katona alkalmatlan:
a) a speciális alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező bizottságnál (AVI, KRK), illetve
b) ha a katonai szolgálatra való alkalmasságot el kell bírálni, az illetékes első fokú FÜV Bizottság eljárását kezdeményezi.

A hadihajósok egészségi alkalmassága

42. § (1) Hajózó beosztást csak úszni tudó katona láthat el.
(2) A hadihajós beosztásra jelentkező és az ilyen szolgálatot teljesítő katona alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi.
(3) A kormányos és az aknász-légvédelmi tüzér beosztásokban követelmény az idegrendszer, a látás és a hallás kifogástalan állapota, a kéz ujjainak teljes épsége.
(4) Ha a hadihajósnál olyan betegség, kórállapot vagy sérülés állapítható meg, amely feladatai ellátásában tartósan vagy véglegesen akadályozza, a csapatorvos az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezi.

XIII. Fejezet

A TŰZSZERÉSZ ÉS AZ AKNAKUTATÓ KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

43. § (1) A tűzszerész és az aknakutató beosztású katona alkalmassági vizsgálatát az AVI végzi. A vizsgálatot a beosztásba helyezés előtt, illetve azt követően kétévenként kell elvégezni.
(2) A vizsgálatok eredményét a beosztás ellátásához szükséges személyiségbeli, képességi és egészségi követelménye szerint kell elbírálni.
(3) A beosztásba helyezése előtti minősítés követelményei:
a) az idegrendszer kifogástalan állapota,
b) kifogástalan látás és színlátás,
c) audiometriával igazolt ép hallás,
d) a kéz ujjainak teljes épsége.
(4) A beosztásba helyezést megelőző alkalmassági minősítés ellenjavallatai:
a) a pszichés funkciók károsodása,
b) gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség,
c) mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor,
d) látóélesség-csökkenés, a színlátás zavara,
e) halláscsökkenés.
(5) Az időszakos alkalmassági vizsgálat tervezett és soron kívüli lehet:
a) a tervezett időszakos alkalmassági vizsgálatot kétévente kell elvégezni,
b) a tűzszerész és aknakutató egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén kérésére, illetve az állományilletékes parancsnok vagy a csapatorvos kezdeményezésére a vizsgálatot soron kívül kell elvégezni.
(6) Az időszakos alkalmassági minősítés követelményei:
a) a látóélesség korrekciója olyan mértékű lehet, hogy a közeli látás Csapodi 4-nek feleljen meg;
b) kifogástalan színlátás;
c) élettani hallás mindkét fülön; mérsékelt, 30 decibelt meg nem haladó beszéd halláscsökkenés, illetőleg 60 decibelt meg nem haladó csökkent hallás a magas frekvenciatartományban megengedhető.
(7) A beosztás ellátásának ellenjavallatai:
a) aktuálisan kialakult és várhatóan tartós vagy progrediáló pszichés funkciókárosodás,
b) a látásélesség elérhető optimális korrekciója sem teszi lehetővé a tárgyak egy mm-es részleteinek megbízható érzékelését,
c) kifejezett vagy nagyfokú halláscsökkenés a beszédzónában,
d) a végtagok vagy a kézujjak funkciókárosodását eredményező bármilyen eredetű kórállapot.

XIV. Fejezet

RADIOAKTÍV ANYAGOKKAL, IONIZÁLÓ SUGÁRFORRÁSOKKAL ÉS RAKÉTA-ÜZEMANYAGGAL DOLGOZÓ KATONA EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

