18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 39. §-ának (2) és 43. §-ának (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a nyilvános repülőtérre [Lt. 37. § (1) bek. a) pont] és a polgári célú, nem nyilvános repülőtérre [Lt. 37. § (1) bek. ba) pont] (a továbbiakban együtt: repülőtér).

A repülőtér környezete

2. § A rendelet alkalmazásában a repülőtér környezete a zajgátló védőövezetet magába foglaló, előzetes szakértői becsléssel meghatározott terület.

I. Rész

A ZAJGÁTLÓ VÉDŐTERÜLET KISZÁMÍTÁSA

A számítás kiinduló adatai

3. § A zajgátló védőövezet kiszámításának kiinduló adatai a következők:
a) a repülőteret és annak környezetét ábrázoló térkép(ek), köztük az ingatlan-nyilvántartási térkép;
b) a pályagörbék adatai;
c) a mértékadó nappali és éjszakai műveletszámok;
d) a mértékadó műveletszámok szétosztása a pályagörbékre, gépkategóriánként;
e) a légi járművek földi üzemeltetéséből származó emissziós zaj adatok;
f) a repülőteret rendszeresen használó légi járművek zajkarakterisztikái.

A számítás során figyelembe vett pályagörbék adatai

4. § (1) A repülőtér felszállópályáinak meghosszabbításában ki kell jelölni a zajgátló védőövezetek számításához előirányzott fel- és leszállási útvonalakat, illetve a repülőtér környezetében rendszeresen előforduló légi forgalom előírt útvonalait.
(2) Az előirányzott útvonalak vízszintes alaprajzi vetületét és a pályagörbék előírt magassági adatait tartalmazó repülési profilt kell megadni, a repülőtér 2. §-ban meghatározott teljes környezetében.
(3) A repülési profilok egyes szakaszaira vonatkozóan meg kell adni a hozzájuk tartozó repülőgép-sebesség, -teljesítmény és repülési konfiguráció adatokat is.
(4) A kijelölt pályagörbéknek a repülőteret használó összes légi járműtípus, összes előírt mozgási útvonalát tartalmazni kell a repülőtér környezetén belül. A repülőtéren előírt iskolakörök vagy idegenforgalmi célú sétarepüléseknél adott esetben a repülés teljes útvonalát meg kell adni.

A mértékadó nappali és éjszakai műveletszámok meghatározása

5. § (1) A számításokhoz szükséges mértékadó forgalmat a következő tíz év előrebecsült forgalmi adataiból kell megállapítani. A becslés során figyelembe kell venni:
a) az elmúlt évek forgalmi statisztikáit;
b) a repülőteret használó fontosabb légi társaságok, intézmények légi járműparkjának fejlesztési tendenciáit;
c) a tervezett utas- és árutonna-forgalom alakulását;
d) a tervezett fel- és leszállási műveletszámok alakulását;
e) a tervezett gyakorló-, iskola-, sport-, bemutató vagy szolgáltatás jellegű sétarepülések számát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiinduló adatokból meg kell határozni a mértékadó műveletszámot. A mértékadó műveletszám a következő tíz év legnagyobb zajterhelést eredményező évében a legnagyobb zajterheléssel járó hat hónap összes forgalma. Az egy éven belüli legnagyobb zajterheléssel járó hat hónapnak nem kell feltétlenül az év során egymást követő hat hónapnak lenni.
(3) Abban az esetben, ha a repülőtér időszakos üzemeltetésű, és az üzemelés időszaka évente kevesebb, mint hat hónap, akkor a legnagyobb zajterhelést eredményező évben az üzemelés idejére számított összes forgalmat kell alapul venni a mértékadó műveletszám meghatározásához. A nulla forgalmú napokat figyelmen kívül kell hagyni a vonatkozó megítélési idő [8. § (2) bek.] meghatározásánál, feltéve, hogy egy naptári évben a tervek szerint az éjszakai órákban 20-nál több, vagy a nappali órákban 30-nál több egymást követő napon hajtanak végre repülési műveleteket, illetve abban az esetben, ha ezek figyelmen kívül hagyása esetén A jelű övezet kijelölésére kerül sor.
(4) A mértékadó műveletszámot külön kell meghatározni a nappali (6-22 óra) és külön az éjszakai (22-6 óra) időszakokra az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

