176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Lt. 37. §-ában meghatározott minden olyan repülőtérre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek rendszeresen használnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a meglevő, de nem üzemeltetett repülőterekre, valamint az olyan repülőterekre, amelyet motoros repülőgépek és helikopterek egy naptári éven belül legfeljebb 15 egymás utáni, illetve összesen 30 napon használnak.

A zajgátló védőövezet

2. § (1) E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetében, a repülőtér telekhatárán kívül eső területnek az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak, jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeit.   [LÁBJEGYZET_1]  A zajgátló védőövezetnek azt részét, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területeknek, illetve azok övezeteinek kell tekinteni.
(2) A mértékadó zajterhelés kiszámításakor a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap prognosztizált átlagos forgalmát kell alapul venni.
3. § (1) A zajgátló védőövezeten belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében övezeteket kell kijelölni az alábbiak szerint:
Övezet	Számított mértékadó zajterhelés [Leq, M, dB (A)]
nappal (06-22h)	éjszaka (22-06h)
A jelű övezet:	Leq, M>75		Leq, M>65
B jelű övezet:	75>Leq, M>70		65>Leq, M>60
C jelű övezet:	70>Leq, M>65		60>Leq, M>55
D jelű övezet:	65>Leq, M>60		55>Leq, M>50
E jelű övezet:	60>Leq, M>55		50>Leq, M>45
(2) A zajgátló védőövezet valamely pontját (területét), amely a rá meghatározott nappali és éjszakai mértékadó zajterhelés alapján eltérő övezetbe tartozna, a zajterhelés szempontjából kedvezőtlenebb (zajosabb) övezetbe kell besorolni.
(3) D jelű övezetet csak olyan területeken szabad kijelölni, ahol a közlekedési zaj nappali terhelési határértéke 65 dB-nél, éjszakai határértéke 55 dB-nél kisebb.
(4) E jelű övezet kijelölésére csak kivételes esetben kerülhet sor olyan területen, ahol a közlekedési zaj nappali határértéke 55, éjszakai határértéke 45 dB-nél kisebb, és a közegészségügyi hatóság a területen lévő kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel ezt szakhatósági állásfoglalásában igényli.
(5) Az illetékes légiközlekedési hatóságnak D, valamint E jelű övezet kijelölése előtt különös gonddal kell vizsgálnia a repülőtér működtetésének módosításával elérhető zajcsökkentési lehetőségeket. Ilyen övezetek csak akkor jelölhetők ki, ha a repülőtér működésének ellehetetlenítése nélkül a környezeti zajterhelés nem csökkenthető határérték alá.

A zajgátló védőövezet kiszámítására vonatkozó szabályok

4. § (1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtetőnek, illetve a repülőtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha
a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy
b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 25%-kal megváltozik a mértékadó forgalom, és a tényleges forgalom alapján elvégzett számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.
(3) Meglevő és üzemelő repülőtér esetében a repülőtér üzemben tartójának e rendelet hatálybalépését követő három éven belül kezdeményezni kell a zajgátló védőövezet és az azon belül az zajövezetek határainak kijelölését.
(4) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet első kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményezni kell az zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Ennek során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet 3. § (2) bekezdés vagy a 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezet kijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.
(5) A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás eredményeit és dokumentációját a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell.

