191/1997. (XI. 4.) Korm. rendelet

a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt záróokmányok kihirdetéséről

1. § A Kormány a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt záróokmányokat e rendelettel kihirdeti.
2. § A záróokmányok magyar nyelvű szövege a következő:

„A MEGHATALMAZOTTAK RENDKÍVÜLI ÉRTEKEZLETÉNEK ZÁRÓOKMÁNYAI

(Genf, 1992)

A NEMZETKÖZI TÁVKÖZLÉSI EGYESÜLET ALAPOKMÁNYA ÉS EGYEZMÉNYE

SZABADON VÁLASZTHATÓ JEGYZŐKÖNYV

NYILATKOZATOK ÉS FENNTARTÁSOK

A RENDKÍVÜLI MEGHATALMAZOTT ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNYA

(Genf, 1992)

A Nemzetközi Távközlési Egyesület Alapokmánya

BEVEZETÉS

(1) Minden egyes Állam szuverén jogának teljes elismerése mellett, hogy maga szabályozza távközlését és figyelemmel a távközlés egyre növekvő jelentőségére a béke megőrzése és valamennyi Állam gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából, a jelen Alapokmány részes államai, mely Alapokmány a Nemzetközi Távközlési Egyesület alapvető okmányának minősül és az azt kiegészítő a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) révén, azzal a célkitűzéssel, hogy megkönnyítse a békés kapcsolatokat, a népek közötti nemzetközi együttműködést, továbbá a gazdasági és társadalmi fejlődést a hatékony távközlési szolgáltatások felhasználása által, az alábbiakban állapodtak meg:

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Az Egyesület célja

(2) 1. Az Egyesület célkitűzései a következők:
(3) a) a nemzetközi együttműködés fenntartása és bővítése az Egyesület minden tagországa között, távközlés minden fajtájának javítása és ésszerű felhasználása érdekében;
(4) b) műszaki segítség nyújtása és ajánlása távközlés terén a fejlődő országoknak, valamint az ennek megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi források mozgósításának elősegítése;
(5) c) a műszaki létesítmények fejlődésének és leghatékonyabb működésének elősegítése azzal a szándékkal, hogy a távközlési szolgáltatások hatékonysága javuljon, hasznosságuk növekedjék, és a lehetőség mértékében, általános jelleggel álljon a nyilvánosság rendelkezésére;
(6) d) az új távközlési technológiák hasznosságának kiterjesztése a világ minden lakosa számára;
(7) e) a távközlési szolgáltatások használatának elősegítése a békés kapcsolatok megkönnyítésének céljával;
(8) f) a Tagok tevékenységének összehangolása e célok elérése érdekében;
(9) g) a távközlés ügyeihez való szélesebb körű közelítés elősegítése nemzetközi szinten, az általános gazdasági és társadalmi információk között, más világ és regionális, valamint az olyan nem kormányszervezetekkel együttműködve, amelyek távközléssel foglalkoznak.
(10) 2. Az Egyesület, ebből a célból, különösképpen a következő célokat tűzi ki:
(11) a) megvalósítja a rádiófrekvenciás sáv hullámainak szétosztását, a rádiófrekvenciák kiosztását, a kiosztott rádiófrekvenciák és a geostacionárius műholdak megfelelő orbitális helyzetének nyilvántartását, hogy a különböző államok rádióállomásai között ne jöjjön létre káros interferencia;
(12) b) összehangolja azokat az erőfeszítéseket, melyek a különböző államok rádióállomásai közötti káros interferenciák kiküszöbölése, valamint azon cél érdekében történnek, hogy rádiótávközlési célokra jobban ki lehessen használni a rádiófrekvenciás spektrumot és a geostacionárius műholdak pályáját;
(13) c) megkönnyíti a távközlés világméretű szabványosítását, a szolgáltatások kielégítő minőségével;
(14) d) elősegíti a nemzetközi együttműködést a fejlődő országoknak adott műszaki segítségnyújtásban, továbbá a távközlési berendezések és hálózatok ilyen országokban, minden rendelkezésre álló eszközzel való létesítésében, fejlesztésében és tökéletesítésében, beleértve az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban történő részvétellel, adott esetben saját források felhasználásával is;
(15) e) összehangolja az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a távközlési, mégpedig az űrtechnikát használó létesítmények fejlesztése, hogy ezáltal teljes egészében kiaknázhatók legyenek az általuk nyújtott lehetőségek;
(16) f) elősegíti az Egyesület Tagországai közötti együttműködést azzal a céllal, hogy a használati díjak a lehető legkisebbek legyenek a hatékony szolgáltatáshoz viszonyítva, figyelembe véve azt is, hogy megbízható alapokon nyugvó, független pénzügyi igazgatást kell fenntartani a távközlés számára;
(17) g) elősegíti az olyan intézkedések bevezetését, amelyek célja az élet biztonságának növelése a távközlési szolgáltatásokban való együttműködésen át;
(18) h) tanulmányokat készít, szabályokat hoz létre, javaslatokat és véleményeket fogad el, és információkat gyűjt és ad ki a távközlés ügyeit illetően;
(19) i) elősegíti, a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési szervezetekkel együtt, preferenciális és kedvező hitelvonalak létesítését, amelyeket egyebek mellett, szociális projektek fejlesztésére kell felhasználni, hogy a távközlési szolgáltatásoknak az országok legelszigeteltebb részei bővülhessenek.
2. Cikk

Az Egyesület szerkezete

(20) Figyelembe véve az egyetemesség elvét, valamint az Egyesületben való egyetemes részvétel kívánalmát, a Nemzetközi Távközlési Egyesület szerkezete a következő:
(21) a) minden olyan Állam, amely az Egyesületnek Tagja, mint bármely, a Nemzetközi Távközlési Egyezményben részt vevő fél, még mielőtt a jelen Alapokmány és Egyezmény hatályba lépne;
(22) b) bármely más Állam, amely az Egyesült Nemzeteknek tagja, és a jelen Alapokmány 53. Cikkének megfelelően csatlakozik az Alapokmányhoz és az Egyezményhez;
(23) c) bármely más Állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, és kérelmezi az Egyesületben való felvételét, a kérelmet pedig az Egyesület Tagországainak kétharmada támogatja, ugyanakkor az említett állam az Alapokmány 53. Cikkének megfelelően csatlakozik az Alapokmányhoz és az Egyezményhez. Ha az ilyen tagság iránti kérelem két Meghatalmazottak Értekezlete közötti időszakban történik, a Főtitkár konzultációt folytat az Egyesület Tagországaival; ebben az esetben azon Tagország úgy tekintendő, hogy tartózkodik, ha négy hónapon belül nem válaszolt véleményének kikérésére.
3. Cikk

A Tagok jogai és kötelezettségei

(24) 1. Az Egyesület Tagjainak a jelen Alapokmányban és Egyezményben meghatározott jogai és kötelezettségei vannak.
(25) 2. Az értekezleteken, gyűléseken és konzultációkon való részvételt illetően az Egyesület Tagországainak jogai a következők:
(26) a) minden Tagországnak joga van értekezleteken részt venni, minden Tagország beválasztható a Tanácsba, és minden Tagországnak joga van képviselőt megnevezni az Egyesület tisztségviselőinek vagy a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjainak megválasztása alkalmával;
(27) b) a jelen Egyezmény (169) és (210) pontok rendelkezései szerint, minden Tagország egy szavazattal rendelkezik a Meghatalmazotti Értekezleteken, a Szektorok Világértekezletein, a Rádiótávközlési Szektor és tanulmányi csoportjai minden ülésén, ha pedig a Tanács tagja, akkor a Tanácsnak minden ülésén. A regionális értekezleteken csak az illető régió Tagjának van szavazati joga;
(28) c) az Egyezmény (169) és (210) pontok rendelkezései szerint, minden Tag egy szavazattal rendelkezik a levelezés útján végzett tanácskozásokon. A regionális értekezletekkel kapcsolatos tanácskozásokon csak az illető régió tagjainak van szavazati joga.
4. Cikk

