15/1997. (V. 8.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), d), f), h), i), j), k), l), m) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), valamint a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, továbbá a törvényben meghatározott esetben és körben a testület hivatásos és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira terjed ki.

A szolgálati viszony alanyai

(A Hszt. 36. §-ához)
2. § (1) A szolgálati viszony a vám- és pénzügyőrség, mint munkáltató és az állományába kerülő személy között határozatlan időtartamra jön létre.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat (a továbbiakban: munkáltatói jogok) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) gyakorolja, aki ezt a jogkörét e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint ruházhatja át.

Szolgálati viszony létesítése

(A Hszt. 37-41. és 310-312. §-aihoz)
3. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományába, a Hszt. 37. §-ban rögzített feltételek megléte esetén kinevezhető:
a) zászlósi, tiszthelyettesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik, illetve középiskolai végzettség nélkül az, aki a Hszt. 309. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot lát el,
b) tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztásba, aki hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben az adott beosztás ellátásához szükséges szakképesítést szerzett.
(2) Tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátáshoz szükséges szakképesítés
a) a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységébe tartozó feladatokat ellátók tekintetében
aa) az Állam- és Jogtudományi Egyetemen,
ab) a Közgazdaságtudományi Egyetemen,
ac) az Államigazgatási Főiskolán,
ad) a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán,
ae) a Külkereskedelmi Főiskolán,
af) a Rendőrtiszti Főiskola Vámigazgatási és a Nyomozati Szakán
szerzett szakképesítés;
b) a speciális (funkcionális) feladatokat ellátók tekintetében a munkaterületnek megfelelő felsőfokú szakképesítés.
(3) A polgári életből történő felvétel esetén férfiaknál előnyben részesül, aki a sorkatonai szolgálatát letöltötte.
(4) A Hszt. 37. § (3) bekezdésében meghatározott jogkört az országos parancsnok gyakorolja.
(5) A vám- és pénzügyőrség tagjai besorolására vonatkozó előírásokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1) Szolgálati viszony állományba vételi eljárás keretében létesíthető. A jelentkezést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz címezve, írásban kell előterjeszteni.
(2) A felvételi eljárás során be kell mutatni:
a) az iskolai végzettséget és - amennyiben van - az egyéb szakképzettséget igazoló okmányokat
b) hatósági erkölcsi bizonyítványt,
c) férfiak esetében - amennyiben letöltötte - a sorkatonai szolgálatról szóló igazolást,
d) az előző munkaviszonyokra vonatkozó igazolásokat.
(3) A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozata ösztöndíjas hallgatójának a hivatásos szolgálati viszony vállalását tartalmazó nyilatkozatot kell tennie.
(4) A szolgálati viszony létesítése törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt feltételeinek (így különösen: egészségi, pszichológiai, egyes esetekben nemzetbiztonsági követelmények) meglétét a szolgálati elöljáró intézkedése alapján, a személyügyi szerv köteles ellenőrizni, illetve ellenőriztetni.
(5) A felvételi eljárás eredményéről a jelentkezőt írásban kell tájékoztatni.
5. § (1) A pénzügyőrt a próbaidő tartama alatt előképző tanfolyamra be kell rendelni, illetve az országos parancsnok által kijelölt tananyagból be kell számoltatni.
(2) A próbaidő leteltéig kell dönteni a szolgálati viszony esetleges megszüntetéséről.
6. § A szolgálati viszony az állományba vételt elrendelő parancs, határozat (kinevezési okmány) felek általi aláírásával jön létre, mellyel egy időben az állományba lépőnek esküt vagy fogadalmat kell tennie. Az aláírt eskü, fogadalmi okmány egy példányát a felvett személynek kell átadni, egy példányát pedig a kinevezési okmány mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

A szolgálati viszony módosítása

(A Hszt. 15., 33., 46., 51., 102. és 314. §-aihoz)
7. § (1) A szolgálati viszonynak a kinevezési okmányban rögzített lényeges körülményre vonatkozó módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére, vagy a pénzügyőr kérelmére történik. Ez esetekben új okmányt - parancsot, határozatot - kell készíteni.
(2) A szolgálat érdekében történő áthelyezés a Hszt. 47. § (2) bekezdésében rögzített korlátozás betartásával magasabb vagy azonos beosztásba történhet.
(3) Magasabb beosztás az, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik vagy az elérhető rendfokozat az előzőnél magasabb. Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztási kategória változással, úgy a beosztásban eltöltött időt az áthelyezés esetén folyamatosnak kell tekinteni.
(4) A pénzügyőr kérelem alapján történő áthelyezése elsősorban családi, szociális, vagy egyéb méltánylandó indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet. A kérelmet írásban, a szolgálati út betartásával, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a hatáskörét meghaladó ügyben a kérelmet javaslatával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz továbbítani.
(5) A hivatásos szolgálati beosztás átminősítése esetén a pénzügyőr más beosztásba helyezéséig, illetve szolgálati viszonyának megszűnéséig változatlan feltételek mellett - eltérő státuson - a hivatásos állományra vonatkozó jogosultságok biztosítása mellett tovább foglalkoztatható.
8. § Amennyiben a pénzügyőr - a Hszt. 48. § (1) bekezdés a) pontja jogcímén történő alacsonyabb beosztásba helyezést - nem fogadja el, és a rendelkezési állományba vétel feltételei nem állnak fenn, vele szemben - a szolgálati viszonyban töltött idejétől függően - a Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 182. § (1) és (4) bekezdése szerint kell eljárni.
9. § (1) A szolgálati beosztás módosítása esetén előzetesen meg kell vizsgálni a pénzügyőrnek a beosztásra való egészségi alkalmasságát.
(2) Az éves költségvetési törvénnyel jóváhagyott létszámon belül a vám- és pénzügyőrség állományába tartozó, de szolgálati beosztást ideiglenesen be nem töltő pénzügyőrök elhelyezésére, a rendszeresített státusokat nem érintő, legfeljebb a hivatásos állomány összlétszámának tíz százalékát kitevő „rendelkezési állományú” státust kell biztosítani.
(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján beosztás hiánya miatt rendelkezési állományban lévők részére az állományilletékes parancsnok köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számukra képzettségüknek, felkészültségüknek, illetve az f) pont esetében egészségi, pszichikai és fizikai állapotuknak megfelelő, ideiglenes feladatot biztosítani.

