1/1997. (II. 26.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 20. §-ának (3) bekezdésére, a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(Hszt. 1. §-ához)
1. § A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

A szolgálati jogviszony alanyai

(Hszt. 36., 44. és 283. §-aihoz)
2. § (1) A munkáltatói jogkör szintjeihez igazodó személyügyi hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A ht. állomány tagja meghatározott állománykategóriába és rendfokozati állománycsoportba tartozik.
(3) Állománykategória szerint a ht. állomány tagja tartozhat:
a) központi állományba;
b) kihelyezett állományba;
c) a Hszt. 44. §-a szerinti rendelkezési állományba; és
d) a Hszt. 286. § (3) bekezdése szerinti speciális rendelkezési állományba.
(4) Rendfokozatától függően a hivatásos állományú tag tartozhat: tiszti, főtiszti vagy tábornoki (a továbbiakban: I. besorolási osztály), valamint tiszthelyettesi, zászlósi (a továbbiakban: II. besorolási osztály) rendfokozati állománycsoportba.

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

Az állomány utánpótlása

(Hszt. 38. és 284. §-aihoz)
3. § A ht. állomány tagjává - a Hszt. 37., 75. és 284. §-aiban rögzített feltételek megléte esetén - az nevezhető ki, aki
a) megfelel a tervezett beosztásához előírt képesítési követelményeknek, vagy azok megszerzését a számára előírt határidőre vállalja;
b) férfiak esetében sorkatonai szolgálatot teljesített vagy az alól mentesített;
c) megfelel a tervezett beosztásához szükséges általános és - a vonatkozó miniszteri utasításban meghatározott - speciális egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek (beleértve a poligráfos vizsgálat elvégzését);
d) nem tagja pártnak, politikai tevékenységet nem folytat, illetve párt, a Hszt. 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szervezet érdekében - szolgálati viszonyának fennállása idején - nem jár el;
e) hozzájárult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához, és az ellenőrzés nem tárt fel olyan kockázati tényezőt, amely a hivatásos szolgálatra kihatással lehet.
4. § (1) A hivatásos állomány I. besorolási osztályába az nevezhető ki, aki a betöltendő beosztáshoz előírt szakirányú felsőfokú, illetve nemzetbiztonsági végzettséggel rendelkezik, vagy a szakirányú nemzetbiztonsági végzettség megszerzését a számára előírt határidőre vállalja.
(2) A hivatásos állomány II. besorolási osztályába az nevezhető ki, aki legalább középiskolai végzettséggel és a tervezett beosztása ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezik, valamint vállalja - amennyiben szükséges - a szakirányú nemzetbiztonsági végzettség megszerzését.