A mértékadó műveletszámok szétosztása az egyes pályagörbékre repülőgép-kategóriánként

6. § (1) A mértékadó nappali, illetve éjszakai műveletszámokat gépkategóriánként szét kell osztani az egyes pályagörbékre. A szétosztáskor figyelembe kell venni:
a) a repülőtér használatát befolyásoló éghajlati tényezőket (szélirányok);
b) a futópályák használatára vonatkozó egyedi korlátozásokat;
c) a közbenső megközelítés során a várakozási légtérben végrehajtott repülési műveleteket;
d) a gyakorló-, iskola-, sport- vagy sétarepülésekre kialakított, a repülőtérrendben is rögzített előírásokat.
(2) A zajgátló védőövezetek számítása szempontjából a közel azonos zajkibocsátású légi járművek kategóriába sorolhatók, az egyes gépkategóriákba tartozó légi járművekhez egységesen azonos zajadat rendelhető, amelynek a kategória átlagát kell képviselnie.   [LÁBJEGYZET_1]
(3) A kategóriába sorolás és a kategóriákhoz rendelt normatív zajkibocsátási adatok alapját az alábbiak képezhetik:
a) az illető légijárműtípusokra vonatkozó szakértői méréseken alapuló zajkibocsátási adatok;
b) nemzetközi, általánosan elfogadott számítási eljárás vagy szabvány légijárműtípusokra vonatkozó zajadatgyűjteménye a magyar előírás rendszer szerint átszámítva.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat, illetve a használni tervezett adatforrást a számítás kiinduló adataként az illetékes légiközlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni. A légiközlekedési hatóság az eltérésekre vonatkozó engedélyezési kérelmek elbírálásához szakértőt vehet igénybe. A szakértői költségek a kérelmezőt terhelik.

A légi járművek földi üzemeltetéséből származó emissziós zaj adatok

7. § (1) A légi járművek légi üzemeltetéséből számított zajterheléshez a repülőtér környezetének egyes pontjain hozzá kell még adni a földön végzett hajtómű üzemeltetésből származó jellemző zajokat is.
(2) Ennek során az alábbi, földön végzett műveletek jöhetnek számításba:
a) hajtóműpróba az erre kijelölt helyen;
b) egyéb, hajtóműjáratással összefüggő, olyan zajt keltő földi művelet, amit egyes géptípusoknál vagy egyes eljárásoknál rendszeresen, üzemszerűen alkalmaznak.
(3) A légi járművek földi üzemeltetéséből származó zajterhelést a zajgátló védőövezetnek csak azon a pontjain kell figyelembe venni, ahol ez 1 dB-nél nagyobb mértékű zajszintnövekedést eredményez a légi járművek légi üzemeltetéséből számított zajterheléshez képest.

A mértékadó zajterhelés kiszámítása egyetlen ponton

8. § (1) A repülőtér környezetének valamely pontján a mértékadó zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani:

[KÉP_HELYE]

ahol
Leq, R: a levegőben végzett gépmozgásokra vonatkozó, a (2) bekezdés szerint számított egyenértékű zajterhelés [dBA],
Leq, F: a földön végzett műveletekből származó, (3) bekezdés szerint számított egyenértékű zajterhelés [dBA].
A fenti képletben szereplő zajszintek egyenértékű A hangnyomásszintek, amelyeket a nappali és az éjszakai időszakokra külön-külön kell kiszámítani.
(2) A repülőtér környezetének valamely pontján a levegőben végzett gépmozgásokra vonatkozó, egyenértékű zajterhelést az alábbiak szerint kell kiszámítani:

[KÉP_HELYE]

a képletben:
i: az összegzés futó-indexe az illető ponton a Tm megítélési időn belül figyelembe vett összes légi járműmozgásra nézve,
LAE, i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó A-súlyozású zajeseményszint, amelyet a (3) bekezdés szerint kell számítani (dBA),
Tm: megítélési idő, amely az az időtartam, amelyre nézve a mértékadó műveletszámot meghatározták az 5. § előírásai szerint (s).
[A megítélési idő nappali zajterhelésre nézve általában 10 368 x 103 másodperc (6 x 30 nap x 16 óra x 3600 sec), éjszakai zajterhelésre nézve pedig általában 5184 x 103 másodperc (6 x 30 nap x 8 óra x 3600 sec). Időszakos üzemeltetésű repülőterek esetén lehet ennél rövidebb idő is, az 5. § (3) bekezdés szerint.]
T0:T0 = 1 sec vonatkoztatási idő
(3) A (2) bekezdésben szereplő LAE, i zajeseményszinteket számítással kell meghatározni a következőképpen:

[KÉP_HELYE]

a képletben:
LAmax, i: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó, számítással meghatározandó maximális A hangnyomásszint (dBA),
πi: a vizsgált ponton az i-edik zajeseményhez tartozó ún. átrepülési idő (s),  [LÁBJEGYZET_2]
T0:T0 = 1 sec vonatkoztatási idő
(4) A (2) és a (3) bekezdésekben szereplő LAE, i zajeseményszintek számításához figyelembe kell venni az alábbi tényezőket  [LÁBJEGYZET_3] :
- az egyes gépkategóriák normatív zajkibocsátási adatait,
- a repülési profil adatait [lásd a 4. § (2) és (3) bekezdéseket],
- a pályagörbék szórási tartományát,
- a légköri hangcsillapítás normatív adatait,
- a terep befolyását a hangterjedésre, a 15° látószög alatt végzett repüléseknél.
(5) A földön végzett műveletekből származó zajterhelést a zajgátló védőövezet egy pontján az alábbiak szerint kell meghatározni:

[KÉP_HELYE]

a képletben:
k: az egyes, egymástól eltérő, számításba vett, földön végzett műveletek-típusok [lásd a 7. § (2) bek.] futóindexe,
LAeq, k: a k-adik földi művelettípusnak a Ti időtartamra vonatkoztatott egyenértékű A hangnyomásszintje a vizsgált ponton; értékét a földi hangterjedés és - árnyékoló berendezések alkalmazása esetén - az árnyékoló hatás figyelembevételével kell meghatározni (dBA),
Tk: a k-adik típusú, földön végzett műveletből származó zajesemények összegzett hatásideje a teljes Tm megítélési idő alatt (s),
Tm: megítélési idő azonos a (2) bekezdésben leírt megítélési idővel.

Az övezethatárok számítása és ábrázolása

9. § (1) A zajgátló védőövezet övezethatárait 5 dB-es lépcsőzésű isophon görbesereggel kell ábrázolni. A számításokhoz a repülőtér környezetében egy alaphálózatot célszerű fölvenni, és ennek rácspontjain kell kiszámítani a mértékadó zajterhelést a 8. § előírásai szerint. Az isophon görbéket a rácspontok között lineáris interpolációval lehet meghatározni. Ennek során egyes helyeken (pl. az isophon görbe kis görbületi sugarú vagy zajérzékeny objektumok környezetében), az alaphálózat osztásközét sűríteni kell. A számítási pontosság kielégítő, ha az alaphálózat osztásköze 300 m-nél nem nagyobb. 50 m-nél kisebb osztásköz alkalmazása sehol sem szükséges.
(2) Az isophon görbesereget először csak a levegőben végzett gépmozgásokra kell kiszámítani, majd azokon a helyeken, ahol a földön végzett műveletektől származó zajterhelést is figyelembe kell venni [7. § (3) bek.], a számított görbesereget módosítani kell. A módosított görbeseregre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell betartani.
(3) A számítások végrehajtása során az övezethatárok pontjait általában vízszintes, sík terepre vonatkoztatva kell számítani. Indokolt esetben ettől el lehet térni, ha az eltérést az illetékes légiközlekedési hatóság a számítás kiinduló adatainak egyeztetése során engedélyezte.