Vezénylés

10. § (1) Nem minősül külföldi szolgálatra vezénylésnek, ha a pénzügyőr nemzetközi szerződés alapján külföldön létesített magyar vámhivatalnál teljesít szolgálatot. Ilyen esetben a Hszt. 322. § (2) bekezdésben foglalt külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
(2) A Vám- és Pénzügyőri Iskolára berendelések esetében vezénylést nem kell elrendelni.
(3) A vezénylés elrendelésére a középfokú szerv illetékességi területén a középfokú szerv parancsnoka, míg a különböző középfokú szervek között, illetőleg az országos parancsnokságra vagy onnan történő vezénylésre az országos parancsnok jogosult.

A szolgálati viszony szünetelése

11. § (1) A pénzügyőr szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdés szerinti szüneteltetése esetén beosztása a választásokig csak ideiglenesen, megbízással tölthető be.
(2) Amennyiben a szolgálati viszony szüneteltetésére a próbaidő alatt kerül sor, a kinevezésben rögzített próbaidő befejező időpontját nem kell módosítani.

A szolgálati viszony megszűnése

(A Hszt. 53. és 63. §-aihoz)
12. § A pénzügyőr a szolgálat érdekében vagy kérelmére - az átadó és a fogadó szerv parancsnokának egyetértésével - más fegyveres szervhez áthelyezhető.
13. § (1) A közös megegyezésre irányuló javaslatot, illetve kérelmet a szolgálati elöljáró soron kívül köteles felterjeszteni a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz.
(2) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését követő ismételt állományba vétel csak új szolgálati viszony létesítéseként, a Hszt. 37. § és a 40. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával lehetséges.
14. § (1) A felmentésről szóló parancsot legkésőbb a felmentés kezdő időpontja előtti munkanapon a próbaidő alatti azonnali hatállyal történő megszüntetés esetén a megszüntetés napján, de legkésőbb három munkanapon belül a pénzügyőrnek át kell adni.
(2) Az egészségi alkalmatlanság megállapítása csak a vám- és pénzügyőrség Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottsága) döntése alapján történhet. Ilyen esetben a bizottság jogerős határozatát kell a felmentésről szóló parancshoz, határozathoz mellékelni.
15. § (1) A beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítására csak a minősítés alapján a szolgálattal összefüggő tevékenységben jelentkező konkrét hibák, mulasztások megjelölésével van mód.
(2) A Hszt. 56. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást az ügyet érintő kivizsgálás alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban rögzítenie kell. A vizsgálat során biztosítani kell az érintett meghallgatását is.
16. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi jogi, személyi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amit a résztvevők aláírnak, s azt a személyi anyag részeként kell kezelni.
(2) Amennyiben a szolgálati viszony a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, úgy az érintettel legalább három hónappal előbb kell az (1) bekezdés szerinti beszélgetést lefolytatni.
(3) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok előkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre, és a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek azokat a jogviszony megszűnése előtt legalább 15 nappal megkapják.
(4) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések - a pénzügyőr hibáját kivéve - nem kerültek végrehajtásra, úgy a leszerelés tényleges megtörténtéig érintett részére az utolsó beosztásának megfelelő összegű illetményt kell folyósítani.
17. § Az országos parancsnokság, illetve a középfokú szerv
a) személyügyi szervének gondoskodnia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás és más okmányok előkészítéséről, az érintettnek való átadásáról, és a szolgálati igazolvány, valamint az egyéb visszaadási kötelezettséggel átvett dolgok bevonásáról,
b) pénzügyi szervének gondoskodnia kell a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban, határozatban rögzített járandóságok kifizetéséről, és a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás kiadásáról.

Hivatásos állományba való visszavétel

(A Hszt. 64. §-ához)
18. § (1) A Hszt. 64. § (1) bekezdés alapján történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell alkalmazni.
(2) Visszavétel esetén a pénzügyőrt legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért rendfokozatba kell kinevezni.
(3) A 64. § (2) bekezdés értelmében történő visszavételre a törvényben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerülhet sor.
19. § A pénzügyőrök tekintetében - a főigazgatók kivételével - a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat, továbbá - a tábornoki és ezredesi rendfokozatot kivéve - a rendfokozatokra vonatkozó munkáltatói döntéseket a Hszt. 308. §-ában foglaltak alapján - a jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott körben a közép- és alsó fokú szervek parancsnokai útján - az országos parancsnok gyakorolja.

Összeférhetetlenség

(A Hszt. 65. és 316. §-aihoz)
20. § (1) A pénzügyőr a Hszt. 65. és 316. §-ában meghatározottaknak megfelelően - a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségei maradéktalan teljesítése mellett létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
(2) A Hszt. 65. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelemszerző tevékenységen kívül nem folytathatnak munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a testület alábbi vezető beosztású tagjai:
a) a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka és főigazgatói,
b) az országos parancsnokság főosztályvezetője és az azzal azonosan sorolt más beosztású vezető,
c) az országos parancsnokság főosztályvezető-helyettese és az azonosan sorolt más beosztású vezető,
d) az országos parancsnokság osztályvezetője és az azonosan sorolt más beosztású vezető,
e) alsó fokú szerv parancsnoka és parancsnokhelyettese.
21. § (1) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása szempontjából
a) munkavégzéssel járó egyéb jogviszony: a pénzügyőr szolgálati viszonyon kívüli jövedelemszerző tevékenysége;
b) jövedelemszerző tevékenység, különösen:
ba) a munkaviszony, a köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony keretében történő munkavégzés,
bb) a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsági tagjaként, könyvvizsgálójaként, tanácsadójaként kifejtett tevékenység,
bc) a gazdasági társaságok tagjai és a szövetkezeti tagok munkavégzése,
bd) a munkavégzésre irányuló egyéb - polgári jogi - jogviszonyok alapján végzett tevékenység;
c) szolgálati idő: a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés ideje.
(2) A szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszonya miatt a pénzügyőr a beosztása szerinti feladatát nem tudja a képességei alapján vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, illetőleg, ha emiatt egyes szolgálati feladatok ellátásával nem lehet megbízni.
22. § A pénzügyőr az Hszt. 65. § (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
23. § (1) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését vagy módosítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Orvosi magángyakorlat folytatása iránti kérelem engedélyezéséhez az országos parancsnok előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A kérelmet szolgálati úton, írásban kell benyújtani. Ha a kérelem tekintetében a Hszt. 65. § (1) bekezdés b) pontja, (5) és (6) bekezdése, valamint 316. §-a alapulvételével összeférhetetlenség nem állapítható meg, az engedélyt meg kell adni.
(3) A Hszt. 65. § (5) bekezdésében foglaltak alapján különösen összeférhetetlen a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, ha arra a pénzügyőr hatósági jogalkalmazó tevékenysége által érintett gazdálkodó szervnél és egyéb szervezetnél, illetve magánszemélynél kerülne sor, illetve a szolgálati hely és a tevékenységet biztosító szervezet között gazdasági, elszámolási jogviszony áll fenn.
(4) A kérelem tárgyában hozott döntéséről az állományilletékes parancsnok 30 napon belül köteles a pénzügyőrt értesíteni. Az elutasító döntést indokolni köteles.
24. § (1) Az engedélyhez kötött munkavégzéssel járó egyéb jogviszony befejezését vagy az e rendeletben foglaltakra figyelemmel lényeges, utóbb bekövetkező változását az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul jelenteni kell.
(2) Bejelentési kötelezettség alá eső munkavégzéssel járó egyéb jogviszony megszűnését, illetve módosítását is be kell jelenteni.
25. § (1) Ha a Hszt. szerinti összeférhetetlenségi okok valamelyike az engedély kiadását követően merül fel, illetve válik ismertté, az állományilletékes parancsnok az annak megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.
(2) A pénzügyőr a Hszt. 65. § (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettsége elmulasztásáért fegyelmi felelősséggel tartozik.
26. § A más - polgári - szervhez vezényelt pénzügyőr esetében a más szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A hivatásos állomány előmenetele