44. § (1) Az alkalmasság elbírálásához belgyógyászati, ideggyógyászati, bőrgyógyászati, szemészeti, gégészeti, sebészeti és fogorvosi szakvizsgálatok szükségesek. Nők esetén nőgyógyászati vizsgálat is kötelező. A szakorvosi vizsgálatokat az AVI, az MH Központi Honvédkórház szakrendelései, illetve a toxikológiai és haematológiai osztályai végzik. A kivizsgálás után a katonát az első fokú PAB minősíti.
(2) A katonát a további szolgálat teljesítése szempontjából a csapatorvos kezdeményezésére soron kívül minősíteni kell, ha egészségi állapotában romlás tapasztalható.
(3) A kórelőzmények megállapítása során figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a munkavédelmi és a közegészségügyi előírásokat, az átvészelt fertőzéseket és mérgezéseket, sérüléseket és a pszichés traumákat. A radioaktív anyagokkal dolgozó katonánál értékelni kell az ionizáló sugárforrás jellemzőit, az egyéni doziméteres és radiométeres vizsgálat adatait, valamint azt a maximális sugárdózist és a besugárzási összmennyiséget, amely a munka megkezdése óta a szervezetet érte. Ezeket az adatokat az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni.
(4) Vizsgálni kell:
a) sebészeti vizsgálatkor a fejlődési rendellenességeket, a testi fogyatékosságokat, a nyirokcsomó, a perifériás érrendszer, a here és a mellékhere állapotát,
b) a belső szervek vizsgálatakor az endokrin rendszer állapotát, az esetleges vérzékenységet, a máj állapotát és antitoxikus funkcióját, a vizelet és a széklet radiométeres vizsgálatának adatait, a vese, a perifériás vér, a szájüreg nyálkahártyájának és a foghúsnak az állapotát,
c) az idegrendszer vizsgálatakor a központi idegrendszer károsodását; az idegrendszer állapotának megítéléséhez pszichológiai vizsgálatot kell végezni,
d) a látószerv vizsgálatakor a lencse állapotát. A radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és nagyfrekvenciájú generátorokkal dolgozó mindkét szemét réslámpával kell vizsgálni,
e) az orr-fül-gége vizsgálatakor az orrlégzést, a szaglást, a hang öblösségét vagy rekedtségét, a hallást hangvilla vizsgálattal,
f) a bőr vizsgálatakor a bőr érzékenységét a gyógyszerek és a foglalkozási ártalmak iránt, a bőrtrofika elváltozásait,
g) a női nemi szervek vizsgálatakor a menstruáció jellegét, szabályosságát, infantilizmusra utaló tüneteket.
(5) Az alkalmasság elbírálásakor figyelembe kell venni az előző szolgálati helyen kifejtett tevékenységet, valamint a szervezet funkcionális teljesítőképességét.
45. § (1) A csapatorvos évente időszakos ellenőrző vizsgálatokat végez. Nyilvántartásba veszi és negyedévenként ellenőrzi azokat, akiket a megengedettnél erősebb külső besugárzás ért, továbbá azokat, akiknek a szervezetébe radioaktív anyagok kerültek be, abban az esetben is, ha ennek klinikai tünetei nem észlelhetők.
(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat eredményét az egészségügyi könyvbe a következők szerint kell bejegyezni:
a) kórisme,
b) radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal, különleges létesítményekkel, rakéta-üzemanyaggal vagy nagyfrekvenciájú generátorokkal kapcsolatos beosztásokba való alkalmasság,
c) szükség esetén az indokolt gyógykezelés.
(3) Ha a sugárhatás klinikai tüneteit kimutatták, vagy a kórelőzményben idült sugárbetegség szerepel, havonta egyszer belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatnál ellenőrizni kell a perifériás vérképet, nőknél nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni.

XV. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGA

46. § (1) A külföldön teljesítendő katonai szolgálatra való alkalmasság követelményei:
a) a katonai szolgálatra való alkalmasság;
b) megfelelő szolgálati jellemzés, amelyben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint szellemi-fizikai teherbíró képességét.
(2) A jelentkező csapatorvosi alkalmassági előszűrésen vesz részt. Az előszűrés alapján a jelentkező egészségi állapotát a következők szerint kell minősíteni:
a) „Egészséges”,
b) „Szakorvosi elbírálást igényel”,
c) „Külföldi szolgálatra alkalmatlan”.
(3) Az „Egészséges” megállapítás azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tűréshatárokon belül van, és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.
(4) A jelentkezőnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, rendezett családi háttér, jó beilleszkedési és tűrőképesség, káros szenvedély hiánya,
b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), normális vérnyomás, szív és légzési frekvencia,
c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,
d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,
e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,
f) hangvilla vizsgálattal megállapított teljesen ép hallás és hallójáratok.
(5) A „Szakorvosi elbírálást igényel” minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem korlátozza és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál a csapatorvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához. A minősítés ilyen esetekben „Egészséges” is lehet, ha a fizikai teherbíró képesség kielégítő.
(6) „Külföldi szolgálatra alkalmatlan”:
a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,
b) akit a csapategészségügyi szolgálat betegellátási okmányainak adatai alapján a szolgálatteljesítése során, a csapatgyengélkedőn neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatt kezeltek,
c) aki túltáplált, vagy akinek súlycsökkenése mellett gyenge a fizikai teherbíró képessége,
d) akinek aktuális neuro-psychiátriai panasza van, egyenetlen az életvezetése, vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő,
e) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,
f) akinek a tüdő vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt van,
g) szívzöreje vagy szívritmuszavara van,
h) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/50 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nál szaporább a pulzusa,
i) akinek visszértágulatai vannak,
j) aki dyspepsias panaszokban, étvágy vagy székletürítési zavarokban szenved;
k) akinek bármilyen sérve van,
l) akinél mozgásszervi elváltozások (a kórelőzményben szereplő, vagy aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók.
(7) A csapatorvos a megállapításait a csapatgyengélkedő naplóban és az egészségügyi könyvben bejegyzi. Az „Egészséges”, illetve a „Szakorvosi elbírálást igényel” minősítés megállapítása esetén a katonát szakorvosi vizsgálatra az AVI-ba beutalja.
47. § (1) Az AVI szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. Az AVI első fokú PAB állapítja meg a katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát a Táblázat V. rovata szerint. A minősítés „Külföldi szolgálatra alkalmas”, „Külföldi szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan .........-ig”, illetőleg „Külföldi szolgálatra alkalmatlan” lehet.
(2) A minősítés ellen a katona fellebbezést nyújthat be a másodfokú FÜV Bizottságnál.