Az Egyesület okmányai

(29) 1. Az Egyesület okmányai:
- a Nemzetközi Távközlési Egyesület jelen Alapokmánya;
- a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezménye; és
- az Igazgatási Szabályok.
(30) 2. Jelen Alapokmány rendelkezéseit az Egyezmény rendelkezései egészítik ki és azok az Egyesület Alapokmányának számítanak.
(31) 3. Mind a jelen Alapokmány, mind az Egyezmény rendelkezéseinek további kiegészítései az alábbiakban felsorolt Igazgatási Szabályok, amelyek a távközlés használatát szabályozzák és a tagországok számára kötelezőek:
- Nemzetközi Távközlési Szabályzat;
- Rádiótávközlési Szabályzat.
(32) 4. Ha a jelen Alapokmány és az Egyezmény vagy az Igazgatási Szabályok rendelkezései között nincs összhang, akkor az Alapokmány szabályozói mérvadók. Amennyiben az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezései között nem lenne összhang, akkor az Egyezmény rendelkezései számítanak mérvadónak.
5. Cikk

Meghatározások

(33) Az alábbi meghatározások azzal a feltétellel érvényesek, hogy e szöveg összefüggései nem határoznak meg más értelmezést:
(34) a) a jelen Alapokmányban használt, valamint a mellékletben meghatározott kifejezések az Alapokmány szerves részét képezik, az illető mellékletben meghatározottak jelentőséggel bírnak;
(35) b) a jelen Alapokmány mellékletében meg nem határozott kifejezések amelyek az Egyezményben szerepelnek és meghatározásuk szintén az Egyezmény szerves részét képező mellékletben történik, az illető mellékletben meghatározott jelentést kapják;
(36) c) az Igazgatási Szabályozókban meghatározott egyéb kifejezéseknek az ott megadott jelentéseik lesznek.
6. Cikk

Az Egyesület okmányainak végrehajtása

(37) 1. A Tagországok kötelessége a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok előírásaihoz tartani magukat az általuk létesített minden olyan távközlési hivatalban és állomáson, amelyek a nemzetközi szolgáltatásokban részt vesznek vagy amelyek képesek más ország rádiószolgáltatásaiban káros interferenciát létrehozni, kivételt a jelen Alapokmány 48. Cikkének előírásai képeznek az ilyen kötelezettségek alól történő mentesítésre.
(38) 2. A Tagországoknak úgyszintén kötelessége a szükséges intézkedéseket meghozni a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok előírásainak, az általuk engedélyezett üzemelő szervek általi tiszteletben tartása érdekében, ha e szervek nemzetközi szolgáltatásokban vesznek részt, és olyan állomásokat üzemeltetnek, melyek képesek káros interferenciákat okozni más országok rádiószolgáltatásai számára.
7. Cikk

Az Egyesület felépítése

(39) Az Egyesület az alábbiakat foglalja magába:
(40) a) a Meghatalmazottak Értekezlete, amely az Egyesület legfelső szerve;
(41) b) a Tanács, amely a Meghatalmazottak Értekezlete nevében jár el;
(42) c) a Nemzetközi Távközlési Világértekezletek;
(43) d) a Rádiótávközlési Szektor, beleértve a Világ- és Regionális Rádiótávközlési Értekezleteket, valamint a Rádiótávközlési Szabályozó Testület;
(44) e) a Távközlési Szabványosítási Szektor, beleértve a Távközlési Szabványosító Világértekezleteket;
(45) f) a Távközlésfejlesztési Szektor, beleértve a Távközlésfejlesztési Világ- és Regionális Értekezleteket;
(46) g) a Főtitkárság.
8. Cikk

A Meghatalmazotti Értekezlet

(47) 1. A Meghatalmazotti Értekezlet a Tagországokat képviselő delegációkból áll. Összehívására minden négy évben kerül sor.
(48) 2. A Meghatalmazotti Értekezlet szerepe:
(49) a) meghatározza azon általános irányelveket, amelyek az Egyesület jelen Alapokmány 1. Cikkében előírt célok teljesítésére szolgálnak;
(50) b) miután megvizsgálta a Tanács által beterjesztett jelentéseket, amelyeket az Egyesület az előző Meghatalmazotti Értekezlete óta végzett és az Egyesület részére ajánlott stratégiai politikáról és tervezésről készültek, elfogadja és jóváhagyja mindazon határozatokat, amelyeket helyesnek ítél meg;
(51) c) miután megvizsgálta az Egyesület tevékenységének minden oldalát a kérdéses időszakban, megállapítja az Egyesület költségvetését és meghatározza az Egyesület költségvetésének felső határát, a fenti (50) pontban említett jelentésekben hozott határozatokkal összhangban, az Egyesület következő Meghatalmazotti Értekezletéig terjedő időszakra;
(52) d) általános irányvonalakat ad az Egyesület személyzetének összeállítására vonatkozóan, és ha szükséges, meghatározza az alapfizetéseket, a juttatások és nyugdíjak rendszerét az Egyesület minden tisztségviselője számára.
(53) e) megvizsgálja az Egyesület számláit, és ha megfelelőnek találja, véglegesen jóváhagyja azokat;
(54) f) megválasztja az Egyesület azon Tagjait, amelyek a Tanácsban szolgálnak;
(55) g) megválasztja a Főtitkárt, Helyettes Főtitkárt és a szektorirodák igazgatóit, mint az Egyesület választott tisztségviselőit;
(56) h) megválasztja a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjait;
(57) i) megvizsgálja és - ha alkalmasnak találja - elfogadja a jelen Alapokmány és Egyezmény módosításaira vonatkozó javaslatokat, a jelen Alapokmány 55. Cikkében foglalt rendelkezésekkel, illetve az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;
(58) j) megállapodásokat köt az Egyesület és nemzetközi szervezetek között, valamint szükség esetén módosítja azokat, továbbá megvizsgálja a Tanács által, az Egyesület nevében ilyen szervezetekkel kötött esetleges, ideiglenes megállapodásokat, illetve általa megfelelőnek tartott intézkedéseket hoz azokkal kapcsolatosan;
(59) k) szükség szerint foglalkozik más távközlési kérdésekkel.
9. Cikk

A választások elvei és velük kapcsolatos dolgok

(60) 1. A Meghatalmazottak Értekezlete jelen Alapokmány (54-56) pontjai szerint valamennyi választásnál biztosítani köteles:
(61) a) a Tanács tagjainak választása során a Tanácsi helyek méltányos elosztását a világ régiói között;
(62) b) hogy a Főtitkár, a helyettes Főtitkár, az Irodaigazgatók és a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai a különböző tagországok állampolgárai legyenek, és a választásuk során kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a világ különböző régiói közötti arányos földrajzi megosztás; a megválasztott tisztségviselők esetében kellő figyelemmel kell lenni a jelen Alapokmány (154) pontjában foglalt elveknek is;
(63) c) a Rádiótávközlési Szabályozó Testülettagjait ebben az egyéni minőségükben a Tagországok által javasolt jelöltek közül kell megválasztani; minden Tagország csak egyetlen jelöltet ajánlhat, a saját állampolgárai közül.
(64) 2. Az ilyen választás eljárási módozatát a Meghatalmazottak Értekezlete határozza meg. Az Egyezmény tartalmazza a feladatokra, a megürült helyek betöltésére és az újraválasztásra vonatkozó előírásokat.
10. Cikk

A Tanács

(65) 1. (1) A Tanács az Egyesület azon Tagországaiból áll, akiket a Meghatalmazottak Értekezlete a jelen Alapokmány (61) pontja szerint választ.
(66) (2) A Tanács minden tagja megnevez egy személyt a Tanácsban való szolgálatra, akit egy vagy több tanácsadó segíthet.
(67) 2. A Tanács saját eljárásrendet alakít ki.
(68) 3. Két Meghatalmazotti Értekezlet közötti időszakban a Tanács, mint az Egyesület vezető testülete, az Értekezlet nevében jár el az Értekezlet által biztosított hatáskörön belül.
(69) 4. (1) A Tanács minden intézkedést meghoz, hogy megkönnyítse a jelen Alapokmány, az Egyezmény, az Igazgatási Szabályok előírásainak, a Meghatalmazottak Értekezlete, esetenként pedig az Egyesület más konferenciái és ülései határozatainak végrehajtását a Tagországok által, és hogy eleget tegyen a Meghatalmazottak Értekezlete által kijelölt minden feladatnak.
(70) (2) A Tanács megvizsgálja a testület távközlési politikai ügyeit, figyelembe véve a Meghatalmazottak Értekezlete által megszabott irányvonalat, hogy az Egyesület politikája és stratégiája teljes egészében megfeleljen a távközlés állandóan változó környezetének.
(71) (3) A Tanács biztosítja az Egyesület munkájának hatékony összehangolását és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a Főtitkárság és a három Szektor felett.
(72) (4) Az Egyesület céljainak megfelelően a rendelkezésére álló minden eszközzel hozzájárul a távközlés fejlesztéséhez a fejlődő országokban, beleértve, hogy az Egyesület részt vesz az Egyesült Nemzetek megfelelő programjaiban.
11. Cikk