A légiközlekedési hatóság feladatai a zajgátló védőövezettel kapcsolatban

5. § (1) A zajgátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt az illetékes légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell. A számítások megkezdése előtt az alkalmazni kívánt eljárásra és adatbázisra vonatkozóan - ha ez más jogszabályból nem következik - be kell szerezni az illetékes közegészségügyi és környezetvédelmi hatóság egyetértését is.
(2) Amennyiben a zajgátló védőövezet védett, vagy fokozottan védett természeti értéket vagy természeti területet érint, az engedélyezési eljárásba a táj- és természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(3) A számítás eredményeit az illetékes légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a számításokat megfelelőnek találja, akkor ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti. Ezzel a záradékkal azt igazolja, hogy a számítás kiinduló adatai, valamint az alkalmazott számítási módszer megfelel az e rendelet végrehajtására kiadott jogszabály előírásainak.
(4) Az illetékes légiközlekedési hatóság, a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után, a zajgátló védőövezet határait a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha ez 30-nál több védendő helyiséget (lakószoba, hálószoba) érintene.
6. § (1) A zajgátló védőövezetet - a területileg illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki. A határozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a zajgátló védőövezet kijelölt övezeti határait;
b) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi stb. repülési korlátozások);
c) az érvényesség időtartamát;
d) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat;
e) a zajcsökkentés, -ellenőrzés érdekében a repülőtér számára az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket (pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati rend kidolgozása stb.).
(2) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak bővítés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén azok engedélyezése előtt kell a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot az illetékes légiközlekedési hatóságnak kiadnia. A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni a település és a térség érvényben lévő rendezési terveit, illetőleg azokat a védőövezet kijelölését követően, annak megfelelően módosítani kell. A rendezési tervek módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó repülőterekre üzemben tartási engedély csak akkor adható, illetve e rendelet hatálybalépésétől számított három éven túl az üzemben tartási engedély csak akkor hosszabbítható meg, ha
a) a repülőtér rendelkezik zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó, érvényes légiközlekedési hatósági határozattal, és
b) a repülőtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeknek.

A zajgátló védőövezet közzététele

7. § (1) A légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítási eredmények jóváhagyott dokumentumait és a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatát a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok, valamint az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére meg kell küldeni.
(2) A zajövezeteket ábrázoló térképeket és kijelölésre vonatkozó egyéb dokumentumokat (utcajegyzék stb.) az érintett önkormányzat jegyzőjének a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
8. § Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdek-képviseleti szerv jött létre, amelynek tagja lett a védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata is, akkor ennek kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (4) bekezdés szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívül történő kiszámítását és esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára.

A zajgátló védőövezetre vonatkozó építési és területfelhasználási előírások

9. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 34. § (2) bekezdése alapján a zajgátló védőövezetben az Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) szerinti területfelhasználási egységek, továbbá építmények - az OÉSZ-ben megfogalmazott általános és környezet-, valamint táj- és természetvédelmi követelmények megtartása mellett - a (3) bekezdésben, valamint a 11-13. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.
(2) Zajgátló védőövezetben épületek létesítése, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása, továbbá az épületek használatbavétele akkor engedélyezhető, ha a benyújtott engedélyezési tervek tartalmazzák a belső téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelmet, illetőleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént.
(3) Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén az OÉSZ 1. § (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, üdülő- és intézményterület nem jelölhető ki.

Intézményépületekre vonatkozó korlátozások

10. § (1) Az A és a B jelű övezetekben intézményépület - a repülőtér működtetésével kapcsolatos, valamint a kereskedelmi és az ipari jellegű, lakossági szolgáltatást végző intézmények kivételével - nem létesíthető.
(2) Egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény, szociális otthon, pihenő, alkotó célú intézmény céljára szolgáló intézményépület a zajgátló védőövezetben nem létesíthető.
(3) Ha a településen belül az intézmények elhelyezése másként nem oldható meg, a D és az E jelű - kivételesen, a közegészségügyi hatóság hozzájárulásával a C jelű - övezetben a (2) bekezdés előírásaitól el lehet térni.

Lakóépületekre vonatkozó korlátozások

11. § (1) Az A jelű övezetben lakóépület építése céljára telek nem alakítható ki, lakóépület, lakás nem építhető, illetőleg más rendeltetésű egység lakás céljára történő használati mód változtatása nem engedélyezhető.
(2) A B jelű övezetben lakóépület építése céljára új telek nem alakítható ki, telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.
(3) A C jelű övezetben telepszerű, csoportos beépítésű lakóépületek nem létesíthetők.
(4) A D és az E jelű övezetekben lakóépület, lakás a repülési zaj területre jellemző speciális tulajdonságainak figyelembevételével létesíthető (pl. a szobák megfelelő tájolása).
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére.