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

(Hszt. 39-40. §-aihoz)
5. § (1) A hivatásos állományba vételre irányuló eljárás a jelentkező írásbeli kérelme és önéletrajza alapján indul.
(2) A jelölt köteles bemutatni személyi igazolványát, valamint csatolni iskolai végzettségét, szakképzettségét, nyelvtudását, illetve egyéb, képzettségét tanúsító okmányait.
(3) A jelölt előzetesen titoktartási kötelezettséget vállal, és hozzájárul a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához, valamint ahhoz adatokat szolgáltat.
(4) A felvételi eljárás koordinálása a humánpolitikai szerv feladata.
(5) Az eljárás során a humánpolitikai szerv intézkedik az előírt egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálatok elvégzéséről, és javaslatot tesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.
(6) Amennyiben a jelölt az 5. §-ban írt követelményeknek megfelel, és elvégezték az (5) bekezdés szerinti vizsgálatokat, el kell végezni a nemzetbiztonsági ellenőrzést az arra vonatkozó külön szabályok szerint.
6. § (1) A felvételi eljárást I. besorolási osztályba kerülő jelölt esetében az 5. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat aláírásától számított három hónapon belül be kell fejezni. Ettől eltérni csak indokolt esetben, a Hivatal főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) jóváhagyásával lehet. A főigazgató a felvételi eljárás lefolytatására megszabott határidőt további két hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A keletkezett iratok és személyes tapasztalatok alapján elkészített összefoglaló jelentést döntés-előkészítésre a Felvételi Bizottságnak kell átadni.
(3) A Felvételi Bizottság vezetőjét és tagjait a főigazgató nevezi ki.
(4) A Felvételi Bizottság minden I. besorolási osztályba kerülő jelölt alkalmasságát - a jelölttel lefolytatott személyes beszélgetés után - véleményezi, és javaslatát a főigazgatónak előterjeszti.
(5) A II. besorolási osztályba kerülő jelölt állományba vételére az állományilletékes parancsnok jogosult. Az állományilletékes parancsnok a II. besorolási osztályba kerülőkkel kapcsolatos döntés előkészítése céljából a jelölt leendő szolgálati elöljárójának, valamint humánpolitikai szerv illetékes munkatársának bevonásával felvételi bizottságot alakíthat és alkalmazhat.
7. § (1) A hivatásos állományba történő felvételt kinevezési okmányban (a továbbiakban ez is: állományparancs) kell rögzíteni.
(2) Az I. besorolási osztályba tartozó személyek első tiszti kinevezésére, valamint a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó személyekre vonatkozó javaslatot a főigazgató terjeszti fel a miniszternek.
(3) A II. besorolási osztályba kerülő jelölt állományba vételéről az állományilletékes parancsnok dönt.
(4) A miniszter határozata alapján a főigazgató állományparancsot ad ki.
(5) Az állományparancs tartalmazza az érintett:
a) személyi adatait;
b) meghatározott rendfokozatát;
c) állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját és fizetési fokozatát;
d) szolgálati beosztását;
e) szolgálati helyének, szervezeti egységének megnevezését;
f) részére folyósítandó beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés és pótlékok összegét;
g) szolgálati viszonyának kezdetét;
h) szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából a szolgálati idejének kezdetét;
i) a jubileumi jutalom, a pótszabadság mértéke és a végkielégítés mértéke szempontjából beszámítható szolgálati idejének kezdetét;
j) a „Szolgálati Jel”-re jogosultságának kezdetét;
k) a képesítési követelményeknek való megfelelését, illetve ezek hiánya esetén a képesítés megszerzésére határidő tűzésével való kötelezését;
l) munkarendjét;
m) a következő fizetési fokozatba történő előléptetésének várható idejét; valamint
n) fogadalom-, illetve eskütételének időpontját.
8. § (1) A ht. állomány tagjával szemben próbaidő köthető ki.
(2) A próbaidő kikötése kötelező, ha a ht. állományba felvett tag nem rendelkezik szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel.
(3) A próbaidő az I. besorolási osztályban legfeljebb egy év, zászlósi rendfokozati állománycsoportban legfeljebb hat hónap, tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportban legfeljebb 3 hónap.
(4) A próbaidős szolgálati viszony idejére állományparancsban rögzíteni kell a próbaidő tartamát, a teljesítendő követelményeket, a próbaidős rendfokozatát és beosztását, valamint minden, a véglegesítéshez szükséges egyéb adatot.

A rendfokozat meghatározása

9. § A rendfokozat meghatározása a ht. állományba való kinevezéssel egyidejűleg történik; a fegyveres erők szerződéses és tartalékállományából, valamint a rendvédelmi szervek szerződéses állományából a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ht. állományába vett személyt legalább az ott elért rendfokozatba kell kinevezni.

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

(Hszt. 15., 44., 46-50., 60., 285-287. §-aihoz)
10. § A szolgálati viszony állományparancsban rögzített - a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb állományparancsban meghatározott körülményt érintő - módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére vagy a ht. állomány tagja kérelmére lehetséges. Ezen esetekben új állományparancsot kell készíteni.

