174/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól

A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. §-ának b) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Mpt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint létrejött Garancia Alapra (a továbbiakban: Alap).
(2) Az Alap az Szt. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2. § (1) Az Alap kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az Alap éves beszámolója az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból, a 9. § szerinti kiegészítő mellékletből és a 10. § szerinti üzleti jelentésből áll.
(3) Az Alap belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a saját működését biztosító, valamint az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) információs igényeit.
3. § Az Alap számviteli politikája keretében az Szt. 14. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően köteles elkészíteni az Mpt.-ben, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben előírt azon szabályzatokat, amelyek az Alap könyvvezetéséhez, az éves beszámoló elkészítéséhez, továbbá a Pénztárfelügyelet, az Állami Számvevőszék és a tagpénztárak felé történő egyéb jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak, így különösen:
a) a befektetési szabályzatot, amelynek tartalmaznia kell az Alap saját tulajdonát képező eszközök befektetésével és az Alapnál - nem saját tulajdonként - átmenetileg kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos szabályokat, valamint ezen befektetések egymástól való elkülönített nyilvántartásának módját, továbbá azt, hogy az Alapnál átmenetileg kezelt vagyon más pénztárhoz történő továbbadása esetén a továbbadott vagyon értékének megállapítása milyen módon történik;
b) az Alap által a pénztártag vagy számlatulajdonos egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számla), a tag kérésére történő átvétele esetén a tag számlájának az átmeneti időtartam alatt elkülönített módon való kezelésére, valamint a tag járandóságának szolgáltatásával kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozó szabályzatot;
c) az Alap tagjai részére az Mpt. 89. § (1) bekezdése szerint teljesített kifizetéseknek, valamint a kifizetésekkel kapcsolatban felmerült költségeknek az Alap tagjaival történő elszámolása során az egyes tagpénztárakat terhelő összegek megállapítása céljából az elkülönített nyilvántartás módjára és a tagpénztárakkal történő elszámolás rendjére vonatkozó szabályzatot;
d) a tagpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag, illetve a számlatulajdonos által az Alapba ideiglenesen elhelyezett vagyonrész kezelésével kapcsolatos szabályzatot.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A befektetett eszközökön belül:
a) állampapírok között kell kimutatni az Alap szabad, saját pénzeszközeiből tartós befektetési céllal vásárolt állampapírok (államkötvény és kincstárjegy) értékét;
b) a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni az Alap tulajdonát képező befektetési célú állampapírok, hosszú lejáratú devizabetétek negyedév végén, illetve a mérleg fordulónapján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét az értékelési tartalékkal szemben.
(3) A követelés fejében kapott vagyontárgyakat - ide nem értve az értékpapírokat - legfeljebb a kiváltott követelés könyv szerinti értékén az áruk között kell kimutatni abban az esetben, ha azt az Alap értékesíteni kívánja, és más módon nem hasznosítja.
(4) Értékpapírok között:
a) az állampapírokon belül elkülönítetten kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező, valamint az Alapnál vagyonkezelés céljából lévő állampapírokat;
b) az Alapnál vagyonkezelés céljából lévő egyéb értékpapírként az átvett egyéni és szolgáltatási számlák pénzeszközeiből, valamint a felszámolt pénztár tagjaitól beszedett tagdíjakból az Alap által vásárolt értékpapírokat a beszerzési értékükön (a kamatozó értékpapírokat a vételárban lévő kamattal csökkentett értéken), valamint az egyéni és a szolgáltatási számlák eszközfedezetéül átvett értékpapírokat az átadó pénztár által közölt értéken kell kimutatni;
c) az Alap saját tulajdonát képező állampapírok értékhelyesbítéseként az állampapírok mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részét az értékelési tartalékkal szemben kell kimutatni;
d) az Alapnál vagyonkezelés céljából lévő értékpapírok értékelési különbözeteként az egyéni, illetve a szolgáltatási számlákhoz tartozó, valamint a felszámolt pénztárak tagjainak beszedett tagdíjából vásárolt értékpapírok - ideértve az állampapírokat is - negyedév végén, illetve a mérleg fordulónapján megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részét a - pénztártagokkal szembeni - kötelezettségekkel szemben kell kimutatni.