Főtitkárság

(73) 1. (1) A Főtitkárságot a Főtitkár vezeti, akit munkájában a helyettes Főtitkár támogat.
(74) (2) A Főtitkár, a Koordinációs Bizottság segítségével, előkészíti az Egyesület számára a stratégiai politikát és terveket, összehangolván ennek tevékenységeit.
(75) (3) A Főtitkár minden intézkedést megtesz, ami az Egyesület forrásainak gazdaságos felhasználásához szükséges, ugyanakkor a Tanácsnak felelősséggel tartozik az Egyesület tevékenységeinek igazgatási és pénzügyi vonatkozása tekintetében.
(76) (4) A Főtitkár az Egyesület törvényes képviselőjeként jár el.
(77) 2. A Helyettes Főtitkár felelősséggel tartozik a Főtitkárnak, segítséget nyújt a Főtitkárnak feladatai végzésében, és vállalja azokat a megbízásokat, melyekkel a Főtitkár bízza meg. Ellátja a Főtitkár feladatait ennek távollétében.

II. FEJEZET

RÁDIÓTÁVKÖZLÉSI SZEKTOR

12. Cikk

Szerepe és szerkezete

(78) 1. (1) A Rádiótávközlési Szektor szerepe, hogy kielégítse az Egyesületnek a jelen Alapokmány 1. Cikkében, a rádiótávközlésre vonatkozó céljait:
- a rádiófrekvenciás spektrumnak minden rádiótávközlési szolgáltatás általi ésszerű, méltányos, hatékony és gazdaságos felhasználása által, beleértve a geostacionárius pályát használó szolgáltatásokat is, melyek a jelen Alapokmány 44. Cikkének hatáskörébe tartoznak; és
- a frekvenciatartományra vonatkozó tanulmányok végzése, valamint a rádiótávközléssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó javaslatok elfogadása által.
(79) (2) A Rádiótávközlési Szektor és a Távközlési Szabványosítási Szektor pontos hatásköre állandó felülvizsgálat tárgyát képezi, szoros együttműködésben mindkét Szektor közös ügyeinek területén és az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően. Szoros együttműködés jön létre a Rádiótávközlési Szektor, a Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektorok között.
(80) 2. A Rádiótávközlési Szektor a következő szerveken keresztül látja el a feladatát:
(81) a) Rádiótávközlési Világ- és Regionális Értekezletek;
(82) b) Rádiótávközlési Szabályozó Testület;
(83) c) Rádiótávközlési Közgyűlések, amelyek a Rádiótávközlési Világértekezletekkel egyidejűleg kerülnek megrendezésre;
(84) d) Rádiótávközlési Tanulmánycsoportok;
(85) e) a megválasztott Igazgató által vezetett Rádiótávközlési Iroda.
(86) 3. A Rádiótávközlési Szektornak tagjai a következők:
(87) a) jog szerint az Egyesület minden Tagországának Igazgatása;
(88) b) az Egyezmény vonatkozó előírásai szerint megbízott bármely jogi személyiség vagy szervezet.
13. Cikk

Rádiótávközlési Értekezletek és Közgyűlések

(89) 1. A Rádiótávközlési Világértekezlet részben vagy - kivételes esetekben egészében módosíthatja a Rádiótávközlési Szabályzatot és minden olyan világviszonylatban érdeklődésre érdemes kérdéssel foglalkozik, amely illetékességi körébe és napirendjébe tartozik; további feladatait az Egyezmény részletezi.
(90) 2. A Rádiótávközlési Világértekezletek összehívása rendszerint kétévenként történik, de az Egyezmény vonatkozó előírásai szerint az ilyen értekezlet összehívása nem feltétlenül szükségszerű, vagy pedig további értekezletet is lehet összehívni.
(91) 3. A Rádiótávközlési Közgyűlések összehívása rendszerint kétévenként történik, időben és helyben úgy összehangolva a Világértekezlettel, hogy a Rádiótávközlési Szektor hatékonyságát javítsák. A Rádiótávközlési Közgyűlések megadják a szükséges műszaki alapot a Rádiótávközlési Világértekezlet számára, megfelelvén az ilyen értekezletek minden követelményének. A Rádiótávközlési Közgyűlés feladatait az Egyezmény szabja meg.
(92) 4. A Rádiótávközlési Világértekezlet, az ilyen Közgyűlés és a regionális értekezlet határozatait minden körülmények között a jelen Alapokmánynak és az Egyezménynek megfelelően kell meghozni. A Rádiótávközlési Közgyűlés vagy Regionális Értekezlet határozatai minden körülmények között megfelelnek a Rádiótávközlési Szabályzatnak is. Határozatok és döntések elfogadása alkalmával az értekezletek figyelembe veszik az előre látható pénzügyi kihatásokat, elkerülvén az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek olyan költségeket eredményeznének, amely a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott értékek felső határát meghaladnák.
14. Cikk

Rádiótávközlési Szabályozó Testület

(93) 1. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület olyan választott tagokból áll, akik a rádiótávközlés területén kiemelkedő képzettséggel rendelkeznek és a frekvenciák kijelölésében, használatában gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Minden tagnak ismernie kell a világ minden területének földrajzi, gazdasági és demográfiai feltételeit. Feladataikat függetlenül és részmunkaidőben végzik.
(94) 2. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület feladatai a következők:
(95) a) az eljárási szabályok jóváhagyása olyan műszaki kritériumok alapján, amelyek megfelelnek a rádiótávközlés szabályainak és az illetékességének, a Rádiótávközlési Értekezletek által hozható határozatoknak. Ezen eljárási szabályokat az Igazgató és az Iroda használják a Rádiótávközlési Szabályok alkalmazása során, a tagok által kijelölt frekvenciák nyilvántartására. A szabályokat véleményezhetik a tagországok igazgatásai, és ha folytatódó ellenvélemény adódik, a kérdést a soron következő Rádiótávközlési Világértekezlet elé kell terjeszteni;
(96) b) bármilyen más kérdés megvizsgálása, amit a fenti eljárási szabályok alkalmazása által nem lehet megoldani;
(97) c) minden más olyan további feladat teljesítése, amely a frekvenciák kijelölésével és használatával kapcsolatos a jelen Alapokmány (78) pontjának és a Rádiótávközlési Szabályok által megadott eljárásoknak megfelelően, amint azt az illetékes értekezlet vagy a Tanács előírja az Egyesület tagtöbbségének egyetértésével, az ilyen értekezlet döntéseinek előkészítése vagy meghozatala során.
(98) 3. (1) Testületi feladataik gyakorlása során a Rádiótávközlési Szabályozó Testület tagjai nem az illető Tagországukat vagy rádiójukat képviselve járnak el, hanem mint a nemzetközi közösség megbízottai. A Testület tagországainak különösképpen tartózkodniuk kell az olyan döntésekbe való beavatkozásoktól, amelyek közvetlenül a Tagország saját Igazgatásával kapcsolatos.
(99) (2) A Testület egyik tagja sem kérhet vagy kaphat a Testület feladatának gyakorlására vonatkozó utasításokat egyik kormánytól vagy annak tagjától, sem pedig közületi vagy magánszemélytől vagy szervezettől. A Tagországoknak tartózkodniuk kell olyan lépésektől vagy olyan döntésektől, amelyek nem férnek össze a fenti (98) pontban meghatározott státuszukkal.
(100) (3) Minden Tagországnak tiszteletben kell tartania a testületi tagok feladatának kizárólagosan nemzetközi jellegét, tartózkodván attól, hogy megpróbálják a Testületet feladatainak gyakorlásában befolyásolni.
(101) 4. A Rádiótávközlési Szabályozó Testület munkaeljárásainak meghatározása az Egyezményben történik.
15. Cikk

Rádiótávközlési Tanulmányi Csoportok

(102) A Rádiótávközlési Tanulmányi Csoportok feladatait az Egyezmény adja meg.
16. Cikk

Rádiótávközlési Iroda

(103) A Rádiótávközlési Iroda igazgatójának szerepét az Egyezmény adja meg.

