17/1997. (III. 5.) FM rendelet

a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet módosításáról

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. §-ának c) pontjában, továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendeletet (R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 17. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Palackozott borok címkéjén és kiegészítő címkéjén megengedett az alábbi adatok feltüntetése)
„g) a hegyközségre utaló megjelölés.”
2. § Az R. 19. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek, egyidejűleg a rendelet a következő 19/A. és 19/B. §-sal egészül ki:
„A szőlő és a bor származási bizonyítványa
19. § (1) A szőlő és a bor származási bizonyítványa igazolja, hogy az adott mennyiségű termés meghatározott termőterületről (ültetvényről) származik. A bor származási bizonyítványa ezen kívül azt is igazolja, hogy a bor megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek; ennek igazolására - állami ellenőrzőjeggyel forgalmazott minőségi és különleges minőségű bor esetében - helyszíni eljárást kell lefolytatni.
(2) A származási bizonyítványok, illetve a származási igazolás mintáit e rendelet 11. számú melléklete tartalmazza.
19/A. § (1) Hegyközségi település esetén csak hegyközségi tag termelő, illetve felvásárló kérheti a származási bizonyítvány kiadását. A kérelmet az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónál kell benyújtani. A hegybíró a kérelemben foglaltak valódiságát ellenőrzi, és a kérelmet - javaslatával ellátva - továbbítja a hegyközségi tanácshoz.
(2) Hegyközséggel nem rendelkező településen a termelőnek, illetve a felvásárlónak a származási bizonyítvány iránti kérelmet az ültetvényhez földrajzilag legközelebb eső hegyközségi tanácshoz kell benyújtani. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a kérelemben szereplő terméshez (termék előállításához) szükséges szőlőültetvénnyel rendelkezik, illetve hogy azt olyan személytől vásárolta, aki e feltételnek megfelel.
(3) A termelő és a felvásárló fogalmán a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény szerinti fogalmakat kell érteni.
19/B. § (1) Ha a termelő a termését felvásárló részére értékesíti, származási igazolást állít ki. A felvásárló a származási igazolás alapján kérheti a származási bizonyítvány kiadását.
(2) A bor származási bizonyítványa iránti kérelemhez mellékelni kell a feldolgozott szőlőre vonatkozó származási bizonyítványt.”
3. § (1) Az R. 28. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Több szőlőfajta felhasználásával készült bor esetében a szőlőfajták neve mellett feltüntethető a „küvé” vagy „cuvée” kifejezés.”
(2) Az R. 28. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Egri Bikavér bort és Szekszárdi Bikavér bort belföldön közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az Egri borvidék és a Szekszárdi borvidék területén a termelők által forgalomba hozott saját termésű, valamint a vendéglátó helyek által közvetlenül a termelőktől átvett és forgalomba hozott Egri Bikavér és Szekszárdi Bikavér borokra.”
4. §  [LÁBJEGYZET_1]  Az R. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § A bor előállítása során keletkező borászati melléktermékek közül a borseprő, a derítési alj, az aljbor, valamint a seprőtészta kizárólag jövedéki engedéllyel rendelkező szeszelőállításra jogosult részére hozható forgalomba.”
5. § Az R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi származású bort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e rendelet előírásainak megfelel, továbbá ha azt az OBI minősítette.”
6. § Az R. 48/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minőségellenőrzés során szükségessé vált laboratóriumi vizsgálatok költségeit a termék előállítója vagy forgalmazója viseli, ha a vizsgálat a szabványtól való eltérést állapított meg.”
7. § (1) Az R. 2. számú mellékletének II. 18. pontja helyébe a következő meghatározás lép:
„18. Egri borvidék
a) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros,
b) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Verpelét
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.”
(2) Az R. 2. számú mellékletének III. pontja kiegészül Tolna megyében Alsónána, Nógrád megyében Szendehely településsel.
(3) Az R. 11. számú mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.
8. § Ez a rendelet - a 2. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A 2. § hatálybalépésének időpontja: 1997. augusztus hó 1. napja.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/28.