Áthelyezés

11. § (1) A ht. állomány tagja áthelyezésére sor kerülhet a szolgálat érdekében, illetve a ht. állomány tagja kezdeményezésére.
(2) Az áthelyezés történhet a Hivatalon belül vagy a Hivatalok között, illetőleg más fegyveres szervhez.
(3) Áthelyezésre a Hszt. 2. számú mellékletében és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint, az átadó és a fogadó szerv illetékes parancsnokának, irányító miniszterének egyetértésével, a főigazgató, illetve a miniszter intézkedésével kerülhet sor.
(4) Más fegyveres szervtől a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történő áthelyezésre akkor kerülhet sor, ha a ht. állomány áthelyezésre kerülő tagja megfelel az 5. §-ban meghatározott felvételi követelményeknek, és amennyiben nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel, vállalja annak megszerzését.
12. § (1) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy az elérhető rendfokozat az előzőnél magasabb, illetve ezek azonossága esetén a beosztás megnevezésében a nagyobb felelősség és hatáskör kifejeződik. A beosztások besorolási osztályokba és beosztási kategóriákba történő sorolását miniszteri utasítás tartalmazza.
(2) Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztási kategóriaváltozással, úgy az áthelyezés esetén a beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni.
13. § (1) A ht. állomány tagjának kérelme alapján történő áthelyezés elsősorban családi, szociális vagy egyéb indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet.
(2) A kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve a kérelmet - javaslatával együtt - 30 napon belül a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz továbbítani.

Berendelés

14. § (1) A miniszter a ht. állomány tagját az érintett főigazgató véleményének figyelembevételével - a ht. állomány tagjának beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe (a továbbiakban: irányítást segítő szervezet) szolgálatteljesítésre berendelheti.
(2) Az irányítást segítő szervezetbe a ht. állomány tagja az Nbtv.-ben meghatározott vagy azokkal összefüggésben álló feladatok végrehajtása céljából rendelhető be.
(3) Az irányítást segítő szervezethez az rendelhető be, aki rendelkezik a berendelés helyén betöltendő beosztáshoz, munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel és szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel.
15. § (1) A berendelést a miniszter határozatban rendeli el, amely tartalmazza a berendelt személyi adatain felül a berendelés helyét, idejét, időtartamát, állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, a betöltendő beosztást, a berendeltet megillető illetményt és egyéb járandóságokat, valamint a berendelt munkarendjét.
(2) A határozatot kézbesíteni kell a berendeltnek és az érintett főigazgatónak.
16. § (1) A berendeléssel egyidejűleg a főigazgató a ht. állomány tagját a berendelt állomány számára a rendelkezési állománykategóriában fenntartott státuszra helyezi.
(2) Az erről szóló parancsot kézbesíteni kell a berendeltnek, az irányítást segítő szervezetnél munkáltatói jogokat gyakorló vezetőt pedig a parancs megküldésével értesíteni kell.
17. § A berendelt
a) felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az irányítást segítő szervezet vezetője gyakorolja;
b) feladatait a munkaköri leírása, valamint az irányítást segítő szervezet vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti;
c) feladatai teljesítése során a belső rendelkezések és az irányítást segítő szervezet munkarendjének betartásával jár el.
18. § (1) A berendeltet - hivatásos szolgálati viszonyából eredően - a berendelés tartama alatt az alábbi jogosultságok illetik meg:
a) a határozatban meghatározott beosztásnak, besorolási kategóriájának megfelelő mértékű beosztási illetmény;
b) rendfokozati illetmény;
c) a Hszt. 103. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 103/A. §-ában meghatározott mértékű illetménykiegészítés;
d) a Hszt. 109-110. §-aiban meghatározott külön juttatás és jubileumi jutalom;
e) a Hszt. 111-117. §-aiban meghatározott költségtérítések, kedvezmények és támogatások a ht. állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint;
f) a Hszt. 293. §-ában meghatározott tanácsosi és főtanácsosi címmel járó pótlék;
g) a Hszt. 293. §-ában meghatározott személyi és gépjárművezetői pótlék, a pótlékkal elismert tevékenység kifejtésének tényleges idejére;
h) a nyelvpótlék;
i) a Hivatalnál rendszeresített címek és elismerések elnyerése;
j) rendfokozatban történő előmenetel a magasabb rendfokozatba soron vagy soron kívüli előléptetéssel;
k) a ht. állomány tagját megillető egészségügyi ellátás;
l) a ht. állomány tagjára vonatkozó szabályok szerinti pihenőidő és szabadság;
m) az egyenruha, a kitüntetés és a fegyver viselése a hivatásos állományú tagra vonatkozó szabályok szerint;
n) a már megkezdett tanulmányok folytatásához való jog;
o) a Hivatalnál magasabb beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén - a berendelés megszüntetésével - a beosztás betöltése, illetve a tanulmányok folytatása.
(2) A ht. állomány berendelt tagjának az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jutalom adható a vonatkozó jogszabályokban és belső rendelkezésekben meghatározott szabályok szerint. A jutalom mértékét az irányítást segítő szervezet vezetője határozza meg.
(3) A berendeltet a szolgálati viszonyából eredően megillető jogosultságokat számára az a Hivatal biztosítja, amelynek rendelkezési állományába tartozik.
19. § (1) A berendelést a miniszter határozattal szünteti meg.
(2) A berendelés megszüntetésével egyidejűleg - amennyiben az nem fegyelmi okból vagy a 20. § (1) bekezdés e) pontja miatt történt - a ht. állomány tagját legalább a berendelés előttivel, illetve a berendelés alatt elérttel azonos szintű szolgálati beosztásba, illetőleg - ha erre a szolgálat felső korhatárának elérésével jogosultságot szerzett - nyugállományba kell helyezni.
(3) A berendelés megszüntetése esetén a 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
20. § (1) A miniszter az érintett főigazgató véleményének figyelembevételével megszünteti a berendelést, ha
a) megszüntetése a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált;
b) a berendelt olyan fegyelemsértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után, illetve ha a berendelt a fegyelemsértés jellegénél fogva a beosztás további ellátására érdemtelenné vált;
c) a berendelés időtartama lejárt és a berendelés meghosszabbítására nem kerül sor;
d) a berendelés célja, illetve a berendelt feladatköre megszűnt;
e) a berendelt a beosztásával járó kötelezettségeit nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását;
f) a miniszter és a berendelt között erre vonatkozóan megegyezés született.
(2) A berendelt kérésére a berendelés megszüntethető a beosztással, munkakörrel összefüggő feladatok, követelmények megváltozása vagy méltányolható egyéni (családi, szociális stb.), illetőleg egészségügyi ok miatt. A kérelemről az érintett főigazgató véleményének figyelembevételével a miniszter 30 napon belül dönt.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