III. FEJEZET

A TÁVKÖZLÉSI SZABVÁNYOSÍTÁSI SZEKTOR

17. Cikk

Funkciók és szerkezet

(104) 1. (1) A Távközlési Szabványosítási Szektor funkcióinak összhangban kell lenniük az Egyesület azon céljaival, amelyek a távközlés szabványosítására vonatkoznak, amint ezt a jelen Alapokmány 1. Cikke meghatározza, mégpedig olyan műszaki, üzemeltetési és tarifális kérdések tanulmányozása és ilyenekkel kapcsolatos javaslatok elfogadása által, amelyek a távközlésnek világviszonylatban történő szabványosítására irányulnak.
(105) (2) A Távközlési Szabványosítási Szektor és Rádiótávközlési Szektor hatásköre folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezi mindkét Szektor közös érdekeltségű kérdéseit illetően és az Egyezmény idevonatkozó előírásainak megfelelően. A Rádiótávközlési Szektor, a Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektor között szoros az együttműködés.
(106) 2. A Távközlési Szabványosítási Szektor a következő szerveken keresztül végzi munkáját:
(107) a) Távközlési Szabványosítási Világértekezletek;
(108) b) Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok;
(109) c) a megválasztott igazgató által vezetett Távközlési Szabványosítási Iroda.
(110) 3. A Távközlési Szabványosítási Szektor tagjai:
(111) a) jog szerint az Egyesület összes tagjainak Igazgatásai;
(112) b) az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően engedélyezett jogi személyek vagy szervezetek.
18. Cikk

A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek

(113) 1. A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek feladatait az Egyezmény rögzíti.
(114) 2. A Távközlési Szabványosítási Világértekezleteket minden négy évben kell összehívni; de további értekezletet lehet tartani az Egyezmény megfelelő előírásai szerint.
(115) 3. A Távközlési Szabványosítási Világértekezletek határozatai összhangban kell legyenek az Alapokmánnyal, az Egyezménnyel, az Igazgatási Szabályokkal. Határozatok és döntések elfogadása esetén az Értekezletek figyelembe kell vegyék az előre látható pénzügyi kihatásokat, ugyanakkor el kell kerülniük az olyan határozatok és döntések elfogadását, amelyek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott összegek felső határát meghaladó költségeket eredményeznének.
19. Cikk

Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok

(116) A Távközlési Szabványosítási Tanulmánycsoportok feladatait az Egyezmény adja meg.
20. Cikk

Távközlési Szabványosítási Iroda

(117) A Távközlési Szabványosítási Iroda Igazgatójának funkcióit az Egyezmény sorolja fel.

IV. FEJEZET

A TÁVKÖZLÉSFEJLESZTÉSI SZEKTOR

21. Cikk

Funkciók és szerkezet

(118) 1. (1) A Távközlésfejlesztési Szektor funkciói töltik be az Egyezmény céljait, amint ezeket a jelen Alapokmány 1. Cikke határozza meg, és saját illetékességi körén belül teljesíti az Egyesület kettős felelősségét, mint az Egyesült Nemzetek Szakosított Szervezetének és Végrehajtó Szervének felelősségét, ennek során megvalósítván az Egyesült Nemzetek fejlesztési rendszerének vagy más finanszírozó szerkezetnek projektjeit, hogy így megkönnyítse és serkentse a távközlések fejlesztését műszaki együttműködés és tanácsadási tevékenységek ajánlatával, szervezésével és koordinálásával.
(119) (2) A Rádiótávközlési Szektor, Távközlési Szabványosítási Szektor és Távközlésfejlesztési Szektor tevékenységei szorosan együttműködnek a fejlesztéssel kapcsolatos ügyekben a jelen Alapokmány vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.
(120) 2. A fentieknek megfelelően, a Távközlésfejlesztési Szektor sajátos funkciói a következők:
(121) a) növeli a döntéshozók ismereteit a távközlés fontosságáról, a nemzetgazdasági és a társadalmi fejlesztési programokban, ugyanakkor információt és tanácsot szolgáltatni az esetleges politikai és szerkezeti opciókat illetően;
(122) b) elősegíti a távközlési hálózatok és szolgáltatások fejlődését, bővítését és működését, különösképpen a fejlődő országokban, figyelembe véve más illetékes testületek tevékenységeit az emberi erőforrások képességeinek fejlesztése, a tervezés, a gazdálkodás, az erőforrások stabilizálása, a kutatás és a fejlesztés területén;
(123) c) serkenti a távközlés fejlődését a regionális távközlési szervezetekkel, valamint az általános és a regionális fejlesztési pénzügyi intézetekkel együttműködésben, figyelvén a fejlesztési programjukba foglalt projektek állapotát biztosítva, hogy végrehajtásuk megfelelőképpen történjék;
(124) d) mobilizálja a forrásokat, hogy a távközlés területén segítséget nyújtson a fejlődő országoknak a preferenciális és kedvező hitelvonalak létesítésének serkentése, a nemzetközi és a regionális pénzügyi és a fejlesztési intézetekkel való együttműködés által;
(125) e) elősegíti és összehangolja a programokat annak érdekében, hogy a fejlődő országoknak megfelelő technológiák átadása történjék, a fejlett országokban lévő hálózatok változása és fejlődése által megadott feltételek szerint;
(126) f) bátorítja az ipar részvételét a fejlődő országok távközlésének fejlesztésében, tanácsokat ajánlván a megfelelő technológia választásához és átadásához;
(127) g) tanácsadás felajánlása, szükség esetén szponzori tanulmányok végzése műszaki, gazdasági, pénzügyi, vezetői, szabályozói és politikai kérdésekben, beleértve sajátos projektek tanulmányait is a távközlés területén;
(128) h) együttműködés más Szektorokkal, a főtitkársággal és más, a nemzetközi és regionális távközlési hálózat általános fejlesztésében érdekelt testületekkel, hogy a fejlesztésben való együttműködés könnyebb legyen a távközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében;
(129) i) a fenti funkciók végzése során különleges figyelemben kell részesíteni a kevésbé fejlett országok követelményeit.
(130) 3. A Távközlésfejlesztési Szektor a szerveken keresztül fejti ki tevékenységét:
(131) a) Távközlésfejlesztési Világ- és Regionális Értekezletek;
(132) b) Távközlésfejlesztési Tanulmányi Csoportok;
(133) c) a megválasztott igazgató által vezetett Távközlésfejlesztési Iroda.
(134) 4. A Távközlésfejlesztési Szektor tagjai:
(135) a) jog szerint az Egyesület tagországainak Igazgatásai;
(136) b) az Egyezmény vonatkozó előírásainak megfelelően engedélyezett jogi személy vagy szervezetek.
22. Cikk

Távközlésfejlesztési Értekezletek

(137) 1. A Távközlésfejlesztési Értekezletek a távközlésre vonatkozó témák, projektek és programok megbeszélése és vizsgálata, valamint a Távközlési Fejlesztési Iroda irányítása és vezetése céljára szolgáló fórum.
(138) 2. A Távközlésfejlesztési Értekezletek részét képezik:
(139) a) a Távközlésfejlesztési Világértekezletek;
(140) b) a Távközlésfejlesztési Regionális Értekezletek.
(141) 3. A Meghatalmazottak két Értekezlete között egy Távközlésfejlesztési Világértekezlet kerül megrendezésre, a forrásoktól és prioritásoktól függően pedig Távközlésfejlesztési Regionális Értekezleteket is tartanak.
(142) 4. A Távközlésfejlesztési Értekezletek nem jogosultak záróokiratokat létrehozni. Azok következtetések, határozatok, döntések, javaslatok vagy jelentések formájában jelennek meg. E szövegeknek feltétlenül összhangban kell állniuk a jelen Alapokmánnyal, az Egyezménnyel és az Igazgatási Szabályokkal. A határozatok és döntések elfogadása alkalmával az értekezleteknek figyelembe kell venniük az előrelátható pénzügyi kihatásokat, elkerülvén olyan határozatok vagy döntések meghozatalát, amelyek olyan költségeket vonnának maguk után, amelyek azok meghaladnák a hiteleknek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott felső határt.
(143) 5. A Távközlésfejlesztési Értekezletek feladatait az Egyezmény rögzíti.
23. Cikk

Távközlésfejlesztési Tanulmánycsoportok

(144) A Távközlési Fejlesztési Tanulmánycsoportok feladatait az Egyezmény rögzíti.
24. Cikk

Távközlésfejlesztési Iroda

(145) A Távközlésfejlesztési Iroda Igazgatójának funkcióit az Egyezmény írja le.