(A Hszt. 71-82. §-aihoz)
27. § A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró és a személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a pénzügyőr megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről.
28. § (1) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés az egyéb feltételek megléte esetén is soron kívülinek minősül.
(2) A soron kívüli előléptetésre a javaslatot az állományilletékes parancsnok terjeszti elő az országos parancsnokhoz.
29. § (1) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati évek alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.
(2) Annak az előresorolása, aki ellen a kötelező előresorolás időpontjában büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, az eljárás jogerős lezárásáig nem végezhető el. Ezt követően - ha vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabták ki - visszamenőleges hatállyal intézkedni kell besorolása, az új illetmény megállapítása iránt.
30. § (1) A pénzügyőr felkészültségét, szakmai teljesítményét, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - minősítés, illetve szolgálati jellemzés formájában rendszeresen - 5 évenként - értékelni kell.
(2) A tisztek, főtisztek és tábornokok esetében a minősítést, a zászlósok és tiszthelyettesek esetében a jellemzést az 5 év eltelte előtt is el kell készíteni a Hszt. 82. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítést, illetve jellemzést a szolgálati viszony meghosszabbítására vonatkozó javaslat megtétele előtt szintén el kell készíteni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl jellemzést kell készíteni a pénzügyőr oktatási intézménybe történő beiskolázása, tartós külszolgálatra vezénylése, kitüntetésre és más magasabb elismerésre történő előterjesztése esetén is, amennyiben előző minősítésétől, illetve jellemzésétől több mint 3 év már eltelt.
(5) A Rendvédelmi Főiskola ösztöndíjas és kettős jogállású nappali tagozatos hallgatóiról, valamint a Vám- és Pénzügyőri Iskola alap-, közép és felsőfokú szaktanfolyamainak hallgatóiról tanulmányaik befejezésekor tanulmányi jellemzést kell készíteni.
(6) Az elkészült minősítést, jellemzést ismertetése előtt azt érintettnek megismerés céljából úgy kell kiadni, hogy annak tanulmányozására megfelelő idő álljon a rendelkezésére. A pénzügyőr kérésére észrevételezés végett azt az illetékes érdek-képviseleti szervnek, illetve tisztségviselőnek is meg kell küldeni.
(7) A minősítés, illetve jellemzés ismertetésén az illetékes személyügyi szerv képviselőjének is részt kell venni. Érintett írásos észrevételét a minősítéshez, illetve jellemzéshez kell csatolni. Tájékoztatni kell őt arról, hogy a minősítés általa valótlannak tartott vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen jogorvoslattal élhet.
(8) A pénzügyőr szolgálati viszonyát érintő intézkedéseknél a minősítést (jellemzést) kell alapul venni.

Pályázati rendszer

(A Hszt. 45. és 313. §-aihoz)
31. § A szolgálati beosztásban történő előmenetelt a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok kiválasztással vagy pályázat kiírásával is biztosíthatja.
32. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél - a Hszt. 45. § (7) bekezdése szerinti vezető beosztásokat is beleértve -
a) az országos parancsnokság főosztályvezetői,
b) a középfokú szerv parancsnoki,
c) az egyes, a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez képest speciális felsőfokú szakképesítést igénylő beosztások pályázat útján is betölthetők.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beosztások betöltésére csak belső pályázat írható ki.
(3) A pályázat meghirdetése (megjelenése) és a benyújtási határidő között legalább 30 napnak kell eltelnie.
33. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett szolgálati beosztás megnevezését és a szolgálati hely címét,
b) a szolgálati beosztás ellátásával kapcsolatos főbb feladatokat,
c) a szolgálati beosztás betöltésének kezdő időpontját,
d) a szolgálati beosztás ellátásához előírt képesítési és egyéb követelményeket,
e) a pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,
f) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, továbbá az elbírálás várható időpontját,
g) a pályázattal kapcsolatos felvilágosításra jogosult nevét, címét és telefonszámát.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, a majdani munkájára vonatkozó elképzeléseit ismertető pályamunkát és a megpályázott beosztás betöltésével kapcsolatos esetleges feltételeit, igényét.
(3) A pályázathoz mellékelni kell a pályázati feltételekben meghatározott képesítési követelményeket igazoló bizonyítványok (oklevelek) másolatát és a pályázati felhívásban meghatározott egyéb kellékeket.
34. § (1) A pályázatokat bizottság bírálja el.
(2) A bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok írásban bízza meg.
(3) A bizottság 5 tagból, valamint az elnökből áll.
35. § (1) A bizottság ülését az országos parancsnokság személyügyi szerve készíti elő. Ennek keretében:
a) összeállítja a pályázók névjegyzékét,
b) megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázatok és mellékleteik megfelelnek-e a követelményeknek,
c) felhívást intéz a pályázóhoz az esetleges hiányok pótlására,
d) gondoskodik a bizottsági tagok és a pályázati követelményeknek megfelelő pályázók meghallgatásra történő meghívásáról.
36. § (1) A bizottság ülése zárt, azon a bizottság elnökén, tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn és - meghallgatásának idejére - a meghívott pályázón kívül más nem vehet részt.
(2) A bizottság a pályázatok értékelése és a meghívott pályázók személyes meghallgatása alapján foglal állást.
(3) Nem vehet részt a pályázat elbírálásában a pályázó, a pályázó hozzátartozója, valamint akitől annak tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
(4) A bizottság határozatképes, ha ülésén az elnök és legalább három tag jelen van. A bizottság állásfoglalását nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az elnök szavazata dönt.
(5) Ha a szavazategyenlőség az első helyre sorolt személyére vonatkozik, a jelöltek közül valamennyit javasoltnak kell tekinteni.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a pályázók névjegyzékét és a bizottsági tagok megbízását. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a bizottság ülésének helyét, időpontját, a bizottság jelenlévő tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,
b) a meghívott és megjelent pályázók nevét és címét,
c) a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét, a sorrendiséget illető állásfoglalását és annak rövid indoklását, valamint ezek összegzése alapján a bizottság kinevezésre vonatkozó javaslatát, illetve a (4) bekezdés szerinti szavazategyenlőség esetén az első helyre sorolt jelöltek névsorát.
37. § (1) A pályázatra kiírt beosztásba kinevezésről az országos parancsnok dönt.
(2) Ha a pályázat eredménytelen volt, új pályázatot kell kiírni.
(3) Az országos parancsnokság személyügyi szerve köteles a döntést követő 30 napon belül minden pályázót pályázata eredményéről értesíteni, egyúttal részükre a pályázati anyagot visszaküldi.