(5) A tagpénztárakkal szembeni követeléseken belül:
a) tagdíjkövetelésként kell kimutatni az Mpt. 91-92. §-a szerint a tagpénztárak által az Alapnak negyedévente fizetendő, garanciális bevételként előírt összegét;
b) tagpénztárak rendkívüli befizetésére szóló követelésként kell kimutatni az Mpt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint a tagok által az Alap részére teljesítendő rendkívüli befizetések garanciális bevételként előírt összegét;
c) Alapra átszállt befagyott követelésként kell kimutatni az Mpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerint a pénztártag vagy kedvezményezettje más pénztárba történő átlépése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépése, a járadékszolgáltatás folyósítása, valamint a pénztártag elhalálozása esetén az Mpt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint befagyott követelésnek az Alap által - a pénztár helyett - kifizetett összegét a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg;
d) egyéni számla kiegészítéséből eredő követelésként kell kimutatni a pénztártag nyugdíjba vonulásakor, egyéni fedezetének az Alap által a normafedezet mértékéig kiegészített összegét a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg;
e) szolgáltatási számla kiegészítéséből eredő követelésként kell kimutatni a nyugdíj folyósításának időszakában a pénztár szolgáltatási tartalékának - a likviditási és kockázat fedezeti tartalék igénybevétele után is fennálló hiánya miatt - az Alap által kiegészített összegét a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg;
f) egyéb követelésként kell kimutatni a tagpénztárral szembeni követelések behajtásával, a felszámolási eljárással összefüggésben az Alapnál felmerült költségek, ráfordítások tagpénztárra továbbhárított összegét.
(6) A pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szembeni követelésen belül:
a) a felszámolt pénztár tagjával szembeni tagdíjkövetelésként kell kimutatni az Mpt. 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontjától a pénztártagok esedékes tagdíjának előírt összegét;
b) pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szembeni egyéb követelésként kell kimutatni a felszámolási eljárás, egyezségi tárgyalás során a pénztártagok Alap által történő jogi képviseletéért felszámított díjak garanciális bevételként elszámolt összegét.
(7) A pénzeszközök között kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező pénzeszközöket és az Alapnál vagyonkezelésben lévő pénzeszközök összegét.
(8) A pénzeszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező éven belüli lejáratú devizabetétek mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét az értékelési tartalékkal szemben.
(9) A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni az éven belüli lejáratú, az Alapnál vagyonkezelésben lévő devizabetétek mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelésekor megállapított, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét a - pénztártagokkal szembeni - kötelezettségekkel szemben.
(10) Aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező állampapírok, valamint az Alapnál vagyonkezelésben lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tárgyévre időarányosan járó kamatát, a diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözet tárgyévre időarányosan jutó összegét.
5. § (1) A saját tőkén belül:
a) jegyzett tőkeként kell kimutatni az Alap alapításakor az Alap részére más gazdálkodó szervezetek, illetve egyéb szervezetek által - véglegesen - juttatott pénzbeli támogatások összegét;
b) tartalék tőkeként kell kimutatni az Alap tárgyévet megelőző év(ek)ben keletkezett mérleg szerinti eredményének a tartalék tőkébe átvezetett összegét;
c) értékelési tartalékként kell kimutatni az Alap saját működését szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök, forgóeszközök közötti állampapírok és éven belüli lejáratú devizabetétek értékhelyesbítésének elszámolt összegét;
d) mérleg szerinti eredményként kell kimutatni az Alap tárgyévet megillető bevételeinek és tárgyévet terhelő költségeinek, ráfordításainak különbözetét, amelynek összege a tárgyévet követő évben a tartalék tőkébe kerül átvezetésre.
(2) A céltartalékként kell kimutatni az Alap jövőben várható veszteségének és kötelezettségének fedezetére az Szt. 27. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint megképzett céltartalék összegét.
(3) A tagpénztárakkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az Alapnak a tagpénztárakkal kapcsolatos elszámolások során keletkező egy évnél rövidebb lejáratú fizetési kötelezettségeit. Itt kell kimutatni a tagpénztár felszámolása során az Alap által értékesített pénztári vagyontárgyak befolyt eladási árának az Alap követelését meghaladó, tagpénztárat megillető részét.