A számítási eredmények dokumentálása és ellenőrzése

10. § (1) A zajgátló védőövezet kijelölésének alapját képező dokumentáció a következőket tartalmazza:
a) a számítás kiinduló adatai a 3-7. §-okban leírt tartalommal, olyan részletességgel, hogy ezek alkalmasak legyenek az adatok utólagos ellenőrzésére, korrekciójára;
b) a repülőtér legalább 1:10 000 méretarányú helyszínrajza, az alábbi adatok bejelölésével:
ba) a repülőtér telekhatára,
bb) a meglevő és tervezett futópályák,
bc) a gurulóutak,
bd) az egész repülőtér, illetve az egyes futópályák vonatkoztatási pontjai,
be) a futópálya-küszöb helye,
bf) a helikopter fel- és leszállóhelyek,
bg) a hajtómű próbázó hely, és a hozzájuk tartozó zajárnyékoló berendezések tervei,
bh) minden egyéb zajvédő és zajárnyékoló létesítmény;
c) a repülőtér környezetéről 1:10 000 vagy 1:4000 méretarányú térkép, az alábbi adatok bejelölésével:
ca) a repülőtér telekhatára,
cb) a repülőtér környezetében levő, védendő települések és egyéb védendő objektumok,
cc) a meglevő és tervezett felszállópályák,
cd) a tervezett pályagörbék a 4. §-ban leírtak szerint,
ce) a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokhoz tartozó vonatkoztatási pontok,
cf) az egyéb zajcsökkentő repülőtérhasználati eljárások helyszínei,
cg) a tervezett zajmonitor pontok helyei,
ch) azok az esetleges terepalakulatok, ahol a 9. § (3) bekezdése szerint korrekciókat kellett végrehajtani;
d) a számított övezethatárok a c) pontban leírt vagy más azzal azonos méretarányú térképen ábrázolva. A dokumentálás során külön kell ábrázolni az éjszakai mértékadó zajterhelés, valamint a nappali mértékadó zajterhelés alapján számított isophon görbéket. Az isophon görbéken be kell jelölni azokat a szakaszokat, amelyeken a 9. § (2) és (3) bekezdése miatt korrekciókat hajtottak végre.
(2) A zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat - beleértve a kiinduló adatokat is - a légiközlekedési hatóság ellenőrzi, szükség esetén az ellenőrzéshez szakértő intézményt vehet igénybe. A szakértői közreműködés költségei a repülőtér üzemben tartóját, illetve a zajgátló védőövezet kijelölését kérelmezőt terhelik.