Üdülőterületekre vonatkozó korlátozások

12. § (1) A zajgátló védőövezetekben üdülőépület nem létesíthető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az e rendelet hatálybalépését megelőzően már kialakított, a D és az E jelű övezetben lévő területek, telkek üdülőépülettel történő beépítésére, a telepszerű, csoportos beépítésű üdülőépületek kivételével.

A repülőtér környezetében élőket érő zajterhelés enyhítésével kapcsolatos eljárások

13. § A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozásokat és a lakosságot érő zajterhelést elsősorban a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedésekkel köteles enyhíteni, illetve megszüntetni.
14. § A 10. § (2) bekezdésben említett, a zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor már meglévő és működő intézmények közül
a) az A és B jelű övezetben lévőket kisebb zajterhelésű területre kell áthelyezni;
b) a C és D jelű övezetekben lévőket megfelelő akusztikai védelemmel kell ellátni.
c) az E jelű övezetben kórház és más, egészségügyi szakértői vélemény szerint különlegesen zajérzékeny egészségügyi intézmény épületének nyílászáró szerkezeteit az intézmény kérése alapján javítani kell a passzív akusztikai védelem céljából.
15. § A zajgátló védőövezetben annak kijelölésekor meglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától
a) az A jelű övezetben az ingatlan megvásárlását vagy a b) pont szerinti intézkedések végrehajtását;
b) az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a fal- és födémszerkezeteket is;
c) a C jelű övezetben a lakó- és hálóhelyiségek nyílászáró szerkezeteinek megfelelő passzív akusztikai védelmét.
16. § (1) A 14. és 15. §-ban felsorolt intézkedéseket a repülőtér üzemben tartója és az érintett intézmény, épület tulajdonosa közötti megállapodás alapján, annak aláírását követően, a 17. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt határidő figyelembevételével a repülőtér üzemben tartója köteles végrehajtani az intézkedések teljes költségének megelőlegezésével.
(2) A zajvédelmi intézkedések költségeinek az intézkedések következtében előálló ingatlanérték-növekedéssel és használatiérték-növekedéssel csökkentett része a repülőtér üzemben tartóját terheli. A költségek megosztásánál az A jelű övezetben értéknövekedés egészét, a további övezetekben az értéknövekedésnek a kizárólag a belsőtéri zajszint változásából adódó részét figyelmen kívül kell hagyni. A költségmegosztást az (1) bekezdésben említett megállapodásban rögzíteni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 30%-a, további övezetekben 50%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának - eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában - köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni.
17. § (1) A 14-15. §-okban említett zajvédelmi intézkedésekre vonatkozó igényeket az ingatlanok tulajdonosainak a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjától számított öt éven belül kell bejelenteni a repülőtér üzemben tartójának. A bejelentés elmulasztása az igények elévülését vonja maga után.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elévülési időn túl is bejelentheti igényét az, aki a zajövezetben lévő ingatlan tulajdonjogát megszerzi, és az előző tulajdonos nem tett igénybejelentést.
(3) Nem köteles a repülőtér üzemben tartója zajvédelmi intézkedéseket végrehajtani az zajgátló övezet kijelölése után, illetve az azt megelőzően, hatályos építési tilalom ellenére, építési engedély nélkül épített épületek esetében.
(4) A repülőtér üzemben tartója a zajgátló védőövezetnek az e rendelet szerinti első kijelölése után, az övezeten belül kijelölt legnagyobb zajterhelésű övezetben az igénybejelentéstől számított 3 éven belül köteles gondoskodnia megfelelő zajvédelmi intézkedések végrehajtásáról. Minden további kijelölt övezet (például B, C övezet) esetében övezetenként további három éven belül kell végrehajtani a zajvédelmi intézkedéseket. A zajérzékeny intézményekkel kapcsolatos (óvodák, iskolák, egészségügyi, kulturális és szociális létesítmények) zajvédelmi intézkedések végrehajtásának határideje övezetenként két év. A zajgátló védőövezet későbbi felülvizsgálatából, módosításából eredő új zajvédelmi igényeket a bejelentéstől számított 3 éven belül ki kell elégíteni.
(5) Jelentős számú lakó-, üdülőépületet, valamint intézményt magába foglaló zajgátló védőövezet kijelölése, illetve ha a zajvédelmi intézkedések (4) bekezdés szerinti teljesítése mellett fennáll a gazdasági ellehetetlenülés veszélye, a repülőtér üzemben tartója kérheti az illetékes légiközlekedési hatóságtól a zajvédelmi intézkedések hosszabb idő alatti végrehajtásának engedélyezését. Az engedély megadása esetén a repülőtér üzemben tartója a bejelentett igényeket az érintett önkormányzatok és a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével kialakított, évente az illetékes légiközlekedési hatóság által felülvizsgált és jóváhagyott program alapján folyamatosan elégíti ki. Az A jelű övezetben az igénybejelentéstől számított négy, intézmények esetében két éven belül ebben az esetben is végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket.
(6) Ha a zajgátló védőövezet időszakos felülvizsgálata során egy ingatlan övezeti besorolása az előző övezeti besoroláshoz képest megváltozik, erről a repülőtér üzemben tartójának értesítenie kell az ingatlan tulajdonosát. A tulajdonos a változás időpontjától számított három éven belül új igénybejelentésre jogosult, a 14. és 15. §-okban meghatározott lehetőségek szerint. A repülőtér üzemben tartója akkor mentesül a zajvédelmi intézkedések végrehajtásának kötelezettségétől, ha az ingatlan a felülvizsgálat során kikerül az zajgátló védőövezetből.
18. § A zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait a zajgátló védőövezetet kijelölő légiközlekedési hatóságnak értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