(4) A pénztártagokkal szembeni kötelezettségeken belül tagpénztárankénti tagolásban:
a) átvett egyéni számla miatti kötelezettségként kell kimutatni az Mpt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a pénztártag vagy a számlatulajdonos kérésére a tag egyéni számlájának - átmeneti (legfeljebb 6 hónapig tartó) kezelése céljából, az ahhoz tartozó befektetésekkel, illetve pénzeszközökkel együtt történő - átvétele esetén a befektetésnek megfelelő eszköz, illetve a pénzeszköz növekedéseként elszámolt összegét;
b) átvett szolgáltatási számla (járadékfedezet) kötelezettségként kell kimutatni az Mpt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a pénztártag vagy a számlatulajdonos kérésére a tag szolgáltatási számlájának (járadékfedezetének) - átmeneti (legfeljebb 6 hónapig tartó) kezelése céljából, az ahhoz tartozó befektetésekkel, illetve pénzeszközökkel együtt történő - átvétele esetén a befektetésnek megfelelő eszköz, illetve a pénzeszköz növekedéseként elszámolt összegét;
c) felszámolt pénztár tagjával szembeni tagdíj miatti kötelezettségként kell kimutatni az Mpt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontjától esedékes, az Alap által előírt tagdíjak összegében a pénztártaggal szemben fennálló - egyéni számlának nem minősülő - kötelezettséget;
d) átvett egyéni számlák befektetései hozama miatti kötelezettségként kell kimutatni az átvett egyéni számlák pénzeszközeinek befektetéséből származó árfolyamnyereség, kapott kamatok, osztalékok és a befektetések ráfordításai, valamint árfolyamvesztesége különbözetének - annak jellegétől függően - bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét, továbbá itt kell kimutatni ezen befektetések értékelési különbözetének elszámolt összegét is;
e) átvett szolgáltatási számlák befektetései hozama miatti kötelezettségként kell kimutatni az átvett szolgáltatási számlák pénzeszközeinek befektetéséből származó árfolyamnyereség, kapott kamatok, osztalékok és a befektetések ráfordításai, valamint árfolyamveszteség különbözetének - annak jellegétől függően - bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét, továbbá itt kell kimutatni ezen befektetések értékelési különbözetének elszámolt összegét is;
f) felszámolt pénztár tagjaitól beszedett tagdíjak befektetésének hozama miatti kötelezettségként kell kimutatni a pénztártagok tagdíjaiból eszközölt befektetésekből származó árfolyamnyereség, kapott kamatok, osztalékok és a befektetések ráfordításai, valamint árfolyamveszteség különbözetének - annak jellegétől függően - bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét, továbbá itt kell kimutatni ezen befektetések értékelési különbözetének elszámolt összegét is.
(5) Rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni az Alap által a Magyar Nemzeti Banktól felvett egy évnél rövidebb lejáratú hitelek összegét.
(6) Állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatni az Mpt. 100. §-ában foglaltak alapján az Alap fizetőképességének biztosítása miatt a központi költségvetés által vállalt garancia beváltásából eredő kötelezettséget.
(7) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a szerződésen alapuló, árubeszerzéssel vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos, az előzőekben nem nevesített, minden egyéb, egy évnél rövidebb lejáratú kötelezettséget.

A mérleg egyes tételeinek értékelésére vonatkozó előírások

6. § (1) Az Alap a mérlegtételek értékelésekor az Szt. 32. §-ának (1)-(2) bekezdését, a 33. §-ának (1) bekezdését, a 34. §-ának (3)-(4) bekezdését, a 39. §-ának (3)-(4) bekezdését, valamint a 41/A. §-át e § (2)-(3) bekezdésében foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) Az Alap a nála vagyonkezelésben lévő - az átvett egyéni és szolgáltatási számlák eszközfedezetéül szolgáló - befektetéseket - értékpapírokat, devizabetéteket -, továbbá kapott pénzeszközökből és a felszámolt pénztár tagjaitól beszedett tagdíjakból eszközölt befektetéseket negyedévenként a negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapján köteles értékelni, a megállapított piaci érték és a befektetés könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet, a megfelelő eszközhöz rendelten értékelési különbözetként köteles kimutatni az átvett egyéni, illetve szolgáltatási számla miatti kötelezettségekkel szemben.
(3) Az Alap a saját tulajdonát képező állampapírokat, a devizabetéteket - a vagyonkezelésben lévő értékpapíroktól és devizabetétektől elkülönítetten - negyedévenként a negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapján köteles értékelni, és a megállapított piaci érték, valamint a befektetés könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet a befektetett eszközök és a forgóeszközök között értékhelyesbítésként köteles kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben.
(4) Devizabetét piaci értékének a Magyar Nemzeti Bank által a mérleg fordulónapjára vonatkozóan közzétett deviza középárfolyamán átszámított forintértékét kell tekinteni.

Az eredménykimutatás tagolása, tételeinek tartalma

7. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A garanciális bevételeken belül kell kimutatni a tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevételek, rendkívüli tagpénztári befizetések, a pénztártagok felszámolási eljárásban, illetve egyezségi tárgyaláson való jogi képviseletéért felszámított díjak összegét.