V. FEJEZET

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ MÁS ELŐÍRÁSOK

25. Cikk

A Nemzetközi Távközlési Világértekezlet

(146) 1. A Nemzetközi Távközlési Világértekezlet részben vagy kivételes esetekben egészében módosíthatja a Nemzetközi Távközlési Szabályzatot, és minden olyan világviszonylatban is érdekes kérdéssel foglalkozhat, amely illetékességébe, illetve napirendjébe tartozik.
(147) 2. A Nemzetközi Távközlési Világértekezletek határozatai minden körülmények között meg kell hogy feleljenek a jelen Alapokmánynak az Egyezménynek. Határozatok és döntések elfogadása alkalmával az Értekezleteknek figyelembe kell vennie azok előrelátható pénzügyi kihatásait, elkerülvén az olyan határozatokat és döntéseket, amelyek a hiteleknek a Meghatalmazottak Értekezlete által meghatározott felső határát meghaladó költségeket vonnának maguk után.
26. Cikk

Koordinációs Bizottság

(148) 1. A Koordinációs Bizottság tagjai a Főtitkár, a Helyettes Főtitkár és a három szektoriroda Igazgatója. Elnöke a Főtitkár, ennek távollétében pedig a Helyettes Főtitkár.
(149) 2. A Koordinációs Bizottság belső gazdálkodó csoportként működik, amely tanácsokat és a Főtitkárnak gyakorlati segítséget nyújt minden ügyintézési, pénzügyi és információs rendszerben, valamint műszaki együttműködési ügyben, ha ez nem tartozik valamely különleges Szektor vagy a Főtitkár kizárólagos illetékességébe, továbbá külső kapcsolatok és közösségtájékoztatás kérdésében. A bizottságnak figyelembe kell vennie a jelen Alapokmány, az Egyezmény előírásait, a Tanács döntéseit és az Egyesületnek, mint egésznek érdekeit.
27. Cikk

Választott tisztségviselők és az egyesület személyzete

(150) 1. (1) Feladatai végzése során sem a megválasztott tisztségviselők, sem az Egyesület személyzete nem kaphat vagy fogadhat el utasítást egyik Kormánytól vagy az Egyesületen kívüli hatóságtól sem. Tartózkodnak az olyan eljárástól, amely státuszukkal, mint nemzetközi tisztségviselőkkel összeférhetetlen.
(151) (2) Minden tagország tiszteletben tartja e választott tisztségviselők és az Egyesület személyzete feladatainak kizárólagosan nemzetközi jellegét, és tartózkodik attól, hogy munkájuk végzésében őket befolyásolja.
(152) (3) Az Egyesület egyetlen választott tisztségviselője vagy személyzetének egyetlen tagja sem vehet részt, semmilyen módon távközléssel foglalkozó vállalatban és nem lehet semmilyen pénzügyi érdeke ilyenben, kivéve azokat, amely feladataival kapcsolatosak. De a „pénzügyi érdek” fogalma nem értelmezhető úgy, mint a nyugdíjelőnyök növekedésének folytatása az előbbi alkalmazás vagy beosztás tekintetében.
(153) (4) Az Egyesület hatékony működésének biztosítása érdekében bármely tagország, amelynek állampolgárát Főtitkárnak, Helyettes Főtitkárnak vagy Irodaigazgatónak választották, a lehetőség mértékében tartózkodnia kell attól, hogy ezt az állampolgárt két Meghatalmazotti Értekezlet között visszahívja.
(154) 2. A személyzet kiválasztásának és a szolgálati feltételek meghatározásának legfontosabb szempontja az, hogy az Egyesület számára a lehető legjobb hatékonyságot, illetékességet és integritást biztosítsák. Ezen túlmenően figyelembe veendő az is, hogy a személyzet kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.
28. Cikk

Az Egyesület pénzügyei

(155) 1. Az Egyesület költségvetése a következőket foglalja magában:
(156) a) a tanácsot,
(157) b) a Főtitkárságot és az Egyesület Szektorait,
(158) c) a Meghatalmazottak Értekezletét és a Nemzetközi Távközlési Világértekezletet.
(159) 2. Az Egyesület költségeit a tagországok, valamint azon jogi személyiségek és szervezetek hozzájárulásai fedezik, amelyek az Egyezmény vonatkozó előírásainak értelmében engedélyt kaptak az Egyesület tevékenységeiben való részvételre. Minden tagország, valamint az ilyen jogi személyek vagy szervezetek a hozzájárulás olyan osztályában lévő egységek számával arányos összeget fizetnek, amit az Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint maga választott meg.
(160) 3. (1) A tagok szabadon választhatják meg a hozzájárulási osztályt az Egyesület költségeihez való hozzájárulás céljából.
(161) (2) E választás a Meghatalmazottak Értekezlete végétől számított hat hónapon belül történik, mégpedig az Egyezményben lévő hozzájárulási osztály skálájának megfelelően.
(162) (3) Ha a Meghatalmazottak valamely Értekezlete az Egyezmény által meghatározott, hozzájárulási osztály skálájának módosítását fogadja el, a Főtitkár minden Tagországot tájékoztat a módosítás hatálybalépésének napjáról. A tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül minden Tagország értesíti a Főtitkárt, hogy milyen hozzájárulási osztályt választott a módosított, érvényben lévő skálának megfelelően.
(163) (4) Az egyes Tagországok által a (161) és (162) ponttal összhangban választott hozzájárulási osztály kizárólag január 1-jétől kezdődően alkalmazható a (161) és (162) pontban jelzett hat hónapos időszak lejártát követő egy év elteltével.
(164) 4. Azok a tagok, akik elmulasztották a fenti (161) és (162) pontokban meghatározott időszakban meghozni döntésüket, abban a hozzájárulási osztályban maradnak, melyet korábban választottak.
(165) 5. Valamely Tagország által választott hozzájárulási osztályt csak a fenti (161), (162) és (163) pontok szerint lehet csökkenteni. De kivételes körülmények között, mint nemzetközi segélyprogramokat igénylő természeti csapások, a tanács akkor is engedélyezheti a hozzájárulási egységek számának csökkentését, ha olyan Tagország kéri ezt, mely megállapítja, hogy nem tudja tovább folytatni az eredetileg választott osztály szerinti hozzájárulást.
(166) 6. Hasonlóképpen a Tanács jóváhagyásától függően a Tagországok kisebb hozzájárulási osztályt is választhatnak, mint a fenti (161) pont szerint választott osztály, ha a fenti (163) pont előírásban, az új hozzájárulási időszakra meghatározott naptól, viszonylagos hozzájárulási helyzetük sokkal rosszabb, mint előbbi helyzetük.
(167) 7. A jelen Alapokmány (43) pontjában idézett regionális értekezletek által előidézett költségeket, az egység osztályozásuknak megfelelően, az illető régió minden Tagországának kell viselni, esetenként azonos alapon más régiók minden tagországának, melyek az ilyen értekezleteken részt vettek.
(168) 8. A fenti (159) pontokban meghatározott Tagországok jogi személyiségek és szervezetek előre kifizetik éves hozzájárulási részüket, melynek kiszámítása a Tanács által jóváhagyott kétéves költségvetési időszak, valamint a Tanács által elfogadott esetleges kiigazítás alapján történik.
(169) 9. Az olyan Tagország, mely az Egyesületnek járó fizetséggel elmaradásban van, elveszíti a jelen Alapokmány (27) és (28) pontjaiban meghatározott szavazati jogát mindaddig, amíg az elmaradások összege legalább olyan nagy, vagy még nagyobb, mint a részéről, a megelőző két évre járó hozzájárulás összege.
(170) 10. Különleges rendelkezések rögzítésre kerültek az Egyezményben olyan pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozóan, melyeket fenti (159) pontokban említett jogi személyiségek és szervezetek, valamint más nemzetközi szervezetek eszközölnek.
29. Cikk