21. § (1) A ht. állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezésére, az eredeti beosztásra munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető jogosult.
(2) Amennyiben a ht. állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezésére a Hszt. 48. § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján kerülne sor, de azt a ht. állomány tagja nem fogadja el, és szolgálati viszonyának megszüntetését kéri, vele szemben - a szolgálati viszonyban töltött idejétől függően - a Hszt. felmentésre, illetve a nyugállományba helyezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A ht. állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba azzal a hatállyal lehet helyezni, amikor munkakörét a szolgálati érdek sérelme nélkül át tudja adni.

Vezénylés

22. § (1) A ht. állomány tagját a főigazgató szolgálati érdekből a Hivatal bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe vezényelheti.
(2) Meghatározott szolgálati feladat ellátására, továbbá továbbképzés céljából tanintézetbe történő tartós - 30 napon túli - vezénylést állományparancsban kell elrendelni.
(3) Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről.
23. § (1) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés miatt megüresedő beosztások korlátozás nélkül betölthetők.  [LÁBJEGYZET_1]
(2) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének c), d), g) és i) pontjai alapján rendelkezési állományba helyezettek eredeti beosztása csak távollétük idejére, megbízással tölthető be.
24. § A ht. állomány tagjának külföldi szolgálatra vezénylése csak a feladat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása esetén rendelhető el.