Szolgálatteljesítési idő

(A Hszt. 84-88. és 320. §-aihoz)
38. § A munkaközi szünet napi harminc perc.
39. § (1) Az ügyeleti szolgálat lehet állandó - folyamatos és folytonos, megszakítás nélküli - vagy eseti szolgálat, a készenlét szolgálati időn kívüli eseti szolgálat.
(2) Az állandó ügyeleti szolgálatot a pénzügyőr szolgálati beosztása alapján, az eseti ügyeleti szolgálatot külön parancs, illetve utasítás szerint - szolgálatvezénylés alapján - teljesíti.
(3) Készenlét esetén a pénzügyőr külön paranccsal, illetve utasítással előre meghatározott helyen, módon és ideig köteles munkavégzésre készen állni.
(4) Állandó ügyeleti szolgálat a szakmai feladatok folyamatos ellátása érdekében az országos parancsnokságon, a területi szerveknél és a Központi Járőrszolgálati Parancsnokságnál működő ügyeleti szolgálat. A Központi Járőrszolgálati Parancsnokság meghatározott területek, létesítmények és értékek őrzésvédelmére őrfeladatokat ellátó szervet is működtet.
(5) Az állandó ügyeletet, őrfeladatokat ellátók - ha részükre szabadidő nem biztosítható - a túlszolgálat időtartamára a Hszt. 320. § (2) bekezdése szerinti díjazásra jogosultak.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

(A Hszt. 89-97. és 321. §-aihoz)
40. § (1) A pénzügyőrt az őt megillető szabadság mértékéről az alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnek évente tájékoztatnia kell.
(2) A Hszt. 97. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szolgálati helyenként szabadságolási ütemtervet kell készíteni.
(3) A szabadság kiadásánál az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik.

Egészségügyi szabadság

(A Hszt. 93. §-ához)
41. § (1) A szolgálatképtelenség elbírálását általában a Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálata (a továbbiakban: Egészségügyi Szolgálat) végzi.
(2) Indokolt esetben a pénzügyőr betegség, műtét, balesetből eredő sérülés miatti szolgálatképtelenségének elbírálására a háziorvosa is jogosult.
42. § (1) A szolgálatképtelenséget elbíráló orvos felmentése alapján a pénzügyőrt egészségügyi szabadság, illetve indokolt esetben szanatóriumi jellegű gyógykezelés illeti meg. A szolgálatképtelenséget megállapító orvosi igazolást a parancsnoknak havonta, a szolgálati út betartásával az országos parancsnokságra kell felterjeszteni.
(2) A pénzügyőr az orvosi felmentést köteles szolgálati elöljárójának haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben az egészségügyi szabadság a 30 napot meghaladja havonta, rövidebb orvosi felmentés esetén szolgálattételre jelentkezéskor a pénzügyőr az igazolást köteles bemutatni és leadni.
43. § Hosszabb ideig tartó megbetegedés, kórházi ápolás, orvosi felmentés után a háziorvos, illetőleg az Egészségügyi Szolgálat orvosa fokozatos szolgálatba állítást, csökkentett szolgálatteljesítési időben való foglalkoztatást kezdeményezhet.

Érdemek elismerése

(A Hszt. 118. §-ához)
44. § (1) A pénzügyőr szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért, valamint hosszabb időn át eredményesen ellátott szolgálatáért elismerésben részesíthető.
(2) Az országos parancsnok az alábbi elismerések adományozására jogosult:
a) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő csökkentése,
b) fizetési fokozatban előresorolás,
c) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
d) soron kívüli előléptetés,
e) országos parancsnoki dicséret pénzjutalommal vagy anélkül,
f) pénz- vagy tárgyjutalom.
(3) A középfokú szerv parancsnoka az alábbi elismerések adományozására jogosult:
a) fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő csökkentésére,
b) fizetési fokozatban előresorolásra,
c) dicséretként pénzjutalomban részesítésre,
d) főtörzszászlósig soron kívüli előléptetésre,
e) szóban vagy írásban dicséret adására.
(4) Az alsó fokú szerv parancsnoka a pénzügyőrt szóban vagy írásban megdicsérheti.
(5) Az országos parancsnok által adományozható tárgyjutalom lehet különösen:
a) Vám- és Pénzügyőrségért Érem,
b) Vám- és Pénzügyőri díszszablya,
c) Vám- és Pénzügyőri dísztőr,
d) Vám- és Pénzügyőri címeres testületi jelvénnyel ellátott aranygyűrű,
e) minden 50. életévét betöltő pénzügyőrnek az alkalomnak megfelelő tárgyjutalom.
45. § A felsorolt elismerések a Nemzetközi Vámnap (január 26.), a Magyar Köztársaság állami és nemzeti ünnepei (március 15., augusztus 20., október 23.) vagy rendkívüli, kiemelkedő szolgálatteljesítés, betöltött szolgálati évek, illetőleg 50. születésnap alkalmából adományozhatóak.
46. § A köztársasági elnöki elismerésekre a javaslatot a tervezett átadás előtt legalább három hónappal, a pénzügyminiszteri elismerésekre a javaslatot a tervezett átadás előtt másfél hónappal köteles a középfokú szerv parancsnoka az országos parancsnokságra felterjeszteni.
47. § A pénz- vagy tárgyjutalmat mindig paranccsal, határozattal kell kiadni.
48. § (1) A szóbeli dicséretről feljegyzést kell készíteni.
(2) A dicséretet a pénzügyőr személyi anyagában fel kell jegyezni és ki kell hirdetni.