(3) Az átvett pénztártagok egyéni vagy szolgáltatási számláján kimutatott követelései befektetésének eredményeként kell kimutatni az átvett egyéni és szolgáltatási számlák pénzeszközeiből, valamint a felszámolt pénztárak tagjainak tagdíjbefizetéseiből származó - az Alapnál vagyonkezelésben lévő - befektetések (ideértve a határidős és opciós ügyleteket is) kamat-, osztalék- és árfolyamnyereség bevételének, valamint e befektetésekkel kapcsolatos költségek (letétkezelői díjak, értéktári és elszámolóházi szolgáltatásokért fizetett díjak, bizományi díjak stb.) és árfolyamveszteségek különbözeteként keletkezett eredményt.
(4) Az átvett pénztártagok követelései befektetéséből származó eredmény egyéni, illetve szolgáltatási számlákon történő elszámolásaként:
a) pozitív előjellel kell kimutatni az (3) bekezdés szerinti eredmény veszteségként mutatkozó (ráfordításként megjelenő és a pénztártagokat terhelő) összegének a pénztártagokkal szemben kötelezettségként előírt összegét,
b) negatív előjellel kell kimutatni az (3) bekezdés szerinti eredmény nyereségként mutatkozó (bevételként megjelenő és a pénztártagokat megillető) összegének a pénztártagokkal szemben kötelezettséget növelő összegét.
(5) Pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező állampapírok, betétszámlák után kapott, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamatok - beleértve a diszkont állampapírok névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegét is - és az állampapírok értékesítése során eladási ára és könyv szerinti értéke egyenlegében realizált árfolyamnyereség összegét.
(6) Garanciális ráfordításon belül elkülönítetten kell kimutatni a pénztárak befagyott követeléseinek az Alap által kifizetett összegét, a pénztártagok felszámolási eljáráson, illetve egyezségi tárgyaláson való képviseletével összefüggésben felmerült költségek és ráfordítások (ügyvédi díjak, szakértői díjak stb.) összegét, az átvett egyéni és szolgáltatási számlák vezetésével összefüggésben felmerült költségek és ráfordítások (dologi és egyéb adminisztratív költségek stb.) összegét, továbbá a felszámolt pénztárak tagjaitól történő tagdíj beszedésével kapcsolatban, és az Alap által a pénztárak helyett teljesített kifizetések alapján az Alapra átszállt követelések pénztáraktól történő behajtásával összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások összegét (perköltségek, ügyvédi díjak, eljárási illetékek stb.).
(7) A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni az Alap saját tulajdonát képező állampapírok értékesítéséből származó árfolyamveszteséget, a kezelésével összefüggésben felmerülő költségeket (értéktári és elszámolóházi szolgáltatásokért fizetett díjak, letétkezelői díjak, bizományi díjak, opciós díjak stb.), valamint a Magyar Nemzeti Banktól felvett hitel után fizetett kamat, kezelési költség stb. összegét.
(8) Működési költségeken belül költségnemenként elkülönítetten kell kimutatni az Alap gazdálkodásával, saját eszközeinek működtetésével összefüggésben felmerült - a (2)-(7) bekezdésekben nem szerepeltetett - költségek összegét, ideértve a pénztárak befektetési tevékenységének elemzésével, a járadékszolgáltatás fedezetének vizsgálatával kapcsolatban felmerülő költségeket is.

Sajátos könyvelési előírások

8. § (1) Az Alap az Mpt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a pénztártag vagy a számlatulajdonos kérésére a tag egyéni, illetve szolgáltatási számlájának - átmeneti kezelés céljából történő - átvétele esetén az ahhoz tartozó - befektetésként - átvett értékpapírokat az értékpapírokon belül elkülönítetten, az Alapnál vagyonkezelésben lévő értékpapírok között köteles elszámolni a pénztártagokkal szembeni egyéni, illetve szolgáltatási számlakötelezettséggel szemben, az átadó pénztár által közölt értéken - mint beszerzési értéken -, beleértve az értékpapírhoz kapcsolódó értékelési különbözet összegét is.
(2) Az egyéni, illetve a szolgáltatási számla (1) bekezdés szerinti átvétele esetén, ha az átadó pénztár az egyéni, illetve szolgáltatási számlához tartozó eszközfedezetként nem befektetéseket, hanem pénzeszközöket - beleértve a devizabetét számlát is - ad át, akkor az Alap azok összegét a pénzeszközök növekedéseként, a nyilvántartásokban elkülönítetten köteles elszámolni a pénztártagokkal szembeni egyéni, illetve szolgáltatási számlakötelezettségekkel szemben.