A szolgálati viszony módosításának különös szabályai

25. § Ideiglenesen betöltetlen munkakör ellátásával történő megbízás esetén, ha arra az eredeti beosztásból való felmentés mellett kerül sor, az érintettet újra be kell sorolni és illetményét meg kell állapítani. A megbízott eredeti beosztását a végleges kinevezéséig csak megbízással lehet betölteni.
26. § A hivatásos státusznak a főigazgató javaslatára történő átminősítése esetén a ht. állomány tagja más beosztásba helyezéséig, illetve szolgálati viszonyának megszűnéséig változatlan feltételekkel - eltérő státuszon - a ht. állományra vonatkozó jogosultságok biztosítása mellett továbbfoglalkoztatható.
27. § A beosztás bármely okból történő változtatása esetén újból meg kell vizsgálni a ht. állomány tagjának az új beosztásra való alkalmasságát, és csak ennek alapján rendelhető el a szolgálati viszony módosítása.
28. § A ht. állomány tagja meghatározott szolgálati feladat teljesítésére, az eredeti szolgálati helyén legfeljebb 1 évig, más helységbe 6 hónapig vezényelhető.
29. § Más szervnél történő szolgálati feladat ellátása miatt a ht. állomány rendelkezési állományba helyezett tagja soron történő előléptetéséről, fizetési fokozatba előresorolásáról a főigazgató intézkedik. A járandóságok változásáról, azok összegéről a ht. állomány tagját és a szolgálati helyet a döntést követően haladéktalanul tájékoztatni kell.
30. § A szolgálati viszony Hszt. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szünetelés időtartamát a rendfokozatban és a fizetési fokozatban eltöltött várakozási idő szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

(Hszt. 54-58., 61. §-aihoz)

Közös megegyezés

31. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a szolgálati elöljáró és a ht. állomány tagja egyaránt írásbeli nyilatkozat alapján kezdeményezheti. A megegyezést a feltételek rögzítésével a feleknek alá kell írni. A megegyezésről szóló iratnak az indokokat nem kell tartalmaznia.
(2) A közös megegyezésről szóló megállapodást az aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezetőhöz köteles felterjeszteni.
(3) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszűnését követően ismételt állományba vétel csak új szolgálati viszony létesítéseként a Hszt. 37. § és 40. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával lehetséges.

Lemondás

32. § (1) A hivatásos szolgálati viszonyról (vagy ezzel egy időben a rendfokozatról) történő lemondást írásban kell előterjeszteni.
(2) A törvényben meghatározott lemondási idő a felek megállapodása alapján akkor csökkenthető egy hónapnál kevesebbre, ha a lemondás bejelentése előtt a ht. állomány tagja ellen büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárást kezdeményeztek, vagy azok folyamatban voltak és jogerősen még nem fejeződtek be.

Felmentés

33. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a felmentő határozatot minden esetben állományparancsba kell foglalni, és indokolni kell. Az indokolásból ki kell tűnnie a felmentési okoknak, amelyek miatt a ht. állomány tagjának szolgálati viszonya a továbbiakban nem tartható fenn.
(2) A felmentésnek az állományparancsban történt indokolása utólag nem egészíthető ki, és nincs helye olyan új felmentési indok bizonyításának sem, amelynek közlése a felmentő határozatban nem történt meg.
(3) Az állományparancsot legkésőbb a felmentés kezdő időpontja előtti munkanapon az állomány tagjának át kell adni.
34. § Az egészségi, pszichológiai alkalmatlanság megállapítása csak az illetékes Felülvizsgáló Orvosi Bizottság jogerős határozatával történhet, amelynek alapján külön indokolásra nincs szükség. Az orvosi felülvizsgálat kezdeményezésére az állományilletékes parancsnok, az alapellátó orvos és az érintett személy, a felülvizsgálat elrendelésére a főigazgató jogosult. Az orvosi felülvizsgálati eljárás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.
35. § (1) Nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság esetén az alkalmatlanságot jelentő oknak az állományilletékes parancsnok tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetéséről.
(2) Ilyen esetben a ht. állomány tagját a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
36. § A fizikai alkalmatlanság megállapításának részletes szabályait miniszteri utasítás tartalmazza.
37. § A Hszt. 56. §-a (6) bekezdésének c) pontja szerinti méltatlanság megállapításának részletes eljárási szabályait a Hivatal Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.

A szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó egyéb szabályok

38. § Megtérítési kötelezettség fennállása esetén vizsgálni kell az egyéni és szociális körülményeket, melyek alapul szolgálhatnak a visszatérítendő összeg méltányosság alkalmazásával történő csökkentéséhez. Ilyen esetben a főigazgató engedélyezheti a visszatérítendő összeg mérséklését, részletekben történő megfizetését vagy elengedését.

A szolgálati viszony megszűnésének eljárási szabályai

39. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt - az 53. § d)-f) pontjában és az 56. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetek kivételével - az érintettel személyügyi megbeszélést kell folytatni, melyen a szolgálati elöljárónak és az illetékes humánpolitikai szerv megbízottjának részt kell venni.
(2) A személyügyi megbeszélésen tisztázni kell valamennyi jogi vonatkozású, személyi, illetve anyagi kérdést. A megbeszélésről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet a szolgálati elöljáró, a humánpolitikai szerv illetékes munkatársa, valamint az érintett ír alá. Amennyiben az érintett az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a feljegyzésre rá kell vezetni. A feljegyzést szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancs mellékleteként, majd a személyi anyag részeként kell kezelni.
(3) A személyügyi megbeszélést nyugállományba helyezés esetén legalább 6 hónappal, más esetben - a közös megegyezés és a lemondás kivételével - legalább 30 nappal a szolgálati viszony tervezett megszüntetése előtt kell végrehajtani.
40. § A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló javaslathoz - ha ezt fegyelmi okból vagy bírói ítélet alapján kezdeményezik - csatolni kell a fegyelmi eljárás során készült irat (jegyzőkönyv), illetve a bírói ítélet egy példányát is.
41. § A szolgálati viszony megszüntetését állományparancsban kell kihirdetni. Ez - az érintett személy adatain túl - tartalmazza a szolgálati viszony megszüntetésének okát, időpontját, a szolgálatban eltöltött idő tartamát, valamint, ha arra sor kerül, a nyugállományba helyezés tényét.
42. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az állományilletékes parancsnok:
a) ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényes és okszerű végrehajtását;
b) ismerteti az érintettel az állományparancsot;
c) intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.
(2) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a humánpolitikai szerv:
a) gondoskodik a szükséges okmányok előkészítéséről, az érintettnek történő átadásáról;
b) bevonja a szolgálati igazolványt és az egyéb, a szerv által kiadott okmányt.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv:
a) gondoskodik a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről;
b) a szolgálati igazoláson rögzíti az esetleges tartozásokat, valamint a ht. állomány tagja illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
c) kiadja a jogszabályban előírt egyéb okiratokat;
d) gondoskodik a kiadott felszerelési tárgyak visszavételéről.

A hivatásos állományba való visszavétel

43. § (1) A ht. állományba történő visszavétel esetén, a Hszt. 64. §-ának (2) bekezdésében rögzített esetet kivéve, ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést.
(2) A Hszt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Visszavétel esetén a ht. állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért rendfokozatba kell kinevezni.
(4) A Hszt. 64. §-ának (2) bekezdése alapján történő visszavételre a Hszt. 37. §-ának (1), (3) bekezdéseiben meghatározott felső korhatárra vonatkozó megkötöttség nélkül kerül sor.

Összeférhetetlenség

44. § (1) A ht. állomány tagja kinevezése, beosztásba helyezése során nem kerülhet közeli hozzátartozójával azonos szolgálati helyen közvetlen alá-, fölérendeltségi viszonyba.
(2) Amennyiben ilyen - a (1) bekezdésben említett - összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása során jön létre, az érintettet fel kell szólítani az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére, illetve a főigazgató intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetésére.
45. § (1) Kivételes elbírálást kell alkalmazni annál a jelöltnél, aki ht. állományba vétele által közeli hozzátartozójával alá-, fölérendeltségi vagy közvetlen elszámolási kötelezettséggel járó viszonyba, munkatársi, irányítási kapcsolatba kerülne. Ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy a szolgálati viszony létesítése nem veszélyezteti-e a Hivatal törvényes és szakszerű működését.
(2) Ezen esetekben az érintett állományilletékes parancsnok dönt a humánpolitikai szerv vezetőjének meghallgatását követően.
46. § (1) A ht. állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha szolgálati beosztása révén olyan gazdálkodó szervvel kerülne elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el. Az elszámolási viszonyba kerülést az állományilletékes parancsnok engedélyezheti, ha nem veszélyezteti a Hivatal törvényes és szakszerű működését.
(2) Az állományilletékes parancsnok döntése ellen a főigazgatóhoz lehet szolgálati panasszal fordulni.
47. § A ht. állomány tagja más kereső foglalkozást kizárólag a külön miniszteri rendeletben foglaltak szerint folytathat.