A vám- és pénzügyőrségnél fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók köréről

49. § A pénzügyőrök fegyelmi ügyében a Hszt. 126. §-ában meghatározott szolgálati elöljárón kívül fegyelmi jogkör gyakorlására az alábbiak jogosultak:
a) a Rendvédelmi Főiskola vám- és pénzügyőri tanszékvezetője, a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka,
b) alsó fokú szerv parancsnoka.
50. § (1) A Hszt. 126. § (2)-(4), valamint a 127. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törvény, valamint a jelen rendelet 76. §-a szerint fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljárók közül:
a) a pénzügyminiszter, az országos parancsnok és a főigazgatók, továbbá a középfokú szervek parancsnokai valamennyi fenyítés,
b) a Rendvédelmi Főiskola vám- és pénzügyőri tanszékvezető, illetőleg a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka a feddés, a megrovás,
c) az alsó fokú szerv parancsnoka a feddés, a megrovás, az egy fizetési fokozattal egy évre visszavetés fenyítés
kiszabására jogosult.
(2) Fegyelmi jogkörét
a) a pénzügyminiszter az országos parancsnokkal és a főigazgatókkal,
b) az országos parancsnok a hivatásos állomány valamennyi tagjával,
c) a Rendvédelmi Főiskola vám- és pénzügyőri tanszék vezetője a kettős jogállású nappali tagozatos hallgatókkal,
d) a középfokú szerv parancsnoka az állományába tartozókkal, ezen felül a Vám- és Pénzügyőri Iskola parancsnoka az alap, középfokú szaktanfolyamra, valamint a nyelvtanfolyamra berendelt hallgatókkal,
e) az alsó fokú szerv parancsnoka az alsó fokú szerv állományába tartozókkal
szemben gyakorolja.
51. § A fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult elöljáró jogkörét az illetékességébe tartozó állomány egészére vagy annak egy részére vonatkozóan szervezetszerű helyettesére átruházhatja.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

(A Hszt. 75. §-ához)
52. § (1) A testület hivatásos állományába történő felvétel előtt a jelentkezőnek előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
(2) A felvétel előtti egészségi alkalmasságot az Egészségügyi Szolgálat vizsgálja és minősíti.
53. § (1) A hivatásos szolgálati viszony fennállása alatt az egészségi alkalmasság újbóli elbírálása végett 3 évenként időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
(2) A vizsgálatot végző orvos a vizsgálat eredménye alapján az újabb alkalmassági vizsgálatra az előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.
(3) Soron kívül kell az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot elvégezni
a) ha a pénzügyőr egészségi állapotában olyan változás következik be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi szolgálatának ellátására,
b) hirtelen fellépő szolgálati megbetegedés vagy erre utaló jelek, továbbá munkabaleset, foglalkozási megbetegedés előfordulását követően,
c) tartós keresőképtelenség után a munkába álláskor.
54. § (1) Ha a pénzügyőr szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és gyógykezelésétől sem várható szolgálatképességének helyreállítása, valamint a Hszt. 93. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi szabadság időtartamának lejártakor érintettet az Egészségügyi Szolgálat Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV) elé kell utalni.
(2) A felülvizsgálatra rendelt pénzügyőr munkaképesség-csökkenésének szakvéleményezését az illetékes orvosszakértői bizottság végzi, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságról, illetve alkalmatlanságról az Egészségügyi Szolgálat FÜV Bizottsága dönt.
(3) Az orvosi felülvizsgálati eljárást kezdeményezheti
a) az állományilletékes parancsnok;
b) az Egészségügyi Szolgálat orvosa;
c) a keresőképtelenséget megállapító orvos;
d) az érintett személy.
(4) Az orvosi felülvizsgálatra rendelt pénzügyőrt az állományilletékes parancsnok tájékoztatja a felülvizsgálati eljárásról, annak okáról, és felhívja a figyelmét az ezzel kapcsolatos teendőire és törvényes jogaira.
(5) A felülvizsgálati bizottság első fokon hozott határozata ellen 15 napon belül az országos parancsnokság FÜV Bizottságához lehet fellebbezni.
(6) A másodfokon hozott határozat ellen a Hszt. 196. §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye.
55. § A gépjárművezetők egészségi alkalmasságát a vonatkozó jogszabály alapján a háziorvos vagy az Egészségügyi Szolgálat orvosa bírálja el.
56. § (1) A Hszt. 180. § (2) bekezdése szerint felvett jegyzőkönyv egy-egy példányát az országos parancsnokság Személyzeti, Oktatási és Munkaügyi Főosztálya (a továbbiakban: Személyzeti Főosztály), illetőleg az Egészségügyi Szolgálat részére meg kell küldeni.
(2) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a vonatkozó jegyzőkönyvek, illetve az Egészségügyi Szolgálat javaslata alapján az országos parancsnok indokolt határozatban dönt.
(3) A minősítő határozat ellen a pénzügyőr a Hszt. 180. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslattal élhet.
57. § (1) Ha a munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén az állapot végleges kialakulását követően munkaképesség-csökkenés következett be, a pénzügyőrt a területileg illetékes orvosszakértői bizottság elé kell utalni.
(2) Ha a munkaképesség-csökkenés oly mértékű, hogy a pénzügyőr a szolgálat ellátására alkalmatlan, a baleseti járadék folyósítása mellett az orvosi felülvizsgálatra berendelését is kezdeményezni kell.
(3) A hivatásos szolgálatra alkalmas vagy alkalmatlan minősítésre a vám- és pénzügyőrség FÜV Bizottsága illetékes.