A nyilvánosság szerepe a zajgátló védőövezetek kijelölésében, módosításában, üzemeltetésében

19. § (1) Az érintett önkormányzatok jegyzőjének és megkeresés esetén a repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiközlekedési hatóságnak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi szokásoknak megfelelően, a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó követelmények kielégítésére kialakított rend szerint biztosítania kell a zajgátló védőövezetekkel kapcsolatos dokumentumok megtekintésének lehetőségét az állampolgárok számára.
(2) Az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pont szerinti repülőterek esetében a katonai légügyi hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában rendelkezik, az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pont szerinti repülőterek esetében szakhatóságként adja meg állásfoglalását a dokumentumok nyilvánosságát, a betekintési jogosultságot illetően.
20. § (1) Meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása [4. § (2) bek.], vagy az zajgátló védőövezet egyéb okból bekövetkező módosításakor (8. §) - környezeti hatásvizsgálat végrehajtásra kötelezett tevékenység esetén a (2) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - az engedélyezési eljárás részeként közmeghallgatást kell tartani. Az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) és bb) pontok szerinti repülőterek esetében a közmeghallgatást az önkormányzatok képviselő-testületeinek tájékoztatása helyettesíti, amennyiben a zajövezet kijelölésével összefüggő adatok titokvédelem alá esnek.
(2) Amennyiben a repülőtér, illetve az általa kezdeményezett beruházás, fejlesztés engedélyezése során vagy a működési feltételek változása miatt környezeti hatásvizsgálat készítésére, a környezetvédelmi hatóság által tartott közmeghallgatásra kerül sor, a légiközlekedési hatóság eltekinthet a zajgátló védőövezet kijelölése kapcsán tartandó újabb közmeghallgatástól.
(3) A közmeghallgatás előkészítésében és lefolytatásában az engedélyező légiközlekedési hatóságnak kell eljárnia. A légiközlekedési hatóság értesíti a közmeghallgatás helyéről és idejéről az érintett önkormányzatok képviselő-testületét és a zajgátló védőövezet kijelölésében részt vevő hatóságokat.
(4) A zajgátló védőövezet terveit a közmeghallgatás előtt legalább harminc napon át nyilvános megtekintésre közzé kell tenni. A közmeghallgatáson bemutatott terveken már szerepelnie kell az illetékes légiközlekedési hatóság 5. § (2) bekezdésében említett ellenőrzési záradékának.
(5) A nyilvános megtekintés helyét és idejét az érintett önkormányzatok helyi lapjaiban vagy egy országos napilapban közzé kell tenni, és megadott időpontokban biztosítani kell az érdeklődők számára az esetleg felmerülő kérdések szakszerű megválaszolásának lehetőségét.
(6) A közmeghallgatásról a légiközlekedési hatóság jegyzőkönyvet készít, és annak másolatát harminc napon belül megküldi az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek és az elhangzott állásfoglalások érdemi összefoglalóját.
(7) A jegyzőkönyv megtekinthetőségét biztosítani kell a légiközlekedési hatóságnál és minden érintett települési önkormányzatnál.
21. § (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni.
(2) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és megkeresésre a repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell a betekintés lehetőségét, illetve konkrét kérdés esetén tájékoztatást kell adnia.
(3) Évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.
(4) A nyilvánosságra hozatal módját az illetékes légiközlekedési hatóság határozza meg.
22. § A repülőtereken az egyes futópályákhoz tartozó, előírt fel- és leszállási útvonalakat, a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat, valamint azokat a zajcsökkentésre irányuló egyéb intézkedéseket, amelyeket a zajgátló védőövezet számítása során figyelembe vettek, a repülőtérrendben és nyilvános repülőterek esetén a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) is közzé kell tenni.