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

(Hszt. 67-70., 288. §-aihoz)
48. § A ht. állomány tagja szolgálati tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának rendjét a főigazgató utasításban szabályozza.

A hivatásos állomány előmenetele

(Hszt. 71., 76-81. §-aihoz)
49. § (1) Az állományilletékes parancsnok, és az illetékes humánpolitikai szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a ht. állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről. A feladatok (követelmények) teljesítéséhez megfelelő feltételeket kell biztosítani.
(2) Az előmenetelt - a szükséges feltételek megléte esetén - az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) a beosztásban nyújtott szakmai teljesítmény figyelembevételével magasabb szolgálati beosztásba történő kinevezés;
b) a szolgálati beosztáshoz, várakozási időhöz és végzettséghez kötött magasabb rendfokozatba történő előléptetés, kinevezés;
c) magasabb beosztási kategóriába, illetve fizetési fokozatba sorolás.
50. § (1) A szolgálati beosztásban történő előmeneteli lehetőséget az állományilletékes parancsnok, illetve a főigazgató kiválasztással vagy pályázat kiírásával valósíthatja meg.
(2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott munkakörre előírt képesítési követelményeknek megfelelő személyt lehet.
(3) A magasabb beosztásba és a vezetői beosztásba történő kinevezés esetén, az egészségi és egyéb alkalmazási követelmények mellett, figyelembe kell venni a ht. állomány tagjának
a) képesítési és szakmai követelményeknek történő megfelelését;
b) pszichológiai alkalmasságát;
c) korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét;
d) vezetői készségét.
51. § (1) Az első rendfokozatba történő kinevezést követően, a további magasabb rendfokozatokba az előmenetel - alezredesi rendfokozattal bezárólag - előléptetéssel történik. Ezredesi rendfokozatba történő kinevezésre a főigazgató, tábornoki rendfokozatokba történő kinevezésre a miniszter tesz javaslatot.
(2) Az egyes munkakörökhöz, beosztásokhoz tartozó rendfokozati előírásokat a Hivatal állománytáblájában is rögzíteni kell.
52. § (1) Az adott rendfokozati állománycsoporton belüli előléptetést, a Hszt. 78. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes megléte esetén soron történő előléptetésnek kell tekinteni.
(2) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés - az egyéb feltételek megléte esetén is - soron kívülinek minősül.
53. § (1) Az engedéllyel létszámfelettiként vagy eltérő státuszon foglalkoztatottak a rendfokozati állománycsoportjukon belüli rendfokozati felső határig a soron következő rendfokozatba előléptethetők.
(2) Akinek soros előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, arról őt a várakozási idő lejárta előtt legalább 3 hónappal írásos feljegyzésben tájékoztatni kell.
(3) A kihelyezett, valamint a rendelkezési állományban levőket a rendfokozati állománycsoportjukon belül - az egyéb feltételek megléte esetén - sorosan elő kell léptetni.
54. § A beosztási kategóriáknak megfelelő magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati évek alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