II. Rész

A REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ÜZEMELTETÉSE

Csendesebb légi járművek üzemeltetése

11. § (1) A nemzetközi forgalmat lebonyolító nyilvános repülőterek üzemben tartója:
a) 1997. december 31. után csak olyan zajbizonyítvánnyal vagy más minősítő okmánnyal rendelkező szubszonikus polgári sugárhajtású repülőgépet fogadhat, amely igazolja, hogy a repülőgép megfelel legalább a nemzetközi polgári repülésről, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1971. évi 25. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 16. sz. függelék, I. kötet, II. rész, 1. fejezete szerinti követelményeknek vagy azokkal egyenlően szigorú szabványoknak;
b) 2000. január 1-je után nem fogadhat olyan szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépeket, amelyek hajtóművének kétáramúsági foka 2-nél kisebb, hacsak nem rendelkeznek zajbizonyítvánnyal, amely szerint
ba) vagy megfelelnek a Chicagói Egyezmény 16. sz. függelék, 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 3. fejezet szabványainak,
bb) vagy megfelelnek a Chicagói Egyezmény 16. sz. függelék, I. kötet, II. rész, 2. fejezet szabványainak, feltéve, hogy első egyedi légi alkalmassági bizonyítványuk 25 évnél nem korábban került kiadásra;
c) 2004. december 31. után kizárólag olyan szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépeket fogadhat, amelyek kielégítik e paragrafus ba) pontjának követelményeit.
(2) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtereken, ahol
a) a környezeti zajterhelés döntően légcsavar meghajtású légi járművek (beleértve az ultrakönnyű légi járműveket is), vagy helikopterek forgalmából származik;
b) a zajgátló védőövezetben élő lakosság több alkalommal tett panaszbejelentést a repülőtér üzemeltetése miatti zajterhelésre, és ezek jogosságát az önkormányzat állásfoglalása, valamint szakértői mérések is megerősítik, 1998. január 1-jétől az illetékes légiközlekedési hatóság előírhatja a Chicagói Egyezmény 16. sz. függelék, I. kötet 5., 6. és 8. fejezete szerinti légi járművek forgalmának részleges vagy teljes korlátozását, ezenkívül a terület jellegétől függően a repülőtér üzemeltetője számára előírhat a 12. § (2) bekezdésének a) pontjában említett, egyes géptípusokra vonatkozó, időszakos forgalomkorlátozási kötelezettséget.
(3) Azokon a nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtereken, ahol a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttesen fennállnak, 1998. január 1-jétől a zajbizonyítvány nélküli repülőgépek fel-, illetve leszállása nem engedélyezhető, kivéve az Lt. 41. § (3) és (4) bekezdésében említett kényszerhelyzetet.
(4) Az illetékes légiközlekedési hatóság felmentést adhat az (1)-(3) bekezdések szerinti forgalomkorlátozások alól történeti értékű repülőgépek esetében, illetve időleges felmentést adhat
a) az (1) bekezdés ba), bb) és c) pontja szerinti követelmények teljesítése alól fejlődő országok lajstromában szereplő és ottani székhelyű természetes vagy jogi személy által legalább 1995. január 1. óta folyamatosan üzemeltetett repülőgépek számára, ha azok rendelkeznek a Chicagói Egyezmény 16. sz. függelék, 2. kiadás (1988), I. kötet, II. rész, 2. fejezet szabványainak való megfelelést igazoló zajbizonyítvánnyal;
b) olyan repülőgépekre melyek működése kivételes jellegű, és ésszerűtlen lenne megtagadni az időleges felmentést;
c) módosítás, javítás vagy karbantartás miatti, nem üzleti célú repülést végző repülőgépekre.