A zajgátló védőövezetek kijelölésének és működtetésének anyagi fedezete

23. § Az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet az Lt. 37. § (1) bekezdés bb) pontja szerinti állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pontja szerinti közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtér esetében az állami repülések által okozott zajterhelés arányában a központi költségvetés, egyéb esetben a repülőtér üzemben tartója biztosítja.
24. § (1) Nyilvános repülőtér üzemben tartója e rendeletben előírt tennivalók ellátásához szükséges anyagi fedezet biztosítása érdekében a repülőtér-használat díjának elemei között a zajt okozó légijárművek járatóival szemben zajvédelmi költségeit érvényesítheti.
(2) Ha a zajvédelmi intézkedések végrehajtására a 17. § (5) bekezdés szerinti eljárás keretében kerül sor, a repülőtér üzemben tartója köteles a repülőtér-használati díjak között - elkülönítetten - zajvédelmi díjat felszámítani. A felszámítandó zajvédelmi díj mértékét az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban állapítja meg.
(3) A zajvédelmi díj mértékét differenciáltan kell megállapítani, úgy, hogy a környezet zajterhelésében jelentős szerepet játszó géptípusok jelentős mértékű, az alárendelt szerepet játszó géptípusok pedig minimális díjat fizessenek. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén.
(4) A nyilvános repülőtérnek a repülőtér-használatra vonatkozó díjszabásában a zajvédelmi díjat a repülőtér használói számára közzé kell tenni.
(5) A zajvédelmi díj (2) bekezdés szerinti felszámításából befolyt összeg csak zajvédelmi intézkedésekre, a zajgátló övezet környezeti állapotát javító, a környezeti állapot ellenőrzését, az érintettek tájékoztatását szolgáló intézkedésekre használható. A zajvédelmi díjból származó bevételt, illetve a környezetvédelmi célú felhasználásokat a repülőtér üzemben tartója köteles elkülönítve nyilvántartani, és a bevételekről, a megtett intézkedésekről évente tájékoztatni az illetékes légiközlekedési hatóságot. A zajvédelmi célú bevétel felhasználásának részletes jogcímeit, a nyilvántartás és tájékoztatás tartalmát, rendjét az illetékes légiközlekedési hatóság a felszámítandó zajvédelmi díjat megállapító határozatban írja elő.
(6) A zajvédelmi díj jogcímén beszedett összeg a zajvédelmi intézkedésre kötelezettet illeti meg abban az esetben is, ha a beszedő nem azonos a repülőtér üzemben tartójával. A zajvédelmi költségek fedezetéül szolgáló díjelem meghatározásának módjáról, mértékéről, átadásának részleteiről a díjat beszedőnek és a zajvédelmi intézkedésekre kötelezettnek kell megállapodnia.
(7) Az Lt. 37. § (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott közös használatú repülőterek esetében a repülőtér létesítési, működési engedélyének tulajdonosa tekintendő a zajvédelem szempontjából a repülőtér üzemben tartójának. A repülőtér használóinak megállapodásban kell rögzíteni a zajvédelmi költségek egymás közötti megosztását, amelynek arányban kell állnia az okozott zajterheléssel és az ebből fakadó kötelezettségekkel.