Nyelvek

(171) 1. (1) Az Egyesület hivatalos és munkanyelve arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol.
(172) (2) A Meghatalmazottak Értekezlete vonatkozó határozatainak megfelelően, e nyelvek használatának célja az Egyesület dokumentumainak és szövegeinek elkészítése és kiadása, mégpedig formában és tartalomban egyenértékű változatokban, valamint az Egyesület konferenciáin és ülésein való kölcsönös tolmácsolás céljára.
(173) (3) Véleményeltérés vagy viták esetén a francia szöveg lesz meghatározó.
(174) 2. Ha az értekezlet vagy ülés minden résztvevője egyetért vele, a megbeszélések kevesebb nyelven is végbe folyhatnak, mint a fent említettek.
30. Cikk

Az Egyesület székhelye

(175) Az Egyesület székhelye Genf.
31. Cikk

Az Egyesület jogi hatásköre

(176) Az Egyesület minden tagország területén olyan jogi hatáskörrel rendelkezik, ami funkcióinak gyakorlásához és céljainak teljesítéséhez szükséges.
32. Cikk

Az értekezletek és más ülések eljárásrendje

(177) 1. A munka szervezése és a megbeszélések, értekezletek és ülések levezetése érdekében az Egyesület az Egyezményben lévő eljárásrendet alkalmazza.
(178) 2. Az értekezletek és a tanács olyan szabályokat alkalmazhatnak, melyeket az eljárásrendet kiegészítően fontosnak tartanak. De az ilyen, járulékos szabályok összeférhetőek kell legyenek a jelen Alapszabállyal és Egyezménnyel; az értekezletek által elfogadott szabályok megjelennek értekezleti dokumentumok gyanánt.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÁVKÖZLÉSRE VONATKOZÓAN

33. Cikk

A lakosság joga a nemzetközi távközlési szolgáltatások használatához

(179) A Tagországok elismerik a lakosság azon jogát, hogy a nemzetközi közösségi levelezési szolgáltatás segítségével folytassa levelezését. A szolgáltatások, a terhek és biztosítékok minden használó számára ugyanazok kell legyenek, prioritás vagy kedvezmény nélkül.
34. Cikk

A távközlések leállítása

(180) 1. A Tagországok fenntartják maguknak a jogot, hogy minden olyan magántávirat továbbítását leállítsanak, amely az állam biztonsága szempontjából veszélyesnek tűnhet, esetleg törvényeivel, a közrenddel vagy az illemmel ellentétben áll, feltéve, hogy az ilyen távirat vagy táviratrész leállítását azonnal tudatják a származási hivatallal, kivéve ha az értesítés veszélyt képezhet az állam biztonságára.
(181) 2. A Tagországok fenntartják azt a jogot is, hogy megszüntessenek bármilyen más magántávközlést is, mely veszélyesnek tűnik az állam biztonsága szempontjából, esetleg törvényeivel, a közrenddel vagy az illemmel ellentétben áll.
35. Cikk

A szolgáltatások felfüggesztése

(182) Minden Tagország fenntartja magának a jogot, hogy a nemzetközi távközlési szolgáltatásokat felfüggessze vagy általános jelleggel és/vagy csak bizonyos kapcsolatokra, esetleg bizonyos fajta levelezésre, kimenőre, bejövőre vagy tranzitra vonatkoznak, feltéve, hogy az ilyen intézkedésről azonnal értesíti minden egyes többi Tagországot a Főtitkár közvetítésével.
36. Cikk

Felelősség

(183) A Tagok nem vállalnak semmilyen felelősséget a nemzetközi távközlési szolgáltatások irányában, főleg ami az igényeket és károkat illeti.
37. Cikk

A távközlés titkossága

(184) 1. A Tagországok egyetértenek abban, hogy minden lehetséges intézkedést megtesznek, ami az alkalmazott távközlési rendszerrel kompatibilis, hogy a nemzetközi levelezés titkosságát biztosítsák.
(185) 2. Mindazonáltal fenntartják maguknak a jogot, hogy az ilyen levelezést az illetékes hatóságokkal közöljék nemzeti törvényeik alkalmazásának vagy az olyan nemzetközi egyezmények kielégítésének biztosítása érdekében, melyeknek részesei.
38. Cikk

A távközlési csatornák és berendezések létesítése, üzemelése és védelme

(186) 1. A Tagok megteszik azokat az intézkedéseket, melyek szükségesek lehetnek az arra szolgáló csatornáknak és berendezéseknek a legjobb műszaki feltételek közötti létesítéséhez, hogy gyors és folyamatos nemzetközi távközléseket biztosítsanak.
(187) 2. Amennyiben lehetséges, e csatornák és berendezések üzemelése történjék olyan módszerekkel és eljárásokkal, melyek az üzemelési gyakorlat szerint a legjobbnak bizonyultak. Karbantartásuk biztosítson megfelelő üzemelési feltételeket, ugyanakkor tartsanak lépést a tudományos és műszaki haladással.
(188) 3. A Tagállamok védik az ilyen, fennhatóságuk alá tartozó csatornákat és berendezéseket.
(189) 4. Ha különleges megállapodások nem írnak elő más feltételeket, minden Tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a nemzetközi távközlési körök ellenőrzése alatt lévő szakaszainak karbantartását biztosítsa.
39. Cikk

A megszegések közlése

(190) A jelen Alapokmány 6. Cikke előírásainak alkalmazását minden Tag úgy könnyíti meg, hogy vállalják egymás értesítését a jelen Alapokmány, Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezéseinek megszegéséről.
40. Cikk

A távközlés prioritása az élet biztonságát illetően

(191) A nemzetközi távközlési szolgáltatások abszolút elsőbbséget kell adjanak a tengeren, szárazföldön, levegőben vagy űrben való életbiztonságot szolgáló távközléseknek, valamint az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation), kivételes sürgősséggel végzett, epidemiológiai távközléseknek.
41. Cikk

A kormányérdekű távközlések prioritása

(192) A jelen Alapokmány 40. és 46. Cikkei függvényében a kormányérdekű távközlések [lásd a jelen Alapokmány mellékletét, a (1014) pontot] prioritásban részesülnek a többi távközléssel szemben, amennyiben ez lehetséges, a származási hely külön kérésére.
42. Cikk

Különleges rendelkezések

(193) A Tagországok fenntartják maguknak, az általuk elismert üzemelő szerveknek, valamint a kellő engedéllyel rendelkező más szerveknek a jogot, hogy távközlési ügyekben különleges intézkedéseket hozzanak, melyek általánosságban nem vonatkoznak a Tagországokra. De az ilyen intézkedések ne legyenek ellentétben a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok rendelkezéseire, ami a működésük által, a többi Tagország rádiószolgáltatásai kárára esetlegesen okozott káros interferenciát illeti, és általánosságban a műszaki kárt illetően, amit működésük okozhat a többi Tagország más távközlési szolgálatainak üzemelése számára.
43. Cikk

Regionális Értekezletek, Intézmények és Szervezetek

(194) A Tagországok fenntartják a jogot, hogy Regionális Értekezleteket hívjanak össze és Regionális Intézményeket alapítsanak Regionális Szervezetek létrehozása érdekében, mégpedig olyan távközlési kérdések megoldása céljából, melyek kezelése regionális síkon indokolt. Az ilyen intézkedések ne legyenek ellentétben sem a jelen Alapszabállyal, sem az Egyezménnyel.