Nyugellátással kapcsolatos eljárás

(A Hszt. 182-192. §-aihoz)
58. § A pénzügyőrt meghatározott feltételek mellett szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék illeti meg.
59. § (1) A pénzügyőr szolgálati nyugdíjának megállapítására kérelemre vagy hivatalból kerülhet sor. A szolgálati jogviszony megszűnését parancsban vagy határozatban kell elrendelni.
(2) A szolgálati jogviszony nyugállományba helyezéssel történő megszűnésére kiadott, szolgálati parancs vagy határozat tartalmazza a hivatásos jogviszonyban eltöltött időt.
60. § A hivatásos állomány tagjának rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.
61. § A magasabb fokozatú baleseti járadék az állapotrosszabbodás orvosilag megállapított időpontjától, de legkorábban az igénybejelentést követő hónap első napjától jár.
62. § A nyugdíj alapját képező jövedelemről, amennyiben az nem a vám- és pénzügyőrségtől származik, a kérelmezőnek igazolást kell benyújtania.
63. § A csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj helyett a teljes összegű szolgálati nyugdíjat az ötvenedik életév betöltése hónapjának első napjától, illetve az 50%-os munkaképesség-csökkenés orvosi megállapításának hónapjának első napjától - legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától - kell folyósítani.
64. § A baleset alapján megállapított baleseti járadékot a baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség alapján megállapított baleseti járadékot pedig az ebből származó munkaképesség-csökkenés országos orvosszakértői szakvéleménye megállapításának hónapjának első napjától kell folyósítani.
65. § Az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást, valamint a szülői nyugdíjat a pénzügyőr elhalálozását követő második hónap első napjától, a jogosultság későbbi keletkezése esetén pedig a keletkezés hónapjának első napjától kell megállapítani és folyósítani.
66. § A pénzügyőrrel közös háztartásban nem élt, de nyugellátásra jogosult családtagjainak nyugdíját az elhalálozás hónapjának a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés hónapjának első napjától kell megállapítani és folyósítani.
67. § (1) E rendelet alkalmazásában nyugdíj-megállapító szerv az országos parancsnokság.
(2) A Hszt. alapján járó nyugellátásokat az országos parancsnokság határozattal állapítja meg.
(3) A határozat ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet.
68. § Az országos parancsnokság hivatalból, kérelem nélkül hoz határozatot
a) a szolgálati nyugdíjigény,
b) a rokkantsági nyugdíjigény,
c) az elhunyt pénzügyőr özvegye (élettársa) és árváinak nyugellátási igénye,
d) a szolgálati, rokkantsági, özvegyi nyugdíjigény megnyílásakor érvényesíthető családi és házastársi pótlék elbírálásáról.
69. § Az országos parancsnokság kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:
a) baleseti járadékigény,
b) szolgálati viszony megszűnésétől számított két éven belüli rokkantsági nyugdíjigény,
c) szülői nyugdíjigény,
d) elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye,
e) az orvosi bizottság által adott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosítása, illetve azok folyósításának beszüntetése,
f) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igény,
g) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igények,
h) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével szemben bejelentett állapotrosszabbodási kérelmek elbírálása,
i) ötvenedik életév betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításának megkezdése.
70. § Az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a pénzügyőr, illetőleg elhalálozása esetén a jogosult családtagok - özvegyi, árvaellátása elbírálásához szükséges okmányok és egyéb adatok a szolgálati viszony megszűnéséről szóló parancs megjelenésétől számított legkésőbb 15 napon belül az országos parancsnoksághoz kerüljenek.
71. § A rokkantság fokát, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértő Intézet munkaképesség-csökkenését véleményező első és másodfokú orvosi bizottsága véleménye alapján állapítja meg az Egészségügyi Szolgálat.

Kérelem, szolgálati panasz

(A Hszt. 193-194. §-aihoz)
72. § (1) A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyve kell foglalni. Az intézkedésről a kérelmezőt írásban vagy szóban értesíteni kell. A szóbeli értesítést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A szolgálati elöljáró a hatáskörét meghaladó ügyben előterjesztett kérelmet véleményével együtt soron kívül a kérelem elbírálására jogosult elöljáróhoz köteles felterjeszteni.
73. § (1) Ha a pénzügyőr a sérelmezett döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatti szolgálati panaszát nem a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál terjeszti elő, azt a közbeeső elöljáró soron kívül köteles az érintett elöljáróhoz továbbítani.
(2) A szolgálati panasz alapján tett intézkedésekről a panaszost írásban értesíteni, az elutasító döntést - a jogorvoslati lehetőségre való figyelemfelhívás mellett - indokolni kell.

A személyügyi nyilvántartás rendje

(A Hszt. 199-203. §-aihoz)
74. § (1) A központi személyi nyilvántartást az országos parancsnokságon, az alapnyilvántartást az állományilletékes szervnél kell vezetni.
(2) Az alapnyilvántartást az állományilletékes szervnek szolgálati helyenként kell nyilvántartani, kezelni. A pénzügyőr személyi anyagát a külön e célra rendszeresített gyűjtőben kell elhelyezni és tárolni.
(3) A gyűjtőben kell elhelyezni az alábbi személyi iratokat:
a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányokat,
b) a kinevezési okmány egy, eredeti aláírásokat tartalmazó példányát,
c) személyi adatlapot,
d) a szolgálati viszony módosítása során keletkezett okmányokat (előresorolás, előléptetés, kinevezés, vezénylés, áthelyezés),
e) a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat),
f) minősítést, jellemzést,
g) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolásokat, nyilatkozatokat,
h) a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos okmányokat (javaslat, kérelem, szolgálati igazolás).
(4) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak hivatalos irat, okmány, eredeti okirat alapján lehet.
75. § (1) A központi személyügyi nyilvántartásból a Pénzügyminisztérium, illetve az országos parancsnok és a főigazgatók igényeinek megfelelően összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni az állomány összetételéről, felkészültségéről, a fluktuációról, annak okairól a vezetési, szervezési, a létszámgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi stb. tevékenységgel kapcsolatos vezetői döntések előkészítéséhez.
(2) Az adatok kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon adhatók át.
76. § A vám- és pénzügyőrség szervezési adatai és teljes személyi állományának a személyügyi nyilvántartás keretében nyilvántartható adatait manuális vagy számítógépes rendszerben kell feldolgozni.