A zajgátló védőövezet megszűnése

25. § (1) A repülőtér körül kijelölt zajgátló védőövezet megszűnik, ha
a) a kijelölésre vonatkozó határozat érvényességi időtartama lejár;
b) a légiközlekedési hatóság újabb számítások alapján határozatával új zajgátló védőövezetet jelölt ki;
c) a repülőtér megszűnik, vagy a működését a repülőtér üzemben tartója három évre vagy annál hosszabb időtartamra szünetelteti.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el.
(3) A zajgátló védőövezet megszüntetését (szüneteltetését) előíró határozatot meg kell küldeni mindazon hatóságnak és önkormányzatok képviselő-testületeinek, amelyeket a zajgátló védőövezet létesítéséről értesítettek.
26. § A zajgátló védőövezet megszűnéséből vagy változásából eredő módosításokat az ingatlan-nyilvántartásba is be kell vezetni a 18. § előírásai szerint. Az ezzel kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.
27. § Ha egy repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet megszűnt és ezt követően a repülőteret továbbra is, illetve ismét üzemeltetni kívánják, akkor a zajgátló védőövezetet csak újabb hatósági határozattal lehet kijelölni. Ennek során e rendeletnek az új repülőtér létesítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A 14. és 15. §-ban meghatározott - a lakosságot érő zajterhelés mérséklését és az épületek használatában beállott korlátozások enyhítését szolgáló - intézkedések 17. § (4), illetve (5) bekezdésben előírt határidejét azonban a korábbi zajövezeti kijelölést is figyelembe véve, az intézkedések folyamatos végrehajtását feltételezve - a megszakítást figyelmen kívül hagyva - kell megállapítani.

Értelmező rendelkezések

28. § A rendelet alkalmazásában:
a) illetékes légiközlekedési hatóság
aa) a repülőtér zajgátló védőövezetének létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban:
aaa) kereskedelmi repülőtér esetében a Légügyi Főigazgatóság,
aab) állami repülőtér esetében a Honvédelmi Minisztérium,
aac) minden egyéb repülőtér esetében a Légügyi Igazgatóság,
ab) meglevő repülőtér üzemeltetésével, az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt zajgátló védőövezetek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben
aba) állami repülőtér esetében a Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatala,
abb) minden egyéb repülőtér esetében a Légügyi Igazgatóság,
b) a meglevő épület alatt a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában
ba) már meglevő és használatbavételi engedéllyel rendelkező,
bb) hatályos építési engedély birtokában építés alatt álló épületet kell érteni;
c) megfelelő passzív akusztikai védelem alatt az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítását, szerkezeti elemek beépítését kell érteni.

Vegyes és záró rendelkezések

29. § (1) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren korábban kialakított zajgátló védőövezetet kell fenntartani az e rendelet szerinti felülvizsgálat és újabb övezet kijelölés időpontjáig, amelyet legkésőbb 1998. december 31-ig végre kell hajtani. Az ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására vonatkozóan azonban az e rendelet előírásait kell alkalmazni a hatálybalépéstől.
(2) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér üzemeltetésére, a környezetkímélő repülési rendre vonatkozó, e rendelet hatálybalépése előtt érvényes zajvédelmi előírásokat és szabályokat kell alkalmazni a (1) bekezdésben megjelölt határidőig, azt követően pedig az e rendelet előírásait kell alkalmazni. A megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt határidő lejárta után hatályát veszti a közlekedési miniszter 17/1984. (XI. 16.) KM rendelete, valamint az ennek végrehajtására kiadott 11/1984. (Közl. Ért. 12.) KM utasítás.
30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 19. § (4) bekezdése hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 3. számú melléklete.