VII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A RÁDIÓTÁVKÖZLÉS RÉSZÉRE

44. Cikk

A rádiófrekvenciás spektrum és a geostacionárius műholdpálya használata

(195) 1. A Tagországok a lényeges minimumra igyekeznek csökkenteni a felhasznált frekvenciák és spektrum számát, ami a szolgáltatások kielégítő ellátásához szükséges. Ennek céljából a legújabb műszaki fejlesztések mielőbbi alkalmazására törekednek.
(196) 2. A frekvenciasávok rádiószolgáltatásra való használata során a Tagországok figyelembe veszik, hogy a rádiófrekvenciák és a geostacionárius műholdpályák véges természetes forrásoknak számítanak, ezért ésszerűen, hatékonyan és gazdaságosan kell felhasználni, a Rádiótávközlési Szabályok rendelkezéseinek megfelelően úgy, hogy az országok vagy országcsoportok méltányos módon hozzáférhessenek mindkettőhöz, figyelembe véve a fejlődő országok sajátos igényeit és egyes országok földrajzi helyzetét.
45. Cikk

Káros interferencia

(197) 1. Bármi is legyen a céljuk, minden állomást úgy kell létrehozni és üzemeltetni, hogy ne okozzon káros interferenciákat más tagországok vagy elismert üzemelő ügynökségek, sem más, olyan megfelelő engedéllyel rendelkező szervek rádiószolgáltatásában vagy távközlésben, melyek rádiószolgáltatást végeznek és a Rádiótávközlési Szabályok rendelkezéseinek megfelelően működnek.
(198) 2. Minden Tagország vállalja, hogy az általa elismert üzemelő ügynökségektől vagy más, megfelelő ilyen engedéllyel rendelkező üzemelő szervtől megköveteli a fenti (197) pont tiszteletben tartását.
(199) 3. Továbbá a Tagországok elismerik minden gyakorlati intézkedés megtételének szükségességét ahhoz, hogy megakadályozzák káros interferencia okozását bármiféle villamos készülék és berendezés által a fenti, (197) pont alatt említett rádiószolgáltatás vagy távközlés kárára.
46. Cikk

Vészhívások és üzenetek

(200) A rádióállomások kötelesek, abszolút prioritással, a vészhívásokat és üzeneteket eredetükre való tekintet nélkül továbbítani, valamint hasonlóan válaszolni az ilyen üzenetekre, majd a szükség szerint intézkedni velük kapcsolatban.
47. Cikk

Hamis vagy megtévesztő sürgősségi, vész-, biztonsági vagy azonosító jelek

(201) A Tagok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a hamis vagy megtévesztő sürgősségi, vész-, biztonsági vagy azonosító jelek továbbítását vagy terjesztését, valamint, hogy fennhatóságukban együttműködjenek az ilyen jeleket adó állomások azonosításában és helyének meghatározásában.
48. Cikk

A nemzeti védelmi szolgálatok berendezései

(202) 1. A Tagországok megőrzik teljes szabadságukat a katonai rádióberendezések tekintetében.
(203) 2. Mindazonáltal e berendezések, amennyiben lehetséges, tegyenek eleget a vészhelyzetekre, a káros interferenciák megelőzése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó jogszabályok előírásainak, valamint az Igazgatási Szabályoknak a használt adástípusokat és frekvenciákat illetően, az ilyen berendezések által nyújtott szolgáltatások természetéből fakadó követelményeknek.
(204) 3. Ezen túlmenően ha e berendezések a lakossági levelezési szolgáltatásban vagy más, az Igazgatási Szabályok által irányított szolgáltatásban vesznek részt, akkor általánosságban meg kell feleljenek az ilyen szolgáltatások végzésére vonatkozó szabályozói rendelkezéseknek.

VIII. FEJEZET

AZ EGYESÜLT NEMZETEKKEL, MÁS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS NEM TAGORSZÁGOKKAL VALÓ KAPCSOLAT

49. Cikk

Az Egyesült Nemzetekkel való kapcsolat

(205) Az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Távközlési Egyesület közötti kapcsolat meghatározása a két szervezet között létrejött Egyezményben található.
50. Cikk

Kapcsolat más nemzetközi szervezetekkel

(206) A távközlésre kiható ügyek teljes nemzetközi koordinációjának elősegítése érdekében az Egyesület együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel, melyeknek megfelelő érdekeik és tevékenységük van.
51. Cikk

A nem tagországokkal való kapcsolatok

(207) Minden Tagország fenntartja magának és az elismert üzemelő szerveknek a jogot, hogy meghatározzák annak feltételeit, amely szerint lehetővé teszik a távközlési kapcsolatok létesítését olyan államokkal, amelyek az Egyesületnek nem a Tagjai. Ha az ilyen ország területéről származó távközlést valamely Tagország átvesz, akkor ezt továbbítani kell, amennyiben valamely Tagország távközlési csatornáira, a jelen Alapokmány, az Egyezmény és az Igazgatási Szabályok kötelező rendelkezéseit vonatkoznak alkalmazván rá a szokásos díjat.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. Cikk

Ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás

(208) 1. Jelen Alapokmányt és Egyezményt minden aláíró Tagország ugyanabban az időben ratifikálja, elfogadja vagy jóváhagyja, egyetlen okmányban, az Alapokmány előírásainak megfelelően. Az okmányt a lehető legrövidebb idő alatt le kell helyezni a Főtitkárnál. A Főtitkár értesíti a tagországokat minden ilyen okmány lehelyezéséről.
(209) 2. (1) A jelen Alapokmány és Egyezmény aláírásától számított két éven belül az aláíró Tagország, még ha nem is helyezett el a fenti (208) pontnak megfelelő ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmányt, részesül a jelen Alapokmány (25)-(28) pontjaiban, az Egyesület tagjainak juttatott jogokból.
(210) (2) A jelen Alapokmány és Egyezmény aláírásától számított két év eltelte után az olyan aláíró tagországnak, mely nem helyezett el ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okmányt a fenti (208) előírásnak megfelelően, a továbbiakban nincs szavazati joga az Egyesület konferenciáin, a Tanács ülésein vagy az Egyesület bármely Szektorának gyűlésén, sem a jelen Alapokmány és Egyezmény előírásai szerint, levelezés útján lebonyolított konzultációkon, míg le nem helyezi az ilyen okmányt. A szavazati jogon kívüli többi joga változatlan marad.
(211) 3. A jelen Alapokmány és az Egyezmény hatálybalépése után a jelen Alapokmány 58. Cikkével összhangban, ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okmány a Főtitkárnál történő letétbehelyezés időpontjától kezdve minősül hatályosnak.
53. Cikk

Csatlakozás

(212) 1. A jelen Alapokmányt vagy Egyezményt nem aláíró Tag, vagy pedig a jelen Alapokmány 2. Cikkének rendelkezéseitől függően, az említett cikkben meghatározott bármely ország, bármikor csatlakozhat a jelen Alapokmányhoz vagy Egyezményhez. Az ilyen csatlakozásra ugyanabban az időben, mind a jelen Alapokmányt, mind az Egyezményt fedező egyetlen okmány formájában kerül sor.
(213) 2. A csatlakozási okmányt a főtitkárnál kell lehelyezni, aki az okmány kézhezvétele alkalmával minden tagországot értesít annak lehelyezéséről, hitelesített másolatot juttatván el nekik róla.
(214) 3. A jelen Alapokmánynak és Egyezménynek az Alapokmány 58. Cikke szerinti hatálybalépése után, a csatlakozási okmány a Főtitkárnál való lehelyezés napjától érvényes, ha csak nincs benne ettől eltérő kikötés.
54. Cikk