(3) Az átvett egyéni, illetve szolgáltatási számlák eszközfedezetéül az átadó pénztártól átvett befektetések (értékpapírok) után, valamint az átvett pénzeszközökből származó befektetések után a mérleg fordulónapjáig kapott, illetve időarányosan járó kamatok - ideértve a diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegét is -, realizált árfolyamnyereség - beleértve a határidős és opciós ügyletek után realizált árfolyamnyereséget is - összegét a bevételek között kell elszámolni a pénzeszközökkel, illetve az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben.
(4) A (3) bekezdés szerinti befektetésekkel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, valamint a realizált árfolyamveszteség ráfordításként elszámolt összegét a (3) bekezdés szerinti bevétellel tételesen össze kell vezetni - a kisebb összeg átvezetésével - és
a) a bevételek között keletkező, a pénztártagokat megillető befektetési nyereséget a bevétel csökkentéseként kell elszámolni az átvett egyéni, illetve szolgáltatási számlák befektetési hozama miatti kötelezettség növelésével, illetve
b) a ráfordítások között keletkező, a pénztártagokat terhelő befektetési veszteséget a ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni az egyéni, illetve szolgáltatási számlák befektetési hozama miatti kötelezettség csökkentésével.
(5) A (3) bekezdés szerinti befektetések értékelési különbözetét az átvett egyéni, illetve szolgáltatási számlák befektetési hozama miatti kötelezettségként kell elszámolni.
(6) Az egyéni, illetve szolgáltatási számlák más pénztárnak történő továbbadása esetén a pénztártaggal szembeni egyéni, illetve szolgáltatási számlakötelezettséget csökkenteni kell - az átadott eszközfedezet jellegétől függően - az értékpapírok, illetve a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.
(7) Az egyéni, illetve szolgáltatási számlák átadásakor az átvett egyéni, illetve szolgáltatási számlák befektetési hozama miatti kötelezettséget csökkenteni kell:
a) a pénzeszközökkel szemben a vagyonkezelési időszak alatt pénzügyileg befolyt hozamok, árfolyamnyereségek és kifizetett befektetési ráfordítások egyenlegének összegében;
b) az aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásokkal szemben az időarányosan elszámolt, de pénzügyileg még nem rendezett hozamok, illetve befektetési ráfordítások összegében, és
c) az elszámolt értékelési különbözetekkel szemben.
(8) A felszámolt pénztárak tagjaival szemben az Mpt. 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontjától az esedékesség időpontjában a tagdíjat a pénztártaggal szembeni követelésként és kötelezettségként kell elszámolni. A tagdíj befolyásakor a követelést csökkenteni kell a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg.
(9) A felszámolt pénztárak tagjaitól beszedett tagdíjakból eszközölt befektetések után a vagyonkezelési időszak alatt kapott, illetve időarányosan elszámolt járó kamatokat, valamint kifizetett, illetve időarányosan elszámolt fizetendő költségek, ráfordítások, valamint a befektetési hozamok és ráfordítások különbözetének összegében keletkező, a pénztártagokat érintő befektetési nyereség vagy veszteség összegét, továbbá az ilyen befektetések értékelési különbözetét a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni a felszámolt pénztár tagjaitól beszedett tagdíjak befektetésének hozama miatti kötelezettséggel szemben.
(10) A felszámolt pénztár tagjainak más pénztárhoz való továbbadásakor a felszámolt pénztár tagjaival szembeni tagdíj miatti kötelezettséget csökkenteni kell a vagyonkezelési időszak alatt a beszedett tagdíjak összegében - az átadott eszközfedezet jellegétől függően - az értékpapírokkal és a pénzeszközökkel szemben. Ha a követelésként előírt tagdíj a más pénztárnak történő átadásig nem folyik be, akkor annak összegével csökkenteni kell a kötelezettségeket a pénztártagokkal szembeni követelések csökkentésével egyidejűleg.
(11) A pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani az Alap saját tulajdonát képező pénzeszközöket és az Alapnál vagyonkezelésben lévő pénzeszközök összegét.
(12) Az Alap által a pénztár helyett kifizetett, illetve a pénztár egyéni és szolgáltatási számla kiegészítéseként - 4. § (5) bekezdés d)-e) pontjai szerint - a pénztárnak átutalt összegeket a tagpénztárakkal szembeni követelésként kell előírni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.
(13) A felszámolt pénztár tagjai által befizetett tagdíjak összegével csökkenteni kell a pénztár tagokkal szembeni követelését a pénzeszközök növelésével egyidejűleg.