13/1997. (I. 30.) Korm. rendelet

a közraktárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §-ának (1) bekezdése szerinti közraktárra.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. § A közraktár kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni, amely a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, az 5. § szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. szerinti üzleti jelentésből áll.

Számviteli politika

3. § (1) A közraktár a számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - köteles elkészíteni a Kt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt fedezetminősítési, illetve fedezetértékelési és céltartalékképzési szabályzatokat.
(2) A közraktárnak a fedezetértékelési szabályzatban kell rendelkeznie
a) az általa nyújtott zálogkölcsön esetében azokról a szempontokról, amelyek alapján a nála elhelyezett árut fedezetként elfogadja (értékelhetőség, tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékesíthetőség, értékállóság stb.);
b) az általa nyújtott zálogkölcsön fedezetéül szolgáló, nála elhelyezett áru értékének megállapítása során figyelembe veendő szempontokról (tőzsdei árfolyam, tőzsdén nem forgalmazott áru esetében az értékbecslő által meghatározott érték, a mobilizálhatóság és a hozzáférhetőség vizsgálatára vonatkozó adatok, illetve az értékesítés költségigénye stb.);
c) azokról a minimális kockázatokról, amelyeket az adott árunak (biztosítéknak) fedeznie kell;
d) az áru elhelyezésekor - annak minőségi állapotára és természetére vonatkozóan - a letevőtől kért nyilatkozatban foglaltaknak az áru értékelése és az értékében bekövetkezett változások során történő figyelembevételéről;
e) a fedezet minősítése, értékelése ellenőrzéséről és a fedezethez kapcsolódó bizonylatok kezeléséről, megőrzéséről.
(3) A fedezetminősítési és fedezetértékelési szabályzatokat a könyvvizsgálóval egyeztetni kell, és a közraktárnak a könyvvizsgálóval a szabályzatok betartását évente legalább egyszer meg kell vizsgáltatnia. A könyvvizsgálói jelentést meg kell küldeni a közraktárak felügyeletének.

Könyvvezetésre vonatkozó előírások

4. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles nyilvántartani a közraktári értékén (a közraktári jegyen feltüntetett értékén), illetve az olyan áruk esetében, amelyek a közraktár által nyújtott zálogkölcsön fedezetéül is szolgálnak, az utolsó negyedévi fedezetminősítés szerint meghatározott értéken (fedezeti értéken) is.
(2) A közraktár - az általa nyújtott zálogkölcsön esetén - a zálogjegyet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni a zálogkölcsön értékén.
(3) A közraktár a zálogjegy továbbforgatását az általa nyújtott zálogkölcsön követelés eladásaként köteles elszámolni. Az eladott zálogkölcsön követelést az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből, és a zálogjegyért kapott ellenértéket - mint a követelés eladási árát - az egyéb bevételek között kell elszámolni.
(4) A közraktár az árujegy birtokosa által - az áru kiszolgáltatása érdekében a zálogjegy birtokosa javára - a közraktárban letétbe helyezett idegen pénzeszközt elkülönített betétszámlán köteles kimutatni könyveiben.
(5) Az áru kiszolgáltatásakor a fizetendő általános forgalmi adónak az - áru kiszolgáltatását igénylő - árujegy birtokosa, illetve a közraktári jegy birtokosa által befizetett összegét a közraktár a letevővel szembeni kötelezettségként köteles elszámolni és kimutatni mindaddig, amíg azt a letevőnek tovább nem utalja (ki nem fizeti).
(6) A közraktár a nála elhelyezett áru értékesítése során kapott ellenértéket a letevővel szembeni kötelezettségként köteles elszámolni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. A letevővel szembeni kötelezettség összegét - elszámolási számlán keresztül - csökkenteni kell
a) a felszámított közraktári díj összegében a letevővel szemben fennálló követeléssel,
b) a zálogjegy birtokosa részére kifizetett, zálogjegyen szereplő pénzösszeg és kamatának összegével,
c) a közraktári szerződésből eredő egyéb szolgáltatások díjai összegével, valamint a közraktári tevékenységből eredően a letevővel szemben fennálló, a közraktárat megillető egyéb (pl. értékesítési és biztosítási költségek összegére vonatkozó) követeléssel,
d) az árujegy birtokosát megillető - részére kifizetett, illetve bírói letétbe helyezett - pénzösszeggel.
(7) A közraktár az általa nyújtott zálogkölcsön után - kölcsönönként - a Kt. 28. §-ának (4) bekezdése szerint, a nála elhelyezett áru negyedévente történő minősítése alapján - az áru értéke és a zálogkölcsön közötti különbözet összegéig - képzett céltartalékot az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
(8) Ha a közraktár - az általa folyósított zálogkölcsönből eredően - a zálogjegy birtokosa, a nála elhelyezett áru értékesítése során a letevővel szemben - a befolyt ellenérték összegében - fennálló kötelezettségét elszámolási számlán keresztül csökkentenie kell a zálogjegyen szereplő összeggel (zálogkölcsön követelés) és kamatainak összegével, a követelésekkel és a kamatbevételekkel szemben.
(9) A zálogkölcsön követelés (8) bekezdés szerinti csökkentése során a kölcsön után képzett céltartalékot fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben. Ha a zálogkölcsön követelés összegét és annak kamatát nem fedezi a közraktárnál elhelyezett áru értékesítése során befolyt ellenérték, a követelés fennmaradó összege után a letevő (adós) minősítése alapján céltartalékot kell képezni.