Igazgatási Szabályok

(215) 1. A jelen Alapokmány 4. Cikkében meghatározott Igazgatási Szabályok kötelező jellegű nemzetközi okmányok, amelyek a jelen Alapokmány és Egyezmény rendelkezéseinek vannak alárendelve.
(216) 2. A jelen Alapokmány és Egyezmény ratifikálása, elfogadása vagy jóváhagyása, vagy ezen okmányhoz való csatlakozás, a jelen Alapokmány 52. és 53. Cikkeinek megfelelően, az olyan Igazgatási Szabályok iránti elkötelezettséggel való egyetértést is jelenti, melyeket az illetékes világértekezletek fogadnak el a jelen Alapokmány vagy Egyezmény aláírásának napja előtt. Az ilyen egyetértés az Igazgatási Szabályok vagy ezeknek módosításai által bármikor tett kikötéseknek olyan mértékben van alárendelve, ahogy a fenntartás a ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó okmány lehelyezése vagy az okmányhoz való csatlakozás idején érvényes.
(217) 3. Az Igazgatási Szabályok a fent említett dátum után elfogadott, akár részbeni, akár egészben módosításai, az illető nemzeti törvények által megengedett mértékben ideiglenesen érvényesek minden olyan Tagország tekintetében, mely aláírta az ilyen módosításokat. Az ilyen ideiglenes alkalmazás a bennük meghatározott dátumtól vagy dátumoktól érvényes, és az olyan fenntartások függvénye, melyekre az ilyen módosítások aláírásának idején kerülhetett sor.
(218) 4. Az ideiglenes alkalmazás addig folytatódik:
(219) a) amíg a Tagország értesíti a Főtitkárt egyetértéséről, hogy az ilyen módosítás elkötelező legyen számára, adott esetben rámutatván, hogy milyen mértékben vannak fenntartásai a módosítást illetően a módosítás aláírásának idején; vagy
(220) b) hatvan nappal azután, hogy a Főtitkár kézhez kapja a tagország értesítését, miszerint nem ért egyet azzal, hogy az ilyen módosítás kötelező legyen számára.
(221) 5. Ha a Főtitkár nem kapott a (219) vagy (220) pontok szerinti értesítést az ilyen módosítást aláíró egyik Tagtól sem, az ideiglenes alkalmazás kezdeteként, a benne meghatározott dátumtól vagy dátumoktól számított harminchat hónapos időszak úgy tekintendő, hogy a Tag egyetértett az illető módosítás számára kötelező jellegével olyan fenntartás függvényében, amit a módosítás kapcsán tehetett aláírása idején.
(222) 6. Az Egyesület bármely Tagországának, mely nem írta alá az Igazgatási Szabályok ilyen, részbeni vagy egészbeni módosítását, melynek elfogadására a fenti (216) pontokban kikötött dátum után kerül sor, arra kell törekednie, hogy a Főtitkárt rövid időn belül értesítse csatlakozásával való egyetértéséről. Ha a Főtitkár nem kap ilyen értesítést a Tagtól, a fenti (221) pontokban meghatározott időszak lejárta előtt, akkor úgy tekintendő, hogy a Tag egyetértett a módosítás számára kötelező jellegével.
(223) 7. A Főtitkár rövid időn belül értesíti a Tagokat a jelen cikknek megfelelően kapott értesítésekről.
55. Cikk

Rendelkezések a jelen Alapokmány módosítására

(224) 1. Az Egyesület bármely Tagországa javaslatot tehet a jelen Alapokmány bármilyen módosítására. Az ilyen javaslatot időben kell továbbítani, hogy az Egyesület minden Tagja észrevételt tehessen, így ezen anyagokat legkésőbb a Meghatalmazottak Értekezletének nyitónapja előtt nyolc hónappal kell eljuttatni a Főtitkárhoz. A Főtitkár a lehető legkorábban, de nem később, mint az utóbbi dátum előtt hat hónappal, az ilyen javaslatot elő kell terjessze az Egyesület tagjai részére.
(225) 2. A fenti (224) pont szerint előterjesztett módosításra vonatkozó bármilyen javaslatot az Egyesület Tagországa bármikor a Meghatalmazottak Értekezlete elé terjeszthet.
(226) 3. A Meghatalmazotti Értekezlet plenáris ülésén a határozatképességhez szükséges hányad, mely a jelen Alapokmány módosítására vonatkozó javaslat megvizsgálásához szükséges, a legfelső konferenciára akkreditált delegációknak több mint felét teszi ki.
(227) 4. A javasolt módosítást vagy javaslatot, mint egész elfogadása érdekében, akár sor kerül módosításra, akár nem, a plenáris ülésnek, de legalábbis a legfelső konferenciára akkreditált olyan delegációk kétharmadának kell jóváhagynia, melyek szavazati joggal rendelkeznek.
(228) 5. Ha a jelen cikk előző bekezdéseiben nincs más, érvényes előírás, akkor az értekezleteket és az értekezletek vagy más ülések eljárásrendjét illető általános rendelkezéseket kell alkalmazni, ahogy azokat az Egyezmény tartalmazza.
(229) 6. A jelen Alapokmánynak a Meghatalmazotti Értekezlet által elfogadott, bármilyen módosítása, egészében véve és egyetlen módosító okmány formájában, az olyan Tagok között lép hatályba az értekezlet által meghatározott dátummal, melyek az említett dátum előtt elhelyezték mind az Alapokmány, mind a módosítás ratifikálásának, elfogadásának vagy jóváhagyásának, illetve a hozzájuk való csatlakozásnak okmányát. Nem lehetséges az ilyen módosító okmány csak egy részének ratifikálása, elfogadása vagy jóváhagyása, illetve a hozzá való csatlakozás.
(230) 7. A Főtitkár értesíti a Tagországokat minden ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási, valamint csatlakozási okmány elhelyezéséről.
(231) 8. Az ilyen módosító okmány hatálybalépése után az így módosított Alapokmányra vonatkozik az Alapokmányának az 52. és 53. Cikkek szerinti ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása és a hozzá való csatlakozás.
(232) 9. Az ilyen módosító okmányt, hatálybalépése után, a Főtitkár bejegyezteti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál, mégpedig az Egyesült Nemzetek Chartája 102. Cikkében lévő rendelkezések szerint. A jelen Alapokmány (241) pontja minden ilyen módosító okmányra ugyancsak érvényes.
56. Cikk

A viták rendezése

(233) 1. A Tagországok tárgyalás, diplomáciai csatornák útján vagy olyan előírások szerint rendezhetik a jelen Alapokmány, Egyezmény vagy Igazgatási Szabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerült vitáikat, melyeket a közöttük létrejött két- vagy többoldalú szerződések meghatároznak a nemzetközi viták rendezése tekintetében, vagy pedig bármilyen más, kölcsönös megállapodáson alapuló módszerekkel.
(234) 2. Ha e rendezési módszerek egyikét sem fogadják el, a vitában részt vevő valamelyik Tagország, az Egyezményben meghatározott eljárás szerint, választottbírósághoz fordulhat.
(235) 3. A jelen Alapokmányra, Egyezményre és Igazgatási Szabályokra vonatkozó viták kötelező rendezésének szabadon választható jegyzőkönyve úgy alkalmazandó, mintha a tagok jelentenék ezen jegyzőkönyvben a feleket.
57. Cikk

A jelen Alapokmány és Egyezmény felmondása

(236) 1. A jelen Alapokmányt és Egyezményt ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy hozzájuk csatlakozó Tagországnak jogában áll, hogy ezeket felmondja. Ilyen esetben a jelen Alapokmány és Egyezmény felmondása egyidőben, egyetlen okmányban, a Főtitkárnak címzett értesítés által történik. Az ilyen értesítés átvétele után a Főtitkár tudatja azt a többi Tagországgal.
(237) 2. Az ilyen felmondás olyan egyéves időtartam lejárta után lép hatályba, mely év az értesítésnek a Főtitkár általi kézhez vételétől számít.
58. Cikk

Hatálybalépés és ezzel kapcsolatos kérdések

(238) 1. Jelen Alapokmány és Egyezmény 1994. július 1-jén lépnek hatályba az olyan Tagok között, melyek ezen dátum előtt lehelyezték a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás vagy a csatlakozás okmányát.
(239) 2. A fenti (238) pontban meghatározott hatálybalépést követően a jelen Alapokmány és Egyezmény, a megfelelő felek között hatályon kívül helyezi és felváltja a Nemzetközi Távközlési Egyezményt (Nairobi, 1982).
(240) 3. Az Egyesült Államok Chartája 102. Cikkében lévő rendelkezések szerint, az Egyesület Főtitkára bejegyezteti a jelen Alapokmányt és Egyezményt az Egyesült Nemzetek titkárságánál.
(241) 4. A jelen Alapokmány és Egyezmény arab, kínai, angol, francia orosz és spanyol nyelveken készült eredetije az Egyesület levéltárában, letétben marad. A Főtitkár a kért nyelven ad róla hitelesített másolatot, minden aláíró Tagnak.
(242) 5. Ha bármilyen eltérés lenne a jelen Alapokmány és Egyezmény nyelvezetei között, akkor a francia szöveg mérvadó.
Ennek hiteléül, alulírott Meghatalmazottak aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület jelen Alapokmányának eredetijét, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület Egyezményének eredetijét.
Készült Genfben, 1992. december 22-én.