A szociális gondoskodás

(A Hszt. 206-207. §-aihoz)
77. § (1) A vám- és pénzügyőrség a szociális helyzet ismeretében a rászorultság elve alapján a vám- és pénzügyőrség éves költségvetési lehetőségein belül pénzbeli vagy természetbeni támogatás és személyes gondoskodás formájában szociális juttatásban részesítheti a Hszt. 206. §-ában meghatározott személyi kört.
(2) A szociális keret terhére
a) pénzbeli támogatásként adható:
aa) szociális segély,
ab) temetési segély,
ac) beiskolázási segély,
ad) szülési segély;
b) természetbeni támogatásként adható:
ba) kedvezményes üdültetés,
bb) kedvezményes munkahelyi étkeztetés,
bc) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

A pénzbeli szociális támogatások

78. § (1) Egyszeri szociális segélyben részesíthető, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan kiadások miatt megélhetése átmenetileg veszélybe került.
(2) Az éves szociális segély összege a mindenkori minimálbér kétszeres összegét nem haladhatja meg.
79. § (1) A pénzügyőr hozzátartozója vagy általa eltartott rokona halála esetén - szociális helyzetének figyelembevételével - temetési segélyben részesíthető.
(2) A temetési segély maximum a minimálbér kétszeres összege lehet.
80. § (1) Beiskolázási segélyben részesíthető a pénzügyőr, illetőleg özvegye, ha tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, illetve középfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló gyermeke van.
(2) A beiskolázási segély évenkénti összege a minimálbér kétszeresét nem haladhatja meg.
81. § Szülési segélyben részesíthető a pénzügyőr, ha gyermeke születésekor eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Szülési segélyként - szociális helyzettől függően - legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresét, legkevesebb ötezer forintot lehet megállapítani.

Természetbeni támogatások

82. § A vám- és pénzügyőrség üdülést, pihenést szolgáló létesítményeit, illetve az egyéb szervezett üdültetési formákat kedvezményesen vehetik igénybe a pénzügyőr, a nyugállományú pénzügyőr, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint az önálló keresettel nem rendelkező gyermeke.
83. § A vám- és pénzügyőrség által működtetett közétkeztetést a pénzügyőr és a nyugállományba helyezett pénzügyőr kedvezményesen veheti igénybe. Előfizetés esetén a kedvezmény a hivatásos állományból nyugállományba helyezett pénzügyőr házastársát (élettársát) is megilleti. A kedvezmény mértékét a vonatkozó jogszabályok keretei között a szociális központ vezetőjének javaslatára az országos parancsnok állapítja meg.
84. § (1) A Hszt. 206. §-ában meghatározott személyi kör részére gépjármű magáncélú igénybevétele esetén a térítési díjból maximum 50% kedvezmény adható.
(2) A költségvetési lehetőségek függvényében a 82. §-ban meghatározott személyi kör részére a vám- és pénzügyőrség által biztosítható más szolgáltatások kedvezményes igénybevétele is engedélyezhető.

A pénzbeli és természetbeni kedvezmények közös szabályai

85. § (1) A szociális támogatások és kedvezmények odaítélése elbírálásánál előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, illetve a gyermekét egyedül nevelő pénzügyőrt, a hősi, a szolgálat és a vám- és pénzügyőrség halottja özvegyét és árváját, a szolgálati baleset következtében megrokkantat.
(2) Az egyes segélyek, támogatások részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is adhatók.
(3) Szociális támogatásban és kedvezményben csak az részesíthető, aki a támogatás odaítéléséhez szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és kezeléséhez hozzájárul. A valótlan adatszolgáltatással vagy más módon történő szándékos megtévesztéssel rászorultságot igazoló személytől a támogatást, kedvezményt vissza kell vonni.
86. § (1) A nyugállományba helyezettek szociális gondozásba vétele, részükre találkozók, ünnepségek szervezése annak a középfokú szervnek a feladata, ahonnan nyugállományba került. Ha ez a szerv idő közben megszűnt, a jogutód szerv, ennek hiányában a területileg illetékes középfokú szerv látja el a feladatot.
(2) Ha a volt szolgálati hely a nyugállományú lakhelyétől jelentős távolságra van vagy lakóhelye (tartózkodási helye) megváltozott, a vám- és pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve veszi át a gondozási feladatot. A középfokú szervek közötti hatásköri vita esetén a Személyzeti Főosztály jelöli ki a gondozó szervet.
87. § (1) A vám- és pénzügyőrség a Vám- és Pénzügyőrség Szociális, Kulturális és Sportközpontja (a továbbiakban: Szociális Központ) közreműködésével a nyugállományúak szociális gondozása, a velük való kapcsolattartás elősegítése érdekében támogatja a nyugállományúak szervezeteit.
(2) A nyugdíjas gondozásra szolgáló keretet az éves szociális kereten belül évente az országos parancsnokság Pénzügyi, Gazdasági és Létesítményi Főosztályának a javaslatára az országos parancsnok állapítja meg.