A környezeti zajterhelés csökkentését célzó repülőtér-használati eljárások

12. § (1) A repülőtér üzemben tartójának minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a repülőtér üzemeltetéséből származó zajterhelés csökkentésére. Ezen belül elsősorban az alábbi zajcsökkentési eszközök alkalmazását kell szorgalmaznia:
a) A légi járművek tekintetében a repülőtér üzemben tartójának törekednie kell arra, hogy a repülőteret csendes légi járművek használják. Ennek érdekében nem nyilvános repülőtér üzemben tartója a zajosabb légi járművek forgalmát kitilthatja vagy korlátozhatja, nyilvános repülőtér üzemben tartója tilalom, illetve korlátozás elrendelését kezdeményezheti a légiközlekedési hatóságnál.
b) Az üzemeltetési idő tekintetében
ba) azokon a repülőtereken, ahol a zajgátló védőövezeten az A, a B vagy a C jelű övezetekben a lakások, üdülők vagy a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (2) bekezdésében említett intézmények vannak, az éjszakai időszakban végrehajtott repülési műveletek száma nem lehet több, mint a nappali mértékadó zajterhelés kiszámításához alkalmazott repülési műveletszám
- 8%-a 22.00-6.00 órák közötti, és
- 1%-a 24.00-5.00 órák közötti időszakban.
Ettől eltérni csak kivételes esetben, az illetékes légiközlekedési hatóság engedélyével lehet. Az eltérésekről a repülőtér üzemben tartójának megfelelő indoklással értesíteni kell az érintett terület (területek) önkormányzatát (önkormányzatait), és az értesítést a helyben szokásos módon közzé kell tenni;
bb) a repülőtér üzemben tartója bizonyos időszakokban az a) ponton túlmenően is korlátozhatja a repülési műveletek számát. Részleges (bizonyos géptípusokra, járatokra vagy műveletekre vonatkozó) vagy teljes le- és felszállási tilalmat rendelhet el az éjszaka vagy az éjszaka egy részére vonatkozóan, illetve munkaszüneti napokon, pihenőnapokon, pihenőidőben stb.;
bc) meg kell tiltani az éjszakai hajtóműpróbát, ha az abból eredő zajszint a hajtóműpróba ideje alatt a repülési műveletekből eredő zajjal együtt épület homlokzata előtt eléri vagy meghaladja az 55 dB zajszintet. A repülőtér üzemben tartója ezen túlmenő időszakos korlátozásokat vezethet be a repülőtér földi tevékenységéből származó zajokra nézve is.
c) A zajcsökkentő fel- és leszállási eljárások tekintetében
ca) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtérrendben olyan fel- és leszállási eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek a hagyományos fel- és leszállási eljárásokhoz képest a biztonságos üzemeltetés követelményeit szem előtt tartva csökkentik a zajterhelést a fel- és leszállási útvonalak környezetébe tartozó településeken. A zajcsökkentő fel- és leszállási eljárások kidolgozása során figyelembe kell venni a nemzetközi polgári repülési szervezetek (pl. ICAO, ECAC) erre vonatkozó ajánlásait. A repülőtér üzemben tartójának törekednie kell a zajcsökkentő repülési eljárások bevezetéséhez a szükséges műszaki feltételek megteremtésére;
cb) az a) pontban említett fel- és leszállási eljárások szerinti forgalomtól eltérő légi közlekedési tevékenységet (pl. gyakorlati repülő kiképzés, kalibráló repülések) a lehető legkisebb környezeti zajterhelés mellett, a nappali órákban kell végrehajtani. Az ilyen légi közlekedési tevékenységről a várhatóan érintett területek önkormányzatát előzetesen értesíteni kell, ha az a zajgátló védőövezeten a zajterhelés eloszlásában jelentős változást vagy a védőövezeten kívül határértéket túllépő zajterhelést okoz;
cc) azokat a zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat, amelyeket a repülőtérrend tartalmaz, a zajgátló védőövezetek övezeti határainak számításakor figyelembe kell venni.
d) A földön végrehajtott műveletekből származó zajterhelés csökkentése tekintetében
da) a repülőtér üzemben tartója a repülőtérrendben külön köteles előírni azokat a szabályokat is, amelyeket a földön végrehajtott műveletekből származó zajcsökkentés érdekében foganatosítanak (pl. korlátozó rendszabályok a hajtóműjáratásra üresjáratban, kiegészítő hajtóművek üzemeltetésére, különféle töltő aggregátorok üzemeltetésére, hajtóműpróbázásra a karbantartás során);
db) a repülőtéren, ahol ez szükséges, az illetékes légiközlekedési hatóság előírhatja a földi műveletekből származó zajterhelés csökkentésére megfelelő árnyékoló berendezések létesítését.
e) A zajterhelés ellenőrzése tekintetében a zajterhelés rendszeres és folyamatos ellenőrzése érdekében a repülőtér üzemben tartója állandó mérőpontokon kihelyezett mikrofonok üzembeállításával zajmonitor rendszert köteles működtetni, minden olyan esetben, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
