16/1997. (IV. 22.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: országos parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre (a továbbiakban az országos parancsnoksággal együtt: bv. intézet), valamint az e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).
(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a más szervhez vezényelt ht. állomány tagja esetében is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a ht. állományból nyugállományba helyezettekre, valamint a ht. állomány és a nyugállomány tagjának hozzátartozóira.

II. Fejezet

AZ IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁNAK ÉS FOLYÓSÍTÁSÁNAK JOGKÖRE

2. § (1) A bv. szervezet ht. állományú tagjainak saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások elbírálása tekintetében első fokú nyugdíjmegállapító szerv az országos parancsnokság.
(2) A megállapított nyugellátásokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja.

III. Fejezet

SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182-183. §-aihoz)
3. § (1) A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszüntetését követő naptári nappal kezdődik.
(2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a teljes összegű nyugdíjat a nyugdíjas 50. életéve betöltésének, vagy az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenése megállapításának napjától kell folyósítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti munkaképesség-csökkenés napjának megállapításánál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OEP OOSZI) illetékes orvosi bizottsága által kiállított szakvélemény dátuma az irányadó.

A nyugdíjalap számítása

4. § (1) A nyugdíj alapjának kiszámításánál a Hszt. 183. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetményátlag nem lehet több a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott öregségi nyugdíjalap felső határánál.
(2) Ha a Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a ht. állomány tagja a beszámított időszakban csökkentett illetményt kapott, összilletményét a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.
(3) Ha a ht. állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időre kapott illetményt, a nyugdíját e rövidebb időszakban kapott illetmény és illetmény jellegű juttatás egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.
(4) Ha a ht. állomány tagja szolgálati feladatait más szervhez vezényeltként teljesítette, a nyugdíjának megállapításakor az e munkakörében kapott és nyugdíjalapot képező illetmények (bérek) és juttatások figyelembevételével kell az illetményátlagot megállapítani.

Rokkantsági nyugdíj

(A Hszt. 185. §-ához)
5. § (1) A Hszt. 185. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét az OEP OOSZI I. és II. fokú Orvosi Bizottsága állapítja meg.
(2) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a rokkantság mértékét nem éri el, és emiatt az állományviszony rendezése is szükségessé válik, a szolgálatra való alkalmasság kérdésében a fegyveres szervek I. és II. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottságának (a továbbiakban: FÜV Bizottság) döntése az irányadó.
6. § Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az arról szóló jogerős határozat keltét követő második hónap első napjától a rokkantsági nyugdíj folyósítását be kell szüntetni.
7. § A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.
8. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a 4. §-ban meghatározottak szerint kell eljárni.
9. § (1) A Hszt. 185. §-ának (3) bekezdése alapján olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani, mint amilyen a jogosultat - a rokkantság időtartamát is beszámítva - a rokkantság III. csoportjában megillette volna. Az így megállapított nyugdíjat fel kell emelni a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével, és a felemelt összeget a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell folyósítani.
(2) A rokkantság megszűnését követő öt éven belül a Hszt. 185. §-ának (3) bekezdése szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléledhet, kivéve, ha a megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett szolgálati nyugdíjat állapítottak meg.

Baleseti ellátás

(A Hszt. 186. §-ához)
10. § Betegségnek, balesetnek a szolgálattal való összefüggését a FÜV Bizottság véleménye alapján az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
11. § A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített és 67%-ot elérő vagy meghaladó munkaképesség-csökkenés esetén a ht. állomány tagját a szolgálati viszony megszűnéséig rokkantsági nyugdíj helyett negyedik fokozatú baleseti járadék illeti meg.
12. § Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.
13. § A Hszt. 186. §-ának (1) bekezdése szerinti baleseti ellátás megállapításánál:
(1) Szolgálati kötelmekkel összefüggőnek kell minősíteni - a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon túl - azt a balesetet, amely a ht. állomány tagját
a) a szolgálattal, illetőleg a beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek a kapott parancsoknak, utasításoknak bárhol történt teljesítése,
b) az eskü és a szabályzatok alapján elvárható magatartás alapján kifejtett tevékenysége,
c) szolgálati úton, illetőleg a szolgálati helyre vagy onnan lakására (szállítására) menet
közben érte.
(2) Szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek kell minősíteni - a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon túl - a balesetet, ha az a ht. állomány tagját nem az (1) bekezdésben felsorolt tevékenység közben érte, különösen, ha a szolgálat teljesítése alatt, de tiltó parancsok súlyos megszegése miatt következett be.
14. § Szolgálati kötelmekkel összefüggő az a betegség vagy betegségből származó haláleset, amely a társadalombiztosítási rendelkezések szerint foglalkozási betegségnek, illetőleg ebből származó halálesetnek minősül, és amelyet a FÜV Bizottság véleménye alapján az állományilletékes parancsnok annak minősített.

A jogosultságot korlátozó okok

15. § (1) A jogosultat csak egy címen illeti meg nyugellátás, aki több nyugellátásra jogosult, azok közül választhat.
(2) Akinek szolgálati viszonya a ht. szolgálat felső korhatárának betöltése előtt 67%-ot elérő vagy ezt meghaladó munkaképesség-csökkenés miatt szűnik meg, részére csak rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani.