XVI. Fejezet

A SPECIÁLIS ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSÉNEK ELVEI A SZÍNLÁTÁS ZAVARAINÁL

48. § (1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent, de egyes beosztásokban beosztási korlátozás alkalmazását indokolhatja.
(2) A színlátás zavarának megítélése a Táblázat 060. szakasza szerint történik.
(3) Kifogástalan színérzékelés követelmény:
a) minden olyan beosztásban, amelynek ellátásánál:
aa) színes jeleket,
ab) készülékeken, műszereken színes kapcsolási jeleket és vezetékeket,
ac) rakétaértesítő (riasztó-) jeleket,
ad) térképjeleket,
ae) színes lőszer- és robbanóanyag-megkülönböztető jeleket alkalmaznak;
b) az alábbi fegyvernemeknél:
ba) rakéta- és rádiotechnikai csapatok,
bb) légimozgatású-csapatok,
bc) vegyivédelmi csapatok,
bd) harckocsikezelő személyzet,
be) harckocsi-, gép- és harcjárművezetők,
bf) rádiótechnikai, híradó személyzet, repülőcsapatok állománya.
(4) A színlátás zavara megengedhető a következő beosztásokban:
a) a pénzügyi,
b) a hadtáp,
c) az egészségügyi,
d) a fegyverzeti,
e) a humánszolgálati és
f) a személyügyi nyilvántartó szerveknél,
g) az építőegységeknél,
h) az adminisztratív munkakörökben,
i) a közgazdasági, jogi szakképzettséghez kötött beosztásokban.
(5) Egyéni elbírálás alapján a katona színgyenge esetekben is alkalmas lehet, ha korábban az adott szakmában megfelelő tapasztalatot szerzett.
(6) Alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a beosztás ellátásához hivatásos gépjárművezetői jogosítvány is szükséges.
(7) A színlátás vizsgálata pseudoizochromatikus (csere) táblával történik. Vitás esetben anomaloscopos vizsgálatot kell végezni.
(8) Katonai felsőoktatási intézménybe történő beiskolázáshoz és magasabb beosztásba történő kinevezéshez a jó színlátás nem követelmény, ha a katona már legalább öt éve teljesít katonai szolgálatot.

ÖTÖDIK RÉSZ

XVII. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ÉS PSZICHIKAI ADATKEZELÉSI, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az egészségi és pszichikai adatok kezelése

49. § (1) Az alkalmassági vizsgálatoknak az egészségi és a pszichikai állapotra vonatkozó adatait a katona személyi adataival összekapcsoltan csak az alkalmassági vizsgálatokat végző és abban közreműködő katona-egészségügyi szervezetek (AVI, honvédkórház és rendelőintézet, csapat-egészségügyi szolgálat) kezelhetik az erre vonatkozó törvényi rendelkezések betartásával.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak abban az esetben lehet,
a) ha azt törvény írja elő, illetőleg
b) ha a vizsgált ahhoz írásban hozzájárulását adja.
(3) Az (1) bekezdés értelmében a nem egészségügyi katonai szervezetek részére a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az alkalmassági vizsgálatok végeredménye továbbítható.
50. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a katonai alkalmasság egészségügyi elbírálása szabályainak kiadásáról szóló 28/1988. (HK 15.) HM utasítás és annak mellékletét képező Eü/27. cikkszámú szakutasítás, a Magyar Honvédség tagjainak egészségi okból történő szolgálat alóli felmentéséről és szűrővizsgálatáról, valamint a gyógyüdültetésről szóló - a 2/1988. (HK 1.) HM és a 65/1988. (HK 29.) HM utasítással módosított - 18/1983. (HK 14.) HM utasítás a gyógyüdültetésre vonatkozó rendelkezések kivételével, továbbá a Magyar Honvédség vezető állománya rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatáról, egészségi állapotának fokozott megóvásáról szóló 19/1983. (HK 14.) HM utasítás és az ezt módosító 64/1988. (HK 29.) HM utasítás a hatályát veszti.
(2) A katona fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését első alkalommal 1998-ban kell elvégezni.
(3) A fizikai állapot ellenőrzésének eredményéről évente január 31-ig, az MH személyügyi csoportfőnök a Honvéd Vezérkar főnökének jelentést terjeszt elő.