(Hszt. 72-74. §-aihoz)
55. § (1) A ht. állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében katonai, rendvédelmi, polgári oktatási intézményben, illetve a Hivatal oktatási intézményében folytathat tanulmányokat.
(2) Amennyiben a ht. állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának költségeit a Hivatalnak kell biztosítania. Ilyen esetben tanulmányi szerződés nem köthető.
56. § A ht. állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, azonban ha az nem esik egybe a szolgálati érdekkel, az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerinti előírások alapján adható szabadidő.
57. § (1) A Hivatal e rendelet hatálybalépésekor hivatásos szolgálati viszonyban álló tagját, ha
a) a korábbi jogszabályok szerinti szakképesítéssel rendelkezik, vagy annak megszerzése alól mentesítették, munkakörének megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni;
b) az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik - s részére e rendelet hatálybalépése előtt jogszabály nem állapított meg képesítési előírást - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, kötelezni kell a - szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt - a szakképesítés megszerzésére.
A ht. állomány tagjának e kötelezettségét állományparancsban kell előírni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók, ha a ht. állomány tagja a Hszt. hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, és a szakképesítés csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg. A ht. állomány tagját ez esetben képesítettnek kell tekinteni.

A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

58. § (1) A ht. állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve amennyiben az szükséges, év közben meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.
(2) Ha a szolgálati viszony év közben jön létre vagy szűnik meg, az alap- és pótszabadság együttes mértékének időarányos része illeti meg a ht. állomány tagját.
(3) A harminc napot meghaladó - kivéve a gyermek gondozása céljából igénybe vett - illetmény nélküli szabadság, a szolgálati beosztásból felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés idejére a ht. állomány tagját szabadság nem illeti meg.
(4) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.
(5) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a beosztott szolgálati elöljáróra átruházhatja.
(6) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. Az átszámítás szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(7) A ki nem vett szabadság iránti igény 3 év alatt elévül.
(8) A szolgálati viszony megszűnése esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség a szabadságot pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem kerülhet sor.

SZOLGÁLATI JOGVITA, JOGORVOSLAT

(Hszt. 193-198. §-aihoz)
59. § (1) A szolgálati viszonnyal összefüggő, írásban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró - a humánpolitikai szerv bevonásával - köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról írásos feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt ugyancsak írásban tájékoztatni.
(2) Amennyiben a kérelem elbírálására a szolgálati elöljáró hatáskörrel nem rendelkezik, köteles azt a hatáskörrel rendelkező vezetőhöz továbbítani.
(3) A kérelemmel összefüggésben keletkezett iratok egy példányát a személyi anyagban is el kell helyezni.
60. § (1) A ht. állomány tagja szolgálati viszonyával összefüggésben hozott döntéssel, intézkedéssel szemben, vagy ezek elmulasztása esetén szolgálati panaszt, határozattal szemben panaszt vagy fellebbezést nyújthat be.
(2) Szolgálati panasz, panasz, illetőleg fellebbezés a Hszt.-ben meghatározott döntések, intézkedések és határozatok ellen nyújtható be.
61. § A munkáltatói intézkedések során hozott egyoldalú vezetői döntések, valamint a közös megegyezés alapján hozott döntések (a soros járandóságok biztosítását kivéve) esetén a döntést elrendelő állományparancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségéről.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. § E rendelet alkalmazásában állományilletékes parancsnoknak kell tekinteni a Hivatal I. besorolási osztályának IX-es és VIII-as beosztási kategóriájában szereplő vezetőket, ha az általuk vezetett egység önálló állománytáblával rendelkezik, és a Hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint szervezeti egységnek minősül. Az állományilletékes parancsnok jogkörét közvetlen, vezető beosztású alárendeltjére átruházhatja, ennek módját és a konkrét illetékesség megosztását a főigazgató határozza meg.
63. § (1) E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül a ht. állomány irányítást segítő szervezetnél szolgálatot teljesítő tagjának állományviszonyát e rendeletben meghatározottaknak megfelelően rendezni kell.
(3) A rendelet hatálybalépését követő 1 hónapon belül a hatálybalépéskor fennálló, a 44. §-ban meghatározott összeférhetetlenséget meg kell szüntetni. A rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül a 45. és 46. §-okban meghatározott összeférhetetlenségeket, illetve a már korábban kiadott engedélyeket e rendeletnek megfelelően felül kell vizsgálni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny: 1997/21.