IV. Fejezet

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

(A Hszt. 187-190. §-aihoz)
16. § (1) A Hszt. 187-188. §-ai alapján járó hozzátartozói ellátásokat a ht. állomány tagja elhalálozását követő második hónap első napjától, a jogosultság későbbi keletkezése esetén pedig a keletkezés hónapjának első napjától kell folyósítani.
(2) A hozzátartozói nyugellátásoknál a ht. állományú tag részére megállapított teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozók az őket megillető ellátásokra, függetlenül attól, hogy a ht. állományú tagnak a nyugdíja nem - vagy csökkentett mértékben - került folyósításra.

V. Fejezet

NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hszt. 191. §-ához)
17. § (1) Az országos parancsnokság a nyugdíjjogosultságot határozattal bírálja el.
(2) A határozatnak rendelkező részből és részletes indokolásból kell állnia.
18. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv hivatalból (kérelem nélkül) hoz határozatot:
a) a szolgálati nyugdíj,
b) a rokkantsági nyugdíj,
c) a baleseti rokkantsági nyugdíj,
d) a baleseti járadék,
e) a ht. állomány elhunyt tagja után járó, az elhalálozás időpontjában vele együtt élő hozzátartozók - kivéve a szülői nyugdíjigényt és az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényét - hozzátartozói nyugellátásáról,
f) a szolgálati vagy rokkantsági nyugdíj megállapításakor érvényesíthető családi pótlék és házastársi pótlék elbírálásáról.
(2) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden más esetben, így különösen
a) a szülői nyugdíjigény,
b) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról,
c) az orvosi bizottság által adott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának beszüntetéséről, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról,
d) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósítására irányuló igényekről,
e) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekről,
f) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével szemben bejelentett állapotrosszabbodási kérelmek elbírálásáról,
g) a hivatásos szolgálat felső korhatárának betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításának beindításáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a szülői nyugdíjra jogosult nevét, leánykori nevét, születési hely, év, hó, napját, anyja nevét, lakcímét irányítószámmal, társadalombiztosítási azonosító jelét,
- igazolást a lakóhely szerint illetékes önkormányzattól, hogy az elhalt az igénylőt a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott ideig az elhalálozását megelőzően túlnyomórészben vagy egészben eltartotta,
- ha rokkant, a rokkantságot igazoló OOSZI szakvéleményt vagy a rokkantságot igazoló határozatot,
- ha részesül valamilyen ellátásban, az erről szóló határozatot és a folyósítási törzsszámot;
b) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényének elbírálásához személyi adatait (nők esetében leánykori nevet is), lakcímet irányítószámmal, társadalombiztosítási azonosító jelet, a tartást megállapító határozatot, valamint mindazokat az okmányokat, amelyek a törvényben előírt jogosultsági feltételek meglétét igazolják;
c) a (2) bekezdés c)-g) pontjainál a személyi és előzményi adatokon túl értelemszerűen a kérelem tárgyához a megfelelő igazolásokat.
19. § (1) A nyugellátásra való jogosultság, illetve a folyósítás tárgyában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hoz határozatot:
a) az árvaellátás folyósításának megszüntetéséről,
b) az özvegyi nyugdíj megszüntetéséről, ha az özvegy újabb házasságot köt,
c) az özvegyi nyugdíj megszüntetéséről, ha az az árvaellátás megszűnése miatt következik be,
d) az újabb házasságkötés esetén a végkielégítésre irányuló igényről,
e) az elhunyt nyugdíjas özvegyének (élettársának) és árváinak nyugellátási igénye elbírálásáról,
f) az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj feléledésére irányuló igényről,
g) az ellátás folyósításának bármely okból részben vagy egészben történő szüneteltetéséről,
h) a házastársi pótlékra vagy a családi pótlékra való jogosultság megszüntetéséről,
i) a nyugdíj folyósításának ideje alatt megnyíló családi és házastársi pótlék igényről.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata elleni fellebbezési ügyekben a társadalombiztosításról szóló törvény rendelkezései szerint lehet jogorvoslattal élni.

VI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a ht. állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak családtagjai nyugellátásának elbírálásához előírt okmányokat és egyéb adatszolgáltatásokat a jogviszony megszűnéséről szóló parancs megjelenésétől számított, legkésőbb 15 napon belül a nyugdíjat megállapító szervhez megküldjék.
(2) Ha a mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás beindítására késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.
21. § (1) Ha a ht. állomány tagja a Hszt. 341. §-a alapján kéri a szolgálati nyugállományba helyezését, kérelmét az esedékesség előtt két hónappal írásban kell benyújtania.
(2) A korábbi jogszabályok alapján megállapított és folyósított, valamint a Hszt. 341. §-ában megállapított feltételek szerint meghatározott nyugellátásokat és azok folyósítását e rendelet nem érinti, ezek folyósítása továbbra is a korábbi szabályok, illetve a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint történik.
22. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendeletnek a büntetés-végrehajtási testületnél történő végrehajtásáról rendelkező 103/1982. (IK 2.) IM utasítás.