ea) a zajgátló védőövezeten az A és a B jelű övezetekben levő lakások, valamint az R. 10. § (2) bekezdésében említett intézmények száma együttesen kétszáznál több;
eb) a zajgátló védőövezetek számításánál zajcsökkentő fel- és leszállási eljárásokat vettek figyelembe;
ec) a repülőtér létesítési engedélyében kötelezően elő van írva.
(2) A zajmonitor rendszer adatai alapján a zajcsökkentő repülési eljárásokat megsértő légi járművek tulajdonosait a repülőtér üzemben tartójának figyelmeztetnie kell. A kiadott figyelmeztetésekről negyedévente tájékoztatni kell az illetékes légiközlekedési hatóságot is. A figyelmeztetés eredménytelensége, a zajcsökkentő előírások ismétlődő megsértése esetén a repülőtér üzemben tartója további intézkedéseket kezdeményezhet a légiközlekedési hatóságnál.
(3) A közös felhasználású (polgári és katonai) repülőtéren [Lt. 37. § (1) bek. ac) pont] végrehajtott állami repülésekre az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő előírások nem vonatkoznak.
13. § (1) Azokon a repülőtereken, ahol a 12. § (1) bekezdésének e) pontja alapján zajmonitor rendszert kell kiépíteni, e rendelet hatálybalépésétől számított 3 éven belül el kell készíteni a monitorrendszer kiépítésére vonatkozó terveket.
(2) A zajmonitor rendszer tervezésekor, a szükséges mérőhelyek számának és elrendezésének meghatározásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a monitorrendszer zajmérési eredményei legyenek alkalmasak arra, hogy a zajgátló védőövezet néhány jellemző pontján (pl. zajra különösen érzékeny objektumok körében) a zajterhelés valódi alakulásáról megbízható eredményeket adjanak;
b) olyan repülőtereken, ahol a zajgátló védőövezetben A jelű övezet van, a zajmonitor rendszer mellett olyan radarrendszert is működtetni kell, amely alkalmas minden, a repülőteret használó, 9000 kg-nál nagyobb felszálló tömegű légi jármű pályájának rögzítésére a földet érés pontjától számított legalább 20 km sugarú környezetben, úgy a vízszintes helykoordináták, mint a magassági koordináták tekintetében. A légiközlekedési hatóság ettől eltérő feltételeket is előírhat;
c) a zajmérőpontok közül legalább egy pont zajméréseinek eredményei legyenek alkalmasak olyan kiértékelésre, amely a repülőtér üzemben tartójának támpontot nyújt a következő időszakra vonatkozóan a repülőtér-használat díjának elemei között érvényesítendő zajvédelmi költségelem meghatározásához.
(3) A zajmonitor rendszer kiépítésére vonatkozó terveket jóvá kell hagyatni az illetékes légiközlekedési hatósággal.
(4) A zajmonitor rendszer kiépítését az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban rendeli el a jóváhagyott tervek alapján. A határozatnak tartalmaznia kell a zajmonitor rendszer kiépítésének határidejét is. A határidő megállapítása tekintetében figyelembe kell venni a következőket:
a) új repülőtér létesítése vagy meglévő repülőtér jelentős mértékű bővítése esetén a zajmonitor rendszert a beruházás részeként kell megvalósítani;
b) meglevő repülőtéren, az e rendelet hatálybalépése miatt szükségessé váló zajmonitor rendszer kiépítését, vagy szükségessé váló bővítését a zajgátló védőövezet kijelölésétől számított három éven belül végre kell hajtani. A légiközlekedési hatóság a zajmonitor rendszer kiépítésére három éven túli határidőt is előírhat, ha a zajgátló védőövezetben a zajvédelmi intézkedések végrehajtása az R. 17. § (5) bekezdése szerinti program alapján történik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 80/51/EGK irányelve a szubszonikus repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról,
b) a Tanács 92/14/EGK irányelve a repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 16. sz. függeléke, 2. kiadása (1988) 1. kötet, II. rész, 2. fejezet alapján.

[LÁBJEGYZET_1] A KHVM 1997. december 31-ig megjelenteti a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben azokat az irányelveket, amely szerinti kategóriába sorolás és a kategóriák normatív zajadatai további vizsgálat és igazolás nélkül kielégítik e rendelet követelményeit.

[LÁBJEGYZET_2] Átrepülési időnek nevezik a zajesemény azon időtartamát, másodpercekben mérve, amely alatt az illető zajesemény A-súlyozású, pillanatnyi hangnyomásszintje 10 dB-nél kisebb mértékben tér el a zajesemény A-súlyozású, maximális hangnyomásszintjétől.

[LÁBJEGYZET_3] A fölsorolt tényezők normatív adatait az 1. számú lábjegyzetben hivatkozott irányelv tartalmazza.