A kegyeleti gondoskodás

88. § A hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilvánítást az országos parancsnok kezdeményezi.
89. § (1) A vám- és pénzügyőrség halottjának tekinthető:
a) az országos parancsnok,
b) az országos parancsnokhelyettes, a főigazgató,
c) a tábornok
függetlenül tényleges vagy nyugállományú voltától.
(2) Az országos parancsnok a vám- és pénzügyőrség halottjává nyilváníthatja az elhunyt pénzügyőrt, ha életútja alapján a vám- és pénzügyőrség tevékenységének fejlesztésében vagy huzamosabb időn át felelősséggel járó beosztásában kiemelkedő érdemeket szerzett.
(3) Nem nyilvánítható a vám- és pénzügyőrség halottjának és nem alkalmazhatóak a kegyeleti gondoskodás szabályai arra:
a) akit fegyelmi úton elbocsátottak,
b) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítélt,
c) aki életének önkezével vetett véget, továbbá
d) akinek halála önhibájából eredő ittasság vagy bódult állapot következménye.
(4) Méltányolható emberi okokra, valamint a szociális helyzetre tekintettel a fentiek alól az országos parancsnok felmentést adhat.
90. § A kegyeleti eljárás iránti szükséges intézkedéseket az állományukba tartozókra a középfokú szervek vezetője, az országos parancsnokság állománya vonatkozásában a Személyzeti Főosztály teszi meg, vizsgálva az elhalálozás körülményeit, valamint az elhunyt életútját.
91. § (1) A vám- és pénzügyőrség halottjává nyilvánításra az állományilletékes szerv parancsnoka vagy a Személyzeti Főosztály vezetője tesz javaslatot. Nyugállományú elhunyt esetén javaslatot tehet az elhunyt lakóhelye szerint illetékes alsó fokú szerv parancsnoka, illetőleg a pénzügyőr nyugdíjasok bejegyzett szervezeteinek vezetősége is.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) az elhunyt személyi adatait,
b) az elhalálozás időpontját, okát,
c) a minősítés indoklását,
d) a temetés módjára vonatkozó elképzeléseket.
(3) A vám- és pénzügyőrség halottjává nyilvánításról az országos parancsnok dönt. Erről a javaslattevőt, illetőleg a közvetlen hozzátartozót értesíteni, s a döntést parancsban közzé kell tenni.
92. § (1) A vám- és pénzügyőrség halottjává nyilvánítás esetén a temetési szertartás - az elhunyt végakaratát és közeli hozzátartozói kívánságát is figyelembe véve - történhet egyházi vagy polgári gyászszertartással, zenekar, díszalegység közreműködésével, vagy az utóbbiak nélkül.
(2) A hősi, a szolgálat, valamint a vám- és pénzügyőrség halottjának nyilvánított részére - a hozzátartozók beleegyezésével a Magyar Köztársaság címerével és a vám- és pénzügyőrség jelvényével ellátott síremlék állítható.
93. § A temetés Hszt. 213. §-ában foglaltak szerinti költségeit - a fővárosban a Szociális Központ, vidéken az állományilletékes szerv előlegezi meg, illetve fizeti ki az országos parancsnokság költségvetése terhére.
94. § (1) A pénzügyőr vagy a vám- és pénzügyőrség nyugdíjasa halála esetében temetési segélyben részesíthető az elhunyt házastársa, ennek hiányában gyermeke vagy szülője, eltartója, vagy az aki a temetés költségét fedezte.
(2) A temetési költség-hozzájárulás a pénzügyőr (függetlenül tényleges vagy nyugállományú voltától) halála esetén a temetési költség fele, minden más esetben maximum a minimálbér kétszeres összege, amely nem haladhatja meg az igazolt temetési költség felét.
(3) A temetési szertartások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős
a) Budapesten a Szociális Központ,
b) vidéken az állományilletékes szerv.
(4) A kegyeleti eljárással kapcsolatos intézkedésekről a Személyzeti Főosztálynak jelentést kell tenni.
95. § (1) Az állományilletékes parancsnok - a haláleset minősítésére figyelemmel - az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:
a) kapcsolatfelvétel az elhunyt családjával,
b) a temetés előkészítéséért, megszervezéséért, lebonyolításáért felelős személy(ek), gyászbeszéd(ek) megtartójának kijelölése,
c) gondoskodás a testületi zenekar igényléséről,
d) a díszalegység és tiszteletadás egyéb formáinak biztosítása,
e) az elhunyt családjával egyeztetetten gondoskodni a temetés módjáról, időpontjáról, annak - és a sírhelynek - a megrendeléséről,
f) egyéb szükséges teendők.
(2) Indokolt esetben az állományilletékes parancsnok javaslatot tesz:
a) a vám- és pénzügyőrség halottjává nyilvánításra,
b) posztumusz előléptetésre.
(3) Az országos parancsnoknak a Személyzeti Főosztály vezetője tesz javaslatot a kegyeleti intézkedésekre, indokolt esetben a temetésen, megemlékezésen az országos parancsnokságot képviselő vezető kijelölésére, az elhunyt posztumusz előléptetésére.
96. § A nyugállományú pénzügyőr halálesetének tudomásra jutásakor az állományilletékes parancsnoknak fel kell vennie a kapcsolatot a Vám- és Pénzügyőrség Nyugdíjasainak Egyesülete elnökével, valamint a nyugdíjasok helyi szervezetével (tagozatával).
97. § A testület költségvetésének a terhére számla alapján - a hősi, a szolgálat, valamint a vám- és pénzügyőrség halottja esetében - a következő kegyeleti kiadások számolhatók el:
a) a halottszállítás,
b) a temetés,
c) a temetéskor a vám- és pénzügyőrség nevében elhelyezett koszorú költsége,
d) a sírhely, urnasírhely, illetve urnafülke egyszeri megváltása.

Értelmező rendelkezések

98. § E rendelet alkalmazásában:
a) az országos parancsnokság létszámába tartozók szolgálati helye az országos parancsnokság, a középfokú szerv létszámába tartozók szolgálati helye a középfokú szerv;
b) az országos parancsnokság állományába tartozók vonatkozásában szervezeti egység az országos parancsnokság;
c) szolgálati elöljáró az országos parancsnok, a főigazgató, a főosztályvezető, önálló osztályvezető, hivatalvezető, a középfokú szerv parancsnoka is;
d) állományilletékes parancsnok az országos parancsnokság állományába tartozók, valamint a középfokú szervek parancsnokai és helyettesei tekintetében az országos parancsnok;
e) a vám- és pénzügyőrség középfokú szervei
ea) a hatósági jogkörrel rendelkező területi vámszervek,
eb) a Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága és a vám- és pénzügyőrség technikai, anyagi eszközökkel való ellátása, a vámadatok számítástechnikai feldolgozása és a külkereskedelmi statisztika szolgáltatása, a vámkezeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, továbbá a pénzügyőrök alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése érdekében létrehozott vámszervek.
99. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyára való alkalmazásáról szóló 26/1992. (XI. 12.) PM rendelet, a vám- és pénzügyőrség fegyelmi szabályzatáról szóló 8/1978. (PK 10.) PM utasítás, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjainak képesítési szabályairól szóló 6/1994. (PK 12.) PM utasítás, valamint a vám- és pénzügyőrség szervezeti és szolgálati szabályzatáról szóló 7/1978. (PK 10.) PM utasítás 1., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 18., 20., 21., 22., 23., 25., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 35., 67., 72. §-ai, valamint az ezt az utasítást módosító 5/1994. (PK 12.) PM utasítás.